udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Veres József

1998. március 23.

Veres József a romániai antiszemitizmus megnyilvánulásairól írt: a Nagy-Románia Párt nyíltan antiszemita párt, a Román Nemzeti Egységpárt burkoltan az. 1995 júliusában bejegyezték a vasgárdista mozgalmat. Több antiszemita könyv jelent meg: Jan von Helsing Organizatiile secrete si puterea lor in secolul XX bővített változata, továbbá Traian Romenescu Marea conspiratie evreiasca című munkája és legújabban Radu Theodoru Nazismul sionist című könyve. /Veres József: Miért van, ha nincs antiszemitizmus? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

1998. április 22.

A Reuter hírügynökség múlt évben végzett felmérése a Nagy-Románia Pártot nyíltan antiszemita pártnak minősítette /valamivel burkoltabb az Egységpárt is hasonló/, azóta újjászületett a Legionárius Mozgalom, hangja fölerősödött, főleg amióta az élén ortodox papok jeleskednek. A Legionárius Mozgalmat 1995 júliusában bejegyezték a bukaresti bíróságon. Vannak román történészek, akik megpróbálják letagadni azt, hogy valaha zsidóüldözés volt Romániában. Azt sem fogadják el, hogy a második világháború alatt 800 ezer romániai zsidó vesztette életét a haláltáborokban. A Vasgárdából megmaradottak /az Olaszországban élő C. I. Dragan anyagi támogatásával/ új tagokat toboroznak, élükön Serban Suruval, aki főiskolákon fejti ki népszerűsítő tevékenységét. A nyíltan antiszemita hetilap, az Atac la persoana mintegy kétszáz zsidó származású román nevét közölve, akik - a lap szerint - "az irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". Köztük van Petre Roman pártelnök, Victor Babiuc volt védelmi miniszter, Zoe Petre elnöki tanácsos és Ulm Spineau. Egymás után láttak napvilágot antiszemita könyvek is. Traian Romenescu Marea conspiratie evreiasca vagy Radu Theodoru Nazismul sionist című munkája. /Veres József: Antiszemitizmus: ha nincs, miért van? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

1998. szeptember 1.

Veres József hozzászólásában kifejtette, miért nem megy Csernátonba, a Székelyföldi Fórumra. Hangsúlyozta, hogy az utca embere hangját szólaltatta meg: azért nem megy el, mert nyugdíjasként erre nincs pénze, sok időt elvesz az utazás, kevesebb idő jut a tanácskozásra. Kérdésesnek tartja, hogy egy ilyen népgyűlés jogosult-e a romániai magyarság nevében beszélni. Szerinte a széthúzás jelei mutatkoznak, várható a jelenlegi vezetők lejáratása. Veres József szerint a feladat a széthúzás megakadályozása lenne, ezért sokan kételkedve várják ezt a fórumot. /Veres József: Nem megyek Csernátonba! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1998. szeptember 8.

Veres József Pillich László cikkét /Csapdahelyzetben, avagy egy önbénító "párt-RMDSZ" végórái, Szabadság , szept. 5./ vádaskodásnak minősítette, elutasította Pillich megállapításait. /Veres József: övön alul? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

1998. szeptember 18.

A Szabadság két véleményt közölt a Székelyföldi Fórumról: az egyik elítélte a fórumot /Veres József: Partium?/, a másik kiállt a csernátoni találkozó fontossága mellett /Vekov Károly: Vajon miért?/. Utóbbi föltette a kérdést: "miért bűn, ha szóvá tesszük jogaink korlátozását és kiállunk a helyzet orvoslásáért?" /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

1999. augusztus 24.

Bartha Zoltán, a Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ igazgatója ismertette a kiadó tevékenységét. Ha ma Romániában egy magyar nyelvű könyv hétezer példányban jelenik meg, az már csoda: egyetlen jó nevű kiadó sem reszkíroz ekkora példányszámot, még ha az erdélyi magyarság egészét célozná is meg. Egy-egy verseskötetet kb. 500 példányban, szépirodalmat pedig 1000-1200 példányban adnak ki. 1991 decemberében jelent első termékük, a 32 oldalas Tinikoktél. Az első számot 10 ezer példányban adták el, majd átmeneti pénzhiány miatt a negyedik szám után felfüggesztették a kiadását. 1992-től indították útjára a Diákabrakot, ami most már a VIII. évfolyamában jár. - Három évvel ezelőtt adták ki a Kilencedikes leszek című szöveg- és nyelvtani "példatárat" a felvételizni szándékozó nyolcadikosok számára, s az eredeti 5500-as példányszámra majdhogynem rá kellett duplázni, 8000 fogyott el. Az Elődeink című válogatás ötezres példányszámát is még kétezerrel meg kellett toldaniuk, Diákévkönyvekre jelenleg 4500- 5500 körül van igény, a tavaly kiadott Árpád-vér című ifjúsági regény - III. Béla király regényes életrajza - 7000 példányban került piacra és mostanra mind elkelt. Hasonló sikere volt minden kiadványuknak, az óvodásoknak készített kifestőkönyvektől Szilágyi Domokos eddig kiadatlan verseinek gyűjteményéig, vagy a portugál-baszk-galego mesefordításoktól a románul és magyarul kiadott Dsida-kötetig, az ifjúsági regényektől a szórakoztató francia nyelvtani összeállításig. Nemcsak fiataloknak szóló könyveket adnak ki. Sikeres volt dr. Molnárfi Tibor tanulmánya a Szent Koronáról, a Kós Károly egyetemessége című válogatás, Solymár József mitológiai elbeszélésgyűjteménye, Horváth Arany riportkötete, Veres József sci-fi-regénye és mások. Az igazgató szívéhez legközelebb álló két könyv Lászlóffy Csaba és Varga Domokos A magyarság története című négykötetes összefoglalója, valamint az idén ötödjére megjelent Maturandusok című kiadvány, melyet kordokumentumként fognak nyilvántartani nemcsak itthon, hanem mindenütt, ahol magyarok élnek. Készülő könyvek között van az angol-magyar diákszótár, folytatják új folyóiratuk, a Géniusz kiadását. /Molnár Judit: Tinivár Kiadó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

1999. szeptember 4.

Mindössze két Szatmár megyei községben /Tasnádszántón és Érkörösön/ kérték magyar nyelv fakultatív tanítását - heti 3-4 órában - azok a magyar szülők, akiknek gyermekei, nem lévén más választásuk, az V-VIII. osztályt románul végzik. Veres József illetékes szaktanfelügyelő elmondta, máshol is volna erre lehetőség. Például Pálfalván, Nagymajtényban és Patóházán, s a jelek szerint igény is, hisz a helybeli magyar gyermekek csak az I-IV. osztályban tanulnak anyanyelvükön. Ám nincs kezdeményező szülő, felelős értelmiségi, aki összeállítaná a névsort és bevinné a tanfelügyelőségre. /Hol van a felelős falusi értelmiségi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2000. szeptember 21.

Mind keresettebbek Magyarországon az erdélyi pedagógusok. Csupán Szatmár megyéből mintegy két tucat tanár és tanító ment át mostanában az anyaországba. Elsősorban az idegen nyelvet, főleg az angolt oktatók kapnak könnyen állást odaát, de a magyar-szakos tanárok is jól el tudnak helyezkedni. A most kezdődött tanévre is két fiatal magyartanár "szerződött" át. Szatmár megyében immár tarthatatlan a magyar nyelv és irodalom tanításának alacsony színvonala. Évente húsz-huszonöt szakképzett tanár hiányzik, helyüket többnyire érettségizett fiatalok töltik be. Ez a helyzet Sárközújlakon is. Szeptember elseje előtt 32 üres magyar katedra volt a megyében, ebből 10 városon, a többi falun, s mindössze három új fiatal tanár érkezett. Közülük egy egyik, a széri Szabó Zita hazament szülőfalujába tanítani, mert tanári fizetése nem lett volna elég a városi albérlet és étkezés fedezésére. Veres József tanár, a megyei tanfelügyelőség szaktanfelügyelője elmondta, hogy néhányan vállalták a tanítást, köztük az érszakácsi pap, Galambfalvi Márton és felesége, Judit, akik a lelkészi szolgálat mellett oktatnak. Horn Walter és Kovács Erika úgynevezett szociál szakot végzett a teológián, ők Szatmárnémetiben fognak oktatni. Szükségből két-három fizika-, illetve kémiatanár is magyar katedrára került. Jelenleg 20 szakképzetlen tanít magyart Szatmár megyében. /Sike Lajos: Kémikus tanítja a magyar irodalmat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2001. szeptember 10.

Szept. 8-án Szatmárnémetiben tanácskozást tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szatmár megyei szervezete. A tanácskozást Baranyai Tibor, az RMPSZ Szatmár megyei elnöke vezette, a napirendi pontok között a szövetség négyéves tevékenységének bemutatása mellett, a mai magyar oktatás helyzetét elemezték. Az RMPSZ célja a tanügy demokratizálása volt, ugyanakkor szakmai és érdekvédelmi feladatokat ellátott. Szakmai téren eredménynek könyvelhető el a Bolyai Nyári Akadémia, mely 1993 óta évente megrendezésre került és amelyen az eltelt idő alatt 6 ezer pedagógus vett részt. A beszámolóban említés történt az RMPSZ által bejegyeztetett, Ábel néven működő tankönyvkiadóról. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes az eltelt négy év eredményeiről számolt be. A főtanfelügyelő figyelmeztetett arra, hogy miközben csökkent a gyereklétszám az elemiben, még mindig nagyon sok magyar gyerek tanul román tagozaton. A szakképzett pedagógus gárda is kiöregedőben van - magyar tagozaton a pedagógusok 55 százaléka 50 év fölötti -, tehát utánpótlást kell nevelni. Kereskényi Sándor szenátor elmondta, hogy a megmaradáshoz szükség van az RMDSZ és RMPSZ közötti együttműködésre. Balogh Géza, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium aligazgatója a tankönyvellátást illetően sérelmezte, hogy az RMPSZ által működtetett tankönyvkiadó még csak a választható könyvek listáját és árajánlatát sem küldte el. Így aztán teljes a fejetlenség. Veres József szaktanfelügyelő szerint elvárható lenne, hogy a "saját kiadónk" időben tankönyvbemutatót tartson, mint ahogy azt más kiadók teszik. /Az RMPSZ célja a tanügy demokratizálása volt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./

2003. január 15.

Jan. 13-tól új tanfelügyelő tölti be Szatmár megyében a kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelői széket: Gál Gyöngyi magyar nyelv és irodalom szakos tanár vette át Veres József után az említett tanfelügyelői funkciót, miután elődje lemondott, és visszatért a katedrához. Gál Gyöngyi kihívásnak tekinti, hogy őt kérték fel. /(anikó): Új szaktanfelügyelőt neveztek ki a megüresedett állásba. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998