udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vermesy Péter

2000. február 12.

Benkő András zenetörténészt a Zeneakadémián hallgatói élő lexikonnak tekintették. Benkő András zenetanári tevékenysége mellett végzi zenetörténeti kutatómunkáját. Összeállította Seprődi János és Lakatos István zenei könyvészetének jegyzékét. Egyéni kötetei: A Bolyaiak zeneelmélete, Zenei kislexikon, Bartók Béla romániai hangversenyei, A református egyházi ének története, Zoltán Aladár-monográfia, gyűjteményes kötetekből a Romániai Bartók-interjúk és az ő gondozásában jelent meg Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. 1977-89 között a Zenetudományi Írások szerkesztője. A Romániai Irodalmi Lexikon és a Londonban megjelenő Grove-lexikon munkatársa. Lakatos István 1973-ban ment nyugdíjba, akkortól Benkő András egyedül végezte a négy évfolyamon a zenetörténet magyar nyelvű tanítását. - Benkő András fő kutatási területe az erdélyi magyar zene, kéziratanyag feltárása-ismertetése, intézmények története és monográfiák készítése. A Zenetudományi Írások szerkesztését azért vállalta el, mert ez volt az egyetlen lehetőség, amelyben főiskolai szinten az utánpótlást biztosítani lehetett, főleg, amikor a zenetudományi szak is létrejött. A már befutott generáció - Lakatos István, Jagamas János, Szenik Ilona, Angi István - állandóan közölt írásokat, s ez ösztönzőleg hatott a fiatal, kezdő zenekutatókra /Fancsali János, Vermesy Péter, Dávid István, Farkas Sándor, Fejér Kálmán, Valádi Enikő, László Bakk Anikó, Balla Kemenes Csilla, Szalay Zoltán, Benkő Judit/. - Nagyon hosszú ideje szünetel a magyar felsőfokú zeneoktatás, ez nyomot hagy elemi és középfokú zenei oktatásban, fájdalmasan érzékelteti hatását az anyanyelvi zeneoktatásban. Benkő Andrást 1985-ben nyugdíjazták a Gh. Dima Zeneakadémián. A Református Teológia vallástanári fakultásán még 8 évet tanított: egyházi éneket, az egyházi énektanítás módszertanát, egyházi zenetörténetet, egyházi zenekultúrát. Ennek egy részét bedolgozta a jövőre megjelenő Az európai egyházi zene története című könyvébe.- Dolgozik még a Márkos Albert-monográfián és befejezte a Lakatos István-monográfiáját. /Kulcsár Gabriella: Szürke hétköznapokban, ünnepi pillanat. Beszélgetés dr. Benkő András zenetörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2002. december 13.

Karácsonyi könyvvásárt rendezett a Koinónia Kiadó Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. Visky András, a Koinónia Kiadó vezetője öt gyermekkönyvet /Hervay Gizella: Kobak könyve, Szilágyi Domokos-Vermesy Péter: Pimpimpáré, Egyed Emese: Levélajándék, Szűcs Teréz: CsodÁllatos könyvecske, Berszán István: Válogatott útibatyu / hozott a vásárra. A Kobak könyve a Gaudeamus könyvesbolt sikerlistája szerint novemberben a harmadik legjobban vásárolt kiadvány volt. /G. A. T.: Gyerekkönyvek szépen, okosan. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

2003. június 3.

Kolozsváron a zeneóvoda befejezi nemsokára a tanévet. A magyar nyelvterületen nincs még egy ilyen zenei struktúra. Szegő Júlia - Selmeczi Marcella - Terényi Lenke - Csalah Márta zenepedagógiai munkája révén 1949-től működött 1999-ben, az ötvenedik esztendőben megszakadt a folytonosság. Megszakította egy gyermekorvos és egy családterapeuta szakmai önzése. Három évbe tellett, míg a zeneóvoda új életre kelt. László Bakk Anikó az Agapé Életvédő Alapítvány alapítójaként a Herédi Zsolt vezette Kismama klubot a zeneóvoda jogutódjának tekinti. Hálásak a Koinonia Könyvkiadónak Szilágyi Domokos-Vermesy Péter Pimpimpáré - vers és muzsika gyermekeknek című könyvének második kiadásáért. /László Bakk Anikó: Ötvennegyedik helyett az 51. zeneóvodai évfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2005. január 22.

Január 22-étől A Kolozsvári Magyar Opera a Duna Televízióban címmel sorozat indul, amelynek keretében a repertoáron tartott kortárs operákat fogják bemutatni. Az első alkalommal Liszt Ferenc: Don Sanche avagy a szerelem kastélya című operát sugározzák, Selmeczi György előszavával. Az előadást a Magyar Kultúra Napja alkalmával mutatják be. A továbbiakban Vermesy Péter: Ördögváltozás Csíkban, majd Kőmíves János: A néma kertész és Vajda János: Leonce és Léna című operája következik. /Hintós Diana: A Kolozsvári Magyar Opera a Duna Televízióban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2005. február 25.

Az Arpeggione Kiadó jóvoltából újabb kottakiadvány jelent meg, Buzás Pál zongoraművész és pedagógus Szórakaténusz címmel válogatott erdélyi magyar zeneszerzők zongoraműveiből. Dr. László Ferenc muzikológus a kottafüzet előszavában hangsúlyozta, Hary Béla, Terényi Ede, Csíki Boldizsár, Vermesy Péter, Orbán György, Selmeczi György, Demény Attila, Szalay Zoltán, Könczei Árpád, Magyari Zita és Lászlóffy Zsolt a magyar szellemi közösség tagjai még akkor is, ha némelyikük más hazát választott, de mindegyiküket az Erdély iránti szeretet köti össze. A több mint negyvenéves pedagógiai és művészi múlttal rendelkező Buzás, három nyelven – magyarul–románul–németül – megjelenő újabb kottagyűjteménye az erdélyi soknyelvűséget tárja elénk. /Újabb kottakiadványok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

2006. február 28.

Február 26-án délután került sor a Kulcsár Gabriella által kezdeményezett Zenélő Kolozsvár második előadására, amelynek díszvendége a zeneiskola alapító igazgatója, a 80. életévéhez közeledő Guttman Mihály volt. J. Haydn G-dúr trióját Kállay Zsófia, Kállay Lilla és Kállay Panna zeneiskolás tanulók előadásában hallhatta a közönség. Végül Kállay Tünde tanár vezényletével a zeneiskola IX–X. osztályos tanulói Vermesy Péter hat kórusát adták elő. /Nagy-Hintós Diana: Zenélő Kolozsvár II. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2006. május 29.

A romániai Magyar Zenetársaság szervezésében a Bartók-év alkalmából zenetudományi konferenciát tartottak május 27-én Sepsiszentgyörgyön. Pávai István népzenekutató,   Németh G. István, Sepsiszentgyörgyről elszármazott fiatal budapesti zenetudós előadása után Demény Attila, a zenetársaság elnöke egykori tanára, Vermessy Péter munkásságáról írt reflexióját olvasta fel /(Ferencz): Bartók a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./

2007. szeptember 14.

Buzás Pál művész-tanár több éve küzd a zongorarepertoár bővítését szolgáló, nagyrészt erdélyi magyar zeneszerzőktől származó művek közkinccsé tételéért. Nemrég látott napvilágot a Művek zongorára és zenekarra című kottakiadvány Buzás Pál gondozásában, Vermesy Péter műveit adta közre. Németh G. István muzikológus írta az új kottanyomtatvány előszavát. /Kulcsár Gabriella: Új kottakiadvány zongorára és zenekarra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2008. június 25.

Az Arpeggione Kiadó jóvoltából immár a harmadik Szórakaténusz kottakiadvánnyal jelentkezik Buzás Pál, amelynek az előző kettő mintájára az a fő célja, hogy kizárólag erdélyi magyar zeneszerzőktől, még kiadatlan, vagy ismeretlen zongoradarabokra hívja fel a zongorázók táborának figyelmét. A Szórakaténusz III. -ban Jodál Gábor, Vermesy Péter, Jagamas János, Terényi Ede, Lászlóffy Zsolt, Könczei Árpád és Orbán György egy-egy zongoradarabja szerepel. Jodál Gábor (1913–1989) három tételes Szonatinájának kézirata elveszett. A zongoradarab a múlt rendszerben megjelent, de sajtóhibákkal, amiket Buzás korrigált. A kötetben, premierként, egy zeneszerzőnek két műve is helyet kapott: Vermesy Péter (1939–1989) két zongoradarabja. Jagamas János (1913–1997) „Sárga vagyok, mint a cserfa levele” kezdetű népdalra komponált Népdalfúga című zongoradarabjával szerepel a kötetben. Terényi Ede (1935– ) igen termékeny zeneszerző, aki most Rhythms című zongoradarabjával van jelen, Lászlóffy Zsolt (1973 – ) az In memoriam Kacsó Sándor című szerzeményével, Könczei Árpád (1959 – ) öt kis zongoradarabjával, Orbán György (1947– ) Suite Nr. 4 című alkotásával. /K. G. : Szórakaténusz III. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2009. május 16.

A Zenélő Kolozsvár egyik hangversenyével Vermesy Péter zeneszerzőre emlékeztek születésének hetvenedik, illetve halálának huszadik évfordulóján. Emlékezetes volt a Kolozsvári Magyar Pedagógusok Énekkara (karnagy: Bedő Ágnes) is. /Nagy-Hintós Diana: Vermesy Péter zeneszerzőre emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2009. szeptember 26.

Demény Attila zeneszerző, operát rendez, fesztivált szervez, karmester, intézi a Romániai Magyar Zenetársaság ügyeit. Jelenleg oroszországi vendégszereplésre készül. A moszkvai vendégszereplés Kádár Tibor, Sipos László és Ughy István festőművészek kiállításával kezdődik. Utána lesz Demény Attila szerzői estje, elhangzik több zeneműve, zongoradarabja, az egyiket Szőcs Géza versei nyomán írta. Egyik kamaraoperája is elhangzik Oroszországban. A Romániai Magyar Zenetársaság szervezésében Vermesy Péter Emléknapok lesznek decemberben, Vermesy halálának 20. évfordulója alkalmából. Vermesy Péter (1939–1989) tragikus hirtelenséggel elhunyt, legendás hírű, kiváló erdélyi magyar zeneszerző, a Kolozsvári Zeneakadémia tanára és zenei tárgyú írások szerzője. Köszönet illeti Buzás Pál zongoraművészt, akinek gondozásában a kolozsvári Arpeggione Kiadónál megjelenhetett Vermesy eddig kiadatlan három zongoraversenye, zongora-darabjai és kamara-művei. Örvendetes az is, hogy Németh G. István zenekutató Vermesy Péter monográfiája megjelent. Demény Attila zeneszerző fia Demény Balázs elsőéves egyetemista Budapesten a Zeneakadémián, a zongoraosztályban. Demény Balázsnak az idei májusi Bukaresti Magyar Zenei Fesztiválon nyert I. díja nyomán novemberében Brüsszelben és Párizsban is hangversenye lesz. /(Köllő Katalin): Mivel foglalkozik mostanában... Demény Attila zeneszerző, Nádasdy-díjas operarendező. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2009. november 18.

„A hetvenes évek elején, amikor a diktatúra meghirdette ama keserű emlékű kultúrforradalmat, a kultúrarombolás pártprogramját – kolozsvári magyar zeneművész- és tanár- kiválóságok egy csoportja kivételes kultúraépítő kezdeményezéssel válaszolt a kihívásra. Elkezdtek falura járni. Megszűnt kórusokat teremtettek újra Kalotaszegen és újakat alapítottak. Kottaolvasásra kezdték tanítani a földművelő népet,” írta dr. László Ferenc zenetudós az 1993-ban megjelent Kalotaszegi népdalfeldolgozások kórusgyűjtemény előszavában. Mindennek kezdeményezője Jagamas János, a kiváló népzenetudós és népzenekutató volt, aki Mérát választotta a maga és a főiskolai tanítványai számára missziós helyül. Tanártársai: Márkos Albert a körösfői kórust, Szalay Miklós a mákófalvit támogatta. Tanítványaik: Vermesy Péter Vistára, Buzás Pál Bikalra, Orbán György Györgyfalvára jártak ki rendszeresen tanítani. Ezen hat kiváló zenész közül már csak ketten élnek és tanítanak: Buzás Pál zongoraművész Kolozsváron és Orbán György zeneszerző Budapesten. Elkezdett munkájuk eredményes volt, a kórusok ma is hallatják hangjukat az énekkari találkozókon. A Romániai Magyar Dalosszövetség meghirdette a Mérában megtartott kalotaszegi ifjak népdaléneklési versenyét. November 15-én zajlott le a verseny. /Guttman Mihály: ”Jagamas János” kalotaszegi ifjúsági népdaléneklési verseny. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2009. november 28.

Nemrég Kolozsváron, a filharmónia egyik hangversenyén megszólaltatott Vermesy Péter III. Szimfóniája a 70 éve született és 20 éve elhunyt zeneszerző emlékét idézte. Buzás Pál új kottakiadványt adott közre Arpeggione Kiadó jóvoltából, mely barátja, Vermesy Péter emlékére a zeneszerző két zongoratrióját tartalmazza. A zenemű kolozsvári bemutatóján, 1970-ben maga a zeneszerző Vermesy zongorázott. Amint Buzás eddig megjelent összes kottakiadványában, úgy ebben is megőrizte a háromnyelvűség elvét, így a feliratok román, magyar és német nyelven olvashatók. /Kulcsár Gabriella: Vermesy Péter: Zongoratriók. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2009. december 15.

Vermesy-emléknapokat szervez a Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera. A közös rendezvény tisztelgés kíván lenni a túl korán, tragikus körülmények között elhunyt zeneszerző munkássága előtt halálának 20. évfordulója alkalmából. Vermesy Péter (1939–1989) zeneszerzőt, a kolozsvári Zeneakadémia egykori tanárát, remek zenei tárgyú írások szerzőjét távol hazájától, a ‘89-es események tv-beli szemlélése közben, hirtelen felindulás következtében érte a halál. Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy és a Pest-megyei Maglód után Kolozsvár is zenetudományi konferenciával egybekötött hangversennyel emlékezik meg a zeneművészről, december 17-én. A bevezetőt mond Demény Attila, a Kolozsvári Magyar Zenetársaság elnöke. /Turánitz J. Lajos: Vermesy-emléknapok a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2009. december 21.

A Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera a húsz éve, december 17-én elhunyt Vermesy Péterre emlékhangversennyel emlékezett. A zeneszerző 1939-ben született Brassóban, de Kolozsvárott töltötte élete nagy részét, ahol a Gh. Dima Zeneakadémia ellenpont-tanára volt. Később az NSZK-beli Heidenheimban telepedett le. Vermesy műveinek közreadása, életművének és munkásságának feltárása igazából csak halála után indult el. Demény Attila zeneszerző, a Romániai Magyar Zenetársaság elnöke azoknak mondott köszönetet, akik ezt a munkát vállalták. Buzás Pál zongoratanárnak, a gondozásában megjelent két fontos Vermesy-kötetért: Zongoraművek és Művek zongorára és zenekarra (Arpeggione Kiadó), valamint Németh G. István zenetörténésznek, a Vermesy-monográfia szerzőjének. Az esten Németh G. István (MTA Zenetudományi Intézet, Budapest) zenetudományi előadást tartott Vermesyről. Ezután a hangversenyen főiskolai hallgatók léptek fel. /Fekete Adél: Vermesy szellemében Jubileumi könyv-kavalkád az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998