udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Visky István

2002. december 24.

Több mint egy esztendeje indult útjára a nagyváradi Agnulli Dei református szociális központ. Visky István lelkész-igazgató elmondta, hogy a várad-velencei református gyülekezet multifunkcionális ingatlant építetett, kifejezetten szociális célra. A munkát a hollandiai és németországi segítséggel végezték. Az épületben szociális munka folyik, a gyermekprogram és a felnőttmunka. Az előbbiben 30-35 hátrányos szociális helyzetű gyermekkel foglalkoznak. Az iskola után, délben átjönnek hozzájuk, ebédet kapnak, majd két hivatásos tanítónővel folyik a foglalkozás. A szociális felnőttgondozás keretében naponta 20 felnőttnek, nyugdíjasnak, idősnek, netán hajléktalannak kétfogásos meleg ebédet biztosítanak. Havonta egy alkalommal nyugdíjas körük van, mindenkit szeretettel várnak. Ifjúsági munka is folyik. /Fábián Tibor: A szegények szolgálattevői. Beszélgetés Visky István lelkész-igazgatóval. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 24./

2005. október 11.

A hat évtizedes múltú Romániai Magyar Szó napilap romjain, RMDSZ-es hátszéllel jön létre az Új Magyar Szó – állította a Heti Válasz budapesti hetilap határon túli lapokról közölt elemzése. A hetilap szerint az ellen-Krónikaként született Erdélyi Riport nem váltotta be a reményeket. Azt is hozzátették, hogy az új kiadványnak várhatóan bőven jut majd magyar kormányzati pénzekből. Erre utal az is, hogy a Szülőföld Alap legutóbbi ülésén az RMDSZ képviselőjének felvetésére kiemelt célként elfogadták a határon túli magyar sajtó támogatását. ”Kicsit másképp: nagyobb távolságtartással, sokkal kritikusabban” tájékoztat majd a lap a fővárosi magyar politikai jelenlétről – ígérte a mutatványszám vezércikkében Stanik István. Vajon kikre céloz a lap vezérigazgatója és az RMDSZ kommunikációs igazgatója? A jobblétre szenderült Romániai Magyar Szóra, vagy a másik, szintén általa kiadott lapra – a Gáspárik Attila által csak Erdélyi Jelentéstevők lapjának nevezett, gyengélkedő Erdélyi Riportra? A nagyváradi Reggeli Újság szerint a lapindítók „alaposan elszólták magukat”, amikor beharangozójukban az RMDSZ programjának felkarolásáról írtak, és arról, hogy szigorú kritikusai lesznek azoknak a romániai magyar politikusoknak, akik ettől eltérnek. Vagyis gyakorlatilag központi pártlapként lép színre az ÚMSZ, „hadat üzenve” az RMDSZ-től elhajlóknak – összegez a bihari napilap. A Transindex nevű romániai portál látszólag kritikus hangú, valójában azonban reklám-ízű beharangozójában az idei év legfontosabb „médiás eseményének” nevezte az ÚMSZ megjelenését. Ágoston Hugó főszerkesztő az olvasók körében népszerű Médiavetítő című rovatát is átvitte a Krónikától. Az egyházi szférát egy református lelkipásztor, a református egyházzal nem túl közeli kapcsolatban álló romániai CE Szövetség egyik tagja: Visky István képviseli, a Gondolatjel című rovattal. Ami a munkatársakat illeti, nagy az átfedés: volt RMSZ-újságírókból, Erdélyi Riport-munkatársakból és máshonnan igazoltakból áll össze a csapat. A vezető szerkesztők közül Bércesi Tünde az Erdélyi Riporttól érkezett, Salamon Márton László az ÚMSZ fő riválisának számító Krónikától vált meg. Kicsit mellbevágó: a Bulvár rovatban ad hírt a lap az egyik legutóbbi magyarverésről (egy székely öregembert rendőrök vertek agyba-főbe szemtanúk előtt, mert nem beszélte jól az állam nyelvét). /Fábián Tibor: Betűcsere. RMSZ-ből ÚMSZ. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./

2005. november 18.

A megdönthetetlennek hitt Ceausescu-diktatúra 22. évében, 1987. november 15-én a brassói traktorgyár és a nehézgépgyár munkásai az utcára vonultak, és emberibb életkörülményeket követeltek. A tüntetést hamar szétverték, sok embert letartóztattak. A napilapok holmi részeg csavargók utcai csetepatéjáról írtak. Ebben az időben az életszínvonal rohamosan esett, bevezették a jegyrendszert. Román értelmiségiek – mint Doina Cornea – ekkor kezdték el nyilvánosan megkérdőjelezni a rendszer működőképességét, és próbáltak párbeszédet kezdeményezni a párttal – eredménytelenül. Az előző években /1982-ben/ indult erdélyi magyarok irodalom egyedülálló kezdeményezése, az Ellenpontok szamizdat lap. 1987. november 15-én választások voltak országszerte. Brassóban november 14-én, a Tractorul és a Steagul Rosu vállalatok vezetősége bejelentette, hogy a gyárakban dolgozó több ezer munkás bérét 30 százalékkal csökkenteni fogják. A november 15-i hajnali váltás megérkezésekor az éjszakai váltás nem ment azonnal haza, illetve szavazni, hanem megvárták kollégáikat, hogy megtanácskozzák velük a fizetéscsökkentés hírét. A munkások nem vették fel a munkát. A részlegvezető kiabálva utasította az embereket a munkára, Zsil-völgyi deportálással fenyegetve meg őket. A hangulat egyre feszültebb lett. A helyszínre érkező igazgató ugyancsak ordítozott. Ma már nehéz pontosan kideríteni, mi is történt az üzemben. A szemtanúk visszaemlékezései ellentmondásosak. Többen azt állítják, hogy tettlegességre került sor, több munkás ütlegelni kezdte a magából kikelt igazgatót. Mások úgy emlékeznek, hogy az igazgató és a jelen levő vezetők elmenekültek. Az udvarra vonultak az emberek, az egyik munkás vissza akart szaladni a műhelycsarnokba, egy ottfelejtett táska után. Meglepve kellett tapasztalnia, hogy az ajtókat behegesztették. Utólag kiderült, a műhelycsarnok tőszomszédságában volt az a terem, amelyikben a gyár munkásőrségének fegyverei voltak. Az egyik elmélet szerint ezeknek a fegyvereknek a megszerzését kellett megakadályozni. A munkások a többi részleg munkásait bevárva kivonultak az utcára. A csoport több mint 2000-re duzzadt. A tiltakozó tömeg – amelybe már vegyültek szép számmal járókelők és gyerekek is – elkezdte énekelni a betiltott Desteapta-te romane című nemzeti dalt, majd kiabálni kezdtek: Le a kommunizmussal, le Ceausescuval! Az ehhez hasonló skandálások végig hallatszottak a megmozdulás egész idején: Tolvaj Ceausescu! Adj enni a gyermekeinknek! Tolvajok, tolvajok! Le! Le! A skandáló tömeg a polgármesteri hivatal előtt megállva, körbevette az épületet. A sokaság rövid ideig tanácstalanul állt a hivatal előtt, majd miután egy ismeretlen férfi belülről kinyitotta a hivatal kapuját, az emberek betódultak a hivatal udvarára. A tüntetőkből kivált egy nagyobb csoport, és a polgármesteri hivatal szomszédságában álló megyei pártszékházba nyomult. Valaki festékkel a pártszékház falára festette: Le Ceausescuval! Hazaáruló! A két középület „megszállása” déli 13 óra körül történt. Akik ekkor leváltak a tüntető tömegből, és haza akartak menni, meglepve tapasztalták, hogy a környező utcákban pajzsos rendőrök és páncélozott járművek sorakoztak fel. A két központi épületbe tóduló tömeg viszont erről nem tudott. Szemtanúk beszámolója szerint a pártszékház dísztermében éppen a választásokra Brassóba utazó pártküldöttek megvendégelésére hatalmas ünnepi asztal volt terítve, csupa olyan dolgokkal, amelyek akkor elérhetetlen luxusnak számítottak: sajt, banán, narancs, pepsi, üdítők, friss kenyér. A látvány dühöt és agressziót váltott ki a tömegből. A jelen levő gyerekek a pepsis üvegeket felmarkolva rohantak ki az utcára. A látványtól feldühödött tömeg megrohanta a polgármesteri hivatalt és a pártszékházat, és mindent, ami a kezük ügyébe esett, kidobáltak az ablakokon. Több szobában is az összedobált papírokat meggyújtották, több szoba kiégett, de a tűz nem terjedt tovább. A két épületen egyetlen ép ablak sem maradt. A pártszékház falára kiakasztott, jó négy méter magas Ceausescu-portrét ledobták és széttaposták. A jelenetet hangos éljenzés kísérte. Mintha csak ez lett volna a jel, a teret megrohanták a rendőrség speciális alakulatai. Hangosbemondón távozásra szólították fel a tömeget: „Haladjanak elvtársak! Menjenek a dolgukra!” A tömeg több-kisebb csoportra szakadt, az egyik csoport megpróbált felborítani egy páncélozott járművet. Délután 16 órára a teret teljesen kiürítették, csak kormos és szakadt papírokat sodort a szél. Beszámolók szerint Brassó központja két napig kísértetvárosra emlékeztetett. A 15-ét követő napon a kiégett ablakokon és a néma csenden kívül semmi nem emlékeztetett az eseményekre. A munkások felvették a munkát. A következő napokon több száz embert tartóztattak le. Minden letartóztatás alapja fényképfelvétel volt. A legelső gyülekezéstől a tüntetés szétveréséig több ezer fénykép készült, minden lehető szögből. Az 1989-es forradalom több tucat brassói forradalmárt talált a börtönökben. /Visky István: A brassói munkások lázadása. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2005. december 22.

December 21-én Nagyváradon a CE Krisztusért és Egyházért Szövetség karácsonyi összejövetelre hívta a magányosokat és időseket. Az istentisztelet és a betlehemes műsor után 250 ebédet osztottak ki, majd mindenkinek ajándékcsomaggal kedveskedtek. Visky István lelkész tartott istentiszteletet. Az ebédet az Erzsébet Nyugdíjas Baráti Kör tagjai készítették. /T. H.: Karácsonyi ünnepség magányosoknak, időseknek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 22./

2007. július 7.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület azt kéri az Erdélyi Református Egyházkerülettől, hogy kezdeményezzen fegyelmi eljárást Visky Béla teológiai tanár ellen, akit azzal vádolnak, hogy sorozatosan és szándékosan rágalmazó kampányt folytat az egyház ellen, vádaskodik, rontja az egyház hitelét. Nemrég 61 lelkipásztor állásfoglalást tett közzé „Református Egyházunkért” címmel. Ebben többek között leszögezik: tiltakoznak az ellen, hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében. Úgy vélik: az egyházvezetői elit meg nem osztott és ellenőrizetlenül hagyott hatalma bármikor az önkény megtestesülésévé torzulhat. Az aláírók között van Adorján Kálmán, Református Mentőmisszió; Brassai Zsombor, Geréb Attila, nyugalmazott lelkipásztor; Molnár János, BBTE, Kolozsvár; Visky István, Perbálthida; Visky János, Kolozsvár IX.; Visky Péter, Kolozsvár Tóvidék és Visky S. Béla, BBTE, Kolozsvár. /Fegyelmi eljárás Visky Béla ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998