udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Virt László

1990. október 14.

A román kormányok a négy magyar eredetű egyházmegyét sem kímélték. A román kormány 1927-ben kötötte meg a Vatikánnal a konkordátumot, ekkor a magyar püspökök számát csökkentették azzal, hogy a szatmári és a nagyváradi püspökségeket összevonták, ugyanakkor felállítottak egy új püspökséget, a nagybányai görög katolikus püspökséget. 1948-ban pedig megtagadta az állam a szatmári, temesvári és a váradi egyházmegyék elismerését, mondván, túl kicsi egyházkormányzati egységek. /A bukaresti érsekségnél e diszkriminált püspökségek mindegyike nagyobb./ A három magyar egyházmegye élére tehát 1948 után nem lehetett püspököt kinevezni. Azonban A kommunista diktatúra idején, 1948 és 1951 között voltak titkos püspökszentelések. Ezeket sorolta fel Virt László. Gyulafehérvári egyházmegye: Márton Áron püspököt 1949-bn letartóztatták, életfogytiglani börtönre ítélték, külpolitikai tényezők miatt 1955-ben szabadon engedték, majd 1956 őszétől 1967 decemberéig házi őrizetben tartották. Márton Áron 1980-ban halt meg. Erős Alfréd titkokban felszentelt püspök, akit 1949 elején szentelt fel O?Hara nuncius. 1950-ben meghalt, csak ezért kerülte el a letartóztatást. Macalik Győzőt az elhunyt Erős Alfréd helyett 1951-ben szentelte fel titokban a házi őrizetben levő Cisar bukaresti érsek. Macalik Győzőt letartóztatták és 1952-ben meghalt a börtönben. Fiedler István nyugalmazott szatmári-váradi püspök visszavonultan élt, 1957-ben halt meg. Szatmári és váradi egyházmegyék: Scheffler János megyéspüspököt 1950-ben letartóztatták és 1952-ben meghalt a börtönben. Bogdánffy Szilárd titokban felszentelt püspök, letartóztatták, 1954-ben meghalt a börtönben. Temesvári egyházmegye: Pacha Ágoston megyéspüspököt 1951-ben, 82 éves korában letartóztatták és 18 évre ítélték. 1954-ben, röviddel halála előtt hazaengedték, a püspökségen halt meg. Boros Béla titokban felszentelt püspök, 1951-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 14 évet töltött börtönben, 1964 végén engedték szabadon. Már csak ő él a titokban felszentelt püspökök közül. /Virt László: Akik Márton Áron mellett álltak. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 14./ Virt László /Budapest/ az erdélyi magyar katolikus egyház történetének kiváló kutatója.

1996. november 27.

Szent Gellért napján, szept. 24-én helyezték szülőfalujában örök nyugalomra Godó Mihály jezsuita papot, a katolikus egyház diktatúrabeli ellenállásának egyik szimbólumát. Godó Mihály 1913-ban született az Arad megyei Kisiratoson. Összesen 18 évet ült börtönben. Utolsó büntetését 1980-ban rótták ki rá. Munkásságát Boross Péter miniszterelnök kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjével jutalmazták. A kitüntetést Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke 1994. márc. 28-án nyújtotta át neki, a temesvári római katolikus püspökség épületében. Godó atya köszönőbeszédében bírálta a magyarországi katolikus egyházat, melyben a rendszerváltás nem történt meg. Köszönöm, hogy önök hozták ezt a kitüntetést és nem a magyar katolikus püspöki kar, így megkíméltek attól, hogy visszautasítsam - mondta. - Godó Mihály élete utolsó éveit az Arad megyei Szent Anna Öregotthonban töltötte. Életútjáról nyolc órát mesélt magyarországi filmesek felvevőgépe előtt. Egyetlen kikötése az volt, hogy a filmet csak halála után mutassák be. /(gazda) [Gazda Árpád]: Meghalt Godó Mihály atya. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./ Godó Mihály első alkalommal tíz évet volt börtönben, ebből nyolc évet magánzárkában, írta róla Virt László Katolikus kisebbség Erdélyben című könyvében /Egyházfórum, Budapest, Luzern, 1991/.

2003. június 6.

Virt László Nyitott szívvel /Teleki László Alapítvány és a XX. Század Intézet, Budapest, 2002/ című műve, amely Márton Áron erdélyi püspök életéről és eszméiről szól, különös figyelmet érdemel. A szerző 1954-ben született Budapesten, katolikus hittanári oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, tanulmányokat folytatott az ELTE Szociológiai Intézetében, publikációi rendszeresen jelennek meg. Az Erdélyt járó nemzedék tagjaként került lelki közelségbe Márton Áronnal, akinek a neve az erdélyi katolikus egyházban egy élő legenda volt, aki a szenvedést tudatosan vállalta és lett egyházának és egész nemzetének, az újonnan megalakult Románia jogfosztottjainak, kisebbségi sorsban élőinek, szegényeknek és szenvedőknek a fáklyája. A szerző szerint "Ha itt a mai magyar nyelvterületen olyan személyt keresünk, aki saját életével jelképezi az egyháznak ezt a valós tekintélyét, akkor nehéz másra gondolni, mint Márton Áron erdélyi katolikus püspökre, akinek halála óta húsz esztendő telt el -, de emléke máig elevenen él, nemcsak szülőföldjén, hanem mindenhol, ahol magyarul szólnak. Tekintélyét elismerik a más hitet vallók, vagy az istenhittől távol állók is. Háromszoros kisebbséget vállalt tudatosan. Mint romániai magyar, a nemzetit, mint katolikus, a görögkeleti államvallás árnyékában vállalta a felekezeti kisebbséget és mint hívő ember vállalta a világnézeti kisebbséget is a kommunizmus évtizedeiben. E háromszoros vállalása tanúságtétel volt: élhető mintát nyújtott minden embernek, aki erkölcsi útvesztőként élte meg a kérdőjeles huszadik századot." A könyv szemléletesen mutatja be Márton Áron erdélyi püspök életét és gondolkozását, nyomon követve a különböző diktatúrákkal szembeni küzdelmét, áldozatvállalását és bebörtönzését. /Ferencz Imre: Könyv Márton Áronról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998