udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vass Ferenc

1998. március 18.

Turán címmel új folyóirat indult Budapesten, amely a magyar őstörténettel és eredetkutatással foglalkozik. A folyóirat első számát márc. 17-én mutatta be Budapesten Esztergályos Előd felelős kiadó a Magyarok Házában tartott sajtótájékoztatóján. A kéthavonta megjelenő folyóirat tulajdonosa a Magyar Õstörténeti Kutató és Kiadó Kft., felelős szerkesztője Lovass Ferenc újságíró. A szerkesztőbizottság tagjai sorában foglal helyet László Gyula történész és Szörényi Levente zeneszerző. A Turán fél évszázados kényszerszünet után indul újra. Vámbéry Ármin, Gombocz Zoltán, Vikár Béla és Teleki Pál tudományos munkáját kívánják folytatni. - A szerkesztőség célja egy közérthető nyelvezetű tudományos folyóirat kialakítása, amely teret adna a jelenleg uralkodó finnugor elméletektől eltérő nézeteknek, elképzeléseknek is - közölte a lap felelős szerkesztője. A régészet eredményei, a magyarság zenéje, tánca, népművészete és kultúrájának sok más eleme az uralkodó nyelvtudományi következtetésektől eltérő elméletekre ad ugyanis alapot. A felelős szerkesztő hangsúlyozta: a tudomány még korántsem adott végleges választ arra a kérdésre, honnan jöttünk és kik vagyunk. A szerkesztőség bármely tudományos elmélet képviselőit szívesen megszólaltatja, s az eltérő nézetek közötti dialógus megteremtésére törekszik. /Magyar Nemzet, márc. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1999. június 23.

Június 20-án leplezték le Szászrégenben az id. Jorga Ferenc készítette Petőfi-szobrot, a római katolikus templom kertjében. Ebből az alkalomból Múltunkról címmel kis füzetet jelentetett meg Pakó Benedek plébános, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Múltunkról (Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1999) mindössze ötszáz példányban látott napvilágot, Csernátoni József szerkesztő előszava szerint a füzet egy emlékkönyv-sorozat első darabja kíván lenni. E vidék történelmi múltját feltáró dokumentumokat akarnak kiadni. Pakó Benedek Előszó helyett ezt írta: "A történelmi hazugságokat le kell leplezni, hogy azokkal tovább ne manipulálhassanak sötét erők. Az igazságot kell kimondani! Minden közösségnek magának kell elvégeznie múltfeltáró belső önvizsgálódását, hogy megszabaduljon a történelmi hazugságok bűntudatgerjesztő, bénító nemzettudatától, de az önámító, önhibát tagadó múltszemlélet csapdájától is, hogy igazabb, szabadabb, szeretetre alapozó, testvériségre épülő, jobb jövőt építsen." Címek a kötetből: Szászrégen és vidéke az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. A polgárháború. Háromszék önvédelmi harca. Bem tábornok erdélyi hadjáratai. Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Jozéfa bárónő emlékirata 1848-49-es élményeiről. Bod Sándor feljegyzései az 1848-49-es vajdaszentiványi és környékbeli eseményekről. A régeniek részvétele az 1848-49-es szabadságharcban. Emlékezzünk kegyelettel az 1848-49-es szabadságharcban meghurcolt, üldözött és börtönbe zárt szászrégeni katolikus plébánosokra! (Györfi Lajos, Vass Ferenc, Reimisch Lajos, P. Bartos Anaklét rövid életadatai). - Lehet, hogy ezzel a kiadvánnyal indul a Felső-Marosmente magyar szellemiségének kibontakozása? /B.D [Bölöni Domokos]: Szászrégeni emlékkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2005. november 10.

Szovátán a Faipari Iskolaközpontban a posztliceális képzés első évében mindeddig román nyelven folyt a tanítás. Tóth Ferenc a Totart Alapítvány nevében beadvánnyal fordult az iskolához, illetve a Megyei Tanfelügyelőséghez, amelyben kérte, hogy a posztliceális képzés ne román, hanem magyar nyelven történjen. Beadványát tíz magyar anyanyelvű elsőéves is aláírta, ennek ellenére Vass Ferenc igazgató elutasította a kérést. A Megyei Tanfelügyelőség azt a választ adta, hogy a tanulók megválaszthatják az oktatás nyelvét. Ezután Tóth Ferenc a romániai magyar oktatásért felelős intézményekhez, továbbá a sajtóhoz fordult, mivel szerinte „az iskola igazgatója megsérti a román tanügyi törvényt és egyben akadályozza a magyar nyelvű képzést.” Vass Ferenc igazgató a Népújság munkatársának kifejtette, román nyelvű oktatást kérelmeztek, ezt hagyta jóvá a tanfelügyelőség. Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes intézkedett, magyarul fog folytatódni az oktatás. /Mezey Sarolta: Csak akarni kell. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

2009. november 6.

A jövő évi beiskolázási tervekről, a magyar tannyelvű osztályok sorsáról tanácskoztak Marosvásárhelyen a pedagógusok és a tanintézmények vezetői. Az RMPSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Horváth Gabriella, a Bolyai Farkas Gimnázium aligazgatója jelezte: főként azért van szükség arra, hogy már most elkezdjék a magyar tannyelvű kilencedik osztályok listájának az összeállítását, hogy elkerülhető legyen az olyan helyzet, mint ami idén tavasszal kialakult, amikor a tanfelügyelőség nem indított elég osztályt a magyar általános iskolát végző diákok számára. A 2009/2010-es tanévre végül 59 magyar osztályt hagyott jóvá a minisztérium, de különböző okok miatt csak 56 osztály telt meg. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes elmondta: míg tavaly 1892 magyar tanuló végzett a 8. osztályokban, számuk idénre 1713-ra csökkent. Eszerint a következő tanévben 60 magyar osztályt kérnek a tanügyi tárcától. Horváth Gabriella szerint lehet, hogy 55-56 osztály telik meg jövőre, mert lesz lemorzsolódás. A magyar óvodákért felelő Maros megyei tanfelügyelő, Kovács Júlia arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes községekben túl könnyedén lemondanak a pedagógusok az óvodai magyar csoportokról. A szovátai Domokos Kázmér Iskolaközpont igazgatója, Vass Ferenc szerint a román szülők sokkal öntudatosabbak, mint a magyarok: összetartanak, és mindig pontosan tudják, hogy mit kérjenek a tanfelügyelőségtől. Fazakas Piroska nagysármási angol szakos tanárnő jelezte: a mezőségi község lakosságának körülbelül a negyven százaléka magyar, azonban évek óta nem sikerül egyetlen magyar 9. osztályt sem indítani a településen. /Máthé Éva: A magyar tannyelvű osztályok sorsáról tanácskoztak Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998