udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Veress Albert

1996. szeptember 25.

A Romániai Bálint Társaság szept. 21-22-e között Sepsiillyefalván rendezte meg IV. Országos Találkozóját. A társaság tagjai 17 megyében élnek, azonban most csak nyolc megyéből jöttek össze a rendezvényre. A találkozó egyben tisztújító közgyűlés volt, újraválasztották elnöknek dr. Veress Albert orvost és dr. Veress Évát titkárnak. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2000. június 29.

Dr. Veress Albert hosszú évek óta foglalkozik az öngyilkosságok problémájával. Az év első öt hónapjában Hargita megyében 44 öngyilkosság történt. Az áldozatok között minden korosztályt fellelhető, azonban a lajstromon csupán 7 női nevet lehet látni. Sokkal több öngyilkost temettek falun, mint városon. Hargita megye évek óta élen jár a száz főre jutó öngyilkosságok országos statisztikájában. Az európai statisztikákban hosszú ideig Magyarország vezetett, felmerül a kérdés: az öngyilkosságok ilyen gyakorisága talán magyar sajátosság? Hargita megyében például 2,42-szer gyakoribb az öngyilkosság a magyarok, mint a románok körében. Nincs szó arról, hogy öngyilkos nemzet lennénk, szögezte le dr. Veress Albert. Az okokat inkább a társadalmi, kulturális és történelmi gyökerekben kell keresni. Napjainkban a konfliktusok megoldásának nehézsége tűnik a legfontosabb kiváltó tényezőnek. Az öngyilkossági halálozás sokkal nagyobb falun, ahol nemigen fordulnak segítségért az emberek, és a férfiak körében, akiknél ugye nem divat, hogy lelki bajaikat mással megosszák (négyszer több férfi lett öngyilkos, mint nő). A férfiak inkább az alkoholba fojtják problémáikat, ami lassú öngyilkosság. Az elkövetett öngyilkosságok 64 százalékában játszott szerepet az alkohol. - Dr. Veress Albert társadalmi összefogásban látja a megoldást, amelyben szerepet kapna az egészségügy, illetve azok a társadalmi, kormányzati szervezetek, intézmények, amelyeknek fontosak a demográfiai mutatók. 1997-től ugyanakkor, Magyarországhoz hasonlóan, folyamatosan csökken az esetek gyakorisága a megyében is. Így tehát ezt a tendenciát kellene valahogy megerősíteni. /Rédai Attila: Öngyilkossági tendenciák Hargita megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

2001. szeptember 15.

Serdülőkről serdülőknek ajánlja dr.Veress Albert Komisz kamasz /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét. /(Bíró Hajnal): Veress Albert: Komisz kamasz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2001. szeptember 17.

Szept. 17-én Csíkszeredán bemutatják a Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ gondozásában megjelent köteteket: Kozma Mária: Csillala mester; Benedek Elek: Selyemrét; Veress Dániel: "Benned róvom erdélyi adómat" - Németh László és Veress Dániel levélváltása 1959-1975; Rab János: Népi növényismeret a Gyergyói-medencében; dr. Veress Albert: Komisz kamasz - Serdülőkről serdülőknek, de nem csak... /Könyvbemutató a Kriterion Házban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

2002. január 11.

A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat novemberi számában Kányádi Sándor költővel Oláh János beszélgetett a Halottak napja Bécsben című verse keletkezésének körülményeiről, megjelenéséről és egykori fogadtatásáról. A Bolyai-év kapcsán Máthé Éva dr. Kiss Elemér marosvásárhelyi matematikus-professzorral, Bolyai-kutatóval beszélgetett a világhírű matematikus hagyatékának feldolgozásáról, a kutatások jelenlegi állapotáról. Dr. Veress Albert és dr. Vadas Gyula a Hargita megyei öngyilkosság 6 éves (1991–1996) epidemiológiai felmérésének néhány vonatkozását mutatta be. /Székelyföld/november. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2002. augusztus 13.

Korunk égető problémáiról, az elszegényedésről, öngyilkosságról, szenvedélybetegségekről és a kivándorlásról tanácskozott aug. 12-én a Székelyföld 2000 munkacsoport egyházi szekciója. Dr. Vencser László hangsúlyozta, az egyház célja odafigyelni a problémákra, és konkrét, hasznos válaszokat találni a kérdésekre. Dr. Veress Albert főorvos a Hargita megyei öngyilkosságok 1991-2000 közötti alakulását ismertette. Az elvándorlás témakörét Oláh Sándor társadalomkutató Két székely falu migrációs potenciálja 1990-2000 címmel tartott előadásában vezette fel. /Takács Éva: Társadalmi kihívások és az egyház válasza. A Székelyföld 2000 munkacsoport műhelymunkája. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

2002. december 7.

Romániában a magyar többségű megyékben a legmagasabb az öngyilkosságok számaránya. Hargita megye a magyar öngyilkosságok legkirívóbb példája: november elejéig 120 ember dobta el az életét. Ezzel Romániában az első három közé tartozik a megyék öngyilkossági ranglistáján. Mint minden esztendőben, most is csaknem száz százalékban magyar nemzetiségűek vetettek így véget életüknek. Dr. Veress Albert csíkszeredai elmegyógyász főorvos egy tízéves (1991-2001) időszakot vizsgálva dolgozta fel a hargitai öngyilkosságok jelenségét. Szerinte az okok társadalmi, lélektani és biológiai, de nem örökletes tényezőkkel magyarázhatók. "A depresszió legfőbb kiváltója Hargita megyében az alkoholizmus" - véli a főorvos. A megye tíz éve őrzi "előkelő" helyét az egy főre eső alkoholfogyasztás statisztikájában. Az elkövetett öngyilkossági esetek 54 százalékában valamilyen módon az alkohol a döntő tényező. Hargita megye Bihar és Kovászna megyével vetekedik az első három helyért, utánuk Maros, Kolozs és Szilágy megye következik. Mindenütt nagy a magyarság számaránya. /Hargita megye vezeti a listát. Erős a romániai magyaroknál az öngyilkossági hajlam. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2006. április 29.

A várt 350 résztvevő helyett a megnyitó napján már közel 600 személy jelentkezett be az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos- és Gyógyszerészettudományi Szakosztályának XVI. Tudományos Ülésszakára, amely Csíkszeredában zajlik. A résztvevők száma tovább növekedett, jelezte dr. Veress Albert főorvos, aki a rendezvény szervezésének oroszlánrészét vállalta. Több mint 100 résztvevő 65 dolgozattal Magyarországról jött. Köszöntötte a jelenlévőket dr. Nagy Levente, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke is; az Erdélyi Múzeum- Egyesület (EME) nevében, és egyben a Magyar Tudományos Akadémia üdvözletét is továbbítva szólt a résztvevőkhöz Brassai Zoltán professzor; a román egészségügyi miniszter jókívánságait tolmácsolta Székely Ervin államtitkár, majd dr. Kovács Dezső, az EME Orvostudományi Szakosztályának elnöke szólt a jelen lévő orvosokhoz, gyógyszerészekhez. A megnyitón aláírták a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és az EME Orvos- és Gyógyszerészettudományi Szakosztálya közötti együttműködési megállapodást, és szakmai díjakkal jutalmazták az arra érdemes, kutatói munkákat folytató szakembereket. /Forró-Erős Gyöngyi: Orvosok tudományos ülésszaka. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

2006. június 20.

Élenjáró statisztikai adatokkal büszkélkedhet a Csíki Játékszín társulata az erdélyi magyar színtársulatok körében. A lezárult évad mintegy 150 előadást és 8 ezer bérletest tart számon. – Városunk azon az úton halad, hogy regionális kultúrcentrummá nője ki magát – fogalmazott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója az évadot záró gálaműsoron. A közönségszavazatok alapján a klasszikus, zenés–táncos szórakoztató darabok, vígjátékok és komédiák a legkedveltebbek. A szavazatok alapján az öt nagy színházi produkció közül a Montmartre-i ibolya című operett vitte el a pálmát 1130-as tetszési indexszel. Legkedveltebb színésznő a jelenleg Brüsszelben tartózkodó Antal Ildikó, a legnépszerűbb színész pedig Kozma Attila lett. A 2005/2006-os évad Hunyadi László-díját – amelyet a színészek maguk közül szavaztak meg – Veress Albert színművész nyerte el. /Antal Ildikó: Közönségkedvencek és díjazottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

2006. július 3.

A szakmai zsűri a Tompa Gábor által rendezett Beckett Godot-ra várva című produkciónak ítélte oda a Határon Túli Magyar Színházak XVIII. Fesztiváljának fődíját. Az Illyés Közalapítvány díját megosztotta két előadás, a Szabadkai Népszínház Záróra, valamint a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémiai Műhely Valahol Szecsuánban című produkciói között, előbbi Mezei Zoltán, utóbbi pedig Barabás Olga rendezésében került színre. A díjkiosztó ünnepség után a sepsiszentgyörgyi színház Csárdáskirálynő című előadásával zárult a június 22-e óta tartó fesztivál. Két életműdíjat is átnyújtottak idén: az Oktatási és Kulturális Minisztérium Életmű-díjat adományozott Ábrahám Irén színművésznőnek, az Újvidéki Magyar Színház tagjának és Csíky Ibolya színművésznőnek. További díjazottak: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata által bemutatott Cseresznyéskert című előadás kapta. Kisvárda város díját megosztva Andreea Vulpe rendező és Iuliana Vîlsan díszlet- és jelmeztervező kapta a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata által bemutatott Cseresznyéskert című előadásáért. Legígéretesebb fiatal színész számára alapított Teplánszky Kati-díj: Veress Albert, a fesztiválon látott teljesítményei alapján. Kisvárda város közönségdíja: az Újvidéki Színház Pogánytánc című előadásáért. Dr. Oláh Albert Kisvárda város polgármesterének díja: Barabás Olga a Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia Valahol Szecsuánban című előadása újszemléletű szövegkönyvének megalkotásáért. /Köllő Katalin: Sepsiszentgyörgyi siker Kisvárdán. Szabadkai és marosvásárhelyi előadások is listavezetők. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2007. június 25.

Vidám zenés gálaműsorral zárta az évadot június 24-án a Csíki Játékszín társulata. Az idei évad legnépszerűbb produkciója a Hegedűs a háztetőn, a legnépszerűbb színművészek pedig Dálnoky Csilla és Fülöp Zoltán lettek, Hunyadi László-díjat Veress Albert kapott, a Kulisszagyűrű díjazottja: Dósa Erzsébet súgó. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója úgy vélekedett, a társulat önbizalma erős, és az évadot pozitív életérzéssel zárják. A társulat Kisvárdára, a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiváljára utazik, ahol a Hegedűs a háztetőn musicalt, majd a Lili bárónő operettet mutatják be. /Antal Ildikó: Pozitív életérzéssel zárt színházi évad. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

2007. július 16.

Kihívások a pszichiátria számára az európai integráció idején címmel tartottak többnapos konferenciát a Sapientia–EMTE csíkszeredai campusán. A második alkalommal megrendezett román–magyar pszichiátriai eseményen többek között az affektív és szorongásos zavarok aktuális kérdéseit is megvitatták a résztvevő szakemberek. Dr. Veress Albert, a csíkszeredai szervezőbizottság elnöke elmondta, a Magyar Pszichiátriai Társaság felkérésére ezentúl kétévente a megyeszékhely ad otthont az ilyen jellegű összejöveteleknek. /Pszichiátriai konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./

2009. június 19.

Átlagban 12,9 öngyilkossági esetet jegyeztek 100 ezer lakosra számítva tavaly Romániában, Hargita megyében viszont ez az arány sokkal magasabb volt: 28,8 öngyilkosság jutott 100 ezer lakosra. Ezzel a megye továbbra is „élen jár”, utánuk következik Kovászna megye. – 1940-ig visszamenőleg mindig az elsők között voltunk az ország öngyilkossági statisztikáiban – mondta dr. Veress Albert csíkszeredai pszichiáter főorvos, aki éveken át behatóan foglalkozott e témával. Ha visszamegyünk az időben az Osztrák–Magyar Monarchia koráig, az európai népek közül a magyarok akkor is élen jártak az öngyilkosságban. Albert Ildikó klinikai pszichológus elmondta, ha az utóbbi 4-5 esztendő adatait vesszük figyelembe, Magyarországon lényegesen javult a helyzet. A magyarországi javuló tendenciák ellenére a szakemberek állítják: az öngyilkosságra való hajlam a magyarság jellegzetessége. Az ausztráliai és amerikai magyar emigránsok körében is hasonló volt az öngyilkosok aránya. Az ok sokrétű, biológiai, pszichológiai és szociális tényezők egyaránt közrejátszanak. A magyarok meghasonultak önmagukkal – véli Albert Ildikó klinikai pszichológus. Történelme során a magyarság volt az, amely mindig kiállt, megálljt parancsolva a tatárnak, töröknek, mi védtük Európát, minket leigáztak, és ezt igazából Európa soha nem köszönte meg. A szakember azt állítja, hogy az öngyilkosságra való hajlam kultúrafüggő, és magyarság kultúrájában markánsan benne is van. Ráadásul ott van a magyarok alapattitűdje, az elégedetlenség: íróink, költőink mindig ostorozták magukat, népüket. Mindehhez az általános magyar sajátossághoz hozzáadódik, hogy a székely nem kifejezetten jó kedélyű nép, zordabb éghajlaton, sajátos körülmények között él, ehhez társul még egy sajátos kultúra is, melynek része, hogy magánál hordja a bicskát. Ráadásul elöl járunk az alkoholizmus statisztikáiban is, és Székelyföldön igen sok öngyilkosságot alkohol hatása alatt követnek el az emberek. Jellemző tehát a magyarra az öngyilkosságra való hajlam, és ez alól nem kivétel a kisebbségi sorban élő magyar sem. /Forró-Erős Gyöngyi: Továbbra is itt követik el a legtöbb öngyilkosságot. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

2009. június 22.

Zenés, könnyed műsorszámokkal, Nóti Károly-bohózatokkal zárta tizedik évadját a Csíki Játékszín a június 19-én tartott gálaműsoron. Csíkszereda polgármestere Pro Urbe-díjat adományozott Parászka Miklós színházigazgatónak. Parászka Miklós színházigazgató adta át a szakma, illetve a közönség elismerését jelentő díjakat. A Hunyadi László plakettet Bodea Tibor színész, a Kulisszagyűrű-díjat Bíró Ildikó öltöztető és Szilágyi Nóra közönségszervező vehette át. Az előadásokból a Fekete Péter került az első helyre. Sorban utána a Hamlet, A kék madár, majd pedig a János vitéz következtek. Ugyancsak a közönség szavazatai alapján az évad legnépszerűbb színésznője Dálnoky Csilla, valamint legnépszerűbb férfiszínésze Veress Albert. /Antal Ildikó: Pro Urbe Díj Parászka Miklósnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

2009. december 28.

A romániai magyar televíziózás 1969. november 23-án indult, akkor közvetített először a román országos tévéadó magyar nyelvű műsort. A magyar adás indulásának negyvenedik évfordulóját az egykori és mostani munkatársak Csíkszeredában ünnepelték meg december 11-én. A bukaresti magyar szerkesztőség egykori tagjai közül közel nyolcvanan gyűltek össze a találkozón. A Csíki Játékszínben lejátszódó médiaeseményt rögzítették, és Képgyűrűk címmel az RTV1-es csatorna közvetíti a december 28-i és 29-i magyar adásokban, három részben. A magyar szerkesztőség múltjáról, jelenéről három főszerkesztőt, Bodor Pált, Boros Zoltánt és Kacsó Sándort faggatta a műsorvezető Nagy István. Cári Tibor zeneszerző és meghívottjai – Szilágyi Nóra, Boldizsár Szabolcs, Veress Albert – hangulatos zenével zárták a műsor első részét. /KÉPgyűrűk a Magyar Adásban. 40 éves a Román Televízió magyar nyelvű műsora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998