udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Veress Róbert

2000. október 20.

Magyarpéterlakán Veress Róbert Gyula református lelkipásztor második alkalommal rendezett kórustalálkozót: okt. 15-én megszólalt Udvarfalva, Marosfelfalu, Disznajó, Radnótfája, Körtvélyfája, Magyarrégen és Marosszentgyörgy református kórusa. /Csíky Csaba: Ünnepre jöttünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

2003. november 28.

Szondy Zoltánnak Az erőszak tengere Csíkban címmel október 30-án jelent meg a Hargita Népében írása a Csíkszeredában uralkodó magánterrorról. A cikk villámgyorsan terjedt el Romániában és Magyarországon, bevallom: hogy fénymásolt példányait mai napig is olvassák. Pár nappal a cikk megjelenését követően ülésezett a csíkszeredai önkormányzat, mely állásfoglalást fogadott el - a dokumentum az államelnök, miniszterelnök és belügyminiszter beavatkozását kéri a csíkszeredai helyzet megoldásáért. A Hargita megyei rendőrség közleményt adott ki, biztosítva mindenkit: uralja a helyzetet. Megjelentek Csíkszeredában a bukaresti Adevarul újságírói. A helyi Jurnalul de Transilvania és a Transzilván Figyelő hevesen tagadták, hogy Csíkszeredában bármilyen baj lenne és vadul támadták Szondy Zoltánt.Az Adevarul munkatársait éppen a Jurnalul de Transilvania hadjárata győzte meg arról, hogy Csíkszeredában bizony baj van. A Csíkszeredában tapasztaltakról kétrészes cikk jelent meg az Adevarulban, a szerző, Robert Veress leírta, hogy Csibi István vállalkozó és emberei terror alatt tartják a várost. Csibi István pert indított az Adevarul ellen, pert indított a Romániai Magyar Szó ellen, pert indított az Udvarhelyi Híradó ellen, pert indított a National TV ellen, pert indított dr. Szabó Soós Klára tanácsos ellen. Csibi István a nyilvánosság elé lépett. Az Adevarul újságíróit és a Hargita Népét is visszautasította. Egyedül a Transzilván Figyelőnek adott "exkluzív riportot". Persze, mindenki úgy reklámozza magát, ahogyan akarja. Ízlések és pofonok... Igen, pofonok. A lapban Csibi István kijelentette: "...több olyan alkalmazott, aki lopott tőlem, inkább vállalta a két pofont, mint hogy a törvényszékre kerüljön." Ezt önbíráskodásnak nevezik. /Szondy Zoltán: Köd az erőszak tengere fölött. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

2004. április 26.

Az Országos Rendőrfelügyelőségen tesznek panaszt azok az újságírók, akiket a letartóztatott Csibi István emberei bántalmaztak ápr. 23-án a Hargita Megyei Törvényszéken. Az újságírók elégedetlenek azzal, ahogyan a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség sajtóközleménye tükrözi az incidenst. Az újságírók sérelmezték, hogy a rendőrök késéssel, csak a bántalmazott riporterek kiáltozásai nyomán avatkoztak be a törvényszéken a szemük előtt folyó agresszióba. Robert Veress, az Adevarul újságírója, aki a bántalmazottak között volt, kijelentette, hogy a Hargita megyei rendőrök és az ügyészek tétlenül nézték, amint Csibi István gorillái bántalmazzák a sajtó képviselőit. /Csibi emberei újra újságírókra támadtak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

2006. március 23.

Két évet sem töltött rács mögött Csibi István csíkszeredai üzletember, akit március 22-én helyeztek szabadlábra. Csibi ellen több vádpontban – bűnszövetkezet szervezése, korrupció, adócsalás – indult eljárás. Emberölési kísérletért öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, de az ítéletet nem lehet végrehajtani, mivel fellebbezett. Csibivel együtt szabadlábra helyezték az ügy többi vádlottját, Tankó Róbertet, Katona Jánost, Moise Fluerast, Stefan Gogut és Danut Andrei Girlescut is. A Hargita megyei pénzügyőrség főfelügyelőjét, Fluerast, és helyettesét, Gogut csúszópénz elfogadásával és közérdek elleni munkahelyi visszaéléssel vádolják. A vád szerint Csibi négymilliárd lej értékben vesztegette meg a pénzügyőrség vezetőit, akik ennek fejében nem végeztek vizsgálatokat cégeinél. Ügyvédje szerint Csibi István két évvel ezelőtti előzetes letartóztatása törvénytelen volt, és nehezményezte, hogy két évig tartották védencét előzetesben. Csibi István csíkszeredai vállalkozót, az alkoholforgalmazásra szakosodott Neptun kft. tulajdonosát 2004. április 22-én vették őrizetbe. A többrendbeli erőszakos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújával őrizetbe vett Csibi bűnlajstromán emberölési kísérlettől a rablásig, felbujtástól a személyi szabadság korlátozásáig számos bűncselekmény szerepel. A nyomozóhatóság szerint Csibi és 13 társa az elmúlt öt év során számos esetben erőszakkal hajtotta be a Neptunnak okozott károkat, emellett konkurens vállalkozók és ártatlan emberek tucatját félemlítette és verte meg. Veress Róbert 2003-ban és 2004-ben jelentetett meg az Adevarulban leleplező cikkeket a csíkszeredai üzletember ügyleteiről. A Csibi által ellenőrzött egyik csíkszeredai lap, a Transzilván Figyelő újságírója, Hacsek Gusztáv korábban már figyelmeztette Veresst, hogy „amint a dolgok lecsendesednek”, Csibi „rendezni fogja az adósságait”. /S. M. L.: Szabadlábra helyezték a rettegett Csibi Istvánt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2006. március 29.

Nyílt levélben kérte Mircea Geoanát, a PSD elnökét és Cristian Diaconescut, a PSD etikai bizottságának elnökét Veress Róbert újságíró, az Adevarul napilap egykori riportere arra, hogy zárják ki a pártból Adrian Paunescu szenátort. Veress – aki a 2003 és 2004 között az Adevarulban közölt cikksorozatával felhívta a figyelmet Csibi István csíkszeredai üzletember garázdálkodásaira, kifogásolja, hogy a PSD szenátora nyilvánosan kiállt Csibi mellett. „Paunescu védelmébe vette Csibi István maffiótát, ami a hazai felelős sajtó elleni nyílt támadást jelent” – áll Veress levelében. /S. M. L.: Paunescu kizárását kéri Veress. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2006. május 4.

Május 3-án tárgyalta a Román Sajtóklub (CRP) a Saptamana Financiara hetilap beadványát, amely szerint a Rodipet országos lapterjesztő vállalat megtagadta a hetilap hétfői számának terjesztését amiatt, hogy a Saptamana Financiara leleplező cikket közölt a Rodipet főrészvényese, Hassan Awdi amerikai-libanoni állampolgár romániai viselt ügyeiről. A cikk szerint az arab származású üzletember pénzmosás és más, Romániában elkövetett gazdasági bűncselekmények mellett terrorista akciók pénzelésével is gyanúsítható. „Bizonyítékaink vannak arra vonatkozóan, hogy Hassan Awdi személyesen tiltotta le az ÚMSZ hétfői számának a Rodipet általi terjesztését” – fejtette ki Veress Róbert, a Saptamana Financiara vezető szerkesztője, az ominózus cikk szerzője. A CRP meghallgatta a feleket. „Döntést az etikai bizottság hoz 1-2 napon belül, miután megvizsgálja a bizonyítékokat. Amennyiben a Rodipetet elmarasztaló döntés születik, a Sajtóklub felbonthatja a Rodipettel kötött protokollumát” – tájékoztatott Cristian Tudor Popescu, a CRP elnöke. „A gazdaság motorja, sztárcsináló, eseménykiváltó lehetne az Erdélyi Magyar Televízió” – világított rá május 3-án Csíkszeredában, a Sajtószabadság Világnapja alkalmából szervezett szakmai tanácskozáson Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Bizottság alelnöke. „Ma nincs olyan fórum, ahol a választottakat el lehetne számoltatni. A politikum és az újságíró-társadalom összefonódott.” – vélekedett Gáspárik. /S. M. L.: Sajtókorlát a sajtószabadság napján? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2006. október 30.

Magyarország volt miniszterelnökének, az erdélyi születésű gróf Bethlen Istvánnak a mellszobrát leplezték le október 28-án egykori szülőfalujában, Gernyeszegen. Három huszáregyenruhás férfi és két fiatal „őrizte” Blaskó János budapesti szobrászművész alkotását, míg beszédek hangzottak el a templomkertben. A szobor leleplezését megelőzően ünnepi istentiszteleten vettek részt a meghívottak: a budavári önkormányzat küldöttei, a felvidéki küldöttség, a hollandiai küldöttség, helyi közéleti és politikai személyek, nemes családok leszármazottai. Veress Róbert gernyeszegi református lelkipásztor kiemelte: Bethlen István példakép kell legyen mindenkinek erkölcsszeretete, népszeretete, igazságszeretete, hite miatt elsősorban. Halálának 60. évfordulóján méltó megemlékezés ez az esemény. „Hazaérkezett az egykori miniszterelnök” – fogalmazott Incze Jenő, helyi polgármester, a Bethlen mellszobor leleplezése előtt. Ez áll a szobor alapzatán is, hazaérkezett Bethlen István, aki 1874-ben született Gernyeszegen, 1946-ban halt meg Moszkvában. Vekov Károly egyetemi tanár történelmi előadásában elhangzott, Bethlen 1921–1931 között volt miniszterelnök, politikájának értékvédő szerepe volt. A budavári önkormányzat polgármestere, dr. Nagy Gábor Tamás beszédében kiemelte: „Nem gondoltam volna, hogy szülőfalujában hamarabb állítanak neki szobrot, mint a Sándor palotában” – mondta, hozzátéve, reméli, hamarosan a budaváriak is helyben tiszteleghetnek az egykori miniszterelnök emlékműve előtt. Először Bethlen Anikó és Bethlen Farkas, a Bethlen fejedelmi család jelenlévő leszármazottai helyeztek el koszorút. /Berekméri Ildikó: „Hazaérkezett” az egykori miniszterelnök. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./

2008. március 27.

Idén januárban Gernyeszegen a református templom kertjéből ellopták Bethlen István volt miniszterelnök mellszobrát. A politikus gróf a falu szülötte volt. A falu lakossága büszke volt a szoborra, amelyet a Piliscsabáért Alapítvány adományozott a gernyeszegi református egyházközségnek. Veress Róbert lelkész elmondta, hogy többször érdeklődött, a rendőrség mindig ugyanazt a szóbeli választ adta: a nyomozás folyamatban van. A budapesti Blaskó János szobrász megígérte a falubelieknek, hogy a mellszobrot újraöntik, és úgy rögzítik a talapzathoz, hogy ne lehessen elmozdítani. /(kilyén): Nemcsak a szobornak, a tolvajoknak is hűlt helye. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998