udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 43 találat lapozás: 1-30 | 31-43
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vasvári Pál

1995. július 9.

Kőrösfőn júl. 8-9-én rendezték meg a Vasvári Pál Napokat. Az első napon dr. Imreh István, dr. Csetri Elek, dr. Egyed Ákos, a Magyarországról érkezettek közül pedig Zétényi Zsolt és Zika Klára tartott előadást az 1848/49-es szabadságharcról, valamint Vasvári Pálról. Másnap ünnepélyesen leleplezték a Vasvári Pál emlékművet, ahol beszédet mondott többek között Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége részéről, Kónya Hamar Sándor képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Az emlékmű egy kopjafa, rajta Vasvári Pál-plakett.

1995. október 3.

A román sajtóban több támadó cikk jelent meg a Vasvári Pál-emlékmű felállítása miatt. Eugen Goia szohodoli ortodox pópa a gyulafehérvári Unirea lapban "A Mócföldön, Kőrösön a magyar politikusok által felállított emlékművet nem tűri el a föld" címmel égig magasztalta a mócok vezéreinek tetteit, Horea. Closca, Crisan, Avram Iancu érdemeit, majd Vasvári Pált és hadseregét ócsárolta. Szerinte az emlékmű merénylet a román nép valódi történelme ellen. Valójában 1848-ban ezen a vidéken Abrudbánya, Zalatna, Magyarigen, Boroskrakkó, Verespatak, Sárd nagyszámú magyarságát halomra gyilkolták - nem Vasvári csapatai. Egyetlen éjszakán, 1849 januárjában Nagyenyed 700 védtelen magyar lakosát ölte meg Axente Sever csapatával, Avram Inacu katonái a védtelen Felvincet felperzselték, magyar lakossága földönfutó lett. Axente Severről városnegyedet, iskolát neveztek el, majd 1993-ban szobrot emeltek Nagyenyeden, gaztettei színhelyén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ A Vasvári Pál-emlékművet júl. 9-én állították fel Kőrösfőn: 1412. sz. jegyzet.

1995. október 3.

Okt. 3-án Petre Turlea képviselő a parlamenti ülésen azt állította, hogy "az RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel", olyan embereket emelt piedesztálra, mint "az 1848-ból ismert Vasvári Pál, a véres zászlóaljak megalapítója, aki 40 ezer román haláláért felelős." Borbély László RMDSZ-képviselő rendreutasította Turleát, mondván: "Gyűlölettel, ilyen mérgezett nyelvű beszédekkel, úgy hiszem, sehová sem jutunk. Minden népnek, minden nemzetnek megvannak a személyiségei és hősei, akik bizonyos szerepet játszottak a történelemben." "Azokat az emlékműveket nemcsak az RMDSZ emelte, hanem a helyi közösségek", amelyek tisztelik hőseiket. Turlea a kollektív bűnösség alapján áll, felszólalásában ígérte, hogy ezekről az emlékművekről vaskos kötetet készített, amely rövidesen megjelenik. Borbély László kérte a fegyelmi szakbizottságot, hogy vizsgálja meg Turlea hozzászólásait és hozzanak megfelelő intézkedést vele szemben. A parlamenti felszólalásról tudósító Zsehránszky István hozzátette: Turlea vegye be könyvébe a Mócvidéken található számtalan emléktáblát és emlékművet is. Ezeken az emléktáblákon megörökített hősöknek köszönhető az Erdély-hegyaljai falvak és városok magyar lakosságának kiirtása, így lehet csak eljutni 40 ezer halottig. Ugyanezen az ülésen Lazar Ladariu RNEP-képviselő is felszólalt, mondván, nem lesz megbékélés. Ladariu ellen is lehetne fegyelmi eljárást indítani, rendszeres magyarellenes kirohanásai miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./

1995. november 28.

Tovább duzzadt a kőrösfői Vasvári Pál-emlékoszlop körüli botrány. Az ügyben eddig négy tárgyalás zajlott le: a megyei tanács kihágási jegyzőkönyvet állított ki Kovács László polgármester ellen, mert nem bonttatta le a kopjafát, és Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök ellen, amiért a kopjafa-állítást megszervezte. Ezeket a jegyzőkönyveket később a bíróság megsemmisítette. A harmadik perben a kőrösfői helyi tanács kérte a bíróságot, kötelezze az RMDSZ-t a kopjafa lebontására. Nov. 24-én volt az első tárgyalás, a következőt januárra tűzték ki. A negyediket a prefektúra indította: kötelezzék a községi tanácsot az emlékmű lebontására. Első fokon a megyei törvényszék jóváhagyta a prefektúra kérését. Az ítélet nem jogerős, a községi tanács fellebbezést nyújtott be. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

1996. július 5.

Júl. 5-e és 7-e között tartották meg a Vasvári Napokat, amelyet a kőrösfői RMDSZ szervezett a Rákóczi és a Bocskai Szövetség támogatásával. A rendezvénysorozat keretében a százhetven éve született Vasvári Pálra emlékeztek. Az idei Vasvári Napok fő célja a történelmi tényekre támaszkodva tisztázni az egyre nagyobb indulatokat kiváltó ellentmondásokat, amelyet hűen tükröz a kortárs koronatanú, Avram Iancu és a mai hatalom hangadójának egyik kijelentése. Avram Iancu 1849 novemberében az osztrák kormánynak küldött jelentésében a júliusi csatát "Fintinele-i mészárlásnak" nevezi. Saját veszteségei: négy halott és tizenkét sebesült. Petre Turlea a képviselőház ülésén 1995. október elején azt állította, hogy az "RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel...", mint például "az 1848-ból ismert Vasvári Páléval, a véres zászlóaljak megalapítójáéval, aki negyvenezer román haláláért felelős..." - A Vasvári Napokat júl. 5-én Nagyváradon Tőkés László püspök nyitotta meg, a város piacterén a Rákóczi-csapat 1849. ápr. 27-i zászlóavatására emlékeztek. Okos Márton emlékezett a Rákóczi-csapatra, majd a Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa által elkészített zászlók felszentelése következett. A Rákóczi-csapatra emlékezők között volt Vasas Samu, a Kalotaszeg folyóirat, Kudor István a Pro Kalotaszeg Alapítvány nevében. Kalotaszegen, Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, júl. 6-án tartották a millecentenáriumi ünnepséget, ahol emlékoszlopot - kopjafát állítottak az 1848-as szabadságharc kiemelkedő személyiségének, Vasvári Pálnak. A kopjafa Kudor István /Bánffyhunyad/ munkája. A kopjafa állításánál többen mondtak beszédet, majd a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok műsorát láthatta a közönség, ezután koszorúztak a kopjafánál. A Vasvári-ünnepség Kőrösfőn folytatódott, ahol dr. Péntek János kolozsvári egyetemi tanár megnyitója után dr. Egyed Ákos történész /Megbékélési kísérletek, tragikus összeütközések 1848-49-ben/, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa /Vasvári emberi, nevelő példája az ifjúság előtt/ és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke tartott előadást. Júl. 7-én Kőrösfőn megkoszorúzták a budapesti Székely Kör támogatásával 1995-benn felavatott kopjafát, amelynek felállítása ellen több feljelentés érkezett a bíróságra, több eljárás folyt, eddig azonban a négy feljelentő elvesztette a pert. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1997. július 5.

1995. júl. 6-án Kőrösfőn kopjafát állítottak Kalotaszeg határában, a havasnagyfalusi fennsíkon az 1849. júl. 6-án elesett Vasvári Pál és a Rákóczi-csapat több mint négyszáz szabadságharcosra emlékére. A kőrösfői RMDSZ immár harmadik alkalommal rendezte meg a Vasvári Napokat. Idén júl. 5-én Magyarvalkó református templomában kezdődött az ünnepség, majd megkoszorúzták a templom cintermében 1996-ban felállított Vasvári Pál kopjafát. Délután a kőrösfői művelődési házban hangzottak el az előadások, közreműködött a bánffyhunyadi Kós Károly Művelődési Társaság kórusa. Megszervezték a fiatalok számára a Ki tud többet Vasvári Pálról és az 1848-as szabadságharcról? című vetélkedőt. A legeredményesebben szereplő csapatokat tíznapos csáfordjánosi táborozással jutalmazzák. Az első csapatok jelen lesznek jövőre, márc. 15-én Tiszasasváron az ünnepségeken, ahol majd felállítják a kőrösfői és magyarvalkói Vasvári-kopjafák mását. Júl. 6-án emlékeztek Vasvárira és mindazokra, akiket meggyilkoltak és mindazokra, akik a szabadságért és testvériségért harcoltak. A kőrösfői RMDSZ minden évben kitünteti azokat, akik a legtöbbet tettek Vasvári Pál és a Rákóczi-szabadcsapat hagyományainak megőrzéséért. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

1997. július 10.

Kőrösfőn júl. 6-7-én tartották meg a Vasvári Pál napokat Ezek az évente ismétlődő ünnepségek hagyományt teremtenek. Júl. 7-14-e között a Kolozsvár melletti Magyarfenesen tartják az évente megrendezendő népzene- és néptánctábort. A táborozás Válaszúton 14-24-e között lesz. Mindezeknek a szervezője az EMKE. /Júliusi EMKE.naptár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ A Vasvári Napok Kőrösfőn rendezett záróünnepségén részt vett - többek között - Boros János megyei RMDSZ-elnök, Buchwald Péter alprefektus, valamint Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő parlamenti képviselő. A Vasvári Pál emlékére emelt kopjafánál koszorút helyeztek el az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete nevében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./

1998. szeptember 2.

Az Országos Közútigazgatóság alkalmazottai eltávolították Kőrösfő és Sárvásár kétnyelvű helységnévtábláit, miközben a Kolozsvár-Nagyvárad közötti útszakasz átadásának ünnepsége zajlott. Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa pedig felszólította Antal Jánost, Kőrösfő polgármesterét, hogy azonnal távolítassa el a három évvel ezelőtt Vasvári Pál emlékére Kőrösfőn felállított kopjafát. Erről értesítették Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét, Tokay György kisebbségügyi minisztert és Demeter János kormányfőtitkár-helyettest. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1998. szeptember 8.

Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa felszólította Antal Jánost, Kőrösfő polgármesterét, hogy azonnal távolítassa el a három évvel ezelőtt Vasvári Pál emlékére Kőrösfőn felállított kopjafát. Péntek László, a kőrösfői RMDSZ elnöke tiltakozott ez ellen, emlékeztetve, hogy ki is volt Vasvári Pál, akit bajtársaival együtt lemészároltak. Péntek László javasolta: hagyjuk egymás hőseit békében. /Péntek László: Legyen kölcsönös tisztelet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

1998. október 20.

Erdélyben Székelyföldhöz hasonlóan talán csak Kalotaszegen alkot a magyarság egységes tömböt. A több mint negyven települést Trianon óta a mindenkori román hatalom igyekezett elrománosítani. Az 1989-es fordulat utáni években sorra alakultak az egyesületek, Bánffyhunyadon a Kós Károly Kulturális Egyesület, Kalotszentkirályon az Ady Endre Kulturális Egyesület, Kőrösfőn a Rákóczi Kulturális Egyesület. Két éve bejegyezték a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek célja a kalotaszegi magyarság kulturális életének fellendítése és összehangolása. Sorra emlékeztek meg olyan történelmi személyiségekről, mint Kájoni János, Vasvári Pál, Gyarmathy Zsigáné, Ady Endre, Kós Károly és Ravasz László. Idén elkészült hat kalotaszegi település címere és zászlója, ebből négyet már fel is avattak olyan önzetlen emberek segítségével, mint Okos Márton, Pécsi L. Dániel vagy Petrás Mária. Az egyik ilyen ünnepség a 240 lelkes Zsobokon volt, ahol ekkor felavatták a Bethesda Gyermekotthon új iskolaépületét, a vadonatúj malmot és sütödét, majd Csiha Kálmán püspök felszentelte a falu címerét és zászlaját, amelyet ingyen készített el Pécsi L. Dániel budapesti jelképtervező. Okos Márton, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője bejelentette, hogy idén az Erdélynek járó Mocsáry-díjat Molnár János és Molnár Irma lelkipásztor házaspárnak ítélték oda azért a munkáért, amit Zsobokon végeztek. Másnap Csucsán leleplezték Petrás Mária Budapesten élő csángó szobrász alkotását, amely a csucsai református templom falát díszíti. /Péntek László: Zászlók, címerek, kopjafák Kalotaszegen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./

1999. július 5.

Júl. 3-án és 4-én Vasvári-emléknapokat tartottak Kalotaszegen. Vasvári Pál halálának 150. évfordulóján. Kőrösfőn a köszöntő beszédeket követően Tőkés László püspök átvette a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület díját, a Vasvári kopjafa kicsinyített mását. A kitüntetést átadó Péntek László, a helyi RMDSZ és a kulturális egyesület elnöke hangsúlyozta: a püspöknek kiemelkedő érdemei vannak kiállásáért Kalotaszeg, ezen belül Kőrösfő népének kezdeményezései mellett, a Vasvári kopjafa létrehozását illetően. A vendégek ezt követően Magyarvalkóra mentek, ahol a Tőkés László püspök istentiszteletét hallgathatták meg. A kultúrotthonban Kit tud többet Vasvári Pálról és az 1848-49-es forradalomról című történelmi vetélkedőt rendeztek. Átadták a Népszabadság című budapesti napilapnak a második, kicsinyített kopjafadíjat azért a jelentős anyagi támogatásért, amit a lap a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületnek nyújtott az emlékmű felállításához. A Körösfői Rákóczi Ballada-csoport Körösfői Riszeg alatt című ünnepi műsora tovább emelte az est hangulatát. Július 4-én Ferenc László, a helyi református lelkész, kalotaszegi esperes istentisztelete után a közönség a kopjafa előtti téren hallhatta az ünnepi beszédeket. Koszorút helyeztek el a kopjafánál a helyi és a megyei RMDSZ, az ünnepséget szervező polgármesteri hivatal és kulturális egyesület, a kolozsvári magyar főkonzulátus és számos más vendég részéről. Az ünnepségen átadták a Szabadság szerkesztőségének szánt díjat, amelyet Makkay József főszerkesztő-helyettes vett át. Péntek László hangsúlyozta: a Szabadság határozottan kiállt a Vasvári Pál kopjafa felállítását követő törvényszéki meghurcoltatás során a szervezők, és a faluközösség mellett, mindig támogatta e közösség törekvéseit. /Kisréti Zsombor: A Szabadság szerkesztőséget is kitüntették Vasvári-ünnepség Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

1999. július 6.

Ötödik alkalommal rendezték meg Körösfőn és Magyarvalkón a Vasvári Pál-emlékünnepséget. A Magyarok Világszövetsége által készített és Kalotaszeg népének adományozott Rákóczi Szabadcsapat zászlajának pontos mását Tőkés László püspök, Gulácsy Lajos lelkész, a kárpátaljai református egyházkerület volt püspöke, valamint Mészáros István, a Tiszán inneni református egyházkerület püspöke szentelték fel Nagyváradon. Az ünnepség keretében júl. 3-án a körösfői Rákóczi Balladacsoport hatalmas sikerrel adta elő műsorát. Egy könyv is megjelent Vasvári Pállal kapcsolatban, egy történelmi kisregény. Okos Márton rengeteg adatot gyűjtött össze, a Vasvári Pál Társaság tiszavasvári szervezete térítésmentesen végezte el a szerkesztést és a nyomdai munkálatokat. /A Vasvári-ünnepségek margójára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1999. július 20.

Péntek László Akiket Kalotaszeg nem feled /alcíme: In memoriam Vasvári Pál 1849. július 6./ című könyvét a szabadsághős halálának 150. évfordulója alkalmából jelentette meg a Vasvári Pál Társaság és a Pro Kalotaszeg Kulturális Társaság. /Akiket Kalotaszeg nem feled. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Péntek László, a bánffyhunyadi Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület elnöke e könyvecske megírásával újra bizonyságát adja szülőföldje iránti szeretetének. Akik ismerik az említett emlékmű sorsát, tudják azt is, hogy ezelőtt öt évvel a bánffyhunyadi és kőrösfői RMDSZ-szervezetek, valamint a Pro Kalotaszeg Alapítvány képviselői többször álltak a kolozsvári törvényszék előtt, koholt vádak miatt, amelyeket a kopjafa ellenségei tettek le írásos formában a Kolozs megyei törvényszék asztalára. A kis emlékfüzet a `48-as hős utolsó napjait próbálja rekonstruálni, azt a csatát, amelyben Vasvárit - aki különben éppen Avram Iancuhoz igyekezett békét kötni - a mócok négyszáz bajtársával együtt lemészárolták. /Akiket tényleg nem felejtenek el. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

1999. július 24.

A júliusban a lap szerkesztőségébe érkezett sajtótermékek között volt több lap. Az Ébresztő a dicsőszentmártoni MADISZ gimnazista havilapja., a GM pedig a dicsőszentmártoni MADISZ információs lapja, az Én, te, ő, mi, ti, őK a szentegyházai Gábor Áron Líceum diáklapja. A Pitypang Hírlevél a Pitypang Hálózatnak a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör kiadásában megjelenő hírlevele. Az Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye) május-júniusi számában Vasvári Pál életének erdélyi nyomait kereső kirándulásról, az ó-piski-i hídról van szó, többek között. A Dialog Interetnic, az azonos nevű kolozsvári egyesület román nyelvű lapja több írást tartalmaz, így Komjátszegi Sándor a latin nyelvnek a magyar kultúrában betöltött szerepéről írt, Ramona Bancila és Fey László vitáztak a multikulturális egyetemről, Salamon Ida értékelte Eminescu remekművét, a Luceafarult és annak német, illetve magyar fordításait. A Pro Europa az azonos nevű marosvásárhelyi liga kétnyelvű hírlapja. A Szövetségi Figyelő, az RMDSZ hetilapja elemezte az oktatási törvény elfogadásával kapcsolatos fejleményeket. /Júliusi "böngészde". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2000. március 7.

1994-ben alakult meg Kőrösfőn a Rákóczi Balladacsoport, énekelni szerető tehetséges fiatalokból. 1997-ben tánccsoporttá bővült a csoport. Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök, a kis csapat vezetője elmondta, hogy önkormányzati segítséggel több alkalommal sikerült magyarországi meghívásoknak eleget tenniük, illetve Kalotaszeg különböző településein fellépniük. Idén meghívták őket Budapestre, Pilvax kávéházba, ahol majd Göncz Árpád köztársasági elnök átnyújtja az idei Vasvári Pál-díjat egy magyarországi sajtókiadványnak. /Ezt a díjat az elmúlt három évben a Népszabadság kapta meg./ Másnap, március 15-én a dalosok Tiszavasváriban Vasvári Pál egészalakos bronzszobrának leleplezésén vesznek részt. Május közepén háromnapos nemzetközi néptánctalálkozó következik szintén Tiszavasváriban, ezt követően augusztusban háromnapos turné Sásdon és környékén, majd a budapesti Székely Ház meghívására egyhetes turné a magyar főváros környékén. /K. E.: Csendben virágzik a Rákóczi Balladacsoport. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

2000. július 10.

Júl. 8-9-én immár hatodik alkalommal rendezték meg a Vasvári-emlékünnepséget Kőrösfőn, egyidőben a Reformátusok IV. Világtalálkozójával. A megemlékezés júl. 8-án kezdődött a Vasvári-kopjafánál. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök és Bitay Levente ügyvezető elnök képviselte. Idén az emlékezők első alkalommal zarándokoltak el a jósikafalvi Béles-tóhoz, a csata színhelyére. Délután a Magyarvalkón tartott ünnepi rendezvény keretében dr. Egyed Ákos történész előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Júl. 9-én a vasárnapi istentiszteleten Ferenc László esperes hirdetett igét, aki az 1848-1849-es szabadságharc alig huszonhárom éves korában elesett géniuszára, Vasvári Pálra emlékezett. A kopjafánál Szabó László helyettes államtitkár a magyar kormány üdvözletét hozta el Kalotaszegre. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott beszédet. Idén is kiosztották a Vasvári Pál érdemdíjat: ezúttal Ferenc László esperesnek, Gecse Gézának, a Kossuth Rádió szerkesztőjének, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társaságának és a Magyar Nemzet napilapnak ítélték oda. Ezután Ki tud többet Vasvári Pálról, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról című ifjúsági vetélkedőt tartották meg. /Vasvári-ünnepség Kőrösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2000. augusztus 23.

Vasvári Pál híveként és kutatójaként, a magyar kultusz és a határon túli nemzettudat erősítéséhez áldozatvállaló munkával való hozzájárulásáért Tiszavasvári önkormányzata Közéleti Munkáért Kitüntető Díjat és Emléklapot adományozott Péntek Lászlónak, a kőrösfői RMDSZ elnökének. Ez az első alkalom, amikor a díjat egy nem magyar állampolgárnak adományozzák. Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere elmondta, hogy Péntek László Tiszavasvári szülöttének, Vasvári Pálnak halálhelye közelében fekvő Kőrösfő szülötte, a helyi Rákóczi Kultúregylet vezetője. Akiket Kalotaszeg nem feled címmel kiadta Vasvárival kapcsolatos kutatásainak eredményeit. Közbenjárására és segítségével állítottak kopjafát Kőrösfőn Vasvári Pál őrnagy és a vele együtt 1849. július 6-án a Havasnagyfalu melletti határrészben a román lázadó erők, Avram Iancu csapatai által legyilkolt több mint négyszáz bajtársa emlékének. - Tiszavasvári és Kőrösfő testvértelepülések, együttműködésük gyümölcsöző. /Tiszavasvári díja először kerül határon túlra. Közéleti munkájáért kitüntették Péntek Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2001. február 3.

Pálffy Árpád csíkszeredai szobrász-keramikus szülőfalujában, Hodgyán kezdett agyaból mintázni. Édesapja a kuláklistán szerepelt, ezért nem vették fel a képzőművészeti főiskolára. 1960-ban kezdett kísérletezni, amikor Csíkdánfalván a kerámiánál dolgozott. Bandi Dezső hatására kezdett dolgozni, 1967-től munkáival jelen volt a megyei képzőművészeti tárlatokon. Később elkezdett a fafaragással is foglalkozni. 1990-től készít plaketteket. Egy sorozatot indított ismert, neves személyekről. 1995-től kapta az első dombormű-megrendeléseket, ezek már bronzból készültek - Vasvári Pál, Dsida Jenő domborművek Beregszászra, Ady Endre dombormű Kalotaszentkirályra, Márton Áron dombormű pedig a csíkszeredai plébániának készült. /Forró Miklós: Kötetlen beszélgetés PÁLFFY ÁRPÁD csíkszeredai szobrász-keramikussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2001. július 5.

Vasvári Pál születésének 175. évfordulója emlékére nagyszabású rendezvénysorozatot kínál a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet. A júl. 6. és 8. között zajló ünnepség Nagyváradon kezdődik, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, beszédet mond Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, Nagyvárad és Vasvári Pál kapcsolatáról a kalotaszentkirályi Okos Márton újságíró beszél, Vasvári Pál halálának körülményeit Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke ismerteti. Júl. 7-én Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón egymást követik az események. Essig Klára festőművész kiállítása nyílik meg a kőrösfői kultúrotthonban, emlékünnepséget tartanak a bánffyhunyadi Petőfi-kopjafánál. Este Magyarvalkón istentisztelet, igét hirdet Erdélyi Géza felvidéki református püspök, történelmi ismertetőt tart Lukács Ferenc lelkipásztor. Kőrösfőn emlékünnepség lesz a Vasvári-kopjafánál. /Vasvári Pál születésének 175. Évfordulóján. Ünnepségsorozat Nagyváradon, Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2001. július 9.

Júl. 8-án Kőrösfőn a helyi Rákóczi Kultúregylet szervezésében emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősére, Vasvári Pálra. Az ünnepségsorozat júl. 6-án kezdődött Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, ahol a felszólalók Vasvári Pál születésének 175. évfordulóján a szabadságharcos életútját, halálának körülményeit idézték fel. A rendezvény júl. 7-én Kalotaszegen folytatódott. Essig Klára festőművész képkiállításának megnyitására került sor a kőrösfői Művelődési Házban. Bánffyhunyadon a Petőfi kopjafánál tartottak emlékünnepséget. Magyarvalkón ünnepi istentisztelet keretében és a kopjafánál tartott ünnepi beszédekben emlékeztek meg Vasvári Pálról, majd felállították a kétnyelvű helységnévtáblát. Júl. 8-án az ünnepség istentisztelelettel kezdődött a református templomban. Többek között jelen volt Szabó László, a magyarországi ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkára, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, a Vasvári Pál Társaság elnöke, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Antal János, Kőrösfő polgármestere. A templom bejáratánál a Rákóczi Szövetség jóvoltából millenniumi emléktáblát avattak fel. Beszédet mondott Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke, majd megkoszorúzták Vasvári Pál kopjafáját. A Művelődési Házban tartott emlékülésen Szabó László helyettes államtitkár a státustörvényről kifejtette: a magyar parlamentben egyhangúlag elfogadott jogszabály "a határok nélküli nemzetegyesítés első lépése". Ezt követően sor került a Vasvári-díjak kiosztására. Idén kitüntetésben részesült: Sásd város önkormányzata, a magyarországi sajtószakszervezet vezetősége, valamint Pécsi L. Dániel jelképtervező, Kőrösfő tiszteletbeli polgára. A délelőtti ünnepség a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a magyarországi Vasvári Pál Társaság együttműködési nyilatkozatának aláírásával ért véget. /Valkai Krisztina, Kiss Olivér: Nagyszabású Vasvári Pál-emlékünnepség. Kétnyelvű helységnévtáblát avattak Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2001. augusztus 15.

Két éven belül immár a második könyv jelenik meg Kalotaszegen a tragikus sorsú 1848-49-es forradalmárról, Vasvári Pálról. Ezelőtt két évvel Akiket Kalotaszeg nem feled címmel jelent meg egy történelmi kisregény, most pedig a szabadsághős születésének a 175. évfordulója alkalmából, Vasvári - Bölcsőtől a csatatérig címmel lát napvilágot újabb kötet, amely eredeti dokumentumok, korabeli újságcikkek, tanulmányok közreadásával mutatja be Vasvári életútját, a tragikus csata részleteit, magyar, román és osztrák szemszögből. Mindkét kötet szerzője Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet jelenlegi elnöke. 1996-ban megalakították a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek Vasas Samu elnök halála után két évig elnöke volt Péntek László. Péntek László ismeretterjesztő történelmi kisregényt írt a fiatalság számára Vasvári Pál hősiességéről és tragikus haláláról, amely ezelőtt két évvel, a tiszavasváriaknak köszönhetően megjelent /Akiket Kalotaszeg nem feled/ - Péntek nyíltan kimondott olyan dolgokat, amely nem tetszettek az éppen hatalmon levőknek és szolgalelkű fullajtáraiknak. A hatalom a 80-as évek elejétől perbe fogta Péntek Lászlót, és mindent elkövetett, hogy lakat alá helyezzék őt. A több mint öt évig tartó per alatt közel hetven alkalommal idézték meg a kolozsvári törvényszék elé mint alperest. Végül felmentették a képtelen vádak alól. Azonban a megfélemlítés és családja zaklatása tovább folyt, 1985-ben Bánffyhunyadra költözte, remélve, hogy egyszer csak véget érnek a zaklatások. Tévedett: 1987-ben a kolozsvári ügyészség parancsára házkutatás címén a szeku emberei feldúlták a lakását és a kőrösfői szülői házat. Az 1989-es fordulat nagy megkönnyebbülést hozott, de csak 1995-ig, a Vasvári kopjafa állításáig, amiért mint az RMDSZ elnökét és az emlékoszlop-állítás kivitelezőjét többmilliós lej büntetéssel sújtotta őt a Kolozs Megyei Tanács és a kopjafa eltávolítására kötelezték. Újra a kolozsvári törvényszéken találta magát, mégpedig négy párhuzamosan zajló per vádlottjaként. Azonban a Kolozs megyei RMDSZ vezetősége és Eckstein-Kovács Péter ügyvéd szakértelme segített, a több mint 62 idézést követően újra győzött az igazság. Pénteknek a legjobban az fájt, hogy voltak olyan magyarok, akik a román sovinisztákat is felülmúlva vettek részt a zaklatási és lejáratási kampányban, amely a mai napig is folyik, Bánffyhunyadon is és Kőrösfőn is. - Nagy erkölcsi támogatást jelentett Péntek Lászlónak, hogy 1997. április 30-án Vasvári Pál-díjat kapott Tiszavasvári város vezetőségétől. Ugyanezen év október 29-én Budapesten az ifjúsági központban átvehette a Budapesti Székely Kör irodalmi díját. /Kerekes Edit: Új könyv Vasvári Pálról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2001. november 6.

Nov. 5-i sajtótájékoztatóján Gheorghe Funar polgármester ismertette Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett nyílt levelét. Ebben kifejtette: örömmel veszi tudomásul a miniszterelnöknek az Egyesült Államokba tett látogatása alkalmával elhangzott kijelentéseit. Nastase megígérte: a kormány törvénytervezetet kezdeményez mindazon szimbólumok és megnyilvánulások betiltására Románia területén, amelyek háborús bűnöket elkövető személyekkel kapcsolatosak. A polgármester javaslatot tett egy sürgősségi kormányrendelet kibocsátására, amelyben hivatalosan is betiltják a március 15-i ünnepségeket, amikor "a magyar irredenták és azok támogatói az 1948-49-es magyar forradalom gyilkosait ünneplik". Funar szerint szintén e kormányrendeletnek kellene eltávolítania Románia területéről a következő, a polgármester értelmezése szerint "háborús bűnösökkel" összefüggésbe hozható emlékműveket: tizenhárom aradi vértanú emlékműve, a kőrösfői Vasvári Pál emlékére állított kopjafa, a gyergyócsomafalvi Kossuth-szobor, a fehéregyházai Petőfi Sándor-mellszobor, a zilahi Wesselényi-szoborcsoport stb. A reméli, hogy a miniszterelnök betartja ígéretét, és intézkedik, hogy Magyarország és annak trójai falova, az RMDSZ ne sértse tovább a románok méltóságát, mint ahogy teszi immár tizenkét éve. /Köllő Katalin: Magyar műemlékeket távolítana el a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2002. március 14.

Zsibón idén a márc. 15-én koszorút helyeznek el a Wesselényi-emléktáblánál. A templomban tartott ünnepi ifjúsági műsort a református temetőben levő Hősök síremléke megkoszorúzása követi. Beszterce-Naszód megyében Szászújősön, Cegőtelkén, Magyardécsén, Bethlenben, Sófalván, Nagysajóban és Felőrön lesznek márc. 15-ével kapcsolatos ünnepségek. Szászújősön és Cegőtelkén a forradalom utáni anarchia áldozataira emlékeznek, Sófalván az emléktáblánál helyeznek el koszorút, Magyardécsén és Bethlenben ifjúsági műsorokat mutatnak be. Felőrön vasárnap délután kerül sor a nagy érdeklődéssel várt ifjúsági műsorra. Nagyenyeden márc. 15-én dr. Sipos Gábor tart előadást a kollégium dísztermében, majd ökumenikus istentisztelet lesz a református vártemplomban, utána koszorúzás a Széchenyi-emléktáblánál, végül a Pirospántlikás Néptáncegyüttes szórakoztatja az egybegyűlteket. Bánffyhunyadon március 15-én koszorúznak a Petőfi-kopjafánál, Kőrösfőn az ünnepi istentisztelet után következik a Vasvári Pál emlékmű megkoszorúzása. /Március 15. Készülődés a nemzeti ünnepre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2002. július 8.

Júl. 6-án ünnepelték a Vasvári Pál Emléknapokat Kőrösfőn, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon. Kőrösfőn a kultúrotthonban Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke köszöntötte a közönséget. Dr. Egyed Ákos történész-professzor vázolta Kalotaszeg helyzetét a szabadságharc idején, hangsúlyozottan kitérve Vasvárira és Kossuth Lajosra. A diákok Ki tud többet Vasvári Pálról? című hagyományos történelmi vetélkedőjén három csapat vett részt. Tóthpál Tamás Vasvári Pál a román források tükrében címmel beszélt. Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, Dr. Egyed Ákos, Kun Ferenc, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke, illetve a somoskőújfalusi Murányi Sándor szólt a jelenlévőkhöz, majd koszorúkat helyeztek el a Vasvári-kopjafánál. Júl. 7-én Kőrösfőn istentisztelettel vette kezdetét az ünnep második napja. Az idei Vasvári Pál-díjakat az alábbi öt személy kapta: Tóthpál Tamás, aki tavaly először szervezte meg a Vasvári-napokhoz szorosan kapcsolódó Vasvári-biciklitúrát, Major István, a zilahi Colorprint nyomda igazgatója, aki a Vasvárival és a magyar szabadságharccal kapcsolatos tájékoztató jellegű nyomtatványokat immár évek óta önzetlenül elkészíti, Szabó László magyar ifjúsági államtitkár-helyettes, aki jelentős támogatást nyújtott a tavalyi Vasvári-napok megszervezésére, Kator Tamás, a Forráshely Alapítvány által szervezett Csáfordjánosfai Nemzetközi Diáktábor főmunkatársa, valamint Murányi Sándor, aki már 1990 előtt is foglalkozott Vasvári sírjának felkutatásával. /K. E.: Nem hanyatlik a Vasvári-napok népszerűsége. A megmaradás ünnepe Kőrösfőn, Magyarvalkón, Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2003. március 1.

A közelmúltban tisztújító közgyűlést tartott a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet, újraválasztották elnöki tisztségébe Péntek Lászlót, aki immár több mint hét éve tölti be ezt a funkciót. A Rákóczi Kultúregylet nevéhez több nagyszabású emlékünnepség fűződik: Kalotaszegen minden májusban Gyarmathy Zsigáné Emléknapokat szerveznek, július 6-án pedig Vasvári Pál Emléknapokat tartanak. A Kossuth Emlékünnepség kapcsán négynapos emléktúrára indultak, amelynek során különböző emlékhelyeket kerestek fel. Zilahon megkoszorúzták a Wesselényi-szobrot, Szatmárpálfalván a Gróf Teleki Blanka Emlékházba látogattak el. A kőrösfői egylet tagjai három napig a magyarországi Vasvári Pál Társaság vendégei voltak. Az egylet másik nagy megvalósítása, hogy 75 gyermeket tudtak ingyenesen üdültetni a csáfordjánosfai nemzetközi diáktáborban. /Balázsi-Pál Előd: Ígéretes jövő vár a Rákóczi Kultúregyletre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2003. március 20.

Márc. 13-án Szigetváron, 14-én pedig Dorogon folytatódott Péntek László könyvbemutatóval egybekötött előadássorozata, Vasvári Pál 48-as forradalmár életének és halálának körülményeivel ismertette meg az érdeklődőket. Dorogon Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke, valamint Pécsi L. Dániel, az iskola volt diákja mondott ünnepi beszédet. /Csáki Jutka: Vasvári szellemisége Szigetváron és Dorogon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2003. július 5.

Rendhagyó módon az idén Kolozsváron nyitották meg a hagyományos kalotaszegi ünnep, a Vasvári Pál Emléknapok háromnapos rendezvénysorozatát. Júl. 4-én a Reményik Sándor Galériában Péntek László, elismert Vasvári-kutató köszöntötte az egybegyűlteket a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség által szervezett eseményen. Pécsi L. Dániel jelképtervező Új címerek és protestáns jelképek Erdélyben és a Kárpát-medencében című kiállítását Okos Márton nyitotta meg. Dr. Egyed Ákos történésznek, az EME elnökének Kalotaszeg a szabadságharc alatt című előadása hangzott el, majd a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpad alkalomhoz illő verseit hallgathatta meg a közönség. A rendezvénysorozat júl. 5-én Kőrösfőn, este pedig Magyarvalkón folytatódik. Júl. 6-án, vasárnap Kőrösfőn ünnepelnek, majd a Vasvári Pál sírját kutatják fel a Jósikafalván-Havasnagyfaluban tett kirándulás során. /Kolozsváron nyitották meg a kalotaszegi Vasvári-napokat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2003. július 7.

Július 5-én Kőrösfőn folytatódott a Vasvári Pál Emléknapok Kalotaszegen elnevezésű hagyományos ünnepségsorozat. A diákok vetélkedőjén, melynek témája Vasvári Pál élete és halála, rendkívül szoros eredmény született. Este Magyarvalkón Lukács Ferenc lelkész tartott istentiszteletet, ezt követően a templomkertben felállított kopjafánál Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke Vasvári Pál életútjáról és a Rákóczi szabadcsapat sorsáról szólt, Kun Ferenc, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnöke Rákóczit méltatta, majd Mohai Sándor, a Rákóczi Szövetség másik jeles képviselője mondott emlékbeszédet. Júl. 6-án, vasárnap Kőrösfőn istentisztelet keretében adta át Pécsi L. Dániel jelképtervező a református közösségnek a háromszínű, koronás nemzeti zászlót. A templomdomb tövében álló Vasvári-kopjafánál Antal János, Kőrösfő polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Az idei Vasvári-díjakat Kun Ferencnek, a budapesti Rákóczi Szövetség alelnökének, valamint a kőrösfői születésű, Zilahon élő Kuruc Lászlónak ítélték. /(ke): Ima és koszorúk Vasvári Pálért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2004. július 5.

A múlt hét végén tizedik alkalommal rendezték meg a Vasvári Pál Emléknapokat. A rendezvénysorozat Kőrösfőn, Bánffyhunyadon, Magyarvalkón és környékén zajlott. Kőrösfőn, többek között, a hagyománynak megfelelően a templomdomb tövében megkoszorúzták a fiatalon elhunyt forradalmár hős kopjafáját. /X. Vasvári Pál Emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2004. július 6.

Tizedik alkalommal adóztak az 1848-as szabadságharcos hősnek, Vasvári Pálnak Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón. A hagyományosan kétnapos /júl. 3-4./ rendezvényre az idén is több magyarországi településről érkeztek vendégek. Az első napon történelmi diákvetélkedőt tartottak, másnap a kopjafánál mondtak ünnepi köszöntőket, és átadták az idei Vasvári-díjakat. Bánffyhunyadon a Petőfi-kopjafánál Péntek László szólt Vasvári és Petőfi barátságáról. Az idén először kirándulás formájában megszervezett vetélkedő legjobb csapata a kőrösfői iskolásoké volt. A Rákóczi Kultúregylet hagyományőrző néptáncegyüttese meghívást kapott a szeptemberi szigetvári napokra. Immár negyedik alkalommal szervezik meg az ünnepség részeként a Vasvári Pál kerékpáros emlék- és teljesítménytúrát a Kolozsvár–Funtinel–Kőrösfő útvonalon. Magyarvalkón csodálatos kopjafagyűjteményt avattak. A Lukács Ferenc helybeli lelkész által az elmúlt 22 évben összegyűjtött kidőlt kopjafákat a sepsiszentgyörgyi Balázs Antal nyugalmazott tanító, faragómester tatarozta, felújította, zsindelyes befedéssel látta el, és elhelyezte a templomkertben a félszáz kopjafát. A Vasvári-kopjafa környezetében elhelyezett állandó kiállításnak címe is van: Vasvári katonái. Péntek László Kőrösfőn egy házat ajánlott fel egy Vasvári-emlékszoba kialakítására. Díszpolgárrá avatták Pécsi L. Dániel jelképtervezőt, aki ma már több erdélyi (pl. Magyarvalkó, Jegenye stb.) és Kárpát medencei település díszpolgára. Vasvári-díjat adományoztak Halzl Józsefnek, a budapesti Rákóczi Szövetség elnökének, aki támogatta egy Vasváriról szóló kötet megjelenését és a Vasvári-emlékoszlop létrehozását. Péntek Lászlónak az MVSZ A magyarság szolgálatáért nevű díját adományozta Vasvári-kutatómunkájáért, a Vasvári-napok szervezéséért, illetve azért, hogy az idén saját házát ajánlotta fel egy Vasvári-emlékszoba létrehozására. Szintén Vasvári-díjjal tüntették ki a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpadot, amelynek immár több mint egy évtizedes "vándorszínészi" munkáját méltatták ezzel. /K. E.: Bánffyhunyad, Körösfő, Magyarvalkó. Vasvári Pál Emlékünnepség – a megbékélés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./


lapozás: 1-30 | 31-43




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998