udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 44 találat lapozás: 1-30 | 31-44
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Veres László

1999. április 7.

Markó Béla elnökletével ápr. 3-án Kolozsváron ülésezett az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. A szaktestületek elnökeivel, illetve képviselőivel közösen tartott ülésen elosztották a rendelkezésre álló keretet a különböző szaktestületek között. Ugyanaznap külön is ülésezett az alkuratórium. Mivel az eddigi titkár, Somai József más elfoglaltságára való tekintettel kérte felmentését, a testület Tibád Zoltán személyében új titkárt nevezett ki. - A Magyar Ifjúsági Tanács előterjesztésének alapján az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége javasolta, az alkuratórium pedig jóváhagyta az Ifjúsági Szaktestület új összetételét. Meghívottként az ülés mindkét felében részt vett Veres László, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának újonnan kinevezett irodavezetője. /Új titkára van az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1999. augusztus 20.

Elhunyt id. Veress László /sz. Temesvár/, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera tagja, neves operettbonviván volt. Több mint 250 koncertelőadáson szerepelt áriákkal és népdalokkal. Hangját - magyar nótákkal - nagylemez őrzi. Élete utolsó percéig híven szolgálta közönségét és az erdélyi magyar művelődés ügyét. /Veress László 1929?1999. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

1999. szeptember 13.

Szept. 10-én a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendezvényét, mintegy félszáz újságíró jelenlétében. A műfajelmélet kérdéskörét járták végig. Benkő Levente, a MÚRE területi megbízottja köszöntötte a kollégákat. Gáspár Sándor, a szervezet ügyvezető elnöke tartott vitaindítót Műfajok az idő szorításában címmel. /Wagner István: Sajtótábor Árkoson. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Szó esett a hírügynökségek, a rádió és televízió, az írott sajtó és az internetes újságírás jelenlegi helyzetéről, lehetőségeiről, a technika előnyeiről és csapdáiról, stílusról és stílustalanságról. A beszélgetések zöme a Szentkereszthy-kastély halastaván ringatózó tutajon zajlott, így a résztvevők - szerényen - a médiahajó mintájára médiatutajnak nevezték. A műfajról, stílusról folyó vita mellett szó esett a Határon Túli Magyarok Hivatala információs kínálatáról és szükségletéről /előadó dr. Bátai Tibor/, illetve a résztvevők tudomást szerezhettek az Illyés Közalapítvány képviselőitől /dr. Veress László és Tibád Zoltán/ az új pályázatokról. /Médiatutaj Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

2000. február 28.

Febr. 27-én Kolozsváron sajtótájékoztatót tartott az Illyés Közalapítvány idei tevékenységéről Veress László, a kuratórium budapesti igazgatója, Tibád Zoltán, az erdélyi alkuratórium titkára és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Tibád Zoltán elmondotta: a hétvégén maratoni üléssorozat keretében megalakult az a hét szaktestület, amely a romániai alkuratórium munkáját segíti. Az oktatási, művelődési, önkormányzati, ifjúsági, a tudományos-gazdasági, az egyházi és szociális valamint a sajtó szaktestület új összetételű. Veress László részletesen beszámolt a változásokról. Az eddigi 9 tagú szaktestületeket 13 tagra bővítették olyan meggondolásból, hogy a különböző régiókban minél szélesebb körben vehessenek részt a döntéshozásban érdekeltek. Mostantól a szaktestületek zömében egy-egy, Csángóvidékről származó tag is van, ami a magyar kormány ilyen irányú fokozottabb érdeklődését is jelzi. - A közalapítvány munkáját az eddiginél átláthatóbbá szeretnék tenni, ezért is hozták létre a számítógépekkel felszerelt korszerű kolozsvári irodát. Ezentúl valamennyi pályázatot ide kell eljuttatni. Az ügyintézés idejét is jelentősen csökkenteni akarják: a támogatás megítélését követő 15-20 napon belül nem csak a válasz, hanem a pénz is meg fog érkezni a sikerrel pályázó számlájára. A pályázati kiírások a jövő hét végére várhatók, a kitöltött űrlapokat március 31-ig fogadják el. Az Erdélynek szánt 215 millió forintról az Illyés Közalapítvány kuratóriuma dönt, viszont ebbe a Szövetségi Egyeztető Tanács égisze alatt javasolt szaktestületi tagoknak beleszólásuk van. /Megújul az Illyés Közalapítvány. Hatékonyabban dolgozik a romániai alkuratórium is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2000. szeptember 26.

Szilágysomlyón idén is nagy sikerrel szervezték meg a Báthory-napokat. A kétnapos rendezvény több száz érdeklődőt vonzott Szilágysomlyóra. Az ünnepség szept. 23-án - a hagyományokhoz hűen - orvostovábbképzővel kezdődött, melyet pedagógus-továbbképző követett. Sikeres volt a néprajzi kiállítás, majd a Miklosovits László grafikáiból álló tárlat, valamint a szarvasi kamarakórus előadása. Késő délután kiosztották a Szilágysági Magyarok díszokleveleket is; a díjazottak a következők voltak: Barkász Bálint, Veres László, Sipos László, valamint Szaleczky László, Finta Edit és Madár Gyula. Szept. 25-én a Báthory-templomban tartott ökumenikus istentisztelet után a Sárkányfog-érdemrend átadására került sor. A Báthory István Alapítvány által három évenként kiosztott aranyfokozatot az idén Fazekas Mihály (a nyírbátori fúvószenekar vezetője), valamint Acsády Elek volt alapítványi ügyvezető elnök kapta. A templom falába épített lengyel emléktáblánál beszédet mondott Miecislav Olender, a bukaresti lengyel nagykövetség tanácsosa, valamint Sipos Ilona kolozsvári magyar konzul. A szilágysomlyói Báthory-napokat végül a nyírbátori ifjúsági fúvószenekar és Mazsorett-csoport várkerti fellépése zárta. /Szilágysomlyó. Báthory István ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2001. április 18.

Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2001. április 18.

Hatvanöt egyetemi tanár állásfoglalása. A Professzorok Batthyány Köre nyílt levele Lionel Jospin úrnak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének Tisztelt Miniszterelnök Úr! Cigány (roma) honfitársaink egy csoportja nemrég tartózkodási engedélyt kapott Franciaországban. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke negyvenedmagával nyílt levelet írt Önhöz, amelyben megköszönte a francia hatóságok eme intézkedését, alig burkoltan rasszizmussal, cigányüldözéssel vádolva meg a magyar társadalmat, a hatóságokat és a kormányt. A jelen nyilatkozat aláírói a honi politikai erkölcsök kemény bírálóiként és az európai értékek elkötelezett híveiként felelősségük teljes tudatában a következőket kívánják leszögezni ezzel kapcsolatban. A magyar nép számos etnikum keverékéből alakult ki. Ezeréves államisága során jó néhány népcsoportot fogadott be, majd a versailles-i békeszerződések következtében egyharmada kisebbségi sorba került, s így maga is megtapasztalta a kisebbségi lét keserveit. Nem véletlen, hogy a második világháború alatt befogadtuk többek között a franciák és lengyelek ezreit, napjainkban pedig a délszláv polgárháborúk menekültjeit. Tudatában vagyunk annak, hogy az 1956-os forradalom leverését követő kommunista terror elől menekülő honfitársainknak a nyugati világ számos országa, köztük Franciaország nyújtott menedéket. A magyarság együttérzést és segítőkészséget tanúsít az országban élő etnikai kisebbségekkel szemben is. Különösen vonatkozik ez a cigányságra, amely sajátos hagyományaival együtt a magyar nemzethez tartozik. Kultúrája a nemzeti kultúra része, nyomorúsága a nemzet nyomorúsága. A mai Magyarországon politikai, vallási, kulturális, de különösen etnikai különbözőség okán senkinek nem kell hátrányos megkülönböztetéstől, még kevésbé üldöztetéstől tartania. A cigány kisebbség a modern társadalomba való bekapcsolódás szükségét érzi, de annak óriási nehézségeivel nehezen boldogul, akárcsak Európa más országaiban. A jelenlegi magyar kormány a cigányság társadalmi beilleszkedéséért államilag finanszírozott felzárkóztatási programot indított el. Jelentős támogatást nyújt a cigányságnak oktatási és nevelési programok, tartósan munkanélküli cigányok részére nyújtott képzés keretében. Ugyancsak tetemes öszszeggel segítik a romák részvételét a közmunkaprogramokban. Államilag támogatják mind az országos, mind a helyi cigány kisebbségi önkormányzatok költségvetését stb. Mindezt természetesen az állampolgári jogon nekik juttatott segélyen kívül kapják. Magyarországon törvények garantálják a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvű hírközlési eszközeinek működtetését is. A Magyar Televízió mind a tizenhárom hazai nemzetiségnek készít anyanyelvi műsort. A jelenlegi magyar kormány a cigány kisebbség számára több sajtótermék mellett egy önálló civil sajtóirodát is támogat. Korántsem állítjuk azonban, hogy ezzel a roma kisebbség problémái meg lennének oldva, mint ahogy Európa-szerte sincsenek. Bajaik gyökere a hatékonyságra épülő dehumanizált modern társadalom és az emberi kapcsolatokban gazdag hagyományos viszonyok összeegyeztethetetlensége. A megoldáshoz a többség és a kisebbség kölcsönös jóindulata, megértése, türelme, sok munka, hosszú idő és természetesen még több pénz kell. Noha a türelem és a pénz időnként fogytán van, a jelenlegi magyar kormány és cigány partnerei sokat tesznek az ügy előmozdításáért. Árt azonban ennek a munkának az az ellenséges propagandakampány, amelynek sok megnyilvánulása tapasztalható napjainkban. A Professzorok Batthyány Köre a magyar tudós professzorok civil szervezete, és nem óhajtja sem kutatni, sem találgatni, hogy kiknek és miért érdeke az ország, a demokratikusan választott kormány, a magyar nép lejáratása, az Európai Unióba való felvétel akadályozása. Meggyőződésünk, hogy a zámolyi roma csoport ennek a háttérből irányított kampánynak eszköze és egyben áldozata. A cigányság leszakadása nem mai keletű, nem csupán magyar, hanem általános európai gond. Megoldása csak összefogással, türelemmel, a nevelési és képzési rendszerek hatékonyabb működtetésével képzelhető el. Kártékonynak tartjuk a nemzetünket rágalmazó nyilatkozatokat; ezek akadályozzák e gondok megoldását is. A Professzorok Batthyány Köre az eredményes munka mellett tesz hitet, és ahhoz kész minden lehetséges formában hozzájárulni. Ádám Antal, Berényi Dénes, Bitskey István, Borhidi Attila, Czvikovszky Tibor, Dubrovay László, Dux László, Falkay György, Fazekas András, Freund Tamás, Gáspár Zsolt, Gönczöl Éva, Görömbei András, Guczi László, Hámori József, Hernádi Ferenc, Hollósi Miklós, Imre László, Janszky József, Kalaus György, Keszthelyi Lajos, Kilár Ferenc, Király Zoltán, Klement Zoltán, Kóczy T. László, Kollár István, Kollár Lajos, Kopp Mária, Kovács László, Kőrös Endre, Kurutzné Kovács Márta, Lázár György, Lipták András, Lovas István, Lovas Rezső, Nagy Zoltán, Nemes Attila, Ormos Pál, Párducz Árpád, Pethes György, Prékopa András, Sajgó Mihály, Sándor Péter, Schneider Gyula, Sík Tibor, Sohár Pál, Solymosi Frigyes, Sonkodi Sándor, Sótonyi Péter, Szakoczai György, Szathmáry Örs, Szendrő Péter, Szentirmai Attila, Szilágyi László, Szőkefalvi-Nagy Zoltán, Sztaricskai Ferenc, Tamás Attila, Taxner Ernő, Tringer László, Tyihák Ernő, Vajna Zoltán, Varga János, Veress László, Verő József, Zimányi József. /Magyar Nemzet, ápr. 18./

2001. június 12.

Jún. 9-én Sárpatak református temploma adott otthont a Görgényi Egyházmegye Alsó-Maros menti gyülekezeteiben működő Ifjúsági Keresztyén Egyesületek (IKE) soros találkozójának. Veress László olthévízi lelkész tartott előadást Az értelem és hit kapcsolata címmel. Számunkra a hit, a Biblia tanításának elfogadása belső meggyőződés, vitán felüli bizonyosság, hangsúlyozta. A hit és az értelem nem zárja ki egymást. /Az értelem és a hit kapcsolata. Ifjúsági találkozó volt Sárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2001. július 27.

Romániában mostanáig megoldatlan az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye; erre nincs, vagy éppen ellenkező előjelű politikai akarat mutatkozik - állapították meg júl. 25-én a bálványosi nyári szabadegyetem előadói. - Arra van politikai akarat, hogy ne szolgáltassák vissza az egyházi ingatlanokat - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A püspök hangsúlyozta, hogy míg mintegy 1000 ingatlan visszaszolgáltatására várnak a magyar történelmi egyházak, 1000 ortodox templom épült tíz év alatt Erdélyben. - Az alapszerződésből cinkos módon kihagyta a két fél az RMDSZ hallgatólagos beleegyezésével az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését - tette hozzá. - Az 580 elkobzott ingatlanunkból ötöt kaptunk vissza kormányrendelettel, de csak egyet birtokolunk ténylegesen - vázolta helyzetüket Tamás József, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke. Kató Béla püspök-helyettes bemutatta a gyülekezetében, Illyefalván végzett munkát, azt, hogy román állami támogatást nem kapott sem a gyermekfalu létrehozásához és működtetéséhez, sem az 1700 Kovászna megyei vállalkozást támogató, 7000 munkahelyet létrehozó alapítvány anyagi háttere biztosításához. A román görög katolikus egyház helyzetét Nicolae Anusca lelkész, a balázsfalvi görög katolikus érsekség mellett működő Caritas-szervezet igazgatója mutatta be. A román hatalom egyházához való ellenséges magatartását kommunista és pánszláv fogantatásúnak nevezve. Tőkés püspök kijelentéseire reagálva, Serban Mihilescu kormányfőtitkár megállapította: Tőkés László immár 11 éve aberráns kijelentéseket tesz. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Nincs politikai akarat az egyházi ingatlanok visszaadására. Az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia irányvonalát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Magyarország határon túli támogatáspolitikájáról szólva Bárdi Nándor a Teleki László Alapítvány részéről - moderátor - a bevezetőben az elmúlt század magyar támogatáspolitikáját vázolta. Eszerint a két világháború közötti időszakban a jövőkép és a döntő stratégiai kérdés a revízió. Jancsó Benedek szerint: elvesztettük a területi integritásunkat, de meg kell őrizni a kulturálist. Budapesten a Népies Irodalmi Társaság foglalkozott az erdélyi ügyekkel, biztosította a két világháború között az erdélyi magyar kisebbség támogatását. Ennek a két oldala: a normatív támogatási politika, a másik a "tűzoltás". A magyar támogatás politikában e kettősség végig megvolt. A két világháború között az erdélyi támogatások nyolcvan százalékát normatív alapon, az oktatásra kellett költeni: ebből tartották el azt az 1800-1900 iskolát, amit az egyházak hoztak létre. Ezt 30-40 százalékban magyarországi pénzekből tartották el. A támogatáspolitika másik része, a politikai támogatás szoros gyeplőn keresztül működött. A második korszak 1940-1944 közötti. Gyakorlatilag Dél-Erdélyben nem lehetett ugyanazt folytatni. Működött a kölcsönösségi kisebbségpolitika: amit csináltak a dél-erdélyi magyarokkal, azt csinálták Észak-Erdélyben a románokkal. Sokkal fontosabb, ami Észak-Erdélyben történt. Gyakorlatilag egy képzésközpontú, tudásalapú modernizációs programot próbáltak megvalósítani: téli iskolákkal, gazdatovábbképzőkkel, az egyetemnek mindenféle más kurzusaival. A harmadik korszak 1944-48: továbbra is folyt a támogatás, Magyarországról a Kisgazda Párton keresztül az erdélyi szövetkezeti mozgalmat támogatták. A negyedik korszak - 1989-ig. Ekkor egyfajta családi, népi támogatás alakult ki. Spontánul szerveződött középosztálybeli vagy értelmiségi csoportok Magyarországról hoztak könyveket. A nyolcvanas évek második felében jelentkezett a gyógyszer a romániai gyógyszerhiány következtében. A magyar támogatáspolitika ötödik korszaka az, ami 1989 után létezik. 1990-1993-94 között döntően bizalmi alapon folyt, majd intézményesült. Negyven évig nem foglalkoztak kormányzati szinten a külmagyar problémával és meg kellett teremteni az intézményes hátteret. Közben a határon túli társadalom és intézményépítés igényelte e támogatásokat. Az 1994-98 között létrejönnek az Illyés Alapítvány és más támogatási formáknál is az adott országban működő alkuratóriumok. Körülbelül 300-400 ember vehet részt e rendszerben az egész Kárpát-medencében. Így sokkal nagyobb az ellenőrzése az erőforrásoknak. 1998-tól aztán gyakorlatilag kiépül a határon túli magyarság intézményrendszere, ezt kellene tovább fejleszteni, működtetni. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának határon túli főosztályának vezetője szerint sajnálatos, hogy az adott országok államhatalmai nem teljesítik vagy szerény csak mértékben azon kötelességüket, hogy az ott élő magyar kisebbség jogos kulturális támogatását ellássák. Dobos András az Új Kézfogás Közalapítvány titkára szerint elsősorban a regionális együttműködés felé kell elmozdulni, ez irányba kell a támogatási formákat építeni és fejleszteni. Veress László, az Illyés Közalapítvány titkára részletesen beszámolt eddigi eredményeikről. Az eltelt tizenegy év után az Illyés Közalapítvány alapintézményként értékelhető. Tíz év 7,5 milliárd forintot jelentett. Érdekes a ciklusok szerinti megoszlás: 1990-994 1,2 milliárd Ft, 1995-1998-ban 1,7 milliárd és 1999-2002-es ciklusban 4,5 milliárd Ft fordítható határon túli támogatásra. A határon túli magyar szervezetek, így az erdélyi is, önhibáján kívül nem tudja maradéktalanul fenntartani intézményrendszerét. /Daczó Dénes: Vigyázó szemetek Tusványosra vessétek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2001. július 27.

Júl. 26-án a csíki ifjúsági szervezetek problémáiról tájékozódott Csíkszeredában az Illyés Közalapítvány igazgatója, dr. Veress László. A 34 ifjúsági szervezetet tömörítő Csík Terület Ifjúsági Tanácsa kezdeményezésére létrejött megbeszélésen Borboly Csaba, a Csík Területi Ifjúság Tanácsának elnöke ismertette a tanács szerepét, rámutatva, hogy mostanig kevés támogatást kaptak, de igyekeztek kevés pénzből sok mindent megvalósítani. Dr. Veress László értékelte a csíki teleházak megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseket, s egyben javasolta, hogy a tanács dolgozzon ki egy egységes teleház-koncepciót, amelyre feltehetően minden támogatást megkapnának. Az igazgató úgy értékelte, hogy a támogatások jobb felhasználása érdekében hasznos lehet, ha az ifjúsági szervezetek együttműködnek más, a szórványban működő szervezetekkel, és egyben tapasztalataikkal is sokat segíthetnének egymásnak. /Szüszer-Nagy Róbert: Megbeszélés az ifjúsági szervezetek gondjairól. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

2001. augusztus 10.

Aug. 5-én ért véget az immár 11. alkalommal megszervezett Nemzetközi Tánctábor Gyimesközéplokon. 250 fizetővendég volt jelen: 80% Magyarországról, 15% Erdély különböző városaiból, de jöttek érdeklődők Ausztráliából, Japánból, Francia- és Németországból. A gálaműsorban fellépett a pusztinai hagyományőrző tánccsoport - bizony hatvan fele járnak a hagyományőrzők -, továbbá a rekecsini gyermekek, nem magyar tanító által betanított csángómagyar énekekkel. Bemutatták többek közöttt furulya-, hegedű- és tánctudásukat a hidegségi, középloki gyerekek, a felsőloki hagyományőrzők. Főszponzorok: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram Népművészeti Kollégiuma, Illyés Alapítvány kolozsvári igazgatósága, gyulafehérvári Caritas csíksomlyói kirendeltsége, no meg tehetségéhez mérten a polgármesteri hivatal. Sára Ferenc élettársával, Varga Zsuzsával Magyarországról települtek Gyimesközéplokra már néhány éve azért, hogy e táj népművészeti örökségének istápolói legyenek. No, meg azért vallja be Sára Ferenc, hogy a csángó lakosságtól életfilozófiát és élni tanuljon. - Meglátogatta a tábort dr. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul és Veres László, az Illyés Alapítvány igazgatójának társaságában Németh Zsolt államtitkár, aki az egyházi és világi faluvezetéssel együtt elhelyezte a Nemzetközi Csángó Központ alapkövét. A Fidesz-kormány nagyon erős anyagi támogatást nyújt a csángó központ létrehozására; mondhatni, hogy állja költségeinek 99%-át. Így már jövő tavaszra elkészül egy kulturális és szabadidőközpont, amelyben működne egy népművészeti iskola, s amely állandó jelleggel helyet adhatna tanfolyamoknak, konferenciáknak, táboroknak. Egy olyan központja lesz ez a csángóságnak - ahogy Németh Zsolt is fogalmazott -, amelyen keresztül áramlik minden információ a csángóságról és az is, amely a világból őket érdekli. A 2002. évi tábort az államtitkár ebben az új központban nyitná meg. /Inczefi Tibor: Megőrizni a világ számára a Gyimesekben kialakult kultúrkincset. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2001. szeptember 11.

Minőségi változás várható a határon túli magyar elektronikus média életében, valamint a magyar-magyar médiakapcsolatokban annak a hatszáz millió forintnak köszönhetően, melynek sorsáról szept. 5-én döntött az Illyés Közalapítvány Kuratóriuma. A pénzből két mobil műholdas közvetítő berendezést, digitális technikai eszközöket és televíziós műsorokat támogatnak. Ezzel az Illyés Közalapítvány lerakta egy határokon átívelő, rendszerszemléletű médiaépítkezés alapjait - nyilatkozta Veress László irodaigazgató. A kuratórium kijelölte azt a tizennyolc Kárpát-medencei helyszínt, ahol a támogatottak korszerű, egységes és egymással kompatibilis digitális technikát, valamint csúcstechnológiájú adattovábbító berendezéseket vásárolhatnak a kapott támogatásból. A rendszer központi elemei a régióközpontokban felépülő stúdiók lesznek (Erdélyben Kolozsvárott és Székelyföldön épül, de lesz Pozsonyban, Szabadkán, Eszéken és Ungváron is), ezek szerepe az anyaországi megrendelők (elsősorban a két közszolgálati televízió) és a térségükben működő tudósítói pontok közti szakmai koordináció. A pályázati kiírásban megfogalmazott másik célra, a televíziós produkciók támogatására szánt háromszáz millió forintra kétszázharminckét pályázó közel 2,2 milliárd forintos igényt nyújtott be, a jelentkezők háromnegyede az anyaországból került ki. A kuratórium azokat a pályázatokat részesítette előnyben, amelyek leginkább érintik a határon túli alkotóműhelyek munkáját. Így első körben a közszolgálati megrendelők, vagyis a Magyar Televízió Kárpáti krónika című műsora, valamint a Duna Televízió egyes műsorai kaptak jelentősebb támogatást, a többi pályázatról a szept. 26-i ülésen döntenek. /Támogatás a határon túli elektronikus médiának. Háromszáz millió forint az Illyés Közalapítványtól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2001. október 15.

Kossuth Lajos egész alakos szobrát leplezték le és avatták fel okt. 14-én Gyergyócsomafalva főterén. A 19. század végén készült emlékmű eredetijét a Trianont követő években román nacionalisták Marosvásárhelyen lerombolták. A csomafalvi Köllő Miklós (1861-1900) alkotásának mását végül a helybéli Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMA) kezdeményezésére Sántha Csaba szovátai képzőművész formázta újra. A "lassú lépések RMDSZ-es politikusai" a kezdeményezés ellen fejtettek ki propagandát. - A szobor újraállítása üzenet lenne a jelenlegi román hatalom felé, hogy nem tárgyi értékeink megsemmisítéséből következik az erdélyi magyarság elpusztítása - fejtette ki a lapnak Borsos Géza, a BMA elnöke. A szobrot Czirják Árpád érseki helynök (aki maga is sokat tett az ügyben) és a község polgármestere, Fülöp László leplezték le, számos egyházi és világi személyiség mondott ünnepi beszédet. "Az újjászületett alkotást a Kárpát-medencei magyarság összefogásával adjuk vissza a magyar nemzetnek, és őrzését bízzuk most Gyergyócsomafalva népére" - szólt az alapítványi elnök. Elekes Botond, az NKÖM főosztályvezetője szülővárosa, Marosvásárhely száz évvel ezelőtti képére emlékeztetett: Az akkori, Széchenyiről elnevezett főtéren nem ortodox katedrális, hanem Köllő Miklós Kossuth-szobra állt. Felavatásakor ünnepelt az ország. 1921-ben szélsőséges nacionalisták megsemmisítették, Sántha Csaba keze munkája azonban bizonyítja, hogy elődeink törekvései máig hatnak bennünk, általunk is. A magyar kormány a közelmúltban határozatot hozott a Kossuth-év megünnepléséről, ez már annak az első méltó momentuma. Kossuth Lajos szobra újra áll, demokratikus eszméi pedig hatnak a térségben. A reggelén lovas huszárok vonultak fel a most már Kossuth Lajos nevét viselő téren, az ünnepség záróakkordjaként himnuszaink csendültek fel. /Kristály Lehel: Székelyek Kossuthért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./ A szoboravató és -szentelő előtt dr. Czirják Árpád érseki helynök több paptársával közösen mutatott be szentmisét. A községközpontot is megszépítő alkotás a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, Hargita Megyei Tanács, Dány, Heves, Ráckeve, Baktalórántháza testvértelepülések önkormányzatai és sok-sok önkéntes adakozó támogatásának köszönhetően készülhetett el. A szoboravatón dr. Fülöp László polgármester és Borsos Géza, a szoborbizottság elnöke mellett Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselője, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Bunta Levente, a megyei tanács alelnöke, Kovács Árpád, Szent István Lovagrend nevében, majd Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere méltatta Kossuth Lajost. Felléptek Szabó Tibor és Veress László, a Figura Stúdió Színház művészei, Buzás Ibolya Kossuth-dalokat énekelt. Előzőleg, okt. 13-án megnyílt ifj. Köllő Miklós műépítész fényképkiállítása, délután a Csomafalvi Értelmiségi Fórum Kossuth és a székelyek témájú rendezvényén Egyed Ákos akadémikus, Kis Portik Irén és Rokaly József tanár tartott előadást. /Bajna György: Kossuth-szobor Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

2001. december 3.

Nov. 30-án Budapesten a Teleki László Intézet és a XXI. Század Intézet közös szervezésében konferencián tartottak a státusztörvényről. Minden nemzetnek joga és kötelessége törődni a határon túli nemzetrészekkel és az Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvény is illeszkedik az európai trendekbe - jelentette ki Fritz Tamás politológus. Schöpflin György londoni egyetemi tanár elmondta: a kedvezménytörvény egy kísérlet Magyarország és a határon túli magyarok együttélésére. Schöpflin jelezte, hogy Európa számos országában alkottak hasonló törvényeket. Egyúttal megjegyezte, hogy a finn, a görög és az ír törvények messzebb mennek bizonyos kedvezmények megadásában, mint a magyar szabályozás. Varga Attila, a román parlament képviselője arról szólt, hogy számára egyaránt érthetetlen volt a román és a magyar kormány győzelmi ünneplése a velencei bizottság állásfoglalása után. A képviselő elmondta, hogy a kedvezménytörvény tulajdonképpen megegyezik a magyar alkotmány előírásával, amely szerint Magyarországnak felelősséget kell vállalnia a határon túli magyarok iránt is. Úgy látja, hogy a törvény a szülőföldön való boldogulást segíti elő, és nem szorgalmazza az elvándorlást. Varga szerint a román félnek nincs igaza, amikor azt hangoztatja, hogy a törvénynek határon kívüli hatálya van. Veress László, az Illyés Közalapítvány irodavezetője örvendetesnek tartotta, hogy a határon túli magyar közösségek támogatásában az európai trendeket követő alapítványi segélyezés áll, nem pedig "az erőszakos délszláv modell". Sürgette az egész Kárpát-medencét átfogó adatbázis megteremtését. /Budapesti szakmai konferencia a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2001. december 17.

Dec. 15-én a Szovátafürdőn levő Teleki Oktatási Központban megünnepelték azt, hogy tíz éve létesült a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége, és felavatták az épület új szárnyát, melyet a központ autóbalesetben elhunyt volt igazgatójáról, Bíró Istvánról neveztek el. Az anyagi támogatás az Illyés Közalapítványtól, az Apáczai Közalapítványtól, a szakminisztériumtól és magánvállalkozóktól érkezett. Az ünnepségen többek között jelen volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, dr. Kötő József volt tanügyi államtitkár, az EMKE országos elnöke, dr. Gál András magyar oktatási államtitkár, aki Pálinkás József oktatási miniszter üzenetét tolmácsolta, dr. Murvai László, a román oktatási minisztérium vezérigazgatója, dr. Veress László, az Illyés Közalapítvány vezetője, aki Németh Zsolt államtitkár nevében szólalt fel, Lányi Szabolcs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja és sokan mások. Kiváló erdélyi tanároknak Ezüstgyopár díjakat adtak át, több jeles személyiség pedig emlékplakettet kapott. /(Máthé Éva): Pedagógusok ünnepe. Felavatták a konferenciaközpontot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2001. december 29.

Az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy a határon túli magyarság önhibáján kívül nem tudja teljes mértékben kialakítani és fenntartani jövője zálogát képező intézményrendszerét. Dr. Veress László, erdélyi származású fiatal jogász az Illyés Közalapítvány igazgatója. A kezdeti fellángolás után, a kilencvenes évek derekán a magyarországi közhangulat nem igazán kedvelte a határon túli magyart, állapította meg Veress László. 1990 után ugyanis a régió minden országában csökkent a társadalmi szolidaritás, a gazdasági folyamatok által okozott bizonytalanság miatt minden társadalmi réteget egzisztenciális kérdések foglalkoztatták, ez így volt Magyarországon is. 1998 után következett be érezhető változás, amikor olyan kormány került hatalomra, amelynek a határon túli magyarság nem idegenrendészeti kérdés. Lassan reális kép alakult ki az éppen jelenvaló helyzetről határon innen és túl. Az ezredfordulóra fordulat következett be Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatában is. Hosszú évtizedek során csak a sokszor szomorú tényekkel való szembenézés történt. A változás az, hogy most Magyarország rendelkezik a cselekvés erejével is. A magyarországi politika elsöprő többséggel támogatja a határon túli magyarság ügyét, a magyarországi társadalom, a polgárok többsége minden ellenkező híresztelés dacára támogatja és egyetért ezzel a politikával. A magyar gazdaság már rendelkezik a fenti törekvések megvalósításához szükséges erővel. Az elmúlt három esztendőben a kuratórium több pályázatot bírált el, több pályázatot támogatott, és összegszerűen is több támogatást nyújtott, mint az előző nyolc évben összesen. Egyszer és mindenkorra fel kell ismerni, a határon túli támogatások alapfeladat jellegűek. A természeti és politikai katasztrófákkal sújtott térségben - lásd kárpátaljai árvizek, délszláv válság stb. - az egyre romló gazdasági feltételek között a magyarországi támogatás intézményi létszükséglet. Az Illyés Közalapítvány Kuratóriuma - mely társadalmi munkában végzi tevékenységét - havi nyolcórás kuratóriumi ülésekkel számolva statisztikailag nem egészen két percet szánhat egy pályázat elbírálására. A döntéshozatal során óriási segítséget nyújt a támogatott közösségek képviselői által megfogalmazott javaslat, véleményezés. Közel háromszáz Kárpát-medencei magyar értelmiségi dolgozik a valamennyi szomszédos országban működő alkuratóriumi tanácsadó testületekben. Javaslattételeikkel nincsenek könnyű helyzetben, mert egy maroknyi pénzből tíz maroknyi támogatást kellene biztosítani. Az 1998-as évet követően jelentősen megnövekedett költségvetési támogatásnak köszönhetően - 1999- 2002-es időszak 4,56 milliárd forintjával szemben az 1990 és 1998 közötti időszakban csupán 2,93 milliárd forint állt rendelkezéskre - az Illyés Közalapítvány az elmúlt két és fél évben több pályázatot bírált el (12 728 db), mint a korábbi nyolc évben (10 661 db) összesen. Az 1990-1998-as időszakban összesen 5938 pályázatra megítélt 3,077 milliárd forinthoz képest az elmúlt két és fél évben 6032 pályázatra 3,088 milliárd forint támogatást ítélt meg. Ebben az évben rendkívül jelentős összeggel támogaták a Kárpát-medencei magyar közszolgálati televíziós együttműködést. A magyar Országgyűlés által rendelkezésre bocsátott kilencszázmillió forintból biztosítani tudják tizenkilenc határon túli televíziós műhely korszerű, egymással kompatibilis digitális technikával való felszerelését. Erdélyben ez az esztendő az építkezések éve volt. A teljesség igénye nélkül említhető, hogy Nagybányán Magyar Ház létesült, a felsővisói kis magyar közösség ingatlanhoz jutott, a kolozsvári diákszövetség tanulmányi házat vásárolhatott. Kolozsváron és Székelyudvarhelyen televíziós stúdiók alakulnak, Marosvásárhelyen folytatódik a Bernády-ház építkezése, Szovátán létrejött a Pedagógus Szövetség korszerű konferenciaközpontja, a fehéregyházi magyarság is közösségi házzal rendelkezik, Székelyudvarhelyen modern főiskolai épület nyitotta meg a kapuit, de jutott támogatás például Kőhalomra, Besztercére és Csángóföldre is. Számtalan rendezvény és kiadvány létrejöttéhez járult hozzá az alapítvány. /Zilahi Imre: A világ szebb velünk, mint nélkülünk. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2001. december 29.

Ünnepi hangulatban adták át az elmúlt hét végén a hagyományos polgármesteri díszokleveleket Székelyudvarhelyen. A kitüntettek között volt dr. Márton Gyárfás, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, dr. Balla Árpád főorvos, dr. Gyöngyössy János ny. főorvos, Lőrincz György író, Tankó Albert oktató, népművész, dr. Kaizer László zeneszerző, Geréb Attila református lelkipásztor, dr.Toró Tibor akadémikus és dr. Veress László, az Illyés Alapítvány igazgatója. /Székelyudvarhelyi díszoklevelek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2002. június 29.

Az Illyés Közalapítvány által megítélt valamennyi támogatásnak biztosított a fedezete - jelentette ki Veress László, a közalapítvány irodavezetője a vele készült interjúban. A közalapítvány kuratóriumi ülésén Szabó Vilmos államtitkár is részt vett. Feltették a kérdést, hogy felrúgják vagy megerősítik az évtizedes hagyományt, mely szerint az Illyés Közalapítvány kuratóriuma a mindenkori kormányváltástól függetlenül zavartalanul kitöltheti törvényes mandátumát. Az államtitkár megerősítette, hogy idő előtt meneszteni akarják a Kuratóriumot. Az Illyés Közalapítvány kuratóriumát nem mentették fel, de az államtitkár úr szerint mindent megtesznek, hogy ez mielőbb megtörténjen. Veres szerint a fő indok az, hogy a kuratóriumot az Orbán-kormány nevezte ki négy évvel ezelőtt. A többi indok nem felel meg a valóságnak: nincs nyolcvanszázalékos kiköltekezés (a valós szám körülbelül ötvenöt százalék); nem üres a kassza (1.4 milliárd forint van a számlákon készpénzben és értékpapírokban); és végül, állításaik szerint döntéseink nem átláthatóak. Az alapítvány nyilvánosságra hozta a tizenkét év összes döntését a honlapján. Veres kifejtette: a jelenlegi magyar kormány kísérletet tett arra, hogy felrúgjon egy tizenkét esztendős gyakorlatot, azt is kockáztatva, hogy megbénítja a közalapítvány működését. Azt is mondták, nincs bizalom a régi kuratórium iránt. Veres hangsúlyoztam az alapítvány esetében nincs helye a politikának. "Ezzel a kísérlettel a kormány példátlan módon beépíti a határon túliak támogatási rendszerébe a politikai leszámolás gyakorlatát." Szabó Vilmos úgy nyilatkozott, hogy a kuratórium menesztéséről – többek közt – konzultál Markó Bélával is, és az RMDSZ elnöke egyetértett a változásokkal, magyarul a kuratórium lefejezésével. Veres erre így reagált: "Örömmel tapasztaljuk, hogy az RMDSZ vezetésének kitűnő személyes és politikai kapcsolatai vannak a Medgyessy Péter vezette szocialista–szabaddemokrata kormánnyal. Bizonyára sikeres lesz az együttműködés, és ez a romániai magyar közösség érdekeit szolgálhatja, különösen akkor, ha ezt a közösség tagjai is érzékelni fogják. Azonban nem lenne szerencsés, ha a romániai magyar politikusok fölös energiáikat arra fordítanák, hogy miként kell lefejezni Budapesten egy kuratóriumot, miközben például Csíkkarcfalván fölszedik a kockaköveket, hogy ortodox kolostorba építsék." /Lukács Csaba, Budapest: A jogszerűség a fontos. Interjú Veress Lászlóval, az Illyés Közalapítvány irodavezetőjével. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

2002. július 13.

Az aggodalmak nem voltak alaptalanok, kezd nyilvánvalóvá válni: a kormányfő kijelentése, amelyik szerint az előző kormány "túlszeretett" bennünket, a kedvezménytörvény felülvizsgálása, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma megbízatásának idő előtti megvonása arra utal, hogy ez a kormány, akár Horné, híven kitart a kádári kolonc mellett: úgy szeret bennünket, mint az ablakos a hátraesést, írta Asztalos Lajos. Az Illyés Közalapítvány esetében például a jól bevált kommunista módszert alkalmazzák: Szabó Vilmos politikai államtitkár makacsul ismételgeti, hogy az alapítvány kuratóriumában megingott a bizalom, mert, úgymond, a folyó évi pályázatok támogatására fordítandó összeg nyolcvan százalékát elköltötték, miközben Veress László, a kuratórium igazgatója határozottan állítja, hogy nem igaz, mert eddig csak ötven egynéhány százalékot fizettek ki. A Medgyessy Péterrel, másképp a D 209-essel - ahogyan most "becézik", Péterkémmel, azaz Péter-kémmel - kapcsolatos botrány fölött nem lehet semlegesként átsiklani, azzal áltatva magunkat, hogy semmi közünk hozzá. - Előzőleg Orbán Viktort kinevezték országgyűlést felszámoló diktátornak, cigánynak, talált gyermeknek, szélsőségesnek, fasisztabarátnak stb. Beleakadtak abba, hogy az apja dolomitbányája szállítja a követ ide meg oda, hogy Bostonba ment a kitüntetést átvenni, s hogy milyen sokba került a repülőút. Tehát alkalmatlan a kormány vezetésére. Bezzeg Horn Gyula annál "alkalmasabb" volt. Már csak azért is, mert mint pufajkás, úgynevezett munkásőr, azaz karhatalmista részt vett az 56-os forradalom vérbefojtásában, szemtanúk szerint például az 1956. decemberi Kossuth téri mészárlásban, szódásüveggel verte szét egy később Svédországba meg egy Svájcba menekült ötvenhatos állkapcsát. Mindezt persze hiába hozták a nyilvánosságra, mert ő egy na és?-sel intézte el a dolgot, miközben a múltjára vonatkozó iratok szőrén-szálán eltűntek. A Magyar Nemzetben közölt titkos irat nyomán kiderült, hogy Medgyessy a D 209-es ügynök. Először tagadta, hogy igaz lenne. A titkosszolgálatokat felügyelő MSZP-s elvtárs kijelentette, hogy ez hamisítvány. Másnap reggel fordult a kocka: Medgyessy beismerte, hogy évekig kémelhárító volt. Azzal hozakodott elő, hogy magyar érdekekért tette, azért, hogy Magyarország a Szovjetunió akarata ellenére beléphessen a Nemzetközi Valutaalapba. Valójában akkor Magyarország semmit sem tehetett anélkül, hogy arról a szovjet kémelhárítás, a szovjet titkosszolgálat ne tudott volna. Ezt egy volt III/2-es tiszt is megerősítette. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke következetesen Medgyessy lemondását követelte, jött a bosszú: "egyesek" sürgősen kiderítették, hogy baj van a családjában, és közzétették apja múltbeli tevékenységét. Amikor felindultságában Pokorni lemondott, Medgyessy ártatlan képpel kijelentette, hogy a múltat le kell zárni, ne forduljon elő több családi tragédia, s a jövővel kell foglalkozni. Vagyis aki a múltban bármi - önkéntes titkos ügynök, ávós tiszt, verőlegény, besúgó, pufajkás meg egyéb válogatott legény - volt, felejtsük el minden disznóságát. A D 209 számára az lenne a legtisztességesebb lépés, ha lemondana. /Asztalos Lajos: Péterkémék és az erkölcs. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

2002. augusztus 9.

A magyar kormány szerint az Illyés Közalapítvány kuratóriumának tagjai "veszélyeztetik a közalapítvány célját", azaz a határon túli magyarság támogatását, ezért júl. 18-án bíróságon kezdeményezte a kuratórium felmentését. A kuratórium tagjai az elmúlt napokban kaptak értesítést a lépésről. A levélben Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekben illetékes politikai államtitkára megköszönte a kurátorok munkáját, és tapasztalataik átadására bíztatta őket. A IKA kuratóriuma visszautasította a felmentési kereset indokait, és azt várja a kormánytól, hogy pontosan jelölje meg a veszélyeztetés mibenlétét. A kuratórium képviselői azt kérik a kormányzattól, hogy a jogszabályoknak megfelelően kitölthessék mandátumukat, mely október elsején jár le. Veress László, az IKA igazgatója szerint a kuratórium tagjai a rendelkezésükre álló valamennyi jogi eszközzel megvédik szakmai és emberi tisztességüket. /Lukács Csaba: Veszélyeztetik a támogatást? = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

2002. augusztus 13.

A budapesti székhelyű Teleki László Alapítvány jelentette meg azt a kötetet, amely a 2001 novemberében a XXI. Század Intézettel közösen megrendezett A státustörvény: előzmények és következmények című konferencia anyagát tartalmazza. A magyar kedvezménytörvény elméleti megközelítését Schöpflin György és Kántor Zoltán tanulmányai adják, a Státustörvény a jogalkotásban fejezetben Jakab András, Renate Weber, Tóth Judit, Varga Attila, Constantin Iordachi okfejtései, elemzései olvashatók, míg a végrehajtásról és a magyar kisebbségpolitikákról szóló részben Bárdi Nándor, Veress László, Józsa László és Székely István mondanivalója, beszámolója, tájékoztatója olvasható. A kötet utolsó részében a konferenciát követő, Heltai Péter által moderált kerekasztal-beszélgetésen elhangzott hozzászólások kaptak helyet, a részvevők Bakk Miklós, Brenzovics László, Dobos Ferenc, Öllős László, Losoncz Alpár voltak. /Amiről sok szó esik mostanában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./

2002. szeptember 27.

Nem a pénz hiánya, hanem a magyar igazolványok kibocsátásának lassúsága késlelteti a nevelési és oktatási támogatások kifizetését - jelentette ki Veress László, az Illyés Közalapítvány igazgatója, aki elmondta, hogy az Orbán-kormány 2002. január 25-én három havi feladat ellátására utalt át az Illyés Közalapítványhoz 1,2 milliárd forintot. Márciusban azonban már látszott, hogy a nevelési és oktatási támogatások kifizetése - a magyar igazolványok kibocsátásának nehézkes és lassú procedúrája miatt - csúszik. Ezért április 26-i határozatában a kormány felhatalmazta az Illyés Közalapítványt, hogy az 1,2 milliárd forintos keretből fizesse ki a kedvezménytörvényben foglalt egyéb, a határon túli magyarokat közvetlenül érintő támogatásokat is. Közel 600 milliót költöttek a határon túli magyar szervezetek, valamint a sajtó támogatására. Ebből az összegből valósult meg az az optikai kábeles összeköttetés, amely lehetővé teszi, hogy Székelyudvarhelyről, Marosvásárhelyről és Kolozsvárról televíziós tudósításokat küldjenek Budapestre. Mára mindössze 360 millió forint maradt abból az 1,2 milliárd forintból, amelyet eredetileg a pályázati úton kapható nevelési-oktatási támogatások kifizetésére biztosítottak az Illyés Közalapítványnak. Romániában eddig 19 ezer pályázatot adtak le, ezek kifizetésére legalább 800 millió forintra lenne szükség. Mostanáig 55 pályázatra fizették ki a magyar nyelven tanuló kiskorú gyermekek után kapható évi 20 ezer forintot. Veress László szerint az év végéig még a most meglévő 360 millió is elegendő lesz a kifizetésekhez. Nagyon lassan halad a magyar igazolványok kibocsátása, a támogatás pedig csak azoknak a szülőknek adható ki, akik már megkapták az igazolványt. /Miért csúszik a kedvezménytörvény szerinti oktatási támogatás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2002. október 2.

A Népszabadság okt. 1-jei száma szerint közös megegyezéssel okt. 1-jén leköszön az Illyés Közalapítvány (IKA) eddig hivatalban levő kuratóriuma. Körülbelül két hét múlva ülhet legkorábban össze az új kuratórium. Az eddigi kuratórium egyik tekintélyes tagja, Pomogáts Béla lesz az új testület elnöke. Rajta kívül megőrzi mandátumát Laborczi Géza és az író lánya, Illyés Mária. Az új tagok között van Jászkuti László, Szarka László történész, kisebbségkutató. Az MSZP Géczi Józsefet, az MDF Herényi Károlyt, a Fidesz pedig Potápi Árpádot delegálta a testületbe. A korábbi kuratóriummal ellentétben a Külügyminisztérium - ahonnan az IKA felügyelete átkerült a MeH-be - nem delegálhatott képviselőt, helyét a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte (Bátai Tibor) vette át, megmaradt viszont az oktatási (Bretter Zoltán) és a kulturális tárca (Lakatos Mihály) egy-egy helye. Megszűnik az IKA budapesti irodavezetőjének, Veress Lászlónak a munkaviszonya is. Utóda a Népszabadság értesülése szerint Hadnagy Miklós, az MSZP kisebbségügyi szakértője lesz. Az új kuratórium át akarja világítani az IKA előző négy évét. Szabó Vilmos államtitkár szerint az IKA előző kuratóriumának tevékenysége nem kifogásolható, annál inkább az előző kormány politikailag inkorrekt eljárása. (A Népszabadság nyomán) /Leköszön a régi, jön az új Illyés-kuratórium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2002. október 9.

Okt. 7-én, az Illyés Közalapítvány (IKA) régi és új kuratóriumának együttes ülését követően Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kijelentette: reménye szerint a folytonosság érvényesül a közalapítvány munkájában. Céljuk, hogy a közalapítvány munkáját a jövőben elkerüljék a politikai csatározások és függetlenül, politikai befolyástól mentesen dolgozhasson a kuratórium. Szabó Vilmos hozzátette: a jövő évi költségvetésben biztosítják az előző évi keretet, valamint minden szükséges támogatást megadnak, amely a kedvezménytörvényből hárul a közalapítványra. A leköszönő kuratórium elnöke Halzl József elmondta: az IKA feladata nemcsak a pénzosztás. - Az elmúlt négy évben megpróbáltunk alkotó módon az alapítványon keresztül befolyással lenni a határon túli magyarság életére, amely a hosszú távú fennmaradásukat célozta meg - fűzte hozzá a leköszönő elnök. Pomogáts Béla irodalomtörténész, a kuratórium leendő elnöke elmondta: az új kuratórium célja azon kulturális támogatások előnyben részesítése, amelyek nemzetmegtartó erőt jelentenek. Az új elnök elképzelései között szerepel az alkuratóriumok önállóságának megerősítése úgy, hogy a központi kuratórium munkájában is megjelenjenek. Pomogáts Béla bejelentette azt is, az új kuratórium kezdeményezni fogja elődje munkájának átvilágítását. / Az Illyés Közalapítvány kuratóriumának ülése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./ Az új kuratóriumot Pomogáts Béla vezeti. A HTMH-t Bátai Tibor, az Oktatási Minisztériumot Bretter Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát Lakatos Mihály képviseli. A parlamenti pártok delegáltjai: Géczi József MSZP, Potápi Árpád FIDESZ, Herényi Károly MDF és Laborczi Géza SZDSZ, aki tagja volt a korábbinak is, az újnak titkára lesz. Kuratóriumi tag még Illyés Mária, aki jelképesen a névadót is képviseli, továbbá Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója és Jászkuti László, aki eddig 8 éven át volt kuratóriumi tag. A felügyelő bizottság elnöke Fitz Péter (MSZP) lesz, tagjai pedig Tóth József a Pénzügyminisztériumtól és Petróczi Sándor a Miniszterelnöki Hivataltól. Szabó Vilmos államtitkár a magyar kormány képviseletében biztosította a megalakuló kuratóriumot: függetlenül és mindenfajta politikai befolyás és nyomásgyakorlás nélkül dolgozhatnak. "Minden igyekezetemmel és minden erőmmel azon leszek, mint felügyelő politikai államtitkár, hogy a direkt politikai hatások, a pártpolitikai csatározások kerüljék el az Illyés Közalapítvány munkáját, tevékenységét, hiszen a feladatok nem lesznek kevesebbek és kisebbek az eddigieknél." Pomogáts Béla, az új kuratórium elnöke kijelentette: elszántan törekedni fog arra, hogy a közalapítvány és annak budapesti kuratóriuma ne legyen kitéve semmiféle politikai behatásnak. "Ha közvetlen politikai befolyásolási törekvést tapasztalok, felállok a helyemről és hazamegyek." Az alkuratóriumokban is érvényesíteni kívánja a politikamentességet. "Azt szeretném elérni, hogy olyan megnyugtató megoldások szülessenek, amelyek elhárítják azt a gyanút, hogy az alkuratórium valamilyen meghatározott politikai erő kezében van. Törekedni fogunk arra, hogy ilyen helyzet ne állhasson elő, mert az Illyés Közalapítvány nem a változó kormányok és a mögöttük álló politikai pártok intézménye, hanem a Magyar Köztársaságé, és ez a magyar nemzet intézménye." Jelezte, hogy mihamarabb szeretne találkozni minden alkuratóriummal. Halzl József elmondta, hogy a leköszönő kuratórium utolsó döntésként okt. 7-én az Erdélyből beérkezett oktatási-nevelési kérésekről határozott, és összesen 61 millió forintot ítéltek meg olyan pályázóknak, akiknek már megvan a magyarigazolványuk. A távozó kuratóriumot ért támadások kapcsán Szabó Vilmos kijelentette, álláspontjuk szerint az elmúlt négy évben a kuratórium lelkiismeretesen látta el a feladatát. Pomogáts Béla hangsúlyozta, hogy szolidáris a most távozó kuratórium minden tagjával, és külön méltatta Halzl József leköszönő elnök és Veress László irodaigazgató munkáját. Halzl József a leköszönő kuratórium nevében értékelte négy éves munkájukat, kiemelve a fontosabb megvalósításokat. /(Guther M. Ilona): Sajtótájékoztató az Illyés Közalapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2002. október 26.

Okt. 25-én Marosvásárhelyen megújult Dr. Bernády György Közművelődési Házat avatta fel a Bernády György Alapítvány kuratóriuma. A magyarellenes kirohanásairól híres Pop Dumitru NRP-s szenátor saját kezűleg távolította el a volt városháza épületében leleplezésre kerülő Bernády-domborművet, mondván, Bernády György emlékének a vármegyeházán semmi keresnivalója. A domborműnek, szerencsére nem lett baja. A rendőrség jegyzőkönyvet készített az esetről és intézkedett az épület őrzéséről. Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády Alapítvány elnöke elmondta, aránylag rövid működése alatt a Bernády Ház több száz rendezvénynek adott helyet, ezután is így lesz. Az évente ismétlődő Bernády Napoknak a célja kifejezetten az, hogy fennmaradjon a nagy polgármester kultusza. Borbély László megköszönte mindazoknak, akik adakozásukkal segítették a ház építését, elsősorban az Illyés Alapítványnak. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: "Bernády György építőember volt, nincs mit csodálkozni azon, hogy azok az emberek, akiknek hitvallása a rontás és a rombolás, neheztelnek Bernády Györgyre." Veress László, az Illyés Alapítvány képviseletében köszöntötte a vásárhelyieket, Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének üdvözletét Sagyebó László tolmácsolta. A megnyitót követően Nagy Miklós Kund, a kuratórium alelnöke bemutatta a Megtartó másság című, a tizenkét romániai nemzeti kisebbség életét ábrázoló fotóalbumot, egyben megnyitotta Bálint Zsigmond fotóművész kiállítását is. Tófalvi Zoltán Siklódy Tibor festészeti tárlatát ajánlotta a közönségnek. /Lokodi Imre: Újra megnyílt a Bernády Művelődési Központ. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

2002. november 25.

Nov. 23-án Vicén került sor annak a nagycsaládos háznak az avatására, amely a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Reményforrás programja keretében a mezőségi szórványban épült. Jelen volt az Illyés Közalapítvány munkatársa, Moravcsik Andrea és Veress László. A Szent Istvánról elnevezett árvaház nyolc árvának ad majd otthont hasonló módon, mint a szomszédos Csicsókeresztúron működő mini-gyermekotthon. /Okos Márton: Nagycsaládos házat avattak Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2003. január 17.

Felelőtlen, felháborító partizánakció - így minősítette jan. 15-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke azt, hogy Veress László, az Illyés Közalapítvány távozó irodavezetője több szlovákiai magyar családnak adta át a státustörvényben ígért oktatási-nevelési támogatást. Az eseményről a jan. 15-i pozsonyi Új Szó cikkezett, megírva, hogy a családok mindannyian az OTP magyarországi fiókjaiban beváltható banki csekkeket kaptak. A HTMH elnöke szerint az irodaigazgató megfontolás nélkül cselekedett, s ezzel azoknak árthat leginkább, akikért a kedvezménytörvény készült. A csekkek átadását rosszallóan fogadta a szlovákiai Szövetség a Közös Célokért (SZKC) szervezet, amelynek egyébként részt kellene vennie a támogatások eljuttatásában. Ők is a két ország közötti vitákra hivatkoztak. Veress László elmondta: a kuratórium október 7-én döntött, neki pedig az a feladata, hogy ezt végrehajtsa. Mint mondta, egyeztettek az SZKC-val arról, hogy az részt vesz a támogatás eljuttatásában, erről tájékoztatták is a HTMH vezetőjét, ő azonban indoklás nélkül elutasította a szerződés ellenjegyzését. Veress úgy fogalmazott: "Nem gondoltam semmire, csak a pályázó érdekeire." Halzl József, a kuratórium eddigi elnöke tudott lépéséről. Pomogáts Béla elmondta, őt nem tájékoztatták erről. Pozsony értetlenkedését fejezte ki a csekkosztogatás miatt. /(Nagy Iván Zsolt cikke nyomán): A csütörtöki Magyar Hírlapban olvastuk. Meglepetésszerű pénzosztás a státuskeretből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2003. január 18.

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára elrendelte, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vizsgálja ki Veress László, az Illyés Közalapítvány irodavezetőjének eljárását. Az Illyés Közalapítvány távozó vezetője hétfőn több szlovákiai magyar családnak adta át a státustörvényben ígért oktatási-nevelési támogatást. Mint ismeretes, Veress László, az Illyés Közalapítvány irodavezetője a sajtó útján adott tájékoztatást arról, hogy 2003. január 13-án Esztergomban, a Balassi Bálint Múzeumban kilenc nagysallói szülőnek átadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényben foglalt oktatási- nevelési támogatás, illetve tanszervásárlási támogatás elnyerésére általuk benyújtott pályázat odaítéléséről szóló levelet és a pénzbeli támogatás felvételére jogosító csekket. /Sajtóközlemény (az Illyés Közalapítványnál eszközlendő vizsgálatról). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2003. február 22.

Hónapokig is elhúzódhat az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körüli huzavona - írta a Népszabadság. A perre amiatt került sor, hogy a határon túli magyar kisebbség támogatásában kulcsszerepet játszó Illyés Közalapítvány kurátorainak megbízatása a kormányváltást követően lejárt. Lázár Mózes (Fidesz), Kelemen András (MDF) és Kávássy Sándor (FKGP) azonban nem volt hajlandó elismerni, hogy mandátumuk megszűnt. Szerintük az Orbán-kormány őket annak idején meghatározatlan időre nevezte ki a kuratóriumba. A Fővárosi Bíróságtól ennek elismerését, továbbá annak rögzítését kérték, hogy a kormány automatikusan tekintse őket az újjáalakuló kuratórium tagjainak. Magyarné dr. Erőss Mónika bírói tanácsa a múlt év végén hozott elsőfokú határozatát a kuratórium frissen kinevezett tagjai - köztük Pomogáts Béla elnök - vitatták. Lázár Mózes és Kelemen András az ítélet nyomán végül elállt a további pereskedéstől. Kávássy Sándor viszont fellebbezést nyújtott be, amely abból indul, hogy ő ma is tagja az alapítvány kuratóriumának. Veress László, a távozó kuratórium titkára azért kapott bírálatot, mert felhatalmazás nélkül elkezdte a státustörvény végrehajtását azzal, hogy kiutalta az első oktatási támogatásokat szlovákiai magyar szülőknek. Az Illyés Közalapítványnak az idén is több mint egymilliárdos költségvetési támogatás elosztásáról kellene döntenie a határon túli magyarok javára. A kuratórium hiánya miatt azonban ősz óta húzódik a pályázatok elbírálása. /Szünetel a határon túli átutalás. Hónapokig elhúzódhat az Illyés Közalapítvány pere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2003. június 26.

Magánzsebekbe vándoroltak azok a támogatások, amelyeket az Orbán-kormány utolsó időszakában fogadtattak el az Illyés Közalapítvány (IKA) előző kuratóriumával - állítja Pomogáts Béla, a jelenlegi kuratórium elnöke, aki a múlt hét végén, az erdélyi Zsobokon rendezett konferencián nyilatkozott. - A magyar igazságügyi szervek vagy nem fogják fel a határon túliak ügyeinek a jelentőségét, vagy a Medgyessy-kormány ellen akarták hangolni a határon túli magyarságot és le akarták rontani az IKA hitelét - jelentette ki Pomogáts, aki korábban is tagja volt az IKA kuratóriumának. Kifejtette: "Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő-hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." A Népszabadság kolozsvári tudósítója, Tibori Szabó Zoltán jelentése szerint az elnök arra a támogatásra utalt, amelyet Mátis Jenő, a Fideszhez közel álló Reform Tömörülés nevű RMDSZ-frakció egyik alelnöke által vezetett kolozsvári Easy Alapítvány útján juttattak a - Romániában bejegyzett, a Krónika című erdélyi napilapot kiadó - Krónika Rt. nevű vállalkozásnak. Az IKA-elnök által említett 80 millióból a Krónika 60 milliót kapott. A támogatás odaítélésekor a Krónika 82 százalékos arányban Veres Lajos budapesti lakos tulajdonát képezte, akiről egyes kisrészvényesek - tudósítónknak nyilatkozva - azt mondták: tudomásuk szerint Orbán Viktor akkori kormányfő egy jogász barátjáról van szó. A Medgyessy-kormány tavaly nyáron döntött Halzl Józsefnek, az IKA akkori kuratóriumi elnökének felmentéséről, és az október 1-jei átadás-átvétellel távoznia kellett Veress László irodavezetőnek is. Az új kuratóriumi elnök, Pomogáts akkor bejelentette, hogy az alapítóval, azaz a magyar kormánnyal egyetértésben kezdeményezi az IKA előző négy évének átvilágítását. - Szomorúnak tartom Pomogáts Béla mostani nyilatkozatát. Az ilyen kijelentések alkalmasak arra, hogy megrendítsék a közbizalmat, és elfordítsák a közvéleményt a határon túli magyarok ügyétől - így reagált Veress László volt irodavezető az elnök szavaira. Hozzátette: nem tudja, mire alapozhatja Pomogáts azt az állítását, hogy a pénzek "magánzsebekbe vándoroltak". Veress szerint "bárki, akinek tudomása van ilyen rendellenességről, tegye meg a megfelelő lépéseket". A volt irodavezető ugyanakkor tisztázottnak látja annak a 60 millió forintnak a sorsát, amely az Easy Alapítványon keresztül a Krónikához került. - Mi az Easy Alapítvánnyal voltunk kapcsolatban. Ők a Krónikával kívántak együttműködni. Ezt világossá tették abban a pályázatban is, amelyben kiadványterjesztő hálózatuk kiterjesztéséhez kértek támogatást. A felhasznált pénzről az alapítvány részletes beszámolót készített. Az elszámolás az IKA irodájában ma is rendelkezésre áll - mondja Veress László. Hadnagy Miklós jelenlegi irodavezető kérdésünkre megerősítette, hogy a dokumentum a kurátorok rendelkezésére áll az irodában. /IKA-pénzek magánzsebekben? Veress László visszautasítja Pomogáts Béla vádjait. = Népszabadság, jún. 26./


lapozás: 1-30 | 31-44




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998