udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Verebes István

2005. június 4.

A Határon Túli Magyar Színházak XVII. Fesztiválja egy ízetlen show-val kezdődött. Hegedűs D. Géza, a MASZK elnöke felajánlotta a határon túli színházaknak, hogy testületileg lépjenek be a MASZK-ba. Zsehránszky István felháborítónak tartotta ezt a felhívást. Verebes István rendező, a Komáromi Jókai Színház művészeti vezetője rossz politikai viccet, történelmi-politikai kabarét csinált Szomory Dezső II. József című darabjából. Az olcsó stílus pedig rossz emlékeket idéz, az ötvenes évekbeli kommunista színház egyszerűsítéseit, sekélyes sablonjait, értékelt az előadást Zsehránszky. /Zsehránszky István: Kisvárda, XVII. Legyen-e politika a színházban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2005. november 7.

A tervekhez képest csökkentett műsorral kezdődik november 9-én a határon túli színházak budapesti vendégjáték-sorozata – tájékoztatott Goldschmied József programigazgató, hozzátéve: az Égtájak Iroda szervezésében hét éve sikeresen működő Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek program állandó létbizonytalansággal küzd. Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, művészeti szaktanácsadó közlése szerint a mostani vendégjátékok sorát november 9-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Csehov Lakodalom című műve alapján színre vitt „örömszínháza” nyitja. Másnap a Béres László társulatigazgató rendezte, Scapin furfangjai című Molière-komédiát játsszák, amelyben kolozsvári és sepsiszentgyörgyi vendégművészek is szerepelnek. Az Újvidéki Színház november 20-án a kolozsvári Tompa Gábor által rendezett, Médeia-körök című Euripidész-feldolgozást mutatja be. A temesvári Csiky Gergely Színház zárja az őszi évadot november 29-én, Szép Ernő Lila ákác című művével, Verebes István rendezésében, illetve Christian Grabbe másnap bemutatott, 1829-es művével, a Don Juan és Faust című darabbal, amelyet Alexander Hausvater romániai származású, Kanadában élő rendező állított színpadra. /Guther M. Ilona: Létbizonytalansággal küszködik a rendezvény. Határon túli színházak – Vendégségben Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2006. szeptember 13.

Szentté avatják Kádár Jánost. A média kapva kap a botrányt ígérő témákon, azt sem bánja, ha az 1956-os magyar forradalom fél évszázados évfordulója nem a szabadságról, hanem inkább „a hasadtlelkű Kádárról” szól. Az erdélyi, romániai viszonyokon edződött néző keserű beletörődéssel veszi tudomásul, hogy a magyarság ezt az ünnepét is elmaszatolja, Moldova György ott van a szerecsenmosdatók élvonalában, Kádár Jánosról írott könyvével /Kádár János/. Szerinte Kádár zseni volt. A kincstári tévében Lakat T. Károly vagy Verebes István cseveg ötvenhatról. Mindkettő a Kádár-éra sajátos produktuma. A köztévében kiegyensúlyozottabb vitaműsorra van szükség. Fel kell borzolni a jobboldali idegeket, hadd üvöltsék a „szélsők”, hogy a Kádár „bizonyítottan primitív, igénytelen, hazug, alattomos, gyáva, gerinctelen, hazaáruló, véreskezű diktátor”, mert akkor megint riogatni lehet az új fasiszta diktatúra rémével a derék magyart, és az megint a „puhábbikat” választja, szó szerint, október elején, az önkormányzati választáson. /B.D.: Kádár János megdicsőülése. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2008. november 25.

Verebes István bejelentette, hogy ő nem akar tovább a média szemétdombján kapirgálni, megtért, beismerte tévedéseit és visszavonul. Valójában ez is csak egy reklámfogás, amit a könyvének népszerűsítésére használ a Napkelte „rettegett gonosz ura és szuszogója”. Verebes Ornél címmel könyvet írt a média mocskos világáról. A regény hőse fényképész, aki egyhangú életét éli, majd bekerül egy körülrajongott tévéshow-ba, és sikeres lesz. Végül a korábbinál is nyomasztóbb semmiben, a média világában találja magát. Mindezt már jobban és hitelesebben is megírták. Verebes, a hatvanéves színházi rendező és riporter kijelentette, ez a könyv a vezeklés azért, mert képernyőre ment és prostituálta magát. Elmondta, ő kiszáll ebből a közegből, a tévékből kivonult, színházat sem vállal, csak a Napkeltét. Gyanús, hogy a médiaszemélyiség azt a médiát illeti kritikával, amelyikben főszereplő volt. „A Napkelte nyálas, csöpögős bulvármocskát és a Heti Hetes igénytelen humorát nem lehet egy ember személyiségéről csak úgy lemosni” – írta Ilyés István. Az lenne érdekes, ha Verebes meghívná saját magát a Napkeltébe és a maga ízléstelen, bulvárriporter modorában állítaná falhoz Verebest, a regényírót, rákérdezve a könyv tálalásának, és Verebes megtérésének hamisságára. /Ilyés István: Verebes megtér? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2009. január 8.

Verebes István Ornél címmel regényt írt, amelyben a magyarországi média gonosz világával kívánt leszámolni: „ez a könyv a vezeklés azért, mert képernyőre mentem és prostituáltam magam”. A napokban mutatták be Friderikusz Sándor Eddig című könyvét, társzerzőként jegyzi a könyvet Mihancsik Zsófiával. Az egész interjúkötet gátlástalan öndicséret. A főnökének, az interjúalanynak bekérdező, hízelgő riporter oldalankét egyetért abban, hogy Friderikusz a király és rajta kívül senki nem ért a televíziózáshoz. Valójában legutóbbi szereplése a Megasztárban az ostoba, rosszindulatú arrogancia mintája volt. Ezt a fajta médiaszemélyiséget ő honosította meg a magyar médiában, a Balázsok és a Mónikák az ő hatására alázzák meg a műsorokban résztvevőket és a nézőket. /Ilyés István: Friderikusz média(ön)arcképe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998