udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vitos Lajos

1990. október 7.

Dr. Ion Coja azt állította, hogy 1987. nov. 15-én, a brassói munkástüntetésen a tüntetők fölszólították a magyarokat és a szászokat, hogy lépjenek ki a sorból, nehogy azt mondják, külföldi ügynökök szervezték a tüntetést. Ezt cáfolta Bara Albert, aki megszerezte a tüntetés miatt deportáltak névsorát, a 60 meghurcolt munkásból 6 magyar és egy szász volt: Gyerkó György, Gergely András, Csomás József, Gergely Árpád, Vitos Lajos, Bence Dénes és Sommerauer Werner. Sok munkást nem deportáltak, "csak" megvertek a rendőrségen, köztük is voltak magyarok, így például Berekméri János esztergályost egy hétig verték a rendőrségen. Az 1989. decemberi sortűznek szintén voltak magyar mártírjai Brassóban, a városban ekkor 64-en vesztették életüket, köztük 5 magyar: Király Károly /50 éves/, Burján István /43 éves/, Imecs László /18 éves/, Müller László /18 éves/, Tamás József /47 éves/. /Bara Albert: Együtt tüntettünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2004. január 21.

A műút és a vasút elkerülte, elöregedett, eldugott, gazdag múlttal rendelkező falu Székelypetőfalva. Itt tártak fel közel 250 sírt a XII–XIII. századi köznépi temetőben a sepsiszentgyörgyi régészek néhai Székely Zoltán vezetésével. Az eltemetettek viselete Árpád-kori volt. Az ásatások a magyar határőrség XII. századi keletre való telepítését igazolták. A lakosság zöme hatvan éven felüli, s közel fele magyar anyanyelvű cigány. Székelypetőfalva történelmét még nem írták meg. 168 római katolikus él a faluban, tájékoztatott Vitos Lajos imecsfalvi plébános, ebből 86 magyar, 82 cigány. Székelypetőfalva magyar római katolikus falu.. Bakk Adél Erzsébet tanítónő elmondta, hogy 14 tanulóval működnek, közülük kettő magyar és tizenkettő cigány. Petőfalva központjában két éve, Ádám Attila polgármester közbenjárásával, az egykori országzászló-talapzatot hősi emlékművé alakították. Azon helyezték el az első és a második világháború helyi hőseinek névsorát. A talapzat homlokára nemzeti színű keretbe újrafestették, restaurálták a történelmi Magyarország térképét Így volt és így lesz! felirattal. Ismeretlenek leverték a restaurált feliratos térképet. /Kisgyörgy Zoltán: Múló idők sodrában Székelypetőfalva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

2004. április 1.

Alkotmányellenesnek tartja a pártokra vonatkozó 2003. évi 14-es törvényt, valamint a kihirdetésre váró helyhatósági törvényt dr. Kincses Előd ügyvéd, aki pert indít a román állam ellen, 1 lej erkölcsi kártérítést követelve. Az Alkotmánybíróságnak kell majd döntenie arról, hogy törvényes-e a pártokra vonatkozó jogszabály azon cikkelye, amelynek értelmében egy párt bejegyeztetéséhez 25 ezer alapító tag szükséges 18 megyéből és Bukarestből (megyénként legkevesebb 700 aláíró), illetve a helyhatósági törvény azon előírása, mely szerint a választásokon indulni akaró kisebbségnek, amennyiben a szervezet nincs a parlamentben, 25 ezer támogatói aláírást kell gyűjtenie 15 megyéből és Bukarestből (megyénként legkevesebb 300 aláírás), esetleg az illető kisebbség 15 százalékának a támogatói aláírása szükséges. Amennyiben az Alkotmánybíróság nem hoz kedvező, törvényes döntést, akkor Kincses az Európai Emberjogi Bírósághoz fordul. Kincses Előd félrevezetőnek tartja azt a nyilatkozatot, amelyet dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke a fekete március kapcsán közzétett, miszerint "14 év telt el azóta, hogy Marosvásárhelyen máig ki nem derített erők véres pogromot szerveztek". Kincses egy "belügyi dolgozó felvilágosítására" alapozva kijelentette: "1992-től tudjuk, hogy a 0215, pontosabban Cristescu ezredes és Arghir százados konspiratív név alatt tevékenykedő tisztek szervezték a marosvásárhelyi eseményeket. A civil nevüket is ismerem, bármikor ha kérik, az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsátom." Állítása szerint ismerik a 4 halálos áldozat – 3 magyar és 1 román nemzetiségű – elgázolóinak nevét is. "Néhai Vitos Lajos ügyész megszerkesztette, de Gheorghe Robu akkori főügyész megtiltotta a vádiratok benyújtását. E vádiratok most is léteznek a megyei ügyészség irattárában, bármikor benyújthatók, mert a gyilkossági bűncselekmények még nem évültek el" – jelentette ki az ügyvéd. /A. I.: Kincses Előd perelni készül. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998