udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vekerdy József

1990. január 16.

Köszönetet mondanak a budapesti Országos Széchényi Könyvtárnak az értékes könyvadományért, melyet jan. 12-én Vekerdy József, a Nemzetközi Kiadványcsere Osztály vezetője adott át az OSZK nevében a Román Akadémia Kolozsvári Fiókja könyvtára számára. /Közügy rovat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1990. október 9.

Az Országos Széchényi Könyvtár százezer Ft-os könyvajándékát dr. Vekerdi József átadta a marosvásárhelyi Megyei Könyvtárnak. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

1995. november 2.

A Bethlen Gábor Alapítvány nov. 2-án tizedik alkalommal ítélte oda jeles közép-európai személyiségeknek a Bethlen Gábor-díjat, melyet ezúttal Kiss Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Lászlóffy Aladár kolozsvári költőnek és a Dél-Tirolban, Bozenben élő dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének adományoztak. A Bethlen Gábor Alapítvány gondolatát Illyés Gyula vetette fel 1979-ben, amikor Magyarországban jogi személyként még egyetlen alapítvány sem létezett, emlékezett a kezdetre Márton János, az alapítvány kuratóriumának elnöke. 1979-ben Illyés kezdeményezésére hatvanöt író, tudós, művész, orvos, mezőgazdász határozta el az alapítvány létrehozását, amelyhez hamarosan huszonegy közéleti személyiség csatlakozott. A jóváhagyásra azonban évekig kellett várni, az engedély csak 1985-ben született meg, ekkor megalakult a kuratórium, tagjai voltak: Juhász Gyula történész, Király Tibor jogász, Kiss Ferenc irodalomtörténész, Szabó Sándor orvos, Vekerdi József tudománytörténész, az elnöki tisztet Márton János töltötte be. Később bővült a kuratórium többek között Für Lajossal, Kodolányi Gyulával, az alapítvány titkára Nagy Gáspár. Az induláskor az alapító összeget Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kodály Zoltánné és Németh Lászlóné ajánlotta fel. Az alapító levél szerint azokat az vállalkozásokat akarták támogatni, "melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik." Az eddig díjazott harmincnégy személyből mindössze hat magyar állampolgár. A külföldi díjazottak kétharmada határokon kívül élő magyar kisebbségi. Az első díjat 1986-ban Domokos Pál Péter kapta, aki a moldvai csángók kutatásában alkotott maradandót, Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár összeállítója posztumusz díjazott. Díjazott volt még többek között Sütő András marosvásárhelyi, Dobos László, Turczel Lajos, Koncsol László pozsonyi, Borbándi Gyula németországi író, Szőcs Géza kolozsvári és Sulyok Vince oslói költő. A határon túli magyar politikusok közül megkapta a díjat az erdélyi Király Károly, a felvidéki Duray Miklós és Janics Kálmán, a könyvkiadók közül Püski Sándor, illetve a németországi Molnár János. A nem magyar díjazottak között van Marius Tabacu kolozsvári román műfordító. - Az alapítvány más díjakat is kiad, így a Márton Áron-díjat, melyet eddig 23 személy, illetve 24 szervezet vehetett át. 1990 óta létezik a Tamási Áron-díj, ezt eddig többek között Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a vajdasági hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Egyesület, Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész vehette át. A dr. Menzel Katalin orvosi ösztöndíjat eddig közel száz, határokon túlról érkezett magyar orvostanhallgató kapta, akik továbbképzésre érkeznek. /Magyar Nemzet, nov. 3./

2001. május 19.

Dr. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a Gróf Mikó Imre Kuratórium - melynek egyetlen célja és joga az EME tevékenységének a támogatása - tagjaként vett részt az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén. Leszögezte, hogy az OSZK-nak, vagy ahogyan sokan nevezik, a Magyar Nemzeti Könyvtárnak a határokon kívüli magyar könyvtárak támogatása is a feladata. Magyar könyvtárnak tudják a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárat is, minden jogi igazság ellenére. Az ottani magyar anyag támogatása alapvető feladat. A rendszerváltás előtt csereszolgálata /Vekerdi József vezetésével/ rendszeresen támogatta a határon túli magyar könyvtárakat, valamint a kutatókat és a magánkönyvtárakat is. A rendszerváltozás a határon túli magyar közösségek támogatására egy ellátó rendszer alakult, melynek komoly elemei vannak: az Illyés Közalapítvány, az Apáczai Közalapítvány, a Domus Hungarica az akadémia részéről, illetőleg a magyar kormány komoly pénzösszegeket különített el erre a célra. A nemzeti könyvtárnak koordinatív szerepe van. - A magyar állam a kötelespéldány-rendeletet 1997-ben módosította: a kötelező példányszámot az addigi 16-ról 6-ra csökkentették. Ez azt jelenti, teljesen esetleges, hogy a kiadók, nyomdák ezen felül adnak-e valamit a nemzeti könyvtárnak, amit a határon kívüli magyarok támogatására fordíthat. Ezen az állapoton változtatni kell. Megoldást jelent, hogy a nemzeti könyvtár, ettől az évtől az Illyés Közalapítvány stratégiai partnere, így a jövőben egységes képük lesz arról, hogy ki mit kapott. Az OSZK tanácsolja a többi szervezetnek is, hogy mielőtt ajándékot adnak a határon túli magyar könyvtáraknak, kérdezzék meg az OSZK-t, hogy mit adtak már, mert sokkal hasznosabb lesz a megajándékozottak számára, ha nem 8 példányt kapnak ugyanabból a kötetből, hanem 8 különböző kötetből egy-egy példányt. Az a törekvés, hogy Magyarország nemzeti könyvtára - XXI. századi értelemben, a Kárpát-medence nemzeti könyvtára, a kulturális nemzet könyvtára legyen. Ehhez szükséges, hogy a határon túli magyar szervezetek és könyvtárak megküldjék az ottani kiadványokat. Monoki kedvező döntésnek tartja, hogy Kolozsváron egy könyvtárat kell építeni anyaországi támogatással, ez lesz az a központi partnerkönyvtár, amely a romániai magyar vonatkozású anyagot összegyűjti és szervezetten átadja a Magyar Nemzeti Könyvtárnak cserében a neki küldendő anyagért. Akkor is meg kell csinálni az Erdélyi Magyar Nemzeti Könyvtárat, ha adott esetben olyan politikai fordulat jöhet, hogy újra elvész az egész. Remélhető, erre nem fog sor kerülni. Az újságíró közbevetette a bosnyák példát: a szerb hadsereg felégette a bosnyákok nemzeti könyvtárát, a horvát hadsereg pedig felégette nemzeti levéltárukat. /Csomafáy Ferenc: Létrehozni egy új erdélyi magyar könyvtárat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2005. április 19.

Csíkszeredán a Kőrösi Csoma Sándor Keletkutató Központ klasszikus tibeti nyelvtanfolyamot indít, emellett neves magyarországi előadót hívott meg: a 75 éves Vekerdi József professzor a csíkszeredai Sapientián Buddha tanításairól a legrégebbi forrásokban témáról fog értekezni, másnap Krisna alakja a szanszkrit költészetben címmel tart előadást. Vekerdi a ma élő legkiválóbb magyar szanszkrit tudós, akinek a szanszkrit irodalomból készült fordításait többször kiadták, s a verses művek magyarításában együtt dolgozott Weöres Sándor költővel, tájékoztatott a központ két munkatársa, Kakas Beáta és Bangha Imre. /Kőrösi Csoma Sándor szellemében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2005. április 28.

Erdélyben sokan vannak, akik könyvespolcukon őrzik azokat a köteteket, amelyeket a hetvenes-nyolcvanas években az Országos Széchényi Könyvtárból kaptak, illetve az általuk fizetett vásárlási utalványon vásároltak. A Széchényi Könyvtár Nemzetközi Csereszolgálat osztályán Vekerdi József fogadta a segítségért hozzájuk folyamodókat, és nagy szeretettel látott el könyvvel mindenkit. Vekerdi József igazi szakmája az indológia, a szanszkrit irodalom. S múlt héten a Sapientia Egyetemen tartott előadást Buddháról és Krisnáról. Vekerdi József az egyetemen latin–görög–orosz szakot végzett, emellett elsősorban az indológiával foglalkozott, szanszkritul, majd a szanszkrit „kapcsolt részeit”, a páli nyelvet, Buddha prédikációinak a nyelvét is megtanulta, a mai Indiában a szanszkrit és perzsa keverékéből kialakult urdu nyelvvel is megismerkedett. Elmerült az eredeti ókori indiai szanszkrit nyelvű irodalomban és kultúrában, filozófiában és költészetben. Az 1956-os forradalom után letartóztatták, öt évet töltött börtönben. A börtönből kijövet segédmunkás volt, emellett a Rámájana szanszkrit eposzt fordította. Nyersfordításai alapján készültek Weöres Sándor műfordításai. Később Keresztúry Dezső segítségével bejutott a Széchényi Könyvtár régi könyvek osztályára, 1973-ban pedig a Nemzetközi Csereszolgálat élére került. A történelmi, néprajzi könyveket kicsempészték Erdélybe utazó egyetemistákkal, az idelátogató turisták pedig kaptak vásárlási utalványt, 500 forint erejéig (ami akkor tíz kötetnek az ára volt) vásárolhattak könyvet, ezek kizárólag magyar kultúrával foglalkozó anyagok lehettek. /Takács Éva: Mindenki a maga törvényei szerint éljen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

2008. december 8.

A tizenhatodik alkalommal Csíkszeredában kiosztott Julianus-díjak idei kitüntetettjei: Lohinszky Loránd színművész, Vekerdi József nyelvész, Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, Muzsnay Árpád újságíró, Raffay Ernő történész és Koltay Gábor filmrendező voltak. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd megtartotta A haza lelked része című előadását, amelyben a múlt megismerésének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: „Európa nyugati felén, az Európai Unió tagállamaiban 18 területi és 27 személyi autonómia szolgálja az itt élő etnikai kisebbségek boldogulását”, ezzel szemben „a magyarság ősi telephelyének számító, nyolc részre szabdalt, ezeréves államisággal rendelkező történelmi Magyarország területén viszont egyetlen egy autonómiaforma sem létezik a magyar etnikum védelmére”. Erdély történelme megannyi település külön-külön történelme is egyben – mutatott rá a Julianus Alapítvány elnöke –, ennek ismerete tesz bennünket tudatos magyarrá, ezt a tudást hívják magyarságtudatnak, amely kiinduló pontja lehet az összmagyar múlt megismerésének. Lohinszky Lóránd marosvásárhelyi színművész, színiakadémiai tanár 60 éves színészi és 55 éves pedagógusi pályáját állította a magyar nyelv szolgálatába. Egykori tanítványa, Csíki Csengele színművész olvasta fel Sütő András Lohinszkyról írt elismerő sorait. Vekerdi József nyelvész, az Országos Széchényi Könyvtár hajdani munkatársa nem vehetett részt a díjátadó ünnepségen. Kozma Mária írónő személyes indíttatású laudációjában emlékeztetett arra, hogy számos erdélyi értelmiségi Jóska bácsija hosszú éveken át juttatott Erdélybe hátizsákos diákok révén könyveket, folyóiratokat. – Nekünk, erdélyi magyaroknak Vekerdi József a megtestesült könyvadományozó – hangsúlyozta Kozma Mária. Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes, zenepedagógus és népzenekutató a hetvenes évek végétől 119-szer járt Erdélyben, és mostani útjával együtt 91-szer fordult meg Moldvában – derült ki Harai Pál szászmedgyesi esperes-plébános laudációjából. A kitüntetett szerint Moldvában kapta élete eddigi legnagyobb dicséretét, elismerését, mikor adatközlői megállapították, hogy egyre szebben beszél magyarul. Ferenczes István költő, újságíró hajdani szatmárnémeti kollégája, Muzsnay Árpád életútját méltatta beszédében kiemelve, hogy a díjazott abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy irodalmi és történelmi emlékhelyekben gazdag vidéken fejtheti ki áldásos tevékenységét. Elkötelezett orvoshoz – olyanhoz, aki feltárja a bajt és gyógymódot is javasol – hasonlította Sylvester Lajos háromszéki publicista Raffay Ernő történész munkásságát. Trianon Magyarországon és az utódállamokban. „Raffay Ernő műveivel, magatartásával és egész lényével ezzel szegült szembe, munkásságát ennek a feltárásának szolgálatába állította, a XX. század igaz történetének megírását és propagálását tűzte ki célul” – hangsúlyozta. Raffay Ernő megköszönve a díjat elmondta, hogy ez az első kitüntetés, amivel munkásságát elismerik. Koltay Gábor filmrendező érdemeiről Boros Károly főesperes szólt, kiemelve a csíksomylói nyeregben színre vitt nagyszabású produkcióit. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Koltay munkássága elősegíti a múlt megismerését. /Sarány István: Julianus-díjak tizenhatodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

2008. december 27.

Idén tizenhatodik alkalommal osztották ki Csíkszeredában a Julianus-díjakat. Ez évben a Szatmár megyei Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke is elismerésben részesült. A csíkszeredai Julianus Alapítvány 1993 óta osztja ki minden évben díjait, mellyel olyan személyiségek munkáját ismeri el, akik a szórványban élő magyarok felkutatásában jeleskedtek, és segítették őket nemzeti identitásuk megőrzésében. A korábbi években az alapítvány díjazottjai között szerepelt Böjte Csaba dévai ferencesrendi szerzetes, Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutató, Tőkés László lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Csoóri Sándor budapesti író, költő, Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész vagy Smaranda Enache, a Pro Europa Liga tanácsadója. Idén Lohinszky Lóránd színművész, Vekerdi József nyelvész, Jáki Sándor Teodóz katolikus pap, Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész, valamint Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke vehették át a Julianus-díjat a csíkszeredai református templomban. Muzsnay Árpádnak a közművelődés terén kifejtett tevékenységét ismerte el az alapítvány. Az ő nevéhez fűződik többek között a sződemeteri Kölcsey-, a szatmárnémeti Dsida Jenő-, Szilágyi Domokos- és Petőfi Sándor-, illetve a szatmárhegyi Páskándi Géza-szobor felállítása, s irodalmi nagyjaink előtt tisztelgő számos emléktábla elhelyezése. Főszervezője az évenként ismételt Kárpát-medencei szintű „Érmindszenti zarándoklat” című Ady-ünnepségnek, valamint a szintén Adyhoz kapcsolódó „Ifjú szívekben élek” pódiumvetélkedőnek. A szatmári térséget érintő rendezvények közül pedig irányítója Az élő Rákóczi történelmi, a Jakabffy Napok kisebbségpolitikai, a Szilágyi Domokos Napok irodalomtörténeti és a Mi nékem az igazság? című, Páskándi Gézával és korával foglalkozó tanácskozásoknak. /(babos): Julianus-díj a szórványban élőkért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998