udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vassy Erzsébet

2002. április 8.

Ápr. 3-án Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét 50. születésnapja alkalmából nagyszabású fogadáson köszöntötték a Teleki (ma még Antonescu) utcai püspöki szákházban. Jelen voltak az egyházmegyék képviselői, a nagyváradi közéleti elit, mintegy 80 személy. Az egyházvezetőt Csűry István generális direktor és Forró László előadótanácsos köszöntötte, az ünnepelt pedig hangsúlyozta, hogy nemcsak gyökerei kötik ide, hanem itthon is érzi magát ebben a közösségben, ami folytonos cselekvésre sarkallja. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban most kiállító Vassy Erzsébet egyik pasztelljével lepték meg hívei az 50 éves egyházvezetőt. /(balla): A királyhágómelléki püspök 50 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr 8./

2002. április 13.

Nagyváradon megnyílt Vassy Erzsébet festményeinek tárlata. A művész ismerősei a falu, a táj, a templom, a harangláb, a fa, illetve valamennyi népi motívum. Az eddig grafikában jeleskedő művész a kiállítás teljes anyagát csak pasztellekből válogatta. Vassy Erzsébet 1993 óta rendszeresen vesz részt csoportos kiállításokon és rendez egyéni tárlatokat itthon és külföldön. /Balla Tünde: Fák és fények, táj és lélek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2003. szeptember 9.

Mintegy négyszázan sereglettek össze szept. 6-án a Bihar megyei Mezőbajon, hogy együtt ünnepeljenek. Ebben az esztendőben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Mezőbaj református egyházközségével szervezte meg az Erdőháti Napot. A találkozó célja a Körösök közötti kistáj településeinek, lakóinak összefogása. Az Erdőháti Szövetség 1996-ban alakult azzal a szándékkal, hogy fejlesszék vidéküket. Az idei volt a hetedik Erdőháti Nap, ugyanis a 98-as elmaradt. Erdőhát vidéke a Tenkétől Nagyszalontán át Fazekasvarsándig terjedő rész. A hajdani erdőségeket mára nagyrészt kiirtották, így a térség már csak nevében őrzi emléküket.Tőkés László püspök hirdetett igét. Ezután Filep Ferenc, az Erdőháti Szövetség elnöke, árpádi református lelkipásztor köszöntőjében kifejtette: fontos a régió lelki egysége, mely előfeltétele a regionális öntudatosságnak. Gazda József közíró Magyar sorskérdések címmel értekezett a magyar lelkület megnyilatkozásairól. A parókián kiállítás nyílt az innen Nagyváradra elszármazott grafikus, Vassy Erzsébet alkotásaiból. Az 1996-ban alapított Árpád-díjat ez esztendőben neki ítélték oda. Ezt követően fórumot tartottak, melynek fő témája a dél-bihari tájegység településeinek összefogása, a régiófejlesztés fontossága volt. Tőkés László és Béres István nyugalmazott tanító leleplezte a templomban található, az I. és II. világháborúban elpusztult mezőbaji magyar honvédek emléktábláját, a templomkertben pedig kopjafát avattak a találkozó emlékére. /Tóth Hajnal: Erdőháti Nap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./

2004. április 10.

Vassy Erzsébet nagyváradi képzőművész pasztelljeiből nyílt kiállítás ápr. 8-án Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. Vassy Erzsébet tucatnyi egyéni és csoportos kiállításon vált ismertté Magyarországon is, ahol vajai, visegrádi, lakiteleki, zalaegerszegi, hejcei alkotótáborok vendége volt. /Balla Tünde: Táguló idő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2005. december 12.

Kulturális esttel egybekötött közgyűlést szervezett a Partiumi Magyar Művelődési Céh /PMMC/ Nagyváradon. Barabás Zoltán költő, a Partiumi Közlöny főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket. Bemutatták Pomogáts Béla Magyar Régiók /Lilium Aurum, Dunaszerdahely/ című könyvét. A közgyűlésen Szilágyi Zsolt, a Mikecs László Baráti Társaság elnöke bejelentette, hogy ők is belépnek a PMMC-be. Tőkés László püspök kérte, lépjenek be azok, akik elhivatottságot éreznek. Végül műsort láthattak a megjelentek. Fellépett a Csillagocska néptánccsoport. Megnyitották Vassy Erzsébet nagyváradi képzőművész festményeinek tárlatát. /Gálolvits Zoltán: Három felvonás a művelődés jegyében. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 12.

2006. február 14.

Stockholmban január 18-án rangos, magyar képzőművészeti kiállítás nyílt meg. Tamás György, az ismert műgyűjtő és felesége Tamás Mária, Stockholm belvárosában magyar képzőművészek munkáiból rendezett nagy sikerű kiállítást. A bemutatkozó művészek közül a legnagyobb sikere Tompos Opra Ágota, kolozsvári művész Phoenixmadár című festményének volt. A kiállítás anyaga zömmel erdélyi alkotók munkáiból állt össze, de más magyarlakta vidékek, városok képzőművészeinek alkotása is szerepelt. Erdélyi kiállítók: Benczédi Sándor – Kolozsvár, Bokor Ernő – Kolozsvár, Dudás Gyula – Nagybánya, Cs. Erdős Tibor – Kolozsvár, Fekete Pál – Marosvásárhely, Ferenczy Béla – Nagyvárad, Gaál András – Csíkszereda, Imecs László – Kolozsvár, Incze István – Marosvásárhely, Incze István Botond – Marosvásárhely, Molnos Zoltán – Székelyudvarhely, Nagy Melinda – Csíkszereda, Németh G. Katalin – Sepsiszentgyörgy, Takács Gábor – Kolozsvár, Tompos Opra Ágota – Kolozsvár, Tolnay Tibor – Nagyvárad, Vass Csaba – Tasnád, Vassy Erzsébet – Nagyvárad, Veress Endre – Kolozsvár, Wéber Mária – Kolozsvár, Zoltán Katalin – Kolozsvár. A Tamás család ősszel is rendez kiállítást. /Tatár Zoltán: A „Phoenixmadár” szárnyalása Stockholmban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2006. május 13.

A nagybányai művésztelep és festőiskola megalakulásának 110. évfordulója újabb alkalom az emlékezésre. A Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága nemzetközi kiállítással köszöntötte az évfordulót: a Teleki Magyar Házban május 6-án megnyílt Tavaszi tárlaton a kortárs nagybányai művészek alkotásai mellett magyarországi művészek, továbbá a nagyváradi Vassy Erzsébet, a csíkszeredai Gothárd Veronika valamint a kolozsvári Gally Katalin és Horváth Gyöngyvér festményei és grafikái is láthatók. /(n): Nagybánya – múlt és jelen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2006. október 16.

Október 14-én megnyílt Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában Vassy Erzsébet nagyváradi festőművész A természet vonzásában című pasztellkiállítása. /Ö. I. B.: Természetközeli ember, papíron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2006. október 28.

Megnyílt Vassy Erzsébet pasztelljeinek kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. A kiállítás képein barlangok cseppkövei, kőalakzatai láthatók, amelyek már szobroknak tűnnek. /Józsa István: Vassy Erzsébet kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2007. július 5.

Csernáton tájmúzeumában készül a monumentális faragott emlékoszlop, melyet július 7-én, bizonyos feljegyzések szerint Árpád honalapító fejedelem halálának 1100. esztendejében avatják fel a Kárpát-medencében egyetlen Árpád nevű falujában. Az erdővidéki cserefa Tőkés László püspök kezdeményezésére válik emlékoszloppá. Árpád falu Bihar megyében van. 1996-ban, a magyar millennium évében az ünnepségeket november 23-án tartották, a falu lakói elhatározták, hogy a település nevét magyarul is kiírják. A magyar helységnévtáblát a rendőrség levetette. Ellenkező esetben – fenyegetőztek – lezárják az utat, és nem tudják megtartani a tervezett ünnepséget. A megemlékezésen mintegy másfél ezer ember vett részt. Tőkés László beszédében azt emelte ki, hogy akit megfosztanak emlékezetétől, azt emberi méltóságától fosztják meg. 1996-ban, a honfoglalás 1100. évében Árpád-díjat alapítottak, amelyet elsőként a településről Nagyváradra származott Vassy Erzsébet képzőművész vehetett át. Árpád falu nyolcszáz körüli lakosának többsége – több mint 700 lélek – magyar. Árpád vezérnek Háromszéken az altorjai nagytemplom melletti teraszon áll a szobra – Miholcsa József alkotása, 2003-ban avatták fel. /Sylvester Lajos: Árpád éve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998