udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vedinas, Virginia

2001. június 23.

Ellenezzük azt, hogy a közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásai kiiktassák a hivatalos román nyelvet - mondta Virginia Vedinas, a közigazgatási minisztérium államtitkára jún. 22-én a Project on Ethnic Relations (PER) szervezte egynapos marosvásárhelyi szemináriumon. A rendezvényen többek között jelen volt Ioan Toganel, Maros megye prefektusa, Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere és Borbély László parlamenti képviselő. Ioan Toganel kifejtette: 25-30 Maros megyei községben még a törvény megjelenése előtt magyar nyelven tartották a helyi tanács üléseit, hisz a magyar lakosság aránya meghaladja a 85-90 százalékot. Véleménye szerint egy külön hivatalos iratra lenne szükség, amely pontosan meghatározná a magyar településnevek fordítását. Fodor Imre alpolgármester úgy vélekedett, nincs szükség újabb pontosításokra a törvény alkalmazását illetően. Borbély László emlékeztetett: a marosvásárhelyi márciusi interetnikus konfliktus a Tudor negyedi magyar felirat miatt robbant ki. /Kiss Olivér: Kisebbségi PER-szeminárium. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2001. június 25.

A közvélemény tájékoztatása a közigazgatási törvény alkalmazásáról. A nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználata a közigazgatásban - címmel jún. 23-án egynapos szemináriumot tartott a Project on Ethnic Relations (PER) Marosvásárhelyen. Virginia Vedinas, a közigazgatási tárca államtitkára szerint a különböző nemzeti kisebbségek anyanyelvének használata a közigazgatásban megfelel az európai előírásoknak. Hangsúlyozta: a minisztérium ellenzi azt, hogy ez a jog kedvezőtlenül befolyásolja a hivatalos román nyelvet. Borbély László kijelentette, a Román Akadémián pontosan leírva találhatók az erdélyi települések hagyományos nevei. /Kiss Olivér: PER-szeminárium Marosvásárhelyen Közigazgatás anyanyelven. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2005. február 14.

A kormányalakítás utáni tisztogatás tekintetében a Tariceanu-kabinet hasonló volt a négy évvel korábbi Ciorbea–Constantinescu kettőshöz. Elődeik, Adrian Nastaseék négy évvel ezelőtt minisztériumok, központi intézmények egész sorát keresztelték át csak azért, hogy a törvényt így megkerülve, a régi garnitúrától megszabaduljanak, hogy még a kapusok, a takarítónők is az SZDP elkötelezett hívei legyenek. Ezt a piszkos munkát a Köztisztviselők Országos Irodájának elnöke, Verginia Vedinas (jelenleg nagy-romániás képviselő) és Birtalan József (2000-2004 között e hivatal alelnöke) végezte, írta Simó Erzsébet. Birtalan Józsefet most ugyanennek az irodának az elnökévé nevezték ki. Az Academia Catavencu szatirikus lap az esetet úgy értelmezte, hogy a Köztisztviselők Országos Irodájában, hála az RMDSZ-nek, tovább él az SZDP. Az elnöki hivatalban, a Cotroceni-ben még mindig Iliescu bizalmi emberei intézik Traian Basescu elnök ügyeit. – Blaga belügyminiszter bejelentette, hogy huszonkét, ,,munkába belefáradt” megyei rendőrfelügyelőt küld el, megyei szinteken is követelni kezdték a kormánykoalíció emberei, nyújtsák be felmondásukat az SZDP-s intézményvezetők. /Simó Erzsébet: Takarítani kellene. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

2005. október 7.

Valamivel higgadtabb hangulatban zajlott október 6-án a kisebbségi törvénytervezet általános vitája a szenátusban. Eckstein-Kovács Péter szenátor felszólalásában elmondta, a kisebbségi törvény elfogadásáról még 2003-ban egyezség született az akkor kormányon lévő SZDP-vel. Furcsa módon e párt honatyái most lelkesen tapsolnak Gheorghe Funar ama kijelentésének, miszerint a kisebbségi törvény xenofób, románellenes jogszabály, melynek célja a Magyar Autonóm Tartomány visszaállítása, s mely veszélyezteti Románia integrációját, területi egységét, ráadásul feléleszti az etnikai feszültségeket. Eckstein kérte a magyarság államalkotó nemzetként való meghatározását. Razvan Teodorescu SZDP-szenátor csalódottságát fejezte ki a jogszabály ,,primitív volta” miatt, és javasolta az egyik cikkelyben szereplő nemzeti szimbólumok használata kifejezés kisebbségi szimbólumokra való cseréjét. Verginia Vetinas, a Nagy-Románia Párt szenátora alkotmányellenesnek, Romániára és a román nemzetre nézve sértőnek nevezte a törvénytervezet. Verestóy Attila azt hangsúlyozta, hogy a harmonikus együttéléshez elengedhetetlen a kulturális autonómia. Antonie Iorgovan SZDP-szenátor arra emlékeztetett, hogy a ’90-es években, az alkotmányozó nemzetgyűlés idején az RMDSZ már előállt ezzel a javaslatával, akkor elutasították, most sem tartják elfogadhatónak. /(s): Véget ért az általános vita. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

2005. október 25.

Október 25-én a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet, előtte azonban az RMDSZ szemszögéből a legfontosabbnak számító, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet is törölte a felsőház a jogszabályból. Ehhez egyes kormánypárti törvényhozók is hozzájárultak. Az RMDSZ szenátorai ezután nem szavazták meg a módosított házszabályt, a szövetség ezzel próbálja sakkban tartani koalíciós partnereit, hiszen a tervezetre még rábólinthat a képviselőház. A kisebbségi törvénytervezet ellen jó néhány napja valóságos propaganda-hadjárat folyik. A hangadó ismét Adrian Paunescu, a Szociáldemokrata Párt szenátora, aki a tévében órákon keresztül ecsetelte, hogy a kulturális autonómia elfogadtatása Románia nemzeti egységét veszélyezteti. Az SZDP, a legerősebb ellenzéki párt elnöke a szenátus ülése előtt arra figyelmeztette a kormánykoalíció politikusait, „ne úgy táncoljanak ahogy az RMDSZ húzza”, és akadályozzák meg, hogy a tervezetet elfogadják. Előtte Ion Iliescu és Ioan Rus is kifogásolta a tervezetet. Amennyiben a szenátus az október 24-i ülésén nem hozott volna döntést a tervezettel kapcsolatban, akkor azt hallgatólagosan elfogadottnak lehetett volna tekinteni. Az ellenséges médiakampányba a román lapok is bekapcsolódtak, volt például olyan kolozsvári napilap, amely megállapította, hogy a kulturális autonómia elfogadása egyben területi autonómiát jelentene. A szenátusi vita során az SZDP-s Antonie Iorgovan és a nagy-romániás Verginia Vedinas azt javasolták, töröljék a tervezetből a kulturális autonómiáról szóló fejezetet. A Konzervatív Párt testületileg a saját kormánya ellen szavazott, hiszen a törlés mellett tették le voksukat. Akadtak a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt közül négyen-öten, akik szintén a törlés mellett szavaztak vagy tartózkodtak. A kulturális autonómia törlése mellett 51-en szavaztak, 40-en pedig nem támogatták ezt a javaslatot. Ketten tartózkodtak. A szenátusban történtekről értesülve a képviselőházi RMDSZ-frakció a házszabály vitája közben szünetet kért, ezzel elérte, hogy ne szavazzák meg október 24-én a liberális-demokrata szövetség által óhajtott módosításokat. Este az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Konzervatív Párt elnökeivel találkozott, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-nek kedvező, hogy a tervezet végső szavazásakor elutasították a tervezetet, mert így a képviselőház is azt a változatot vitathatja meg, amely tartalmazza az elutasított fejezetet. Toró szerint az RMDSZ-nek alaposan fontolóra kell vennie, hogy továbbra is a kormány tagja marad-e, ha ez a koalíció nem tudja garantálni ennek a törvénynek az elfogadását. Emil Boc, a DP elnöke bejelentette: az esti megbeszélésen a pátvezetők megegyeztek, hogy a házszabályt elfogadják a kormány által beterjesztett formában, a kisebbségi törvénytervezettel is hasonlóképpen járnak el. Újra kell tárgyalni az RMDSZ szerepét és helyét a kormánykoalícióban – jelentette ki Markó Béla, mivel a koalíciós partnerek megszegték az egyezséget. /B. T.: Elutasították a kisebbségi törvénytervezetet. Törölték a jogszabályból a kulturális autonómiáról szóló fejezetet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Markó Béla az Új Magyar Szónak a következőképpen minősítette a történteket: „Ami a szenátusban történt, minket igazolt. Egyáltalán nem kívántuk ezt az igazolást. Az elmúlt időben nagyon sokan próbálták azt a látszatot kelteni, hogy a kulturális autonómia semmit sem jelent a magyarságnak. Azoknak meg kellett volna hallgatni, hogy magából kikelve, mint egy őrült, hogyan üvöltözött Corneliu Vadim Tudor a szenátus mikrofonjába. Ha másból nem, abból a minősíthetetlen viselkedésből rájöhettek volna, miért fontos ez a törvény. Másrészt sokan próbálták elhitetni, hogy tulajdonképpen csak a kisujjunkat kell megmozdítani és itt van a területi autonómia és általában a terülj asztalkám. Ezért meg kell küzdeni, és azt is tudomásul kell venni, hogy minden pillanatban visszafordíthatók a dolgok.” Markó Béla a szenátusi ülés után összehívott ad-hoc sajtóértekezleten arról beszélt, hogy koalíciós szenátorok is áthágták a koalíciós egyezséget, annak ellenére, hogy a törvény szerepel a kormányprogramban, a végrehajtó testület elfogadta, minisztériumok megvitatták és tulajdonképpen a koalíciós kormány nyújtotta be a törvényhozó testületnek. Nem hallgatta el mélységes csalódottságát, és határozottan leszögezte, az RMDSZ nem kíván kirakat-szerepet játszani a koalíciós kormányban. Markó leszögezte, hogy tisztázó megbeszélésre kerül sor a koalíciós partnerek között, de az RMDSZ nem vonul ki a kormányból. /Váratlan fordulat a szenátusban – leszavazták a kisebbségi törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998