udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Catarama, Viorel

1996. november 6.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 6-án az elnökválasztás utáni együttműködés lehetőségeiről megbeszélést folytatott Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével. Ugyanaznap Markó Béla találkozott Emil Constatinescuval, a Román Demokrata Konvenció elnökével, valamint Mircea Ionescu-Quintusszal, a Nemzeti Liberális Párt elnökével. Ionescu-Quintus leszögezte, hogy Viorel Catarama alelnök kijelentése, miszerint pártja ellenzi az RMDSZ részvételét a koalícióban, nem több magánvéleménynél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 903. sz./

1996. november 7.

Viorel Catarama, a Demokratikus Konvencióban részt vevő Nemzeti Liberális Párt alelnöke közölte: pártja nem venne részt olyan kormányban, amelyben az RMDSZ is helyet kapna. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

1999. január 7.

Viorel Catarama vezetésével hattagú parlamenti küldöttség utazott Petrozsényba, hogy tárgyaljon a sztrájkoló bányászok szakszervezetének vezetőivel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

1999. július 3.

Júl. 2-ára Funar polgármester gyűlésre hívta a városháza alkalmazottait, a városháza hatáskörébe tartozó vállalatok vezetőit és alkalmazottait, valamint a megyei tanács képviselőit. Jelen volt többek között Victor Romulus Constantinescu megyei tanácselnök, Liviu Neag megyei tanácsos, a Közszállítási Vállalat igazgatója, Liviu Medrea, a Közterület Fenntartó Vállalat (RADP) igazgatója, Grigore Dejeu alpolgármester. A hivatal nagytermében tartott találkozóra Funar meghívta valamennyi kolozsvári honatyát. A meghívásnak egyedül Iuliu Pacuraru demokrata képviselő tett eleget. A politikus emlékeztette a jelenlevőket, hogy a kisebbségek jogait előíró román-magyar alapszerződést, valamint az Európa Tanácsi 1201-es ajánlását a régi hatalom fogadta el, a jelenlegi koalíció nem tett mást, mint igyekszik betartani a Románia által vállalt kötelezettségeket. Funar tüntetésre szólított fel. A tüntetők a memorandisták emlékművénél találkoztak. A tüntetőket szemeteskocsi várta, amelyre a következő szöveget írták: "Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. Átkozott legyen a román nyelv gyászhuszárainak neve." A gépkocsin a kormánykoalíciós pártok nevét is feltüntették. A körülbelül 200 tüntető feliratokat vitt az alábbi szövegekkel: Nemet Románia föderalizálásának!, Miért árultátok el a román nyelvet? A tüntetők végigvonultak több utcán. A felvonulás végén a résztvevők a szemeteskocsiba dobták a kormánykoalíciós pártok kezdőbetűit ábrázoló feliratokat. Ezzel párhuzamosan a Viorel Catarama vezette Román Nemzeti Párt (PNR) férfikórusa hazafias énekeket adott elő. /Kiss Olivér: Szélsőségesek gyűlése és utcai felvonulása Kolozsváron Tiltakozás a magyar nyelvhasználat ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2002. november 7.

A Capital című gazdasági folyóirat becslés alapján közzétette Románia száz leggazdagabb emberének nevét. Bukaresti lapértesülések szerint a lista részben azért hiányos, mert több érintett visszautasította azt, hogy neve ebben az összeállításban megjelenjen. Elsősorban a politikusok tartották távol magukat a nyilvánosságtól, hogy vagyonukat ne lengje körül a korrupció gyanúja. A százas listán két romániai magyar szerepel. A 27. helyen megjelenő 32 éves nagyváradi Teszáry Zoltán vállalkozó vagyona 60-70 millió amerikai dollárra tehető, a 82. helyen pedig az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Verestóy Attila szerepel, aki 15-20 millió dolláros vagyonát a lap szerint a faiparhoz kapcsolódó vállalkozásaival szerezte. A sportolók különlistáján felbukkan a harmadik magyar is, Szabó Gabriella személyében. Románia első húsz leggazdagabb embere: Iosif Constantin Dragan 700-900 millió USD, Ion Tiriac 600-700 millió, Ioan és Viorel Micula testvérek 500-600 millió, George, Valentin, Viorel Paunescu 500-600 millió, Sorin Ovidiu Vantu 400-500 millió, Ioan Niculae 250-300 millió, Camelia és Corina Voiculescu 250-300 millió, Frank Timis 200-250 millió, Dinu Patriciu 150-200 millió, George Copos 100-150 millió, Nicolae Badea 100-150 millió, Dimitrie Sturzda 100-150 millió, Gigi Becali 100-150 millió, Fathi Taher 100-150 millió, Joseph Seroussi 100-150 millió, Viorel Catarama 80-100 millió, Marius és Emil Cristescu 80-100 millió, Ovidiu Lucian Tender 80-100 millió, Gelu Tofan 80-100 millió. - A lap közzétette a világ száz leggazdagabb emberének névsorát is. A listán egyetlen magyar származású üzletember szerepel: Soros György, vagyona 6,9 milliárd dollár. /Románia száz leggazdagabb embere. Két romániai magyar szerepel a listán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2002. december 3.

Minden jel arra mutat, hogy még magát a népnyomorító politikai rendőrség múltját átvilágítani hivatott testületet is a régi Securitate mai utódai ellenőrzik. Csakis az kerülhet napvilágra, amit a régi és az új rezsim titkosszolgálatai akarnak. A valahai szekusok (fizetett kémek, verőlegények, ügynökök, besúgók stb.) mindenütt jelen vannak. Van, akiből nagyhatalmú politikus lett, mások újgazdag vállalkozókká váltak, de közülük sokan a mostani a kormányberkekben, állami intézmények vezetőségeiben ténykednek. Sok volt szekus üzletet nyitott, vállalkozást, bankot, export-import céget alapított. Mint Hristea Priboi szekustiszt, aki a brassói munkások 1987-es kommunistaellenes felkelésének leverésekor vallató volt, most a képviselőház és a kormánypárt oszlopos tagja. Vagy Dumitru Jude, akinek az Amerikába menekült kémfőnök Ion Mihai Pacepát kellett volna eltennie láb alól, jelenleg pedig ismert cégvezető. Volt úgy, hogy a román főváros üzleti negyedében szinte csak kvietált tisztek voltak a cégtulajdonosok. Ők tudták, hogy milyen számlákon vannak a fegyverkereskedelemből származó valutaösszegek, hol vannak elrejtve a különböző titkos vagyonok, párt- és állami pénzek: el is osztogatták szépen egymás közt. Mind a mai napig nem tudja senki, hogy mennyi volt és hova lett az RKP, a KISZ, a szakszervezetek vagyona meg a különböző titkos és féltitkos számlákról a pénz. Romániában nem számolnak el az újsütetű multimilliárdosok. A Securitatéhoz valaha igencsak közel álltak a Paunescu-fivérek. Kétséges Sorin Ovidiu Vantu vagy Viorel Catarama vagyona is. Sokan állítják, hogy a kormánypárttal összefonódva haladó Román Humanista Párt nevű szervezet vezére, Dan Voiculescu sem keresztényi módon hozta össze a vagyonát. Végig kell futni a száz leggazdagabb romániai közkézen forgó listáján. Az első Iosif Constantin Dragan, a valahai vasgárdista. Ilie Ilascu szenátor, akit egy köztörvényes bűnözőknek fenntartott transznisztriai börtönből importált Románia a honatyai székbe, azért nem kaphat vízumot az Egyesült Államokba, mert a szovjet Vörös Hadsereg tisztjeként a robbanóanyagok gyártására és bevetésére szakosodott. A román közigazgatás kiskirálya, Octav Cozmanca valamikor a Ceausescu családot szolgálta. A kilencvenes évek elején Petre Roman miniszterelnök megkérdezte: ki ez a fickó? Cozmanca, Nicu Ceusescu volt fullajtára - jött a válasz. Azonnal menesszék! - zengte a kormányfő. Nem lehet, replikáztak a tanácsadói, ő ismeri a kódokat, telefonszámokat és irodakulcsokat. Hát akkor maradjon, de semmi tisztsége ne legyen - egyezett bele a miniszterelnök. És Cozmanca maradt. Annyira, hogy Petre Roman mára nincs sehol, Cozmanca viszont teljhatalmú miniszterként uralkodik. Romániát meghívták a NATO-ba. Egy olyan országot, amelyben virágzik a korrupció, a kulcspozíciókban pedig a diktatúra második vonalából jövő "pártkáderek" és egykori szekusok ülnek. /Román Győző: Szekusék a NATO-ban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998