udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 117 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-117
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vida Gyula

1990. január 5.

Az egyik új magyar hetilap, a Szilágysági Szó első száma jelentette be, hogy 1989. dec. 31-én megalakult az RMDSZ Szilágy megyei tanácsa. Elnök: Vida Gyula közgazdász, alelnökök: Székely István ref. lelkész és Józsa László munkás, titkár: Sajter Margit jogász. Az RMDSZ megyei tanácsának küldötte Varga István, a Nemzeti Megmentési Front Szilágy Megyei Tanácsának alelnöke, /Szilágysági Szó (Zilah), jan. 5. -1. sz./ Zilahon 1950-ben szűnt meg a Szabadság hetilap, azóta nem volt magyar nyelvű sajtótermék a városban.

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. február 27.

A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. június 19.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Vida Gyula /sz. Szilágysomlyó, 1932. jan. 1./ képviselő Szilágysomlyón lakik, jogász-közgazdász. Szükség van a nemzetiségi statútum kidolgozására. Teljes kulturális és oktatási autónómiát kell biztosítani a nemzetiségeknek, továbbá az anyanyelv szabad használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban. Jelenleg megyei szinten a magyarokat kizárták az államigazgatási szervekből, ezen kell majd változtatni a helyhatósági választás eredményének megfelelően. A magyar sajtó legyen harcos, álljon ki a magyarság egyéni és kollektív jogainak védelméért. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1993. január 29.

Vida Gyula képviselő az RMDSZ kongresszusán figyelmeztetett: saját felmérései igazolják, hogy a munkanélküliek között aránytalanul több a magyar, mint a román. A parlament pénzügyi-gazdasági bizottságának titkáraként betekinthetett állami nyilvántartásokba. Ahol a magyarok részaránya például 30 százalék, ott a munkanélkülivé váltak majdnem fele magyar. A magyarok majdnem teljesen kiszorultak a vezetésből. /(Vásárhelyi): Halló, itt a Brassói Lapok. = Brassói Lapok, jan. 29. /

1993. február 3.

Vida Gyula RMDSZ-képviselő, a parlament költségvetési, pénzügyi és bankrendszerrel foglalkozó szakbizottságának titkára arra hívta fel a brassói kongresszuson a figyelmet, hogy gazdasági programot is ki kell dolgozni. A románok Dacia Felix Vatra-érdekeltségű bankrendszere magyarlakta területeken felvásárolja az ingatlanokat, továbbá magyar kulturális célú épületeket. Szükség lenne tehát egy bankra. Egy bank megnyitására kétmilliárd lejre van szükség, az elszegényedett erdélyi magyarság ennyit nem tud összegyűjteni. Külföldi érdekeltséget kell felkutatni, amely a magyarlakta területen építené ki a hálózatát. /Magyar Nemzet, febr. 3./

1993. július 8.

Vida Gyula RMDSZ-képviselő, gazdasági szakember megállapítása szerint az állami költségvetés az összeomlás szélén áll, ilyen körülmények között szinte hazárdjáték az értéknövekedési adó bevezetése. Az állami intézmények nem készültek fel kellően. A hivatalos nyilatkozatok ellenére felgyorsuló inflációs folyamatot indít el az új adó, mert a luxusadó is nő és a vámilletéket is emelni fogják. /Fejér László: Interjú Vida Gyula parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1993. augusztus 13.

Frunda György RMDSZ-szenátor a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta a vele készített interjúban. A PER /Project on Ethnic Relations/ Romániában két találkozót szervezett, ahol két RMDSZ-társával együtt felvázolták a legsürgősebben megoldandó problémákat: kisebbségi törvény, tanügyi törvény, kétnyelvű feliratok. Frunda arról neszélt, hogy a találkozóról beszámoltak a képviselő csoportban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozat úgy beszélt róluk, mint nemzetárulókról. Frunda hangsúlyozta, hogy ezeken a találkozókon értek el eredményeket. Nem mondtak le a Bolyai Egyetemről. Frunda szerint az őket elítélő nyilatkozatok a magyarságnak ártanak. A magyarságnak békét kell biztosítani és olyan célokat kell kitűzni, ami elérhető. Frunda mindig is ellenezte a hűbelebalázs-politikát, azt "hogy olyasmiket nyilatkozunk, olyan kijelentéseket teszünk, amelyeknek a következményeit nem fogjuk fel abban a pillanatban, és utána egy egész csapatnak azon kell dolgoznia, hogy megmagyarázza, mit is akartam mondani." Frunda szerint a Nemzeti Kisebbségi Tanács nem kirakat-intézmény. Frunda nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, az RMDSZ nem akar kormányozni. Frunda határozott nézete, hogy igenis, az RMDSZ-nek be kell kerülni a kormányba. Sok jó magyar szakember van ebben az országban, jegyezte meg. Vida Gyula például miniszter is lehetne, a parlamentben is tekintélye van, mindig meghallgatják. És vannak mások is. Frunda elismeri, hogy van kisebbségi diszkrimináció. "Azzal, hogy mindig azt mondjuk, hogy minket elnyomnak, hogy nincs lehetőség, nem érünk el semmit. Dolgozni kell, vállalkozni, különben itt a vég." /Balázs János: Ha az RMDSZ kormánypárt lenne, akkor lennék a legboldogabb. Interjú Frunda György RMDSZ-szenátorral. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 13-19./

1993. szeptember 1.

A korrupció megszüntetéséről fejtették ki álláspontjukat a parlamenti pártok. A kormánypárt szerint állandóan harcolni kell a korrupció ellen. Viorel Salagean RNEP-szenátor diverziónak nevezte a korrupció elleni vitát és célszerűtlennek nevezet a korrupció elleni bizottságot. Vida Gyula RMDSZ-képviselő szerint a parlamenti bizottság a jelenség hatásaiból és nem annak okaiból indul ki. A közvélemény a korrupció elleni konkrét intézkedéseket vár. /A korrupciós botrány vitája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1993. november 15.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ Illyefalván, nov. 13-15-e között tartotta meg második tisztújító vándorgyűlését. Vida Gyula parlamenti képviselő előadásában rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./ Újraválasztották elnöki funkciójába Kerekes Jenő /Kolozsvár/ ny. professzort, alelnökök lettek: Feyné dr. Vincze Mária egyetemi docens /Kolozsvár/, Szécsi Kálmán /Székelyudvarhely/, Kelemen Emese /Marosvásárhely/ és Szőke Erzsébet egyetemi hallgató /Kolozsvár/. /Vándorgyűlés Illyefalván. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Az RMKT a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem támogatásával, a Bölöni Farkas Sándor Közgazdasági Alapítvánnyal közösen szervezett posztgraduális képzést: huszonnégy egyetemet végzett közgazdász Budapesten négy féléves posztgraduális képzésben részesül. A bankhálózatban dolgozó ötven közgazdász kéthetes intenzív továbbképző tanfolyamon vehetett részt. A vezetőség beszámolója szerint papíron 12 vidéki szervezet szerepel, a gyakorlatban 5-6 működik., A társaság 2300 kötetes könyvtára Kolozsváron működik. /A Romániai Magyar Közgazdász Társaság tevékenységéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

1993. november 20.

Illyefalván tartotta meg második vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/. Vida Gyula parlamenti képviselő előadásában rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. Újraválasztották elnöki funkciójába Kerekes Jenő professzort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./

1994. március 4.

A bankrendszer számára nincs kialakított jogi keret, hiányzik a devizatörvény, a létező szabályozások sem működnek, ismertette a jelenlegi helyzetet Vida Gyula képviselő. A bankok igazgatótanácsaiban, továbbá az állami számvevőszékben nincs magyar nemzetiségű, az információzárlat hatékony. Fontos lenne, mondta, hogy a jövőben az ország gazdasági-pénzügyi irányító intézményeiben magyarok is legyenek, enélkül nem lehet ellátni a magyarság gazdasági érdekvédelmét. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

1994. március 30.

Keveset tud a frakció munkájáról az RMDSZ, ezen kívánnak változtatni kihelyezett frakcióülésekkel, nyilatkozta Szabó Károly szenátor, az RMDSZ-frakció vezetője. Kemény küzdelem várható az elkobzott egyházi vagyon ügyében. Fontosnak tartja a frakción belüli csoportszellemet, jelentette ki Vida Gyula képviselő, az RMDSZ-frakció vezetője. Szorosabb kapcsolatra van szükség a sajtóval, hogy tájékozódhasson a magyar közvélemény a parlamenti munkáról. Aki RMDSZ-listán kerül be a parlamentbe, annak tiszteletben kell tartania az RMDSZ programját. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 30./

1994. április 25.

Ápr. 25-én Vida Gyula RMDSZ-képviselő interpellált a földtörvénnyel kapcsolatban. Több megyében ugyanis a községi, megyei bizottságok visszavonják vagy módosítják a kiosztott birtokleveleket. Vida Gyula kérte az összes ilyen természetű visszavonások, illetve módosítások esetében a törvényesség visszaállítását. /RMDSZ Tájékoztató, 270. sz., ápr. 26./

1994. augusztus 23.

A Reménység Szigetén, Budapesten évente megrendezik az erdélyi polgármesterek konferenciáját az Erdélyi Gyülekezet. Németh Géza református lelkész köszöntötte a megjelenteket. Vida Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi romániai politikai helyzet nem érett meg arra, hogy az alapszerződést megkössék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20-21./ A résztvevők közös állásfoglalásukban kérték a helyi hatóságokat, segítsék az itteni karitatív központot, hogy folytathassa áldásos tevékenységét, így a betegek támogatását, a népfőiskolai előadásokat. Tabajdi Csaba államtitkár is megjelent, kifejtette, hogy "a közönyösség, de még inkább az ellenséges hangulat jellemző, ha a határokon túli magyarságról van szó." Szerinte első lépésként a hat parlamenti párt részvételével koordinációs tanácsot kell létrehozni, de minden esetben figyelembe kell venni a határokon túli magyar szervezetek véleményét is. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban kijelentette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." A Duna Tv-nek meg kell tartani önállóságát, de a Magyar Televízióba integrálva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

1994. szeptember 13.

Az RMDSZ képviselőcsoportja szept. 13-án Tokay Györgyöt választotta meg elnöknek. Tokay György előzőleg 1992. szeptemberétől 1994. márciusáig volt már elnök, akkor Vida Gyulát választották a helyébe, most újra Tokay lett az elnök. Takács Csaba lemondott képviselői mandátumáról, mert az RMDSZ alapszabályzata szerint ez összeegyeztethetetlen RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségével, képviselői helyét Fekete Zsolt foglalta el, aki az RMDSZ-frakció titkára lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., /Új Magyarország, szept. 15./

1995. január 15.

Jan. 15-én Szilágysomlyón ünnepelték a helyi RMDSZ-szervezet ötéves fennállását. Tőkés László püspök is megjelent az ünnepségen. Acsádi Elek helyi RMDSZ-elnök üdvözlő beszéde után Vida Gyula parlamenti képviselő emlékeztetett az 1990. jan. 18-i alakuló ülésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

1995. február 16.

Vida Gyula RMDSZ-képviselő az 1995. évi költségvetés vitáján tartott felszólalásában megállapította, hogy az előterjesztés nem tekinthető a költségvetést megalapozó dokumentumnak. Az 1994-es évből csak a pozitív folyamatokat mutatja be. Az eladatlan ipari árukészlet egy év alatt 54 %-kal nőtt, folytatódott tehát az elavult struktúrák pénzelése. 1994-ben 35 %-os volt a magánszektor hozzájárulása a nemzeti össztermék termeléséhez, az iparban azonban csak 10 %-os. Az állami vállalatok adóssága az elmúlt évben 40 %-kal emelkedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

1995. február 22.

Vida Gyula RMDSZ-képviselő összefoglalta az elmúlt évek román gazdaságpolitikáját. 1990. januárja és októbere között Petre Roman kormánya tevékenységét az improvizáció és a voluntarizmus jellemezte. Az év elején létező kétmilliárd dolláros valutatartalékot elköltötte, jórészt fogyasztási cikkekre. Őszre Románia fizetésképtelenné vált. 1990. októbere és 1991 szeptembere között a kormány külföldi szakértők bevonásával kidolgozott egy sokkterápiára épülő stabilizációs programot. Ezt a programot nem hajtották végre, a program kirakatjelleget öltött, a kormánynak arra kellett, hogy külföldi segélyekhez és hitelekhez jusson. 1991 szeptemberében a "bányászok segítségével" lemondásra kényszerítették Petre Romant. 1991 októberétől az 1992-es választásokig a Theodor Stolojan vezette kormánynak nem volt lehetősége önálló gazdaságpolitikát kidolgozni, mert csak átmeneti ügyintézési kompetenciával rendelkezett. A hiperinfláció felgyorsult, az életszínvonal jelentősen visszaesett. 1992-ben 1989-hez viszonyítva a bruttó hazai termék több mint egyharmaddal, az ipari termelés majdnem a felére csökkent. Az ország a fizetésképtelenséggel küszködött. 1992-ben a Vacaroiu-kormány gazdaságpolitikai programot fogadott el az infláció visszaszorítására, a valutahiány mérséklésére. 1993 végén a kormány a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásai keretében módosította a gazdasági programot, ezeket a célkitűzéseket 1994 februárjában elfogadta a parlament. A gazdaságpolitikai célkitűzéseket a kormány módosította. 1994-ben a gazdasági reform lelassult, súlyosbodtak az egyensúlyi zavarok, az állami vállalatok és társaságok 80 százaléka fizetésképtelenné vált. A csődeljárás jogi szabályozása késik, mert a kormány nem meri vállalni a felelősséget az esetleges társadalmi feszültségekért, a munkanélküliség további növekedéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

1995. március 16.

Vida Gyula RMDSZ-képviselő fogadónapjain hangsúlyozta, hogy az állami gazdaságok részvényeseiknek 1994-ben kötelesek kiadni egy hektár terület után 600 kg gabonát. Vida Gyula interpellációt fog benyújtani, mert sok helyen ennek nem tesznek eleget. A veteránok, volt hadifoglyok, elhurcoltak ügyében kiadott határozatokat nagy késéssel hajtják végre. Az RMDSZ-frakció már interpellált az érdekükben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

1995. június 17.

Jún. 17-én Szilágykrasznán tartották meg a harmadik Partiumi Önkormányzati Konferenciát. Az értekezlet előtt a megjelentek Tőkés László püspök igehirdetését hallgatták meg. Négy megyéből érkeztek képviselők, polgármesterek és tanácsosok. Vida Gyula RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a megjelent négy megye /Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy/ 1,8 millió lakosából közel 500 ezer magyar. Az országos 11,1 %-os munkanélküliséget meghaladó Szilágy megyében /18,2 %/. Magyari László Nándor, az RMDSZ önkormányzati kérdésekkel foglalkozó alelnöke kifejtette, hogy a szövetség és az önkormányzatok között nincs alárendelés, de köztük laza a kapcsolat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ A konferencia résztvevői nyilatkozatban tiltakoztak a kormány azon döntése ellen, hogy a megszüntetett közigazgatási egységek visszaállítására csak a prefektusok tehetnek javaslatot, a helyi lakosságot erről nem kérdezik meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

1995. július 20.

Júl. 20-án Kovács László külügyminiszter az RMDSZ bukaresti székházában találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, dr. Bárányi Ferenccel, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnökével, Borbély László és Vida Gyula képviselőkkel. Kovács László tájékoztatta az RMDSZ vezetőit tárgyalásainak eddigi tapasztalatairól, arról, hogy a kisebbségi kérdésnek az alapszerződésben való szerepeltetése kérdésében a két fél álláspontjában továbbra is elvi különbségek vannak. A román fél ellenezte a kisebbségi kérdést érintő dokumentumok szerepeltetését a szerződésben, míg a magyar fél ezt fontosnak tekinti. Markó Béla elmondta, hogy tovább erősödik a nacionalista nyomás, legutóbb a vezető kormánypárt az RMDSZ-t az európai biztonságot veszélyeztető szervezetként bélyegezte meg. Markó Béla kifejtette, hogy a nem feketekereskedelem visszaszorításának nem a vízumkényszer lenne a megfelelő eszköze, továbbá hangsúlyozta, hogy a Kossuth Rádió hatósugarának csökkentése súlyosan érintené a romániai magyarságot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 20., 578. sz./

1995. november 25.

A lej elértéktelenedése folytatódik, aug. 31-én a dollár árfolyama 2069 lej volt, nov. 16-án elérte a 2442 lejes szintet. Az eladhatatlan, készletet növelő termékek értéke 1994. jan. 1-jén 2200 milliárd lejt tett ki, 1995. aug. 1-jén már 2800 milliárd lejt. A külkereskedelmi mérleg deficitje az év első nyolc hónapjában 1,4 milliárd dollár volt. Románia valutatartaléka augusztusra 1,5 milliárd dollárra csökkent. A bankok nyeresége viszont állandóan emelkedett, a Nemzeti Bank nyeresége 1994-ben megháromszorozódott, 994 milliárd lejt ért el. 1994-ben ez egyenlő volt az egész romániai ipar által termelt nyereség 72 százalékával, ismertette a gazdasági helyzetet Vida Gyula képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21., 22., 24-25./

1996. január 31.

AZ RMDSZ kedvezően fogadta azt a magyarországi intézkedést, miszerint a határon túli kárpótoltak számára 600 millió forint értékben részvénycsomagot különítettek el. Vida Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ gazdasági szakértője nagyszerű lépésként értékelte ezt az intézkedést. /Magyar Hírlap, jan. 31./

1996. február 22.

A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége meghívására az RMDSZ gazdasági küldöttsége febr. 22-23-án látogatást tesz Magyarországon. A küldöttség tagjai: Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető, Antal István, Pécsi Ferenc és Borbély László képviselők, valamint Náznán Jenő, az RMDSZ ügyvezető gazdasági alelnöke. A küldöttség privatizációs kérdésekben folytat megbeszéléseket Budapesten, találkozik a HTMH, az Új Kézfogás Alapítvány képviselőivel, Széles Gáborral, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökével és az Ipari Minisztérium illetékeseivel. /Privatizációról tanácskoznak Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

1996. március 8.

Romániának még mindig nincs költségvetése. Már tavaly novemberben elkészült a költségvetés tervezete, erre szükség is volt, mert a hitelfolyósítást 1995 nyarán befagyasztották és a kormány a Nemzetközi Valutaalapnak akarta bizonyítani, rendelkezik a tervezettel, vázolta fel a jelenlegi helyzetet Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. Ezután megkezdődött a halogatás, januárban összehívták a szakbizottságot, melynek ő is tagja, a bizottság előterjesztette a tervezetet. Tovább tart a halogatás. Vida Gyula szerint a ez a tervezet megalapozatlan. Románia külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben kétmilliárdra nőtt. Az ország valutatartalékai 1995-ben 50 százalékkal csökkentek, jelenleg ez félmilliárdos összeg. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./

1996. március 12.

Az RMDSZ képviselőcsoportja nevében Vida Gyula frakcióvezető márc. 12-én nyilatkozatot olvasott fel a parlamentben márc. 15-e jelentőségéről. A szabadság zászlaja alatt együtt küzdöttek magyarok, románok, németek, szlovákok, lengyelek és más nemzetek fiai, mondta. E nap üzenete az, hogy a népek és nemzeti közösségek szabad fejlődése csak a történelmi megbékélés és demokratikus értékek elismerése révén valósulhat meg. /RMDSZ-felszólalás a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1996. március 12.

Márc. 12-én a képviselőházban Vida Gyula RMDSZ-képviselő indítványozta a helyi közigazgatási törvény helyi tanácsok nyelvhasználatáról szóló 26. cikkelyének újratárgyalását. Javaslata szerint ott, ahol az összes tanácsos, a polgármester, alpolgármester, titkár ismeri a helyi többségben lévő nemzetiség nyelvét, a helyi tanács ülése az államnyelvvel párhuzamosan az illető nemzetiség nyelvén folyjék. A jegyzőkönyvet és minden más iratot csak románul állítanák ki. Az RTDP, az NRP, az SZMP és az RNEP szabálytalannak tartotta a javaslatot. Ezt követően a képviselőház 277 szavazattal 23 ellenében elfogadta a helyi közigazgatási törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvénytervezetet. /A képviselőház módosította a helyhatósági törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-117




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998