udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vass László

1996. szeptember 7.

Új román történelmi folyóirat indult augusztusban, a Dosarele istoriei címmel /magyarul: A történelem iratcsomói/. Az első szám 1956 hatásával foglalkozik. Ioan Cristoiu a folyóirat igazgatója, Mircea Suciu a főszerkesztője. A főszerkesztő kifejtette, hogy Romániában a hivatásos történészek és a nagyközönség között nincs átjárás, ezen akar segíteni a folyóirat. Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek annyira megbíztak a románokban, hogy Nagy Imre kormányának letartóztatott tagjait Romániába deportálták, Snagovba, ahol a Román Kommunista Párt magyarul tudó veteránjai, Valter Roman, Goldberger Miklós és Vass László hallgatták ki őket. /Páll Árpád: Új román történelmi folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2005. január 17.

Január 14-én tartották meg Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék idei Zenés-Könyves Nap elnevezésű rendezvényét, amelyen a tanszéktagok 2004-ben kiadott köteteit mutatták be. Egyed Emese tanszékvezető megköszönte Kötő József EMKE-elnöknek az adományokból származó ajándékkönyveket. A hazai és anyaországi kiadók gondozásában megjelent kötetek listája meglehetősen hosszú: Balázs Mihály (szerk.): Bibliotheca Dissidentium c. sorozat; Balázs Imre József–Selyem Zsuzsa: Humor az avantgárdban és a posztmodernben; Bartalis János: Ujjaimból liliomok nőnek (Válogatott versek); Berszán István (szerk., Rodica Baconskyval): Symposion; Egyed Emese (szerk.): Az emberarcú intézmény; Egyed Emese (szerk.): Néző, játék, olvasó; Egyed Emese (szerk.): Szabadon fordította…; Gábor Csilla (szerk.): Devóciók, történelmek, identitások; Gábor Csilla (szerk.): Mindennemű dolgok változása; M. Bodrogi Enikő – Varga P. Ildikó: Finn nyelvkönyv kezdőknek; Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a líceumok/szakiskolák IX. osztálya számára (T3); Pál apostol: Levelek. Konkordáns fordítás. (ford. Balázs Károly); Selyem Zsuzsa: Szembe szét; Szabó Levente (szerk., Virginás Andreával): Új narratívák?; Szabó Levente: Debreceni Márton; Tar Gabriella Nóra: Gyermek a 18–19. századi Magyarország és Erdély színpadjain; Vass László Levente: Üvegmezők (Összegyűjtött versek, szerk. Balázs Imre József). /Ördög I. Béla: Bölcsészek zenés-könyves napja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2005. december 2.

Simon Gotthárd tanítónő több udvarhelyszéki, háromszéki és Brassó megyei településen tanított, munka után néptáncot oktatott, színdarabot tanított, maga is szerepelt, népművészeti gyűjtést végzett. Nyugdíjas évei alatt is aktív szerepet vállalt és vállal a népművészeti értékek átmentésében, tányérokat festett, felélesztette a bútorfestést Udvarhelyszéken. Mindemellett fest is. Tatrangon kultúrigazgatóként tevékenykedett, és felélesztette a hétfalusi csángók egy régi táncát, a boricát. 1980-ban jött Székelyudvarhelyre, és 1986-os nyugdíjba vonulása után is folytatta sokrétű tevékenységét. A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség 2001-ben a bútorfestés kiváló mestere címet adományozta neki, munkásságát pedig 2004-ben életműdíjjal ismerték el. Simon Gotthárd Anna életében nagy tragédia történt, fia, a fiatal költő, Vass László Levente a katonaságnál elszenvedett kegyetlen bánásmód nyomán kialakult betegségben fiatalon elhunyt. /Kiss Edit: Simon Gotthárd Anna: Mindig pörögtem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./

2007. március 15.

A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és az Apor Péter Iskolaközpont tanárai és diákjai március 14-én 1989 után tizennyolcadik alkalommal rótták le tiszteletüket és kegyeletüket a Hargita megyei Nyergestetőn, ott, ahol 1849. július 31-én és augusztus elsején a bélafalvi Tuzson János őrnagy két zászlóalj gyalogossal és alig nyolc ágyúval hősies küzdelmet vívott a túlerőben lévő orosz-osztrák csapatokkal. Az utókor a csata helyszínén emlékművet emelt, ahol minden évben – a rendszerváltás óta immár szabadon – megemlékeznek a nyergestetői hősökről. A tömegsírnál a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság, budapesti huszárok, a Dunántúli Betyárok és a szegedi III. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület ,,vitézei” álltak díszőrséget. Fábián Dénes kászonújfalusi plébános mondott ünnepi beszédet. Dr. Vass László hagyományőrző őrnagy felolvasta azt a díszparancsot, melyben a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöksége a katonai hagyományőrzés terén végzett áldozatos munkájának elismeréseként a szövetség legmagasabb kitüntetését, az arany tisztikeresztet adományozta Boldizsár Béla hagyományőrző ,,hadnagynak”, a Tuzson János Hagyományőrző Társaság vezetőjének. /Iochom István: Ifjak és hagyományőrzők a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

2008. január 25.

Január 25–27-e között először rendeznek Erdélyben katonai hagyományőrző elméleti képzést Homoródfürdőn. Huszárakadémiát rendeznek Homoródfürdőn, melyre nyolc-kilenc huszárcsapatot várnak, a térségben több huszárcsapat van: a kápolnási, a szentegyházasfalvi, az udvarhelyi és a csíki hagyományőrző csapatok, tájékoztatott Miholcsa József szervező. Somogyi Győző (Salföld, Magyarország) az erdélyi fejedelemség hadseregéről tart előadást, majd dr. Filep Csaba (Gernyeszeg) a székely lovakat és lófőket mutatja be. Az 1848-as ezredekről és azok fegyverzetéről beszél a szegedi dr. Vass László, majd a történelmi Magyarországot megkerülő lovas útjáról számol be Csepin Péter (Várpalota, Magyarország). Bemutatják a Fehértollasok (Harmadik Honvédzászlóalj) történetét, végül napjaink katonai hagyományőrzését. /B. I.: Akadémiára hívják a huszárokat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

2008. május 13.

Elhunyt Géczi A. János. Íróként, az akkori fiatalokat bemutató Ajtók című antológiában, 1986-ban jelentkezett, s a következő évben, 1987-ben jelent meg önálló kötete is, Holdfényben címmel a Forrás sorozatban. Akkori novellái a nyolcvanas évek erdélyi hétköznapjait elevenítették meg. Akkor még mérnökként dolgozott, s íróként került a könyvkiadás vonzáskörébe. 1992-ben még megjelent egy – a Kolozsvári Írók Társasága próza-díjával kitüntetett – kötete, a Patthelyzetek. Azután belevetette magát a könyvkiadás titkainak elsajátításába: a számítógépes szerkesztéstől és nyomdatechnikától a könyvtervezésig. Később megvált a Kriteriontól, saját kiadót hozott létre és működtetett. Legjelentősebb teljesítménye az erdélyi magyar költészet, rövidpróza, dráma és esszé hat kötetes antológiája volt (Álmok szállodája, Lassított lónézés, Válás után, Örökmozgó, Caligula helytartója, Az emberfejű madár. 2002–2007), s közben Szilágyi Domokos nyugat-európai útinaplójának (2003), Szilágyi N. Sándor és Egyed Péter esszé- és tanulmányköteteinek, Varga Attila jogtudományi tanulmányainak kiadása (2003, 2005), a fiatalon elhunyt Vass László Levente vershagyatékának (2004), a Zokogó majomból írt Bálint Tibor-színműnek, a Sánta angyalok utcájának (2004) önálló kötetbe foglalása, Vetési László szórványtémájú írásainak (2002) és Nagy Sándor egykori bukaresti lelkész regáti szórványmagyarságról szóló munkájának (2000) megjelentetése és egy ifjúsági könyvsorozat. Az általa kiadott és a sepsiszentgyörgyi Charta Nyomda által kivitelezett könyvek megtervezésükben, grafikai és nyomdai kiállításukat tekintve napjaink erdélyi magyar könyvtermésének színvonalas teljesítményei. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a könyvesek céhét. Ott fog pihenni a Házsongárdi Pantheonban, nagy erdélyi írók és nyomdászok, könyvkiadók társaságában. /Dávid Gyula: Búcsú Géczi A. Jánostól. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2008. november 15.

A Székely Útkereső 1990 áprilisa és 1999 decembere között Székelyudvarhelyen megjelentetett irodalmi és művelődési folyóirat. 1990-ben havonta, 1991–1994 között kéthavonta, 1995-től 1999 decemberéig (anyagi nehézségek miatt) negyedévenként, összevont lapszámokkal jelent meg. Főszerkesztőként mindvégig Beke Sándor jegyezte. 1999-től a folyóirat megszűnt ugyan, de jogutódja, a már korábban elindított Székely Útkereső Kiadványok folytatja a folyóirat programját és szellemi hagyományait. A kiadványok történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi esszéket, nagyobb lélegzetű ismeretterjesztő tanulmányokat tartalmaznak. Így a folyóirattal párhuzamosan nőtte ki magát a Székelyföld egyik szellemi műhelyévé az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. A folyóirat 1999-ben megszűnt, de az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó továbbélteti a Székely Útkereső Kiadványok megjelentetésével: könyvekbe foglalták a Székely Útkereső teljes anyagát. Hat ilyen összegező könyv született, valamennyit az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó jelentette meg. Ezek a következők: Székely Útkereső (1990–1999) – Laptörténet és sajtóvisszhang; Székely Útkereső – Szellemi műhely a XX. század végén Erdélyben; Az élőszó dicsérete. Kritikák, recenziók, beszélgetések a Székely Útkereső hasábjain; Becsüld a népet! – gyermekirodalmi antológia; Székely Útkereső Antológia 1990–1999; Magyar, székely és csángó örökség – a Székely Útkereső Kiadványok antológiája (1991–2006). A köteteket Beke Sándor és Brauch Magda aradi újságíró szerkesztette. Egyik kötet tavaly, a többi idén jelent meg. A szerkesztőt és a kiadót a Noé bárkája felé című Kányádi-versben megfogalmazott gondolat – feladat, kötelesség – vezérelhette: „Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó,/ egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges. " A Laptörténet című kötetben a Hargita Népében is hetente közlő Barabás István bevezető tanulmányában – A Székely Útkereső az egyetemes magyar művelődéstörténet része – erkölcsi, esztétikai magaslatokba helyezte a folyóiratot. Beke Sándor neves írókat, történészeket, jó tollú újságírókat toborzott munkatársai közé. A Hargita Népe 1990. április 19-i számában Beke Sándor nyilatkozott a folyóiratról: „Célunk csupán egy lehet: mindannyiunk elé tárni székely közéletünket, s egy elnyomott, embertelen kisebbségi sors koromsötét emlékéből feloldani lebilincselt közművelődésünk, kultúránk, történelmünk és irodalmunk értékes pillanatait. " A fiatalon elhunyt költő, Vass László Levente Egyedül az éjszakában című verseskötete volt 1991-ben a Székely Útkereső Kiadványok első kötete. Az élőszó dicsérete című kötet a Székely Útkereső hasábjain közölt kritikákat, recenziókat, beszélgetéseket tartalmazza. A kritikákat Ráduly János jegyezte. A Becsüld a népet! című kötet a Székely Útkereső gyermekirodalmi antológiája. A szerzők között volt Benedek Elek, Marton Lili, Nagy Olga, Ráduly János, Csire Gabriella, Papp Attila, Fábián Imre, László László, P. Buzogány Árpád és Beke Sándor. Változatos olvasmányt kínál a Székely Útkereső Antológia 1990–1999 című kötet. Magyar, székely és csángó örökség a címe a Székely Útkereső Kiadványok antológiájának. A sorozat indulásának körülményeiről Beke Sándor nyilatkozott a Hargita Népének (2000. március 24.): „A lapszerkesztés során gyakran előfordul, hogy egy-egy nagyon jó kézirat nem fér be a jellegénél fogva szűkre szabott laptestbe. Ezért úgy döntöttünk, hogy e nagyobb lélegzetű munkákat kis füzetekben, a Székely Útkereső Kiadványok sorozatban jelentetjük meg. " A sorozatban eddig 22 füzet vagy könyv jelent meg. Mutatóba néhány cím a sorozatból: Ráduly János: Nemzeti kincsünk – a rovásírás, Gábor Dénes: Gondolatok a székely himnuszról, Kisgyörgy Imre: Kopjafák – régen és ma, Kovács Piroska: Örökségünk a székely kapu, Bán Anna: Erdély és a székely székek címerei. /Borbély László: Könyvekbe mentett Székely Útkereső. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./ Vass László Levente /Székelyudvarhely, 1955. – Homoródalmás, 1979/ a hétfalusi magyar gimnázium végzettje, 1976-ban hivatásos taxisofőr Kolozsváron. Élete utolsó két évét Budapesten töltötte, gyógyíthatatlan betegsége elvitte, mielőtt költészete kiteljesedhetett volna.


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998