udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Juscsenko, Viktor Andrijovics

2004. november 29.

A határon túli románok számára a román állampolgárság megszerzését először egy 1991-ben hozott törvény kínálta fel. Ennek értelmében egy külföldi állampolgárnak elegendő volt bármilyen távoli rokont „felmutatni" a visszahonosításhoz. Ők azonban kettős állampolgárként nem rendelkezhettek a határon belüli románokat megillető valamennyi joggal. A tavaly ősszel elfogadott alkotmánymódosítás azonban már lehetővé teszi, hogy kettős állampolgárok is betölthessenek felelős állami posztokat. Kivételezett helyzetben vannak a moldovai románok: ők bármely romániai megyei rendőrparancsnokságon is elnyerhetik a román állampolgárságot. Nem hivatalos adatok szerint a román állampolgárságot kapott besszarábiai száma eléri a félmilliót. Valamennyi román állampolgár, így a román okmányokat szerzett moldovaiak is, rendelkeznek szavazati joggal a romániai választásokon. A külföldi állandó lakhellyel rendelkező személyekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármely olyan román állampolgár számára, aki a választások idején külföldön tartózkodik. Számukra Románia külképviseletein biztosítják a szavazás lehetőségét. Szlovákia jogrendjében nem fordul elő a „kettős állampolgárság" kifejezés. Az állampolgárságról szóló törvény azonban úgy fogalmaz, hogy kedvező elbírálásra számíthat az a szlovák állampolgárságért folyamodó személy, aki nem áll más állam állampolgári kötelékében, vagy ha mégis, akkor bizonyítani tudja, hogy az adott államban már kezdeményezte az állampolgári kötelékből való kilépés hivatalos folyamatát. Ukrajnában Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt korainak nevezte a kettős állampolgárság bevezetését, de az állampolgárság megváltozásának egyszerűsítése mellett foglalt állást a választások előtti kijevi sajtóértekezletén. Janukovics kormányfő kettős állampolgárságot és az orosz nyelv hivatalossá tételét ígérte az Ukrajnában élő többmilliós orosz kisebbség, illetve az orosz ajkú ukránok szavazótáborát megcélozva. /Hogy „áll a bál" a szomszédoknál? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2004. november 29.

Tovább mélyülnek az ellentétek a kárpátaljai magyar szervezetek között az ukrán elnökválasztás kapcsán, mivel az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és társszervezetei az oroszbarát Viktor Janukovicsot tekintik a törvényesen megválasztott államfőnek, ellentétben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) álláspontjával, amely szerint a hatalom csalással vette el támogatottja, az európai orientációjú Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt győzelmét. Az UMDSZ szócsövének számító ungvári Kárpáti Igaz Szó országos lap nov. 27-i számának több írása is hitet tett Janukovics mellett, élesen elítélve a KMKSZ elkötelezettségét Juscsenko iránt. Az újság szerint a nacionalisták fizetett csatlósa a KMKSZ. (A magyar többségű, Beregszász központú választókörzetben Juscsenko szerezte meg a voksok 55 százalékát, míg Janukovics 41 százalékot kapott.) Horváth Sándor, az újság publicistája, aki egyben az UMDSZ vezető tisztségviselője és az Ungvári Rádió és Televízió magyar főszerkesztőségének vezetője írta: az első körben a KMKSZ nyilvánosan, hivatalosan egyetlen jelöltet sem támogatott, miközben az UMDSZ Janukovics mellé állt, s így logikus volt, hogy a magyar szavazatok túlnyomó többségét ő szerezte meg. A KMKSZ az ungvári tömegmegmozdulásokon is hitet tett Viktor Juscsenko támogatása mellett. /Mélyülő ellentétek a kárpátaljai magyar szervezetek között. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2005. április 22.

Viktor Juscsenko ukrán elnök Romániába látogatott. Április 21-én megegyezett Traian Basescu román elnökkel, hogy vegyes bizottságokat hoznak létre a két ország közötti területi viták rendezésére. Románia korábban pert indított Ukrajna ellen a Nemzetközi Bíróságon, az ENSZ bírói testületétől kérve a közös fekete-tengeri határvonal megszabását. A két állam legfőképpen a Kígyó-sziget térségében húzódó fekete-tengeri határról, illetve a térségben felfedezett földgáz- és kőolaj-lelőhelyek hovatartozásáról vitázik. További viták tárgya, hogy Ukrajna kiszélesíti a Duna torkolatvidékén épített 170 kilométer hosszúságú Bisztroje hajózási csatornáját. /Román–ukrán vegyes bizottságot hoznak létre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2006. február 3.

Február 2-án Ukrajnába látogatott Traian Basescu államfő, ahol Viktor Juscsenko ukrán elnökkel folytatott megbeszélést. A találkozó után Basescu elnök elmondta, örvend, hogy az elmúlt évben oldódott az ukrán-román viszony, és végre normálissá vált. /Ukrajnába látogatott Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2006. február 6.

Basescu elnök ukrajnai látogatása során felkereste az ukrajnai román közösséget, és Juscsenko elnökkel tárgyalt róluk. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Cernauti lakossága 236 691 lelket számol, ebből 10 533-an vallották magukat románnak. Cernauti tartományban 42 román óvoda működik, Herba rajonban 30 román tannyelvű iskola, Cernauti-ban négy, az előbbiek 5166, az utóbbiak 640 tanulóval. Basescu ígéretet csikart ki arról, hogy az ottani román kisebbségnek legyen parlamenti képviselete; továbbá a cernauti-i konzulátusra diplomatát küld azzal a kizárólagos céllal, hogy a román kisebbség ügyeivel foglalkozzon. Ugyanazokban a napokban, amikor Basescu elnök Ukrajnában a román nemzeti kisebbség gondjaival is foglalkozott, Bukarestben egy párt a képviselőházban, a szenátusban és a külügyminiszternél feljelentette Frundát, amiért az Európai Tanácsban a kisebbségek ügyét képviselte. /Kilin Sándor: Mérce. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2007. január 15.

A kárpátaljai magyarság helyzetéről és a magyar-ukrán kapcsolatok időszerű kérdéseiről tárgyalt ukrajnai látogatása során Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A látogatást követően Gyurcsány Ferenc elmondta: át fog helyeződni a határon túli magyarság támogatásának súlypontja, így a magyar kormány hangsúlyosabb figyelmet fordít majd a kárpátaljai és vajdasági magyarság támogatására.,,Valamennyi határon túli magyar közösség vonatkozásában kiemelünk olyan átfogó nemzeti intézményeket, amelyeknek a támogatásáról hosszabb távú, három-öt éves megállapodásokat kötünk. A tárgyalások még zajlanak, de még nyárig szeretnénk lezárni azokat. Ez stabilizálja a kapcsolatrendszert, lehetővé teszi azzal az új realitással való szembenézést, hogy Románia európai uniós csatlakozása után, figyelembe véve Ukrajna és Szerbia kívülmaradását, kontúrosabb politikát kell folytatnunk” – mondta Gyurcsány.,,Ugyanakkor folytatni szeretnénk a be nem avatkozás politikáját, kifejezetten távol maradni valamennyi közösség esetében minden politikai és egyéb vitától. Magyarország arra szeretné bátorítani a közösségeket, hogy teremtsék meg az egységes képviseletet” – tette hozzá. /Kontúrosabb politikát akar Gyurcsány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./ Kárpátalján tett egynapos hivatalos látogatást Gyurcsány Ferenc. A magyar kormányfő Viktor Juscsenko ukrán elnökkel együtt ünnepélyesen felavatta a munkácsi járásban lévő Csongor község magyar tannyelvű általános iskolájának új épületét. /Gyurcsány és Juscsenko iskolát avatott. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./ Az iskola építését nagyrészt az ukrán állam finanszírozta, ami egyben jelzi a hozzáállását a magyar nemzeti kisebbséghez. Gyurcsány Ferenc magyar lexikonokat és könyveket adományozott az új iskolának és fát ültetett az avatás emlékére. /Iskolaavatás Kárpátalján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2007. szeptember 28.

Ukrajnában a sorozatos belpolitikai válságok után szeptember 30-án előrehozott parlamenti választásokra kerül sor. A választások kiírására az államelnök Juscsenko és a kormányfő Janukovics közötti hatalmi torzsalkodás szolgáltatott alapot. 2004-ig, míg nem lépett életbe a kizárólagosan pártlistás rendszer a parlamenti választásokon, a magyarok a magyar többségű 72. számú kárpátaljai választókerületből juttatták be képviselőiket a Legfelsőbb Tanácsba (Verhovna Rada). 1994–1998 között a baloldali Tóth Mihály, 1998–2002 között a jobboldali Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, 2002 és 2006 között pedig a magyarországi szocialisták /MSZP/ támogatását élvező Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke képviselte a magyar érdekeket az ukrán fővárosban. A 2006-ban életbelépett pártlistás választási törvény három százalékban szabta meg a bejutási küszöböt. Ez a negyvennyolc milliós országban a 156 000 fős magyar közösség (2001-es népszámlálási adat) számára eleve lehetetlenné tette a parlamentbe való kerülést. A Juscsenko vezette Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem (NU – NSZ) tömörülés Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, megyei tanácsi képviselőt a határesetnek számító, a parlamentbe való bejutásra azonban mégis esélyes 99. helyen jelölte, ennek fejében a KMKSZ az államelnök politikai alakulatát támogatja. Az Ukrajna Szocialista Pártja a 11. helyen jelölte a jelenleg Budapesten diplomáciai feladatot betöltő Tóth Mihályt. Gajdos István, az UMDSZ elnöke néhány hete azt ígérte Kovács Miklósnak, hogy szervezete a kampány során őt fogja támogatni. Ezt tudomásul véve a KMKSZ elkészítette az Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács (UMET) létrehozásáról kötendő szerződés tervezetét. Augusztus végén az UMDSZ Országos Tanácsa úgy döntött, hogy a szervezet nem Kovácsot, hanem Tóthot támogatja. Olekszandr Moroz leköszönő házelnök, az Ukrajna Szocialista Pártja elnöke közölte, hogy szocinternbeli magyar barátai ajánlására biztosított ilyen előnyös helyet Tóth Mihálynak. A párt kárpátaljai elnöke arról beszélt, hogy remélhetően még szeptember első felében pártja és az MSZP együttműködési megállapodást köt. A bejelentés a kampányba való durva beavatkozásnak minősíthető. Azt sugallja, hogy a támogatási forrásokat kezében tartó budapesti kormánypárt Morozék jelöltjét támogatja. Tóth Mihály kampányában felhasználható a magyar MSZP-s vezetők szokatlanul sűrű kárpátaljai látogatása is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az idén kétszer tett villámlátogatást a térségben, és augusztusban feltűnt a magyar pénzügyminiszter is. Az ukrajnai választásnál az EU- és NATO-tag Magyarország nem a „nyugatos” politikai erők oldalára áll. Mindez nem előzmény nélküli. A 2004-es elnökválasztás idején az EU és az Egyesült Államok Juscsenkot támogató politikájával szemben Budapest az orosz orientáltságú Viktor Janukovicsra – s annak kárpátaljai mamelukjára –, az akkor (egyesített) szociáldemokrata, Gajdos Istvánra tett, aki a narancsos forradalom győzelme után, különböző felelősségre vonások elől menekülve úgyszintén az MSZP közbenjárása után villámgyorsan igazolt át az Ukrán Szocialista Pártba. Az UMDSZ-hez közeli kárpátaljai magyar nyelvű sajtó páratlan történelmi esélynek írja le a két magyar jelölt indulását, valamint azt, hogy először lehet két képviselőjük az ukrán parlamentben a magyaroknak. (Forrás: Budapest Analyses) /A magyar képviselet esélyei az ukrán parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2007. október 31.

Viktor Juscsenko ukrán elnök október 30-án Bukarestben tárgyalt. Kijelentette, nem igaz, hogy Ukrajna bejelentette, megkezdi a fekete-tengeri gáz- és kőolajipari nyersanyag kitermelését. Juscsenko hozzátette, hogy ami a Kígyók Szigete melletti vitatott talapzatot illeti, Ukrajna fenntartja korábbi álláspontját. /Juscsenko Bukarestben tárgyalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2008. január 14.

A magyar kisebbséget érintő oktatási kérdések álltak Sólyom László köztársasági elnök egynapos január 13-i kárpátaljai látogatásának homlokterében, Viktor Juscsenko ukrán államfő ígéretet tett a magyar köztársasági elnöknek a magyar diákok, tanárok, illetve oktatási intézmények számára hátrányos problémák orvoslására. Az ukrán elnökkel Munkácson tartott megbeszélése után Sólyom László elmondta, mindenképpen hátrányosan érinti a kárpátaljai magyar diákokat az, hogy újabban az egységes érettségi felvételit ukránul kell letenni. A magyar államfő szerint késés tapasztalható a magyar nyelvű tankönyvek terjesztésében, a könyveket Romániában nyomtatják. Viktor Juscsenko ígéretet tett arra is, hogy a magyar iskolák tankönyveit Ukrajnában fogják szerkeszteni és nyomtatni. /Váry O. Péter: Oktatásról tárgyalt Sólyom Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

2008. március 13.

Erőteljes nacionalista kampány folyik Ukrajnában a magyar szimbólumok helyreállítása kapcsán, amely már kisebb diplomáciai súrlódást is okozott Kijev és Budapest között. Ukrán szélsőségesek elsősorban a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felavatása, valamint a munkácsi turulmadaras alkotás visszaállítása miatt tiltakoznak. Emiatt Sólyom László köztársasági elnök a napokban lemondta ukrajnai útját, sőt a magyarok bejövetelének emléket állító alkotás március 14-ére tervezett avatóünnepsége is későbbi időpontra csúszik. Ungváron március 12-én mintegy félszázan tüntettek a szélsőjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsőséges szervezetek felhívására a vereckei emlékmű és a Kárpátalján szerintük erősödő ruszin szeparatizmus ellen „Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal!” és „Nemet mondunk a külföldi provokációkra” feliratokkal. Válaszként a kárpátaljai megyei tanács visszautasította az ukrán nacionalista szervezetek vádjait. A 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar közösség 1996 óta szorgalmazza emlékmű felállítását annak a 2,5 méter magas, régi obeliszknek a helyére, amelyet a Kárpát-medencébe bevonuló honfoglaló magyarok tiszteletére emeltek a Vereckei-hágón, és amelyet 1964-ben lebontottak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több mint tíz évvel ezelőtt már kísérletet tett az emlékmű felállítására – felkérésére Matl Péter szobrászművész neki is látott az alkotásnak –, de az ukrán hatóságok „megfelelő engedélyek hiányában” megakadályozták a tervet. Az emlékmű felállítását korábban támogatásáról biztosította Viktor Juscsenko ukrán államfő is. Idén januárban a probléma rendezésére létrehozott szakértői bizottság úgy határozott, hogy Matl Péter fejezheti be a szoborkompozíciót, amelynek költségét a magyar állam vállalta fel. Az épülő emlékművet a Szvoboda Összukrajnai Szövetség Voliny megyei szervezete a napokban a magyar állam jelképének nevezte, és a Vereckei-hágón kialakítandó park szerinte Magyarország egykori határát állítja vissza. A munkácsi turulmadaras emlékmű egy héttel ezelőtti visszaállítását a zakarpat.info ungvári internetes hírújság bírálta élesen. Erdélyben Aradon az 1890-ben felavatott Szabadság-szobrot 1925-ben a Ion. I. C. Bratianu vezette román kormány eltávolíttatta, a szoboregyüttes darabjait 1999-ig az aradi várban őrizték, amikor Radu Vasile kormánya átadta az aradi minorita rendnek. A restaurált alkotást 2004. április 25-én avatták fel újra, az aradi Tűzoltó téren román nacionalisták füttykoncertje közepette. Mátyás király 1902-ben felavatott kolozsvári lovas szobrának talapzatáról az 1918-as impériumváltást követően a román hatóságok eltávolíttatták a magyar címert, 1945-ben pedig a Mátyás király feliratot a semleges Mathias Rex szövegre cserélték. 1992. december elsején Gheorghe Funar akkori polgármester az 1932-ben egyszer már elhelyezett, „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – feliratú táblát illesztetett a talapzatra Mátyás román eredét, illetve Stefan cel Mare moldvai vajda elleni sikertelen portyáját bizonygatva. A Maros megyei Fehéregyháza melletti Ispánkútnál Petőfi Sándor feltételezett elestének helyén álló, 1969-ben leleplezett emlékművén a kőbe faragott Petőfi-arcképet az 1990-es évek elején ismeretlenek kalapáccsal rongálták meg, emiatt 2005-ben bronz féldomborműre cserélték ki, majd az emlékművet restaurálták. Az 1911-ben felavatott pozsonyi Petőfi-szobrot többször meggyalázták, legutóbb 2007 tavaszán levágták a költő és a múzsáját jelképező szoboralakok kezét, az alkotás sérülékenyebb részét „lefaragták”. /B. E. L. : Kárpátaljai emlékművita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2008. április 2.

Megérkezett Bukarestbe, az április 2-án kezdődő NATO-csúcsnak George W. Bush amerikai elnök, elkísérte őt Condoleezza Rice külügyminiszter és Robert Gates védelmi miniszter is. Bush előzőleg Kijevben tárgyalt Viktor Juscsenko ukrán elnökkel, megbeszélésük fő témája Ukrajna NATO-csatlakozása volt. Az amerikai elnök támogatásáról biztosította Kijevet. Bushnak ez a második romániai látogatása, korábban 2004-ben járt Bukarestben, az ország NATO-csatlakozása alkalmával. Bush látogatására rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kerül sor. Románia hatalmas erőket mozgósított, hogy a NATO-csúcstalálkozót semmi se zavarja meg: hatvan állam- és kormányfő, illetve csaknem háromezer meghívott biztonságát kell szavatolni. A bukaresti csúcson részt vesz Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is. /Világpolitikai témák a ma kezdődő bukaresti NATO-csúcson. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2008. július 9.

Sólyom László köztársasági elnök szerint a kárpátaljai magyar iskolákban nem lehet visszalépni a jelenlegi állapotoktól, mert "abban a pillanatban, amint az oktatás kétnyelvűvé válik, az a nyelvvesztés iskolája lesz". Az államfő erről magyar újságíróknak beszélt július 7-én Kijevben, ahová aznap érkezett kétnapos hivatalos látogatásra, Viktor Juscsenko ukrán elnök meghívására. Juscsenko a tárgyalások utáni közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy "az ukrán fél nyitott a kárpátaljai magyar iskolákban a kétnyelvű oktatás problémájának megoldására". Bejelentette: a felek megállapodtak, hogy a jövő héten szakmai tárgyalások kezdődnek a két oktatási minisztérium között Kijevben. /Sólyom László: a kárpátaljai magyar iskolákban nem lehet visszalépni. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2008. augusztus 21.

Nem valósulhat meg a biztonság a Fekete-tenger térségében Oroszország beavatkozása nélkül – állította Traian Basescu román államfő kijevi látogatása során, ahol Viktor Juscsenko ukrán államfővel folytatott megbeszélést. Basescu augusztus 20-án Ukrajnába utazott, körútja alkalmával Moldova Köztársaságba, Azerbajdzsánba, Grúziába és Törökországba is ellátogat. /Basescu: Oroszország nélkül nincs biztonság a térségben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2009. április 29.

A két éve bevezetett új oktatási rendszer ellehetetleníti a magyar iskoláztatást Kárpátalján, ez pedig az ukrajnai magyarság fennmaradását veszélyezteti – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök április 28-án Budapesten azt követően, hogy tárgyalt az ukrán elnökkel. A két évvel ezelőtt bevezetett új egyetemi felvételi rendszer, az ukrán nyelvű emelt szintű érettségi ellehetetlenítheti a magyar nyelvű iskoláztatást Kárpátalján. Az államfő Viktor Juscsenko személyes segítségét kérte a kárpátaljai magyar emlékművek megrongálóinak kézre kerítésében. /Sólyom: veszélyben a magyar oktatás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998