udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Janukovics, Viktor

2003. január 28.

Adrian Nastase miniszterelnök a tavasz folyamán Ukrajnába látogathat, hogy a kijevi vezetéssel elemezzék a román-ukrán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fellendítését A román kormányfő jan. 26-án Davosban találkozott Viktor Janukovics ukrán miniszterelnökkel, akivel a két ország kormánya által az exportok ösztönzésére és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére kezdeményezett projektekről tárgyalt. A találkozón szó esett a román-ukrán kormányközi gazdasági és kereskedelmi konzultatív tanács harmadik ülésének megrendezéséről is, amelyre Nastase kijevi látogatása alkalmával kerülhet sor. Nastase, aki jelen volt a Világgazdasági Fórum davosi ülésén, részt vett a Délkelet-Európa prioritásai című szemináriumon is. A rendezvényen jelen volt a szlovén és a macedón államfő, a bolgár pénzügyminiszter, valamint külföldi politikai és üzleti körök képviselői. /Adrian Nastase Kijevbe látogathat. A román-ukrán kapcsolatokat elemeznék. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28

2003. augusztus 20.

Több mint húsz országból érkezett mintegy 500 résztvevővel Kijevben megkezdte háromnapos munkáját a VIII. Ukrán Világkongresszus, amely a 20- 25 milliósra becsült határon túli ukrán kisebbség helyzetét tekinti át. Aszkold Lozinszkij, az Ukrán Világkongresszus elnöke közölte, a világtalálkozón az vitatják meg, milyen formában kellene elfogadnia az ukrán parlamentnek a határon túli ukránok jogállásáról szóló törvényt. A tervek szerint a világtalálkozó küldöttei felhívást fogadnak el, amelyben felhívják majd a nemzetközi közvéleményt, hogy az ukrán nemzet ellen elkövetett népirtásnak ismerje el az 1932 - 1933-as évek több millió áldozatot követelt szovjet- ukrajnai tömeges éhínséget. A kongresszus szervezői meghívták a rendezvényre Leonyid Kucsma elnököt, Viktor Janukovics miniszterelnököt és Volodimir Litvint, a parlament elnökét, de sajtójelentések szerint egyelőre nem tudható, hogy az állami vezetők részt vesznek-e a világtalálkozó munkájában. A legnépesebb ukrán kisebbségek Kanadában, az Egyesült Államokban, Oroszországban, Kazahsztánban, Moldovában, Brazíliában, Lengyelországban, Argentínában és Ausztráliában élnek. Az Ukránok Világkongresszusa először New Yorkban ült össze 1967-ben. Az ukrán diaszpóra legmagasabb fórumának számító világkongresszus a világ több mint húsz országának 100 társadalmi, vallási, tudományos és ifjúsági szervezetét fogja össze. /Ukrán világkongresszus. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

2004. június 4.

Párbeszédet javasolt Adrian Nastase miniszterelnök a Duna-deltában épülő Bisztroje csatorna ügyében Viktor Janukovics ukrán kormányfőhöz intézett levelében. Az ukrán csatornaépítés kedvezőtlenül befolyásolhatja az Európában egyedülálló Duna-delta ökológiai rendszerét. Sajnálattal állapította meg, hogy az ukrán fél mindeddig nem válaszolt az ezzel kapcsolatos román lépésekre. Az ukránok számára azonban azért lenne fontos ez a csatorna, mert jelenleg kizárólag román felségvizeken, a Duna-delta Sulina ágán hajózhatnak ki a Fekete-tengerre, s mindezért az elmúlt öt évben 600 millió dollárt kellett fizetniük. /Nastase párbeszédet sürget az ukránokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2004. november 29.

Tovább mélyülnek az ellentétek a kárpátaljai magyar szervezetek között az ukrán elnökválasztás kapcsán, mivel az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és társszervezetei az oroszbarát Viktor Janukovicsot tekintik a törvényesen megválasztott államfőnek, ellentétben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) álláspontjával, amely szerint a hatalom csalással vette el támogatottja, az európai orientációjú Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt győzelmét. Az UMDSZ szócsövének számító ungvári Kárpáti Igaz Szó országos lap nov. 27-i számának több írása is hitet tett Janukovics mellett, élesen elítélve a KMKSZ elkötelezettségét Juscsenko iránt. Az újság szerint a nacionalisták fizetett csatlósa a KMKSZ. (A magyar többségű, Beregszász központú választókörzetben Juscsenko szerezte meg a voksok 55 százalékát, míg Janukovics 41 százalékot kapott.) Horváth Sándor, az újság publicistája, aki egyben az UMDSZ vezető tisztségviselője és az Ungvári Rádió és Televízió magyar főszerkesztőségének vezetője írta: az első körben a KMKSZ nyilvánosan, hivatalosan egyetlen jelöltet sem támogatott, miközben az UMDSZ Janukovics mellé állt, s így logikus volt, hogy a magyar szavazatok túlnyomó többségét ő szerezte meg. A KMKSZ az ungvári tömegmegmozdulásokon is hitet tett Viktor Juscsenko támogatása mellett. /Mélyülő ellentétek a kárpátaljai magyar szervezetek között. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2007. szeptember 28.

Ukrajnában a sorozatos belpolitikai válságok után szeptember 30-án előrehozott parlamenti választásokra kerül sor. A választások kiírására az államelnök Juscsenko és a kormányfő Janukovics közötti hatalmi torzsalkodás szolgáltatott alapot. 2004-ig, míg nem lépett életbe a kizárólagosan pártlistás rendszer a parlamenti választásokon, a magyarok a magyar többségű 72. számú kárpátaljai választókerületből juttatták be képviselőiket a Legfelsőbb Tanácsba (Verhovna Rada). 1994–1998 között a baloldali Tóth Mihály, 1998–2002 között a jobboldali Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, 2002 és 2006 között pedig a magyarországi szocialisták /MSZP/ támogatását élvező Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke képviselte a magyar érdekeket az ukrán fővárosban. A 2006-ban életbelépett pártlistás választási törvény három százalékban szabta meg a bejutási küszöböt. Ez a negyvennyolc milliós országban a 156 000 fős magyar közösség (2001-es népszámlálási adat) számára eleve lehetetlenné tette a parlamentbe való kerülést. A Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem (NU – NSZ) tömörülés Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, megyei tanácsi képviselőt a határesetnek számító, a parlamentbe való bejutásra azonban mégis esélyes 99. helyen jelölte, ennek fejében a KMKSZ az államelnök politikai alakulatát támogatja. Az Ukrajna Szocialista Pártja a 11. helyen jelölte a jelenleg Budapesten diplomáciai feladatot betöltő Tóth Mihályt. Gajdos István, az UMDSZ elnöke néhány hete azt ígérte Kovács Miklósnak, hogy szervezete a kampány során őt fogja támogatni. Ezt tudomásul véve a KMKSZ elkészítette az Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács (UMET) létrehozásáról kötendő szerződés tervezetét. Augusztus végén az UMDSZ Országos Tanácsa úgy döntött, hogy a szervezet nem Kovácsot, hanem Tóthot támogatja. Olekszandr Moroz leköszönő házelnök, az Ukrajna Szocialista Pártja elnöke közölte, hogy szocinternbeli magyar barátai ajánlására biztosított ilyen előnyös helyet Tóth Mihálynak. A párt kárpátaljai elnöke arról beszélt, hogy remélhetően még szeptember első felében pártja és az MSZP együttműködési megállapodást köt. A bejelentés a kampányba való durva beavatkozásnak minősíthető. Azt sugallja, hogy a támogatási forrásokat kezében tartó budapesti kormánypárt Morozék jelöltjét támogatja. Tóth Mihály kampányában felhasználható a magyar MSZP-s vezetők szokatlanul sűrű kárpátaljai látogatása is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az idén kétszer tett villámlátogatást a térségben, és augusztusban feltűnt a magyar pénzügyminiszter is. Az ukrajnai választásnál az EU- és NATO-tag Magyarország nem a „nyugatos” politikai erők oldalára áll. Mindez nem előzmény nélküli. A 2004-es elnökválasztás idején az EU és az Egyesült Államok Juscsenkot támogató politikájával szemben Budapest az orosz orientáltságú Viktor Janukovicsra – s annak kárpátaljai mamelukjára –, az akkor (egyesített) szociáldemokrata, Gajdos Istvánra tett, aki a narancsos forradalom győzelme után, különböző felelősségre vonások elől menekülve úgyszintén az MSZP közbenjárása után villámgyorsan igazolt át az Ukrán Szocialista Pártba. Az UMDSZ-hez közeli kárpátaljai magyar nyelvű sajtó páratlan történelmi esélynek írja le a két magyar jelölt indulását, valamint azt, hogy először lehet két képviselőjük az ukrán parlamentben a magyaroknak. (Forrás: Budapest Analyses) /A magyar képviselet esélyei az ukrán parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998