udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 92 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-92
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Virág György

1993. február 22.

Az egy éve tartó bojkott véget ért, febr. 22-én végre megalakult a Maros megyei tanács. Elnöke Toganel Ion, a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, egyik alelnöke magyar, Virág György. Az ülést a megyei prefektus, Ion Racolta nyitotta meg. /Megalakult a megyei tanács. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

1995. július 1.

Jún. 30-án és júl. 1-jén tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla tájékoztatót terjesztett elő a IV. kongresszus óta eltelt idő szervezeti eseményeiről, a bel- és külpolitikai fejleményekről. Titkos szavazással megválasztották az Állandó Bizottságot, elnöke Dézsi Zoltán, alelnökök: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt, titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében, hozzá tartozik a most megválasztott gazdasági igazgató, Birtalan József. A főosztályok élén álló ügyvezető alelnököket megerősítették tisztségükben. Az oktatásügyi törvény nyomán kialakult helyzetet is megvitatták, az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely kidolgozza javaslatait. Az SZKT ülésén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott arra, hogy a tanügyi törvénnyel az asszimilációs politika folytatódik. Egy ellenállási és polgári engedetlenségi cselekvési program kidolgozását javasolta, ez lenne a Lármafa mozgalom. A román kormánynak az oktatási rendszer átalakításához nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége, állapította meg Markó Béla RMDSZ-elnök, azért siettek a tanügyi törvénnyel. Azonban a megszületett törvény semmi támogatást nem érdemel. Az SZKT felhívást adott ki, kifejtve, hogy a romániai magyar nyelvű közösséget hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják felszámolni. Ennek legújabb bizonyítéka a parlament által elfogadott oktatási törvény, amely megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a magyar szakoktatást, megtiltja önálló magyar egyetem és főiskola létesítését és az anyanyelvi felvételizést. Az SZKT felhívja Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, Magyarország kormányát, hogy "emelje fel szavát minden fórumon a minket sújtó elnyomás ellen", az Európa Tanácsot, az EBESZ-t s az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 565. sz./

1995. november 2.

Tőkés Andrásnak, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Maros megyei szervezete elnökének kezdeményezésére nov. 2-tól az oktatási törvény kisebbségellenes előírásai elleni "éhségsztrájk-lánc" indult Marosvásárhelyen. Ezen a napon Zonda Attila, az RMDSZ megyei elnöke, Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, Tonk Sándor, az RMDSZ megyei oktatási alelnöke és Tőkés András vállalt 24 órás éhségsztrájkot. Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke szolidaritását fejezte ki az akcióval, közölte, hogy Kolozsváron is elindítják a láncot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Romániai Magyar Pedagógusok Maros megyei szervezete és az egyházak nov. 2-a és dec. 3-a között Ima- és böjthónapot hirdettek meg az anyanyelvi oktatásért, a magyar szakiskolákért, a magyar egyetemért. Tőkés András a marosvásárhelyi Népújságban így írt erről: "Imádkozni fogunk, hogy minél több román ember megértse igazi szándékainkat és támogasson bennünket igazságos harcunkban, hogy bennünk is gyarapodjon a szeretet embertársaink iránt, hogy legyőzhessük előítéleteinket másokkal szemben..." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./

1997. március 15.

Márc. 19-én nyílt meg Marosvásárheyen a Pro Európa Liga rendezésében a Tolerancia Hetének harmadik rendezvénysorozata. A számos nemzetközi alapítvány (Heinrich Böll, Bilance) és a Phare-program által támogatott egyhetes rendezvény minden évben a tragikus 1990. márciusi eseményekre emlékeztetve hirdeti a nemzetek és nemzetiségek közötti toleranciát és megbékélést. A szervező Pro Európa Liga nevében Smaranda Enache és Csíki Boldizsár társelnökök nyitották meg a rendezvényt, amelyen a román államelnökséget Luminita Petrescu tanácsos, a kormányt pedig Tokay György kisebbségvédelmi miniszter képviselte. Tokay György beszédében hangoztatta, hogy ha a kormány egyelőre nem képes anyagi jólétet biztosítani az állampolgároknak, legalább lelki komfortot kell nyújtania, biztosítván azt, hogy az ország minden állampolgára otthon érezhesse magát hazájában. A megnyitón szólt a részvevőkhöz Fodor Imre, a város polgármestere, Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke és Burkhardt Árpád alprefektus. A rendezvénysorozat fő eseménye a márc. 19-én kezdődött Interkulturális Fórum, amelyen romániai és külföldi politikusok, jeles személyiségek vesznek részt. Márc. 22-én Hogyan történhetett? címmel Smaranda Enache, Domokos Géza, Kincses Előd, Verestóy Attila és Nicolae S. Dumitru emlékeznek a hét évvel ezelőtt történtekre. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy jogi úton kell eljutni az igazsághoz, az igazi bűnösök felelősségre vonásával. Márc. 23-án diákfórumon fiatalok vitatkoznak arról, miként juthatunk el a monológtól a párbeszédig. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 20., 991. sz./

1997. április 11.

A Ziua A nyelvháború fokozódik Marosvásárhelyen címen tájékoztat arról, hogy Fodor Imre polgármester a prefektúra tiltakozása ellenére nem mond le arról, hogy a polgármesteri hivatalban megüresedett helyek betöltésére vizsgára jelentkező személyektől megkövetelje a magyar nyelv ismeretét is. "Ha valaki ismeri az angol, vagy francia nyelvet, akkor miért ne kellene ismerje a magyar nyelvet is, ha nekünk egy ilyen emberre van szükségünk" ? jelentette ki az RMDSZ-es polgármester. Virág György a megyei tanács alelnöke kijelentette, hogy a polgármester nem hágta át a törvényt, a koalíciós pártoknak sincs kifogásuk a magyar nyelv közigazgatásban való használata ellen. Burkhardt Árpád alprefektus is úgy értékeli, hogy a Fodor Imre által megkövetelt szempontok sokoldalúan felkészült személyek kiválasztását teszik lehetővé. A lap megemlíti, hogy a Háborús Veteránok Szövetsége, a Vatra Romaneasca Egyesület, az Avram Iancu Szövetség és más szervezetek tiltakoztak a "ezen román intézmény erőszakos elmagyarosítása ellen", és úgy vélik, hogy mindez megelőzi a polgármesteri hivatal 23 román alkalmazottjának etnikai alapon való eltávolítását. Kérik egyben, hogy a verseny feltételei közül a magyar nyelv kötelező ismeretét. A Lazar Ladariu, RNEP-es képviselő által vezetett Cuvintul Liber nevű helyi lap tegnapi számában megjelent egy lista, mely állítólag RMDSZ forrásokból származik és azt a 286 megyei helységnevet tartalmazza, ahova be fogják vezetni a kétnyelvűséget. Gáll Éva a Maros megyei RMDSZ szervezési alelnöke tagadta, hogy ilyen lista létezne. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 11., 67. sz./

1997. augusztus 1.

Felértékelődik az EMKE: Az RMDSZ helyett ugyanis a jövőben az EMKE fogja kapni a kisebbségeknek járó kormánytámogatást. Júl. 21-én Marosvásárhelyen az RMDSZ székházában Szabó György Pál Maros megyei EMKE-elnök és Nagy Pál alelnök hívott össze tanácskozást. A megjelentek között volt Virág György, a megyei tanács alelnöke, dr. Deé Nagy Anikó megyei elnökségi tag, tudományos főkutató. Szabó György Pál beszámolt az EMKE megyei helyzetéről. Az EMKÉ-nek 32 művelődési egyesülete van a megyében, száznál több létesítmény, kórusok és csoportok csatlakoztak hozzá. A hálózat kiépítése sikerült, de anyagilag csőd szélén áll az EMKE. Székháza nincs, képviselete az országos román művelődési szervekben nincsen, tehát eddig úgyszólván nemlétezőnek tekintették. - Nagy gond a Kultúrpalota kihasználtsága: figyelmen kívül hagyják, hogy a megyében fele-fele arányban élnek magyarok és románok. A Teleki Téka sorsa máig tisztázatlan. - Marosvásárhelyen nincs EMKE-könyvtár. /Bölöni Domokos: Nincsen székház, nincsen pénz, nincsenek könyvtárak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

1997. szeptember 17.

Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke arról tájékoztatott, hogy megérkezett Tokay György kisebbségvédelmi miniszter aláírásával az átirat arról, hogy el kell helyezni a többnyelvű helységnévtáblákat. Maros megyében 219 településen haladja meg a magyar lakosság arány a 20 százalékot. Az átiratban szerepelnek a magyar helységnevek is, ezek a történelmi nevek, nem a román elnevezések tükörfordításai. A táblákat az útügyieknek kell elhelyezni, de ők jelezték, hogy a táblákra kijelölt keretük kimerült, ezért a táblákat a helyi költségvetésből kell kifizetni. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

1998. szeptember 1.

A központi költségvetésből Maros megyének kiutalt összegek országos szinten igen kevésnek minősíthető. Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke szerint ennek két oka van: az 1992-es helyhatósági választások következtében a Maros Megyei Tanács a helyi politikai erőviszonyok okozta "patt-helyzet" miatt nagyon későn, csak 1993 februárjában alakult meg, így a tanács a már leosztott központi költségvetés megmaradt összegeiből gazdálkodhatott. A második ok egyszerűen az, hogy Marosvásárhely polgármestere magyar. Az alelnök úgy véli: a kényszeregyensúly megteremtése érdekében lett a megyei tanács elnöke román nemzetiségű. Kényes helyzet alakult ki a megyei tanácsban, mert "a mai napig bizalmatlanul, gyanakvással fogadnak bármely olyan javaslatot, ami RMDSZ-oldalról fogalmazódik meg". A megyei prefektusok többsége úgy viselkedik, mint a hajdani első titkárok. A jelenlegi hatalom is központosító jellegű, a parasztpárti prefektusok lemondással fenyegetőznek, ha nem ruházzák fel őket szélesebb hatáskörrel. /Szentgyörgyi László: Kényszeregyensúly és hátrányos megkülönböztetés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1998. november 2.

Okt. 31-én az RMDSZ Marosvásárhelyen önkormányzati tanácskozást tartott. Az eszmecserén RMDSZ kormány-tisztségviselők, polgármesterek és alpolgármesterek vettek részt. Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatóját követően a parlamenti és kormányzati tisztségviselők szóltak az önkormányzati reform helyzetéről, majd a magyar polgármesterek és alpolgármesterek ismertették véleményüket, problémáikat. Markó Béla elmondta: mivel a helyhatósági választások óta eltelt két év, ideje volt, hogy elemezzék a polgármesterek tevékenységét. A román sajtó képviselőit valójában nem a tanácskozás témája érdekelte, inkább az önálló magyar egyetem, a Csapó József autonómia-statútuma, kétnyelvű feliratok külalakja, az önkormányzat, Csernáton stb. kérdéseit feszegették. Takács Csaba arról tájékoztatott, hogy a tanácskozóra nyolcvanoldalas dokumentációs anyagot készítettek, amely tartalmazza például a belföldi és nemzetközi pályázatok jegyzékét, a 89 óta kiadott kormányrendeletek, határozatok, törvények jegyzékét, címlistákat, amelyek felvilágosítják az önkormányzati tisztségviselőket, hogy valamely kérdésben hova fordulhatnak; megismerhetik regionális, vagy helyi településfejlesztési programokat, olyan belső és külső pénzforrásokat, amelyek segítségével a jelenlegi körülmények között is kompetitív tevékenységet folytathatnak. Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, hogy ezután legalább félévenként találkozni fognak. /Mózes Edith: RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

1999. március 15.

A márc. 15-i megemlékezés Erdélyszerte márc. 14-én kezdődött. Zilahon márc. 14-én ezerötszáz fős tömeg vonult a Wesselényi-szoborhoz. Beszédet mondott Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzul és Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. - Szatmárnémetiben a hangversenyteremben Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Nagyszalontán a Kossuth-szobornál gyűltek össze az ünneplők, Székely Ervin képviselő emlékeztetett arra, hogy egy évtizede még milicisták őrködtek a szobornál, nehogy valaki megkoszorúzza. "Ez is jelzi, milyen fontos szerepet tölt be a magyarság életében március 15." /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ Márc. 15-én Marosvásárhelyen, a székelyek egykori fővárosában zajlott az erdélyi magyarság megemlékezése, melyen jelen voltak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takácsa Csaba ügyvezető elnök, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József /HTMH, Eckstein-Kovács Péter nemzetiségi miniszter, Borbély László államtitkár, Burkhárdt Árpád Maros megye alprefektusa, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Kincses Előd, a megyei szervezet elnöke, Virág György, a Maros megye tanács alelnöke, megyei, városi tanácsosok, s Marosvásárhely ünneplő polgárai. Markó Béla ünnepi beszédét követően felolvasták Emil Constantinescu államfő üzenetét: "Hiszem, hogy március 15 közös megünneplése Marosvásárhely és az Önök megyéje lakói részéről, minden szónoklatnál meggyőzőbben, önmagában fejezi ki a románok és magyarok közötti kölcsönös lojalitást, barátságot és honpolgári együttműködést" - hangzott az elnöki üzenet. Radu Vasile miniszterelnök üzenetét Eckstein-Kovács Péter nemzetiségügyi miniszter olvasta fel. A Magyar Köztársaság kormánya és a HTMH nevében Bálint-Pataki József főosztályvezető beszélt. Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere a szabadságharcra emlékezve mondotta: a szabadságot nem lehet sem államhatárokkal, sem nyelvi korlátokkal járomba terelni. Vass Levente, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke beszéde után Kincses Előd, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke következett, aki visszautasította azokat az uszító állításokat, hogy nekünk március 15-e 40 ezer román meggyilkolásának az ünnepe. A történészek szerint pontos adat a halottakról nincs, de egész biztos, hogy valamennyi népnek, melyek 1848-49-ben egymás ellen is harcoltak, összesen nem volt 40 ezer halálos áldozata... "Számomra a 48 mához szóló üzenete azoknak a román képviselőknek a viselkedése - a történelmi Magyarország 450 képviselőjéből 27 volt román - , akik Debrecenbe is követve a magyar kormányt, végig kitartottak a magyar forradalom mellett, mert megértették azt, hogy a két nép csak együtt érhet el Európába" - mondotta. /Március 15 jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

1999. augusztus 2.

Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke közleményben tiltakozott az ellen, hogy a koalíciós megállapodás és a törvényes rendelkezések ellenére egyre több olyan tisztséget, amelyek közintézmények vezetői beosztásában magyarokat illetnének meg, románoknak, esetenként szélsőséges nacionalistáknak ítélnek meg. Példaként a Filharmóniát említették egyetlen olyan marosvásárhelyi közintézményt, amelynek élén eddig magyar szakember állt. A megyei tanács végül is román nemzetiségűt nevezett ki az igazgatói székbe. Úgyszintén a megyei tanács állandó bürójába Tatár Béla, a MADISZ képviselője helyett Adrian Moisoiu, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt támogatottja került. "Mivel a romániai, a Maros megyei magyarok nem fogadják el ezt a helyzetet, kénytelenek leszünk törvényes érdekeink és a jogállamiság védelmében ezentúl új politikai és jogi eszközöket felhasználni." - áll a közleményben. /Maros megyében is mellőzik a magyarokat, áll a Maros megyei RMDSZ közleményében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2000. március 25.

Márc. 25-én Kolozsváron volt a "A Romániai magyarság és az RMDSZ az ezredfordulón" című rendezvénysorozat első találkozója "Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás" témakörben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tartott vitaindítót, majd Horváth István kolozsvári szociológus az 1994-2000 közötti időszak közvélemény-kutatásainak mutatóit ismertette. Az előadók között volt Takács Csaba ügyvezető elnö, Borbély László ügyvezető alelnök, területrendezési államtitkár, Cornel Nistorescu, az Evenimentul Zilei bukaresti napilap igazgatója (A román társadalom reakciója címmel), Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus, Bakk Miklós politikai elemző, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés platform elnöke, Makkay József, a kolozsvári Szabadság főszerkesztő-helyettese és Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke. A következő rendezvényt áprilisban tartják. /Érdekvédelem és kormányzati szerepvállalás - szimpózium Kolozsváron. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 27. - 1688. sz./

2000. április 20.

Sebestyén Spielmann Mihály szerint a Teleki Téka ügyének "az elintézése Kelemen Hunor államtitkár dolga lett volna, és ő nem küldött semmilyen utasítást a megyének". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ Erre reagált Kelemen Hunor államtitkár, mondván, a Teleki Téka leválasztása a megyei könyvtárról nem az ő dolga lett volna. A helyi közigazgatási törvény jelenlegi módosított formája értelmében a megyei és helyi önkormányzatokhoz tartozó intézmények sorsáról a fenntartó dönt. A Teleki Téka esetében a fenntartó a megyei tanács. Kelemen Hunor 1997-ben és 1998-ban több alkalommal is tárgyalt a megye és a város vezetőivel. Míg a városi tanács és személyesen Fodor Imre polgármester az első pillanattól elfogadta a Teleki Téka átvételének fontosságát, a megyei tanács vezetői sohasem lelkesedtek ezért a megoldásért (kivételt képez Virág György alelnök). Kelemen Hunor szerint Sebestyén Spielmann Mihály a közvéleményt félretájékoztatta. Sem a miniszter, sem az államtitkár nem utasíthatja a megyei tanácsot. /Kelemen Hunor: "Döntéseimről lehet és kell beszélni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2000. május 15.

Máj. 13-án zárt ajtók mögött tartott rendkívüli ülést az RMDSZ Maros megyei szervezetének döntéshozó testülete, a Területi Képviselők Tanácsa (TKT). Az értekezlet után Markó Béla szövetségi elnök elmondta: nehezére esik nem válaszolni Kincses Előd legutóbbi kijelentéseire, mégis tartózkodik a véleménynyilvánítástól, mert úgy gondolja, jelenleg nem a polémia korszakát éli az RMDSZ, hanem a választási kampányét. Markó kifejtette, hogy a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártról nagyon rossz a véleménye, és elítéli azokat a magyar embereket, akik az RMSZDP listáján jelöltették magukat. E párt csak a választások idején jelenik meg a politikai színtéren, és az a célja, hogy megossza a magyarságot, de ez általában nem sikerül neki. A pártot 1990-ben azért hozták létre, hogy megbontsa az erdélyi magyarság egységét. Köztudott, hogy ez a párt erkölcsi és talán más természetű támogatást is kapott azoktól, akiknek ez érdeke. - Székelyudvarhelyen nem egy új magyar párt, hanem csak egy egyesület jött létre, mely külön listát állított az önkormányzati választásra. "Ehhez joga van, de a cél ugyancsak a magyarság megosztása", mondotta a szövetségi elnök. - Dr. Kelemen Atilla, a TKT elnöke, ideiglenesen megbízott megyei elnök elmondta, hogy máj. 13-án a TKT megválasztotta az ügyvezető elnökséget és kijelölte az új kampánystábot. Az ideiglenesség arra vonatkozik, hogy közvetlenül az önkormányzati választás után Maros megyében küldöttgyűlést tartanak, várhatóan június 30-án, ahol megválasztják az új megyei RMDSZ-elnököt. Az új ideiglenes ügyvezető elnök Tatár Béla, alelnökök: Gál Éva (szervezés), dr. Kakassy Sándor (Dicsőszentmárton), dr. Iszlai Árpád (Szászrégen), dr. Benedek Erzsébet - önkormányzati alelnökök; dr. Benedek Imre (szociális ügyek, egészségvédelem), Kiss Annamária (kultúra, ifjúság). Kincses Előd ügyvezető elnöke, Szente Ibolya pénteken beadta lemondását. Az eddigi ügyvezető elnökségből senkit nem választottak be az új, ideiglenes elnökségbe. A TKT áttekintette a kampány jelenlegi helyzetét. Az RMDSZ-nek Maros megyében 51 polgármester-jelöltje van, és hetven helységben van részleges vagy teljes tanácsosi lajstroma, hatvanban teljes listával indul a szövetség. Összesen 1033 tanácsosjelölt indul Maros megyében a júniusi megmérettetésen, akik ellen sehol nem nyújtottak be óvást. A megyei kampánystáb elnökévé Virág Györgyöt, a Maros megyei tanács eddigi alelnökét nevezték ki. - Máj. 12-én a megyei elnöki és kampánystáb-elnöki tisztségéből felfüggesztett Kincses Előd tartott sajtótájékoztatót. Elmondta: felfüggesztését törvénytelennek tartja, de a törvényszéki jogorvoslat helyett inkább a szövetségen belül keresi a megoldást; felkéri az Operatív Tanácsot, vizsgálja felül döntését, s ha ez nem jár eredménnyel, úgy a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT) fordul. A helyette kinevezett Kelemen Atillával az önkormányzati választások előtt nem kíván vitázni, de június ötödike után visszaköveteli megyei elnöki helyét, mert jogtalanul állították félre, addig ennél fontosabb az önkormányzati választások jó kimenetele. /(Máthé Éva): Kampánycirkuszok. Kizárólag a választásra koncentrálnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2000. május 25.

A Maros megyei Szabályzatfelügyelő Bizottság továbbra is azt állítja, hogy Kincses Előd helyesen járt el az RMDSZ-előválasztások idején, az országos, azaz Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság megállapítása szerint Kincses RMDSZ-alapszabályzatot sértett. A szemben álló felek, Kincses Előd, választott Maros megyei elnök és Kelemen Atilla, megbízott megyei elnök a helyhatósági választásokig elásták a csatabárdot, és most csakis a június 4-i esemény előkészítésére koncentrál a Maros megyei RMDSZ. Fodor Imre legveszélyesebb vetélytársa a jelenlegi kormánybiztos, Dorin Florea. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének elnöke óvást nyújtott be a plakátok ellen, mert a falragaszokon "feltűnnek a magyar nemzeti zászló színei". Virág György, a Maros megyei kampánystáb elnöke szerint durva csúsztatásról van szó, hiszen a Nagy-Románia Párt törvényértelmezése szerint a plakátok teljesen színtelenek kellene hogy legyenek. Máj. 21-én a 11-es marosvásárhelyi körzet a Kapa utcai református templomban szervezett nagygyűlést, ez a rendezvény a marosvásárhelyi kampány megnyitójának tekinthető. Ezen Fodor Imre polgármester elmondta: "Számunkra jelzés értékű, hogy pontosan június 4-én, a választások napján lesz 80 éve annak, hogy Trianonnál a modern történelemben példátlan módon feldarabolták a magyarságot." "... ki kell mondanunk: június 4-én hasonlóan történelmi pillanathoz érkezünk..." /Máthé Éva: Mikor következtek be a balsikerek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2000. július 3.

Marosvásárhelyen tartották meg RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának és a Szövetségi Küldöttek Tanácsának együttes ülését. Markó Béla elnök tartott beszámolót, visszatekintve az elmúlt tíz évre. Tíz évvel ezelőtt egyezséget kötöttek, hogy a közösen meghozott döntéseknek alávetik magukat. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, "vagy útjukra engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség." Markó választ várt az által felsorolt kérdésekre: kell-e még az egység azoknak, akik RMDSZ-tagként hirdették az RMDSZ-en kívüli pluralizmushoz való jogot, és éltek is e különös jogukkal akkor, amikor függetlenként indultak? Kell-e még az egység azoknak, akik miután vesztesen kerültek ki az előválasztásokból, szavukat balkáni módon megszegve mégis jelöltették magukat? Vagy azoknak, akik civil szervezetnek álcázva egy másik, politikai szervezetet hoztak létre a választásokon való részvétel végett? Ha elvásott a régi egyezség, kössünk majd új egyezséget - javasolta Markó Béla. Felolvasták Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a két testülethez intézett levelét /ő ugyanis a reformátusok világkongresszusán volt/. Tőkés László másképpen értékelte a választásokat. A választások egyértelműen bebizonyították azon bírálatok megalapozottságát, melyeket előzetesen az RMDSZ országos vezetősége minden esetben vehemensen elutasított. A magyar választók fele nem ment el szavazni. A koalíció egyes pátjai a választások után felelős módón önvizsgálatot tartanak. "Csata közben nem szokás leváltani a vezért. Ez dr. Kincses Előd maros megyei elnök törvénytelen felfüggesztésére vonatkozik." Javasolta, hogy SZKT végezzen szigorú és önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSZ személyi megújítását. - Birtalan Ákos, volt RMDSZ-es miniszter egyet nem értését fejezte ki Markó Bélával, mondván "nem vagyunk olyan gazdagok, hogy azt mondjuk egyeseknek: nincs szükség rátok, mert ti másként gondolkodtok.." Toró Tibor szerint amikor egy platform megpróbálja a pluralizmust követni, akkor ráhúzzák az egységbontás vizes lepedőjét. - Bárányi Ferenc elítélte, hogy a tiszteletbeli elnök nyilatkozataiban támadta az RMDSZ-t, ezért felszólította Tőkés Lászlót, döntse el, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke vagy az RMDSZ-en belüli ellenzék vezetője. Szilágyi Zsolt szerint a belső hatalmi elit nem tűri meg a másként gondolkodókat. Szász Jenő hangsúlyozta, hogy RMDSZ tag és az is marad. Kincses Előd: Olyan mélységben avatkozott bele Markó Béla a Maros megyei választásokba, hogy ez felveti jogi, erkölcsi felelősségét. Katona Ádám hihetetlennek tartotta, hogy egy győztes választás után felelősségre vonnak egy olyan csoportot, mint a Reform Tömörülés. Hozzátette: Verestóy Attila szenátor sorra elveszítette az udvarhelyi választásokat. Csicsó Antal hangsúlyozta, hogy szükség van csángó képviseletre a parlamentben. - Markó Béla reagált a vitára és megkérdezte: miért kell az 1996-os eredményeknél egy árnyalattal jobb választási eredmény nyomán azt üzennünk a saját erdélyi magyar közösségünknek, hogy veszítettünk? /Bögözi Attila: SZET-SZKT közös ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. júl. 3./ Júl. 2-án az SZKT megerősítette az Operatív Tanács korábbi, Kincses Elődnek a területi elnöki tisztségéből való felmentését /51 mellette, 16 ellene és 9 tartózkodásssal/. Markó Béla szövetségi elnök ismertette a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) döntését, miszerint többrendbéli szabályzatsértés miatt függesztette fel Kincses Elődöt elnöki tisztségéből. Toró T. Tibor kérte, hogy az SZKT hallgassa meg a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság (SZSZB) idevágó határozatait, Markó Béla azonban kijelentette, hogy a megyei SZSZB semmiképpen sem illetékes egy országos fórum, jelen esetben az OT döntésének felülbírálására. Kincses Előd formai kifogásokat tett. Előadta továbbá, hogy az előválasztásokon részt vett 7300 marosvásárhelyi, vagyis a népakaratot tejesítette. Virág György emlékezetett: Fodor Imre bukásában is több mint 50 000 szavazatot kapott. /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Kelemen Attila tárta az SZKT elé a Kincses-affér mozzanatait. Elmondta, hogy a felfüggesztett elnök a saját maga által szabott 20 százalékos előválasztási küszöböt sem vette komolyan, s a tizenegynéhány százalékos jelenléttel mindenféle illegitim testülettel igazoltatta, hogy az előválasztások érvényesek. - Az SZKT Szép Gyula személyében a lemondott Sebesi Karen Attila helyett megerősitette a művelődési alelnök kinevezését és elfogadta az RMDSZ költségvetését, valamint Varga Attila előterjesztésében beszámolót hallgatott meg a "státusz-törvény" koncepciójának alakulásáról. A legvitatottabb kérdés, hogy melyik az a szervezet, mely dönt a státusjogosultságról. - Az SZKT három állásfoglalást is elfogadott. Egyik a Földváron történtekkel kapcsolatos. "Szövetségünk aggodalommal veszi tudomásul, hogy az utóbbi időben felújultak a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások. Folyó év június 24-én a Brassó megyei Földváron a helyi polgármesteri hivatal leromboltatta az egykori internáló tábor áldozatainak állított emlékművet. Egy olyan emlékmű vált a sovén nacionalizmus célpontjává, amely a második világháború végén a magyar és német kisebbségi közösségek elleni, a kollektív bűnösség elvének alkalmazásában jelentett volna történelmi igazságtételt. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk minden ilyen jellegű megnyilvánulást. Az emlékműgyalázás különös módon akkor történt meg, amikor a román törvényhozás azt a törvényt készült elfogadni, amely történelmi igazságtételt nyújt az 1940 szeptember 6 és 1945 március 6 közötti időszakban elkövetett etnikai jellegű üldözésekért. Az SZKT követeli a tettesek felelősségre vonását, felhatalmazván az illetékes kormány-tisztségviselőinket, hogy tegyenek meg mindent az ügy mielőbbi tisztázása érdekében." A második Vásárhelyre vonatkozik. "Az SZKT egyhangúlag elítéli a marosvásárhelyi Borsos Tamás emlékmű folyó év június 20-i meggyalázását és abbéli meggyőződését fejezi ki, hogy az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá Marosvásárhely jó polgári közérzete fenntartásához, valamint elvárja, hogy az illetékes hatóságok ne szurkolói túlkapásnak minősítsék az esetet, hanem vizsgálják ki alaposan a történteket és vonják felelősségre az elkövetőket." - A harmadik állásfoglalás hargitai vonatkozású: "2000 június 28-án Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost 3 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték a Cserehát ügy kapcsán a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Ez nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem a székelyudvarhelyi és az erdélyi magyarságé is. Ezt az ítéletet politikai döntésként értékeljük. Éppen ezért: az SZKT felkéri Románia ügyészét, hogy éljen rendkívüli jogorvoslati lehetőségével és kezdeményezze a per újrafelvételét." /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2000. július 5.

Júl. 5-én rendezte meg Dicsőszentmártonban az RMDSZ Maros megyei szervezete a Dicső körzetében újonnan megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és helyi tanácsosok első találkozóját. Jelen volt Hekman Andrea, az Önkormányzati Hírlevél főszerkesztője is. Boros János, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének főelőadója ismertette az önkormányzati tisztségviselők feladatait, kötelezettségeit, kitérve azon nehézségekre, amelyekkel mandátumuk során szembesülhetnek. Az előadást követően Boros János és Virág György a jelenlévők kérdéseire válaszoltak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 6. - 1759. sz./

2000. július 7.

Harmadszorra sikerült megválasztani Maros megye tanácsának vezető testületeit. Az RMDSZ mint a megye legerősebb politikai szervezete, magának követelte a megyei tanács elnöki tisztségét. Ehhez az RMDSZ 17 szavazata mellé még legalább öt "más" szavazatra is szükség volt. Ezt a Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR) vállalta. Így a júl. 6-i szavazás eredménye: tíz év után Virág György személyében magyar tanácselnöke van a megyének, (23 szavazattal), két alelnöke pedig Toganel Ioan (28) és Vasluian Ioan (24). A szavazás előtt Teodor Giurgea /PUNR/ kifejtette: megengedhetetlen, hogy egy megyét egy kisebbség képviselője vezessen, emiatt 10 órakor még az ortodox templom harangjait is meghúzták. - Virág György székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat. A megyei tanács állandó bizottsága 9 tagú lett. Az elnök és a két alelnök mellett két RMDSZ-es /Dónáth Adél és Benedek Imre / is tagja az állandó bizottságnak. - Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke a Népújságnak elmondta: Nagy sikernek könyveljük el, hogy Virág György lett a megyei tanács elnöke. Ezzel az RMDSZ politikai súlya felértékelődik. Maros megyében az RMDSZ 29 polgármesterének, 43 alpolgármesterének, 459 tanácsosának egyáltalán nem mindegy, hogy Virág György irodájában intézheti a választások által rábízott dolgokat vagy másutt. /(mózes) [Mózes Edit]: Virág György lett az elnök. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

2000. július 31.

Orbán Viktor miniszterelnök júl. 28-án délután érkezett Marosvásárhelyre. A repülőtéren a magyar kormányfőt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Markó Béla RMDSZ-elnök és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke fogadta. Jelen volt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Kelemen Attila parlamenti képviselő, Maros megyei RMDSZ-elnök is. Megérkezése után, 28-án este Orbán és Markó az RMDSZ marosvásárhelyi szövetségi elnöki hivatalában csaknem kétórás tárgyalást folytatott. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Orbán elmondta: megvitatták az Emil Constantinescu elnök visszalépésével előállt új romániai belpolitikai helyzetet, és áttekintették, hogyan készül az RMDSZ az őszi parlamenti- és elnökválasztásra. A magyar miniszterelnök úgy értékelte, az RMDSZ összességében sikeresen szerepelt a júniusi helyhatósági választásokon, több polgármesteri és tanácsosi helyet szerzett, mint 1996-ban. A státustörvényt nem vitatták meg részletesen, hiszen az még kidolgozás alatt áll. Végleges formájáról ősszel magas szintű politikai egyeztetés után a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) döntenek. A magyar kormányfő a késő esti órákban érkezett Marosvásárhelyről Tusnádfürdőre. - Ugyancsak jún. 28-án került sor Sepsiszentgyörgyön Martonyi János magyar és Petre Roman román külügyminiszterek találkozójára. Petre Roman hivatalos volt Tusnádfürdőre, ám a meghívást a legtöbb román kormánytaghoz és vezető politikushoz hasonlóan ő is lemondta. Ehelyett azt ajánlotta Martonyinak, hogy Tusnádfürdőtől mintegy harminc kilométerre, Sepsiszentgyörgyön, vacsorával egybekötve tárgyaljanak. /Tibori Szabó Zoltán: Baráti csevegés Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi vitás kérdés szóba került. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2000. szeptember 7.

Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének a helyhatósági választások miatti bonyodalmak nyomán menesztett volt elnöke szept. 5-én ügyvédi irodájában sajtótájékoztatót tartott. Kincses előreláthatólag nem kerül rá a Maros megyei parlamenti választási listára, melyről véglegesen a szeptember 16-i megyei küldöttgyűlés dönt. Kincses elmondta: szerinte a jelölés Maros megyében "választási komédiának" tekinthető. Azt állította, hogy a tagság azért nem vett részt nagyobb számban a jelölő gyűléseken, mert ezeket több esetben még a sajtóban sem hirdették meg, tehát csak a jelenlegi tisztségviselők baráti köre tudott ezekről. A jelölő gyűléseken több helyen azt mondták a jelenlevőknek, hogy Kincses Előd nem lehet jelölt, mert kettős, magyar-román állampolgársága van. Kincses emlékeztetett: négy évvel ezelőtt is jelölt volt, akkor a kettős állampolgárság nem volt akadálya ennek. Ion Ratiu, Ilie Nastase és mások is voltak ilyen helyzetben. - Virág György, a Maros megyei tanács elnöke, a Területi Választási Bizottság elnöke minderről kifejtette: az Alkotmány szerint csak az lehet közképviseleti személy, aki csakis román állampolgársággal rendelkezik. Virág szerint megtörténhet, hogy az utolsó métereken megóvhatják valakik az egész RMDSZ-listát amiatt, hogy egy ilyen hiba van benne. /Máthé Éva: Kincses Előd nem nyugszik bele kudarcába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

2000. szeptember 25.

Szept. 22-23-án Marosvásárhelyen tartottak kétnapos szemináriumot a Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében, melynek témája volt: a törvényhozó és végrehajtó hatóságok szerepe a nemzeti önazonosság megőrzésében és fejlődésében. A szervezők elsősorban a kisebbségek által is lakott megyék önkormányzati vezetőit, a kisebbségi szervezetek képviselőit, valamint a Kisebbségvédelmi Főigazgatóság területi irodáinak vezetőit hívták meg. Jelen voltak egyes albán, cseh, horvát, német, roma szlovák, zsidó kisebbségi szervezetek vezetői is. Borbély László államtitkár azon vidékek infrastrukturális fejlesztéséről szólt, ahol kisebbségek is élnek. Kifogásolta, hogy a helyi hatóságok gyakran kerékkötői ama beruházásoknak, melyeket olyan államok üzletemberei kezdeményeznek, amelyek az illető nemzetiségek anyaországaiból érkeznek a térségbe. Frunda György szenátor kifogásolta, hogy Románia elfogadott egy sor nemzetközi egyezményt, melyek kimondottan a kisebbségi jogok érvényesítésére vonatkoznak, azonban azok előírásai nem kerültek be a hazai jogszabályokba. A nagy nehezen kicsikart, a kisebbségeknek kedvező határozatok pedig távol állnak attól, hogy életbe ültessék őket. Igen jellemző például, hogy az 1600 államosított egyházi ingatlanból papíron 25-öt visszaadtak a jogos tulajdonos intézményeknek, de gyakorlatilag csak egy esetben jutott dűlőre a dolog. A Chakra nevű roma szervezet vezetője sürgette, hogy minden önkormányzat mellett létezzen kisebbségi konzultatív bizottság. Czellecz Jenő arra emlékeztetett, hogy 1955-ben a Csángóföldön még több mint száz magyar tannyelvű iskola működött. Azóta óriási a változás. Amíg Bákó megyében nem változik meg a mai általános mentalitás, addig a csángómagyarok ügye függőben marad. Virág György, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki nyolc éven át a tanács alelnöke volt, elmondta, hogy a helyi tanács munkatársainak ma csak 13-14 %-a magyar nemzetiségű, és ezen elnökként sem tud változtatni. A Kisebbségügyi Hivatal suceavai irodavezetője, Vladimir Hapenciuc elmondta, hogy Bukovinában kb. 70 olyan település létezik, ahol valamely kisebbség többségben van (50 ukrán, 5 lengyel, 4-5 orosz-lipován, 8-10 cigány többségű stb.). Ma Moldvában hatvan iskolában tanítanak - anyanyelvként - más nyelvet is, mint a román, de olyan tanintézet nincs, ahol minden tantárgyat valamely nemzetiség nyelvén tanítanának. Szakavatott, józan elemzést adott a csángók helyzetéről, akik magyarságtudata a többévtizedes nemzetiségi elnyomás miatt sokat gyengült, az erőszakos, kívülről jövő asszimiláció évei után könyörtelenül beindult körükben a spontán asszimilálódás, a román nemzetbe való beolvadás. Mint mondotta: a térségben szinte minden önkormányzattal jó a kapcsolata az irodának, kivéve Bákó megyét, ahol a csángók jelenléte miatt ha a hatóságok kisebbségi kérdésről hallanak, elzárkóznak bármilyen kérés, javaslat teljesítése, megfontolása elől. Aidum Curt Mola, a konstancai kisebbségi iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy a térségben 12 jelentősebb kisebbség él. Az egyik helyi tévéadásban rendszeresítette a kisebbségeknek szóló, információkat közlő műsorokat. Ez az első ilyen jellegű kezdeményezés a kisebbségi irodák szintjén. Másik kezdeményezése, hogy Konstancán létrehozzák a Kisebbségek Házát. Ugyanakkor az iroda behatóan kezdett foglalkozni az árva gyermekek, otthonlakók identitásával, segíteni akarja ezeket a fiatalokat önazonosságuk megőrzésében, mert ha ezt nem teszik, egytől egyig ortodox románokká válnak, márpedig nekik is joguk van múltjukhoz, önazonosságukhoz. - A kétnapos rendezvény közleménnyel zárult. /Máthé Éva: Kisebbségi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ A közleményt a kormány elé terjesztik. Ebben kérték a megyei tanácsok mellett működő kisebbségi tanácsok létrehozását, a választói küszöb módosítását a helyi választások esetében azért, hogy a kisebbségek képviselethez juthassanak a helyi tanácsokban, javasolták a választási törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítását olyan értelemben, hogy a különböző megyék kisebbségi szervezetei egységes listákon indíthassák jelöltjeiket az országos választásokon, párbeszéd megvalósítását a kisebbségi szervezetek és a választási kampány szervezésében illetékesek között egy korrekt, nacionalista megnyilvánulásoktól mentes kampányért továbbá azt, hogy a Országos Kisebbségvédelmi Hivatal évente szervezzen fórumokat a kisebbségek problémáinak feltérképezése céljából, végül pedig kérték hogy a Parlament a lehető leghamarabb szavazza meg a közigazgatási törvény vagy a kormány bocsásson ki sürgősségi rendeletet, és hogy biztosítsák a törvényes keretet az elkobzott javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. /Antalfi Imola: Kisebbségi tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2000. október 21.

Okt. 21-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartott konferenciát az RMDSZ Maros megyei önkormányzati tanácsa. Napirenden az elnök jelentése, a megyei vezetés megválasztása és a novemberben megtartandó országos önkormányzati tanács Maros megyei küldötteinek kijelölése szerepelt. Nem szabad elfelednünk, hogy sikerült megőrizni a marosvásárhelyi tanácsban az RMDSZ-többséget, és sikerült először megszerezni a megyei tanács elnöki tisztségét - hangsúlyozta Virág György, a Maros megyei önkormányzati tanács elnöke. Markó Béla szövetségi elnök beszédében azt hangsúlyozta, hogy a helyhatósági választások még nem zárultak le. A következő állomás a november 26-i választás lesz, s akkor lesz lezártnak mondható, ha az RMDSZ-nek erős parlamenti frakciót sikerül összehoznia. A saját közösségünkben, folytatta, jókedvű, reménykedő magyarságot kell teremteni, amely anyanyelvét az önkormányzatokban nyíltan használhatja. Tegyék ki a kétnyelvű táblákat, konkrét megoldásokkal válaszoljanak arra, hogy milyen magyarságot akarnak, kérte Markó Béla. Hozzátette, hogy a hátrányos helyzetű régiók fellendítésére támogatást kérnek a magyar kormánytól. - Az erdélyi magyarság azt várja az RMDSZ-től, hogy az önazonosságának megtartását célzó követelései mellett megoldásokat hozzon a magyar lakosság gazdasági gondjaira is - állapította meg dr. Kelemen Attila. Hivatkozva a legutóbbi közvélemény-kutatásra. Borbély László államtitkár az általa képviselt Területrendezési Minisztérium Maros megyei beruházási terveiről számolt be. Elmondta: a Mezőségen beindult víz-, illetve útprogram keretében 2 év alatt mintegy 220 milliárd lej áramlik a megyébe. /Önkormányzati Konferencia Marosvásárhelyen. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 21. - 1831. sz./

2000. október 28.

A Maros Megyei Tanács legutóbbi sajtótájékoztatóján Virág György, a megyei tanács elnöke beszámolt arról, hogy a megye öt független, magyar nemzetiségű polgármestere visszatért az RMDSZ-be. Ezeket a függetleneket előzően a PDSR megkereste azzal, hogy bizonyos támogatás fejében térjenek át hozzájuk, de ők ezt megtagadták. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt a választások idején tárgyalt velük. /Máthé Éva: Hazatértek a "tékozló fiúk" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

2000. november 6.

A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége és a Francia-Román Nemzetközi Alapítvány segítségével Segesváron nov. 3-án emlékművet, 45 keresztet állítottak azon magyar honvédeknek, akik a második világháború idején, illetve közvetlenül azután vesztették életüket, és tömegsírban nyugszanak. Az emlékmű-avatáson jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium több képviselője, román részről Adrian Nastase, a PDSR alelnöke, az említett alapítvány tiszteletbeli elnöke, a román Nemzetvédelmi Minisztérium több képviselője, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Burkhárdt Árpád alprefektus és mások. Az ünnepségen eljátszották a két ország himnuszát, díszlövéssel tisztelegtek a hősök emlékének. Az emlékmű állítása nem utolsó sorban a segesvári RMDSZ-szervezet érdeme. Elnöke, Gál Barna ismertette a 45 kereszt történetét. /Emlékművet állítottak a magyar honvédeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az 1944. okt. 7-9-e között Magyarlónán és környékén elesett magyar katonák emlékére emelt kopjafát koszorúzta meg nov. 4-én dr. Béres Béla, magyar földművelésügyi és fejlesztési minisztériumi kabinetfőnök, Szelekovszky Ernő, a magyar honvédelmi minisztériumi főosztályvezető, valamint Keresztes Tibor honvédelmi minisztériumi tanácsos. Dr. Béres Béla elmondta, hogy hétszeres szovjet túlerővel szemben tartották magukat a honvédek Tordánál. Magyarlóna körül is kemény harcok folytak. "Akár a Don-kanyarban papírcsizmákban küzdő katonákról, erről a történelmi tényről is 1990-ig az anyaországban sem lehetett megemlékezni, és csak az utóbbi évtizedben emeltek Magyarországon második világháborús emlékműveket" - tette hozzá. A delegáció előzőleg Segesváron koszorúzta meg a magyar hadifoglyok újonnan átadott segesvári temetőjében állított emlékművet, majd Brassóföldváron kereste fel az egykori fogolytáborban elhunyt magyar katonák félig elkészült emlékművét, amelynek véglegesítését a helyi polgármester akadályozta meg törvénytelen akciójával: utasítására ledöntötték az emlékművet. "A NATO-ba és az Európai Unióba ilyen, és ehhez hasonló civilizálatlan tettekkel lehetetlen bejutni" - hangsúlyozta a magyar delegáció vezetője. /Salamon Márton László: Megkoszorúzták a magyarlónai emlékművet. Segesváron román katonazenekar játszotta el a magyar himnuszt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

2001. január 18.

Jan. 16-án Erdőszentgyörgyön találkoztak Szováta, Makfalva, Erdőszentgyörgy, Havad, Gyulakuta, Székelyvécke és Balavásár polgármesterei, helyi tanácsosai, hogy létrehozzák a Kis-Küküllő kisrégiós társulást. A megbeszélésen jelen volt Burkhardt Árpád alispán, Virág György, a megyei tanács elnöke is. A társaságokra, alapítványokra vonatkozó törvény alapján a résztvevők elfogadták az alapszabályzatot, döntöttek a vezetőtanács összetételéről és kijelölték a fontosabb teendőket. Az elnök Máté János balavásári, az alelnök Péter Ferenc szovátai polgármester lett, ügyvezető igazgató Borbély Emese mérnök Kibédről. A régiós társulás fontosabb tevékenységi területetei: a környezetvédelem, faluturizmus fellendítése és fiataloknak nevelő, oktató tanfolyamok indítása. /Vajda György: Kisrégiós társulás a Kis-Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

2001. február 21.

Máthé Éva Puskás Attila (Sepsiszentgyörgy) olvasói levelével szemben védelmébe vette Kelemen Atilla parlamenti képviselőt, Maros megyei RMDSZ-elnököt és Virág György Maros megyei tanácselnököt, aki azt mondták: ha már megvan a joguk hozzá (egyébként még egyáltalán nincs meg), hogy például a tanácsülésen magyarul is beszéljenek a tanácsosok, akkor nem biztos, hogy élnek majd e joggal a tisztségviselők, ámbár ha magyarul akarnak érvelni, a polgármesteri hivatalnak kötelező módon tolmácsot kell biztosítania. Máthé Éva szerint ez nem megalkuvás. /Máthé Éva: Gyászvitézek? Ez azért túlzás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

2001. március 7.

Marosvásárhelyen a Kereskedelmi és Iparkamara által visszaigényelt épületből a múlt héten kiköltözött az egykori Erdélyi Figyelő szerkesztősége, Lázok János szerkesztő szerint ezzel a lap végérvényesen megszűnt. Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese a Krónikának elmondta, egyelőre úgy tűnik, a szépirodalmi folyóirat az épületben maradhat.kadt el, a megyei tanács részéről is megnyugtatták, hogy nem történhet meg a kilakoltatás.. "Virág György megyei tanácselnök megígérte, hogy mi is és a Vatra szerkesztősége is kapunk három-három szobát. Nekem változatlanul az a véleményem, hogy nem mozdulunk addig, amíg nem kapunk cserébe valamit" - tájékoztatott Gálfalvi György. /Antal Erika: Még nem rúgták ki. Egyelőre nem költözik a Látó szerkesztősége. = Krónika (Kolozsvár), márc.

2001. május 19.

Máj. 18-19-én Marosvásárhelyen szemináriumot tart a Project on Ethnic Relations amerikai nemkormányzati szervezet és a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány. Témája: a helyhatósági törvény alkalmazása a kisebbségi anyanyelvhasználat területén. Eredetileg Octav Cosmanca miniszter is jelezte részvételét, végül azonban munkatársa képviseli. Várták Vasile Dancu köztájékoztatásügyi minisztert is, aki azonban lemondta részvételét. 18-án előadást tartott többek között Frunda György szenátor, Markó Attila helyettes államtitkár és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke. /(Máthé Éva): Kisebbségi nyelvhasználat a közigazgatásban - PER-rendezvény Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2001. június 18.

A rendszerváltás után Szabédi Lászlóra évente emlékező, a költő életművét feldolgozó kolozsvári tudományos konferenciákon kívül Farkas Ernő magyar szakos tanár, tanfelügyelő kezdeményezése nyomán Szabédon is rendszeresen megemlékeznek a költőről. Jóllehet, Szabédi Sáromberkén született, a költő a mezőségi falu büszkesége lett, mint neki a szabédi emberek: "oly szép s nekem való nép". A jún. 16-i megemlékező ünnepségre vendégek jöttek Kolozsvárról, de eljött Magyarországról Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében Komlós Attila, Kolozsvárról Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Kötő József, Bukarestből Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, Virág György, a megyei tanács elnöke, irodalmárok, papok, újságírók. Pomogáts Béla emlékbeszédében kiemelte, hogy Szabédi László "ennek az erdélyi magyar önazonosságnak volt a hőse, végül vértanúja, akinek egész életét egy nagy vállalás, egy nagy hivatás és munka töltötte be: hogyan lehet megtartani a változó történelemnek mostoha viszonyai között az erdélyi magyar nyelvet, kultúrát, az erdélyi magyarság önazonosságát." Az istentisztelet után megkoszorúzták a költő emlékplakettjeit. /A Maros-Mezőség kapujában. Szabédira emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

2001. június 23.

Ellenezzük azt, hogy a közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásai kiiktassák a hivatalos román nyelvet - mondta Virginia Vedinas, a közigazgatási minisztérium államtitkára jún. 22-én a Project on Ethnic Relations (PER) szervezte egynapos marosvásárhelyi szemináriumon. A rendezvényen többek között jelen volt Ioan Toganel, Maros megye prefektusa, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere és Borbély László parlamenti képviselő. Ioan Toganel kifejtette: 25-30 Maros megyei községben még a törvény megjelenése előtt magyar nyelven tartották a helyi tanács üléseit, hisz a magyar lakosság aránya meghaladja a 85-90 százalékot. Véleménye szerint egy külön hivatalos iratra lenne szükség, amely pontosan meghatározná a magyar településnevek fordítását. Fodor Imre alpolgármester úgy vélekedett, nincs szükség újabb pontosításokra a törvény alkalmazását illetően. Borbély László emlékeztetett: a marosvásárhelyi márciusi interetnikus konfliktus a Tudor negyedi magyar felirat miatt robbant ki. /Kiss Olivér: Kisebbségi PER-szeminárium. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-92




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998