udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Virginás-Tar Judit

2002. május 27.

1999 januárja óta, amikor Halász Ferenc addigi iskolaigazgatónak nem sikerült az újabb kinevezéshez szükséges vizsgája, átmeneti állapotok uralkodtak a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/ vezetőségében. Előbb Paul Éva testnevelési tanár és aligazgató, 1999 őszétől Erdei Ildikó pszichológus, 2001 őszétől pedig Nemes András matematikatanár vezette ideiglenesen az iskolát. Az idén tavasszal kiírt versenyvizsgán Virginás Tar Judit informatika tanárnő szerepelt a legjobban, akit a napokban neveznek ki a Bartók Béla Líceum igazgatói tisztségébe. Virginás Tar Judit a Bartókban érettségizett, a temesvári Tudományegyetem matematika-informatika szakán szerzett diplomát és a kilencvenes évek eleje óta tanít Temes megye egyetlen kizárólag magyar nyelvű középiskolájában. /(Pataki Zoltán): Igazgatóváltás a Bartók Béla Elméleti Líceum élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

2002. szeptember 18.

Temesváron, Bartók Béla Elméleti Líceumban szept. 16-án szépszámú diák, tanár, szülő, magyar elöljáró gyűlt össze az iskolacsengő hívó szavára. A jelenlevőket Virginás Tar Judit iskolaigazgató köszöntötte, emlékeztetett a Bokréta néptánccsoport, a Rozmaring népdalcsoport, a furulyacsoport sikeres fellépéseire, a Bartók Béla Alapítvány által biztosított ösztöndíjakra, a tanári lakásokra, az önkormányzat támogatásával felépített három szintes bentlakásra. Kiss Ferenc tanfelügyelő jelezte, hogy a bővített, 60 férőhelyes bentlakása megtelt vidéki nebulókkal, sőt kicsinek bizonyult a 2002/2003-as tanévben. /(Pataki Zoltán): Tanévnyitó a Bartók Béla Líceumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2002. szeptember 20.

Vasile Dancu tájékoztatási miniszter vezetésével kormányküldöttség látogatta meg a Temes megyei kisebbségi iskolákat. A miniszter az általa vezetett intézmény költségvetési alapjaiból német és magyar nyelvre lefordított fizika és biológia tankönyveket adott át az iskolák vezetőinek. Virginás Tar Judit igazgatónő közölte, a tankönyvekre nagy szükség volt, mert az új tankönyvek megjelenésétől számított egy két- évnek kell eltelnie, míg azok a kisebbségek nyelvén is megjelennek. Temes megyében kisebb zökkenőkkel ugyan, de naponta kiosztják az iskolákban a "kormányzati" tejet és kiflit. /(Pataki Zoltán): Lefordított tankönyvek, kifli és tej. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2005. február 21.

Arad, Hunyad és Temes megye magyartanárai tanácskoztak a hét végén Temesváron Murvai László minisztériumi vezérigazgatóval, a Bartók Béla Elméleti Líceumban. A szakmai megbeszélést a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Temes megyei szervezete kezdeményezte, és a helyi elnök, Halász Ferenc vezette. A rendezvényen részt vett Matekovits Mihály, Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, Máthé Márta, a Hunyad megyei, valamint Kiss Ferenc, a Temes megyei magyar oktatásért felelős tanfelügyelő. A tanácskozás részvevőit a házigazda intézmény igazgatója, Virginás-Tar Judith köszöntötte. A fő téma – a magyar nyelv- és irodalomtételek a képességvizsgán és az érettségin – tárgyalását három előadás előzte meg. Kiss Ferenc tanfelügyelő Helyzetkép a Temes megyei oktatásról c. beszámolójában ismertette a megye jellegzetességeit: az iskolák és oktatási központok szétszórtságát, a gyermeklétszám 50 százalékos csökkenését az 1990-es évek elejétől napjainkig, valamint a magyar nyelv választott tantárgyként való oktatását olyan településeken, ahol nincs magyar iskola. Bányai Aranka a képességvizsga, Mészáros Ildikó az érettségi tételeivel kapcsolatos észrevételeit, kifogásait vázolta fel. A vita során hangoztatták, hogy a líceumi osztályokban siralmas a tankönyvhelyzet: a tizenkettedik számára egyáltalán nem írtak tankönyvet, az előző három osztályé eltér a tantervtől. Hiányzik az anyanyelvtanítás koncepciója az első osztálytól az érettségiig. Stilisztikai és szövegtani fogalmakat kell tanítani, holott szabatosan beszélni és fogalmazni sem tud a gyerekek többsége. Képzett tankönyvíró-csapatra lenne szükség. Murvai László kifejtette, hogy nincs a minisztériumban a magyar oktatást hosszabb távon tervező tanfelügyelő, a magyar tanfelügyelők nem vállalják a bukaresti létet. A tételek bírálata jogos, ennek orvoslására tételjavaslatokat kér az ország minden megyéjéből. /Szekernyés Irén: Siralmas tankönyvhelyzet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

2005. szeptember 13.

Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban Virginás Tar Judit igazgatónő üdvözölte az iskolásokat, szülőket, barátokat. Idén csak két kilencedikes osztály indul, a társadalom-tudományok osztály megszűnt, helyette választhatták az Építészeti Líceummal közösen indított szakiskolai osztályt azok, akiknek nem sikerült a képességvizsga. Kiss Ferenc kisebbségi tanfelügyelő hangsúlyozta, hogy ,,nem mindig a létszám az, ami eredményt hoz, nem mindig a mennyiség számít”. A Gyiroki úti 25-os iskola magyar tagozata megszűnt, az 1-es és a 26-os iskolák alig szedték össze az első osztály indulásához szükséges gyerekeket. A temesvári magyar oktatás hanyatlása tükrében, a tanfelügyelő szerint, a Bartók-líceum szerepe felértékelődött. /László Árpád: Nem fontos a létszám!? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2006. március 25.

Hármas jubileumot ültek március 24-én a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban: az épületben 75 éve kezdte meg működését az akkori katolikus fiú (a józsefvárosi “missziós”) iskola, 35 éve folyik benne magyar nyelvű középiskolai oktatás, de a főünnepséget az intézmény névadója születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett dombormű-leleplezés jelentette. “1990. február 15-én lett önálló magyar tannyelvű iskola, és március elsején vette fel Bartók Béla nevét” – elevenítette fel az eseményeket Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes, a Bartók Alapítvány elnöke, az iskola rendszerváltás utáni első igazgatója. Az 1990-es esztendő mérföldkő a jelenleg közel 500 diákot a soraiban tudó intézmény történetében. Virginás-Tar Judit a jelenlegi igazgató. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő arról beszélt, hogy a Temes megyei magyar politikai elit és civil szféra egy része felsőoktatási szórványkollégium létrehozását tervezi. Az iskola folyosóján leleplezték a Jecza Péter szobrászművész által készített bronz-emlékplakettet, a Bartók-domborművet. Este a Diákházban az iskola Bokrétás együttese és a meghívott művészek gálaesten léptek fel. /Pataky Lehel Zsolt: Névadójára emlékezett a Bartók-gimnázium. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2006. április 28.

Április 27-én Temesváron, a Bartók Béla Elméleti Líceum dísztermében megnyitották a minden év tavaszán megrendezett iskolanapokat. Mauser Erika informatikatanár bemutatta az iskola megújult honlapját – https://www.bartok.ro –, az adatokkal való feltöltés folyik. Virginás Tar Judit igazgatónő köszöntő szavaiból kiderült: egy kicsit tartottak az idei iskolanapoktól, félvén, hogy a diákok és tanárok kifáradtak a március végi Bartók-évforduló eseményein; végül több rendezvény került fel a programra, mint azt sejteni lehetett. /László Árpád: Bartók-napok honlapavatással. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

2006. május 26.

A magyar és a német nyelvű oktatás helyzetéről tájékozódott május 25-én Temesváron egy németországi küldöttség, de tapasztalataikat egyelőre megtartották maguknak. Felkeresték a Bartók Béla Elméleti Líceumot is, ahol Virginás-Tar Judit igazgató és Szabó Ferenc aligazgató ismertette az önálló magyar tannyelvű iskola múltját és jelenét. Tájékoztattak arról, hogy magyar iskoláról van szó, de a tanügyi törvény szerint Románia földrajzát és történelmét az állam hivatalos nyelvén kell tanítani, ennél is nagyobb hátrány az, hogy ezt a vizsgákon is így kérik, ráadásul anyanyelvi szinten. Az iskola épületét visszaszolgáltatták a római katolikus egyháznak, a törvény értelmében még két évig használhatják. A jövő azonban bizonytalan, mert a püspökség és az iskolát fenntartó önkormányzat között megakadtak a tárgyalások, a helyhatóság képviselőinek érdektelensége miatt. /P. L. Zs.: A kisebbségi oktatás felől puhatolóztak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2006. június 5.

Június első szombatján a hagyományos véndiák-találkozók mellett a Nemzedékek Találkozóját is már egy évtizede megszervezik a bánsági szórványban, melyen a hagyomány szerint minden Temesváron magyarul érettségizett véndiák, illetve valamennyi magyar iskolában tanított pedagógus részt vesz. Virginás Tar Judit, a Bartók Béla Líceum igazgatója köszöntötte a bel- és külföldről érkezett, közel negyedezer véndiákot, és emlékeztetett az alma mater idei hármas jubileumára: az egykor katolikus elemi fiúiskolaként működött iskolaépületet 75 éve avatták, 35 éve jött létre a jelenlegi Bartók Béla Elméleti Líceum, és 125 éve született Nagyszentmiklóson az iskola névadója, Bartók Béla zeneszerző. A véndiákok iskolájukra és életpályájukra emlékeztek. A találkozón Halász Ferenc, az iskolát támogató Bartók Béla Alapítvány elnöke összesen 11,7 millió régi lejt tartalmazó borítékokat adott át a temesvári magyar diákoknak, akik hazai és nemzetközi vetélkedőkön díjakat nyertek. /Pataki Zoltán: Bánsági nemzedéktalálkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

2007. november 30.

A térségben alighanem egyedülálló tehetséggondozó módszert indított útjára a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum az internetes oktatás alkalmazásával, aminek eredményét bemutatták az iskolában, a PHARE-program révén uniós alapokból finanszírozott Tálentum elnevezésű projekt záró rendezvényén. Virginás-Tar Judit igazgató és Erdei Ildikó pszichológus, a projekt ötletgazdája és egyik szakmai irányítója egyaránt kiemelte, ezért hoztak létre egy “virtuális osztályt”. A 10–15 éves diákok a www.etanulas.bartok.ro internetes oldalon léphettek be ebbe az osztályba, egyénileg és csoportosan vetélkedhettek, és a természettudományi feladatok megoldására kapott pontok alapján alakult ki a rangsor. Egyénileg több mint 120, csapatokban több mint 150 diák vett részt ebben. A Bartók líceum partnere a Vajdaságból a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, valamint a temesvári Doszitej Obradovics szerb tannyelvű iskola voltak, ezenkívül az összes Temes megyei iskolát is bevonták a programba, amelyekben működik magyar tagozat. /P. L. Zs. : Jelképes tanévzáró a “virtuális osztályban” = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

2008. június 9.

A Temesváron valaha is magyar nyelvű iskolában, vagy tagozaton végzett véndiákok és tanáraik hagyományos összejövetelét tartják június első szombatján, ez a Nemzedékek Találkozója, amelynek az évek során kialakult egy 2-300 fős törzsgárdája. A Diákház nagytermében összegyűlt több száz véndiákot Virginás Tar Judit, a Bartók Béla Gimnázium igazgatója azzal az örömhírrel köszöntötte, hogy az RMDSZ támogatásával sikerült egy jelentős összeget „kilobbizni” a város és a megye legnagyobb magyar iskolájának felújítására. A munkálatok folyamatban vannak. Elkezdődött az épület bővítése, beépítik a tetőteret, külső lépcsőház is épül. A Bartók Béla Alapítvány idén is díjazta a tudományos, művelődési és sportversenyeken kiemelkedő eredményt elért magyar diákokat. A Bánsági Kárpát Egyesület nevében Illés Mihály elnök adta át a természetfotó pályázat nyerteseinek az egyesület díjait. /Pataki Zoltán: Ha június első szombatja, akkor Nemzedékek Találkozója! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

2008. augusztus 9.

Idén a számok tükrében a magyar diákok még inkább menekülnek a régió magyar középiskoláitól, s ha az illetékesek nem teszik vonzóbbá az oktatási intézményeket, belátható időn belül már egyetlen magyar kilencedik sem töltődik fel. A Csiky Gergely Iskolacsoportban, Arad megye egyetlen önálló magyar tannyelvű iskolájában, amelyben az első osztálytól az érettségiig anyanyelvű oktatás folyik, a hat kilencedik osztály közül csak az egyikben, a közgazdaság szakon teltek be a 28 hely. A matematika-informatika (intenzív angollal) szakra eddig 16-an, a filológiára 13-an, a természettudományok szakra 12-en jelentkeztek; a szakmunkásképzőben a mechanika szakon 11, a faipariban csak 5 beiratkozott van. Szakács Ferenc igazgató elmondta: eddig három kilencedik volt az elméleti képzésben, a 2008–2009-es tanévre kértek négyet, amit jóváhagyott a tanfelügyelőség. Az általános iskolát végzettek számát tekintve joggal remélhették, hogy szükség lesz ennyi osztályra: idén 129-en fejezték be a nyolcadikat magyar tagozaton a megye 13 magyar tagozatos iskolájában, azonban közülük elsőre csak 79-en választották a Csikyt. Az iskola mindent megtett, hogy Aradra csábítsa a magyar diákokat. Bemutatkoztak a tanügyi vásáron, nyílt napok keretében behozták a vidéki iskolák nyolcadikosait, akik egy-egy napot a Csikyben tölthettek el. Arad megye északi részén, a Körösök vidékén idén több mint 20-an fejezték be magyar tagozaton az általános iskolát – Nagyzerinden 10-en, Kisjenőben (Erdőhegyen) 9-en, Ágyán 3-an –, de a Csikyt egy sem választotta közülük. Matekovits Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatója szerint az ő érdekükben kísérleteztek idén először magyar kilencedikes osztály beindításával Kisjenőben, amelynek vonzáskörzetében találhatók az említett települések. A Kisjenői Iskolacsoportban lett volna kereskedelmi szakmunkásképző szak magyarul. Minden évfolyamon van legalább egy osztálynyi magyar tanuló Kisjenőn a román osztályokban. Idén 8-an választották a kisjenői magyar szakmunkásképzőt. Temes megyében a magyar iskolákban nyolcadik osztályt végzett gyerekek alacsony száma miatt évek óta csak három magyar nyelvű kilencedik osztály indul. Idén a Gerhardinum Katolikus Gimnáziumban /Temesváron/ nem indulhatott magyar kilencedik, mert mindössze hatan jelentkeztek, jelezte Szabó Péter igazgató. Jövőre szeretnénk elindítani az általános iskolai oktatást a Gerhardinumban, magyar és román nyelven. A román osztályba jelentkezők között 14 magyar nevű diák van, de egyikük sem volt hajlandó átiratkozni a magyar osztályba. A megye legnagyobb magyar iskolájában, Temesváron a Bartók Béla Gimnáziumban viszont összejött mind a három magyar kilencedik osztály, de szabad helyek maradtak bőven. Virginás Tar Judit, a Bartók igazgatója elégedett a kilencedik osztályok összetételével. Egyedül a magyar szakos tanárokból van hiány. Jakab Ilona filozófiatanár borúlátó a magyar középiskolai osztályok jövőjét illetően. „A magyar gyerekek száma évről évre csökken, egyrészt a születések alacsony száma, másrészt az elvándorlás miatt. ” „Az asszimilációnak fokozottan kitett magyar közösségek elsorvadnak, ahol megszűnik a magyar nyelvű oktatás, ott ez a folyamat felgyorsul. ”Hunyad megyében a dévai Téglás Gábor iskolában minden valószínűséggel két kilencedik osztály indul, míg az előző években három osztály volt. A korábban létező szakmunkásképző osztály idén nem indul. Nem sikerült betölteni minden üres helyet a Fehér megyei magyar középiskolákban, sem a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, sem a Gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Szemináriumban. /Helyosztás kilencedikbe. Népszámosdi. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./

2008. augusztus 23.

A temesvári Szórvány Alapítvány idén kilencedik alkalommal szervezte meg hagyományos Szent István napi rendezvényét Buziásfürdőn. Az augusztus 22-én megtartott szakmai tanácskozás központi témája ezúttal a helyi történelmi-művészeti értékek védelme volt. Dr. Bodó Barna alapítványi elnök a temesvári, lugosi, dettai, buziási és nagycsanádi, honismerettel is foglalkozó civil szervezet mintegy 20 képviselőjét hívta meg a találkozóra, amelynek bevezető előadása során arra hívta fel a figyelmet: a feladat nemcsak helyi magyar értékeink megtartása, hanem a köztudatba való bevitele, népszerűsítése is. Virginás-Tar Judit és Erdei Ildikó bemutatták Temes megye kulturális térképét, valamint a megye történelmét és földrajzát magyar nyelven bemutató kiadványt, amelyek egy Phare projekt keretén belül jelentek meg és oktatási segédeszközként használják őket. Vicze Károly helytörténész a Bánság magyar emlékhelyei című készülő kötetét ismertette. A tanácskozás résztvevői ezután elzarándokoltak Trefort Ágoston XIX. századi magyar kultuszminiszter buziási szobrához, ahol Fazakas Csaba református esperes mondott beszédet Szent-István napja alkalmából. A szakmai tanácskozás a bánsági emlékhelyek gondozására kidolgozott program bemutatásával folytatódott. /Pataki Zoltán: Buziásfürdő. Szent István-napi tanácskozás és koszorúzás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

2008. szeptember 16.

Féléves „száműzetés” után Temesváron ismét a Bartók Béla Gimnázium falai között folytathatják a tanulást a megye legnagyobb magyar iskolájának diákjai. A belülről már szinte teljesen megújult épület dísztermében Virginás Tar Judit igazgatónő köszöntötte a tanévnyitó ünnepség résztvevőit. Elmondta, hogy megújult a lépcsőház, az osztálytermek, az ajtók–ablakok, a fűtéscsövek, a villanyhálózat és a lámpatestek, kibővült az internethálózat. A most kezdődő iskolaév során folytatódik az iskolafejlesztés, beépítik a tetőteret és megépül a második lépcsőház. „A példátlan méretű iskolafejlesztés egyrészt a Római Katolikus Püspökségnek köszönhető, akik 30 éves bérleti szerződés aláírásával utat nyitottak a kormányzati és önkormányzati pénzek előtt, másrészt Halász Ferenc főtanfelügyelő helyettesnek, aki közbenjárt a pénzforrások felkutatásában és biztosításában” – mondta a magyar líceum igazgatónője, majd külön köszöntötte a 26 első osztályost. /Pataki Zoltán: Iskolafejlesztés éve a Bartók Bélában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./

2008. november 24.

November 21-22-én a tehetséggondozás lehetőségei és kihívásai címmel tartottak szakmai konferenciát Temesváron a Bartók Béla Gimnáziumban, magyarországi, vajdasági és erdélyi oktatási szakemberek részvételével. A szakmai műhely útjára indította a Tálentum 2 internetes tehetséggondozó programot, amelynek célja a vidéki diákok továbbtanulási esélyeinek javítása, illetve egy virtuális iskolahálózat létrehozása Temes megyei és vajdasági oktatási intézmények részvételével. A tehetséggondozó program címe Valódi testvériskolai kapcsolatok. – Tehetséggondozás reál szakterületen e-tanulással. Virginás Tar Judit, a Bartók Béla Líceum igazgatója, projektfelelős megnyitó beszédében hangsúlyozta: az első Tálentum program sikerét bizonyítja, hogy 250 diák és 30 pedagógus részvételével beindulhat a második tehetséggondozó program, amely hazai viszonylatban úttörő tevékenységnek számít. A 8 éve működő sárospataki Arany János tehetséggondozó program tapasztalatait Tóth Tamás (Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak) osztotta meg a konferencia résztvevőivel. A Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetében tanárokat részesítenek tehetséggondozó szakmai képzésben – a debreceni tehetségműhelyről dr. Dávid Imre tartott előadást. A találkozó során felmerült, hogy erdélyi pedagógusoknak is javára válna a tehetséggondozó szakértői képzésen való részvétel. A most induló, 2008 szeptemberétől 2009 szeptemberéig tartó Tálentum határon átnyúló e-tanulásos tehetséggondozó programot Erdei Ildikó pszichológus mutatta be. A program keretében technikai játszóház létesül a vajdasági Zentán. Az on-line képzés eredményességét a program befejező szakaszában szervezett vetélkedőkön mérik fel. /Pataki Zoltán: Tálentum 2 tehetséggondozó program. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24/

2009. március 3.

A februárban megtartott Temes Megyei Civil Fórum döntései alapján a magyar civil szervezetek küldöttei március 2-án a temesvári Bartók Béla Líceumban megalakították a Civil Tanácsot. A mintegy 40 civil szervezet felölelő testület bizalmat szavazott Erdei Ildikó CT-elnöknek és Fazakas Csaba alelnöknek, a tanács másik alelnökévé Ilonczai Zsoltot választották. Vita tárgya volt, hogy szakbizottságok vagy műhelyek, esetleg kerekasztalok működjenek-e a tanácson belül. Az oktatási szakbizottságot Virginás Tar Judit, az egyházi szakbizottságot Pataki Adél, a közösségépítéssel foglalkozó szakbizottságot Vetési Zoltán vezeti a következő időszakban. A Civil Tanács prioritásai között van az anyanyelvi oktatás támogatása és a hagyományőrző csoportok közötti feszültségek megszűntetése. A civil szervezetek együttműködését elősegíti a www.temes.ro honlap. A Civil Tanács ügyintézését a következő Civil Fórumig a Szórvány Alapítvány vállalta, mert a CT-nek nincs önálló jogi személyisége. /Pataki Zoltán: Szerveződő magyarok. Újjáalakult a Temes Megyei Civil Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

2009. április 6.

Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő és Virginás Tar Judit iskolaigazgató jelenlétében dr. Zakar Péter történész, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke nyitotta meg az elmúlt hét végén a temesvári Bartók Béla Líceumban a Lengyel-magyar történelmi párhuzamok című kiállítást. 15 lengyel és magyar nyelvű tablóból áll a kiállítási anyag. Dr. Zakar Péter történész, az 1848/49-es időszaknak és az újkori egyháztörténetnek neves szakértője rendhagyó történelemórát tartott a két nép évezredes múltra visszatekintő kapcsolatának alakulásáról. /Pataki Zoltán: Lengyel–magyar történelmi párhuzamok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./

2009. június 9.

A rendszerváltás utáni évek hagyományához híven június első szombatján adtak találkozót egymásnak a Temesváron magyar nyelvű középiskolát végzett véndiákok és tanáraik. Véndiákokkal telt meg a józsefvárosi Diákház nagyterme. Virginás Tar Judit, a Bartók Béla Líceum igazgatója örömteli eseményekről számolhatott be: a 2008-2009-es tanévben a nyár folyamán az új lépcsőház, olvasóterem, könyvtárterem és étkezde mellett elkészülhet a tetőtér beépítése is. Az így keletkező hat új osztályteremnek köszönhetően végre „egy műszakos” iskola lesz a napokban Európai Iskola címet elnyert Bartók Béla Elméleti Líceumból. Az 55 éve érettségizettek nevében dr. Bárányi Ferenc ex-miniszter, az „50 évesek” nevében Higyed Imre színművész, a „40 évesek” nevében dr. Kiss András tudományos kutató, végül a 10. éves osztálytalálkozójukat ünneplők nevében a Toró Tibor szociológus számolt be az érettségi óta eltelt évtized(ek) tapasztalatairól. A találkozó résztvevői egy perces néma felállással adóztak az évek során elhunyt tanárok emlékének: Péter Dezső magyartanárt egy nappal korábban kísérték el utolsó útjára volt tanítványai és tanár kollégái. Következett a magyar iskola legjobbjainak díjazása. /Pataki Zoltán: Ha június első szombatja – akkor Nemzedékek Találkozója! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

2009. október 2.

Október 1-jén Temesváron magas rangú vendégek és több száz meghívott részvételével, ünnepélyes keretek között felavatták a Bartók Béla Elméleti Líceum felújított és kibővített épületét. Virginás Tar Judit iskolaigazgató és Halász Ferenc, a Bartók Béla Alapítvány elnöke ismertették a 80 esztendős iskolaépület három évig tartó felújítási folyamatának történetét. A beruházás nem valósulhatott volna meg a Római Katolikus Egyház hozzájárulása nélkül, akik a visszaszolgáltatott egyházi iskolaépületet 30 évre előnyös feltételek mellett bérbe adták a temesvári Polgármesteri Hivatalnak. Ez volt a feltétele beruházás megvalósulásának, amelynek során a pincétől a padlásig teljesen felújították a régi iskolaépületet, illetve beépítették a tetőteret és megépült a második, új lépcsőház. A bővítésnek köszönhetően minden osztály délelőtt járhat iskolába, ebédlővel, felújított és olvasóteremmel kiegészített könyvtárral, második tornateremmel, öltözővel bővült az épüket. Virginás Tar Judit hangsúlyozta: „szórványosodó közösségünk számára az iskola védőbástya szerepét kell biztosítsa”. Lászlófy Pál RMPSZ elnök a Bartók Líceum Tálentum programjára utalva kiemelte: ahol a tálentumokat megbecsülik, ott a nemzet nem veszhet el! /Pataki Zoltán: Több évtizedes álom valósult meg. Felavatták a Bartók felújított épületét. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998