udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vas Géza

2000. június 12.

Csíkszeredán, a Golden Galery-ben megnyílt Vas Géza fotóművész Élő népviseletek című kiállításának. /(Hátsekné Kovács Kinga): Élő népviseletek Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2001. május 29.

Kalotaszegnek szentelt számmal jelentkezett az Erdélyi Gyopár (Kolozsvár). A tragikus hirtelenséggel eltávozott, lelkes EKE-titkárt, Behabetz Magdát (1928-2001) Máthé Gyula búcsúztatta. A tájegységről többek között Ajtay Ferenc, Boldizsár Zeyk Imre, Dan Brie, Magyari Péter, Ricci József, Tóthpál Tamás és Vas Géza írt. /László Ferenc: Kalotaszegi szám. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2001. október 13.

Okt. 12-én nyílt meg Élő kalotaszegi népviselet címmel Vas Géza fotókiállítása Sztánán. Vas Géza évek óta Kalotaszeg dokumentációs fotózásával foglalkozik. Az utóbbi öt évben Mákón, Tordaszentlászlón, Nagykárolyban, Zsobokon, Csíkszeredában, Szentegyházán, Budapesten, Villányban és Kárpátalján állította ki képeit a Segesvárt született, Kolozsvárt élő fotós. /(Fejér László): Élő kalotaszegi népviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2001. október 15.

Okt. 12-én háromnapos szüreti mulatság kezdődött Sztánán, a művelődési házban. A bált Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke nyitotta meg, emlékeztetve a történelmi jelentőségű 1914-es farsangi bálra, amely hosszú ideig az utolsónak bizonyult. Az a bizonyos bál amiatt is emlékezetes maradt - derült ki Pomogáts szavaiból - mert a híres író, Móricz Zsigmond is részt vett rajta, egyenesen Budapestről érkezett Kós Károly meghívására. Ez a szüreti bál egy újabb kezdet, a hagyomány felelevenítése. Vas Géza fotóművész fényképkiállítását szemlélhették meg a jelenlevők. Fekete Albert, a Sztánai műhely vezetője ismertette tevékenységüket, céljuk a sztánai völgy természetvédelmi területté nyilvánítása, valamint a völgyben fekvő falvak kis-régióba való egyesítése. Papp Hunor, a falu fiatal lelkésze beszámolt arról, hogy a falu népe nagy részt vállalt a bál sikeres megszervezésében. /Valkai Krisztina: Szüreti mulatság Sztánán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2001. december 1.

Nov. 29-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén megnyílt Vas Géza Kalotaszegi népviselet című fotókiállítása. A szerző eddig harmincöt egyéni tárlaton fényképekkel, diapozitívekkel vett részt, és egy országos 4. helyet is magáénak mondhat. /Ö. I. B. [Ördög I. Béla]: Kalotaszegi népviselet - képekben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2002. július 24.

Idén első alkalommal rendezték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) támogatásával a Fotó-Videó Tábort Kalotaszentkirályon, júl. 11-e és 20-a között, és amelynek szervezését Vas Géza fotós vállalta magára. A tábor eredeti célja az volt, hogy a részvevők a legeldugottabb kalotaszegi faluba is eljussanak és megörökítsék a még fellelhető népviseletet, a különböző kézműves mesterségeket folytató embereket. A tábor szervezéséhez viszont nem sikerült biztosítani a megfelelő anyagi hátteret, végül 15 jelentkező maradt. Vas Géza szerint a tábor jeligéje lehetett volna, hogy "Volt egyszer egy Kalotaszeg", hiszen félő, hogy nemsokára így kell beszélni erről a vidékről. A táborozók közel húsz kalotaszegi helységet látogattak meg, ahol felvételeket készítettek. /Köllő Katalin: Hagyományok megörökítése Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2007. augusztus 31.

A Magyar Fotográfia Napja tiszteletére a napokban nyílt meg a margittai Helios Fotóklub tagjainak kiállítása Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériában. A klub tagjai immár másodszor állítják ki munkáikat Kolozsváron. Magyarországon nyilvánosan az első „fény-képet”, azaz dagerrotípiát, ahogyan azt akkor nevezték. 1840. augusztus 29-én mutatta be Vállas Antal, az akkori Magyar Tudós Társaság rendes tagja, aki ezen a napon az egybegyűlt társaság előtt „leleplezte” az általa készített két fényképet. Ezt megelőzően a találmány hírét 1839. január 7-én hozták nyilvánosságra Párizsban. /Vas Géza: Magyarországi fotósok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2008. február 22.

A Kolozsváron szerkesztett Korunk című folyóirat 2008/2-es számában a filmipar és filmművészet időszerű kérdéseit vizsgálja. A szegedi irodalmi folyóirat, a Tiszatáj akkor is figyelt az elszakított területek magyar irodalmára, amikor az még nem volt divat. A februári számban Vári Attila Ügynöklista című elbeszélése tanúsítja ezt a folytonosságot. Vári Attila erdélyi író, még ha Magyarországon is él, írásának színhely- és témaválasztása jelzi, nem szakadt el ihlető emlékforrásaitól. Lesz hasonló írás a márciusi számban is, akkor Csíki László novellájának közlését ígérik. A csíkszeredai Székelyföld 2-es számában olvasható Székely János: Esszé a fiamhoz című írása, mely 1981-ben jelent meg. A lapszámot a költő fia, Székely János Jenő szobrászművész munkáival illusztrálták. A magyarországi Gerendás Lajos az 1916-os román betörés homoródszentmártoni szenvedéseit tárta fel. A moldvai csángók lélekszámáról Seres Attila közölt tanulmányt. Hetedik évfolyamánál tart a Nagyváradon megjelenő Várad című folyóirat. A 2008/1-es szám mutatja a sokszínűségét. Pár szerző, pár cím: Balla D. Károly: Relaktív, versek Horváth Imre hagyatékából, Bogdán László regényrészlete, Gittai István, Fábián Sándor versei, a Fordítói műhelyben Christi Greller versei olvashatók Balázs Ildikó tolmácsolásában, a Törzsasztalban szerkesztett formában közlik Körössi P. József beszélgetését a Várad egyik legutóbbi vendégével, Csaplár Vilmos magyarországi regényíróval, Varga Gábor: Confessionis IV , Péter I. Zoltán: A Holnap centenáriuma. A diktatúra idején kevés magyarországi laphoz lehetett hozzájutni, járatni lehetett viszont a kárpátaljai magyar újságot (Kárpáti Igaz Szó), olvasni a Szabadkán megjelenő magyar hetilapot, a Hét Napot. A Hét Nap számon tartja az erdélyieket. Egyik tavalyi lapszámuk címoldalán a szentegyházi Gyermekfilharmónia látható, Székelyföld és Délvidék ölelkezése címmel képes riportban számoltak be az együttes vendégszerepléséről. Az egyes lapszámokban a délvidéki magyarság gondjait bemutató, a megmaradásukért folytatott elszánt küzdelmükkel foglalkozó írások az érdekesebbek. Dicséretes konoksággal folytatja a Művelődés című közművelődési folyóirat kiadását a Szabó Zsolt vezette szerkesztőség. Legutóbb a 2007/11-es szám érkezett meg Csíkszeredára, a Hargita Népe szerkesztőségébe. Ebből néhány cím: Sas Péter: In memoriam Kós Károly, Vas Géza: Volt egyszer egy Kalotaszeg, Szémán E. Rózsa: Báthory Napok, Kolozsi Gergely István: Petőfi Sándor látogatása, sétája Szamosújvárt, Szabó Emília: Árpád-házi Szent Erzsébet az irodalomban. Lexikonnal ér fel a Művelődés tavalyi összevont lapszáma az Erdélyi Mezőségről. A kötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2006-os Mezőség-konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza, kiegészítve a Mezőségről rendezett marosvásárhelyi tapasztalatcsere néhány népesedési, településfejlesztési, környezetföldrajzi témájú írásával. /Borbély László: Látókörünket tágító folyóiratok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

2008. szeptember 8.

Szakmai fórummá és baráti találkozóvá lett az eredetileg népszerűsítő rendezvény, melyet Kalotaszegi csillagok néven szervezett a Kolozs megyei Sztánán a Bokréta Kulturális Egyesület a Kékiringó panzióval és a sztánai elöljárókkal karöltve. A jó idővel indokolta az érdeklődés hiányát a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke, Kovács Pali Ferenc bútorfestő. Máté Lajos magyarországi népkutató tartott előadást, aki Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain elindult, hogy feltérképezze legközelebbi rokonainkat. „A Magyar Tudományos Akadémia a könyvekből tájékozódik, én a másik úton megyek. Részben a szájhagyomány alapján a magyarság gyökereit máshol keresem, mint a hivatalos akadémiai álláspont azt behatárolja” – fejtette ki a kutató. 35 kilónyi feljegyzésanyaggal tért vissza 21 éves expedíciós kutatóútjáról, ebből hatezer oldalnyi szájhagyományanyag, 341 ősmese, 250 eredetmonda, 9000 népdal és harmincórányi zenei, illetve harmincöt óra képanyag van. Elmondása szerint szándéka a Kárpát-hazában vetítéseket és előadásokat tartani, a rengeteg gyűjtött információ feldolgozásához munkatársakat, segítséget keres. Gaál János, a budapesti Néprajzi Múzeum restaurátora előadásában Kós Károlyt idézve értékelte a rendezvény jelentőségét: „»mert én csak folytatása akarok lenni apáimnak« – ez az, amit ti itt szerveztetek: folytatása és felelevenítése a hagyománynak. ” Kudor István fafaragó, a Bokréta Kulturális Egyesület alelnöke elmondta, a régiók találkozóját minden évben máshol szervezik. A kiállítás és az előadások révén a kiveszőfélben lévő népművészetet akarják ismertetni. Ehhez a törekvéshez csatlakozott Vas Géza kolozsvári fotóművész is, aki Kalotaszegi Madonnák címen állította ki 24 dokumentum-felvételét a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatal lányokról. /Varga Réka: Kalotaszegi csillagok. Szakmai fórummá alakult a Bokréta egyesület rendezvénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2008. szeptember 11.

Nem csak a kalotaszegi, de a székely csillagok is jelen voltak Sztánán: a két régió népművészei igazi mesterműveket állítottak ki a találkozón. Különböző kalotaszegi és székely fafaragások, immár ritkaságnak számító horgolt csipkék, kalotaszegi festett bútordarabok és varrottasok, bujkák, kerámiák várták az érdeklődőket. Az esemény megnyitóján Kovács Pali Ferenc, a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke mondott beszédet. Több előadás hangzott el. A megjelentek ellátogattak a kolozsvári Osváth Lajos műgyűjtő sztánai házához, ahol festett bútorok, valamint számos korabeli falusi használati eszközök sokaságának a látványában volt részük. Ezt követően Kós Károlyra emlékezve felkeresték a Varjúvárat, ahol Kovács Pali Ferenc tartott kiselőadást Kalotaszeg nagy emberéről. A Szentimrei-háznál a bánffyhunyadi fafaragó Kudor István által készített kaput is megnézték, este pedig a zsoboki színjátszó kör tagjai léptek fel. /Vas Géza: Régiók találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2009. február 25.

Népviseletes fiatalok fogadták Mákófalván a kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület meghívottjait, akik az egyesület évi számadására gyűltek össze. A közgyűlést megelőzően László Miklós fényképkiállítását Kudor István, az egyesület alelnöke nyitotta meg. A népművészeti kiállítás elmaradhatatlan része volt a rendezvénysorozatnak. Az egyesület beszámolóját Kovács Pali Ferenc, az egyesület elnöke olvasta fel. /Vas Géza: Mákófalva – Bokrétás számadás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998