udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 210 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-210
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ciorbea, Victor

1994. augusztus 24.

Miron Mitrea pálfordulása, a hatalomhoz közeledése megosztotta a CNSLR-Fratia szakszervezeti tömörülést: a másik társelnök, Victor Ciorbea felhívásában kérte mindazokat, akik nem értenek egyet a jelenlegi hatalommal, azok jöjjenek egy új szakszervezeti tömörülésbe, olyanba, amelyik együttműködik az ellenzékkel. 1993-ban egyesült a két nagy szakszervezet, azonban ez sok buktatóval járt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

1994. augusztus 26.

Qintus pártjával /Nemzeti Liberális Párt/ látványosan közeledik a Vatrához, felvállalva a Vatra Romaneasca célkitűzéseit. Miron Mitrea szakszervezeti vezetőt a kormánypártban várják, Victor Ciorbea, a szakszervezeti társvezető pedig a Demokratikus Konvenció felé orientálódik. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 26./

1994. október 24.

Kolozsváron tartotta országos konvencióját a Petre Roman vezette Demokrata Párt, azzal a szándékkal, hogy elhódítsa a választókat Funar Román Nemzeti Egységpártjától. Elutasítják a román nemzet felsőbbrendűségét hirdető tételeket, nem fogadják el a kisebbségek által hirdetett kollektív jogokat és ellenzik az etnikai autonómiát. Elfogadják a kulturális önrendelkezést, a kétnyelvű feliratokat, az anyanyelvi magánoktatást, de elvetik az ifjúság erőszakos különválasztását. Kettészakadt a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Fratia Konföderáció, mert egyik társelnök, Miron Mitrea túlzottan a kormányhoz húzott. A másik társelnök, Victor Ciorbea megalakította a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációját. /Magyar Hírlap, okt. 24./

1995. október 16.

A Romániát ismét fenyegető önkény ellen tiltakozott 119 román ellenzéki értelmiségi, író, művész, politikus, szakszervezeti vezető. Közös felhívásukban a törvénykezés rendőri jellegét ítélték el. Az államtitok védelme, a Büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetek az emberi szabadságjogok megsértését tartalmazzák, korlátozzák az információhoz, a szabad utazáshoz, a magánélethez fűződő jogokat, a sajtóbírálatot börtönnel büntetik. "E folyamat rendőri logikája nyilvánvaló, és végső soron a reformfolyamat akadályozását célozza, mivel a jelenlegi rezsim ebben látja a hatalmát fenyegető legfőbb veszélyt." A Polgári Szövetség civil szervezet által kezdeményezett felhívás aláírói között van többek között Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció ellenzéki pártszövetség elnöke, Ana Bladiana írónő, a Polgári Szövetség vezető személyisége, Andrei Pippidi történész, Octavian Paler publicista, Victor Ciorbea szakszervezeti vezető, Constantin Ticu Dumitrescu, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ A szabad tájékoztatást akadályozó titokvédelmi törvény, a lakossági nyilvántartás megszigorítása és a külföldiek rendőrségi bejelentését kötelezővé tevő intézkedésellen tiltakoztak. /Magyar Hírlap, okt. 16./

1996. június 7.

A jún. 2-i választások - egyetlen szavazókörzet kivételével teljes - adatait jún. 7-én közzétették. A kormány vezetõ pártja, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ megõrizte vezetõ helyét, de az utána következõ ellenzéki Konvenció megerõsödött, harmadik a Szociáldemokrata Unió, negyedik az RMDSZ. Funar szélsõséges pártja /RNEP/ - kolozsvári sikere ellenére - kudarcot szenvedett korábbi eredményeihez képest, megelõzte a másik szélsõséges párt, a Szocialista Munkapárt, az idegengyûlölõ Nagy-Románia Párt, Corneliu Vadim Tudor párta a szavazatok 3 %-át sem érte el. 2954 polgármesteri tisztség közül 893 sorsa dõlt el az elsõ fordulóban. Bukarestben is lesz második forduló, ahol a Konvenció jelöltje, Victor Ciorbea 39 %-ot kapott, a kormánypárti Ilie Nastase volt teniszbajnok 30 %-ot. A 17.737 ezer szavazóból 10.061 ezer jelent meg az urnáknál, érvénytelen volt 473 ezer szavazat. A 893 megválasztott polgármester közül az SZDP-hez tartozik 368, az RMDSZ-hez 121 fõ. A helyi tanácsosokra leadott szavazatok tükrözik a politikai erõviszonyokat: a kormánypárt 1.506 ezer, Konvenció 1.446 ezer, Szociáldemokrata Unió 969 ezer, RMDSZ 563 ezre, függetlenek 487 ezer, Szocialista Munkapárt 445 ezer, RNEP 434 ezer, Agrárpárt 316 ezer, Nagy-Románia Párt 272 ezer, Polgári Szövetség Pártja 260 ezer, Liberális Párt'93 231 ezer szavazat, ezenkívül további 15 kis párt között osztottak meg a voksok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1996. november 20.

Nov. 20-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke megbeszélést folytatott Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével és Victor Ciorbea miniszterelnök-jelölttel. A megbeszélés a kormánykoalíciós tárgyalások előkészítésével kapcsolatosak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy indokolt az RMDSZ-nek a kormányban való részvétele. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 913. sz./

1996. november 20.

Victor Ciorbeát jelölte a DK vezető erejeként számon tartott Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt miniszterelnöknek. Ciorbea a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Fratia Konföderáció elnökeként harcolt a volt kormányfő ellen, a júniusi helyhatósági választáson a DK jelöltjeként Bukarest főpolgármesterévé választották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Victor Ciorbea /sz. 1954. okt. 26., Ponor (Fehér megye)/ jogot végzett, bíró lett, közben tanított a Bukaresti Egyetem jogi karán. 1990 nyarán a Romániai Szabad Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke lett. 1993-ban a vezetése alatt álló tömörülés egyesült a másik nagy szervezettel, a Fratia szakszervezeti konföderációval, az új alakulat /CNSL-Fratia/ társelnökévé választották. A másik társelnök, Mitron Mitrea belépett a kormánypártba és segítkezett a kormánypárt korrupciós ügyeiben, vele ellentétben Ciorbea elutasította a kormánypárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ ajánlatait egyszer miniszterelnök-helyettesi, később munkaügyi miniszteri posztra. Közben 1992-ben a clevelandi Casa Western Egyetemen folytatott menedzsertanulmányokat. Miután a szakszervezeti tömörülés egyre jobban közeledett a Vacaroiu-kormányhoz, Ciorbea otthagyta ezt a szövetséget és alapító elnöke lett a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációjának /CSDR/. Később a CSDR számos együttműködési szerződést között a Demokratikus Konvencióval /DK/. Ciorbea 1995-ben felhagyott a szakszervezeti élettel, politikai pályára lépett, a DK országos tanácsának lett megfigyelői státusú tagja. 1996-ban belépett a parasztpártba és a Polgári Szövetség elnökségének tagja lett. A helyhatósági választásokon Bukarest polgármesterévé választották. /Új Magyarország, nov. 20., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

1996. november 29.

Emil Constantinescu nov. 29-én a parlamentben letette a hivatali esküt, majd a Cotroceni-palotába ment, ahol Iliescutól átvette az államfői hivatalt. Este a pártok képviselőivel folytatott megbeszélést. Az új elnök sajtótájékoztatóján az euroatlanti integrációt nevezte Románia stratégiai prioritásának. Megerősítette, hogy megbízta a kormányalakítással Victor Ciorbeát. Emil Constantinescu tárgyalt az RMDSZ veeztőivel is. A tárgyalás után Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: az előzetes koalíciós megbeszéléseken körvonalazódott, hogy az RMDSZ két miniszteri tárcát kap, Birtlan Ákos a turisztikai tárca, Tokay György pedig a kisebbségvédelmet felügyelő tárca nélküli miniszteri poszt várományosa. /Népszabadság, nov. 30./

1996. december 2.

Victor Ciorbea dec. 2-án tárgyalást folyatott a még hivatalában levő Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel a hatalomátadás technikai részleteiről. /Magyar Nemzet, dec. 3./ 2/ Emil Constantinescu elnök dec. 2-án a televíziónak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy Románia mostantól a stabilitás tényezője. Az etnikai problémák az RMDSZ kormányzásban való részvételével "a legmagasabb szinten megoldást nyertek". Románia meg fogja kötni az alapszerződéseket szomszédaival. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1996. december 7.

A dec. 7-i lapok beszámoltak arról, hogy a volt kormánypárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ vezetősége Ion Iliescu volt államelnök részvételével megtartott ülésén úgy döntött, hogy áramvonalasítja struktúráját. A 950 tagú országos tanácsot 75-re, a központi végrehajtó bizottságét 171-ről 15-re, az állandó küldöttségét 17-ről 5-re, az alelnökök számát 14-ről háromra csökkenti. Ezeket a változtatásokat az Országos Tanács januárra tervezett ülésén fogják szentesíteni, ez a fórum fogja hivatalosan a párt elnökévé választani Ion Iliescut. A párt több nyilatkozatban támadta Emil Constantinescu államfőt és Victor Ciorbea kijelölt miniszterelnököt: az előbbi túllépte hatáskörét, amikor parlamenti ellenőrzést kezdeményezett a pénzügyminiszter ellen "a közpénzzel való rossz gazdálkodás címén, az utóbbi hozzánemértéséről tett tanúbizonyságot, amikor a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatban nyilatkozott. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

1996. december 9.

Parlamenti bemutatkozása előtt, dec. 9-én Victor Ciorbea megbízott miniszterelnök közzétette kormánylistáját és kormányprogramját. Két RMDSZ-politikus helyet kapott a kormányban: Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Tokay György a miniszterelnök mellé rendelt, a kisebbségi ügyeket felügyelő tárca nélküli miniszter. A kormányt a Demokratikus Konvenció legerősebb tömörülése, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ uralja hét miniszteri és több miniszteri rangú államtitkári poszttal, a Szociáldemokrata Unió hat tárcát kapott, köztük van a védelmi és külügyi. A kinevezettek között van Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási -, Ion Caramitru művelődési miniszter. A kormány főtitkára Remus Opris /KDNPP/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11., Magyar Nemzet, dec. 10./

1996. december 11.

A parlament két házának dec. 11-i együttes ülésén 316:152 arányban bizalmat szavazott a Ciorbea-kabinetnek. Victor Ciorbea miniszterelnök hat hónapos sürgősségi tennivalókra és négyéves távlati célkitűzésekre tagolta kormányprogramját. A rövid távú, hat hónapos program legfőbb célkitűzés a válságból való kilábolás. Növelik az állami gyermeksegélyt, a szövetkezeti földművesek nyugdíját, az energiaárakat legalább 1998-ig nem liberalizálják, de emelik addig a szintig, melyet a nemzetközi szerződések rögzítenek, megszüntetik a mezőgazdasági jövedelemadót 2000-ig, a társadalmi partnerséget fejleszteni kell, Korrupcióellenes Főigazgatóságot hoznak létre, a kormány újrakezdi tárgyalásait a Valutaalappal, felgyorsítja a tárgyalást a szomszédos országokkal, hogy a legrövidebb időn belül megköthesse az alapszerződést. A hosszú távú, 2000-ig szóló program száz oldalas. Kritikus hangot üt meg bevezetőjében a jelenlegi helyzetről szólva. Az eddigi vezetők "nem tudtak meggyőzően szakítani a korábbi diktatórikus rendszer gondolkodásmódjával és gyakorlatával". Az infláció 1996 végére meghaladta a 45 %-ot, a külső adósság várható összege az év végére 6,3 milliárd dollár, a lej erősen túlértékelt a dollárral szemben. A kormány kezdeményezni fogja a helyi közösségek autonóm pénzügyi igazgatását. Szerkezetátalakítást terveznek, regionális és helyi fejlesztést, Románia az első körben akar a NATO tagja lenni. A nemzeti kisebbségek védelme az erőszakos asszimilációval szemben, a nemzeti kisebbségek védelmét a miniszterelnökhöz tartozó tárca nélküli miniszter biztosítja. Megszüntetik az anyanyelvű szakmai képzésre vonatkozó korlátozásokat, azon a nyelven lehet felvételizni, amelyen tanultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Ciorbea bemutatkozó beszédében hangoztatta: Románia csak akkor számíthat a nagyvilág megbecsülésére, ha a sikertelenségekre nem a határokon túl vagy belül próbál magának ellenségeket felderíteni. Markó Béla szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke elmarasztalta a leváltott Iliescu-rendszer kisebbségekkel szembeni gyanakvást keltő politikáját. /Népszabadság, dec. 12./

1996. december 11.

Victor Ciorbea miniszterelnök dec. 11-i bemutatkozó beszédében egyetlen, de sokatmondó bekezdést szánt a nemzetiségi kérdésnek. Kormánya arra törekszik, hogy a kisebbségek élvezzék az esélyegyenlőséget mind a törvény előtt, mind a gazdasági, társadalmi stb. életben való érvényesülésben. Az uszító felszólalásokban nem volt hiány. Adrian Nastase megkérdezte: hogy mernek a kisebbségek elnökjelöltek, kormánytagok lenni Romániában? Minek kell nemzetiségi miniszter? Azért szükséges, válaszolta cikkében Zsehránszky István, mert "Önök uralkodásuk hét éve alatt elzárkóztak a nemzetiségeket érintő valamennyi lényeges kérdés megoldásától." Corneliu Vadim Tudor szenátor szerint Ciorbea legnagyobb hibája, hogy az RMDSZ-t bevette a kormányba. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt vezérszónoka azzal indokolta ellenszavazatát, hogy bekerültek a kormányba egy olyan nemzetiség tagjai, akiknek lojalitása kétséges. Markó Bélán, Vida Gyulán és a nem magyar kisebbségek parlamenti csoportjának vezetőjén, Varujan Pambaccianon kívül senki sem emelt szót a diszkriminatív, kisebbségellenes felszólalások ellen, még a többi vádat hevesen visszaverő Ciorbea sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

1996. december 18.

Victor Ciorbea miniszterelnök dec. 18-án fogadta Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövetet, aki átadta Horn Gyula miniszterelnöknek az új román kormány megalakulását üdvözlő levelét. Horn Gyula kormányfői dialógust kezdeményezett. /Új Magyarország, dec. 19./

1996. december 18.

Dec. 18-án összeült az új összetételű Legfelsőbb Védelmi Tanács. Elnöke Emil Constantinescu államelnök, alelnöke Victor Ciorbea miniszterelnök, tagjai között van a két fő hírszerző szolgálat vezetője /Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Ioan Talpes dandártábornok, a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója/, Dumitru Cioflina államtitkár, vezérkari főnök, az ipari, a védelmi és a belügyminiszter is. Emil Constantinescu javaslatára tárcaközi bizottság felállítását határozták el a román nemzetbiztonsági koncepcióval kapcsolatos tervezetek elemzésére és korszerűsítésére. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

1996. december 20.

Dec. 20-án, a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett az értekezleten Vida Gyula képviselőházi frakcióelnök, a kormánykoalíciós tárgyalásokat folytató RMDSZ-küldöttség tagja, Seres Dénes szenátusi frakcióalelnök és Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő, képviselőházi alelnök. Markó Béla bevezetőjében az RMDSZ kormányzásban való részvételét véglegesen eldöntött ténynek nevezte. Az RMDSZ a változás mellett szállt síkra, jelentős mértékben járult hozzá a változás bekövetkeztéhez és a továbbiakban is részt kíván venni az igazi változást szolgáló döntések meghozatalában és kivitelezésében. Az igazi változás a kormánykoalíció elkövetkező intézkedéseitől függ - mondotta. - Sikerült közös kormányprogramot kidolgozni, amelyben helyet kaptak az RMDSZ programjának fő célkitűzései, ideértve a kisebbségek, a magyar nemzeti közösség helyzetének rendezésére vonatkozó törekvéseket is. Ami a kormányban való részvételt illeti, ennek fogadtatása a közvéleményben, a sajtóban általában normális volt - egy ideig. Néhány napja azonban egyes kiadványokban sajnálatos változás állt be az RMDSZ-részvétel megítélésében, különösen a prefektusok, a prefektúrai vezető tisztségek betöltését illetően. Markó Béla kifejtette, hogy egyes megyékben a feszültséget a helyi politikai elit és egyes helyi kiadványok keltik. Emlékeztetett arra, hogy a magyar prefektusok kérdése nem előzmény nélküli, az RMDSZ-nek voltak már prefektusai Hargita és Kovászna megyében. Ezzel kapcsolatban a következő konklúziókra juthatunk - szögezte le Markó Béla - ha ott sem lehetnek magyar prefektusok, ahol a magyarság többségben él, hogyan fogadtathatnánk el az RMDSZ prefektusokat ott, ahol kisebbségben van a magyarság, vagy ahol létszáma teljesen elenyésző. Harmadik lehetőség nem lévén, az egyetlen válasz: az RMDSZ nem állíthat prefektust. Viszont ezeket a választásokat bizonyos pártok és politikai alakulatok nyerték meg! Ami az RMDSZ-t illeti, nem három, hanem öt prefektusi tisztségre is jogosult lenne. Mi azonban - mondotta - kezdettől fogva beláttuk, hogy nem rendelkezünk kellő reprezentativitással az ország egész területén, és mint egy újságíró találóan írta nemrég: az RMDSZ bölcs mértékletességről tett tanúbizonyságot. Sajnáljuk, hogy egyesek megpróbálnak feszültséget kelteni, nyilván helyi politikai és más természetű érdekekről van szó, de mi nem tehetünk mást, mint hogy kitartunk elhatározásunk mellett, és munkálkodunk az ország gazdasági talpra állításán. - Pécsi Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy amikor a Szatmár megyei RMDSZ-nek tudomására jutott, hogy prefektust állíthat a megyében, koalíciós partnerével, az RDK helyi szervezetével konzultált a tisztségre javasolt személyt illetően. A Demokrata Konvenciónak ekkor nem volt ellenvetése. Utóbb támasztott kifogásaik így megmagyarázhatatlanok. A helyi román sajtóban megjelent információkkal ellentétben, miszerint az RMDSZ Szatmárban nem állíthat prefektust, az egyezség helyi szinten is érvényes. - Tőkés László legutóbbi nyilatkozataira vonatkozó kérdésekre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy nem tud egyetérteni azokkal, akik a szövetséget "szárnyakra", radikálisokra és mérsékeltekre osztják. A kormányban az RMDSZ-nek nem egyik vagy másik szárnya vesz részt. Mindazonáltal Tőkés László tiszteletbeli elnöknek joga van véleményt formálni, sőt, véleményét ki is fejtette az SZKT bukaresti ülésén, de a testület túlnyomó többséggel az RMDSZ kormányzati részvétele mellett döntött. Vida Gyula ehhez hozzátette, hogy a kormányprogramban fellelhető RMDSZ-célkitűzések az egész magyarság törekvéseit tükrözik. Kérdés hangzott el arról, beszélt-e Markó Béla a miniszterelnökkel a prefektusokkal kapcsolatos feszültségek ügyében, és miképpen vélekedett Victor Ciorbea miniszterelnök a neki tulajdonított kijelentésről, miszerint a kormány "szeme rajta lesz az RMDSZ-prefektusokon". Ezzel kapcsolatban Markó Béla elmondotta, telefonon konzultált a miniszterelnökkel, aki cáfolta hogy az említett kijelentést tette, és megerősítette, hogy a kormány a prefektusok elosztására vonatkozó tárgyalásokat lezártnak tekinti, nem lesz újabb módosítás az ismert elosztásban. - Végül az RMDSZ politizálásának változását firtató kérdésre Markó Béla kifejtette, az új kormányzati pozícióból kifolyólag valamennyi pártnak változtatnia kell irányultságán, retorikáján, hiszen eddig - ellenzéki helyzetben - az volt a szerepe, hogy ellenőrizze és bírálja a kormányt, most viszont más attitűdre lesz szükség. De az RMDSZ-nek nem kell lényegesen változtatnia hozzáállásán, hiszen eddig is, ellenzékből is megpróbált hozzájárulni a parlamenti munka eredményességéhez, a szükséges törvények megalkotásához, módosító indítványainak nagyobb része - számszerűleg is - nem a kisebbségi kérdések megoldására vonatkoztak, hanem az ország általános gondjainak a megoldását célozták. Az RMDSZ image-ét magunk egyedül képtelenek vagyunk megváltoztatni, ehhez a sajtó segítségére van szükség, de retorikánkban bizonyos változtatásra természetesen szintén szükség lesz. Az RMDSZ tehát nem változtat politikájának orientáltságán, továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a kisebbségi kérdések megoldására, ugyanakkor szolidárisan kormánykoalíciós partnereivel keresi a megoldásokat a romániai társadalom általános gondjaira. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 935. sz./

1996. december 21.

Dec. 21-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület megvitatta a területi szervezetek, szakmai és civiltársadalmi szerveződések javaslatait az RMDSZ által betöltendő prefektusi, alprefektusi és prefektúrai vezérigazgatói tisztségekre vonatkozóan, és meghallgatta a javasolt személyeket. A meghallgatás után az Ügyvezető Elnökség javaslati listát terjesztett elő az RMDSZ Operatív Tanácsának, amely ugyancsak dec. 21-én este megvitatta a javaslatokat és összeállította azt a listát, amelyet az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásokat folytató küldöttsége dec. 22-én Victor Ciorbea miniszterelnöknek előterjesztett. A javasolt személyekről a kormánykoalíciós partnerekkel kötött megállapodás alapján kölcsönös konzultációra, egyeztetésre kerül sor, ami után a miniszterelnök kinevezi a megyei prefektusokat és alprefektusokat. A vezérigazgatókat a prefektusok javaslatai alapján a kormány főtitkársága és a helyi közigazgatási hivatal összehangolásával megbízott miniszter nevezi ki - értelemszerűen a prefektusok kinevezése után. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 23., 936. sz./

1997. január 3.

Jan. 3-án újabb megbeszélést tart Victor Ciorbea miniszterelnök az RMDSZ megbízottaival a kinevezendő magyar államtitkárok személyéről. Az első megbeszélés karácsonykor volt. A magyar prefektusok átvették hivatalukat. Az RMDSZ-nek odaítéltek egy főigazgató tisztséget Bákó /Bacau/ megyében is, de ez olyan helyi felzúdulást keltett, hogy az RMDSZ inkább lemondott a posztról. /Népszava, jan. 3./

1997. január 4.

A Vacaroiu-kormány eltitkolta a valóságot, jelentette ki a televízióban Victor Ciorbea miniszterelnök, az infláció háromszor nagyobb az ismertnél, a költségvetési hiány pedig öt-hatszorosa annak, amit Bukarest a Nemzetközi Valutatalappal közölt. A privatizációt, a reformot csak látszólag hajtották végre. Egyetlen megoldás létezik: az üzemanyag- és energiaárak hozzáigazítása a világpiaci szinthez, a gyors privatizálás és a megfelelő szociális intézkedések. A kormány vállalja a népszerűtlenséget, mondta. Január elsejétől duplájára nőnek a benzinárak, emelkednek a vasúti szállítási díjak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

1997. január 8.

Walter Slocombe, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának helyettes államtitkára Romániába látogatott, jan. 9-én megbeszélést folytatott Emil Constantinescu elnökkel, Victor Ciorbea miniszterelnökkel és a védelmi miniszterrel. A vendéglátók igyekeztek meggyőzni Slocombe-ot Románia geostratégiai fekvéséről és azt, hogy az ország mennyire fontos egyensúlytényező a térségben. Románia számára elsőrendű érdek a NATO-csatlakozás, hangsúlyozta Constantinescu elnök. Slocombe kijelentette, hogy pozitív benyomásokat szerzett az országról, elsősorban a hadsereg reformjáról, elismerően szólt Romániának a békepartnerségi programban nyújtott teljesítményéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11-12./

1997. január 14.

Gheorghe Funar pártelnök, kolozsvári polgármester jan. 15-én kihallgatást kért Emil Constantinescu elnöktől és Victor Ciorbea miniszterelnöktől, hogy ismertesse a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása elleni érveit. Kolozsvár városi tanácsában a pártjához /RNEP/, a Nagy-Románia Párthoz és a volt kormánypárthoz tartozó tanácsosok jan. 13-án a főkonzulátus elleni tiltakozó határozatot fogadtak el, a kormánypárti tanácsosok távollétében. Azok ugyanis tiltakozásul elhagyták az ülést. Gilda Lazar külügyi szóvivő kifejtette, hogy Románia külpolitikáját az állami hatóságok alakítják ki. Hozzátette, hogy Funar túllépi hatáskörét, makacs fellépését "akár az állam biztonsága elleni merényletnek is lehet tekinteni". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

1997. január 22.

Constantin Degeratu dandártábornokot nevezték ki a hadsereg új vezérkari főnökévé, jelentette be jan. 23-án a védelmi minisztérium, előzőleg Victor Ciorbea miniszterelnök felmentette jan. 23-án Dumitru Cioflina hadtesttábornokot államtitkári és vezérkari főnöki tisztségéből. A miniszterelnök ugyancsak felmentette Florentin Popa hadosztálytábornokot államtitkári tisztségéből, utódává Dan Zaharia hadosztálytábornokot nevezte ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

1997. január 25.

Jan. 28-án Markó Béla szövetségi elnök részt vett az RMDSZ képviseletében a Cotroceni Palotában Emil Constantinescu államfő és Victor Ciorbea miniszterelnök találkozóján a koalíciós pártok vezetőivel. A tanácskozáson a kormánynak a nemzetközi szervezetekkel (Nemzetközi Valutaalap, Világbank) a napokban folytatott tárgyalásairól, a reform megkívánta, elkerülhetetlen gazdasági és pénzügyi intézkedésekről, illetve a velük összhangban szükséges szociális védelmi intézkedésekről folyt konzultáció. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 30., 956. sz./

1997. január 28.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke jan. 29-én a bukaresti amerikai nagykövet rezidenciáján találkozott Tom Lantossal. Az Amerikai Kongresszus képviselője több európai országban tett utazása során jan. 29-én érkezett kétnapos látogatásra Bukarestbe, ahol megbeszéléseket folytat Emil Constantinescu államfővel, Victor Ciorbea miniszterelnökkel és más vezető román politikusokkal. A találkozón az RMDSZ kormányzati szerepéről, a koalíciós kormány programjáról, Románia euro-atlanti integrációs törekvéseiről tájékozódott az amerikai politikus. Természetesen szó esett az RMDSZ és a romániai magyarság sajátos törekvéseiről, kiemelten az anyanyelvű oktatás helyzetéről, a kolozsvári magyar egyetem kérdéséről, a nyelvhasználatról a helyi adminisztrációban és igazságszolgáltatásban, a kétnyelvű feliratokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29., 955. sz./

1997. január 28.

Victor Ciorbea miniszterelnök jan. 30-án a tévében a súlyos gazdasági helyzetről beszélt. Az ország költségvetési hiánya háromszorosa a tervezettnek, és eléri a hazai össztermék 13 %-át. Románia 4-6-szor annyi energiát használ fel egy termék előállítására, mint a nyugat-európai országok, a szomszédos országokhoz képest ez az elmaradás két-háromszoros. Ciorbea kemény intézkedéseket helyezett kilátásba. A legnehezebb helyzetben levők támogatására külön szociális intézkedéseket dolgoznak ki. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

1997. február 15.

Victor Ciorbea miniszterelnök febr. 17-i sajtóértekezletén ismertette a kormány reform- és szociális intézkedéseit. A sokkterápia febr. 18-tól való bevezetéséről volt szó. A rendkívül nagyarányú áremelést mellett több mint 50 %-os fizetés- és nyugdíjemelés lesz, az ösztöndíjakat 60 %-kal emelik, az árak viszont elszabadulnak, például a benzin 1900 lejről 2900 lejre emelkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ Az árak liberalizálásának hatását a kormány a szociális védőintézkedésekkel legfeljebb csak 75 %-ban tudja kompenzálni, állapította meg Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

1997. február 20.

Febr. 23-án Romániába érkezett a magyar parlamenti európai integrációs bizottságának küldöttsége, élén Orbán Viktorral. A küldöttség megbeszélést folytat a román parlament integrációs bizottságával, fogadja őket Emil Constantinescu elnök és Victor Ciorbea miniszterelnök is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./

1997. február 23.

Az RMDSZ javaslatára Victor Ciorbea miniszterelnök febr. 25-én kinevezte dr. Klaus Fabritiust, a Német Demokrata Fórum képviselőjét a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal államtitkárává.

1997. február 28.

Márc. 1-jén Kolozsváron találkoztak az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai és az RMDSZ prefektusai, alprefektusai és prefektúrai főigazgatói. A tanácskozás napirendjén szerepeltek az ügyvezető elnök tájékoztatója az országos koalíciós egyeztetésekkel kapcsolatban; a megyék kormánymegbízottainak beszámolói a koalíció gazdasági-szociális reformprogamja végrehajtásának menetéről, a minisztériumok megyei kirendeltségei élén történő változások folyamatáról, valamint a megyei korrupcióellenes bizottságok tevékenységéről. A tanácskozás részvevői megállapították, hogy e változások megfelelnek a választások után érvényre jutott új szemléletmódnak, a lakosság részéről támogatásra találnak, azonban bizonyos esetekben a szükséges kormányzati lépések ütemét gyorsítani kell. A jelenlévők elhatározták, hogy emlékeztetőt fogalmaznak meg Victor Ciorbea miniszterelnök és Remus Opris kormányfőtitkár számára, amelyben javaslatokat tesznek a kormányprogram hatékonyabb végrehajtását szolgáló gyakorlati intézkedésekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 3., 978. sz./

1997. március 8.

Victor Ciorbea miniszterelnökkel budapesti útja előtt interjút készített az MTI. Elmondta, hogy az RMDSZ részvétele a kormánykoalícióban amennyire hasznos, annyira szükséges és természetes, még ha premiert is jelent Románia történelmében. Be tudták bizonyítani, hangsúlyozta, hogy lehetséges az etnikumközi és felekezetközi együttmunkálkodás. Az előző kormány éppen arra épített, hogy mesterséges konfliktusokat teremtsen románok és magyarok között. Ciorbea kifejtette, hogy a román kormánybeli magyar miniszterek eredményei nagyon jók, elégedett tevékenységükkel. "Az oktatásügyi törvényben megváltoztatjuk azokat az előírásokat, amelyek bizonyos korlátozásokat írnak elő a kisebbségi anyanyelvi oktatásban, például szakoktatás, az egyetemi oktatás tekintetében. Ezután kerül sor a kolozsvári egyetem létrehozására, ami azonban kétszakaszos folyamat lesz. Először a Babes-Bolyai Egyetem keretében jön létre magyar tagozat. Ez nagyon fontos, egyetértettek vele a a politikai vezetők, az RMDSZ vezetői és a kormánybeli kollégáink. Ugyanakkor, még ebben az évben olyan tanulmányi csoportot akarunk létrehozni, amelyben a kolozsvári egyetemen magyar nyelven oktatnak jogot. A kétnyelvű feliratok kérdése a helyi közigazgatási törvény módosításával nyer majd megoldást, ami szintén az első hat hónapra időzített tennivalóink közé tartozik." Szerinte azért Magyarország az első ország, ahova kormányfőként ellátogat, mivel alá akarja húzni az új hatalom, hogy milyen különleges fontosságot tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének. Végül Ciorbea kifejezi meggyőződését, hogy lehetséges a történelmi megbékélés Románia és Magyarország között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./ Ciorbea hasonló módon nyilatkozott a Magyar Hírlapnak is, elfogadta a Bolyai Egyetem megalakítását, mondván, hogy ez két szakaszban történik. Elmondta, hogy magyar nyelvű részleg indul a kolozsvári egyetemi karon. /Magyar Hírlap, márc. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-210




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998