udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vastagh Pál

1995. június 6.

Jún. 6-án Bukarestben megnyílt az európai igazságügyminiszterek kötetlen találkozója, amelynek témája, hogy milyen szerepet játszhatnak e tárca vezetői a törvényhozási munka összehangolásában. Magyarországot Vastagh Pál igazságügyminiszter képviselte. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7., Magyar Hírlap, jún. 7./

1997. szeptember 23.

Vastagh Pál igazságügyi miniszter Valeriu Stoica román igazságügyminiszter meghívására szept. 22-én Romániába látogatott. Tárgyalt meghívójával, majd az RMDSZ-székházban találkozott az RMDSZ jogász-képviselőivel és szenátoraival. Szept. 23-án a két minisztérium együttműködéséről írtak alá megállapodást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

1998. január 28.

Vastagh Pál igazságügy-miniszter meghívására jan. 28-án - háromtagú delegáció élén - Budapestre érkezett Valeriu Stoica román igazságügy-miniszter. A háromnapos hivatalos látogatás keretében a miniszterek jan. 28-án az Igazságügyi Minisztériumban tárgyaltak országaik igazságügyi kapcsolatairól, a magyar jogharmonizációs program tapasztalatairól is. Tárgyaltak az ugyancsak Budapesten, áprilisban tartandó Közép-Kelet-Európai Jogi Fórumról is. Jan. 30-án a két miniszter előadást tart a Békéscsabán rendezendő magyar-román gazdasági jogi konferencián a jogalkotás és a joggyakorlat fejlesztésének magyarországi, illetve romániai tapasztalatairól, majd Kétegyházára látogatnak, ahol találkoznak a magyarországi románok helyi képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

1998. január 30.

Vastagh Pál igazságügy-miniszter tartott előadást jan. 30-án Békéscsabán az első alkalommal megrendezett kétnapos magyar-román gazdasági jogi szemináriumon. A román igazságügy-miniszter, Valeriu Stoica a fórumon az állami tulajdon magánosítására, a köztulajdon és a magántulajdon elhatárolására, az indirekt adóztatás erősítésére törekvő új román gazdasági jogi szabályozásról számolt be. Romániában a legújabb jogi szabályok igyekeznek megkönnyíteni az üzleti élet megerősödését, hogy vonzóbbá és könnyebbé váljon a vállalkozás. Az eddigi román kormányok számára az első számú kihívás az erőteljes magánszektor létrehozása volt. A nemzetközi gazdasági jogi szemináriumon a két nap alatt tizenhat magyar és román szakember előadása hangzik el a két ország kapcsolataiban érdekelt jogászok és vállalkozók előtt. /Magyar-román gazdasági jogi szeminárium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Magyarországon a piacgazdaságot megalapozó jogrendszer született s ennek eredményeként ma a nemzeti jövedelem 80 százalékát a magángazdaság állítja elő. 1996 végéig Közép- és Kelet-Európába 46 milliárd dollár működő tőke érkezett, ennek egyharmada, 16 milliárd hazánkba - mondta el Vastagh Pál. Az elmúlt év őszéig 2112 magyar érdekeltségű vegyesvállalat alakult a magyar-román gazdasági együttműködés lehetőségeinek a kiaknázására, eddig a magyar befektetők 51 millió dollár értékben ruháztak be a szomszédos országban /ahol összesen 2,1 milliárd dollárt fektettek be külföldiek/, s fokozódó magyar vállalkozói részvétel tapasztalható Romániában - taglalta a továbbiakban. /MTI/

2001. április 26.

Kétnapos konferenciára kerül sor ápr. 26-27-én a Baloldali Önkormányzati Közösség és az RMDSZ közös szervezésében Orosházán. A rendezvényen a Magyar Szocialista Párt Békés megyei polgármesterei, alpolgármesterei és az RMDSZ polgármesterei, alpolgármesterei és önkormányzati képviselői vesznek részt. A konferencián előadások hangzanak el a következő témakörökben: a kisebbségek helyzete Magyarországon (Kósáné Kovács Magda, a magyar parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke), az Európai Unióban (Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa) és Romániában (Markó Attila, a román kormány államtitkár-helyettese), a kisebbségi jogok érvényesülése a magyar önkormányzatok munkájában (Takács Dezső, Battonya város polgármestere), a határon túli és testvértelepülési kapcsolatok (Árgyelán György, a Békés Megyei Közgyűlés nemzetiségi, kisebbségi és etnikai bizottságának elnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester), az Európai Unió bővítési folyamatáról (Vastagh Pál magyar országgyűlési képviselő). /Magyarországi és romániai önkormányzati képviselők Orosházán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2003. november 15.

Magyarországnak kiemelkedő érdeke fűződik ahhoz, hogy megossza az integrációs felkészüléssel kapcsolatos tapasztalatait a később csatlakozó országokkal - jelentette ki a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke nov. 14-én Budapesten, miután a testület megbeszélést folytatott a román képviselőház jogi bizottságával. A találkozót követő sajtótájékoztatón Vastagh Pál (MSZP) közölte, hogy az eszmecserén a tapasztalatok átadására koncentráltak. Carmen Dimitriu, a román jogi bizottság titkára beszámolt arról, hogy a tanácskozáson szóba került a két ország törvényhozásának és bizottságainak tevékenysége. Elmondta, hogy figyelemmel kísérik majd az európai parlamenti választással kapcsolatos magyarországi fejleményeket. /Magyar-román parlamenti bizottsági találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2004. június 28.

A Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió címmel diákszemináriumot szervez júl. 4–10-e között Tusnádfürdőn a Magyar Ifjúsági Értekezlet és az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya. A szemináriumon részt vesz Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök is. A szervezők szerint 100 diák Magyarországról, míg 200 Romániából érkezik. Jelen lesz még Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Kéri László, a Magyar Tudományos Akadémia politológusa, Vastagh Pál, az Országgyűlés alkotmány és igazságügyi bizottságának elnöke. /Nastase és Medgyessy Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2004. július 6.

Tusnádfürdőn júl. 5-én megnyílt a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európa Unió címet viselő diákszeminárium. Az egyhetes táborban mind egy háromszáz középiskolás és egyetemista fiatal vesz részt Magyarországról és Romániából. A megnyitón Kovács Péter, a MIÉRT elnöke és Vastagh Pál /MSZP/ országgyűlési képviselő ismertették a tábor programját, majd Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke Székelyföld európai jövőjéről tartott előadást. Demeter János előadásában kifejtette, Romániában a régiókat mesterségesen hozták létre anélkül, hogy figyelembe vették volna a helyi és történelmi sajátosságaikat. Ezért egyes régiókon belül nem létezik sem gazdasági, sem kulturális kohézió. Kifejtette, hogy Székelyföld infrastruktúrája a legfejletlenebb. /(Szász Attila): Székelyföld európai jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Erdélyi, délvidéki, kárpátaljai és magyarországi településekről érkeztek diákok különféle csoportokban. /Mészely Réka: Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2004. július 7.

Csíkszeredában Ráduly Róbert polgármester négy dokumentációs csomagot nyújtott át Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Ez tartalmazza többek között a romban heverő csíkszeredai hősök temetőjének rendbetételét, ahol közel 450 magyar honvédsír található. Terítékre került a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíksomlyói bővítésének támogatása és a Csíkszeredában létrehozandó konzulátus ügye is. Hollanda Dénes, a Sapientia marosvásárhelyi dékánja az építkezéshez 300 millió forint megszerzését remélte a találkozótól. Csalódniuk kellett: „A magyar államnak is szüksége van arra a pénzre. Inkább próbáljunk közösen uniós alapokat megpályázni” – fejtette ki Medgyessy Péter, később hozzátette, hogy az infrastruktúra kialakításához nagyon szerény módon hozzájárulnak. Hollanda Dénes dékán elmondta, hogy a hiányzó 300 millió forint nélkül az épület több helyisége befejezetlen marad. Medgyessy Péter hazafelé tartva Nagyváradon látogatást tett Tempfli József megyés püspöknél. A látogatás végeztével a magyar miniszterelnök sietve autóba ült, anélkül hogy szóra méltatta volna a sajtó rá váró képviselőit. Tempfli József püspök közölte, a kormányfő megfogalmazta kérését, miszerint az európai integráció folyamatában a határon túli magyar egyházak tegyenek meg mindent a magyar kultúra, a hagyomány és a magyar nyelv megőrzéséért, ami hozzátartozik a magyar identitáshoz. Medgyessy Péter és Vastagh Pál /MSZP/ hangsúlyozták, hogy ez a tábor nem valamiféle ellen-Tusványos. Vastagh Pál kijelentette, a miniszterelnökkel ért egyet, nehezen kivitelezhetőnek tartja a kettős állampolgárság kérdésének újratárgyalását. /Csinta Samu: Medgyessy: mit szolgálna az állampolgárság? = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

2004. július 7.

Tusnádfürdőn Markó Béla kitért arra, hogy Magyarország gazdasági téren segíthet, különösen Székelyföldön, ahol ki kellene használni a helyi sajátosságokat. Szerinte Magyarországnak az általános autonómia kivívásában is segítséget kell nyújtania. Az anyaországnak támogatnia kell az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet abban, hogy ez modern egyetemmé válhassék, támogatnia kell az erdélyi magyar televíziót. Medgyessy Péter miniszterelnök leszögezte: áldozathozatal nélkül egyetlen ország sem lehet az Európai Unió tagja. A kettős állampolgárság kapcsán a magyar kormányfő arra kíváncsi, hogy miért van jelentősége a magyar állampolgárságnak, milyen célt szolgálna. Úgy vélekedett: egyesek szándékosan keltenek illúziókat a magyar állampolgárság kérdésében. Markó Béla előadásában kifejtette: azért próbálják megosztani az erdélyi magyarságot, mert ez a politizálás szavazatokat hozhat Magyarországon. A tábor megnyitása előtt többször is felvetették, hogy miért éppen a bálványosi szabadegyetem helyszínén szervezték. Erre Markó leszögezte: Erdélyben ne jussunk oda, hogy tereket kisajátítsunk, hiszen Erdély közös és a tábor hasznos. Vastagh Pál /MSZP/, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnöke kifejtette: nem azért jöttek, hogy a magyar belpolitikai harcot ide exportálják. A tusnádfürdői előadás után a magyar miniszterelnök, a magyar delegáció tagjai, valamint az RMDSZ elnöke és vezetőségének tagjai Csíkszeredába látogattak, ahol a városházán Maros, Kovászna és Hargita megyék RMDSZ-es képviselőivel, választott tisztségviselőivel találkoztak, zárt ajtók mögött közel másfél órás megbeszélést folytattak. A tanácskozás után Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: felmerült a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíksomlyói bővítésének a támogatása, a csíkszeredai konzulátus kérdése és a hősök temetőjével kapcsolatosan nyújtottak át egy anyagot. /Daczó Dénes: Először magyarnak kell lenni, utána jöhet a többi. Medgyessy Péter a tusnádfürdői táborban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2004. július 8.

Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn kifejtette, hogy a kettős állampolgárság iránti igényt esetlegesen megindokló három pontból kettő teljesíthetetlen, a harmadikat meg minek, mikor Románia amúgy is rövidesen EU-tag lesz. Közben Vastagh Pál /MSZP/ volt magyar igazságügy-miniszter kételkedett abban, hogy egyáltalán kivitelezhető-e a kettős állampolgárság kérdésének ismételt napirendre tűzése, miután Magyarország e probléma felvetése nélkül zárta le az uniós tárgyalásokat. A nemzetegyesítés gondolatával szemben a valóság az anyaországi hűvösség. /Csinta Samu: Megrekedő kettősség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

2004. augusztus 3.

Az elmúlt hónapokban gyakran elhangzott az a kijelentés, miszerint ne jöjjenek mások ide megmondani, hogy mit kell tennünk, jól tudjuk azt mi magunktól is. Az RMDSZ vezetői kijelentették: nincs szükségünk emisszárokra és komisszárokra, ne jöjjenek ide a Zsoltok (Bayer és Németh), ne adjanak nekünk tanácsokat. Az RMDSZ vezetősége gyakorlatilag megüzente a magyarországi ellenzéknek, hogy itt nincs szükség rájuk. Ha mégis eljöttek, mint most a Bálványosi Szabadegyetemre, akkor az RMDSZ hivatalos vezetése maradt tüntetően távol.  Jött Újhelyi István, az ifjú szocialisták vezetője, egyben az MSZP médiafelelőse, aki úgy “szakérti” a médiát, hogy mindent eltüntetne abból, ami jobboldali, konzervatív, nemzeti szellemiségű. Újhelyi fiatal erdélyi újságírókat toborzott magyarországi továbbképzésre, ami világosan mutatja ama szándékot, hogy az erdélyi magyar sajtót a magyarországi szociál-liberális média mintájára és hasonlatosságára formálják.  Azután megjelent Szent-Iványi István EU képviselő, akinek pártja, az SZDSZ nem szavazta meg a kedvezménytörvényt, nem akarja a kettős állampolgárságot, az erdélyiek anyaországi letelepedését.  Július elején a tusnádi diáktáborban Vastagh Pál szocialista képviselő tartott előadást, de itt járt Kéri László politológus is, aki szintén a szocialisták elkötelezett híve. Az RMDSZ vezetőse másfélmillió magyar nevében beszél egységes érdekképviseletről, közben elkötelezték magukat az egyik politikai oldal mellett. /Gábor Attila: Szelektív vendégvárás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 3./

2005. május 31.

Kevesen jöttek el VII. Jakabffy Elemér Napok keretében Szatmárnémetiben megrendezett kárpát-medencei konferenciára, melynek fő témája a kisebbségben élő magyarság EU-s felzárkózása volt. Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány volt külügyminisztere megjegyezte, hogy több az előadó, mint a hallgatóság. Szabó Vilmos /MSZP/ államtitkár kifejtette, ha egymás ellen dolgozunk, ha nemzetiekre és nemzetietlenekre osztjuk egymást, akkor nem lesz magyar siker. Kósáné Kovács Magda /MSZP/, az EU parlament képviselője szerint az autonómia nem szerepel az új szereződésben, de az elfogadott elvek alapján az önkormányzatiságnak biztosított jogok alapján építkezni lehet irányába. Vastagh Pál /MSZP/ parlamenti képviselő szerint az EU puszta jelenléte is alakítja életünket. Szólt a kettős állampolgárságról is: korábban nem volt politikai akarat egyik párt részéről sem a magadásra. Jeszenszky Géza véleményét taps fogadta: a magyar kormányoknak az a fölöslegesen óvatoskodó, rossz magatartása, mely szerint az elmúlt években nem könnyített a magyar állampolgárság megadásán, lényegében azt jelenti, hogy támogatták Trianont. /(Sike Lajos): VII. Jakabffy Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2005. június 24.

Az európai uniós versenyvizsgára felkészítő háromnapos kurzus kezdődik 50, elsősorban erdélyi magyar fiatal számára június 24-től Budapesten – jelentette be Vastagh Pál, az MSZP-frakció közjogi munkacsoportjának vezetője. Vastagh Pál közölte: reményeik szerint ennek a kurzusnak lesz folytatása. A szeminárium előadásait angol és magyar nyelven tartják. /EU-kurzus erdélyi magyar fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2005. július 6.

- Sürgős reformra, átszervezésre szorul a határon túlra irányuló magyarországi támogatások rendszere – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Tusnádfürdőn, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon tartott előadásában. Ugyanis más helyzetben vannak a Magyarországgal szomszédos EU-tagállamokban élő magyarok, más helyzetben a csatlakozás küszöbén álló romániai magyarság, és megint más helyzetben a Kárpátalján, a Vajdaságban, vagy Horvátországban élő magyarok. Takács hangsúlyozta: a támogatási rendszert függetlenné kell tenni a politikától, hiszen az egymást követő magyar kormányok más-más szempontokat, prioritásokat tartottak szem előtt támogatáspolitikájuk kialakításában. Ezáltal kiszámíthatatlanná vált a támogatási rendszer, nehezebbé vált a hosszú távú intézményépítő programok kidolgozása és megvalósítása. Takács elmondta, hogy évente mintegy tízmilliárd forint támogatásban részesül az erdélyi magyarság, ez az összeg 41 önálló támogatási rendszeren keresztül érkezik. A politikus hangsúlyozta, hogy a magyar támogatási politikát a Magyar Állandó Értekezletnek kellene meghatároznia. A táborban Vastagh Pál /MSZP/, az Országgyűlés alkotmány és igazságügyi bizottságának elnöke kijelentette: a nehézségek ellenére Magyarország elsőéves EU-mérlege pozitív. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint Románia uniós csatlakozása megteremti a lehetőséget arra, hogy a határon innen és túl levő magyarok „ismét együtt legyenek”. – Markó elmondta: az RMDSZ-nek le kell győznie azt, hogy Erdély még mindig kevesebb költségvetési pénzhez jut, mint az ország többi régiója. Arra a kérdésre, miszerint az RMDSZ kilenc éve a hatalom közelében van, miért nem sikerült meggyőznie partnereit arról, hogy a magyarlakta régiókban is állami beruházásokra kerüljön sor, kifejtette: Erdélyt már 1919-től hátrányba részesítették, így mintegy száz év ledolgozásáról van szó. /Kiss Olivér: A magyar támogatások átszervezését szorgalmazza az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Nem jöttek el a magyar kormány képviselői, sem Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, de beszédet tartott Markó Béla, a román kormányfő helyettese és Vastagh Pál magyarországi MSZP-s képviselő. Bálint Pataki József HTMH-elnök lemondása miatt távol maradt, és Szabó Vilmos politikai államtitkár sem jött el. A szülőföldalappal kapcsolatban Takács kijelentette, hogy csak üdvözölni lehet minden támogatási formát, amely a határon túli magyarok identitásának megőrzését célozza, amennyiben az nem jár a már meglévő támogatások elvonásával. Kelemen Hunor parlamenti képviselő, a kedvezménytörvény biztosította oktatási-nevelési támogatások folyósításával megbízott Iskola Alapítvány elnöke elmondta, a 2002–2003-as tanévben indult be ez a támogatási forma, a következő esztendőben jelentős mértékben nőtt a kedvezményezettek köre, mintegy 130 000 gyereket támogatnak az iskolakezdésben, idén pedig újabb 10 százalékkal emelkedett az igénylők száma. /Farkas Réka: Fontos a csatlakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

2006. július 7.

„Az EU együttlétet kínál minden magyar számára. Együttlétet Magyarországgal és a magyar nemzettel” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök július 6-án a Tusnádfürdőn megnyílt III. Kárpád-medencei Diákszemináriumán. A rendezvényen – melynek témája Az ifjúság és az Európai Unió – több mint háromszázan voltak jelen. Egy hétig nap mint nap számos romániai és magyarországi politikus fog előadások tartani uniós témákról. A megnyitón Markó Béla és Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke mellett megjelent Újhelyi István /MSZP/, valamint Vastagh Pál /MSZP/ magyarországi országgyűlési képviselő is. Negyven táborlakót Magyarországról várnak, a többiek Erdély különböző térségeiből érkeznek Tusnádfürdőre. A diákszeminárium szervezői az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a Hargita Megyei Tanács, a tusnádfürdői polgármesteri hivatal és a magyarországi partnerek. /Mihály László: Európaváró fiatalok Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998