udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lupu, Vasile

1996. március 19.

A magyar revizionizmus és az iszlám fundamentalizmus mindinkább veszélyezteti a román nemzetbiztonságot - állapították meg azon a tudományos értekezleten, melyet a Hírszerző Intézet tartott Bukarestben. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ első igazgató-helyettese, Vasile Lupu tábornok által ismertetett elemzés szerint a gazdasági átmenettel járó negatív jelenségek kiváltották a gazdasági kémkedéssel és a külföldi gazdasági érdekek érvényesítésével foglalkozó erők romániai érdeklődését. Veszélyesnek és a nemzetbiztonságra nézve ártalmasnak tartja az elemzés a korrupciót, a politikai érdekcsoportok elszakadását az állami érdekektől, illetve a szervezett bűnözés eluralkodását. A fundamentalista iszlám mozgalmak Romániában is jelentkeznek: palesztin és kurd csoportok szervezkedésében nyilvánulnak meg. További veszélynek minősítette a (magyar) autonómiatörekvéseket, melyek ,,újrevizionista szószólói az állami és hatalmi struktúrákba beépülve" a román állam sérthetetlensége és egysége ellen munkálkodnak. /"Veszélyben" a nemzetbiztonság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

1997. május 26.

A Romániai Magyar Szó mai száma interjút közöl Vasile Lupuval, a képviselőház parasztpárti alelnökével. Vasile Lupu kezdetben a román-magyar kapcsolatok bíztató alakulásáról beszél. A kisebbségi jogokat érintő törvénymódosításokkal kapcsolatban elmondja, hogy amennyiben a törvénytervezetek nem állnak ellentétben az Alkotmánnyal, a kormánykoalíció pártjai megszavazzák azokat. Nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy egyes ellenzéki honatyák is támogatni fogják a törvénymódosításokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

1997. december 18.

Vasile Lupu parasztpárti szenátor szerint az RMDSZ-nek meg kell adni azt az elégtételt, hogy a történelmet és földrajzot magyarul is lehessen tanulni. Hozzátette azonban, hogy a köztisztviselők román tudását törvénynek kell köteleznie. Lupu nem titkolta, hogy az RMDSZ iránti engedékenysége abból fakad, hogy a DP képviselőinek lázadása miatt a téli vakációban szinte kormányozhatatlanná vált az ország. Egyetlen szavazaton múlott a kormány rendeletek kibocsátására való feljogosítása, tehát "elég lett volna egyetlen RMDSZ-képviselő egyénieskedése a kudarchoz" – írja a lap, majd hozzáfűzi: "a legfőbb kormánypártnak szüksége van egy beszámítható partnerre, amely iránt nem ártana több előzékenységet tanúsítani". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

1998. május 12.

Máj. 12-én a parlament együttes ülése felfüggesztette munkálatait azt követően, hogy az ellenzék kivonult az ülésteremből., mert elégedetlen volt azzal a móddal, ahogy a parasztpárti Vasile Lupu alelnök vezette a vitát. Az ellenzék ugyanis javasolta, hogy hozzanak létre vizsgálóbizottságot az Otopeni repülőtéren április 16-án lezajlott cigarettacsempészési akció ügyében. Ugyanezt javasolták a múlt héten is, de akkor a testület határozatképtelenné vált. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

1998. június 29.

Jún. 29-én ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács Emil Constantinescu államfő elnökletével. Elhatározták, hogy valamennyi olyan szervtől, amely egykori Securitate-dossziékat őriz - ide tartozik a Román Hírszerző Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a nemzetvédelmi és a belügyminisztérium - bekérik a testület tagjaira vonatkozó dossziékat és adatokat, mindazt, ami arra vonatkozólag nyújthat eligazítást, hogy voltak-e kapcsolataik a volt kommunista titkosrendőrséggel, a Securitateval ügynökként, esetleg annak tisztjeként, együttműködőként vagy informátorként. A képviselőházban hétfőn Vasile Lupu parasztpárti alelnököt, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy - bár elutasította a Securitatenak informátori kötelezvény aláírását - azt vállalta, hogy a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyekről tájékoztatja a titkosrendőrséget, azzal vádolták, hogy informátor volt. Lupu cáfolta ezt, közölte, soha semmilyen jelentést nem írt a Securitate számára és kijelentette, hogy ha az ellenkezőjére bárki világos bizonyítékot tud felmutatni, visszavonul a politikai életből. Sorin Lepsa, a parasztpárt képviselőházi frakcióvezetője javaslatára az alsóház egyhangúlag megszavazta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat az őrizetében lévő dossziék alapján július 14-ig tegyen jelentést arról, hogy kiknél talált a képviselők sorában a volt Securitatehoz fűződő kapcsolatokat. Adrian Vilau demokrata párti képviselő, aki már elismerte, hogy informátori kötelezvényt írt alá, még ha nem is ártott senkinek, bejelentette, hogy lemond a külföldi hírszerzést ellenőrző parlamenti bizottság éléről - erre eddig nem volt hajlandó, bár pártja rögtön ezt kezdeményezte. Romániában továbbra sincs átvilágítási törvény, bár a szenátus a múlt héten több hónapos vita után Ticu Dumitrescu szenátor javaslata alapján elfogadott egy szabályozást - azonban annyi módosítással, hogy maga a szenátor visszavonta nevét a tervezetről. Az RMDSZ szenátorai megszavazták a törvényt, de szükségesnek tekintik, hogy a képviselőházi vitában majd kiigazítsák a felhígult előírásokat. MTI, jún. 29./

1998. augusztus 20.

Emil Constantinescu államelnök aug. 20-án fogadta Petre Romant, a Demokrata Párt és a szenátus elnökét. A találkozóra Petre Roman kérésére került sor. Roman előzőleg az államfőhöz írt levelében kérte: hívják össze a Legfelső Védelmi Tanácsot, hogy kivizsgálják pártja egyes vezetői ellen a sajtóban megjelent információkat. A sajtójelentések ugyanis korrupcióval, szervezett bűnözésben való részvétellel és idegen hatalmak kiszolgálásával vádolták meg a DP vezetőit. Constantinescu elzárkózott attól, hogy Petre Roman leveléről véleményt mondjon. Vasile Lupu parasztpárti alelnök szerint ez a DP-offenzíva kétségbeesett kísérlet arra, hogy megvédelmezze korrupt politikusait. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

1998. szeptember 11.

Andrei Marga tanügyminiszter "eredeti" javaslattal érkezett a parasztpárti képviselőkkel való találkozóra: a miniszter német, magyar, angol és francia tannyelvű multikulturális egyetem létesítését javasolta, a román-magyar határ két oldalán. Ezek Aradon és Szatmáron működnének, illetve Magyarországon a román határ közelében lévő helységekben. A Duna menti egyetem létrehozásához a két ország parlamentjének jóváhagyására lenne szükség. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke is meglehetősen érthetetlenül fogadta a hírt, véleménye szerint egy Duna menti egyetem létrehozása enyhén túlzás, mivel szerinte Magyarországon kis számú román nemzetiségű diák él. Diaconescu hangsúlyozta, hogy továbbra is a legjobb megoldásnak pártja javaslatát tartja: multikulturális egyetemet. Remus Opris, a KDNPP alelnöke ellenben egyetért Andrei Marga javaslatával. Annak a véleményének adott hangot, hogy Marga a regionális fejlődés, elsősorban a román-magyar viszonyok megszilárdítása érdekében kezdeményezte javaslatát. Vasile Lupu, a KDNPP másik alelnöke komolynak és mindkét fél számára elfogadhatónak tartotta a Duna menti egyetem létrehozását. Virgil Petrescu parasztpárti képviselő, volt tanügyminiszter szintén jónak ítélte Andrei Marga javaslatát, amely szerinte nem jelent újdonságot. Néhány évvel korábban ez már vita tárgyát képezte, de az RTDP, az akkori kormányzó párt állandó bizottságában nem került napirendre. Petrescu a Duna menti egyetem létrehozását a legjobb megoldásnak tartja, amely egyben kielégíthetné az RMDSZ-vezetők elvárásait is. Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette: a tanügyi törvény megszavazásáig az egyetem ügyében egyetlen kompromisszumos megoldás sem jöhet szóba. - Asztalos Ferenc képviselő elmondta: a tanügyminiszter javaslata, akárcsak a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásának kezdeményezése, tulajdonképpen időhúzási taktika, amellyel a koalíciós partnerek abba a helyzetbe akarják kényszeríteni az RMDSZ-t, hogy tekintsen el az SZKT által megjelölt szeptember 30-i határidőtől. - Az RTDP elutasítja Andrei Marga javaslatát, az RNEP és a Nagy Románia Párt politikusai szerint azonban elemezni kell az ötletet. /Marga: "Duna menti egyetem"! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1998. október 16.

A Demokrata Párt elégedetlen a kormánynak az államosított házak visszaszolgáltatására vonatkozó törvénytervezetével, Alexandru Sassu miniszter a tervezet módosítását szorgalmazta. Petre Roman, a DP elnök a földtörvény kapcsán emelet kifogásokat. Vasile Lupu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke joggal állapította meg: a DP célja, hogy a lehető leghosszabb ideig halogassa a mezőgazdasági földterületek visszaszolgáltatását. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 16./

1999. április 21.

A közalkalmazottak törvénytervezetének vitája során a képviselőház másodszor is elutasította az RMDSZ azon módosító indítványát, amely szerint azokon a településeken, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, csak olyan állami alkalmazottakat lehet szerződtetni, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét. Az előterjesztő, Kovács Csaba Brassó megyei képviselő felhívta kollégái figyelmét arra, hogy a módosító indítvány elutasítása ellentmondana Bill Clinton elnök azon kijelentésének, miszerint Romániában megoldódtak a kisebbségek gondjai. Tokay György képviselő rámutatott: Romániában 1347 olyan település van, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot. A vita után felszólalt a közigazgatási bizottság demokrata párti elnöke, és ismételten kifejtette: az említett passzust a bizottság elutasította, és nem találja helyénvalónak ezt vitatni. Vasile Lupu házelnök ezt a javaslatot tette fel szavazásra, így az RMDSZ tiltakozásképpen kivonult a teremből. A szenátusban, ahol a helyhatósági törvénytervezetet tárgyalják, a Demokrata Párt névre szóló szavazást kért az RMDSZ módosító indítványával kapcsolatban. Végül kvórum hiányában a szenátorok a jövő hétre halasztották a helyi autonómiát szabályozó törvénytervezet 51., az anyanyelvhasználat helyi közigazgatására vonatkozó szakaszának újabb szavazásra bocsátását. /Az RMDSZ kivonult a parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1999. június 10.

A Demokrata Párt nem szándékozik kilépni a koalícióból - nyilatkozta a párt jún. 10-i sajtóértekezletén Bogdan Niculescu Duvaz alelnök. Előzőleg a jún. 7-i koalíciós csúcs a parasztpártnak és a demokratáknak a tulajdon kérdéseiről vallott nézeteinek a közelítése helyett botrányba fulladt. Vasile Lupu parasztpárti képviselő lekommunistázta a demokratákat, amiért azok továbbra is gáncsolják az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását, a DP vezetői tüntetőleg elhagyták a termet. /Talán már nem szakad tovább... A DP mégse lép ki a kormánykoalícióból - Lupu lekommunistázta a demokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2000. január 10.

Jan. 10-én Bukarestben, a Cotroceni-palotában Emil Constantinescu államfő kormány- és helyi hivatalnokok, valamint egy csoport paraszt előtt nyilvánosan is bejelentette a KDNPP képviselője, Vasile Lupu kezdeményezte, mezőgazdasági és erdőterületek visszaszolgáltatásáról szóló ún. Lupu-törvény elfogadását. /Véglegesen elfogadták a Lupu-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az új törvény az 1996-ban hatalomra került demokratikus pártok - közöttük az RMDSZ - legfontosabb választási ígéreteinek egyikét valósítja meg azáltal, hogy biztosítja a kommunista rendszer által államosított vagy elkobzott termőföldek és erdők 90%-ának visszaszolgáltatását a jogos tulajdonosoknak. A új törvény a volt tulajdonosoknak visszajuttatható földterületek felső határát 10 hektárról 50 hektárra emelte, és 1 helyett 10 hektárra az erdők esetében. A törvény alkalmazása az eredeti terület helyén történik, ha ez lehetséges. Amennyiben nincs lehetőség a tulajdon természetben való visszaadására, akkor az érintett személyek kárpótlásban részesülnek. A törvény kiterjeszti a haszonélvezők körét azokra a román állampolgárokra is, akik nem rendelkeznek romániai állandó lakhellyel. 1989 óta először a törvény kiterjeszti az egyházakra az államosított vagy elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását. a püspökségek 100 hektárig, az esperességek, kolostorok, rendek 50 hektárig, a parókiák, filiák pedig 10 hektárig terjedő termőföldet igényelhetnek és kaphatnak vissza. A törvény a Székelyföldön elterjedt tulajdonformát, a közbirtokot felső határ nélkül állítja vissza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 11. - 1636. sz./

2000. január 12.

A nyilvánosság előtt írta alá Emil Constantinescu elnök a Vasile Lupu által kezdeményezett, ezért Lupu-törvényként emlegetett, a korábbi földtörvényt módosító jogszabályt. Garda Dezső képviselő, nagyra értékelte Lupu képviselő rendkívüli nyitottságát a magyar kisebbség problémái iránt. A törvényt végül sikerült a magyarság, és főleg a székelyföldi magyarság érdekének előnyös formában elfogadtatni. Garda Dezső ismertette a törvény pár lényegesebb előírását. A törvény lehetőséget biztosít, hogy a megjelenését követő 60 nap alatt az igényjogosultak benyújthassák visszaszolgáltatási kéréseiket. Az érintettek most már kivehetik részvényeiket az állami gazdaságoktól, és ajánlatos, hogy mezőgazdasági társulásokat hozzanak létre, és szabadon gazdálkodjanak az általuk alkalmazott személyekkel. A törvény azt is előírja, hogy az embereknek visszamenőleg kifizessék a részvényeik után járó részesedést. Ez azonban, sajnos, csak elmélet, mert a gyakorlatban valószínűleg nem lesz miből kivitelezni. Ismeretes, hogy a székelységnek az erdők jogi helyzetének tisztázása a megmaradást vagy a pusztulást is jelenthette volna. Igaz, hogy csupán 10 hektár erdőt szolgáltatnak vissza családonként, de az előírások értelmében ennek a régi helyen kell lennie, és feltétlenül erdőt kell visszaszolgáltatni, nem más területet helyette. Közben a famaffia végtelen pusztítást vitt véghez. Hargita megyében például 4 millió fát érintett a kitermelés, de csak 1,6 milliót jelentettek. Az ellenőrzéseknél jöttek rá, hogy hatalmas mennyiséget elloptak. És nem a székelyekről van szó, hanem bizonyos érdekközösségekről. Ennek ellenére kedvező, hogy a törvény lehetővé teszi a teljes közbirtokossági erdők és legelők visszaadását. Sikerült elérni, hogy az 1921-es évi földreform végrehajtása utáni tulajdonjogi állapotot fogadta el a két ház, tehát az 1927-1930 közötti végleges birtokviszonyokat kell visszaállítani. Ez nagyon fontos, hiszen Háromszéken 33 ezer, Csíkban 95 ezer, Udvarhelyen 55 ezer, Gyergyóvidéken pedig 37 500 hektár erdős területről van szó, tehát hatalmas területeknek kell a székelység tulajdonába visszajutnia. A közbirtokoknak úgy kellene működniük, ahogyan a Székelyföldön. Hozzanak létre magán erdészeti hivatalokat, ahol felvállalnák az erdők megfelelő őrzését is, ezt másképp nehéz megvalósítani. A gyergyói medencében minden közbirtok megtartotta már alakuló ülését, és be is lesznek jegyeztetve a bíróságon. Magánerdők esetében a körülhatárolás nehezebben fog menni. Számítani kell arra is, hogy egyesek húzzák majd az időt a törvény gyakorlati alkalmazásánál, hiszen az erdészeti hivataloknak érdeke a fakitermelés, és bogárfertőzöttnek minősített, egyébként egészséges fákat szállítanak külföldre, összejátszva a vámhivatalokkal. Ezért tragikus helyzet alakulhat ki. A birtokba-vevéssel azonban megakadályozható a törvénytelen fakitermelés. /(újvári): Újabb alkalom mezőgazdasági és erdőterület visszaigénylésére A famaffia végtelen pusztítást vitt véghez - állítja Garda Dezső képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2000. augusztus 29.

Vasile Lupu, a parasztpárt alelnöke kijelentette, hogy a kormány a következő két-három hónap leforgása alatt kormányhatározatot fogad el, amelynek alapján az Országos Erdőgazdálkodás (RNP) 190 ezer hektárnyi erdőt ad majd át a bukovinai ortodox egyháznak. A Suceavai Érsekség irányítása alá kerül 192 ezer ha erdő, a bevételeket pedig a történelmi emlékművek fenntartására, valamint karitatív célokra fogják felhasználni. Mugur Isarescu kormányfő beleegyezését adta erre a tervre. Múlt héten a kormányfő úgy nyilatkozott, hogy támogatja az erdővisszaszolgáltatás gondolatát. /A kormány visszajuttat az ortodox egyháznak 190 ezer hektár erdőt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2001. március 27.

Ovidiu Musatescu privatizációs miniszter kijelentette: hasznos dolognak tartaná, ha a privatizálandó állami egységek iránt érdeklődő vállalkozók valódi kilétének és céljaik kiderítése érdekében a Privatizációs Hatóság a román titkosszolgálat szolgáltatásait is igénybe venné. Erre azért is szükség lenne - mondta Musatescu -, mert igen gyakoriak azok az esetek, amikor a vásárló cégek eredeti módszerekkel kijátsszák az államot, és a megvásárolt gyáregységeket továbbadják. Musatescu figyelmezetett: a Privatizációs Hatóság ki fogja vizsgálni az utóbbi évek privatizációs adásvételeit. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke, Vasile Lupu tiltakozott a román titkosszolgálatnak a privatizációs folyamatokba való bevonása ellen: törvénytelennek, aberrációként jellemezte az elgondolást. /Ellenőrzik a privatizáció múltját. A titkosszolgálat segítségét kérik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2001. június 26.

Adrian Nastase miniszterelnök jún. 25-én kijelentette, hogy a magyar státustörvényt addig fel kell függeszteni, amíg Magyarország be nem fejezi a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Elmondta: a kormány már megtett minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a törvény alkalmazását román területen megakadályozzák. A kormányfő, aki egyben a Szociáldemokrata Párt elnöke is, leszögezte, hogy pártja egyetért a Demokrata Párt (PD) kezdeményezésével. Traian Basescu, a PD elnöke a hét végén arra szólította fel a román politikai pártokat, hogy egységes állásponttal lépjenek fel a magyar státustörvénnyel szemben. Corneliu Ciontu, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt első alelnöke jún. 25-én bejelentette, hogy pártja már törvényjavaslatot terjesztett elő a képviselőházban arról, miként lehet a magyar státustörvény hatásait megakadályozni Románia területén. Andrei Marga, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke szerint a státustörvény negatívan befolyásolhatja a románok és a magyarok közt a viszonyt, amely az elmúlt években oly jelentősen javult. Vasile Lupu parasztpárti alelnök kijelentette: Romániának nincs erkölcsi alapja tiltakozni a státustörvény ellen, mivel szép számmal vannak hasonló jogszabályok szerte a világon, lásd Németország, Izrael, vagy akár Nagy-Britannia példáját. /Fokozódik a státustörvény elleni tiltakozás Fokozódik a státustörvény elleni tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2001. július 9.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének válságtanácskozásán Victor Ciorbeát választották meg ideiglenes elnöknek. Mint ismeretes, Ciorbea az 1996-os választások után az akkor győztes KDNPP jelöltjeként miniszterelnök lett. 1998 tavaszán lemondott, mivel a KDNPP nem állt ki mellette a koalíciós partner Demokrata Párt (DP) támadásával szemben. Lemondását követően a KDNPP-ből is kilépett, saját pártot hozott létre, mely a tavalyi választásokat megelőzően lépett szövetségre az akkor már biztos vesztesnek látszó kereszténydemokratákkal. A parlamentből kiesett volt vezető kormánypárt teljes szétesésének jeleként értékelte a román sajtó, hogy Andrei Marga, a KDNPP elnöke alig fél évvel megválasztása után benyújtotta lemondását. Nem sokkal később lemondott Vasile Lupu, a párt első alelnöke is. /Ciorbea a KDNPP ideiglenes elnöke. Szétesés fenyegeti a pártot? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2001. augusztus 15.

Fodor Sándor egyike volt azon romániai magyaroknak, akik a rendszerváltozást valamennyi román politikai párt közül egyedül a nagy román politikus, Iuliu Maniu alapította Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban bízott. A börtönben elhunyt Iuliu Maniu hajdani fiatal titkára, Corneliu Coposu vezette történelmi párt párbeszédre hívta a rendszerváltás után az RMDSZ képviselőit. Azonban a börtönévek-évtizedek aláásták Maniu egykori munkatársa egészségét - és Corneliu Coposu lehunyta a szemét, mielőtt pártja győztesen került volna ki az öt év előtti választásokból. Utódai, élükön a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Coposut követő elnökével, Ion Diaconescuval, minden jó szándékuk ellenére képtelenek voltak megállítani-visszafordítani az ország lejtőn lefelé indult szekerét. Mellbevágó volt a Demokratikus Konvenció legerősebb pártjának a katasztrofális veresége, a múlt évi választások során: a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt - be se jutott a parlamentbe. A párton belül folyt a könyöklő harc a pártelnöki tisztségért. Andrei Marga rektor néhány hónap után - lemondott a pártelnökségről, és a párt most már - ketté- (legalább ketté-) szakadt: az egykori Victor Ciorbea miniszterelnök és Vasile Lupu szenátor támogatóira. Legutóbb Victor Ciorbea, a kettészakadóban lévő párt egyik vezére nagyot mondott: amennyiben pártja hatalomra kerül, mindent elkövet annak érdekében, hogy Románia alkotmányos monarchiává váljék, visszahívja a királyt. Félő, hogy szép történelmi múltra visszatekintő párt teljesen kihull az ország közéletéből. /Fodor Sándor: Eső után köpönyeg? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2002. október 8.

Megjelent Emil Constantinescu volt államelnök A rombolás, az építés ideje című visszaemlékezés-kötete, mely meglehetősen nagy vihart kavart politikai körökben. A volt államelnöknek lesújtóan rossz a véleménye többek között Radu Vasileről, Vasile Lupuról, Victor Ciorbeáról, Valerian Stanról, sőt, Ana Blandianáról is. A bukaresti lapok a felsorolt személyiségek viszontválaszát is közlik. Azok meg Constantinescura nézvést nem hízelgőek. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2006. január 27.

Becsek-Garda Dezső Hargita megyei képviselő kijelentette: „Tapasztalataim alapján nem bízom sem Vasile Lupu államtitkárban, sem Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszterben, mivel az erdőtulajdonosok ellen dolgoznak”. Hargita és Kovászna megyékben több tízezer hektár erdőt kellett volna már beültetni, de mindmáig ez nem történt meg. Pénzt viszont vettek el, de ültetések csak papíron történtek. A tulajdonost kiszorítják jogaiból, és az erdészet uralkodik – vázolta fel a helyzetet Garda, példaként felhozva a kvótarendszert, aminek alapján a magánerdőkben is még mindig az állami erdészet határozza meg, mennyi fát lehet kitermelni, így a tulajdonosok nem gazdálkodhatnak szabadon erdőikkel. /B. I.: Garda: kiszorítják a tulajdonosokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2006. augusztus 7.

Két ember meghalt, többen megsérültek, számos személyautó pedig komolyan megrongálódott a hétvégi viharban, amely kilenc megyét és 70 települést érintett. A vihar országszerte fákat és oszlopokat csavart ki, háztetőket rongált meg, villany nélkül hagyott több száz lakást, a jégeső pedig több ezer hektár termést vert el. A Beszterce-Naszód megyei, húsz százalékban magyarlakta Radnaborbereken a pusztító esőzés miatt még mindig nem volt áram. Hargita megyében a vihar miatt szintén több órára sötétben maradtak a lakások. A legnagyobb károkat Maroshévízen jegyezték, ahol az alig 15 perces vihar kicsavarta és a villanykábelekre dobta a Bánffy üdülőzközponti fenyőket. Vasile Lupu mezőgazdasági államtitkár Hargita megyébe utazott, hogy személyesen győződhessen meg a pusztítás mértékéről. Szerinte a bejelentett 150 hektár helyett a vihar csupán tizenegy hektáron csavarta ki a fákat. Lupu szerint nem ez az első alkalom, hogy a helyhatóságok vezetői így próbálják szorgalmazni az illegális fakitermelést. /Gyilkos vihar sepert végig Románián a hétvégén. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2007. augusztus 30.

Több ezer ortodox hívő, valamint Traian Basescu államfő és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök részvételével avatták szentté augusztus 29-én a Neamt megyei Secu kolostorban Varlaam egykori moldvai metropolitát. Varlaam a 17. században Vasile Lupu egykori moldvai fejedelem tanácsadójaként is tevékenykedett. /Szentté avatás politikusi részvétellel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998