udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vikidál Gyula

1998. szeptember 22.

Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1999. október 18.

Nagy sikerű koncerttel indított okt. 15-én a marosvásárhelyi Rádió GaGa a Sportcsarnokban, meghívottai voltak a Kiwi együttes, Benkő László, Vikidál Gyula és Tolcsvay László, akik a kb. 4.000 ember előtt léptek fel. /A Rádió GaGa nyitóbulija. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./ A Népújság munkatársa elmondta, hogy őt a Radio GaGa gálaestjén kezdetén kidobta a Sportcsarnokból az önmagát nyíltnak valló rádióadó felbérelt testőre. Hiába mutatta sajtóigazolványát és érvényes belépőjegyét, kipenderítették az utcára. A történtekért Frunda György szenátor (társtulajdonos), valamint a rádióadó vezetői a felelősek. /(karácsonyi) [Karácsonyi Zsigmond]: Molesztálás a gálaesten. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./ Szakács Géza, a GaGa Rádió ügyvezető igazgatója magyarázgatta, mi is történt a rádió indulására szervezett ünnepségen. Sajnálja, hogy az újságíróknak, fotósoknak nem volt külön szektora. szerinte "költői túlzás" Karácsonyi Zsigmond beszámolója. /Szakács Géza ügyvezető igazgató: A replika jogán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

2003. március 17.

Verestóy Attila RMDSZ-szenátusi frakcióvezető erélyes fellépése nyomán a Brassó megyei RMDSZ vezetői úgy döntöttek, Répás Zsuzsa, a Fidesz - Magyar Polgári Párt külügyi tanácsadója nem olvashatja fel azt a beszédet, amit Németh Zsolt Fidesz-alelnök készült a brassói közönség előtt elmondani. Répás Zsuzsa elmondta, Németh Zsolt a délelőtt folyamán részt vett a kézdivásárhelyi és kovásznai ünnepségeken. Nem készült azonban a székelyföldi márciusi télre, és estére lebetegedett. Ezért kérte fel Répás Zsuzsát, hogy olvassa fel beszédét. "Amikor a színházba értem, Verestóy Attila szenátor kivörösödött fejjel kezdett kiabálni, hogy nem fogjuk tönkretenni az ő ünnepségüket, és hogy én nem fogok semmit felolvasni - idézte a történteket. - Én nem vagyok hozzászokva, hogy velem artikulálatlanul ordítozzon valaki. Ez nálunk nem stílus. Pláne nem ordítoznak egy nőre." Répás Zsuzsa elmondta, azt kérte, hogy a brassói meghívók döntsék el: igényt tartanak-e meghívottjuk, Németh Zsolt beszédére akkor is, ha a politikus nem tudja azt személyesen felolvasni. Verestóy szenátor többszöri üvöltözése nyomán a nemleges döntést végül Szakáll András ügyvezető elnök hozta meg. A szenátor kiabálása az előadást is megzavarta. "Nagyon sokan voltak a teremben, ezért az ajtókat nyitva hagyták, s így a terem fele végighallgathatta az egész veszekedést - jelentette ki kérdésünkre Márk Attila előadóművész. - Ez rányomta a bélyegét az egész műsorra. A színpadon is érződött a politikusok által kreált feszültség. Még Vikidál Gyula is azt mondta, ilyen méretű ünneplés esetében ilyesminek nem szabad előfordulnia." Verestóy Attila telefonon felhívta Gazda Árpád újságírót, közölve, nevetségesnek tartja azt a vádat, hogy ő akadályozta volna meg Német Zsolt beszédének elhangzását. "Németh Zsolt eljött Brassóig, de nem jött el a színházba. Utólag pedig elég érthetetlen módon beküldte a titkárnőjét a szöveggel. Nyilván a rendezők döntötték el, hogy Németh Zsolt üzenetét nem olvashatják fel. Ezt a döntést én nagyon helyesnek találtam" - jelentette ki a szenátor. /Gazda Árpád: Botrány Brassóban. Verestóy Attila letiltotta Németh Zsoltot? = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./ Brassóban, márc. 15-én, az 1848-as megemlékezések keretében nem engedték meg az ünnepségről rosszulléte miatt távolmaradt Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság alelnöke kolléganőjének, hogy felolvassa annak beszédét. Későbbi nyilatkozatában Németh Zsolt elmondta, Verestóy Attila volt az, aki megtiltotta a beszéd felolvasását, az RMDSZ szenátora viszont úgy nyilatkozott, Németh személyes felszólalására várt, hiszen szeretett volna reagálni az abban foglaltakra. /Betiltott Németh Zsolt-beszéd Brassóban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./

2003. július 7.

A lapok szerint mintegy háromszázezren voltak kíváncsiak júl. 5-én az István, a király rockopera erdélyi ősbemutatójára, Csíksomlyón. Ameddig a szem ellátott, hatalmas embertömeg töltötte be a két Somlyó hegy közötti nyerget. Az Ezer Székely Leány elnevezésű rendezvénysorozat utolsó mozzanataként a rockopera az ország minden részéből odavonzotta a magyarokat. Könnyű volt megállapítani, hogy az elszáguldó gépkocsik és buszok közül melyik tart a rendezvényre: a kolozsvári busz hátsó ablakába kitűzött, szentkoronás magyar zászló láttán heves dudálással, integetéssel fejezték ki tetszésüket a Maros, Hargita, Kovászna, Bihar megyei és magyarországi rendszámú járművek utasai. Az eredeti szereposztásból hárman voltak jelen: Vikidál Gyula Koppány szerepében, Istvánt Varga Miklós alakította, az öreg regöst pedig Bródy János. A tömeg együtt énekelte a jól ismert dalokat, bizonyos részeknél kigyúltak a gyertyák, és természetesen rengeteg magyar zászlót is lengetett a szél a domboldalon. István királlyá koronázását tűzijáték kísérte, majd színészek és közönség együtt énekelték a Himnuszt, de ezzel még nem szakadt vége az ünneplésnek. Hatalmas tapsot kaptak a színészek, a szintén jelen lévő szerzők, Szörényi Levente és Bródy János, a rendező-koreográfus Novák Ferenc, valamint a Honvéd táncszínház, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből összeállított tánccsoport. A legfelemelőbb pillanat a legvégére maradt: Vikidál Gyula és Varga Miklós együtt kezdték énekelni a Székely Himnuszt, ehhez csatlakozott a közönség is. Az előadás végeztével az emberek elfogódottan, s lökdösődés nélkül, egymást segítve ereszkedtek alá a sötét és meredek domboldalról. Nem mindennapi esemény részese lehetett Csíksomlyón félmillió magyar. /Sándor Boglárka Ágnes: "Felkelt a Napunk, István a mi urunk". Húsz év után ősbemutató Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2003. október 21.

Fennállásának negyedik évfordulóját ünnepelte okt. 18-án Marosvásárhelyen a Rádió GaGa. Ebből az alkalomból nyitották meg okt. 18-án Dombóvári Tibor búvárfotós kiállítását, majd este a sportcsarnokban Homonyik Sándor, Varga Miklós és Vikidál Gyula, valamint a Defender együttes koncertezett. Telt ház volt a sportcsarnokban, annyian voltak kíváncsiak a három magyarországi énekes fellépésére. A Rádió GaGa 1999. okt. 15-én sugározta első műsorait. Az azóta eltelt időben Marosvásárhely egyik leghallgatottabb rádiója lett. /F. A.: Négyéves a Rádió GaGa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./

2004. május 24.

Székelyföldön elsőként a Csíkszeredába látogatott el a Történelem Fő utca nevet viselő rendezvény. Felléptek Ferenczi Csongor, Maczkó Mária, Sasvári Sándor és Vikidál Gyula. A Magyar Polgári Szövetség valamint a Fidesz Magyar Polgári Párt vezetői szóltak fel. Szilágyi Zsolt képviselő szerint egyesek ahelyett, hogy a közösség autonómia igényét képviseljék, a faexport engedélyekről tárgyalnak Bukarestben. Szerinte olyanok képviselnek, akik a magyarság ügyénél is fontosabbnak tartják, hogy hatalomra kerüljenek. „A kormánypárt és az RMDSZ titkos egyezményének eredménye, hogy az MPSZ nem indulhatott a választásokon". Véleménye szerint az EU szellemiségével nem fér össze az a mód, ahogy megmocskolták a demokráciát. Németh Zsolt, a FIDESZ MPP politikusa beszédében úgy fogalmazott, hogy az EU-ra eszközként kell tekinteni, mint a határokon átívelő nemzetegyesítés eszköze, egyesítés, amely tart már néhány éve és ennek részét képezi a magyar igazolvány és a magyar egyetem. Németh Zsolt a szülőföldön való megmaradás tartós eszközének nevezte az autonómia megvalósítását. Tőkés László szerint az erdélyi magyarság nem akar elrománosodni. „Az RMDSZ politikai prostitúcióra lépett a román kormánnyal" – fogalmazott Tőkés. /(Daczó Dénes): Történelem Fő utca politikusokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2004. szeptember 7.

A Keresztúr Kistérségi Szövetség vezetősége tavaly eldöntötte: ezentúl minden év szeptember első hétvégéjén megrendezik a Keresztúri Kistérségi Napokat, melyet idén szept. 3–5-e között tartottak meg Székelykeresztúron. A rendezvénysorozat az új sportcsarnok ünnepélyes átadásával kezdődött. A Molnár István Múzeumban Benyovszki Lajos polgármester üdvözölte az ünnepi önkormányzati ülésen megjelent vendégeket. Megnyitották a múzeumban a Bem-kiállítást. A városközpontban kézműveskiállítás, a magánvállalkozók székházában pedig népművészeti tárlat nyílt. A katolikus templomban ünnepélyesen átadták az új toronyórát, amelyet Jakubinyi érsek szentelt fel. A fúvószenekar koncertjét a Pipacsok Néptáncegyüttes szervezte nagy sikerű Nemzetközi Néptáncgála követte. A rendezvényen fellépett a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes és a Nagyváradi Filharmónia Magyar Néptáncegyüttese is. Andrási Erika kistérségi menedzser vezetésével kerekasztal-értekezletet rendeztek a kistérség fiatalságának jelenéről és jövőjéről. Az ünnepi műsorban gazdag volt, este Vikidál Gyula koncertje következett. /László Miklós: Befejeződtek a Keresztúri Kistérségi Napok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 7./

2006. március 21.

Napba öltözött asszony címmel mutatják be július 1-jén Csíksomlyón Koltay Gábor és Koltay Gergely legújabb rockoperáját. Az ősbemutatón a Budapestről érkező közel kilencven személy mellett négyszáz helyi statisztát is felvonultatnak. Koltay Gábor Megfeszített című előadását a tavalyi Ezer Székely Leány Napja alkalmával láthatta itt a közönség. „A Megfeszített végén döntöttem el, hogy ha még egyszer az életben közöm lesz ehhez a helyszínhez, akkor a csíksomlyói Madonna történetét fogom színpadra vinni” – mondotta Koltay. A csíksomlyói búcsú és a Mária-szobor köré fonódó legendák, mondák képezik a mű gerincét. Koltay szerint a darab mondanivalója így foglalható össze: „a mai agresszív világban a szeretetnek kell győzedelmeskednie”. Főbb szerepeiben Bodnár Vivien, Varga Klári, Varga Miklós, Vikidál Gyula, Kalapács József és Makrai Pál látható. Az előadás zenéjét a Kormorán együttes írta. /Daczó Dénes: Somlyói Napasszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2006. május 15.

Színvonalas előadásokkal kezdődött a hét végén Nagyváradon a XV. Festum Varadinum. A budapesti Honvéd Táncszínház produkcióit tekinthette meg közönség. A csángó, a székelyföldi és a mezőségi táncokat, a kalotaszegi karácsonyi, a széki lakodalmas népszokásokat, énekeket mutatták be. A Honvéd táncosainak tehetségét az István, a király rockopera nagyváradi bemutatóján is megcsodálhatta a közönség. A színpadon Varga Miklós, Vikidál Gyula, Novák Péter és mások énekeltek. A segélykoncert bevételét a szervezők a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumnak és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak ajánlották fel. Május 14-én, vasárnap a nagyváradi bazilikában szentmisével és körmenettel, valamint hagyományosan a Szent László hermájának felvonultatásával nyitották meg az idei Festum Varadinumot. /Pap Melinda: Bravúrok „élő” rockoperához. Megnyílt a Festum Varadinum rendezvénysorozat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2006. június 29.

Mintegy ötszáz énekes, színész és statiszta, valamint ötven lovas részvételével zajlanak Csíksomlyón A napba öltözött leány című rockopera próbái. Az alkotás ősbemutatója zárja július 1-jén, szombaton az évente megrendezett Ezer Székely Leány Napja rendezvénysorozatot. A szervezők hagyományt szeretnének teremteni azzal, hogy a népzene és néptánc e gazdag ünnepét nagyszabású produkcióval zárják. Tavaly ugyanitt a Megfeszített című alkotást mutatták be, szintén Koltay rendezésében, 2003-ban pedig az István, a király erdélyi bemutatóján mintegy félmilliós tömeg vett részt. A Koltay Gergely és a Kormorán együttes által írt rockopera főszereplői között olyan művészek is vannak, akik felléptek a tavalyi és a tavalyelőtti csíksomlyói produkcióban is. Varga Miklós ezúttal István papot alakítja, Vikidál Gyula pedig Márton, az öreg székely pásztor szerepét játssza. /Koltay Gábor rockoperája Csíksomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2006. július 3.

Az Ezer Székely Leány Napján a hagyományhoz híven július 1-jén székelyruhás lovasok járták végig Csíkszeredát, a résztvevők nagy része szekérrel, székely ruhába öltözve, muzsika- és énekszóval érkezett a Szabadság térre, ahol több csoport is táncra perdült. Mire a csoportok kiérkeztek a csíksomlyói Nyeregbe, már eleredt az eső. Az ünnepi szentmisén Boros Károly csíktapolcai főesperes, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnöke beszédében kihangsúlyozta, hogy az ünnepség mottója mindig ugyanaz marad: hitükben erős, erkölcseikben tiszta és hagyományaikhoz hűséges lányokat és édesanyákat akarunk. Mádl Dalma asszony, a volt köztársasági elnök felesége, a rendezvény idei fővédnöke elmondta, hogy már járt itt és még jönni fog, mert mindig itthon fogja érezni magát. Utána Ördög Imre nyugalmazott tanár szólalt fel, hangsúlyozva, hogy az autonómiáért nem egyénileg, hanem közösen kell tenni. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székely közgyűlés megtartásának jogát már évszázadok óta kivívták, egy közösségnek saját magának kell meghatároznia törvényeit. Az ünnepség keretében felszentelték a székely zászlókat. Színpadra léptek a csíkszépvízi, csíkszentdomokosi, csíkrákosi néptánccsoportok, valamint a csíkszeredai Sapientia EMTE tánccsoportja és a Magyarországról érkezett gyöngyösi csoport. Estére elállt az eső, így a Napba öltözött leány rockopera ősbemutatójára igyekvő tömeg tömött sorokban, bizakodva igyekezett fel a Nyeregbe. Több mint százezer érdeklődőt csalogatott ide a Koltay Gábor rendezte rockopera, Erdélyből és Magyarországról autóbuszokkal is érkeztek. Esernyőre, esőkabátra szerencsére nem volt szükség. A Napba öltözött leány igazi élményt jelentett a műfaj kedvelőinek, gyakran szakította meg lelkes tapsvihar az előadást. Koltay Gergely a csíksomlyói búcsúhoz kapcsolódó 1567-es Tolvajos-tetői ütközetre építette fel a történetet. A közönség által jól ismert Varga Miklós, Vikidál Gyula, Varga Klári vagy Kalapács József mellett kitűnően alakítottak a színészek, a helybeli statiszták és lovasok. /Szőcs Lóránt: Százezer nézőt vonzott a Napba öltözött leány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./

2007. június 25.

A Zetelaki Napokat Balázsi Róbert szervezte. Június 22-én Born Gergely magyarságkutató a Kárpát-medence földrajzáról tartott előadást, melyben a nagyobb hangsúlyt a székelyföldi tündérvárak kapták. Az esti táncházon a Keleti Szél Szabad Csapat zenélt. Volt gulyásfőző-verseny, fellépett a Zetelaki Fúvószenekar, a Vadrózsa néptánccsoport, az oroszhegyi Boglárka együttes és a Kikerics gyermek-néptánccsoport. A falunapok vendége Vikidál Gyula volt. Az István, a király rockopera Koppányaként ismert színész-énekes óriási sikert aratott. Megkoszorúzták a két világháborúban elesettek emlékművét. A Dr. P. Boros Fortunát Líceum igazgatója, Illyés András elmondta, hogy miért éppen Bethlen Gábor-emlékplakettet avattak fel ezen a napon. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Zetelakának kiváltságlevelet adományozott, ezzel felmentve az adóktól és a katonai szolgálat alól. A Bethlen Gábor-domborművet a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola növendéke, ifj. Kolumbán Antal József készítette. /Veres Anna: XII. Zetelaki Napok és Deság Kapu Fesztivál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 25./

2007. június 26.

Nagy várakozás előzte meg Torockón Vikidál Gyula rock- és musicalénekes fellépését, pedig alig hirdették meg a koncertet. Az idősebbek nem fejtették el azt az időszakot, amikor titokban hallgatták az István, a király című rockoperát. Felhangzottak ismert vagy kevésbé ismert musicalek, népszerű dalok. Vikidál elmondta, hogy 1983 fordulópont volt az életében, hiszen ekkor született meg az István, a király, és ő nyíltan vallja ma is, hogy a nemzeti oldalon áll. /Vikidál „Koppány” Gyula erdélyi tájakon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26.

2007. augusztus 22.

Huj, huj, hajrá! – harsogta augusztus 21-én az „ősi magyar csatakiáltást” néhány honfoglalás kori öltözékben feszítő, karikás ostort csattogtató íjász Nagyváradon, a Borsi út kellős közepén. A jelmezes fiatalok az idei virágkarnevál résztvevőiként gyalogoltak végig a háromszor három sávos műúton – mivel immár hagyományszerűen, a Nyitott ablak Európára című rendezvény keretében Nagyváradon folytatódott az augusztus 20-i debreceni virágkarnevál. A közönség a debreceni parádén első díjat nyert virágkocsit is megcsodálhatta. A parádén egyébként nem csupán virágkocsik vettek részt: több száz menettáncos szórakoztatta a közönséget. Este nagyszabású előadás volt: a városi stadion gyepén –telt ház előtt – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Novák Péter, valamint a nagyváradi színház Szigligeti-társulatának tagjai, és több mint száz további szereplő részvételével mutatták be az István, a király című rockoperát. /Balogh Levente: Virágkarnevál Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

2007. augusztus 25.

Több mint ötezer ember előtt adták elő Nagyszeben az István, a király rockoperát Varga Miklós, Vikidál Gyula, Novák Péter, Kátai István, Kovács Ágnes Anna, Kováts Kriszta és Fazekas Júlia főszereplésével. Szörényi Leventének és Bródy Jánosnak a magyarság körében rendkívül népszerű produkciója az Ars Hungarica fénypontjának is nevezhető. A rockoperát először 1983 augusztusában mutatták be, és azóta töretlen sikerrel játsszák. Vikidál Gyula elmondta: ő már 360 alkalommal játszotta el Koppány szerepét. A magyarországi és nagyváradi színészek mellett öt romániai néptánccsoport is a produkció része volt. A száz táncosból álló csapat a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a marosvásárhelyi Maros Néptáncegyüttes, a székelyudvarhelyi Néptáncműhely, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Néptáncegyüttes és a nagyváradi Nagyvárad Táncegyüttes fiataljait tömörítette. /Dézsi Ildikó: Közel negyed évszázada töretlen siker a rockopera. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2008. május 28.

Fiatalokat szólított meg május 26-án kampánytalálkozóján Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete. A díszvendég Kövér László, a FIDESZ alelnöke volt, akivel előbb Csép Sándor városi tanácsosjelölt kezdeményezett nyilvános párbeszédet, majd az országgyűlési képviselő a közönség kérdéseire is válaszolt. „Demokrácia ott van, ahol nem félnek az emberek. Márpedig Magyarországon 2006 ősze óta nincs demokrácia” – jelentette ki, utalva az 1956-os forradalom évfordulóján az utcai tömeg ellen lezajlott rendkívül durva rendőri beavatkozásra. Kifejtette: Romániában meg kell tudnunk védeni magunkat, mert ezt senki más nem teszi meg helyettünk. A találkozó végén a magyarországi rockzene két oszlopos tagja, Vikidál Gyula és Makkai Pál lépett fel. /Ö. I. B. : Kövér és Vikidál az MPP-ért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2008. augusztus 19.

Huszonöt éve, 1983-ban mutatták be Budapesten, a Városligetben az István, a király című, mára klasszikussá lett rockoperát. A szerzőket – Boldizsár Miklós drámaírót, a zeneszerző Szörényi Leventét és a szövegíró Bródy Jánost – már a hetvenes évektől foglalkoztatta a magyar államalapítás kora. A történetet Nemeskürty Istvánnal, a Mafilm Budapest Stúdió akkori vezetőjével történt magállapodás értelmében filmen akarták feldolgozni. A városligeti bemutatót csak nyilvános forgatásnak szánták, de a hatalmas érdeklődés miatt ez lett az elsődleges produkció. Mivel augusztus 20. akkoriban hivatalosan az új kenyér ünnepe és az alkotmány napja volt, a darab rendezőjének, Koltay Gábornak kellett közbenjárnia Maróthy Lászlónál, az MSZMP budapesti bizottságának első titkáránál, hogy engedélyezzék az előadásokat. Végül 1983. augusztus 18. és 28. között hét alkalommal, összesen százezer néző előtt mutatták be a népzenei elemeket és az egyházi gregorián zenét a populáris zenével ötvöző művet. Az István, a király a magyarországi színházi gyakorlatban is áttörést jelentett, hiszen a színészek – Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter és Balázsovits Lajos – mellett főszerepet kaptak a rockélet nagyjai is: Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák „Bill” Gyula, közülük akkor többen „lázadónak” számítottak. A bemutató helyszíne ekkor kapta a Királydomb nevet, és ma már hivatalosan is így nevezik. A rockoperát egy évvel később a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében a Dóm téren játszották, majd 1986-tól a Nemzeti Színházban, Kerényi Imre rendezésében került színre. Ez a változat 1989-ig 224 előadást ért meg és mintegy 180 ezer nézőt vonzott. A rendszerváltást követően, 1990-ben a Népstadionban mutatták be (a létesítményben ez volt az első magyar koncert), a két estére összesen 120 ezren váltottak jegyet. A darabot 1992-ben a sevillai Expón, majd Németországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában is játszották, húsz évvel az ősbemutató után, 2003-ban Erdélyben, Csíksomlyón 350 ezer néző előtt adták elő. A műből 1984-ben készült filmet rövid idő alatt másfél millióan látták, a hanganyag megjelent bakelit lemezen, kazettán és CD-n is, a film jubileumi, kétlemezes kiadása idén látott napvilágot. A bemutató negyedszázados évfordulóján a Magyar Televízió tehetségkutató műsorban válogatta ki a jubileumi előadás szereplőit, az újrafogalmazott produkciót júniusban mutatták be a Papp László Budapest Sportarénában, majd a Szegedi Szabadtéri Játékokon láthatta a közönség. /25 éves az István, a király. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2009. február 11.

Húsz év eltelt a rendszerváltozás óta, de még mindig élenjáró téma a magyar közéletben az ügynökkérdés. Hol Kárpáti Györgyöt támadja a kormányközeli média ügynökmúlttal (ő egyébként első fokon pert nyert a vádaskodók ellen), hol Kiszely István professzornak ügynökmúltja a téma. (Ő elismerte, hogy aláírt a legkeményebb időkben egy beszervezési nyilatkozatot, de tagadta, hogy bárkinek ártott volna.) Vikidál Gyula „Dalos”-sztorija már elég régi, de még ma is elő-előjön. Jellemző, hogy a megvádoltak szinte kizárólag a jobboldal soraiból kerülnek ki. Ami kiválóan alkalmas a nemzeti tábor további szétforgácsolódására, írta Borbély Zsolt Attila. Hiba lenne egy kalap alá venni mindenkit, akit beszerveztek, miközben a beszervezőkről vagy azok főnökeiről senki szót nem ejt. Az ügynökprobléma a baloldal által elhelyezett társadalmi akna. Ők a saját embereiket vagy ma is védik, mint a titkosszolgálat aktív tagjait, vagy pedig eltűntették a nyomaikat. /Borbély Zsolt Attila: Ügynökmúlt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 18./

2009. április 24.

Április 23-án kezdődött az egy éves rendezvénysorozat, mellyel a Brassói Lapok százhatvan éves évfordulóját fogják ünnepelni. A szépszámú közönség előtt fellépett Dancs Annamari, majd a magyar rock nagyjai: Homonyik Sándor, Varga Miklós és Vikidál Gyula. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) az ezúttal kezdődött 12 hónapot az erdélyi magyar sajtó évének nyilvánította, és ennek fényében pályázik a különböző rendezvények támogatására. A MÚRE a Brassó közeli Tatrangon rendezte meg közgyűlését. A MÚRE találkozóján megbeszélést tartottak a szórványmédia lehetőségéről az EU-s körülmények között. A másik megbeszélésen Pekár István (2000–2004 között a Duna TV elnöke) a magyar vidéket mutatta be felül- és alulnézetben, szintén EU-s kitekintésben. A születésnapi rendezvény a Veszely Károly-díjak átadásával fejeződött be. Szerkesztőségi díjat a kézdivásárhelyi Székely Hírmondó kapta, egyéni díjat Bálint Ferenc, a brassói magyar nyelvű televíziózás megteremtője és mai is művelője kapott. A MÚRE a Magyarországon kívüli magyar újságírók évét is meghirdette, ennek első rendezvény a hét végén lesz a kárpátaljai Beregszászon romániai, vajdasági és vendéglátó újságírók részvételével. /Kiss Károly: Hosszú rendezvénysorozat kezdődött. Százhatvan éves a Brassói Lapok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998