udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ion, Vasile

1990. december 18.

Nemrégiben Borsits László altábornagy, a magyar honvédség vezérkari főnöke meghívására Budapestre látogatott Vasile Ionel vezérezredes, a román hadsereg nagyvezérkari főnöke, megbeszélésük után aláírták a két hadsereg közötti együttműködési megállapodás függelékét. Ez alkalommal Für Lajos honvédelmi miniszter aláírta az egyezményt /dec. 14-én/, majd Bukarestben Victor Stanculescu védelmi miniszter is aláírta, így hatályba lépett a katonai egyezményt írt alá, amely hozzá fog járulni a bizalom növeléséhez. /Magyar-román katonai együttműködési egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1991. január 29.

A szenátusban Vasile Ion szenátor, Buzau megyei orvos interpellált, követelve Kincses Előd ügyvéd elleni eljárás megindítását. A szenátor azt állította, hogy Kincses Előd aktívan részt vett az 1990. márciusi eseményekben, nyíltan buzdította a magyar lakosságot erőszakos románellenes cselekményekre. Kincses Előd a felelősségre vonás elől Magyarországra menekült és ott kiadott egy könyvet Marosvásárhely fekete márciusa címmel, melyet a Népszabadság közölt folytatásokban. Másnap Markó Béla szenátor intézett interpellációt, tiltakozva a Front-csoport beadványának uszító hangneme ellen. A sorozatos megfélemlítések miatt ezer és ezer Maros megyei magyar hagyja el lakhelyét és az országot. Bizonyítékok vannak arra, hogy Kincses Előd pozitív szerepet játszott a marosvásárhelyi eseményekben, ennek ellenére többször halállal fenyegették és más magyar nemzetiségűekkel együtt őt is diszkreditálni akarják. Markó Béla kérdést intézett a kormányhoz és a főügyészhez: A marosvásárhelyi jelentésből kitűnik, hogy a rendőrség azonosíthatta volna az igazi vétkeseket, beleértve a rendőrség, a hadsereg egyes tagjait is. Miért mellőzték a Maros megyei RMDSZ által előterjesztett dossziékat? Miért nem vizsgálták ki Ioan Judea ezredes és Ioan Scretiu tartalékos ezredes, volt megyei alelnök és mások szerepét a marosvásárhelyi eseményekben? Miért bízták a vizsgálatot a helyi szervekre, amelyek maguk is szerepet játszottak a történtekben? Ezután Mihail Iurcu szenátor Tőkés László püspök ellen interpellált, kifogásolva, hogy a püspök néhány nap múlva Budapesten, a Várban beszédet fog mondani az erdélyi művészek kiállításának megnyitóján. Miért járult hozzá a kormány ahhoz, hogy újra elhagyja az országot , hátha megint az ország érdekei ellen fog beszélni? Iurcu szenátor a továbbiakban tiltakozott az ellen, hogy Tőkés László könyvét /Temesvár ostroma 1989, Budapest, 1990/ mégis behozták az országba. /Béres Katalin: Három interpelláció a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29., Markó Béla interpellációja: Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./

1991. október 17.

Okt. 11-én este 11-kor a borsi határállomáson a vámosok nem engedték tovább a Magyarországról hazaérkező András Imre RMDSZ-képviselőt, mert a New York-i székhelyű Helsinki Watch dokumentumai voltak nála, így Sütő András, Tőkés László, Szőcs Géza beszédei, továbbá a kisebbségi jogokról szóló és a marosvásárhelyi magyarellenes pogromról szóló írások. A vámosok szerint államellenes nyomtatványok behozatala tilos. Összeállíttatták vele a behozott anyagok listáját, majd reggel mégis megengedték, hogy - mivel képviselő - behozhatja az anyagokat. András Imre nyilatkozott minderről a Romániai Magyar Szónak. Azt mondta a határon, készítsenek listát arról, milyen anyagokat nem lehet behozni Romániába, erre azonban nem voltak hajlandók. Megmutatta képviselői igazolványát, azonban a határőrség ezredese ezt összegyűrte és a falhoz állíttatta András Imrét. Megjelent a Vatra jelvényét viselő két ember és Vasile Ionel Hodea képviselő is, akik szintén kérdezgették őt a dokumentumokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1993. február 18.

Az 1990 óta megjelenő Aven Amentza, Romale főszerkesztője, Vasile Ionescu nyilatkozott lapjáról. 1990-ben még tíz lapja volt a cigányságnak Romániában, de ezek sorra megszűntek. Az ő lapjának is csökken a példányszáma, jelenleg huszonötezer. A lap román nyelvű. A romák területi szempontok szerint: román cigányok, dobrudzsai török cigányok és erdélyi magyar cigányok. Nyelvészeti szempontból: üstkészítők, letelepedett cigányok, vargák, kalányosok. /Ferencz Zsuzsanna: Még sokat kell tanulnunk a cigánybüszkeségről. = Média (Nagyvárad), febr. 18./

1995. július 20.

Bányai Péter ír a román titkosszolgálatokról. Jelenleg egy romániai magyar tollforgatóval minimum négy titkosszolgálati részleg foglalkozik, egymástól függetlenül: az SRI-hez tartozó Alkotmányvédő Osztály, a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága /U. M. 0215/, a Különleges Távközlési Szolgálat, ha valaki az elnökség közelébe kerül, akkor az Elnöki Politikai Információs Iroda. - A Ziua lap azt igyekezett bizonyítani, hogy Iliescu elnöknek KGB-s múltja van. Egyesek emögött Magureanu, az SRI vezetője és Vasile Ionel, Iliescu tanácsadója közötti rivalizását látják. Ionel meg akarja buktatni Magureanut, utódául helyettesét, Murcu Victor tábornokot szemelte ki. A Ziua főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu is érdekes figura. 1989 után az Iliescu-rendszer, a nacionalista, magyarellenes uszítás egyik legkeményebb ellenfele. Egyszercsak a Romania Mare közölte dossziéját, eszerint tíz éve a Securitate munkatársa volt. Stanescu nem tagadta a vádat, de állítása szerint csak külföldi terroristákat leleplező akciókban vett részt. - Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke nyilatkozott: "A titkosszolgálatok konkurenciájának megakadályozására már régóta szükséges lett volna az egységes koordinálás bevezetése." /Beszélő, júl. 20./

1995. október 4.

Iliescu elnök jelentős változásokat hajtott végre a hadsereg élén, az Evenimentul Zilei okt. 4-i száma mintegy félszáz nevet közölt a nyugdíjba, illetve tartalékállományba küldött tisztekről, köztük van 17 tábornok, egyikük Paul Cheler hadseregtábornok, a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnoka, Funarék támogatója. Nyugdíjba küldték Vasile Ionel hadtestparancsnokot, az oroszbarát szárny vezetőjét, távozik a külső hírszerzés igazgató-helyettese, Victor Nanescu hadosztályparancsnok, a szárazföldi csapatok vezérkari főnöke, a védelmi miniszter tábornoki rangú kabinetfőnöke és a bukaresti helyőrség parancsnoka. /Magyar Hírlap, okt. 5./

2001. április 27.

A parlament 1998-ban hozott törvényt a világ különböző országaiban élő román közösségeknek nyújtott segítségről, de sajnos, a költségvetési szigor miatt csak szerény összegek jutnak a környező országokban élő románok támogatására - jelentette ki ápr. 26-án Doru Vasile Ionescu államtitkár, a tájékoztatási minisztérium keretében működő Határon Túli Románok Főosztályának vezetője. Ionescu közölte, hogy az idei költségvetésben 7 milliárd lejt irányoztak elő a főosztály számára a környező országokban élő román közösségek oktatási, kulturális, művészeti tevékenységének támogatására. A költségvetésben ugyanakkor külön tételként szerepel a román-moldovai gazdasági, kulturális kapcsolatok erősítése 57,5 milliárd lejjel. Ebből 2,25 milliárd lejt négy, a Moldovai Köztársaságban megjelenő folyóirat finanszírozására fordítanak. /Támogatás a határon túli románoknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

2001. április 28.

A román törvényhozás 1998-ban hozott törvényt a világ különböző országaiban élő román közösségeknek nyújtott segítségről, de sajnos, a román költségvetési szigor miatt csak szerény összegek jutnak a környező országokban élő románok támogatására - jelentette ki Doru Vasile Ionescu államtitkár, a tájékoztatási minisztérium keretében működő Határon Túli Románok Főosztályának vezetője. Az 1998 évi 150. számú törvény alapján a határon túli román közösségek által szervezett oktatási, művelődési, ifjúsági rendezvények támogatására, az együttműködést erősítő akciókra, különleges orvosi beavatkozások finanszírozására külön pénzalapot hoztak létre. Létrejött ugyanakkor az oktatási minisztériumnak alárendelt Eudoxiu Hurmuzachi Központ, amelynek feladata a törvényben megjelölt támogatási akciók véghezvitele. A központ hatáskörébe tartozik az is, hogy felkészítse a határon túli román fiatalokat a román oktatási rendszer valamennyi szintjén a felvételire. A felvételt nyert fiatalok tanulmányaik idejére román állami ösztöndíjban, ingyenes bentlakásban, illetve más juttatásokban részesülhetnek. Ionescu elmondta, hogy tavaly a román parlament elé került egy törvényjavaslat, amely a külföldön élő románoknak biztosított volna választójogot és képviseletet a román törvényhozásban, de ezt a tervezetet nem fogadták el. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a határon túl élő román nemzetiségűek a román állampolgárságról szóló törvény alapján kettős állampolgárságot kérhetnek. Ionescu közölte, hogy az idei költségvetésben 7 milliárd lejt irányoztak elő a főosztály számára a környező országokban élő román közösségek oktatási, kulturális, művészeti tevékenységének támogatására. Külön költségvetési tétel a román-moldovai gazdasági, kulturális kapcsolatok erősítése 57,5 milliárd lejjel. Ebből 2,25 milliárd lejt négy, a Moldovai Köztársaságban megjelenő folyóirat finanszírozására fordítanak. - Mircea Geoana román külügyminiszter szerint a határokon túl élő románok száma maximálisan 10 millió főre becsülhető. A miniszter a román sajtónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a tavaly decemberben hatalomra került új román kormány prioritásként kezeli a határon túli románok kérdését. A hét végére tervezett bukaresti regionális környezetvédelmi csúcstalálkozót is fel kívánják használni arra, hogy megvitassák a kérdést a térségbeli érintett országok jelenlévő államfőivel. /Románia és a határon túli románok támogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2001. július 13.

A magyar-román kormányközi vegyes bizottság keretében alakult kisebbségügyi együttműködési szakbizottság 1998 októbere óta érdemi munkát nem tudott végezni, és nem a magyar fél hibájából - jelentette ki Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a szakbizottság társelnöke júl. 13-án, Bukarestben az MTI-nek adott nyilatkozatában. - Bár a bizottság tényleges működéséről nem beszélhetünk, a román társelnök idén febr. 21-én megfogalmazott kérésére márc. 2-án megküldtem a státustörvény tervezetének szövegét román partneremnek, Vasile Ionescu államtitkárnak, aki ezt követően többet erre a kérdésre nem tért vissza - hangsúlyozta Szabó Tibor, magyar társelnök elmondta, hogy az 1997. október 9-én tartott alakuló ülés csupán arra adott alkalmat, hogy áttekintsék a romániai magyar, illetve a magyarországi román kisebbségek helyzetével kapcsolatos aktuális kérdéseket. Ennek nyomán második, 1998. okt. 13-án tartott ülésén a szakbizottság 21 pontban fogalmazta meg ajánlásait. Ebből 7 ajánlás a magyar, 12 a román, kettő pedig mind a két kormánynak szólt. - A magyar kormány két hónappal később jóváhagyta az ajánlásokat, a román kormány viszont mind a mai napig nem tette ezt meg - szögezte le Szabó Tibor. A román külügyminisztérium 1999. márciusában jelezte: a román fél nem tudja felvállalni az ajánlások tartalmát, tartalmi és formai kifogásai miatt azokat újra kívánja tárgyalni. 1999. Júl. 30-án a szakbizottság harmadik, Bukarestben tartott ülésén formális konzultáció történt, a lényegi pontok helyett arról folyt vita, hogy tehet-e a szakbizottság ajánlásokat a kormányoknak. - A román fél ugyan nem vitatta, hogy az ajánlások a két nemzeti kisebbség időszerű elvárásait és igényeit fogalmazzák meg, de azok teljesítésére, megvalósíthatóságára érdemi választ nem adott. A tavaly decemberben hatalomra került új román kormány képviselői idén februárban egyetértettek a szakbizottság munkájának mihamarabbi újjáélesztésével. Az ajánlások romániai státusának bizonytalanságát elsősorban a román fél belső kommunikációs problémáira vezették vissza. Az azóta eltelt időben csak annyi történt, hogy a magyar fél a megadott határidő előtt, a román fél pedig majd két hónapos késéssel elkészítette saját értékelését az ajánlások végrehajtásának helyzetéről. A kapcsolatfelvétel a szakbizottság titkárainak szintjén nem történhetett meg, mivel román részről a korábbi ígéret ellenére mostanáig nem neveztek ki titkárt - fejezte be a szakbizottság eddigi közös munkájának összefoglalását Szabó Tibor. /MTI, júl. 13./

2001. augusztus 14.

A magyar státustörvény nem egyéb, mint tárgy nélküli, egyszerű kampány-jogszabály - jelentette ki aug. 13-án Doru Vasile Ionescu tájékoztatási államtitkár. A tisztségviselő, aki a Határon Túli Románok főosztályát vezeti a nevezett tárcán belül, a negyedik Marosfői Nyári Szabadegyetemen azt is kijelentette, hogy a státustörvény jövő év elejétől lép életbe, de mivel Magyarország már 2002-ben az Európai Unió tagjává válhat, s az európai közösség a jogszabály egyes kitételeit nem fogadja el, azokat majd "alacsonyabb hőfokon" kell áttekinteni. Doru Vasile Ionescunak a fenti néhány mondatával egyszerre sikerült nem létezőnek nyilvánítania az erdélyi-romániai magyarságot, sőt a Magyarország határain túl élő Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségeket is, és a magyar kormány legszebb álmait is túlszárnyaló csatlakozási dátumot kijelölnie Magyarország számára. - Ionescu ugyanakkor elmondta, hogy a román kormány inkább hosszú távú stratégiát dolgoz ki a határon túli nemzettársak támogatására, mintsem hogy külön törvényt fogadjon el az ügyben... /Wagner István: Marosfő: badarságok a köbön. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./

2001. augusztus 25.

A Romák Pártját kirekesztik a Romák Keretegyezményéből, amennyiben nem ad magyarázatot a testület statútumának megszegésére, és Madalin Voicu pártelnök sértő kijelentéseire, aki nemrég leteremtett néhány roma-vezetőt, alkalmatlanoknak és pénzsóvároknak nevezve őket - jelentette be tegnap Vasile Ionescu, a testület elnöke. A tagszervezetek felháborítónak tartják, hogy a megyei roma irodákba kizárólag Voicu-pártiakat alkalmaztak. A különböző romaszervezetek követelik, hogy az országos romahivatal számoljon el, mire költötte a romák integrációjának elősegítésére kiutalt EU-pénzeket. / Méltatlankodnak a roma szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2002. május 21.

Jogosak a Szerbia északkeleti részében élő románok oktatásbeli és egyházi anyanyelvhasználattal kapcsolatos kérései, a román kormány pedig támogatást nyújt majd e tekintetben, nyilatkozta máj. 20-án Doru Vasile Ionescu külügyi államtitkár, a Határon Túli Románok Főosztályának vezetője. A Szerbia északkeleti részében élő románok négy szervezete közös dokumentumot írt alá, melyben kérték az anyanyelvhasználat lehetőségét az iskolákban, a sajtóban és az egyházi szertartásokon, ennek kapcsán tárgyalni kívánnak Kostunica szerb államfővel. Doru Vasile Ionescu elmondta, a Morava, a Tmok és a Duna között mintegy 500.000 román él, akik nem nyilvánulhatnak meg anyanyelvükön az iskolákban, a templomban, a sajtóban és a kulturális intézményekben. A román és a szerb vezetés tárgyalásokat folytat egy, a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról szóló kétoldalú megállapodás létrejötte érdekében. /Román támogatás a határon túli nemzettársaknak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

2002. augusztus 13.

A magyarországi románokat identitásuk elveszítésének veszélye fenyegeti, megítélésük pedig rosszabbodott a magyarországi cigányok miatt, akik hamisan román eredetűnek vallják magukat, jelentette ki aug. 12-i sajtótájékoztatóján Doru Vasile Ionescu, a tájékoztatási tárca államtitkára, a Határon Túli Románok Főosztályának képviselője. A magyar kormány adatai szerint Magyarországon 48 román kisebbségi önkormányzat jön majd létre, míg 1998-ban csak 33 ilyen szervezet működött. Csak Budapesten 17 román kisebbségi önkormányzatot létesítenek, ezek közül azonban csupán három valóban román. A többi 14 szervezet a magyar cigányoké lesz, akik románnak vallják magukat - fogalmazott Ionescu. Bizonyos személyek más nemzetiségűnek vallják magukat, az államtitkár szerint "ezért a magyar állam a hibás". Csupán öt, magát románnak valló személyre van szükség ahhoz, hogy létrejöjjenek a kisebbségi önkormányzatok. Megalakulásuk után ezek a szervezetek - tevékenységük függvényében - pár százezertől néhány millió forintig terjedő összegeket kapnak a magyar kormánytól. A pénzek elköltését nem ellenőrzik, a magyarországi cigányok pedig románnak vallják magukat, és több millió forintot kapnak a budapesti kormánytól - mondta Doru Ionescu. /Aggódnak a magyarországi románokért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

2008. december 5.

Nyolc olyan honatya van a román parlamentben, aki 1990 óta a törvényhozás tagja – írta a Gardianul bukaresti lap. Ezeket az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt és elődjei adták. Hatodik mandátumát szerezte meg november 30-án Markó Béla, Verestóy Attila, Kerekes Károly, Márton Árpád, Varga Attila, illetve Adrian Nastase, Bogdan Niculescu-Duvaz és Vasile Ion. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998