udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 67 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vizi E. Szilveszter

1999. szeptember 10.

Szept. 10-11-én rendezték meg Miskolcon a Kárpát-medencei magyar professzorok III. találkozóját, melyre otthonról és a határon túli magyarlakta területekről több mint 160 professzor jött el. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke hangsúlyozta: a magyarságnak tudásra és erkölcsiségre kell építenie, akkor európaiságunkkal, magyarságtudatunkkal együtt biztosítani tudjuk helyünket a sokszínű Európában. /Kárpát-medencei magyar professzorok tanácskozása. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 17-23./ Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének professzora elmondta, hogy a tanácskozáson a megjelentek a magyar nyelvű felsőfokú oktatás mai kérdéseiről, gondjairól tájékozódhattak. Megbeszélték a kárpát-medencei magyarul oktató egyetemi tanárok szakmai tevékenységének és egymás közti kapcsolatainak lehetőségeit, formáit. A kolozsvári egyetem magyar oktatói, Kása Zoltán, Kolumbán József és Néda Árpád közösen elkészített előadásából a hallgatóság megismerhette a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű oktatás főbb vonatkozásait (múltját és jelenét), és betekinthetett a Szilágyi Pál rektor-helyettes (megbízott rektor) által irányított szellemi műhelyekbe. /Egyetemi professzorok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2001. június 13.

A Magyar Professzorok Világtanácsának több mint harminctagú küldöttsége, köztük Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke vett részt jún. 12-én a Magyar Szakírók Szövetségének alakuló ülésén Nagyváradon. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott tudományos ülés egyik főszervezője a Partiumi Keresztény Egyetem volt. Az új szövetség megalakulásának alkalmából Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Szövetségének elnöke tartott köszöntőbeszédet. Tempfli József római katolikus megyés püspök úgy értékelte: Nagy megtiszteltetés a számunkra, hogy itt Váradon tartja alakuló ülését a Magyar Szakírók Szövetsége, mert fontos, hogy halljon rólunk a világ. Fontosak ezek a találkozások, hiszen az összetartozás érzését erősítenünk kell. Vizi E. Szilveszter A magyar nyelv szerepe a tudományban és az ismeretterjesztésben címmel tartott előadást. - Az anyaország határain kívül rekedt magyarok számára a legfontosabb a nyelv megőrzése, hiszen ez a biztosítéka annak, hogy a Kárpát-medence magyarsága együtt lépjen be Európába. Európaiságunk a magyarságunkkal együtt biztosítja helyünket a sokszínű unióban - szögezte le beszédében Vizi E. Szilveszter. Szilágyi Pál kolozsvári egyetemi tanár a nyelvet az idegen környezetben veszélyeztető tényezőkre hívta fel a figyelmet. Tőkés László református püspök hangsúlyozta: "...az asszimiláció miatt nemcsak a köznyelv, hanem a szaknyelv is kárt szenvedett. Az önazonosság-vesztés szerves részét képezi az egyes szaknyelvek terén történő térvesztés." /Tudományos szövetség alakult. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 13./

2002. június 21.

A Házsongárd Alapítvány volt a vendége a Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubjának június 17-én. A találkozót Mádl Ferencné Dalma asszony nyitotta meg. Dr. Gaal György Négyszáz éves múltunk tanúja: a Házsongárdi temető címmel tartott vetített-képes előadást, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet pedig a temető sírjainak gondozásáról, mentési munkálatairól beszélt. A találkozót megtisztelte jelenlétével az akadémia elnöke, Vízi E. Szilveszter és alelnöke, Hámori József is. /Rangos elismerés a Házsongárd Alapítványnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2002. november 25.

Tudományos konferenciával emlékezett meg Kolozsváron, nov. 23-án a Protestáns Teológiai Intézetben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) 143 évvel ezelőtt Kolozsváron megtartott alakuló ülésére. Az eseményen részt vett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csúcsvezetése, az erdélyi magyar tudományos élet legjava, jeles közéleti személyiségek és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Vizi E. Szilveszter MTA-elnök emlékeztetett az 1859-es alapító közgyűlésen gróf Mikó Imre szájából elhangzott célkitűzésekre. Mindnyájan a magyar nemzet részei vagyunk egy olyan kontinensen, amely nem az államok, hanem a nemzetek Európája - mondotta a szónok. Egyed Ákos elnöki beszámolójában az EME helyzetét vázolta. Jelenleg az EME 1346 rendes taggal, 90 alapító taggal, 1715 egyetemi hallgatóval, 70 ezer kötetes könyvtárral rendelkezik, de a sok tennivaló meghaladja erőforrásait és ezért számít az MTA támogatására. Az MTA és az EME együttműködési nyilatkozatot írt alá, amelynek tartalmát Szarka László kisebbségkutató ismertette. A cél a tudományos utánpótlás biztosítása, az intézményfejlesztés, a strukturális támogatás, a regionális kutatás fokozása, a könyvtárak és általában az infrastruktúra korszerűsítése, a könyv- és folyóirat-kiadások, valamint az erdélyi tudományosságon belüli együttműködés ösztönzése, egy akadémiai kutatóhálózat kiépítése. A továbbiakban előadások hangzottak el. Jakó Zsigmond, az EME tiszteletbeli tagja, a humán- és társadalomtudományok erdélyi helyzetét ismertette. Markó Bálint (EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának elnöke) a természettudományi kutatások lehetőségeiről értekezett. Brassai Zoltán marosvásárhelyi professzor az orvostudományi kutatások időszerű erdélyi kérdéseit tárta fel, Gyenge Csaba EME-alelnök pedig a műszaki tudományok jelenéről és jövőjéről fejtette ki véleményét. Az ülés Berényi Dénesnek, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökének üdvözlő zárszavával ért véget, amelyet Sipos Gábor olvasott fel. Délután a Házsongárdi temetőben leleplezték azt az emléktáblát, amely a Magyar Tudományos Akadémia itt nyugvó tagjainak névsorát tünteti fel, Bölöni Farkas Sándortól Csűrös Istvánig. A táblát állító Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnöke, Gaal György, méltatta a sírkertben nyugvó magyar tudósok érdemeit. Ezután a konferencia a Protestáns Teológiai Intézetben öt szekció előadásaival folytatódott. /Ördög I. Béla: A magyar tudomány napja Erdélyben. MTA-EME együttműködési nyilatkozatot írtak alá. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2002. december 12.

Négy évvel ezelőtt, 1998. dec. 17-én alapította a magyar kormány a határon túli magyar oktatás támogatására az Apáczai Közalapítványt. Ez alkalomból kerül megrendezésre dec. 13-14-én az első Apáczai Konferencia Budapesten, a Balassi Bálint Intézetben. A konferencia védnökei: Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára és Glatz Ferenc, a Történettudományi Intézet főigazgatója. A rendezvény meghívottjai annak a közel 110 határon túli szervezetnek a képviselői, akik oktatási projektjét az elmúlt két esztendőben támogatta az alapítvány. Részt vesz többek között az Oktatási Minisztérium, az MTA, a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Foglalkoztatás- és Munkaügyi Minisztérium, az Illyés Közalapítvány képviselője. Ez alkalommal mutatkozik be König Sándor, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának leendő elnöke. Első ízben osztják ki az Apáczai Érem kitüntetést, melyet a határon túli magyar oktatásügyért végzett kimagasló tevékenységek elismerésére alapítottak. Két kitüntetett lesz: Berényi Dénes, az Apáczai Közalapítvány leköszönő elnöke a közalapítvány beindításában vállalt munkájáért és Szegedi László erdélyi (Kőhalom) református lelkész a szórványoktatásért végzett tevékenysége elismeréséül. A szekcióüléseken a következő kiemelt témákat vitatják meg: a határon túli bentlakások létrehozása, működtetése; az állami oktatási rendszeren kívül eső oktatási tevékenységek fejlesztése, valamint a közép- és felsőfokú szakképzés fejlesztése. Csete Örs irodaigazgató bemutatja a Forrástérkép Adatbázist, amely a közalapítvány 1999-2002 közti valamennyi projektjét tartalmazza. A kétnapos tanácskozás következtetéseit záródokumentumban fogalmazzák meg. /(Guther M. Ilona): Első Apáczai Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2003. március 31.

Márc. 29-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta rendes évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke levélben üdvözölte a közgyűlést. Elnöki beszámolójában dr. Egyed Ákos az EME 2002-ben elindított reformfolyamatát elevenítette fel: nőtt a tagság bizalma és érdeklődése, 429 rendes és 30 állandó taggal gazdagodtak, erősödött a belső rendtartás és munkafegyelem, elkezdődött a regionális kutatás és a korszerű informatikai adatbázis kialakítása. A tavalyi esztendő egyik legfontosabb eredménye az MTA-val megkötött együttműködési megállapodás volt. Ősszel hagyományteremtő szándékkal indult be az erdélyi Magyar Tudomány Napja. A közgyűlés meghallgatta és elfogadta Sipos Gábor főtitkári jelentését, Soó Tamás gazdasági tanácsosi beszámolóját, valamint Kerekes Jenő ellenőri jelentését. A közgyűlésen számos hozzászólás, javaslat hangzott el. Sipos Emese (Marosvásárhely) az Orvostudományi Értesítő című kiadvány várható beindításáról számolt be. Egyed Emese (Kolozsvár) nagyra értékelte az EMÉ-nek az irodalomtudományi kiadványok támogatásában vállalt szerepét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmányának új tagjai: Antal Árpád, Tánczos Vilmos, Péntek János, Jakó Zsigmond (1. szakosztály); Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Molnár Géza (3. szakosztály); Vincze Mária, Vallasek Magdolna (4. szakosztály). /Ördög I. Béla: EME-reformtörekvések tudományos életünkben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Kolozsvár) Az EME taglétszáma 4963, 2039 rendes tag (ebből 1707 aktív. 332 nyugdíjas) 90 pártoló tag, 2739 egyetemi hallgató. /(Csomafáy Ferenc): Lezajlott az Erdélyi Múzeum Egyesület rendes évi közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

2003. június 14.

Három évre szóló együttműködési megállapodást írtak alá jún. 13-án Bukarestben a román és a magyar tudományos akadémia vezetői. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta: a két intézmény azt a célt tűzte ki, hogy fokozzák a két ország tudósainak együttműködését. Ennek keretében a Román Tudományos Akadémia segíti a Romániában élő magyar nemzetiségű tudósokat, az MTA pedig segíti Románia csatlakozását az Európai Unióhoz. A két akadémia együttműködése kiterjed a szakintézetekre is. Az MTA elnöke ennek példájaként említette, hogy pénteken Bukarestben kezdődött meg az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének és az RTA Világgazdasági Kutatóintézetének negyedik kerekasztal-konferenciája. A Román Tudományos Akadémia vezetése honoris causa címet adományozott Vízi E. Szilveszternek, aki díszdoktorként a román tudományos intézmény tiszteletbeli tagja is lett. /Román-magyar akadémiai együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2003. augusztus 22.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének felkérésére Nyugati Magyar Tudományos Tanács kezdte meg működését a magyar tudományosság nyugati támogatására és fejlesztésére; a testület tagja Teller Ede atomfizikus, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Lámfalussy Sándor közgazdász, John Lukacs történész. A május 6-i közgyűlés szavazatával jóváhagyott testület az MTA tiszteleti, külső és köztestületi tagjaiból, valamint a magyar tudományosság iránt elkötelezett nyugati magyar szakemberekből áll - közölték. A Nyugati Magyar Tudományos Tanács ügyvezető elnöke a Svédországban élő Gulyás Balázs, az MTA külső tagja. A testület általános működését az MTA szervezi, a gyakorlati feladatok koordinálásával, valamint a titkári teendők ellátásával az MTA elnöke Hámos Lászlót, a Hungarian Human Rights Foundation (Magyar Emberi Jogok Alapítvány) elnökét bízta meg, aki az alapítvány budapesti és New York-i irodáin keresztül látja el feladatát. /Megalakult a Nyugati Magyar Tudományos Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

2003. szeptember 27.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) az idei tanévben is számos rendezvényt szervez, jelezte Lokodi Csaba, a szervezet elnöke. Két fontos rendezvény: a november második felére tervezett gólyabál és a december elején tartandó Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK). A konferenciának Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a fővédnöke. /Borbély Tamás: Az ETDK és a gólyabál jegyében. Interjú Lokodi Csabával, a KMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2003. november 11.

A Tudomány Világfórumára világhírű kutatóintézetek vezetői és a tudomány iránti elkötelezett politikusok gyűltek össze 63 országból a hétvégén Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. - A tudósok és a politikusok egyaránt felelősek az emberiség jövőjéért, és ezt a felelősséget nem oszthatják meg, illetve nem ruházhatják át egymásra - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a tudományos világfórum nov. 8-i megnyitóján. A tudományos és a politikai világnak egyenlően kell osztoznia ezen a felelősségen. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta: ebben az évszázadban a tudomány fogja formálni a világot, jobban, mint eddig bármikor. Ugyanakkor a nem megfelelően alkalmazott tudomány negatív következményekkel járhat. Három volt magyar miniszterelnök is felszólalt a fórumon. Orbán Viktor azt hangoztatta, a politika felelőssége, hogy megadjon minden segítséget a tudománynak, a kultúrának, valamint a közösségeknek és társadalmaknak ahhoz, hogy lelassítsák, majd megállítsák a globális üzleti világ terjeszkedését. Orbán szerint utópia, hogy létrejöhet a gazdaságilag és kulturálisan egységes globális szabadpiac a világon. Boross Péter szerint a tudománynak felelősséget kell vállalnia a társadalom jövőjéért. Horn Gyula úgy véli: a XX. század legnagyobb európai vívmánya, hogy megszülettek a közös európai értékek, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok rendszere. A nyitónap főelőadóját, Lámfalussy Sándort, a belga Leuven katolikus egyetemének professzorát az euró egyik atyjának nevezik. Az Európai Monetáris Intézet elnöke, a világ egyik legjelentősebb pénzügyi szaktekintélye úgy vélekedett, hogy az európai gazdaság lassulásának fő oka a legyengült növekedési kapacitás, ami részben a munkaerő alacsony kihasználtságának (a kevesebb munkaidőnek), másrészt a termelékenység stagnálásának köszönhető. /Palugyai István, Népszabadság: Tudományos csúcstalálkozó Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./

2003. november 22.

A régiókutatás elméletének és módszerének kérdésköréről szóló kétnapos konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. A nov. 21-én kezdődött rendezvény a Magyar Tudomány Napjához kötődik. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta: az erdélyi magyar tudományos társaság elnöksége elhatározta, hogy ezentúl a szervezet alapítónapja körül minden évben megszervezi a most második alkalommal megrendezett konferenciát. A tavalyi rendezvényhez viszonyítva változást jelent, hogy a konferenciát ezúttal kétnaposra tervezték. A tudományos ülésszak fővédnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.A konferencián átadták az MTA által alapított Arany János-díjat is, amelyet a határon túli magyar kutatóknak ítélnek oda. Idén tudományos munkásságáért dr. Uray Zoltán kolozsvári biológust, rákkutatót tüntették ki az elismeréssel. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke a tudomány európai vonatkozású távlatait vázolta. Egyed Ákos Erdély történeti régióinak kutatásáról, Horváth Gyula, az MTA-Regionális Kutatások Központjának főigazgatója a magyarországi regionális tudományról értekezett. Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a regionális kutatási paradigmákról és régiósításról, Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a régiókutatás módszeréről, Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központ igazgatója a térinformatikáról mint a régiófejlesztés nélkülözhetetlen eszközéről, Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a népi kultúra táji tagoltságának kutatásáról Erdélyben és Moldovában, Balla Árpád főorvos az 1970-2002 közötti Hargita megye népmozgalmi adatairól, Csávossy György pedig az erdélyi borok tájiságáról értekezett. /Borbély Tamás: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. Konferencia a régiókutatás időszerűségéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2003. december 9.

Magyarországi mintára Erdélyben is létrehozzák az elsősorban tudományos diákkonferenciák megszervezésével foglalkozó Erdélyi Magyar Tudományos Diákköri Tanácsot. Az erről szóló szándéknyilatkozatot a hét végén Kolozsváron hozta nyilvánosságra a romániai magyar egyetemista diákszervezeteket tömörítő Országos Magyar Diákszövetség. Az elképzelések szerint az Országos Magyar Tudományos Diákköri Tanáccsal együttműködő majdani testület a romániai magyar felsőoktatás hatékonyságának növelését segíti elő. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke levélben üdvözölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által szervezett VI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciát, s abban jelezte: a szorosabb együttműködés érdekében javaslatokat várnak a romániai tanács tagjaitól. Az idén 29 szekcióban 218 szerző összesen 173 dolgozatot mutatott be az ETDK két napja alatt. /Tudományos diákkonferencia Kolozsváron. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2004. április 5.

A 2000-es tiszai ciánszennyezés után új veszélyforrást teremt a romániai verespataki bányaberuházás tervezete – jelentette ki Lezsák Sándor parlamenti képviselő, az MDF alelnöke ápr. 3-án Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Románia is aláírta a cianidos bányászat megszüntetését előirányzó európai egyezményt, ennek ellenére folynak az előkészületek annak beindítására. A politikus közölte: levelet írt Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a kanadai–román vegyes vállalat tervének leállítása érdekében. /MDF: veszélyforrás a verespataki bánya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2004. április 6.

A napokban Marosvásárhelyen járt Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Semmelweis Egyetem tanára, a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai vendégprofesszora, nemzetközi akadémiák, intézetek tagja. Marosvásárhely előtt Nagyváradon járt. A Magyar Tudományos Akadémia több mint százötven éve támogatja az erdélyi tudományosságot, jegyzete meg. Szoros kapcsolata van az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztályával. Kifejtette, hogy az EU- csatlakozással a kultúrnemzet fog újraegyesülni. Az Akadémia elnökének lenni komoly közéleti pozíció, hiszen a magyar államiságot megjelenítő Szent Korona Tanácsának öt tagja van: államelnök, miniszterelnök, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Parlament elnöke és az Akadémiáé. Az Akadémia szerepe Magyarországon igen sajátos, az Akadémiát megkeresik a kormányok nehéz kérdésekben, kikérik véleményét. Vizi E. Szilveszter fontosnak tartja, hogy az alapfokú és a felsőfokú oktatás magyar nyelven történjen, ezért kell Magyarországnak költségvetésileg támogatnia az itteni oktatást. – A Mindentudás Egyetemének előadásaiból a magyar lakosság 75%-a egy vagy két műsort teljes terjedelemben végignézett. Tehát jóval nagyobb a beágyazottsága. A Mindentudás Egyetemébe erdélyi tudósokat is be akar vonni. /Mészely Réka: "El kell menni tanulni, és visszajönni, itt lenni". = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

2004. május 5.

Máj. 3-án a környező országok magyar felsőoktatásáról rendezett tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA 173. közgyűlésének részeként. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke meghívott két elnöki bizottságot is, a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságot /tagjai magyarországi és szomszédos országokban élő magyar tudósok/ és a Nyugati Magyar Tudományos Tanácsot /tagjai a diaszpórában élő jeles tudósok és közéleti személyiségek/. E két testület célja a kárpát-medencei magyar tudományos élet és képzés szakmai színvonalának emelése, egyebek között tanácsadás, oktató- és diákcsere, kutatási támogatás révén. A tanácskozáson Magyar Bálint oktatási miniszter kijelentette: az EU-csatlakozással előállhat egy olyan helyzet, hogy a külföldi magyar diákok nem megerősödnek saját kulturális környezetükben, hanem "könnyebbé válik a leválásuk és Magyarországra jönnek". Magyar Bálint kifejtette: a határon túli magyar felsőoktatás segítésének egyik útja, hogy szeptembertől tíz hónapon át havi 10 ezer forintos támogatást nyújtanak magyar nyelvű állami felsőoktatásban dolgozó oktatóknak, például Kárpátalján. A másik útnak a kisebbségi magyar informatikai rendszerek fejlesztését nevezte. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról szólt: a magyar kormány "a maga lehetőségei szerint mindent megtesz" azért, hogy önálló felsőoktatási intézmények jöjjenek létre a magyarok lakta szomszédos államokban. A Magyar Tudományosság Külföldön bizottságot vezető Berényi Dénes kifejtette: a magyar tudományossághoz tartozás kritériuma nem a magyar származás, hanem a kutatott téma, aki például a magyar kultúrát, történelmet kutatja, az a magyar tudományosság részese. A tanácskozáson a felvidéki Selye János Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, valamint a leendő szabadkai egyetem vezetői is részt vettek és beszámoltak intézményeik helyzetéről. /Kárpát-medencei magyar felsőoktatás – akadémiai tanácskozás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2004. május 31.

Több százezer zarándok vett részt az idén is a csíksomlyói Mária-kegyhelyen lezajlott máj. 29-i búcsún, amelyen Erdő Péter bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek celebrálta a szentmisét és mondott ünnepi beszédet. Idén – helyi becslések szerint – 350 ezren gyűltek egybe. A csíksomlyói búcsújárókat P. Páll Leó, a Szent Istvánról nevezett erdélyi ferences rend tartományfőnöke köszöntötte, majd Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek emlékeztette a csíksomlyói kegytemplom előtti hegynyeregben egybegyűlteket, hogy az idei búcsú "a 438. nemzeti fogadalomból megtartott zarándoklat". Erdő Péter bíborost, prímást üdvözölve rámutatott, hogy a budapest-esztergomi érsek tulajdonképpen haza érkezett. Hiszen Erdő Péter nagyszülei székelyek voltak, és a székely szimbólumok, a Nap és a Hold bíborosi címerébe is bekerültek. Jakubinyi György felolvasta II. János Pál pápa üzenetét a csíksomlyói zarándokokhoz, amelyben a szentatya tanúságot tett "az erdélyi nép évszázados hűségéről az Evangéliumhoz". Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás kijelentette: Népünk azonosságának, méltóságának, katolikus hitéhez való ragaszkodásának és a Szűzanya iránti bizalmának és tiszteletének hirdetője és tanúbizonysága ma is ez a világhírű csíksomlyói búcsú, ahol együtt imádkozunk jelenlévők és a zarándoklatunkat távolból kísérők. A bíboros a magyarok anyanyelvének, szokásainak, építészetének, zenéjének, ünnepei világának, színpompás viseletének szépségeit méltatva külön kiemelte a nyelvjárások, a vidékek, tájegységek szokásainak és kultúrájának értékét. Az egyházi tanításban szereplő emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességéről szólva emlékeztetett boldog XXIII. János pápa Pacem in terris enciklikájára, amely már több évvel ezelőtt az alapvető jogok között sorolta fel "a közösség alkotásának jogát is". Erdő Péter hangsúlyozta: ez a jog az egyes nemzeti csoportokat is megilleti, s ezért tulajdonít a Szentatya olyan nagy fontosságot a nemzeti kisebbségek kérdésének. Hangoztatta: a katolikus szociális tanítás a különböző érdekek kiegyenlítését tartja kívánatosnak, mégpedig többek között a nemzetiségi és nemzeti jogok, valamint a kulturális örökség tiszteletben tartása révén. A búcsúra gyalogosan érkeztek a zarándokok Csíksomlyó környékéről és a távolabbi vidékekről. Jelen volt Pomogáts Béla, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /Százezrek a csíksomlyói búcsún. Nyírfaággal, gyalogosan érkeztek a zarándoktömegek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2004. szeptember 18.

Vizi E. Szilveszter a Román Tudományos Akadémia által szervezett bukaresti nemzetközi tudományos konferencián vett részt, amelynek címe: Vallások és az európai kultúra. A konferencia fővédnöke Adrian Nastase román miniszterelnök volt. Az európai államok számára nem hátrányt, hanem előnyt jelent a nemzeti kisebbségek léte – fejtette ki szept. 17-én Bukarestben Vizi E. Szilveszter, aki fontosnak tartja a székelyföldi autonómia megteremtését. /Fontos az autonómia megteremtése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2004. szeptember 30.

,,A XX. század magyarsága a népesedési mutatók tekintetében zuhanó pályára került. Számbeli fogyatkozásunk a Kárpát-medencében drámai méreteket öltött. Mindez arra készteti a felelősen gondolkodó magyar közéletet, egyházakat, intézményeket, civil szervezeteket, iskolákat, tudományos műhelyeket, gazdasági szakembereket, hogy a tudományos igényű helyzetfelmérésen túl a lehető legszélesebb összefogást keresve olyan cselekvési programot készítsünk, amely nem csupán a fájdalmas demográfiai helyzetünkre tekint, hanem a sorvadás mélyén húzódó bajokat akarja orvosolni” – olvasható az Áldás, népesség – Sorskérdés a Kárpát-medencében témájú konferencia meghívójában, amelyre október 1-jén és 2-án Nagyváradon és Félixfürdőn kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyar­orszá­gért Alapítvány rendezésében, Vizi E. Szilveszter, a ­Magyar Tudományos Akadémia fővédnöksége alatt.  Megnyitóbeszédet Orbán Viktor volt miniszterelnök mond, az Áldás, Népesség Mozgalom célját és működését Csép Sándor ismerteti, Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről Veres Valér beszél. Népesedésünk 1100 esztendeje címmel dr. Für Lajos és Balog Zoltán tart előadást, ezt követően a Kárpát-medencei népesedési helyzetkép bemutatására kerül sor, Lőrincz Csaba a Kárpát-medencei migrációról, Kiss Tamás az erdélyi migrációról beszél. A hasznosítható tapasztalatokat Berszán Lajos (Gyimes), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Lukácsi Szilamér (Erdőcsinád), Márkus András (Sepsiszentgyörgy), dr. Molnár János (Zsobok), Szegedy László (Kőhalom) a konferencia vitaalapjaként terjeszti elő. Október 2-án Mikola István volt egészségügyi miniszter Testi és lelki népesség címmel értekezik, Vasile Ghetau A román és magyar demográfiai jelentések összevetése, Szilágyi N. Sándor Az asszimiláció, vegyes házasságok és terápiák hatékonysága, Lászlóffy Pál Demográfiai szakkérdések az oktatásban és a teendők, a magyar kormány képviselője pedig a Népesedési Kormánybizottság eredményeit taglalja. Vetési László az erdélyi szórványjövőt vázolja, Somai József a Romániai Magyar Közgazdásztársaság programját, Kötő József az EMKE demográfiai programját mutatja be. A konferencián ismertetik az erdélyi történelmi egyházak népesedési programját. A konferencia hat munkacsoportjában gazdaság, településfejlesztés, oktatás és szórvány, család-egészségügy, egyházi-karitatív, a média és a sajtó témakörök szerepelnek.   A kétnapos konferencia tanulságainak összegezését, a zárónyilatkozat és a felhívás előterjesztését Tőkés ­László püspök végzi el.  A résztvevők az első nap Csép Sándor Egyetlenem című filmjét, másnap a jeles újságíró-rendező Áldás, népesség című alkotását tekintik meg.  /Sylvester Lajos: Áldás, népesség konferencia Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

2004. október 7.

Köllő Gábor, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ elnöke egyhetes budapesti tartózkodása során szakmai megbeszélést folytatott a magyarországi tudományos élet meghatározó intézményeinek vezetőivel. Széles Gáborral, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének /MTESZ/ elnökével áttekintették az elmúlt évek során közösen lebonyolított tevékenységeket, valamint körvonalazták a további együttműködési elképzeléseket. A Vízi E. Szilveszternél, a Magyar Tudományos Akadémia elnökénél tett látogatás során az EMT elnöke bemutatta a társaság tevékenységét és terveit. Megegyezés született műszaki témájú könyvek közös kiadására, valamint együttműködésre a műszaki fejlesztés terén. Molnár Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora további együttműködésről és támogatásról biztosította Köllő Gábort. Ez elsősorban a Kolozsvári Műszaki Egyetemen románul tanuló magyar anyanyelvű hallgatók számára tartott magyar nyelvű szakelőadások (terminológia előadások) vendégelőadóinak biztosítására, valamint közös kiadványok megjelentetésére vonatkozott. /Az EMT elnöke Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2004. november 20.

Nov. 19-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben megnyitották az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága által szervezett A magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű fórumot. A kétnapos értekezlet központi témája: tudományos műhelyek párbeszéde. Egyed Ákos, az EME elnöke megnyitó beszéde után Vízi E. Szilveszter, az MTA elnöke emlékeztetett arra, hogy 2002-ben írták alá a két tudományos intézmény közötti együttműködési szerződést. Az MTA kötelességének tekinti segíteni az erdélyi magyar tudományosságot. Az Európai Unióban nem ritka a kettős állampolgárság intézménye, és az MTA támogatja a határon túli magyaroknak erre vonatkozó igényét. Az MTA néhány éve bevezette a külső tagságot, és ma már több mint ezer köztiszteleti tagja van az országhatárokon túlról. Bálint-Pataki József HTMH-elnök nemzeti jelentőségűnek nevezte az EMÉ-t, amelynek oroszlánrésze van az erdélyi tudományosság fenntartásában és fejlődésében, amelyhez a továbbiakban biztos háttér szükséges. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és a Kolozsvár Társaság alelnöke, az egykori kincses város rehabilitációjának fontosságát és sürgősségét említette. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, a "kisebbik testvér" nevében szólt arról a példaértékű együttműködésről, amely intézményét a nagyobb testvérhez, az EMÉ-hez kapcsolja. Az EME-ben kifejtett tevékenységük elismeréseképpen Vízi E. Szilveszter díjakat adományozott Bitay Enikőnek, a Műszaki Tudományok Szakosztály elnökének, és Péter Mihálynak, az Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztály marosvásárhelyi fiókja vezetőjének. /Ördög I. Béla: Újratermelhető tudással, megmaradásunkért. A 3. Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2004. november 22.

Kapcsolat, együttműködés, közös erőfeszítés, nyitás – e négy irányelv jegyében tartotta a hét végén A magyar tudomány napja Erdélyben című fórumát az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. Egyed Ákos, az EME elnöke javaslatára az EME nem kisebb célt fogalmazott meg, mint a történeti Erdély igényes és széles körre kiterjedő monográfiájának megírását. Egyes Ákos azzal indokolta a monográfia megírásának tervét, hogy bár a millennium idején, 1896-ban Magyarországon a vármegyék és a városok történetéről számos munka jelent meg, ezekből a történeti Erdély majdnem teljesen kimaradt. Egyed Ákos szerint évszázados hiányt kell pótolni a történeti és természeti régiók monografikus kutatásával és megírásával. Az egyesület hét szakosztálya, illetve az Erdély-szerte létező közel negyven tudományos műhely képviselői elfogadták a javaslatot, amelyet az MTA elnöke, Vizi E. Szilveszter is messzemenően támogat. Az EME másik nagy terve fennállása 150. évfordulójának méltó megünneplése. Jakó Zsigmond történészprofesszor javaslatára az elnökség határozatot fogadott el arról, hogy a jubileumra az EME saját, illetve egyetemi könyvtárakban őrzött és használt óriási mennyiségű tudományos gyűjteményének feldolgozásával készüljenek tanulmánykötetek, monográfiák annak felmutatására, hogy az EME és az erdélyi tudomány mivel járult hozzá az összmagyar tudományossághoz. /Monográfia készül Erdélyről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

2004. november 23.

Nov. 21-én Szatmárnémetiben a Szentlélek plébánián tartották A Mindentudás Egyeteme Szatmáron című tudományos ismeretterjesztő videofilm-sorozat ünnepélyes elindítását. Vizi E. Szilveszter Egy életem egy halálom című tudományos ismeretterjesztő előadását hallhatták az érdeklődők. A rendezvényt a Szatmári Római Katolikus Püspökség, a Szatmári Református Egyházkerület, a Szent-Györgyi Albert Társaság és a Szentlélek plébánia szervezte. /A Mindentudás Egyeteme Szatmáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2004. december 22.

Külföldi tiszteleti tagjai közé választotta a román akadémia Vízi E. Szilvesztert, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét. /Vízi E. Szilveszter a román akadémia tiszteletbeli tagja. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2005. április 8.

Mádl Ferenc államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adta át Sütő András Kossuth-díjas írónak április 7-én a Sándor-palotában. „Hazánk fiaként köszöntünk, akinél a lélek, a nyelv és az életmű harmóniáját hite és magyarsága szőtte különleges, széttéphetetlen szövetté” – mondta a köztársasági elnök az ünnepségen. Mádl Ferenc szólt arról, hogy Sütő Andrásnak fájdalmat és szenvedést is hozott a magyarsága. „De erőt adott ez a nemzettudat, mert szilárdan a szülőföldhöz kötődött, és a humánum szellemisége táplálta” – fűzte hozzá. Sütő András az érdemrend átvétele után azt mondta: „időszerű feladat az írástudók számára Erdélyben, ugyanúgy mint Magyarországon, hogy járuljanak hozzá annak az állapotnak a visszahozatalához, amikor a más- más (...) politikai, ideológiai, szellemi irányzat békésen fér meg egymás mellett”. Sütő András a kitüntetést a március 15-i nemzeti ünnepen akadályoztatása miatt nem tudta átvenni. Az átadó ünnepségen jelen volt Gyurcsány Ferenc kormányfő, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. /Sütő András átvette a köztársasági érdemrend nagykeresztjét. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./ Az anyaország és a határon túli magyarság közötti konfliktusok nem fölszámolhatatlanok, nem tragikusak, nem drámaiak – mondta Sütő András Budapesten, a magas rangú állami kitüntetés átvételekor. Az írót fogadta Szili Katalin házelnök. Sütő idézte Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének egyik nyilatkozatát, miszerint nem a kézfogás, hanem a testvéri ölelés jegyében kell ezt az integrációt folytatni, és akkor sok félreértés vagy félremagyarázás „söpörhető ki.” /Sütő András: nem drámaiak a magyar–magyar konfliktusok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

2005. május 4.

A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Fiatal kutatói díjban részesítette Vallasek Júlia és Veres Valér külső köztestületi tagokat. A két díjazott május 2-án vehette át a kitüntetést az akadémia székházában, Vizi E. Szilvesztertől, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökétől. Az MTA évi rendes közgyűlése keretében harmadízben megrendezett, az úgynevezett külső tagok fórumának résztvevői a Kárpát-medencei és nyugati magyar tudományos műhelyekben folyó kutatás-fejlesztésről tanácskoztak. Vizi E. Szilveszter szerint az MTA sikertörténete, a Mindentudás Egyeteme – amelynek előadásait a határon túli oktatásban segédanyagként használják – átlépte a magyar államhatárt. Révkomáromban a hidakról, a földeket és „szétszakított országrészeket összekötő” hidakról hangzott el előadás, Kolozsváron pedig a magyar nyelvről. /Határon túli magyar tudósok találkozója. Vallasek Júlia és Veres Valér is díjban részesültek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

2005. május 16.

A csángómagyar gyermekek számára felépítendő iskolaközpont alapkövét tették le és szentelték meg ünnepélyes keretek között, romániai és magyarországi közéleti személyiségek jelenlétében május 15-én, Rekecsinben. A Böjte Csaba dévai ferences szerzetes által irányított Dévai Szent Ferenc Alapítvány segítséget nyújt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) egy iskolaközpont felépítéséhez. Az ünnepségen többek között részt vett Mádl Dalma, a köztársasági elnök jószolgálati úton Romániában tartózkodó felesége és a magyarországi politikai élet számos képviselője. Böjte Csaba az ünnepség előtt felidézte: január elején a csángómagyarok szövetsége a Szent Ferenc Alapítványhoz fordult azzal a kéréssel, hogy segítsen egy olyan iskolaközpont felépítésében, ahol a jövőben a csángómagyar gyermekek anyanyelvükön tanulhatnak majd. Az alapítvány tizenöt hektár földet vásárolt Rekecsinben az iskolaközpont felépítéséhez. A tervek szerint a komplexum iskolát, kollégiumot, étkezdét, tornatermet, játszóteret, sportpályát és több más épületegységet foglalna magában. Egy közeli telken tanári lakásokat is építenének. Böjte Csaba elmondta: első lépésként meg kell szerezni a román hatóságoktól az építési engedélyt, s remélhetőleg 2006 tavaszán meg is lehet kezdeni a központ építését. /Iskolaközpont csángómagyar gyermekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Az alapkőletétel és -szentelésen beszédet mondott Benke Pál, az MCSMSZ alelnöke; Ichim Vasile, Rekecsin község polgármestere; Mádl Dalma; Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke; Berca Gabriel, Bákó megye prefektusa, valamint Böjte Csaba, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Felolvasták a csángómagyarok ügyéért sokat tevő Tytti Isohookana-Asunmaa volt európa tanácsi képviselő levelét. Magyarországról többek között jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke; Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az ünnepség meghívottja volt Terényi János bukaresti magyar nagykövet és Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója is. Nem jött el ugyan személyesen Petru Gherghel, Iasi püspöke, de elküldte képviselőjét az alapkőletételre. /Alapkőletétel Rekecsinben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./ Gabriel Berca bákói prefektus beszédében kijelentette: „Mindannyian románok vagyunk, függetlenül attól, hogy hol élünk és milyen kultúrában nőttünk fel”. Az ünnepség végén Böjte Csaba és Vladimir Peterca közösen szentelték meg azt a néhány száz követ, amelyet a jelenlevők a saját szülőföldjükről hoztak, mintegy kiegészítve az alapkövet. Az ünnepségen megszólalt a harang, amelyet a magyarországi Farkas Titusz ajándékozott a leendő iskola kápolnájának. Oldalára a Székely himnuszból vett idézetet írtak. /Lukács János: Iskola a Béke Királynője oltalmában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

2005. november 19.

November 18-án kétnapos fórum kezdődött Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendezésében „A Magyar Tudomány Napja Erdélyben” elnevezéssel. A Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének védnökségét élvező, negyedik alkalommal megtartott rendezvény központi témájául az erdélyi magyar tudománytörténet szolgál. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta, beindult az erdélyi magyar tudományos örökség felmérése. Hamarosan monográfiát jelentetnek meg az EME múltjáról. Régóta küzdenek elkobzott értékeik visszaszerzése érdekében. Mivel a Babes–Bolyai Tudományegyetemhez és az RMDSZ-hez eljuttatott kéréseikre eddig nem kaptak választ, gyűjteményeik hozzáférhetőségéért újabb lépéseket terveznek. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, az egyetemes és a magyar tudomány történetével kapcsolatos gondolatait osztotta meg közönségével. Az erdélyi tudományosság az egyetemes magyar tudomány része. Kiss Elemér, az MTA külső tagja, a Bolyai-kutatás múltjáról és jelenéről értekezett. Kiemelte Benkő Samu munkásságát, aki jeleskedett Bolyai János kéziratainak feldolgozásában. Péntek János, az MTA külső tagja, az EME és a kolozsvári nyelvészeti iskola kialakulásáról beszélt. Kolumbán József, az MTA külső tagja, a kolozsvári matematikai iskola kialakulásáról szólt. Arany János érmet kapott Antal Árpád irodalomtörténész és Jakó Zsigmond történész. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként Hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapot nyújtottak át a következőknek: Benkő Samu, Berényi Dénes, Feszt György, Meskó Attila (MTA-tag), Monok István (Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója), Kiss András, Kerekes Jenő, Fekete Károly. /Ördög I. Béla: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2005. november 25.

Kecskés Mihály egyetemi tanár, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke kifejtette: „Ha minket mindig csak az anyagiak vezéreltek volna, már rég nem Magyarországon tanítanánk vagy kutatnánk.” Az agyelszívás erdélyi szemszögből rendkívül súlyos jelenség. Azonban nagyon sok diák, oktató vagy akár professzor Magyarországot csak ugródeszkának használja: ők a távolabbi tájakat, az anyaországi bérezésnél lényegesen jobb fizetéssel kecsegtető nyugati országokat választják. Az utóbbi időben a Kárpátaljáról Magyarországra érkezett háromszáz orvos hetven százaléka már valamelyik nyugat-európai ország klinikáján dolgozik. Tehát nem Magyarország zsákmányolja ki a Kárpát-medencei magyarságot, hanem az itteni magyarság egy bizonyos rétege szeretne magának más életkörülményeket teremteni. Amikor Kecskés Mihály több mint négy évtizeddel ezelőtt, 1964-ben elnyerte a sydneyi egyetem ösztöndíját, a tizennégy hónapos ott-tartózkodás után az ausztrálok természetesnek tekintették, hogy ott maradjon. Ugyanígy történt húsz évvel később, amikor osztályvezetői állást ajánlottak fel Oxfordban. Azonban Kecskés Mihály számára természetes volt a hazatérés. Mára viszont ez a szemlélet teljesen megváltozott. Aggasztó, hogy Magyarországon – éppen az agyelszívásnak tulajdoníthatóan – bizonyos területeken felére vagy akár harmadára csökkent a professzori gárda. És miként legyen utánpótlás, ha az ő tizenhárom doktorandusa között is több olyan határon túli magyar van, aki saját otthonában a doktori címmel is csupán harmincezer forintnak megfelelő pénzösszeget keresne? A vasfüggöny eltűnt, az életvitel megváltozott. A magyar szakembereket világszerte szívesen látták és látják ma is. Az eltávozók igyekeznek helytállni, és a lehető legmagasabb szinten teljesíteni. Magyarországon mintegy harminc százaléka „hiányzik” az orvosoknak, s a legjobban képzettek néhány év múlva nyugdíjba vonulnak. Jelentős eredmény, hogy a Magyar Professzorok Világtanácsának sikerült „felleltároznia” a világ öt földrészén élő magyar professzorokat. A Magyar Professzorok Világtanácsának ernyőként fogja össze a magyar szellemi tőke jelentős részét képviselő magyarországi és a Föld különböző országaiban élő magyar egyetemi tanárokat, fórumot biztosít a felsőoktatás és tudományos kutatás fejlesztése terén kifejtett intenzív együttműködésükhöz. A környezetvédelem és az informatika mellett kiemelt feladatnak tekintik az anyanyelv ápolását is. Ez azért vált szükségszerűvé, mert az utóbbi évtizedben a magyar nyelvű szakelőadásokban egyre több idegen – főként a divatosnak számító angol – kifejezés jelent meg. Kecskés Mihály biológus, a budapesti Szent István Egyetem tanára, a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületének elnöke. Vizi E. Szilveszter javaslatára 1997-ben választották a Magyar Professzorok Világtanácsának elnökévé. Az MPV a világ öt kontinensén és negyven országában élő mintegy 2100 magyar nemzetiségű egyetemi tanárt tart számon. A professzor kezdeményezésére szervezték meg 1997-ben a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Első Találkozóját, majd fél évre rá a Magyar Professzorok Első Világtalálkozóját. /Szucher Ervin: Magyar kutatók exodusa – és hazatérése. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

2006. február 6.

Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában címen rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten a Duna Televízió és a Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ húsvétkor induló Autonómia csatorna előzeteseként. – A kisebbségek problémájának megoldása az Európai Unió keretein belül nem csak a kisebbségek érdeke, hanem egész Európáé – jelentette ki Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. Az előadók a téma nemzetközi szaktekintélyei voltak, illetve kisebbségi és többségi politikusok Olaszországból, Spanyolországból, Finnországból, Svájcból, az Európa Tanácstól, Magyarországról és a vele szomszédos országokból. A svájci Komlóssy József szerint a dél-tiroliaknak három fő tényező együttes hatásának eredményeként sikerült elérni céljukat: egységesen léptek fel, másik tényező az élni akarás, a jövőkép, a harmadik pedig azt, hogy „Bécs – függetlenül attól, hogy milyen kormány volt hatalmon – mindenkor ott állt a dél-tiroli követelések mögött”. Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője hangsúlyozta: az EU nem fogja megoldani a kisebbségek problémáit, viszont esélyt adhat ezek rendezésére, ha a közösségek tudnak élni a lehetőségekkel. Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója kiemelte, a konferencián elhangzottak alapján megfogalmazható tanulság az volt, hogy „a nemzetállamok kezdenek megszelídülni”, amihez nagymértékben a kisebbségek is hozzá tudnak járulni. Romániából többek között Varga Attila RMDSZ-képviselő, Tőkés László püspök és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke szólalt fel. /Guther Ilona, Budapest: Szelíd nemzetállamok? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

2006. február 7.

Közös konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia a Duna Televízióval Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában címmel. – A XXI. században fontos gazdasági érdek, hogy a kisebbségek is érvényesülhessenek a gazdasági, tudományos, kulturális életben – mondta Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke.   A konferencia az Európai Unióban működő autonómiaformák bemutatása mellett útmutatást kívánt megfogalmazni az önrendelkezés teljesebb módozatait választó közösségek számára. Rólunk – ne nélkülünk! Létkérdés az erdélyi magyar autonómia címmel tartott előadást Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A püspök hangoztatta: Nemzetünket demográfiai katasztrófa fenyegeti. Az elmúlt másfél évtized alatt a kárpát-medencei magyarság kereken egymillió fővel apadt. Ezen belül a romániai – erdélyi – magyarság vesztesége ugyanezen idő alatt több mint kétszázezerre rúg, ez abszolút mértékben meghaladja az 1920 és 1992 közötti létszámapadást. Az immár 85 esztendeje tartó kisebbségi lét folyamán egyszer sem nyílt alkalmuk sorsukba meghatározó módon beleszólni, mutatott rá a püspök. Tőkés László felidézte az önfeladó Magyar Népi Szövetség árulását az 1940-es évek közepén. Kiemelte: jelenleg hiába kedvező körülmény az erdélyi magyarság számára Románia európai integrációja, a magyar autonómia kérdésében a mindenkori román többségi hatalom hajthatatlan. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ feladta a háromszintű autonómia-rendszer megvalósítására vonatkozó saját programját. Ezért az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács, valamint politikai, egyházi és polgári szövetségeseik e lehetetlen helyzeten kívánnak változtatni, amikor következetesen kiállnak nemzeti közösség létérdekei, az autonómia-követelések mellett. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke előadásában felidézte a kommunizmus évtizedeit, amikor arról igyekeztek meggyőzni a magyarságot, hogy államhatárokkal elválasztott részeinek semmi közük egymáshoz. A rendszerváltozás után az Egyesült Államok politikai ügynökei és diplomatái, valamint Brüsszel politikai megbízottjai igyekeztek meggyőzni először az erdélyi magyar politikai elitet, majd a felvidékit, végül a délvidékieket, hogy ne az autonómiatörekvések mellett szálljanak síkra, hanem épüljenek be az adott államok kormányzati szerkezetébe, és ott is a csak minimumot akarják csak. A gyakorlat azt mutatja, mintha az autonómia tilalmát ebben a térségben valóban valamilyen titkos nemzetközi megegyezés írná elő. /(y-nes): Nemzetközi konferencia az európai autonómiamodellekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998