udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vincze Mária

1993. november 15.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ Illyefalván, nov. 13-15-e között tartotta meg második tisztújító vándorgyűlését. Vida Gyula parlamenti képviselő előadásában rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./ Újraválasztották elnöki funkciójába Kerekes Jenő /Kolozsvár/ ny. professzort, alelnökök lettek: Feyné dr. Vincze Mária egyetemi docens /Kolozsvár/, Szécsi Kálmán /Székelyudvarhely/, Kelemen Emese /Marosvásárhely/ és Szőke Erzsébet egyetemi hallgató /Kolozsvár/. /Vándorgyűlés Illyefalván. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Az RMKT a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem támogatásával, a Bölöni Farkas Sándor Közgazdasági Alapítvánnyal közösen szervezett posztgraduális képzést: huszonnégy egyetemet végzett közgazdász Budapesten négy féléves posztgraduális képzésben részesül. A bankhálózatban dolgozó ötven közgazdász kéthetes intenzív továbbképző tanfolyamon vehetett részt. A vezetőség beszámolója szerint papíron 12 vidéki szervezet szerepel, a gyakorlatban 5-6 működik., A társaság 2300 kötetes könyvtára Kolozsváron működik. /A Romániai Magyar Közgazdász Társaság tevékenységéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

1994. június 18.

Jún. 18-án Kolozsváron megalakult a Szövetségi Egyeztető Tanács, amely az RMDSZ keretén belül szövetségi szinten társult, illetve az RMDSZ-szel együttműködő egyházi, társadalmi, szakmai és kulturális szervezetek képviseleti, érdekegyeztető és döntéshozó fóruma. Megválasztották a vezető testületet. A Szövetségi Egyeztető Tanács Állandó Bizottságának elnöke Csávossy György, alelnöke Szőcs Judit, titkára Gergely Csaba. A szakbizottságok és vezetői: oktatás és tudomány /Cs. Gyimesi Éva/, közművelődés és művészet /Balogh Ferenc/, gazdaság /Vincze Mária/, sajtó és könyvkiadás /Dávid Gyula/, emberjogi, egészségügyi és szociális kérdések /Csirák Csaba/. /RMDSZ Tájékoztató, 308. sz., jún. 20./

1994. szeptember 14.

Dr. Vincze Mária, az RMDSZ Egyeztető Tanácsa gazdasági szakbizottságának ideiglenes elnöke vitaindító anyagot publikált, felvázolva a gazdaság jelenlegi helyzetét, cselekvési programot ajánlott a szervezetnek. Az elmúlt években a gazdasági recesszió, az infláció a szomszédos országok átlagát meghaladó, a beruházások, a külföldi tőkebefektetések szintje alacsony volt. A bérek reálértéke csökkent, folytatódott a lej leértékelése /1993 elején egy dollár 460 lej, 1994 júniusában 1650 lej/. A jogi keretek kialakítása lassú, a privatizáció késlekedik. Az RMDSZ-nek is ki kell dolgozni gazdasági programját. Nem helyes mereven elutasító álláspontra helyezkedni olyan törvényjavas-latokkal kapcsolatban, amelyek bevezetését a gazdasági ésszerűség indokolja. Fontos a rendszerszemléletben való gondolkodás. Az állandó provokációkra való válaszadás miatt az RMDSZ vezetőségének ideje sem marad a gazdasági kérdésekre. Szükséges az információáramlás megszervezése, a gazdasági kérdések ismertetése a sajtóban, szakmai tanácsadó hálózatok kifejlesztése, továbbá az RMDSZ képviselői rendszeresen biztosítsanak információs anyagot a megyei gazdasági alelnökségek számára. - Várható az agrárválság elmélyülése, ez elsősorban a kistermelőket fogja érinteni. Fel kell készülni a részvénypapírok piacának megjelenésére, a munkanélküliség növekedésére, amelynek hatását az átképzési lehetőségek felkutatásával lehet csökkenteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14., 15./

1997. február 27.

Febr. 9-11-e között a Babes-Bolyai Egyetem küldöttsége, élen Andrei Marga rektorral Budapesten járt, a Közgazdaságtudományi Egyetemmel való együttműködésről, tanár- és diákcserékről, hallgatók nyári gyakorlatáról tárgyalt Andorka Rudolf rektorral, aki ajándékként könyvcsomagot adott át a kolozsvári közgazdasági kar részére. Marga vezetésével tárgyaltak az Eötvös Lóránd Tudományegyetem vezetőségével, majd a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európai Egyetemmel. szintén az együttműködésről. Minderről a küldöttség egyik résztvevője, dr. Vincze Mária számolt be. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

1997. szeptember 28.

Szept. 26-28-án tartotta meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság VI. Közgazdász Vándorgyűlését Székelyudvarhelyen A román gazdaság felkészülése az EU-csatlakozásra címmel. Előadást tartott többek között Kovács Adorján földművelésügyi államtitkár, dr. Vincze Mária egyetemi tanár /Kolozsvár/, Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke és Szarka Árpád, a Bihar megyei Munkaügyi Igazgatóság vezérigazgatója. A vándorgyűléssel egyidőben tartották meg az RMKT küldöttgyűlését, amely megválasztotta a társaság új vezetőségét. Újraválasztották elnöknek dr. Kerekes Jenőt, az alelnökök: Coltea Tibor /Kolozsvár/, Kelemen Emőke /Marosvásárhely/, Somai József /Kolozsvár/ és Szécsi Kálmán /Székelyudvarhely/. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

1998. november 16.

Nov. 15-én Egzisztenciateremtés-98 címmel szervezett vállalkozói fórumot a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége. A félszáz részvevő több olyan érdekes előadást hallgathatott meg, amelyek a gazdasági válság mélypontján levő Romániában különösen megszívlelendő adatokkal szolgáltak minden kisvállalkozó számára, akik tenni akarnak valamit a kilábalásért. Kerekes Gábor, a kolozsvári Tipoholding Rt. igazgatója A teremtés ellentmondásai a romániai valóságban címmel a romániai gazdasági haladás buktatóiról beszélt, kifejtve: a kisvállalkozóknak, a multinacionális cégekkel szembeni egyre erősödő versenyben az előnyei a helyismeret, a személyi kapcsolatok, a piac helyes ismerete. A román mezőgazdaság helyzete Kelet-Közép- Európában - erről dr. Vincze Mária, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora tartott előadást. Manapság Románia sokban függ a mezőgazdaságtól (aktív lakosságának 40%-a dolgozik itt), az agrárkülkereskedelem sok éve deficites, és importvámokkal nem orvosolható ez az ágazat. A megoldás: versenyképessé kell válni. A hazai kisvállalkozónak már nem elegendő a helyi piacot ismerni, hanem távolabbra kell figyelnie - az európai piac alakulására. /Ördögh I. Béla: Vállalkozói Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

1999. június 5.

Jún. 5-én tartotta meg közgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu elnöki beszámolójában kifejtette: az erdélyi magyarság érdeke - kettős kötöttségéből fakadóan - nemcsak az össznemzeti értékek megőrzése, hanem az is, hogy ne maradjon el az anyaország fejlettségi szintjétől. "Transzszilvanizmusunkat nem kívánjuk letagadni, de ezt a magyar közösség szerves alkotóelemeként fogjuk fel" - mondotta az elnök, utalva egyes, az utóbbi időben hallható és a magyar nyelv többközpontúságára célzó véleményekre. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mindig a kolozsvári egyetemmel szoros együttműködésben járult hozzá a tudományos eredmények eléréséhez. Most, hogy a magyar egyetem visszaállítása késlekedik, felerősödött az egyesület újjászerveződésének igénye. Az EME elkobzott ingatlanjainak visszaszerzésében csak a romániai politikai közszereplőkre és a magyarországi diplomáciára számíthat. Az utánpótlás kérdésében fájó pont a magyarországi ösztöndíjrendszer gyakorlata, amely eddig valójában "agyelszívást" jelentett. Az új támogatási rendszer, az Apáczai Alapítvány, ezt igyekszik ellensúlyozni. Az erdélyi magyar tudományt sokáig az egyszemélyes kutatóműhelyek jellemezték. Az EME külön erkölcsi elismerésben részesíti azokat, akik a kilátástalan időkben sem hagytak fel a tudományos munkával, megpróbál egyedül segíteni a tudományos könyvkiadáson. Egyed Ákos azt javasolta: az EME vándorgyűléseit úgy tegyék sikeresebbekké, hogy azokat ne korlátozzák egy szakmára. Péter Mihály szerint szorosabbá kell fűzni a szálakat a Magyar Tudományos Akadémiával, amelynek már most 13 külső tagja van Erdélyből. A közgyűlés által elfogadott új választmányi tagok: Pál-Antal Sándor, Péntek János, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán és Bors József. Tiszteletbeli tagokká választották Fodor András és Szávai János Zoltán professzorokat. Átnyújtották az okleveleket a tavalyi tiszteletbeli tagoknak: Balássy Andrásnak, Feyné Vincze Máriának, Farkas Lászlónak és Pálfalvi Attilának. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés. Célunk az össznemzeti, valamint saját értékeink megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1999. november 3.

A sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaság elnöke, Birtalan Ákos kezdeményezésére okt. 29-én megvitatták a középfokú (köz)gazdasági oktatás helyzetét. A rendezvényen részt vettek: Brassó, Kovászna és Hargita megye gazdasági szakközépiskoláinak, illetve gazdasági szakosztályainak tanárai, dr. Vincze Mária egyetemi tanár, Szécsi Kálmán, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság országos alelnöke, valamint a fenti megyék RMKT-fiókjainak képviselői. A jelenlévők elhatározták: folytatják az együttgondolkodást. Megállapították, hogy szakszerű felmérést kell készíteni a gazdasági szakközépiskolákban, a diákok körében arról, hogy mit akarnak tanulni e téren és milyen nyelven. Szükség van az alternatív közgazdaságtan-tankönyvek megírására, illetve a szaktantárgyak román nyelvű tankönyveinek magyarra fordítására, szakszótárakat és gyakorlati munkafüzeteket kell készíteni. /A középfokú (köz)gazdasági oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2000. július 8.

Mezőgazdasági szakemberek számára készült a Régió- és vidékfejlesztés /Presa Universitara Clujeana, Kolozsvár/ című, az európai uniós agrárpolitikai alapelveket, aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseket, továbbá a romániai SAPARD-terv 2000-2006-ra vonatkozó részleteket tartalmazó könyv. Összeállítói: Farkas Mária, István és Bara Simon. /Vincze Mária: Régió- és vidékfejlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2001. február 8.

Megjelent az Erdélyi Gazda, az RMGE lapjának februári száma. A gazdák általános tájékoztatása mellett dr. Vincze Mária tájékoztatót közölt a SAPARD-programról. /Megjelent az Erdélyi Gazda februári száma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). febr. 8./

2001. február 9.

Több magyar lap elutasította a Romániai Szabad Demokrata Párt (RSZDP) Partium szervezete nevében Vincze Mária elnök kérését, hogy a Ion Iliescu anyagi segédletével is alapított zsebpártocska felhívását közzétegye. Az RSZDP partiumi szervezetének elnöke, Vincze Mária, a 90-es évek elején a nagykárolyi RMDSZ-szervezet elnöke volt, tavaly ősszel pedig járta a várost, hogy "igaz magyarokat" keressen pártocskájuk számára. Azt akarta, hogy tucatnyi résztvevővel helyi szervezetet alakítsanak, és jelöltlistát tegyenek le a parlamenti választásokra. - Marosvásárhelyt az RSZDP nyolcszáz szavazata elegendő volt ahhoz, hogy az erdélyi városnak ne legyen magyar polgármestere! Ebben a zsebpártocskában "érvényre jut a szabad-demokrácia elve, nemzeti-liberális szabadelvűség, vagy bármilyen más irányzat" - hirdetik magukról. Az RSZDP célja az, hogy fogyó magyarság szavazatait megossza. /Kerekes Edit: A Partiumi Kezdeményezés. = Szilágyság (Zilah), febr. 9./

2001. március 30.

Márc. 29-én a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdasági karának és a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak (RMKT) a meghívására Kolozsváron járt a Budapesti Közigazgatási és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) rektora, dr. Chikán Attila. Dr. Chikán Attila "A magyar gazdasági átalakulás tapasztalatai és tanulságai" címmel tartott előadást. A közgazdasági kar dékán-helyettese, dr. Vincze Mária elmondta, februárban a BBTE vezetősége keretszerződést írt alá magyarországi egyetemek rektoraival, köztük a BKÁE-val is. A mostani látogatás ennek a megállapodásnak a gyakorlati megvalósítása, célja pedig a kapcsolat elmélyítése. Ez az első alkalom, amikor magyarországi rektor tart előadást a közgazdasági karon, és első alkalom, amikor a BBTE közgazdasági karán magyar nyelven tanuló diákok (is) hallgatják az előadást. /Rácz Éva: Kapcsolatépítés közgazdászoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2001. május 14.

Május 12-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki megnyitójában Benkő Samu kifejtette: a 142 éve alakult és 12 éve újjáéledt tudományos egyesület a mostoha körülmények közepette is él, működik. Sipos Gábor előzetesen írásban ismertetett főtitkári beszámolóját szóbeli kiegészítéssel tette teljessé: kiemelte az utóbbi időben egyre aktívabb szatmárnémeti fiókszervezet eredményeit. Megvitatták az EME választmányi gyűlésén jóváhagyott társadalomtudományi kutatóintézet szervezeti és működési szabályzatát. Az intézet rendeltetése szakembereket képezni a nemzeti önismereti tudományszakok művelésére, a múzeumi, könyv- és levéltári örökség szakszerű őrzésére. Már működő három szakosztálya: történettudományi, nyelv- és irodalomtudományi, társadalomismereti. Feladatait főállású tudományos kutatókkal és alkalmi munkatársakkal végzi. Igény mutatkozik a természettudományok és a műszaki tudományok szakosztályainak beindítására is, de ennek egyelőre anyagi korlátai vannak. Többen kifogásolták, hogy az utóbbi időben az EME-kiadványokkal olyan más kiadványok versengnek, amelyek gyenge színvonaluk mellett valamilyen erős pénzforrás támogatását élvezik. Visszatérő közgyűlési téma a tagság fiatalításának szükségessége. A gombamódra szaporodó hazai tudományos társaságokkal az EME jövőre tanácskozást kíván tartani. - Az EME szolgáljon háttér-intézményként azon tagjai számára, akiknek nincs lehetőségük, hogy egyszerű felszerelések beszerzése végett pályázatokon induljanak. A létrejövő magyar egyetem tudományos hátterét leginkább az EME biztosíthatja. A közgyűlés módosításokat fogadott el a tagsági díjak mértékével kapcsolatban: ezután az aktív tagoknak évente 100 ezer, a nyugdíjasoknak 50 ezer, a diákoknak és főiskolai hallgatóknak 15 ezer lejt kell befizetniük. 2002-ben általános tisztújítást tart az Erdélyi Múzeum-Egyesület, és a közgyűlés előkészítése céljából a szakosztályok elnökeiből és titkáraiból álló tíztagú bizottság alakult. Utána pedig következhet az alapszabályzat megújítását végrehajtó rendkívüli közgyűlés. A mostani ülésen egy évre részleges választásokat tartottak. Az új választmányi tagok a következők: 1. szakosztály - Pál-Antal Sándor; 2. szakosztály - Szilágyi Pál, Nagy-Tóth Ferenc, Kiss Szidónia; 3. szakosztály - Péter Mihály; 4. szakosztály - Szabó Árpád; 5. szakosztály - Kerekes László, Sándor László. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés: Társadalomtudományi Kutatóintézet alakul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Az EME titkársága 2000 nyarán a kolozsvári Rhédey-házba /Jókai/Napoca u. 2./ költözött. Az EME honlapja március óta használható /www.eme.ro/. Jelenlegi taglétszámuk 4351, ebből 2277 egyetemi hallgató. - A könyvtár helyhiánya nyomasztó. A jövőben az EME és a Sapientia Alapítvány közös könyvtárat létesít. Az EME rendszeres kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematika Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő, Erdélyi Tudományos Füzetek, új kiadány a Collegium Geographicum ifjúsági folyóirat és a Collegium Biologicum. /Sipos Gábor főtitkári jelentése az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2000. Évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ Gaal György többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem működik a romániai magyar kiadványok könyvtári begyűjtése. Vincze Mária arról a jelenségről számolt be, hogy amint megindult a magyar nyelvű közgazdászképzés, félszáz egyetemi hallgató iratkozott be a társadalomtudományi szakosztályba, de hamarosan alábbhagyott a lelkesedés. Kötő József, az EMKE elnöke a Kisebbségkutató Intézet kolozsvári megalakulásában rejlő lehetőségekre irányította a figyelmet. Ki kell járni, hogy az EME - a kis transzszilván akadémia - részesüljön az intézet költségvetéséből, és az így nyert összegeket az erdélyi magyar tudományos élet fejlesztésére fordíthassa. Tonk Sándor alelnök hangsúlyozta, hogy az alakuló magyar magánegyetem elképzelhetetlen az erőteljes tudományos kutatási háttér nélkül. /Kis transzszilván akadémia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./ Az Erdélyi Múzeum Egyesület, mint megalakulása óta minden évben, rendes évi közgyűlése alkalmából az EME elnöke, Benkő Samu nyilatkozott. Kifejtette, hogy a jövő évben általános tisztújítás lesz. Azt szeretnék, hogy a távozó idősebb nemzedéktől fiatalabb, tetterős tagok vegyék át az EME vezetését. Módosítani kell az 199-ben elfogadott alapszabályzatot. Akkor azt hitték, hogy a magyarságtól elorzott nemzeti jellegű művelődési javak visszakerülnek az EME tulajdonába. Ez nem történt meg. A magyar múzeumok kincsei, a régi könyvek, épületek mind román állami tulajdonba mentek át. Benkő Samu úgy látta, hogy az erdélyi magyar képzőművészek időtállóbb értékeket hoztak létre, mint mondjuk az ötvenes-hatvanas években a magyar írók. Egy Nagy Imrének, egy Szevátiusznak a művei időtállóak. Jelenleg folyik a magyar néprajzi értékek utolsó darabjainak elkótyavetélése. Emellett betörnek parókiákra, plébániákra, kegyszereket, keresztelőmedencét, szárnyasoltárt stb. visznek el. Benkő elnöki megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az EME értékes könyveket, tanulmányokat tett le a magyar tudományosság asztalára. /Csomafáy Ferenc: Nem vagyunk elefántcsonttoronyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2001. május 24.

Május 25-én Aradon tartja soros ülését az RMGE országos szervezetének elnöksége - tájékoztatott Bogdán Andzselika, az RMGE Arad megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A fórumot Sebestyén Csaba országos elnök nyitja meg, ami után kezdetét veszi az előadássorozat. Az előadók között lesz Pete István és dr. Vincze Mária. /Elnökségi ülés, Agrofórum Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2001. május 30.

Máj. 29-én Kolozsváron A mezőgazdaság és a vidék fejlesztésében jártas csoportok és szervezetek intézményes fejlesztése címmel az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO), a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szervezésében kétnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött. A rendezvény célja az erdélyi falu lehetőségeinek felmérése, a mezőgazdaság haladásának szervezett formában történő szorgalmazása, a nemzetközi tapasztalatok megismerése és alkalmazásának terjesztése. Vincze Mária (BBTE) a romániai falufejlesztési koncepciókról szólva elmondta: sok faluban még a SAPHARD programokról sem hallottak, sok helyen a régit akarják feltámasztani, ami ma már lehetetlen és értelmetlen. Romániában alig ismert fogalom a mikrorégió, pedig nyugatabbra ennek köszönhetően komoly eredmények születtek. Kerekes Sándor, a Kolozs megye tanács alelnöke, falufejlesztési és mezőgazdasági termékek forgalmazását megkönnyítő programokat ismertetett. Jellemző adat: a tavaly a földgáz bevezetésére összesen 800 milliárd lej volt az igény, ebből csupán 25 milliárdot tudtak teljesíteni. Hasonló gondok jelentkeznek a víz bevezetésével kapcsolatban is. A Mezőségi vízhiány leküzdése érdekében holland segítséggel indul program. Egy Phare-program pedig októberig a megye huszonnégy községét látja el számítógépes hálózattal. /Ördög I. Béla: Mezőgazdasági és vidékfejlesztési tanácskozás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2001. július 18.

Az Erdélyi Gazda /Kolozsvár/ júliusi számában folytatódott a tájékoztató sorozat a SAPARD-programról, szerzője dr. Vincze Mária. Sebestyén Csaba az RMGE, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kapcsolatát tárgyalta. A növényvédelem jelentős helyet foglal el az Erdélyi Gazda júliusi számában. /T. J.: Erdélyi Gazda/július. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2001. december 19.

A november végén tartott Kászoni Napok fontos része az a kerekasztal, amelyet dr. Vincze Mária kolozsvári egyetemi tanár és szociológus diákcsoportja tartott Kászonban. Ez év nyarán ez a munkacsoport átfogó szociológiai felmérést végzett a kászoni falvakban, és most, a falunapok alkalmával ismertették a kászoniakkal a kutatás eredményeit. Az elvégzett munka valószínűleg kötetben fog megjelenni. Megállapítható, hogy a gyengeségek listája sokkal hosszabb, mint az erősségeké: a Kászonokban igen gyenge a vállalkozási kedv, nincs üzleti szellem, nincs megfelelő értéke a tudásnak és tanulásnak. Kevés az iskolázott kászoni fiatal. Sok az alkoholizáló. A kászoni társadalom másik jellemzője a szervezetlenség. - A Kászoni-napok egyik fénypontja a Teleház felavatása volt november 24-én. A munka oroszlánrészét a Kászoni Kistérségi Egyesület és annak menedzsere, Becze István végezte. /Sztojka Tamás, Kászon: Kászoni-napok Teleházzal. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

2002. június 6.

Bonyolult dolog céget alapítani. Tizenhét féle illetéket kérnek. Az alapító okirat elkészítésért például 1,3 millió lejt, a környezetvédelmi és a munkavédelmi engedélyért külön-külön 450 ezer lejt, a tűzvédelmi engedélyért már 500 ezer lejt stb. Minden szükséges információ együtt van a Vállalkozói kézikönyv című kiadványban, melyet a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület adott ki. Külön fejezet foglalkozik a kis- és közepes vállalkozások támogatásával, az EU vonatkozó programjaival (Phare, Ricop Phare, Sapard stb.), külföldi kormányok romániai képviseletei által nyújtott támogatásokkal, mint a Német—Román Hitelalap, vagy a Román—Amerikai Befektetési Alap. A könyv az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával jelent meg, s Muszka János, Elek Károly és Pécsi Ferenc állították össze, szaklektora pedig Vincze Mária. /Sike Lajos: Kézikönyv a vállalkozóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2002. szeptember 11.

Önkormányzati vezetők, az RMDSZ színeiben megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok részére tartottak képzését Sarmaságon szeptember első hétvégén. Seres Dénes szenátor ismertette a jogszabályokat és azok módosításait. Nagy Máté András, a Bihar megyei Határmenti Vállalkozásfejlesztési Információs Iroda (HVII) ügyvezető igazgatója az Új Kézfogás alapítványi támogatásait ismertette. Vida Gyula parlamenti képviselő figyelmeztette az önkormányzati vezetőket az októberrel kezdődő új gondjaikra, feladataikra: az egészségügyi intézmények felügyeletét, finanszírozását a helyi tanácsok hatáskörébe utalják. Péter Pál, Székelyudvarhely megyei jogú város alpolgármestere a pályázás módszertana és a vidékfejlesztés összekapcsolásáról értekezett. Ismertette a székelyföldi, pontosabban az udvarhely- és csíkszéki 15 kistérséget, azok kialakulásának történetét. A képzés idején bemutatták Vincze Mária Vidéki helyzetelemzés - kászoni esettanulmány /Hargita Kiadó, Csíkszereda/ című munkáját. /Fejér László: Pályázás és vidékfejlesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2003. március 31.

Márc. 29-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke levélben üdvözölte a közgyűlést. Elnöki beszámolójában dr. Egyed Ákos az EME 2002-ben elindított reformfolyamatát elevenítette fel: nőtt a tagság bizalma és érdeklődése, 429 rendes és 30 állandó taggal gazdagodtak, erősödött a belső rendtartás és munkafegyelem, elkezdődött a regionális kutatás és a korszerű informatikai adatbázis kialakítása. A tavalyi esztendő egyik legfontosabb eredménye az MTA-val megkötött együttműködési megállapodás volt. Ősszel hagyományteremtő szándékkal indult be az erdélyi Magyar Tudomány Napja. A közgyűlés meghallgatta és elfogadta Sipos Gábor főtitkári jelentését, Soó Tamás gazdasági tanácsosi beszámolóját, valamint Kerekes Jenő ellenőri jelentését. A közgyűlésen számos hozzászólás, javaslat hangzott el. Sipos Emese (Marosvásárhely) az Orvostudományi Értesítő című kiadvány várható beindításáról számolt be. Egyed Emese (Kolozsvár) nagyra értékelte az EMÉ-nek az irodalomtudományi kiadványok támogatásában vállalt szerepét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmányának új tagjai: Antal Árpád, Tánczos Vilmos, Péntek János, Jakó Zsigmond (1. szakosztály); Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Molnár Géza (3. szakosztály); Vincze Mária, Vallasek Magdolna (4. szakosztály). /Ördög I. Béla: EME-reformtörekvések tudományos életünkben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Kolozsvár) Az EME taglétszáma 4963, 2039 rendes tag (ebből 1707 aktív. 332 nyugdíjas) 90 pártoló tag, 2739 egyetemi hallgató. /(Csomafáy Ferenc): Lezajlott az Erdélyi Múzeum Egyesület rendes évi közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2003. május 17.

Venczel József születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából szervezett kétnapos konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi, valamint Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi szakosztálya. A Venczel József öröksége - múlt, jelen és jövő a falukutatásban című rendezvénysorozatnak május 16-án volt a megnyitása Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ székházában. Keszegh Vilmos, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi szakosztály elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy a konferenciának, amelynek megszervezésében Szász Alpár Zoltán, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi szakosztály elnöke oroszlánrészt vállalt, kettős célja van: emlékezni Venczel Józsefre, ugyanakkor alkalom arra, hogy beszéljenek a falukutatás jelenéről és jövőjéről is. Elsőnek Soó Tamás emlékezett a kitűnő falukutatóra, aki 62 év távlatából visszaemlékezett arra az időre, amit együtt töltött Venczel Józseffel. A jelenlévők meghallgathatták Neményi Ágnes Venczel József és a falukutatás időszerűsége Erdélyben, valamint Balázs Sándor Mikó Imre és a falukutatás című előadásait. /Köllő Katalin: A falukutatás múltja, jelene és jövője. Emlékezés Venczel Józsefre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ A konferencián Benkő Samu művelődéstörténész és Szabó Zsolt, a Művelődés folyóirat főszerkesztője Venczel József pályáját ismertette. Rostás Zoltán szociológus Venczel és a Dimitrie Gusti-féle iskola kapcsolatáról beszélt, Cseke Péter pedig a venczeli szerepről az erdélyi fiatalok falukutatásaiban. Vincze Mária közgazdász a Kászonok vidékének kistérségi fejlesztési stratégiáját vázolta és Gagyi József antropológus a "varázstalanított székely falu" generációváltással kapcsolatos értékváltásairól beszélt. /Rostás-Péter Emese: Konferencia Venczel József születésének kilencvenedik évfordulóján. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

2003. szeptember 4.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) összehívja a román-magyar-német vegyes bizottságot, a multikulturális egyetem lehetőségeinek elemzésére. A bizottság magyar tagjai: Kása Zoltán, Néda Arpád, Szamosközi István, Vincze Mária, Nagy László, Bolla Csaba, Fodorpataki László, Csucsuja István, Péntek János, Cseke Péter, Gyémánt László, Horváth István, Horváth Andor, Veress Károly, Szatmári Lőrinc és Imecs Zoltán. /Összeül az egyetemi vegyes bizottság. Terv készült a magyar karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2003. október 11.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdasági karának magyar nyelven tanuló diákjainak évnyitójára Vincze Mária dékán-helyettes, tanszékvezető tanár meghívta a Budapesti Közgazdaság-tudományi Kutatóközpont igazgatóhelyettesét, Fazekas Károly egyetemi tanár, tartson előadást a fiataloknak. A közgazdasági karon 1014 magyar anyanyelvű diák tanul, közülük 600-an magyar nyelven. A közgazdasági karon 10 szakosodás lehetséges, a magyar vonalon három. Somai József, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke köszöntötte az ifjakat, majd felsorolta azokat a lehetőségeket, melyeket a RMKT tud felajánlani a jövő közgazdászainak. A közgazdasági fakultás diákjai és tanárai az RMKT keretei között Felsőfokú Képzést Támogató Egyesületet (FKTE) alapítottak. Ez a fiatal szervezet a közgazdász társaság nevében tevékenyen működik. A magyar tagozaton 2004-ben végez az első diák generáció. /Csomafáy Ferenc: "A közgazdaság maga az élet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./Azelőtt csak románul folyt az egyetemen a közgazdászok képzése.

2003. október 29.

A Székelyföld Munkacsoport és a Sapientia - EMTE Csíkszeredai Karok Üzleti Tudományok- és Gazdaságtudományi Tanszéke szerkesztésében megjelent a Székelyföld című tanulmánykötet. A kötet A Kárpát-medence régiói című sorozat első kiadványa. A könyv az Új Kézfogás Közalapítvány által támogatott 12 ifjú szerző egyéves kutatómunkájának eredményeit tartalmazza, elemezve az utóbbi tíz év gazdasági, politikai, közigazgatási folyamatait, kulturális és társadalmi jelenségeit. Szerkesztését a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának munkatársai végezték, lektorálta dr. Vincze Mária közgazdász, egyetemi tanár. /Tanulmánykötet a Székelyföldről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./ A Székelyföld című monográfia alapdokumentum értékű munka. A könyvet okt. 29-én szerkesztője, Horváth Gyula egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Regionális Kutatások Központjának főigazgatója mutatta be Székelyudvarhelyen. A Székelyföld Munkacsoport által a Dialóg Campus Kiadóval közösen megjelentetett munka a székelyek eredettörténetétől a régióban honos településszerkezeteken át a népességre és a munkaerőpiacra vonatkozó adatokig mindenre kitér. Felméri a Székelyföldön fellelhető természeti erőforrásokat, tényeket és adatokat közöl a mező- és erdőgazdálkodásról, a vállalkozási szféráról, a növekvő iparágakról, taglalják a távközlés és a közlekedés helyzetét, illetve felvázolják a régió kulturális térképét. A Székelyföld fejlesztésének gazdaság- és társadalompolitikai keretei című fejezet szerzője a téma szakértője, Kolumbán Gábor. /Zilahi Imre: Alapmű született. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2004. február 24.

Az Erdélyi Gazda /Kolozsvár/ februári számában Csávossy György és Gál Ödön emlékezett a Csíkszeredában január elején elhunyt György Antal egyetemi docensre. Vincze Mária a vidékfejlesztés időszerű kérdéseiről fejtette ki nézetét. /Lapról lapra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2004. május 14.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaságtudományi Kara máj. 13–15. között nemzetközi konferenciát szervez a régió- és vidékfejlesztés kapcsolata tárgykörrel. A rendezvényre tizenkét országból érkeztek résztvevők. Az első napon a 2004–2005-ös tanévtől induló angol és magyar nyelvű Régió- és vidékfejlesztés gazdaságtana témakörű egyéves időtartamú mestertanfolyam megszervezéséről tanácskoztak a helybeli, valamint a budapesti, miskolci és pécsi egyetemeket képviselő szakemberek. Máj. 14-én lesz a szakmai megbeszélés. /Dr. Vincze Mária: Nemzetközi konferencia régió- és vidékfejlesztés témakörben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2004. május 31.

Első alkalommal ballagott a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karon 2000-ben létrehozott magyar vonalának 53 végzős hallgatója. Az ünnepségen részt vett dr. prof. dr. Vincze Mária professzor a kar dékán-helyettese, a magyar kar tiszteletbeli dékánja, dr. Vorzsák Álmos professzor és Nagy Ágnes adjunktus. Ez az első generáció, amely három nyelven sajátította el a tananyagot magyarul, románul és angol nyelven. /(Csomafáy Ferenc): Először ballagtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2004. november 10.

A Pécsi Tudományegyetemen nov. 4-én a Magyar Tudomány Napja alkalmából megrendezett ünnepi szenátusi ülésen dr. Vincze Mária egyetemi tanárnak, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Üzletvezetés Kara dékán-helyettesének díszdoktori címet adományoztak. Dr. Vincze Mária székfoglaló előadásában a regionális gazdálkodás és vidékfejlesztés romániai vonatkozásait mutatta be. Laudációjában, dr. Horváth Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karának tanára, röviden ismertette Vincze Mária szakmai életútját, pályájának lényegesebb eredményeit és külön hangsúlyozta azokat az óriási erőfeszítéseket, amelyeket a magyar nyelvű közgazdászképzés beindításáért, majd működtetéséért tett és tesz továbbra is. A tanárnő nemrég kapta meg a doktorátus vezetés jogát is. Köszönőbeszédében Vincze Mária hangsúlyozta azt a hathatós segítséget, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Kara tesz egyrészt a közös kutatómunka keretében, másrészt név szerint fel is sorolta azoknak a tanároknak a nevét, akik immár rendszeresen Kolozsvárra jönnek és alkalmanként nyolc-tíz órában, oktatják a kolozsvári magyar diákokat. A látogatás során külön megbeszélésre került sor a kolozsvári és a pécsi kar együttműködéséről. /Dezső Gábor: Vincze Mária professzor asszony a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2005. október 18.

Péntek János tanszékvezető professzor kifejtette, hogy önálló állami magyar egyetem igénye jogos, 1990 óta semmit nem vesztett aktualitásából. Jelenleg a BBTE magyar tagozatának hiányzik a fejlesztéshez és az elvárható szintű működéshez szükséges önállósága. Amennyiben megvalósul a Sapientia Egyetem állami támogatása, a magyar felsőoktatás teljesen más helyzetbe kerül, ugyanis ha a Sapientia lenne az önálló erdélyi magyar egyetem, a Bolyai önálló karainak létrehozása már nem lehetne téma, ez tovább gyengítené a „magyar vonalat”. Salat Levente rektor-helyettes elképzelése, hogy a három magyar tanszék összevonásával hozzanak létre magyar kart, nem új, és nem is olyan nagy lehetőség. Egy ilyen kar visszavezetne ahol 1990-ben voltak (amikor egy tanszéki egységben volt a mai három), ezen kívül pedig többletet nem jelentene sem a diákoknak, sem a tanároknak, tehát a képzésnek sem. A korábbi kezdeményezést támogatta a magyar oktatók többsége: két magyar kar létrehozása, amely a mai „magyar vonal” szétszórt egységeit fogná egybe. Péntek professzor szerint a Bolyai Kezdeményező Bizottsága önmagában nem hozhat eredményt, ha nem áll mögé a politikai érdekképviselet, az RMDSZ, amely mostanában a két önálló karról is megfeledkezett. Nagy László rektor-helyettes elismeri, hogy az erdélyi magyarságnak joga van az állami magyar egyetemhez, de szerinte kár lenne két részre osztani a Babes–Bolyait, túl nagy értéket képvisel ahhoz. Minden évben nő a magyar nyelven tanuló diákok száma. Fontosnak tartja a magyar nyelvű feliratokat. Fél éve alakult egy tanárokból álló bizottság, amely azt vizsgálja, hova, mit kell majd magyarul kiírni. A Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetősége nyilatkozatban ítélte el a tüntetés kezdeményezőit. A nyilatkozat hosszasan ecsetelte a multikulturalitás eredményeit és megbélyegezte a „szeparatista törekvéseket”. Erre az elítélő nyilatkozatra a magyar tanárok közül igennel szavazott Szamosközi István, Nagy László, Noda Mózes és Vincze Mária. Kása Zoltán nem szavazta meg, Magyari Tivadar pedig nem vett részt a szavazáson. A Bolyai Kezdeményező Bizottság szintén nyilatkozatban fejtette ki álláspontját, és megvédte „a magyar közösség jogos igényeinek kivívása érdekében indult kezdeményezéseket”. A nyilatkozat hiányolta az egyetem multikulturalitását bizonyító tényeket. /Bagoly Zsolt: Két egyetemi tanár a magyar egyetemről Két egyetemi tanár a magyar egyetemről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./

2005. december 19.

Néhány romániai könyvvizsgáló nemrég olyan oklevelet kapott, mely engedélyezi, hogy az Európai Unió bármely országában szakmai tevékenységet folytassanak. Közéjük tartozik Vincze Mária, a nagykárolyi Privat Kont könyvvizsgáló magáncég auditor-tulajdonosa is. Az oklevél az ez év szeptemberében Párizsban végzett tanulmányainak eredménye, mondta. /Sike Lajos: Magunkkal visszük a veszteglés terhét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./


lapozás: 1-30 | 31-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998