udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Veres Károly

1990. február 3.

Romániában létrejött a Független Magyar Párt /létrejöttéről a Szabadság szerkesztői a Szabad Román Televízió adásából értesültek/. A lap közölte a párt felhívását és bemutatta a párt elnökét, a kolozsvári Vincze Jánost, aki pártközi kerekasztalokon megjelent és nyilatkozott. A párt alelnöke a marosvásárhelyi Somosdi Veres Károly. A felhívás szerint a Független Magyar Párt tagjai közé várja mindazon magyarokat, akik harcosan kiállnak a hazai magyar és más együttlakó nemzetiségek érdekeiért, várják az elmúlt évek során lezajlott koncepciós perek áldozatait. Az RMDSZ tagjai is kérhetik felvételüket a pártba. A Független Magyar Párt önálló jelöltekkel kíván indulni a választásokon. A televízióban Vincze János egyetemi tanárként mutatkozott be, valójában a kolozsvári Orvosi Egyetem Biofizika Tanszékén dolgozott doktorátus nélküli tanársegédként 1980-ig, azóta nincs munkahelye. Vincze Jánost, amint az újságban mellékelt bírósági ügyirat tanúsítja, befolyással való üzérkedésért 1980-ban négy és fél év börtönre elítélte. Ekkor Vincze János azzal védekezett, hogy ő a milícia hivatalos informátora. /Mit képvisel a Független Magyar Párt és ki az elnöke? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

2000. február 1.

Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2002. augusztus 13.

A kolozsvári-szegedi közös kiadású filozófiai folyóirat, a Kellék 21. száma, amely nemrég jelent meg, hat szerző dolgozatát tárja az olvasók elé. A tanulmányok a nagyváradi Posticum katolikus ifjúsági központban tavaly októberben megrendezett Isten arca és/vagy a szentség megnyilvánulása a zsidó és a keresztény hagyományban című konferencián hangzottak el elsőként. A szerzők: Bruncsák István, Bendl Vera, Veress Károly, Gáspár Csaba László, Petres László és Rigán Loránd. A Posticum - Movimentum Iuventutis Christianae Egyesület újabb konferenciát hirdet ez év októberére Lélek és élet - a bioetika és a keresztény vallás lehetséges kapcsolatai címmel, amelyre a fenti témában írott tanulmánnyal nevezhetnek be a szerzők. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./

2002. október 30.

A Romániai Magyar Közgazdásztársaság (RMKT), a POLITEIA Romániai Magyar Politikatudományi Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület Társadalomtudományok, Jog- és Közgazdaságtudomány szakosztályának közös rendezésében Kolozsváron okt. 28-án a bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv - 2002, valamint a Széchenyi és Erdély című, újonnan megjelent köteteket. A Bodó Barna szerkesztésében és a temesvári Szórvány Alapítvány, valamint a kolozsvári Polis Könyvkiadó által megjelentetett 2002-es évkönyvet dr. Veress Károly egyetemi docens mutatta be. A szerkesztők (Bodó Barna, Bakk Miklós, Dávid Gyula és Somai József) új fejezetet indítottak Az év eseménye címmel. A Széchenyi és Erdély című kötet a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadásában látott napvilágot, négy tanulmányt tartalmazva Egyed Ákos, Csetri Elek, Péter György és Somai József tollából. /Köllő Katalin: Kettős könyvbemutató a közgazdász társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2002. november 28.

Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2002-es kötete. Szerzői között a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárai, kutatói mellett intézmények irányítói, oktatásügyi, művelődésügyi szakemberek, politológusok, szociológusok vannak. A kiadvány szerkesztője Bodó Barna, akit a Bakk Miklós, Dávid Gyula, Kötő József, Somai József alkotta szerkesztőtanács segített. A kötetben jelen vannak az előző két évkönyvben is fellelhető rovatok. Az Évkönyv ezzel a harmadik megjelenésével lépést tett az intézményesülés felé. Az Évkönyv betekintést nyújt az elmúlt év eseményinek folyamataiba. Nemcsak hírek, adatok, hanem értékelések és értelmezések is helyet kapnak a kiadványban. A szerkesztők a 2001. évben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását tekintik "az év eseményének". A Magyar nyelvű oktatás és művelődés című fejezet a kötet legterjedelmesebb rovata. Ez a kötet is Kronológiák, dokumentumok rovattal zárul. /Veres Károly: Évkönyv az intézményesülés útján. Romániai Magyar Évkönyv 2002. = A Hét (Bukarest), nov. 28./

2003. szeptember 4.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) összehívja a román-magyar-német vegyes bizottságot, a multikulturális egyetem lehetőségeinek elemzésére. A bizottság magyar tagjai: Kása Zoltán, Néda Arpád, Szamosközi István, Vincze Mária, Nagy László, Bolla Csaba, Fodorpataki László, Csucsuja István, Péntek János, Cseke Péter, Gyémánt László, Horváth István, Horváth Andor, Veress Károly, Szatmári Lőrinc és Imecs Zoltán. /Összeül az egyetemi vegyes bizottság. Terv készült a magyar karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2004. január 14.

Január 13-án Kolozsváron, a Röser Antikváriumban bemutatták Veress Károly: Az értelem értelméről (Hermeneutikai vizsgálódások) /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című esszékötetét. Rigán Loránd egyetemi tanársegéd kifejtette: Kolozsváron az utóbbi időben egy hermeneutikai irányultságú filozófiai iskola kezdődött, amely nagy mértékben dr. Veress Károly egyetemi docens beszélgetéseinek köszönheti létét. Ezeket a beszélgetéseket a szerző diákjaival, illetve kollégáival folytatja. – A boltban éppen tíz esztendővel ezelőtt tartották az első könyvbemutatót. /(sbá): Mindenkit érintő hermeneutika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2004. január 21.

Rövid időn belül a második kötetével jelentkezett Veress Károly, a BBTE Történelem és Filozófia Karának docense. Esszégyűjteménye a hermeneutika alkalmazásának elméleti vetületeit tárgyalta, legújabb kötete pedig ennek gyakorlati részével foglalkozik. Az Egy létparadoxon színe és visszája (Hermeneutikai kísérlet a nem lehet probléma megnyitására) című, a Pro Philisophia Kiadó égisze alatt megjelent kötetet január 19-én délután mutatták be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. A Pro Philosophia az egyetlen szakkiadó, amely ráadásul sorozatba is rendezi a filozófiai munkákat. Jelenleg három ilyen sorozatuk van: a magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásainak mindezidáig kilenc kötete jelent meg, készülnek az egyetemi jegyzetek, és folytatódik a Műhely-sorozat, amelynek Veress Károly új kötete, a kilencedik darabja. /S. B. Á.: Gyakorlati hermeneutika. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2004. március 23.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán márc. 19-20-án tudományos tanácskozást szervezett Emlékezet és kommunikáció címmel a Humán Tudományok Tanszéke. A tanácskozáson budapesti és pécsi egyetemi tanárok mellett előadást tartottak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a házigazdák oktatói is. Niedermüller Péter pécsi egyetemi tanár tartott vitaindító előadást a kollektív emlékezetről. Előadást tartott többek között Ungvári Zrínyi Imre, a kolozsvári Babes-Bolyai és a marosvásárhelyi Sapientia egyetem tanára, Virginás Andrea kolozsvári előadó, Ungvári Ildikó, a Színművészeti Egyetem és a Sapientia előadója, Balog Enikő /Kolozsvár/, Veress Károly /Kolozsvár/, Gagyi József /Csíkszereda/ és Keszeg Vilmos /Kolozsvár/. /(vajda): Tudományos tanácskozás. Emlékezet és kommunikáció. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

2004. október 22.

Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök felidézte életútját. Szülőfaluja magyarságát a második világháborúban kifosztották a Vörös Hadsereg katonái, azután megkezdődött a Kommunista Párt tagjainak toborzása. A Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakáról másodévesen kidobták, amikor apját kuláklistára tették. Mózes Árpád ezután a teológiát végezte el. Argay György püspök maga mellé vette titkárnak és segédlelkésznek. Óriási lelkesedéssel fogadták az 1956-os forradalom hírét. Mózes Árpád más evangélikus fiatalokkal megfogalmazott egy beadványt Argay püspöknek, hogy vonja felelősségre azt a két evangélikus professzort, akik éveken keresztül a baloldali eszméket hirdették. 1958. december 16-án Mózes Árpádot letartóztatták. Felhozták ellene az Argay püspöknek 1956 októberében átadott beadványt, a magyar forradalommal való szimpatizálást és azt, hogy a szovjet beavatkozás ellen fekete jelvényekkel tiltakoztak. A legsúlyosabb vád a hazaárulás volt. Tudniillik a forradalom előtt a debreceni Kossuth-egyetem egy csoportjának látogatásakor beszámolt nekik az erdélyi helyzetről. Naponta eljátszották vele, hogyan fogják felakasztani. Sorra tartóztatták le kollégáit, négy-négy evangélikus lelkészt és teológust, név szerint Antal Lászlót, aki már meghalt, Dani Pétert, Kiss Bélát, Gödri Oláh Jánost, Török Andrást, Bibó Lászlót és Veress Károlyt. Hat hónapi vallatás és halállal való fenyegetés után mindnyájukat a katonai törvényszék elé állították. Az utolsó szó jogán megkérdezte a tárgyalást vezető Valeanu őrnagyot: Uram, a szó igazi értelmében mit tettünk mi a Román Népköztársaság területi biztonsága ellen? Azt válaszolta: „Nem tettetek semmit, mert nem tudtatok, de ha tudtatok volna, tettetek volna.” Fővádlottként ezért kapott 18 évi kényszermunkát, a többiek 16, 15, 14, 9, és így lefelé, 6 éveket. Hat hónapot töltött a szamosújvári börtönben, és kereken öt évet a Duna-delta mocsaraiban. Az 1964. augusztus 3-án megjelent kegyelmi rendelettel a legutolsó, 106-os létszámú csoporttal szabadult. A börtönben olyan kiváló embereket ismerhetett meg, mint dr. Dobri János református professzor, dr. Erdő János, a későbbi unitárius püspök, Hajdó Leander, a csíksomlyói volt rendházfőnök, és sorolhatná tovább. A kis létszámú nagykárolyi gyülekezet lelkipásztoraként húsz évig szolgált. Nem voltak könnyű idők, hiszen két ember állandóan rá volt állítva, szüntelenül követték és zaklatták. Az egyházmegye lelkészi karának határozott kiállása révén 1978-ban aradi lelkésznek és esperesnek választották. Az evangélikus püspökség a legkisebb Romániában, közel 33 ezer lélek van szétszóródva Orsovától Nagybányáig. 1992-ben Szedressy Pál püspök halála után titkos szavazással utódjává választották, és a megbízatást hosszas rábeszélés után elvállalta. – Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egy-egy új templom, ezenkívül tizenkilenc felújított templom és imaház, vendégház fűződik a nevéhez, annak ellenére, hogy életfogytiglan választották püspökké, idén mégis lemondott, egészségi állapotára való tekintettel. Mózes Árpád nyugalmazott lutheránus-evangélikus püspök 1931. július 25-én született a barcasági Krizbán. A kolozsvári Protestáns Teológián 1956-ban lett lelkész. /Benkő Levente: „A magam történetét én írnám meg” Beszélgetés Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspökkel, önkéntes ’56-os politikai elítélttel. = Krónika (Kolozsvár). okt. 22./

2005. május 27.

Május 26-27-én tartja tanácskozását a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke kifejtette: „jogainkért és tulajdonunkért harcolunk, mert ezek nélkül nincs haza, és nincs Európa sem”. A magyar történelmi egyházak, illetve az izraelita, ortodox és görög katolikus egyházak képviselői ismertették a visszaszolgáltatási folyamat jelenlegi állását. A nagyváradi római katolikus püspökség 141 visszaigényelt ingatlanjából eddig csupán 27-et kapott vissza, ám gyakori, hogy az Ingatlankezelő Hivatal pénzt követel azért, mert a visszaadott épületben korábban felújítási munkálatokat végzett. Hasonló gondokról számolt be Veres Károly, az Erdélyi Református Egyházkerület előadó tanácsosa is, aki közölte, 628 visszaigényelt ingatlanból eddig 86-ot kaptak vissza, de a hatóságok nem minden esetben szolgáltatják vissza készséggel az épületeket. /B. L.: Jog és tulajdon nélkül nincs haza. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ A tanácskozáson meghívottként az egyházi és politikai élet – közöttük az ortodox és görög katolikus egyház – képviselői is részt vesznek, továbbá az Európai Unió küldöttei, a román média vagy “elfelejti” tájékoztatni olvasóit a Nagyváradon történtekről, vagy csak futólagosan tesz említést róla. /Kilin Sándor: Restitúció. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2005. november 21.

1944 szeptemberében az egyetem rektori tanácsa úgy döntött, hogy az intézményt nem menekíti el a városból. 1945. december 11-én, központi rendelettel, a kolozsvári Magyar Tannyelvű Állami Egyetemet Bolyairól nevezték el. A 60. évforduló kapcsán Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben november 19-én a Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórum társrendezvényeként, Bolyai Egyetem Emlékkonferenciát tartottak. Veress Károly, a Bolyai Társaság elnöke kifejtette: rendezvényük célja nem a múltba fordulás, hanem a jövőépítés. Utána neves egyetemi tanárok és kutatók részéről tíz előadás hangzott el. Gaál György az erdélyi egyetem megteremtésére kifejtett törekvéseket vette számba János Zsigmond fejedelemtől, Báthory István, Báthory Gábor és Mária Terézia korát érintve, Ferenc József idejéig, amikor 1872. november 10-én megnyílhatott a Magyar Királyi Tudományegyetem. Egyed Ákos gróf Mikó Imrének az egyetemalapításban betöltött szerepéről beszélt. Csetri Elek „A Bolyai Egyetem a politika sodrásában (1945–2005)” című előadásában végigkövette azokat a történelmi és politikai eseményeket, amelyek az egyetem sorsát alakították. Gábos Zoltán a Bolyai Egyetemen folyt fizikusképzést elevenítette fel. Kerekes Jenő a BTE-n tapasztalt jogász és közgazdászképzési nehézségekről szólt, ezen a területen a magyar nyelvű képzés évtizedekre szünetelt, csak 2000-ben indulhatott be újra. Molnár Jenő felelevenítette a sokoldalú, a tudós és tudománynépszerűsítő Tulogdi János professzor alakját. Balázs Sándor ismertette a tudományos munka mérlegeként 1955-ben készült, huszonnyolc tanulmányból álló gyűjteményt /A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1945-1955/. Péntek János „A Bolyai Egyetem hatása és példája az anyanyelvű képzésben” című előadásában hangsúlyozta, hogy a trianoni diktátum a magyar nyelvben is törést, területi és funkcionális regressziót okozott. Horváth Andor filozófiai szempontból vizsgálta meg a modern tudományosság megteremtésének feltételeit, a tudós és a hatalom viszonyát. /Ördög I. Béla: Bolyai Egyetem Emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2005. november 25.

Bolyai-emlékkonferenciát tartottak a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ 15. születésnapján. – Nem konkurenciát, hanem alternatívát jelent a romániai magyar felsőoktatási struktúrában a Partiumi Keresztény Egyetem – jelentette ki november 24-én Nagyváradon, a Partiumi Egyetemi Napok megnyitóján Veress Károly kolozsvári egyetemi professzor, a Bolyai Társaság elnöke. A háromnapos rendezvénysorozat első napján a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem megalakulásának hatvanadik évfordulójára emlékezve Bolyai-emlékkonferenciát rendeztek, Veress Károly a Bolyai Társaság tevékenységét és terveit ismertette. „Hiányzik az egységes magyar nyelvű felsőoktatás létrehozására irányuló koncepció, és hiányzik az egységesen képviselt politikai akarat is” – vélte a professzor. „Tárgyalásokat kezdeményezünk az érintett politikai tényezőkkel arról, hogyan lehetne a Bolyai Társaság segítségével biztosítani a szakmai hátteret a hatékony, eredményes politikai döntések megszületésének érdekében” – magyarázta Veress. Az elnök szerint a társaságnak az egyetemépítés és oktatásmenedzsment irányában kell kifejtenie tevékenységét. Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban kifejtette, nem elég a magyar vagy a román állam által biztosított pénzekre hagyatkozni, ezért vállalkozók finanszírozását is várják. „Egy másfél-kétmillió főt számláló társadalomban nem merülhet föl, hogy ne tudná pénzügyileg fenntartani a saját szervezeteit” – szögezte le Veress Károly. A professzor előadása után az érdekeltek megbeszélésre gyűltek össze, hogy egyeztessenek a Bolyai Társaság nagyváradi fiókszervezetének újjászervezéséről. /Balogh Levente: Egységes koncepció nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ Vanek Ferenc a magyar kultúra megmaradásának jelentőségéről beszélt. Ez nem valósítható meg egyetemi rendszer nélkül. A Bolyai Társaság nagyváradi fiókszervezetét újraalakították, ideiglenes elnökének megválasztották Flóra Gábor szociológust, a PKE bölcsészettudományi karának dékánhelyettesét. /Tóth Hajnal: Megkezdődtek a jubileumi ünnepségek a PKE-en. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 25./

2005. december 16.

Kolozsváron Veress Károly filozófus, a Bolyai Társaság elnöke mutatta be Borsos Szabolcs A perszonalizmus mint az önismeret filozófiája című kötetét. Borsos Szabolcs egyike filozófia szakos diákjainak, akinek doktori disszertációját megszerkesztett szövegként sikerült most kiadni. Jakabffy Tamás a Schola Gregoriana Monostoriensis énekegyüttes vezetője a nemrég Budapesten kiadott Natalis Invicti című CD-t ismertette. A CD-n nem csak kifejezetten karácsonyi, hanem a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó feldolgozások is megtalálhatók. – Különlegessége, hogy a CD borítón a latin szöveg mellett megjelenik a román és a magyar fordítás is. Emellett még 150 katolikus vagy volt katolikus templom fotóiban is gyönyörködhetnek azok, akik megvásárolják a CD-t. /D. I.: Filozófia és gregorián muzsika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2006. január 27.

A magyar egyetemi vezetők kötelessége lett volna, hogy válaszoljanak az egyetem rektorának, Nicolae Bocsan professzornak, 2005. dec. 20-án kiadott közleményére, ennek elmaradása miatt több magyar egyetemi oktató közös levélben reagált. Ellentmondó, hogy Bocsan rektor kétségeket fogalmazott meg Kása Zoltán professzor szakmai és vezetői rátermettségét illetően, hiszen eddig senkinek sem volt kifogása munkájával kapcsolatban. A 2004-ben bevezetett szenátusi szabályozásnak /amely megszigorította az új tanszékek és karok létrehozását/ az volt a célja, hogy elejét vegye a nyelvi „vonalak” szerinti tanszéki, kari önállósulásnak. A magyar oktatók az oktatás nyelve szerinti kritériumot szorgalmazzák, kiállnak az anyanyelvi oktatás mellett. Az egyetemen a magyar és német nyelvi „vonalaknak” nincs kellő autonómiájuk: minden tekintetben alá vannak rendelve a románnak. Az aláírók: Bodó Barna, Bege Antal, Cseke Péter, Dezső Gábor, Egyed Ákos, Egyed Emese, Egyed Péter, Gábor Csilla, Gazda Klára, Hatházi András, Kassay Gábor, Keszeg Vilmos, Kovács András, Molnár Bodrogi Enikő, Néda Zoltán, P. Dombi Erzsébet, Pál Judit, Palocsay Kisó Kata, Péntek János, Pethő Ágnes, Pozsony Ferenc, Sárkány Kiss Endre, Sipos Gábor, Szabó Zsolt, Szenkovits Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Tánczos Vilmos, Ungvári Zrínyi Imre, Veress Károly. /Válasz egy rektori közleményre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2006. november 6.

A Szatmár Megyei Múzeum november és december folyamán több, érdekfeszítő művelődéstörténeti rendezvényt kínál. A rendezvények szervezője, Kereskényi Sándor ezek között említette: A történelem értelmezésének kisebbségi nézőpontja. Előadó: Veress Károly, a BBTE tanszékvezető filozófia–professzora (nov. 16.). Az európai szabadság–eszme átváltozásai a 20. században. Előadó: Egyed Péter, jelenleg Rómában tevékenykedő kolozsvári filozófus (nov. 24.). Gellért Sándor tudományos emlékülés. (dec. 2.). Pusztai János irodalmi est. Előadó: Balázs Imre József irodalomtörténész, BTTE, Kolozsvár (dec. 8.). /Izgalmas év végi rendezvények a múzeumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 6./

2006. november 29.

Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2006. november 30.

Rendkívüli ülésen tárgyalt november 29-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatvezetőinek tanácsa. Ennek tagjai mind a kari, mind a tanszéki vezetők. A napirenden a Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédekkel kapcsolatos helyzet volt. A gyűlés elején a két magyar rektor-helyettes, Nagy László és Salat Levente bejelentette lemondását. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a dékán-helyettesek és más vezető beosztású oktatók lemondásáról nem döntenek, ezt az érintettek egyéni megítélésére bízzák. Azt szeretnék, ha erről mindenki a saját tanszékén belül egyeztetne. A tömeges lemondást nem javasolják, mivel nem céljuk a magyar oktatás megbénítása. Azt sem szeretnék, hogy akár a diákok, akár a többi magyar oktató úgy érezze: cserben hagyták őket. A korábban leköszönő Egyed Emese után másodikként Sárkány Kiss Endre biológus docens is lemondott szenátusi tisztségéről. Megalakult egy öttagú, úgynevezett ideiglenes bizottság. Ennek a hivatalos megbízás nélküli testületnek feladata a magyar oktatás napi problémáinak a rendezése és a magyar tagozat közgyűlésének a közeljövőbeni összehívása. A bizottság tagjai: Benedek József, Magyari Tivadar (aki a testület szóvivője), Veress Károly, Ionescu Klára és Vincze Mária. Közben továbbra is számos, Hantz Pétert és Kovács Lehelt támogató nyilatkozat, állásfoglalás látott napvilágot. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elítéli és felháborítónak tartja a Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőségének döntését, amellyel a BKB két alelnökét eltávolította az oktatók sorából. Közleményük szerint az egyetem rektorának és szenátusának magatartása ellentétben áll a szabad véleménynyilvánítás szellemével. November 29-én a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester azt nyilatkozta, hogy felkéri Hantz Pétert és Kovács Lehelt, legyenek az általa vezetett szervezet jelöltjei a tavaszi europarlamenti választásokon. A két tanársegéd elhatárolódott az ajánlattól. Egyikük sem kíván politikai pályára lépni, sem az europarlamenti választásokon indulni. November 29-én az Európai Parlamentben több alkalommal is szóba került a BBTE-botrány. A magyar EP-képviselők közös nyilatkozatot fogalmaztak, a Moscovici-jelentés vitájának alkalmából pedig a plénum előtt is szóvá tették az ügyet. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lemondott a két magyar rektor-helyettes. Összehívják a magyar tagozat közgyűlését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2006. december 4.

Csak akkor vállalná el a rektor-helyettesi tisztséget, ha hatáskörében a magyar tagozat elsődleges legyen, mert eddig csak másodlagos volt, nyilatkozta Magyari Tivadar egyetemi docens, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Szociológia Tanszékének magyar tagozati dékán-helyettese. Magyari mellett többen esélyesek erre a székre, mivel a szenátus tagjai közül bárki megválasztható erre a funkcióra. Magyari Benedek Józsefet vagy Veress Károlyt is esélyesként nevezte meg a rektor-helyettesi állásra. Salat Levente és Nagy László rektor-helyettesek a múlt héten jelentették be lemondásukat a BBTE vezetőségében betöltött funkciójukról, tiltakozásként Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok kizárása miatt. Időközben megalakult a magyar tagozat öttagú vezetőtanácsa is, melynek tagjai, Benedek József, Magyari Tivadar, Veress Károly, Ionescu Klára és Vincze Mária december 6-án ülnek össze többek között azért, hogy megkezdjék az alapszabályzat tárgyalását. Az öttagú bizottság megalakulását Nicolae Bocsan rektor is tudomásul vette, emellett a magyar oktatók támogatását is élvezi. Hantz Péter és Kovács Lehel oktatók munkaviszonyának a felbontását több tudományos vagy politikai csoport is felháborodással fogadta. „Úgy véljük, ezúttal mégegyszer bebizonyosodott, hogy teljes mértékben indokolt a magyar nyelvű állami felső oktatás igénye, beleértve az önálló intézményekhez való jogot” – áll az RMDSZ Operatív Tanácsának közleményében. Neves erdélyi akadémikusok szerint a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg a BBTE-n, egyúttal a két adjunktus kizárásáról szóló határozat hatályon kívül helyezését kérték. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Románia képviselőházának elnökét, Bogdan Olteanut kérte meg, járjon közbe a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet rendezéséért. „Noha a két oktató módszerei és eljárásai valóban vitathatóak, a döntés és annak indoklása az egyetem falain belül és kívül egyaránt megdöbbenést keltett” – tartalmazza Szili levele. Az Európai Parlament magyar néppárti, szocialista és liberális delegációja ultimátumot adott a BBTE-nek: „Kezdeményezzük, hogy a kinevezését követően a soknyelvűségért felelős biztos haladéktalanul vizsgálja ki a történteket. Amennyiben egy hónapon belül ezek nem teljesülnek, a magyar EP-képviselők minden európai fórumot fel fognak használni, hogy a többnyelvűséget biztosítsák” a BBTE-n. /Mihály László: Rektorhelyettes kerestetik a BBTE-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4/

2006. december 13.

Merre tovább, BBTE? címmel szervezett vitaestet a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága. Dr. Bakk Miklós publicista, dr. Veress Károly egyetemi tanár és dr. Bodó Barna BKB-elnök tolmácsolásában hallgathatták végig a Babes–Bolyai Tudományegyetem újraszervezéséről szóló vitát. Bodó Barna kifejtette: az RMDSZ-nek nincs meg a kellő struktúrája a magyar oktatás átszervezési tervének megvalósításához. Szükség van egy nyomásgyakorló csoportra (ez esetben a BKB-ra), nemzetközi szinten megtárgyalni az egyetem ügyét. A BKB nem szétszakítani akarja a BBTE-t, hanem megreformálni, valamint támogatást nyerni a magyar oktatás számára, ugyanis még mindig nincs országszerte technikai, művészeti, állatorvosi és mezőgazdasági magyar oktatás. /Enyedi Sarolta: Eljött a dolgok néven nevezésének ideje. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2006. december 15.

A multikulturalizmusért díjjal tüntette ki a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE) Mihail Hardau oktatási miniszter. December 14-én a BBTE magyar tagozatvezetőinek tanácsa úgy döntött: kitartanak a múlt heti döntésük mellett, miszerint addig nem jelölnek új magyar rektor-helyetteseket a lemondottak helyébe, amíg az egyetem vezetősége, elsősorban a rektor nem válaszol hivatalosan és pozitívan a már korábban felvetett problémákra – tájékoztatott Magyari Tivadar. Az ügyvezetők – Ionescu Klára, Magyari Tivadar és Veress Károly – a tagozatvezetők nevében elsősorban arra kérték a rektort: hivatalosan garantálja, hogy a magyar tagozat működési szabályzatát a szenátus napirendre tűzi. Ez alapozná meg a magyar részleg döntési, működési önállóságát a jelenlegi keretekben, mivel önálló magyar karok még nem létesülhettek az egyetemen. Továbbá arra kérik a rektort, állapítson meg pontos naptári tervet a többnyelvű feliratozásról szóló döntések végrehajtására, leszögezvén, hogy csakis teljes körű feliratozásról lehet szó. Ugyanakkor kérik a két adjunktus eltávolítása ügyében született szenátusi határozat felülvizsgálását. Arra is felszólították a rektort, hogy vonja vissza azt az állítását, amely szerint a magyar tagozat képviselői a német tagozat vagy a judaisztikai intézet visszaszorítását kérték volna. „Nemhogy ’89 után, de előtte is mindig volt magyar rektorhelyettes. Fontos megjegyezni, hogy mindezek mellett továbbra is zavartalan az oktatás, a napi munkában nem érződik a válság, a kari és tanszéki szintű magyar tagozatok biztosítva vannak” – olvasható a közleményben. A tagozatvezetők tanácsa úgy döntött: nem zárkózik el attól, hogy a testület találkozzon a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőségével. A Bölcsészkaron benyújtott, kétnyelvű feliratokra vonatkozó kérvény ügyében azóta sem történt előrelépés. /E. R. F., P. A. M.: Minisztériumi kitüntetés a Babes–Bolyai Tudományegyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2006. december 21.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa december 20-i ülésén megszavazta a fegyelmi bizottság jelentését, amelyben Hantz Péter és Kovács Lehel egyetemi oktatók elbocsátását kérték. Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátása mellett 71-en szavaztak, 5-en voksoltak ellene és 9-en tartózkodtak. Az egyetem rektorátusa által kiadott közlemény megállapítja, hogy a leadott szavazatokból világosan látszik, hogy ez nem etnikai jellegű volt. Magyari Tivadar, a magyar tagozat vezető tanácsának képviselője elmondta: a szenátusi ülésen felolvasták az egyetem fegyelmi bizottságának határozatát, amely a két oktatót azzal vádolja, hogy a BBTE szétzúzására, destabilizálására törekedtek, megrongálták az intézmény javait, a sajtón keresztül uszítottak, becsmérelték a BBTE-t, sértegették az egyetem vezetőségét, és kétségbe vonták azt, hogy az egyetemen létezik magyar nyelvű oktatás. Ezek alapján a fegyelmi bizottság a két adjunktus elbocsátását javasolta. Ezután vita alakult ki, amelynek során többnyire román dékánok szóltak hozzá az ügyhöz. Magyari szerint rendkívül szenvedélyesen fejtették ki, hogy a két adjunktus az önálló állami egyetemért és a BBTE-n különálló magyar karok létrehozásáért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) égisze alatt kifejtett tevékenységükkel „sokat ártanak az egyetem arculatának”. Hozzátette: olyan román oktatók is a menesztésüket szorgalmazták, akik „a magyar tagozat őszinte barátai”. Veress Károly, a filozófiai tanszék magyar tagozatának vezetője azt kifogásolta, hogy a magyar oktatók ellen megfogalmazott vádak nem eléggé pontosak, mire Nicolae Bocsan válasza az volt, hogy a tettek ismertek. A magyar tagozat vezető tanácsának nevében Magyari Tivadar azt kérte, amennyiben mégis a két tanár fegyelmezése mellett döntenek, akkor enyhítsenek a kirótt büntetésen, mert a két oktató munkájára szükség van a matematika és fizika kar magyar tagozatán. Magyari szerint a szenátus elég hiányosan jelen lévő magyar tagjainak a többsége tartózkodott. Ezt azzal magyarázta, hogy a két adjunktus nem egyszer a magyar tagozat vezetőit is erőteljesen bírálta, ezért az ellenük indított fegyelmi eljárás kapcsán a magyar oktatók is megosztottak. A magyar tagozat vezetőtanácsának szóvivője közölte: szóvá tették, hogy beadványaikra mindmáig nem kaptak semmilyen választ a rektorátus részéről, a megadott határidő 2007. január 8-a. Az eddigi jelek szerint a BBTE vezetősége nem veszi figyelembe kéréseiket, azokat nem tekinti tárgyalási alapnak. Emlékeztetett: eddig már kétszer is eljutatták írásban javaslataikat, de konkrét választ nem kaptak. A történtekre reagálva Kovács Lehel közölte: a sajtóból értesültek arról, hogy a BBTE szenátusa ismét megszavazta az elbocsátásukról szóló határozatát. Úgy értékelte, hogy az intézmény vezetősége döntésével nem hazudtolta meg önmagát, a saját hibáiból nem tanulva tovább folytatta törvénytelenségeit. A szenátus ülésén jelentést tevő fegyelmi bizottság nem hallgatta meg őket, tehát esélyt sem biztosított a védekezésre. Kovács Lehel hangsúlyozta: a döntés meghozatalánál nem konzultáltak a magyar vonallal, súlyosan megsértették a munkaügyi és az oktatók statútumáról szóló törvényt. Szerinte ezt az elfogadhatatlan állapotot csak az egyetem rektorának lemondatásával lehet megszüntetni, ezért az Egyetemi Charta alapján elkezdik a visszavonási eljárást. A két oktató a Nép Ügyvédjéhez fordult, mivel szerintük a BBTE vezetősége megsértette alapvető alkotmányos jogaikat, a szabad véleménynyilvánításhoz és a védekezéshez való jogot. /Elbocsátották Hantz Pétert és Kovács Lehelt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2007. január 12.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatvezetőinek január 11-én tartott ülésének első napirendi pontja a magyar tagozat működési szabályzat-tervezetének véglegesítése volt. Ez a szabályzat alapozná meg a magyar tagozat döntési, illetve működési önállóságát a jelenlegi keretek között, mivel önálló magyar karok még nem létesülhettek az egyetemen. Korábban a tagozat ügyvezetését vállaló bizottság tagjai, Ionescu Klára, Magyari Tivadar és Veress Károly a tagozatvezetők nevében arra kérték a rektort, hivatalosan garantálja, hogy a magyar tagozat működési szabályzatát is megtárgyalják a következő szenátusi ülésen. Korábban több javaslat is született a Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus elbocsátása nyomán kialakult patthelyzetből való kilábalásra. Egyesek szerint most már sorsukra kell hagyni a menesztett adjunktusokat, hiszen maguk vállalták munkaszerződésük felbontásának kockázatát. Másik lehetőségként az általános sztrájk meghirdetése fogalmazódott meg. A BBTE magyar tagozatvezetőinek tanácsa korábban azon a véleményen volt, hogy addig nem jelölnek új magyar rektor-helyetteseket, amíg az egyetem vezetősége, – elsősorban a rektor – nem válaszol az általuk felvetett kérdésekre. Nicolae Bocsan rektor tervei szerint Szamosközi Istvánt lett volna a megfelelő rektor-helyettes, azonban a vele kapcsolatban felmerült plágiumgyanú miatt a BBTE vezetősége lemondott erről az elképzelésről. /Kelemen Tamás: Prioritás: a működés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

2007. január 20.

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatvezetőinek tanácsa Magyari Tivadar docenst jelöli az egyetem magyar tagozatvezető rektor-helyettesének a november végén lemondott Salat Levente helyébe. Úgy határoztak, hogy most csak a magyar tagozatvezető rektor-helyettes személyét jelölik, a másik prorektori tisztség betöltésére még várni kell. A tanács január 19-i ülésén 3 tartózkodással szavazta meg Magyari jelölését. Az ülésen nem vett részt a testület legidősebb tagja, Sárkány Kiss Endre. A biológus docens elmondta: tiltakozik az eljárás ellen, ezért még az ülésen való jelenlétével sem akarja legitimálni azt. Úgy véli: a magyar oktatók többsége nem támogatja az új rektor-helyettesek jelölését, mivel a rektor továbbra sem tárgyal a fontosnak ítélt kérdésekről. Nicolae Bocsan nemrég ugyanis „visszadobta a labdát” kijelentve: csak az új rektor-helyettesekkel hajlandó tárgyalni. Ugyanakkor – bizonyos források szerint – az Akadémiai Tanács elnöke, Andrei Marga kijelentette, hogy Benedek József, Veress Károly és Magyari Tivadar az a három személy, akit szívesen látna a rektor-helyettesi tisztségben. Sárkány kijelentette: a magyar tagozatvezetők döntése és az új tisztségviselők személye az ülés előtt borítékolható volt. A döntést jóvá kell hagynia a BBTE szenátusának is. Magyari Tivadar 39 éves, szociológus, a BBTE-n tanult. Tizenhárom éve dolgozik az egyetemen, a társadalomkutatási módszerekkel és a médiatudománnyal kapcsolatos tárgyakat tanítja. Hat éve a Szociológia Tanszék magyar tagozatának felelőse, két éve a Szociológia és Szociálismunkás Kar magyar ügyekkel foglalkozó dékán-helyettese. /Új magyar rektor-helyettes. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2007. október 8.

Megjelent Erdélyi Múzeum, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványának új, 2007/1–2-es száma. Néhány cím a folyóiratból. Vekov Károly: Töredékek egy erdélyi család történetéből; Biró Annamária: Szász–magyar eredetviták a 18. század végén; Veress Károly: Szöveg és tapasztalat határán. Murádin Jenő: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület képtári gyűjteményének történetéhez; Almási István: Az erdélyi népzene Kodály Zoltán életművében; Arany Zsuzsanna: Szövegkiadási és értelmezési kérdések Kosztolányi utóéletében. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2008. február 6.

Aktuálpolitikai események elemzése, a diákok kutatási tevékenységeihez háttérinformációk ismertetése és megbeszélése, vitaestek és hasznos táborok, bulik szervezése – összefoglalva ezekkel a dolgokkal foglalkozik a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT). A Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán tanuló magyar diákok egy része már évek óta azon fáradozik, hogy az egyetemi éveket érdekesebbé tegyék. A politológia, újságírás és médiakommunikáció szakokat összefogó szervezet elsődleges célja az, hogy a karon tanuló diákoknak segítséget nyújtson. A tavalyi év decemberében a Babes–Bolyai Tudományegyetem körül kialakult helyzet kapcsán a KoMPoT Merre tovább, BBTE? címmel szervezett vitaestet, amelyen dr. Bodó Barna egyetemi docens, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke mellett dr. Veress Károly, a Filozófia tanszékcsoport magyar tagozatának felelőse és dr. Bakk Miklós egyetemi adjunktus, publicista is jelen volt. Tavaly júliusban a KoMPoT Tusnádfürdőn is jelen volt, ahol az erdélyi ifjúsági szférát érintő forrásvonzási lehetőségekről szervezett beszélgetést, amelynek keretében Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke beszélgetett egymással. /Ferencz Zsolt, a KoMPoT elnöke: KoMPoT – a szabad gondolkodás receptje. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2008. február 6.

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumból érkeztek diákok Kolozsvárra, hogy megismerjék a BBTE-n az egyes karok által felkínált lehetőségeket. Az idegenvezetést és informálást az egyetem magyar tagozatának vezetősége és a diákszövetség (KMDSZ) biztosította. Magyari Tivadar rektor-helyettes általános információkat közölt az intézményről. Az érdeklődök megtudhatták, hogy az egyetemen 301 magyar oktató dolgozik, ötvenötezer diák tanul, akiknek egyötöde magyar nemzetiségű. Veress Károly, a filozófia tanszék professzora, saját területének népszerűsítése mellett hangsúlyozta: „az interkulturális, interlingvisztikus környezetben részt kell vennünk saját kultúránkkal”, ami az egyetemi élet fontosságát jelenti. Kiss Szidónia és Orbán Réka a pszichológia és gyógypedagógia tanszékről, majd Kádár Magor, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar tanára adott tájékoztatást. A Közgazdaságtan tanszéket Juhász Jácint egyetemi tanár barangolta végig a fiatalokkal. /Fancsali János: Háromszéki diákok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2009. március 4.

Antik Sándor Vizuális emlékezet és képi metaforák című kötetét mutatta be Egyed Péter egyetemi tanár március 2-án Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában. Bevezetőként Veress Károly, a Bolyai Társaság elnöke a 2006-ban általuk létrehozott Egyetemi Műhely Kiadó eddigi termését (konferenciák, tanulmányok, kutatóprogramok, egyetemi jegyzetek) vázolta, amelynek köszönhető ennek a könyvnek is a megszületése. A kiadó idei célkitűzése az akkreditálás beindítása, és sokféle (filozófia, irodalomtudomány, fizika-kémia, iskolatörténet stb.) magyar nyelvű tananyag megjelentetése. Antik Sándor képzőművészként és pedagógusként vágott bele a könyvírásba. /Ö. I. B.: Filozófia és képzőművészet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2009. május 4.

A lap részletet közölt dr. Kovács Kiss Gyöngy történész az Erdélyi Múzeum helye és szerepe az erdélyi magyar tudományos életben című tanulmányából. Az 1859-ben létrejött Erdélyi Múzeum-Egyesület közlönye, az Erdélyi Múzeum 1874-ben indul, Finály Henrik nyelvész- és történészprofesszor szerkesztésében. A folyóirat története hét szakaszra tagolható. I. (1874–1892) Finály Henrik nevével fémjelzett korszak. II. (1884–1891) A folyóirat borítójára hosszabb cím kerül: Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történelemtudományi (1888–1891 között: Történettudományi) Szakosztályának Kiadványai. Visszatérnek a hagyományos évkönyv-forma füzetes kiadványokhoz. Ezekben az években a szerkesztést Schilling Lajos egyetemi tanár, szakosztályi titkár végzi. Hegedüs István kolozsvári egyetemi tanár 1888-tól vette át a redakciós munkát. Az ő helyét Szinnyei József egyetemi tanár vette át 1891-től. III. (1892–1905) 1892-ben az első két füzet újra Erdélyi Múzeum címmel jelenik meg, a következő 14. évfolyamon keresztül a lap borítóján címként az Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történettudományi, Szakosztályának kiadványa megnevezés szerepel. Azt követően, hogy Szinnyei József 1893-ban a budapesti egyetemre távozott, Szádeczky Lajos egyetemi tanárt választották meg szerkesztőnek. A Szádeczky szerkesztette Múzeumban a történeti irány uralkodott. IV. (1906–1917) Az 1906. ében az akadémiai és a muzeális irányzat közti vita az utóbbi győzelmével lezárult. Erdélyi Pál szerkeszette 1906–1917 között a köteteket. Amikor 1919-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szellemi vezérkarából sokan elhagyták Kolozsvárt, még nem lehet látni, milyen jövő vár az Erdélyi Múzeumra. V. (1930–1941) Az 1918-tól 1929 végéig tartó években az Erdélyi Múzeum megjelenése szünetelt. 1930-ban György Lajos szerkesztésében az Erdélyi Múzeum, újraindult. VI. (1941– 1947) E szakaszban a Szabó T. Attila szerkesztette az Erdélyi Múzeumot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek a hatalom általi felszámolásával az Erdélyi Múzeum is megszűnt. VII. (1991–től) Indulásától kezdve a leghosszabb kényszerszünetet az 1947–1991-es periódus jelentette az Erdélyi Múzeum életében. Az LIII. kötetével induló legújabb folyam címoldalán az alábbi megnevezés szerepel: Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog- és Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak Közlönye. Az évente négy lapszámba szerkesztett folyóirat szerkesztői: Benkő Samu, Dávid Gyula, Faragó József, Mócsy László. Az 1994. 3–4. füzettel felelősszerkesztő-váltás következett be a lap életébe, Benkő Samut Csetri Elek követte. 1995-től a Múzeum angol, román, magyar tartalomjegyzékkel, valamint az egyes tanulmányok végére csatolt angol nyelvű kivonatokkal jelenik meg. 1997-től újra módosul a szerkesztőség összetétele, Csetri Elek felelős szerkesztői munkáját Faragó József, Egyed Emese, Vetési László és a szerkesztőségi titkári teendőket felvállaló Kerekes György segíti. 1998-ban a Múzeum felelős szerkesztői feladatainak ellátásával az Egyesület Antal Árpádot bízta meg, aki Egyed Emese, Kovács András, Tánczos Vilmos, Veress Károly, Vincze Mária és Kerekes György szerkesztőkkel végzi a redakciós munkát. Az 1999. 3–4. füzettől a felelős szerkesztői megbízatást Kovács Kiss Gyöngy vette át. Az 2004. 3–4. füzettől a folyóirat címe: Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Elnökségének és Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog- és Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak Közlönye. /Az Erdélyi Múzeum helye és szerepe az erdélyi magyar tudományos életben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

2009. május 12.

Az utóbbi 90 év kolozsvári filozófiaoktatásával kapcsolatban tartott kerekasztal-beszélgetés után a legfontosabb román és magyar nyelvű filozófiai munkákból nyílt kiállítás május 11-én Kolozsváron, az Egyetemiek Házában. A BBTE Történelem és Filozófia Kara által a kolozsvári román egyetem fennállásának 90. évfordulója alkalmából szervezett filozófusnapon rendezett beszélgetés 12 résztvevője, doktoranduszok és professzorok, saját kutatási eredményeikről számoltak be, illetve az elmúlt 90 év filozófiaoktatásáról értekeztek. Egyed Péter filozófus a kolozsvári román egyetem létrehozását megelőző időszakról, a Ferenc József Tudományegyetemről beszélt, kitért Böhm Károlynak, az egyetem Filozófia tanszékén akkoriban tanító értékelvű filozófus-professzornak a munkásságára is. – Böhm értékelvűsége és etikai eszmeisége mind a mai napig kisugárzik, Lucian Blaga és Dumitru D. Rosca mellett méltán nevezik a filozófia doyenjének a románok is – fejtette ki Egyed Péter. Vasile Musca professzor kifejtette, hogy a megalakulását követő években, színvonalát tekintve a kolozsvári román egyetem méltán léphetett a több száz éves európai egyetemek sorába. A kiállított könyvek között több magyar nyelvű is volt, például Demeter M. Attila Republikanizmus, nacionalizmus, nemzeti kisebbségek, Veress Károly Egy létparadoxon léte és visszája, Egyed Péter Az ész hieroglifái, Angi István Zene és esztétika, Király V. István Halandóan lakozik szabadságában az ember és Ungvári Zrínyi Imre Alkalmazott etikai alapfogalmak című kötete, vagy Vincze Mária Európa gazdaságtana, illetve Szabó Béla Menedzsment a szociális szférában című munkája. /Filozófusnap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998