udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 98 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-98
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Magureanu, Virgil

1990. április 27.

Megalakult a Román Hírszerző Szolgálat azzal a céllal, hogy adatokra, információkat szerezzen a kémszolgálatok és románellenes terrorista szervezetek, a szélsőséges elemek tevékenységéről. Virgil Magureanu, a szervezet igazgatója sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy szakítanak a Securitate megtorló szerveivel, módszereivel, nincs felhatalmazásuk arra, hogy bárkit letartóztassanak. /Hírvilág rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

1990. május 25.

A Román Hírszerző Szolgálat /RHSZ/ máj. 15-én sajtótájékoztatót tartott. Virgil Magureanu igazgató hangsúlyozta, hogy szervezetének nincs felhatalmazása őrizetbe vételre, házkutatásra, iratelkobzásra. Az RHSZ-nek semmi köze sincs a Securitatehoz, annak volt tagjai közül csak a kellően leellenőrzött és nem kompromittált személyeket alkalmazzák. Az RHSZ garantálja, hogy az ártatlan állampolgároknak többé nem lesz dossziéjuk. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

1991. március 15.

Tőkés Lászlót felkereste Nagyváradon Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója és az állami védelemről biztosította őt és családját. Tőkés László kételyeinek adott hangot, mivel a kormány hallgatólagos támogatásával folytatódik ellene a fenyegető propaganda- és lejárató kampány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

1991. május 21.

Az RMDSZ törvényhozói máj. 21-én tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatt. A szeparatizmusról szóló vitánál Vasile Mois szenátusi alelnök ülésvezetőként vétett az elnök funkció ellen, amikor gúnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbség a szeparatizmussal: enklávét, külön vonatokat, szeparált villamosokat? Verestóy szenátor megpróbált e szerencsétlenül megfogalmazott törvénytervezeten javítani, végül azonban be kellett jelentenie: erre a törvényre szükség van, azonban már a kezdő cikkely a politikai stabilitást a nemzetbiztonság feltételei közé sorolja. A 2. cikkely szerint minden állampolgár kötelessége támogatni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A szeparatizmus az a bélyeg, amelyet mindig rá lehet sütni a magyarság önállósulási kísérleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen érvelése nem használt, azért az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a szenátus üléséről. /Béres Katalin: Miért vonult ki a szenátusból az RMDSZ-frakció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A képviselőházi ülésen Bárányi Ferenc terjesztette elő a háborús veteránok és hadirokkantak segélyezésének jogszabályát, beleértve: vizsgálják meg, miként lehetne a román katonákkal együtt harcoló hajdani magyar katonákat is segélyezni. Erre elítélő nyilatkozatok özöne volt a válasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bűnösnek nevezte a magyar katonákat. Az RMDSZ nevében Borbély László tiltakozott a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatása ellen, hozzátéve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ülésről. Ekkor hangzott el két-három Front-képviselő szájából, hogy "menjetek ki az országból is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos Gézát, s feltette a kérdést, miként lehet az, hogy a román parlamentben ül. Ekkor Borbély Ernő dühösen kiáltotta: "Szégyellje magát a parlament!" Ezután az RMDSZ képviselői elhagyták az üléstermet. Egyórás szünetet tartottak. Dan Martian képviselőházi elnök elítélte a közbekiáltókat, ugyanakkor Borbély Ernőt is a képviselőház megsértéséért. A magyar képviselők visszatértek, majd a törvényjavaslatot megszavazták, egy kivétellel, András Imre voksolt ellene. A másik, a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslat újból feltüzelte a kedélyeket. Dorin Staicu képviselő feltette a kérdést Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, mi történt Berevoiestinél, ahol a Securitate iratait megtalálták. Magureanu szerint munkatársainak régi szekusdossziékat kellett volna elégetniük, de ezt inkább elásták. /Román Győző: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

1992. március 5.

Virgil Magureanu, a román titkosszolgálat, az SRI vezetőjével Ara-Kovács Attila készített interjút. Az SRI 1990. márc. 26-a óta működik. Magureanu kijelentette, hogy a régi Securitate apparátusát alaposan megtisztították, csak a 20 %-ukat vették át. Nem vették át a Securitate régi ügynökhálózatát. A szervezetben magyarokat is alkalmaznak. Ara-Kovács Attila elmondta: Chisinauban egyértelmű jeleit látta annak, hogy Románia részt vesz az ottani civilszolgálatok kiépítésében. Mióta működnek együtt? Virgil Magureanu elmondta, hogy a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozik a Moldovai Köztársasággal való együttműködésük. Magureanu cáfolta azt, hogy lehallgatnak, illetve követnek embereket, kivéve azokat, akiknek a tevékenysége feltűnő módon veszélyezteti a nemzetbiztonságot. /Ara-Kovács Attila: Exkluzív interjú a román titkosszolgálat vezetőjével. = Magyar Hírlap, márc. 5./

1992. április 15.

A Tinerama román hetilap közölte Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálta /SRI/ vezetőjének a hajdani Securitate-be való belépési igazolványát. Magureanu ezelőtt számtalan nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a régi szekusoktól megtisztította a jelenlegi szolgálatot. Az egyik román újságban, az Expres Magazinban több közismert újságíró követelte Magureanu azonnali lemondását. Iliescu elnök kitért az egyenes válasz elől. Az a lényeg, mondta, hogy az új tisztségben hogyan végzi a munkáját. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Szekustiszt a román hírszerzők jelenlegi főnöke. = Magyar Nemzet, ápr. 15./

1992. április 16.

Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója a parlamentben - ápr. 16-i meghallgatása során - tagadta szekus múltját, egyben megfenyegette a honatyákat, hogy nyilvánosságra hozza a besúgók, a képviselők szekuritátés dossziéit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18- 19., ápr. 21./

1993. március 23.

Romániában ismertették három moldovai állampolgár nyilatkozatát, akikről két moldovai lap azt állította, hogy Romániában, a hírszerző szolgálat különleges kiképző táborában terrorista kiképzést kaptak, hogy részt vegyenek a Románia és a Moldovai Köztársaság azonnali egyesülését ellentő Mircea Snegur elnök elleni államcsínyben. Az állítás ellen annak idején tiltakozott a hírszerző szerv, az SRI, sőt, az SRI főnöke, Virgil Magureanu személyesen ment Chisinauba, hogy tisztázza szervezetét Snegur elnök előtt a vádak alól. A három érintett moldovai állampolgár közölte, nem terrorista, ellenkezőleg, antiterrorista kiképzében részesülnek. Vasile Calmoi moldovai állambiztonságügyi miniszter közölte: az ügyben vizsgálatot indítottak. /Bogdán Tibor, Bukarest: Nem terrorista - antiterrorista. = Magyar Hírlap, márc. 23./

1993. június 26.

Virgil Magureanu, az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ vezetője jún. 24-én 50 oldalas jelentést adott át az általa vezetett intézményt ellenőrző parlamenti bizottság tagjainak. Ez az első eset, hogy nem szóbeli tájékoztatás alapján vitatják meg a honatyák a titkosszolgálat tevékenységét. A szupertitkos jelentésről beszámolt az Evenimentul Zilei jún. 25-i száma, megállapítva, hogy többnyire általánosságokat tartalmaz. Szerepel benne például, hogy 1989 után az ország a külföldi kémek valóságos paradicsoma volt, de egyetlen ügynök leleplezéséről sem számol be. Az SRI első ízben beismerte, hogy az 1990. júniusi bányászjárásról tájékoztatást küldött Petre Roman akkori kormányfőnek és Iliescu elnöknek. /B. T.: Bukarest: Románia a kémek paradicsoma. = Magyar Hírlap, jún. 26./

1993. szeptember 13.

Szept. 13-án kezdődött el az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ tevékenységének parlamenti vitája. Virgil Magureanu, az SRI igazgatója csak kiegészítéseket fűzött a korábban szétosztott jelentéshez. Magureanu szerint egész nemzetközi összeesküvés folyik Románia ellen, a kémhálózatok elsősorban Erdélyben működnek. Fényképeznek, feltérképezik a hegyi átjárókat. A jelentés konkrét akciókat is említett, amelyek a függelékben találhatók, ezt azonban nem osztották ki a képviselőknek. Magureanu felhozott példáiban zömében magyar nemzetiségűek szerepelnek. /Hírszerzésvita a bukaresti parlamentben. = Magyar Hírlap, szept. 14./

1993. szeptember 15.

A parlamentben a titkosszolgálat tevékenységét Virgil Magureanu ismertette, ezt két beosztottja, Gheorghe Diaconescu tábornok, a kémelhárító osztály vezetője és Gheorghe Tanase ezredes, a jogi osztály vezetője egészítette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./

1993. október 12.

Okt. 12-én a parlament megerősítette tisztségében Virgil Magureanut az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat élén. /236/172 arányban/. Szabó Károly RMDSZ-szenátor kijelentette, hogy az SRI "pártatlansága hű másolata az államelnök pártatlanságának, és az RMDSZ egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy az SRI elhatárolódott az 1989 előtti gyakorlattól, nevezetesen attól, hogy egyes esetekben a közvéleményt befolyásolja." Utalt arra, hogy az SRI megalakulása gyanúsan egybeesik az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekkel. /Továbbra is Virgil Magureanu az RHSZ vezetője. = Népújság (Marosvásárhely), 14./

1994. február 19.

Bukarestben febr. 18-án tárgyalás kezdődött a Miron Cosma bányászvezérhez tartozó Lignitul szakszervezet és a kormány képviselői között, ugyanekkor Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Hívatal /SRI/ vezetője megjelent a bányászok előtt és beszédében türelemre intette őket. Az Evenimentul Zilei szept. 18-ai száma szerint Magureanu leváltotta Dolj és Gorj megyék SRI-vezetőit, többek között azért, mert nem tájékoztattak időben a sztrájkokról. /Új Magyarország, febr. 19./

1994. március 29.

Az egykori Securitate szakembereinek csak egyharmadát vették át /mintegy 15 ezer embert/, nyilatkozott Virgil Magureanu, a román hírszerzés /SRI/ elnöke márc. 29-i sajtóértekezletén. Az utóbbi időben szakmai meggondolásokból elbocsátások történtek, így leváltották Gheorghe Diaconescut, a kémelhárítás vezetőjét. Nincs bizonyíték arra, hogy a nemrég nyugalmazott Marin Pancea tábornok francia vagy orosz kém lett volna. A román hírszerzés nyugodt volt márc. 15-én, jelentette ki, mert tudta, hogy az ünneplők részéről nem fenyegeti veszély az országot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31., Népszabadság, márc. 30./

1994. április 29.

A Süddeutsche Zeitungban Henriette Schröder tette fel a kérdést: Hogyan határolódik el Virgil Magureanu, a mostani titkosszolgálat vezetője a hírhedt Securitatétól. A Securitatét 1990. jan. 3-án oszlatták fel, felelte Magureanu, aki a Bukaresttől 12 km-re levő Baneasában, a titkosszolgálat villájában fogadta az újság munkatársát. 1990 márciusában alakult meg az SRI /Serviciui Romani de Informatii/. Magureanu az újságírónak azt mondja, hogy a régi szeku 17-18 %-át vették át, viszont 1993. szeptemberében a parlamentnek tett jelentésében még 60 %-ról beszélt. Petre Mihai Bacanu, a Romania Libera főszerkesztője szerint a volt Securitate-munkatársaknak 80 százalékát vették át. Szerinte a szekusok ma is úgy dolgoznak, mint régen: lehallgatják a telefonokat, elolvassák a leveleket, kutakodnak az emberek magánéletében. Az SRI-nek hatezer munkatársa van, ismerteti az adatokat Magureanu, de ezenkívül öt másik titkosszolgálat létezik: a külföldi kémkedés, a hadsereg kémelhárító szolgálata, a hadsereg védelmi szolgálata, a belügyminisztériumi védelmi szolgálat és a magas tisztséget viselők őrszolgálata. Ezek a szervezetek függetlenek egymástól és csak a parlamenti bizottságnak tartoznak beszámolni. 1991. májusában az SRI megpróbált néhány teherutónyi ügyiratot eltüntetni, de az ellenzéki újságírók a zsákok nyomára bukkantak. Az előkerült anyagokból kiderült, hogy az SRI részt vett a bányászakciók megszervezésében és az ellenzék megfigyelésében, de találtak az akkori kulturális miniszter és egykori másként gondolkodó, Andrei Plesu figyelését bizonyító jegyzőkönyveket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1994. július 13.

Romániát nem fenyegeti külső veszély, jelentette ki Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Hivatal /SRI/ vezetője a Romania Liberanak. /Magyar Hírlap, júl. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

1994. november 23.

Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/igazgatója nov. 23-án a parlament két házának együttes ülésén ismertette jelentését. A román államot fenyegető egyik "legnagyobb veszélyként" jellemezte a szeparatizmust. "Románia területén egyes szélsőséges csoportosulások" autonómiát sürgetnek. Ezzel összefüggésben csak a "magyar szélsőségeseket" említette. Az SRI egy ideig megfigyelés alatt tartotta Katona Ádámot, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetőjét és Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt. A román közvéleményt egyértelműen a magyarság ellen hangoló jelentésről az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Verestóy Attila, dr. Csapó József és Szabó Károly szenátor, valamint Zsigmond László képviselő elutasította a romániai magyarságot és az RMDSZ-t megbélyegző vádakat. Az SRI igazgatója visszautasította a négy RMDSZ-es bírálatot. /RMDSZ Tájékoztató 419. sz., nov. 24., Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Magureanu támadta a Duna Televíziót, meg a magyar akadémiai történelmi kiadványokat. /Új Magyarország, nov. 24./

1994. november 29.

Nov. 29-én a Képviselőházban Tokay György, az RMDSZ frakciócsoportjának elnöke visszautasította Virgil Magureanunak, az SRI igazgatójának parlamenti felszólalásában az RMDSZ-képviselőket illető sértő megjegyzéseit. Megengedhetetlen az, hogy Magureanu kétségbe vonta, hogy Zsigmond László képviselő az RMDSZ parlamenti csoportja nevében mondott véleményt az SRI munkájáról. /RMDSZ Tájékoztató, 422. sz., nov. 29./

1995. január 5.

Király Károly /1972-ig Kovászna megyei első titkár, akkor lemondott és elkezdte tiltakozó akcióit, volt faipari kombináti, majd konzervgyári igazgató, munkanélküli, a Nemzetmentési Front marosvásárhelyi elnöke, majd országos alelnöke, egy ideig Kovászna megyei szenátor, a szenátus alelnöke, az Erdélyi Világszövetség egykori tiszteletbeli elnöke, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány kuratóriumának elnöke/ a vele készült interjúban elmondta, hogy nem saját házában lakik, itt csak bérlő Sepsiszentgyörgyön. Marosvásárhelyen levő házát 1990-ben Suciu polgármester és Undrea prefektus jóváhagyásával feltörte Neagoe ezredes, az SRI egyik vezetője, aki korábban a Securitate Hargita megyei parancsnoka volt. Király Károly ekkor még szenátor volt, tiltakozó levelet írt Virgil Magureanunak, az SRI vezetőjének, Iliescu elnöknek, Petre Roman akkori miniszterelnöknek és a főügyésznek. Egyedül a főügyész válaszolt: forduljon a közigazgatási bírósághoz. Végül Neagoe ezredes a lakásában maradt. - Ismert a Király Károlynak Domokos Gézával való ellentéte. - Király Károly - az egész parlamentben egyedül - nem volt hajlandó részt venni a kisebbségekre sérelmes alkotmány fölötti szavazáson, ezért 1991. nov. 23-ától elvesztette szenátori mandátumát. Jelenleg magyarországi megjelenésre előkészíti az ellenállás esztendeiről írt Nyílt kártyákkal című könyvét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./

1995. április 12.

A 22 hetilap a Jane`s Intelligence Rewiev című lapból vette át Marko Milivojevicának, az amerikai bradfordi egyetem professzorának a tanulmányát. A szerző szerint a Román Hírszerző Szolgálatot, az SRI-t 1994-ben átszervezték: az alkalmazottak majdnem egynegyedét kicserélték. Virgil Magureanu igazgató menesztette mindazokat, akik utódaiként számba jöhettek volna és vezető állásokba a volt szeku /Securitate/ kemény magjának tagjait nevezte ki. A szeku rehabilitálásában nagy szerepet játszott a másik titkosszolgálat, az UM 0215, melynek alapítója Gelu Voican Voiculescu. Az UM 0215 titokban anyagi támogatást nyújt a szélsőséges nacionalista és neokommunista pártoknak, elsősorban az ellenzék diszkreditálása és a választások meghamisítása céljából. Az SRI Iliescu elnöknek tartozik engedelmességgel. Az UM 015-öt "megtisztították" Petre Roman szimpatizánsaitól. /22 (Bukarest), ápr. 12-18./

1995. június 28.

Romániában egymással versengő paramilitáris szervezetek működtetnek titkosszolgálatokat, amelyeknek nincs intézményes ellenőrzése. Virgil Magureanu kijelentette: ideáljának a két világháború közötti királyi Sigurantát tekinti, és annak struktúráját igyekszik feléleszteni a Román Hírszerő Szolgálat /SRI/ mai szervezetében. Franjo Tudjman horvát elnök a titkosszolgálat élére saját fiát, Miroslav Tudjmant nevezte ki. Az egyik legfontosabb román titkosszolgálat, az SPP, az elnökség mellett működő testőrszolgálat, védelmi szolgálat, melynek vezetője Dumitru Iliescu vezérőrnagy, Iliescu elnök unokatestvére. /Ara-Kovács Attila: Titkosszolgálatok Kelet-Európában. Régi eszközök, mai célok. = Magyar Narancs, jún. 29./

1995. július 27.

Vedlik a koalíció, állapítja meg cikkének címében Ara-Kovács Attila. A szélsőséges Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ támadja Melescanu külügyminisztert, menesztését követeli, hozzátéve, hogy helyébe nevezzék ki a Gheorghe Funar jobbkezének tartott Ion Gavra szenátort. Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja a hadsereget vette célba, támadva Gheorghe Tinca hadügyminisztert és Iliescu elnököt. A Ziua bukaresti lap Iliescu elnököt támadja, azt állítva, hogy az államelnök KGB-s ügynök volt. Nem lehet tudni, kik állnak a Ziua akciója mögött. Ez a támadás viszont érinti a jelenlegi biztonsági szolgálat, az SRI főigazgatóját, Virgil Magureanut. Elképzelhető, hogy emögött olyan titkosszolgálat áll, amely maga köré gyűjtötte a Ceausescu-korszak elbocsátott ügynök-légióját és csak alkalomra vár, hogy Magureanu - illetve Iliescu - orra alá borsot törjön. A szabad gondolkodású értelmiség, amelynek reprezentánsa a Ziua főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu és a volt titkosszolgálati nomenklatúra összefogjon, ez romániai vonatkozásban nem is olyan abszurd dolog. - Hírek szerint júl. 12-én titkos találkozót tartott a kormányzó párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Román Demokrata Konvenció vezetősége. A Konvenció főereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Paraszpárt mindig hűségesen kiszolgálta a jelenlegi vezetést. /Magyar Narancs, júl. 27./

1995. augusztus 14.

A "Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ köteles górcső alá venni a hazai és a külföldi magyar közösségek azon szélsőséges elemeinek tevékenységét, akik akcióik révén veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot, Románia egységét területi épségét" - jelentette ki az Evenimentul Zilei lap aug. 14-i számában megjelent terjedelmes nyilatkozatában Virgil Magureanu, az SRI igazgatója. Kifejtette, hogy a magyar irredentizmus nemcsak az SRI "feladatköre", azzal foglalkozni kell mindazon intézményeknek, amelyek felelősek a nemzetbiztonság megvédéséért. Ezek befolyása a magyar etnikumra kicsi. A magyar szélsőséges elemek akciói nem képeznek nyilvánvaló veszélyt a román államra, de feszültséget kelthetnek. Ezért az SRI-nek kötelessége ellenőrizni és feltárni ezeket a jelenségeket és arról folyamatosan tájékoztatni a megfelelő tényezőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Magyar Nemzet, aug. 15./ Az interjúban Magureanu cáfolta a lapok szerint vezető embereket is magában foglaló orosz ügynökség hírét. /Új Magyarország, aug. 15./

1995. augusztus 14.

A "Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ köteles górcső alá venni a hazai és a külföldi magyar közösségek azon szélsőséges elemeinek tevékenységét, akik akcióik révén veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot, Románia egységét területi épségét" - jelentette ki az Evenimentul Zilei lap aug. 14-i számában megjelent terjedelmes nyilatkozatában Virgil Magureanu, az SRI igazgatója. Kifejtette, hogy a magyar irredentizmus nemcsak az SRI "feladatköre", azzal foglalkozni kell mindazon intézményeknek, amelyek felelősek a nemzetbiztonság megvédéséért. Ezek befolyása a magyar etnikumra kicsi. A magyar szélsőséges elemek akciói nem képeznek nyilvánvaló veszélyt a román államra, de feszültséget kelthetnek. Ezért az SRI-nek kötelessége ellenőrizni és feltárni ezeket a jelenségeket és arról folyamatosan tájékoztatni a megfelelő tényezőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Magyar Nemzet, aug. 15./ Az interjúban Magureanu cáfolta a lapok szerint vezető embereket is magában foglaló orosz ügynökség hírét. /Új Magyarország, aug. 15./

1995. szeptember 27.

A bukaresti közélet számos ismert személyisége jelent meg Szőcs Ferenc új bukaresti magyar nagykövet szept. 27-én tartott bemutatkozó fogadásán. A vendégek között volt Petru Crisan kereskedelmi miniszter, Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója és Virgil Constantinescu, a Tudományos Akadémia elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

1995. október 30.

Tokay György, az RMDSZ képviselőházi csoportjának elnöke elmondta, hogy Markó Bélának, az RMDSZ elnökének üzenetét közvetítette telefonon Virgil Magureanunak, az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ elnökének: Nagyenyeden, az RMDSZ-székházban olyan berendezést találtak, amely lehallgatásra szolgál. Tokay közölte, hogy feljelentést tettek az ügyészségen, az SRI vezetőjét csupán tájékoztatták. Meg kell tudni, hogy a hét titkosszolgálat közül /melyek egyike az SRI/ melyik végezte a lehallgatást. Precedens volt már a lehallgatásra, a választások idején Szatmárnémetiben lehallgatták a pártokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

1995. december 12.

A dec. 12-i bukaresti lapok közölték C. V. Tudor újabb vádaskodó írását. A legfelsőbb bíróság elnökéhez és a főügyészhez intézett nyílt levelében ezt írta: "Nyilvánosan vádolom Ion Iliescut, Virgil Magureanut és más összeesküvőket Nicolae Ceausescu román államfő és felesége meggyilkolásával, valamint legalább erkölcsi bűnrészességgel még legalább ezer ember halálában, akiket azt követően lőttek le, hogy az új csapat átvette a hatalmat." A terjedelmes levél szerzője az 1989 óta eltelt időszak minden botrányát felidézte, majd magára vállalta a felelősséget az Iliescu-ellenes, álnéven közölt írásokért. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1996. január 6.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sajtóértekezleten hozta nyilvánosságra, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója két ízben is, 1990-ben és 1992-ben rá akarta venni őt arra, hogy támogassa Iliescu-ellenes elképzeléseiben. Második alkalommal az Iliescu elleni összeesküvésben már Iliescu helyettesét is megtalálta a Moldovai Köztársaságból áttelepült költőnő, Leonida Lari személyében. Lari egyébként először a Kereszténydemokrata Parasztpárt tagja és parlamenti képviselője volt, majd belépett a Nagy-Románia Pártba. Magureanu nem válaszolt Tudor vádaskodására, de erről majd szó esik a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság jan. 9-i ülésén. /Magyar Hírlap, jan. 8./

1996. január 16.

Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója a tévében nyilatkozott C. V. Tudorról, nemcsak Tudor szekuritatés múltját emlegette, hanem azt hangsúlyozta, hogy Tudor a jelenlegi államrendre veszélyes. Tudor nemcsak a múltban vett részt jeles román értelmiségiek lejáratásában, hanem hetilapjánál /Romania Mare/ mai is a terrort, a zsarolást, a pánikkeltést gyakorolja, az állam alapjait támadja, hogy megakadályozz a demokratizálódást. Az viszont nem derült ki a nyilatkozatból, hogy kik támogatták 1990 óta, mindaddig, amíg az ellenzéket és a kisebbséget támadta, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, jan. 17./

1996. január 17.

Állandóan olyan tetteket észlelünk, amelyek kimerítik a nemzeti-faji uszítás bűntényét, és senki sem mozdul meg. Corneliu Vadim Tudor ellen, úgy tudom, több mint 90 pert kezdeményeztek, de egyik sem jutott el a döntésig - szögezte le Borbély László, aki már több sajtóértekezleten elítélte, hogy megjelent Neagu Cosma könyve: Egyes nemzetiségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához, a Dreapta Nationala /Nemzeti Jobboldal Pártja/ kiadványa, melyet Cornel Brahas képviselő gondozott és ezt a kiadványt a parlamentben árulták. A könyv szerint a zsidók és a magyarok hibásak mindazért, ami történt 1945 után, ők Románia árulói és sírásói. A kommunista funkcionáriusok - Brahas szerint - mind zsidók vagy magyarok voltak. A szerző megírta, hogy a Magyar Népi Szövetség vezetőit bebörtönözték, majd feltette a kérdést: "Mikor kerül sor az RMDSZ jelenlegi vezetőire is?" Borbély László az ügyészség eljárását kérte a kiadó ellen. /Zsehránszky István: Szerecsenmosdatás náci módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója súlyos vádakkal illette Corneliu Vadim Tudort, a szélsőséges, idegengyűlölő Nagy-Románia Párt elnökét. A titkosszolgálat főnöke közölte, hogy C. V. Tudor a Ceausescu-diktatúra idején nemcsak egyszerűen a Securitate informátora volt, de annak utasítására rendszeres zaklató hajszát folytatott a Saptamana című lap hasábjain értelmiségiek ellen. Ion Caraian írót halálba kergették, másoknak nagy megpróbáltatásokat okoztak ezek a hajszák, s ma fenyegetéseivel, feljelentéseivel, támadásaival, nyilatkozataival a szenátor ugyanezt a gyakorlatot folytatja a köré gyűlt volt Securitate-tisztek segítségével. Corneliu Vadim Tudor az év elején a SRI-t felügyelő bizottság elé öt különböző dossziéban terjesztette be vádjait Virgil Magureanu ellen, aki előzőleg éppen C. V. Tudor fenyegetéseinek elébe vágva tette közzé azokat az anyagokat, amelyek saját múltjára vonatkoztak, elismerve, hogy 1963-ban egy éven át maga is a Securitate - a kommunista titkosszolgálat - embere volt egy temesvári oktatási intézményben. /Magureanu tévényilatkozata C. V. Tudorról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-98




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998