udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Constantinescu, Victor Romulus

1997. május 6.

Lehetséges, írta Szász, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szoborarcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le" és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak. Kifejezte azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból miért kell arra következtetni, hogy a magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés éri.". Szász János kifogásolta, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket vont le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. /Szász János: Néhány kérdés a Ziua szerkesztőségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredenta adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredenta törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat jegyzi meg a lap amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy a etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. A Cronica Romana tévesen közli, hogy az RMDSZ Kolozs megyei elnöke tette a vitatott kijelentéseket a magyar adásban. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6., 82. sz.

1998. május 6.

A Romániai Magyar Szóban Szász János úgy értékelte, lehetséges, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szobrának arcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak". Kifejezi azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból arra következtet, hogy a Magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés érte. Szász János kifogásolja, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket von le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredentista adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredentista törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat - jegyzi meg a lap - amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6./

1998. november 21.

Nov. 21-én Kolozsvárott nagygyűlést tartottak, amelyet a Szabadság joggal nevezett fasiszta tüntetésnek. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke szónoklatában a barbár magyarságról beszélt, mondván, a magyar fajzat Románia halálos ellensége. Kijelentette, hogy ha hatalomra kerül, akkor életfogytiglani börtönre ítéli Emil Constantinescut és rács mögé juttatja az RMDSZ-szel kollaborálókat. Kilátásba helyezte azt is, hogy az RMDSZ egy nürnbergi perhez hasonlóra számíthat. A Petőfi-Schiller egyetemet Horthy-Hitler főiskolának nevezte, majd Magyarországot a barbárok hazájának minősítette, ahol az átutazókat életveszély fenyegeti. A gyűlésnek több felszólalója volt: Gheorghe Funar, az NRP új főtitkára, Victor Romulus Constantinescu, Raul Sorban, Miron Cosma volt bányászvezér és Alexandru Nerisanu. Az RMDSZ Kolozs megyei képviselőinek tanácsa Tiltakozást tett közzé, kifejtve, hogy Tudor gyalázkodó beszédén túl az utóbbi időben a román médiában és a politikai életben aggasztóan elszaporodtak az RMDSZ- és magyarellenes támadások, fasiszta fenyegetések. Az RMDSZ kérte a sértő, gyalázkodó megnyilatkozások szerzőinek felelősségre vonását. "A román demokrácia gyökértelensége, a kormány bizonytalansága, valamint az egyre romló gazdasági helyzet a fasiszta megnyilvánulások termőtalaja" - olvasható a tiltakozásban. A Szatmári Friss Újságban Takács Csaba ügyvezető elnök fejtette ki véleményét: "Az RMDSZ mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy e szélsőséges megnyilvánulásokra végre érvényesüljenek a jogállam alkotmányos rendeletei, vagyis az illető intézmények lépjenek fel az ilyen jelenségek ellen. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége megkapja a gyűlés teljes hanganyagát, és gondoskodni fog arról, hogy a társadalomra és a román demokráciára nézve veszélyes utalások dokumentum anyaga eljusson az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz, az igazságügyi miniszterhez, a főügyészhez és az Európa Tanács Emberjogi Bizottságához. A szélsőséges nacionalizmus elterjedését, az etnikai gyűlöletkeltést mindenképpen jelezni kell az Európa Tanácsnak, amelyik Románia monitorizálását csak időszakosan függesztette fel. Ez az egész eset akár a román állam fokmérőjévé is válhat. Az RMDSZ ugyanakkor a parlament elé terjesztett nyilatkozatban fog tiltakozni Corneliu Vadim Tudor kijelentései ellen". "Ha megfigyeljük, Romániában magyarellenes nyilatkozatok, sértegetések, a demokráciát súlyosan megkérdőjelező cselekedetek miatt román nemzetiségűt még egyetlenegy esetben sem marasztaltak el... Egy szoborra való felmászás három év börtönbüntetést jelent egy magyarnak és dicséretet egy románnak. Hogy meddig mehet még ez így, nem tudom. De úgy látszik, komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy ez a kisebbségek ellen irányuló folyamat ne szűnjön meg." /Az RMDSZ az Európa Tanácshoz fordul a kisebbségeket sértő megnyilvánulások miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25., Fasiszta tüntetés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

1999. június 1.

A legnagyobb román ellenzéki politikai alakulat, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) magába olvasztotta a Román Egység Szövetségének Pártját (PAUR). Miután tavaly az addig pártelnök Gheorghe Funart kizárták a Román Nemzeti Egységpártból (PUNR), a szélsőségesen nacionalista kolozsvári polgármester létrehozta a PAUR nevű saját pártját. Mivel tömörülését nem sikerült pártként hivatalosan bejegyeztetnie, Funar belépett Corneliu Vadim Tudor Nagy Románia Pártjába (PRM), amelynek főtitkára lett. Híveinek többsége azonban nem követte őt. Az ily módon vezér nélkül maradt párttagokat magába olvasztotta az erdélyi bázisának megszilárdítására törekvő PDSR. Az egyesülésről szóló megállapodást Kolozsváron írta alá Ion Iliescu volt államfő, a PDSR elnöke és a PAUR vezetője, Victor Romulus Constantinescu, aki a Kolozs megyei tanácsnak is elnöke. A 26 ezernyi taggal rendelkező PAUR bekebelezésével a PDSR magáénak mondhatja a Kolozs megyei tanács képviselőinek ötven százalékát és a kolozsvári városi tanács szavazatainak egyharmadát. Iliescu körútja során a hétvégén felkereste Marosvásárhelyt, Kolozsvárt és Nagybányát. /Az egyformák összegyűlnek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

1999. július 3.

Júl. 2-ára Funar polgármester gyűlésre hívta a városháza alkalmazottait, a városháza hatáskörébe tartozó vállalatok vezetőit és alkalmazottait, valamint a megyei tanács képviselőit. Jelen volt többek között Victor Romulus Constantinescu megyei tanácselnök, Liviu Neag megyei tanácsos, a Közszállítási Vállalat igazgatója, Liviu Medrea, a Közterület Fenntartó Vállalat (RADP) igazgatója, Grigore Dejeu alpolgármester. A hivatal nagytermében tartott találkozóra Funar meghívta valamennyi kolozsvári honatyát. A meghívásnak egyedül Iuliu Pacuraru demokrata képviselő tett eleget. A politikus emlékeztette a jelenlevőket, hogy a kisebbségek jogait előíró román-magyar alapszerződést, valamint az Európa Tanácsi 1201-es ajánlását a régi hatalom fogadta el, a jelenlegi koalíció nem tett mást, mint igyekszik betartani a Románia által vállalt kötelezettségeket. Funar tüntetésre szólított fel. A tüntetők a memorandisták emlékművénél találkoztak. A tüntetőket szemeteskocsi várta, amelyre a következő szöveget írták: "Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. Átkozott legyen a román nyelv gyászhuszárainak neve." A gépkocsin a kormánykoalíciós pártok nevét is feltüntették. A körülbelül 200 tüntető feliratokat vitt az alábbi szövegekkel: Nemet Románia föderalizálásának!, Miért árultátok el a román nyelvet? A tüntetők végigvonultak több utcán. A felvonulás végén a résztvevők a szemeteskocsiba dobták a kormánykoalíciós pártok kezdőbetűit ábrázoló feliratokat. Ezzel párhuzamosan a Viorel Catarama vezette Román Nemzeti Párt (PNR) férfikórusa hazafias énekeket adott elő. /Kiss Olivér: Szélsőségesek gyűlése és utcai felvonulása Kolozsváron Tiltakozás a magyar nyelvhasználat ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998