udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vass Lajos

2002. október 31.

Károli Gáspár-díjakat adott át Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazgatási államtitkára okt. 31-én Budapesten; a tárca elismerését idén Baranyi József kommunikációs szakember, Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor és Visky András író, költő, kiadóvezető, dramaturg vehette át. Baranyi József eddigi tevékenységének kiemelkedő állomása a Károli Bibliához készített monumentális szómutató tár, a magyarázatos Biblia megszerkesztése és kiadása, valamint a Biblia üzenetének terjesztése a médiában. Tőkés István /Kolozsvár/ a magyar nyelvű bibliai hermeneutika úttörője. Teológiai munkásságának további kiemelkedő részei újszövetségi kommentársorozata és a romániai református egyház 1944 utáni történetének monográfiája. Visky András /Kolozsvár/ a Biblia tartalmi és képi világának magas szintű megjelenítésével jelentősen hozzájárul az egyetemes magyar kultúra ápolásához. Kiemelkedő kiadói teljesítménye, hogy ez év tavaszán megjelentette Kecskeméthy István önálló, modern, teljes szentírás-fordítását. /Átadták a Károli Gáspár-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2003. november 8.

A Magyar Állandó Értekezlet kulturális szakértői bizottsága Budapesten tartott nov. 6-i ülésén beszámoló hangzott el a kedvezménytörvény végrehajtásának eddigi tapasztalatairól a kultúra területén (előadó Vass Lajos államtitkár), tájékoztató a NKÖM által kezelt határon túli támogatási keretek felhasználásáról, pályázati rendszeréről (Portik Piroska osztályvezető, NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztálya) és a készülő határon túli magyar kulturális intézményi kataszter jelenlegi állásáról (dr. Szarka László igazgató, Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézet). A Máért-on képviselt anyaországi és határon túli pártok, szervezetek küldöttei mellett részt vettek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának szakemberei, illetve egy-egy küldött a Miniszterelnöki Hivataltól és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól. Az RMDSZ részéről Márton Árpád képviselő volt jelen. Az ülést követő sajtótájékoztatón Vass Lajos, a bizottság elnöke kifejtette: tudják, mennyire szükség van a határon túli magyar közművelődési intézményrendszer minden tekintetben történő segítésére, különösen az anyagi támogatásra az anyaország részéről, de ez nem elég. Meg kell találni azokat a szükséges diplomáciai csatornákat is, melyek révén az adott ország az eddiginél jobban segítse a magyar kulturális élet jelenlétét. /(Guther M. Ilona): Támogatási prioritások a MÁÉRT kulturális szakbizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2004. április 2.

Az erdélyi magyar kultúrának mielőbb az anyaországi magyar kultúra határokon túli megjelenítésének szerves részévé kell válnia – jelentette ki Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára ápr. 1-jén, Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén folytatott megbeszélésen. A következő időszakban a kormány nagyobb figyelmet fog fordítani a Magyar Opera támogatására. Kötő József, az RMDSZ oktatási és egyházügyi ügyvezető alelnöke elismerte, az utóbbi időben bővült a minisztériumnak a kolozsvári színháznak szánt kerete, amely ma már 95 millió forintra emelkedett. /Lepedus Péter: Több pénz jut a kultúrára? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./ Az erdélyi magyar kultúrát mielőbb be kell építeni a magyar kultúra külföldi bemutatkozásaiba – jelentette ki Vass Lajos, a magyarországi művészeti élet kiemelkedő képviselői mellett Erdély legreprezentatívabb magyar művészei is jelen legyenek. /NKÖM-küldöttség Kolozsváron. Összmagyar bemutatkozás külföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.3./

2004. április 3.

Ápr. 2-án a székelyföldi művelődési intézmények vezetőivel találkozott Csíkszeredában Vass Lajos, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára. Megbeszéléseket folytatott a székelyföldi színházak, népi együttesek vezetőivel, illetve a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőivel. Az államtitkár a magyar művelődési tárca további támogatásáról biztosította a kulturális intézmények vezetőit. /A kultúra finanszírozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

2004. április 5.

Az erdélyi magyar művelődési intézményeknek, illetve a hivatásos művészeknek és íróknak nyújtott támogatások rendszeréről folytatott megbeszélést Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Vass Lajos, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára ápr. 3-án, Marosvásárhelyen. A többnapos erdélyi körúton tartózkodó magyar politikus elmondta, a tárca a következőkben nagy hangsúlyt fektet majd az erdélyi magyar színházi élet támogatására. A megbeszélést követően a magyar politikus Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Stúdió termében magyar színházi szakemberekkel folytatott eszmecserét. /Támogatás az erdélyi magyar színháznak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

2004. november 10.

Vass Lajos államtitkár Sepsiszentgyörgyön úgy magyarázta Hiller István miniszter távolmaradását, hogy egy fontos parlamenti szavazás csúszott át keddre, és ez rótt halaszthatatlan feladatokat a szocialista párt elnökére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodája viszont arról tájékoztatott, hogy Hiller István diplomáciai okokból halasztotta el látogatását. /Farkas Réka, Gazda Árpád: Ellentmondásos magyarázatok Hiller István távolmaradására. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

2004. november 10.

Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára látogatott Sepsiszentgyörgyre nov. 9-én, ahova eredetileg Hiller István minisztert, a Magyar Szocialista Párt elnökét (MSZP) várták. Vass Lajos találkozott a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi közigazgatási vezetőkkel, majd megtekintette a Lábas ház nemrég megkezdődött közös román–magyar helyreállítási munkálatait. Ezután a közeli Sepsikilyénben Vass Lajos Razvan Theodorescu kulturális miniszterrel együtt ünnepélyesen átadta az ottani középkori unitárius templomnak a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált részét. Előzőleg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – amikor még Hiller István nem mondta le látogatását – bejelentette, hogy nov. 9-én a Lábas háznál néma tüntetést szervez tiltakozásul a magyar kormány álláspontja ellen, amelyet a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében képvisel. A tüntetők megjelentek a helyszínen. "Nemzetárulók!" – kiáltották többen is a tüntetők közül. A transzparenseken egyebek között olyan feliratok voltak olvashatók, mint "Van kormányotok, de szívetek nincs", "A határok változtak, mi maradtunk". Vass Lajos az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: Hiller István más, halaszthatatlan programja miatt volt kénytelen lemondani látogatását. A sepsiszentgyörgyi látogatását visszamondó Hillert nyílt levélben kereste meg Demeter János, a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es elnöke. Kifejtette: "Nem az erdélyi magyarság felelős a trinanoni tragédiáért, de hiszem, hogy a mindenkori magyar kormány felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak." A helyi RMDSZ ezért azzal a kéréssel fordul a kormányzó MSZP elnökéhez, hogy tájékoztassa az anyaország polgárait arról a természetes igényről, hogy Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. Hasonló nyilatkozatot tett Baka Mátyás, a felső-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke is. /Hiller visszamondta sepsiszentgyörgyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2004. november 10.

    Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke Hiller István szocialista pártelnöknek címzett levelet adott át Vass Lajos államtitkárnak. A nyílt levélben Demeter János kifejtette: Háromszék magyarsága őrzi tovább egy régi ország képzeletbeli határait, a régi dicsőséget, a Nemzet határait.   Az új idők, ,,Erdély nagy romlása” akkor következett be, amikor a magyarországi pártok összetévesztették a nemzetpolitikát a pártpolitikával, a nemzeti érdeket a pártérdekkel, és próbálták a maguk képére faragni a Trianon utáni elszakadt magyarságot Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken. Az erdélyi magyarság lélekben soha nem szakadt el nemzetétől. Nem szakadt el, mert ez a lelki közösség tartotta életben az elmúlt esztendőkben. Nem az erdélyi magyarság felelős a trianoni tragédiáért, azonban a mindenkori magyar kormány a felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak.  Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. /Egységes magyar nemzetet! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

2004. november 25.

Kuszálik Péter Morfondír rovatában elítélte azt, hogy Sepsiszentgyörgyön nov. 9-én lehazaárulózták Vass Lajos államtitkárt, akit Hiller István miniszter, az MSZP elnöke maga helyett küldött. Azért tüntettek ellene, mert az MSZP elutasítja a kettős állampolgárságot. Kuszálik Péter szerint a tüntetők feliratait Tulit Attila, a tüntetést meghirdető Magyar Polgári Szövetség alelnöke készíttette, ezért valójában ez az egész az RMDSZ ellen irányult. Kuszálik az emlékezetes 1990. februári marosvásárhelyi gyertyás tüntetést így minősítette: „néhány rosszul tájékozott, túlzottan akaratos elvtárs szavára rohantak tüntetni”. A cikkíró hozzátette: Tulit Attila, a Polgári Szövetség alelnöke Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere ellen szervezett tüntetést. Tulit Attila, a T3 Kiadó és nyomda egyik igazgatója ezerszám nyomtat olyan könyveket, amelyekben ez áll: készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. /Kuszálik Péter: Morfondír. Polgári stílus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2004. november 30.

A magyarországi baloldal a külhoni magyarok esedékes szavazataitól retteg.  Amikor Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető leszerencsétlenezi azokat az erdélyi magyarokat, akik közül ő maga is vétetett, talán elfelejti, hogy ezzel megalázza az erdélyieket. A mai magyar kormány székelyföldi elfogadtatásáról nem kell fölméréseket végezni, elég, ha megkérdezik Vass Lajost, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárát, aki Hiller István megbízásából jött el Sepsiszentgyörgyre.    Az egyik tüntető ezt a feliratot tartotta: ,,Hiller elvtárs! Pártotok van, de szívetek nincs; Elek apó-emlékszoba, nem lehet iroda soha, Nem = Trianon.” A tüntetők     lenemzetárulózták a budapesti államtitkárt. Nagyszámú ókirálysági csendőr állt a tüntetőkkel szemben, „hogy megvédje a székelytől a magyart. Ide jutottunk a kettős állampolgárság ellen folytatott negatív baloldali kampány miatt.” „Kuncze Gábornak, Lendvai Ildikónak, Gusztos Péternek, Eörsi Mátyásnak, Pető Ivánnak és társainak már nem kell aggódniuk a külhoniak szavazataitól. Mi őket azon a novemberi napon már úgyis leszavaztuk.”  /Zonda Attila, Sepsiszentgyörgy (Magyar Demokrata): Nekünk haza nem jutott, csak szülőföld. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

2005. március 15.

Magyarországi kormánypolitikusai nélkül ünneplik Erdély-szerte március 15-ét. Cseh Áron kolozsvári főkonzul elmondta, az egyedüli magyarországi vendég, akinek a március 15-i erdélyi fellépéséről tud, Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, aki a zilahi ünnepségen vesz részt. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ eredetileg Kézdivásárhelyre tervezte az idei főrendezvényét, melyen a magyar kormány részéről Szabó Vilmos politikai államtitkárnak kellett volna beszédet mondania. Az ünnepség élő közvetítését a Duna Televízió is műsorára tűzte. A tervet azt követően kellett módosítani, hogy Kézdiszékről jelezték az RMDSZ országos vezetőinek, nem tudják biztosítani, hogy az ünneplő tömeg nem fütyüli ki a magyarországi vendégeket. Élénk ugyanis még az emléke a magyar állampolgárság kiterjesztéséről decemberben tartott népszavazásnak, és annak, hogy a kormányoldal pártjai az állampolgárságot elutasító álláspontot képviselték. Szabó Vilmos elismerte, hogy volt szó a kézdivásárhelyi március 15-i fellépéséről, de amíg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Dél Koreában tartózkodott, hivatalát arról értesítette Markó Béla titkársága, hogy az RMDSZ nem tart már központi ünnepséget a felső-háromszéki városban. Szabó Vilmos nem tartotta rendkívülinek, hogy a korábbi évektől eltérően idén elkerülik a magyarországi politikusok Erdélyt, szerinte ez nincs összefüggésben a decemberi népszavazással. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta azt az értesülést, hogy Gyurcsány Ferenc is Erdélybe készül az ünnepre. Tavaly novemberben Hiller István akkori kultuszminiszternek, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökének kellett lemondania sepsiszentgyörgyi látogatását azt követően, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tüntetést hívott össze a látogatás egyik helyszíne elé. Hillernek néhány nappal az után kellett volna a háromszékiekkel találkoznia, hogy az MSZP bejelentette, „nem” szavazatra biztatja a választókat a magyar állampolgárság kiterjesztésére szervezett népszavazáson. Távolmaradása miatt a minisztérium államtitkárának, Vass Lajosnak kellett nyugtáznia a mintegy százfős tömeg „Hazaáruló!” bekiáltásait. Három évvel ezelőtt Kovács László külügyminiszternek, az MSZP akkori elnökének kellett szembesülnie azzal, hogy Erdélyben rossz akusztikája volt a román munkavállalók özönével való magyarországi kampányriogatásnak. A marosvásárhelyi március 15-i rendezvényen transzparensek emlékeztették a politikust a 23 millió román munkavállalóról szóló kijelentéseire. A miniszternek ünnepi beszédében füttyökre is reagálnia kellett. /Gazda Árpád: A népszavazási „Nem” emléke borzolja a kedélyeket március 15-én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

2005. június 18.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kulturális szakbizottságának június 16-ai ülésén ismertették a Nemzeti Felelősség Program elemeit. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által meghirdetett program a Szülőföld Programból, továbbá a nemzeti vízum, a gyors és méltányos honosítás, az integráció és autonómia, valamint az alkotmányosan rendezett jogállás a határon túli magyaroknak című pontokból áll. Ezt Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára, a szakbizottság elnöke ismertette. A tárgyaláson a különböző tárcák és politikai pártok magyarországi és határon túli képviselői vettek részt. Ismertették ezenkívül a határon túli magyar kulturális műhelyek fejlesztésére irányuló elképzeléseket, közöttük a könyvtárfejlesztésre, az alkotói ösztöndíj-rendszer bővítésére, a közművelődési intézményrendszer fejlesztésre és a közművelődési szakemberképzésre vonatkozó terveket. /A MÁÉRT kulturális szakbizottsága A Nemzeti Felelősség Programról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2005. augusztus 1.

A fehéregyházi Ispán-kútnál újra felavatták Petőfi Sándor emlékművét. Gábos Dezső, a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntötte a rendezvény meghívottait, résztvevőit. A 15 évvel ezelőtt ismeretlen tettesek által meggyalázott emlékművet a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával felújították. Gábos Dezső elmondta, a költő kőbe faragott arcképét meggyalázták, összetörték, bizonyítja, hogy ma is félnek élő szellemétől a szabadság ellenségei. „Álljon hát ez a felújított emlékmű a helytállás, összmagyarság összetartozásának szimbólumaként a világ végezetéig” – mondta Gábos Dezső megköszönve Hunyadi László és Gyarmathy János szobrászművészeknek az alkotómunkát. Az emlékművet Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, és Vass Lajos, a NKÖM államtitkára leplezte le. Markó Béla szerint „A múltat eltüntetni nem lehet. E gondolat jelképe az is, hogy e kövön egy helyen ott szerepel a múlt, a jelen és a jövő. A múltat nem lehet és nem is kell eltüntetni, nem kell elfelejteni, de a múlt mellé oda kell tenni a jelent, a jövőt”. /Antalfi Imola: „Az élő Petőfire emlékezünk”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

2005. november 10.

Eltérőek az álláspontok a bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókirodájának megnyitása ügyében. A helybéli várakozások szerint ez év végéig remélhetőleg működni fog az intézmény, a magyarországi kultúrdiplomácia képviselői szerint ez inkább 2006 elején esedékes. Demeter János, Kovászna megye tanácsának elnöke szerint remélhetőleg idén lesz az ünnepélyesen átadás. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Beke Mihály András másként látja a helyzetet. Szerinte diplomáciai jegyzékváltásra is szükség van, ezért az iroda megnyitását reálisabb „2006 legelejére” helyezni. Az iroda működését a bukaresti intézet költségvetéséből fedezik, ez bizonyos pénzügyi források átszervezését feltételezi. A sepsiszentgyörgyi iroda vezetésével kapcsolatban a bukaresti Magyar Kulturális Intézet jelenlegi intézeti titkárának, Vári Attilának a neve került szóba. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodájának közlése szerint a fiókirodát leghamarabb jövő év februárjában lehet megnyitni. Az iroda létrehozását jelző, de még nem az avatást jelentő, tavaly november 9-én lezajlott ünnepségen, a távolmaradó Hiller István tárcavezető helyett, Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára volt jelen, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök társaságában. 2004 júliusában Medgyessy Péter kormányfő ígérte meg a bukaresti Magyar Kulturális Központ székelyföldi kirendeltségének Sepsiszentgyörgyre telepítését. Hiller akkor közölte a háromszékiekkel, hogy a 2004-es költségvetésben nincs fedezet az iroda beindítására, ezért az avatóra csak 2005-ben kerülhet sor. Idén áprilisban Schneider Márta, az NKÖM helyettes államtitkára a magyar-román kulturális egyezmény aláírásától tette függővé az intézmény megnyitását. /Idő kell a sepsiszentgyörgyi fiókintézet beindításához. Kulturális iroda – mikor? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2005. december 9.

Szociális és gazdasági feltételeknek is teljesülni kell ahhoz, hogy a határon túli magyarság megőrizhesse kultúráját, anyanyelvét – hangoztatta Gémesi Ferenc külügyminisztériumi helyettes államtitkára a múlt héten a Határon Túli Magyarok Hivatal által szervezett „Anyanyelv, kultúra és kapcsolatok az új Európában” című konferencián. Csepeli György, az informatikai tárca politikai államtitkára az internet határok feletti lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Szerinte a világháló újradefiniálhatja a „mi a magyar?” kérdését is. A magyarságot érintő kérdések, mint például a kettős állampolgárság vagy a politikai, gazdasági elkülönülés problémája az új médium világában „már muzeális típusú” kérdésfeltevésnek számít. A világháló lehetővé teszi, hogy a diaszpórában élők megmaradjanak magyarnak azzal, hogy bekapcsolódnak a magyar nemzet kommunikációs közösségbe – hívta fel a figyelmet Csepeli. A meghívott előadók közt szerepelt többek közt Vass Lajos, a NKÖM politikai államtitkára, Kötő József, a román Oktatási és Tudományos Minisztérium államtitkára, valamint Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke is. /Kultúránk a gazdasági feltételektől is függ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2006. november 16.

„Ha a Magyar Polgári Szövetség számára fontosabb az, hogy Hiller István miniszter ne jöhessen el ide, mint egy új kulturális intézmény létrehozása Háromszéken – ez az MPSZ-es demagógia legjobb bizonyítéka” – nyilatkozta Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke. Hiller István magyar művelődési miniszter nem lesz jelen november 29-én Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális központ felavatásán. November 9-én a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete közleményben óvta a minisztert egy esetleges sepsiszentgyörgyi látogatástól. „A székely vendégszeretetnek is határai vannak, s Hiller István személye eme vendégszeretet határain kívül esik” – olvasható a közleményben, melynek aláírói leszögezik: ha a miniszter mégis megjelenik, „példa nélküli fogadtatásban” lesz része, a szövetség utcai tüntetéseket fog szervezni ellene. Hadnagy Miklós, a kulturális intézmény jövendő igazgatója cáfolta, hogy a miniszter bármitől is megijedt volna, s ezért nem menne Sepsiszentgyörgyre. Hiller István egyébként másodszor mond le sepsiszentgyörgyi látogatást. Két évvel ezelőtt az anyaországi tárcavezető a sepsikilyéni unitárius templom és a sepsiszentgyörgyi Lábasház látogatására volt hivatalos. Akkor Vass Lajos államtitkár ment el Háromszék fővárosába Hiller helyett. /Domokos Péter: Miért nem megy Hiller Háromszékre? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2006. november 21.

A jövő héten indítja el hivatalosan is tevékenységét Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központja. A program szerint november 29-én megnyitják Kubinyi Anna textil- és Gyulai Líviusz grafikusművész tárlatát, koncertezik Szalóki Ági és a Budapest Ragtime Band. Hadnagy Miklós, a sepsiszentgyörgyi központ igazgatója elmondta, hogy a háromszéki regionális centrum feladata a magyar-magyar párbeszéd erősítése, a Kárpát-medencei kulturális kapcsolatok építése. A sepsiszentgyörgyi intézményt már felavatták 2004. novemberében Vass Lajos, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára és Markó Béla kormányfő-helyettes jelenlétében, de csak azután szabályozta jogilag a román fél a központ működését. Idén nevezték ki az intézmény élére a 35 éves, székelyudvarhelyi születésű Hadnagy Miklóst, aki 1992-től Magyarországon él, s aki 1998-2002-ben az Országgyűlés hivatalának parlamenti szakértője, 2002-2003-ban a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki tanácsadója, majd az Illyés Közalapítvány irodaigazgatója volt. /Domokos Péter: Kárpát-medencei kultkapcsolat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998