udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bostinaru, Victor

1995. április 7.

Ápr. 7-én a Demokrata Párt bukaresti székházában tartott sajtóértekezlettel zárult az MSZP Szabó Vilmos vezette küldöttségének romániai látogatása, ahol mind Szabó Vilmos, mind Victor Bostinaru, a DP alelnöke hangsúlyozta, hogy megerősítik pártközi kapcsolataikat az ET-ben is. A két párt érdeke a két ország közötti történelmi megbékélés. Az MSZP ragaszkodik az ET 1201-es ajánlásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

1997. szeptember 4.

Szept. 4-én Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan József gazdasági alelnök, Niculescu Antal kormányfőtitkár-helyettes, Kozsokár Gábor, Hajdú Gábor és Puskás Bálint szenátorok az RMDSZ bukaresti székházában fogadták Dr. Habsburg Ottót, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnökét és az Európa Parlament tagját, akit Romániába elkísér fia, Habsburg György főherceg is. Markó Béla ismertette a romániai demokrácia, ezen belül a kisebbségek helyzetének alakulását, a reform helyzetét és a jelenlegi kormánykoalíció erőfeszítéseit hazánk integrációja irányába. Az RMDSZ vezetői ugyanakkor kiemelték a külföldi befektetések fontosságát is. Dr. Habsburg Otto emlékeztette a jelenlevőket, hogy eddig következetesen kiállt az európai eszme mellett és ezért aktívan támogatja a közép-kelet-európai országok felzárkózását. A Páneurópai Unió elnöke szerint a novemberi változások óta állandóan javul Románia külföldi megítélése, ami alapfeltétele az integrációnak. "A demokratikus erők, köztük az RMDSZ kormányalakítása után teljes mértékben támogatom Románia integrációs törekvéseit. Sok még az előttünk álló feladat, de optimista vagyok" - mondta az Európa Parlament tagja, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az integrálódni kívánó országok megítélésében elsőrendű fontossággal bír a kisebbségi kérdés megfelelő kezelése is. Bukaresti látogatása során Dr. Habsburg Ottó találkozni fog Adrian Severin külügyminiszterrel, Alexandru Herlea integrációs miniszterrel, Tokay György kisebbségvédelmi miniszterrel, Victor Bostinaruval, a képviselőház külügyi bizottságának tagjával és a román parlament integrációs bizottságainak tagjaival. A találkozókon Habsburg György azt próbálja feltérképezni, hogyan segítheti konkrétan Románia európai integrációját. Otto von Habsburg, a politikai és társadalmi tudományok doktora, 1979 óta tagja az Európa Parlamentnek; a jelenleg kormányzó német Keresztényszociális Unió /CSU/ listáján választották meg. A Külpolitikai és Biztonsági, illetve a Költségvetési Bizottság tagja, a Közép-Kelet-Európa munkacsoport elnöke. 1936 óta küzd a közös Európáért a Páneurópai Unió keretében, melynek elnökévé 1973-ban választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 1997. augusztus 30. és szeptember 2. között került sor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Politikai Bizottságának soros ülésére, melyen a romániai delegáció képviseletében részt vett Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei képviselője is. A bizottság beszámolókat hallgatott meg a Szovjetunió utódállamainak demokratikus fejlődéséről, majd elfogadta az európai kisebbségek általános helyzetéről szóló jelentést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 1106. sz./

1997. november 7.

Az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívására november 4-7-e között hattagú román parlamenti küldöttség látogatott Budapestre. A delegációt Victor Bostinaru /DP/, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke vezette, tagjai között volt Szilágyi Zsolt (RMDSZ) képviselő is. - A háromnapos látogatás során a román parlamenti delegáció megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárával, a Kárpátok Eurorégió képviselőivel, az Országgyűlés honvédelmi bizottságával, valamint a gyulai románok képviselőivel. Megállapodás született arról, hogy a külügyi bizottságok találkozzanak évente kétszer - Budapesten, illetve Bukarestben. Az RMDSZ képviselője szorgalmazta a Bukarest-Budapest autópálya tervének mihamarabbi véglegesítését a szakminisztériumok tárcavezetői által, továbbá az erdélyi magyar felsőoktatás kérdéseinek megtárgyalását a két ország tanügy- és külügyminisztereinek szintjén. Kérte ugyanakkor a magyar országgyűlési képviselőket, hogy segítsék Románia integrációs törekvéseit, hogy 1999-ben országunk is a NATO tagjává válhasson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./

1999. április 1.

Victor Bostinaru, az alsóház külügyi bizottságának elnöke NATO-nagykövetekkel találkozott, akik "kiegyensúlyozottnak" nevezték a román parlament által elfogadott, a koszovói válsághelyzetre vonatkozó nyilatkozatot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2009. április 1.

A román–magyar viszonyt megzavaró fölösleges hangulatkeltéssel, történelemhamisítási próbálkozással vádolta meg Tabajdi Csaba magyar szocialista európai parlamenti képviselő két román képviselőtársát. A politikus levélben kérte fel a szintén a szocialista frakcióhoz tartozó Adrian Severint és Victor Bostinarut, halasszák el konferenciájukat, amit Közép- és Kelet-Európa politikai stabilizációja az első világháború után: a Magyar Szovjet Köztársaság bukása címmel rendeznek Brüsszelben. Tabajdi már a konferenciának címét is megdöbbentőnek tartja. „A történelmi tényeket veszi semmibe az, aki az 1919-ben megalakult Tanácsköztársaságot Szovjet Köztársaságnak nevezi” – érvelt a szocialista politikus, aki levelében történelemhamisítási kísérletnek minősíti a szervezők szándékait. Szerinte az Európai Parlament nem lehet terepe történelmi sérelmek megvitatásának. A rendezvényre szlovák, román és lengyel történészeket hívtak meg. A meghívottak között szerepel egy erdélyi magyar történész – a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára –, Hunyadi Attila neve is. /Cs. P. T. : EP: Tabajdi Severinék ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2009. április 3.

Adrian Severin és Victor Bostinaru román szociáldemokrata EP-képviselők által április 2-án megtartott „Politikai stabilizáció Kelet-Közép Európában az első világháború után – A Szovjet-Magyar Köztársaság bukása” című konferencia Románia szerepét taglalta az első világháború után bekövetkezett eseményekben. A konferencia előtt több magyar EP-képviselő hevesen tiltakozott a kampányízű akció témája ellen. A főként román egyetemekről meghívott előadók voltak többségben, de akadt lengyel és szlovák meghívott is, akik országaik szerepét ismertették a jelzett periódusban. Adrian Severin hangoztatta, nem a politikusok szerepe, hogy történelmi kérdésekben döntsenek, de a múltat el kell fogadni, tanulságait fel kell dolgozni. A román előadók azt hangsúlyozták, mennyire fontos, hogy 1919-ben nem győzedelmeskedett a kommunizmus Kelet Európában és hogy Románia milyen fontos szerepet játszott a szovjet bolsevizmus előretörésének megállításában. Továbbá azt állították, hogy az első világháború után kialakult ingatag helyzetben Románia felelősen és sikeresen lépett fel a térség stabilizálási folyamatában. Összehasonlították Románia és Magyarország korabeli alkotmányos rendszerét, kiemelve, hogy míg Románia ekkor demokratikus ország volt, Magyarországon viszont bolsevik kommunista diktatúra volt. Szerintük Romániának kötelessége volt közbelépni, hiszen saját demokratikus berendezkedése függött ettől. Az előadók többször idéztek magyar közéleti személyiségek írásaiból, véleményeiből. Azt a látszatot próbálták alátámasztani, hogy a magyarok pozitívan viszonyultak a román bevonuláshoz és a katonai akcióhoz, sőt hálásak is voltak. A konferencián részt vett egy magyar történész is, Hunyadi Atilla, a Babes-Bolyai Egyetem egyik előadója, aki egy alkalommal helyesbített az egyik előadás kapcsán, kiemelte, hogy Károlyi Mihály kormánya nem volt bolsevik, a bolsevik kormány csak később alakult meg Magyarországon, és figyelmeztette kollégáit: különbséget kell tenni az események tárgya és következményei között. Hunyadi Atilla nem magához a konferencia témájához szólt hozzá, sokkal inkább egy sajátos történelemkoncepciót ismertetett, az ún. „interrelated history”-t, melynek lényege, hogy különféle népcsoportok a közös történelmi múltat együtt dolgozzák fel, egymás szempontjainak figyelembevételével. A konferencia kapcsán Sógor Csaba EP-képviselő a plenáris ülésen egyperces felszólalásban foglalt állást. Hozzászólásában kiemelte: ilyen országnév, ilyen történelmi esemény nem létezett. „Elutasítok minden olyan politikai magatartást, mely nacionalista indítékkal alárendeli a nemzetállami érdekeknek azon történelmi kérdéseket, melyek összefüggnek egy állam területszerzési törekvéseinek utólagos megindokolásával. Elfogadhatatlan, hogy Magyarország 1918 novemberétől történt lerohanását, a román katonai megszállást és az ország kifosztását EP-képviselők égisze alatt szervezett eseményen regionális stabilizáló tényezőként értelmezzék itt, Európa szívében, Brüsszelben. A romániai magyar közösség nevében is határozottan tiltakozom román szocialista kollegáink cinikus magatartása és nacionalista indíttatású véleményformáló kísérlete, félrevezető tájékoztatási manővere ellen. ” /Konferencia az EP-ben a „Magyar-Szovjet Köztársaság” leveréséről. = Erdély. ma, ápr. 2./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998