udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vizi Ildikó

1998. október 19.

Az 1995-ben elindított Szociálpolitikai útkeresés című program folytatásaként rendezték meg okt. 9-11-e között Nagyenyeden, a katolikus plébánia szervezésében és a Mocsáry Lajos Alapítvány, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával a Családvédelem határon innen és túl című tanácskozást. A megbeszélés fő célja az információcsere és az együttműködési lehetőségek keresése. A megnyitón Nagyenyed részéről dr. Csávossy György, a minisztérium részéről pedig maga Harrach Péter miniszter köszöntötte a hallgatóságot. A romániai helyzetről Bokor Katalin /Babes-Bolyai Tudományegyetem/, a magyarországiról Lakner Zoltán szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár tartott előadást. Bányász József a gyulafehérvári Caritas, dr. Valeanu Erzsébet a kolozsvári Gondviselés Egyesület tevékenységét ismertette. Több előadás hangzott még el, így Papp Adolf sepsiszentgyörgyi CSSK vezető és Lázár Sarolta a családsegítés erdélyi kereteiről, Vízi Ildikó /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a fogyatékosok helyzetéről, Berszán Lídia /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a szociális munkáról beszélt. A megjelentek látogatást tettek Nagyenyeden a Szociális Stációnál, a Máltai Háznál és a Béthel Gyógyszertárnál. /Győrfi Dénes: Családvédelem határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

1999. október 23.

Idén okt. 23-án Kárpátalján, Nagyszőlősön adják át a Mocsáry Lajos-díjat. A Mocsáry Lajos-díjban részesített személyiségek: Dr. Burány Béla zentai orvos, nyugalmazott egyetemi tanár, demográfiai munkássága elismeréséül, Kozma József, a huszti Karitász vezetője, a múlt évi árvíz során tanúsított segítő munkájáért, Vizi Ildikó, a kolozsvári Hallássérültek Magyar Tannyelvű Intézetének nyugalmazott igazgatója, a hallássérültek nevelése és oktatása terén kifejtett tevékenysége elismeréseként. /Kiosztják az idei Mocsáry-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23-24./

1999. december 11.

Kolozsváron bemutatták Vizi Ildikó és Crisan Erika: Hallássérültek magyar nyelvű oktatása Erdélyben című kötetét. A Hallássérültek Intézetének közössége nevében Wolf Erzsébet igazgatónő köszönte meg a két szerzőnek azt a hatalmas munkát, amit a hátrányos helyzetűekért és magáért az intézetért végeztek. /Nánó Csaba: Könyv egy 110 éves intézetről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2000. február 17.

A budapesti Hallássérültek Szent József Otthona Pasztorációs Központjának segítségével Kolozsváron is beindult a halláskárosultak lelkigondozása, a piarista templomban. A pasztoráció vezetője Kovács Árpád pap, a jelnyelvi közvetítő pedig Domokos Botond. Vizi Ildikó tanárnő elmondta, hogy a hallássérült pasztorációt főképpen a Csíki-medencéből és Felső-Háromszék vidékéről érkezett, Kolozsváron tanuló halláskárosult gyermekek szülei igényelték. /Hallássérültek lelkigondozása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2000. március 20.

A megjelent erdélyi lapok közül a Pitypang (a Pitypang környezetvédelmi hálózat hírlevele) februári száma összefoglalta az utóbbi hetek ciánszennyeződéssel kapcsolatos történéseit, állásfoglalásait. A Nagykároly és Vidéke hetilap mellett új nagykárolyi kiadvány a Fatima, a nagykárolyi Szűz Mária plébánia lapja. Az Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, 1999/6-os szám) az 50. lapszám, visszapillantást tartalmaz a kiadvány történetétéről. Az (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szociális Főosztályának hírlevele) február 28-i számában Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tájékoztatott a nyugdíjrendszerről és egyéb társadalombiztosítási jogokról szóló törvényről, az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó kormányrendeletről. A Közoktatás (a romániai magyar pedagógusok lapja, márciusi szám) hozta Jegyzetek egy évtized iskolatörténetének margójára címmel dr. Kötő József államtitkár írását. Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja) március 2-i száma interjút közölt dr. Kása Zoltánnal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem új rektor-helyettesével a tanintézmény gondjairól és kilátásairól. Erdélyi Pszichológiai Szemle (a Pro Studium et Practicum Psychologiae Alapítvány kiadásában negyedévente Kolozsváron megjelenő tudományos folyóirat, bemutatkozó szám) néhány írása: Kísérleti lélektani műhely Kolozsváron (Farkas Cs. Magda), A hallássérültek magyar nyelvű oktatása Erdélyben (Vizi Ildikó-Crisan Erika). Dialog Interetnic (az azonos nevű kolozsvári egyesület kiadványa, márciusi szám) - Salamon Ida román nyelvű recenziója egy, tavaly megjelent, kétnyelvű (román-angol) Eminescu- versválogatásról, Fey László írása a februárban Kolozsváron lezajlott A nemzetfogalom a magyarországi és romániai magyar, valamint a román értelmiségiek tudatában című februári konferenciáról. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, január 28-i szám) - beszámolók az egyházkerület belső életének történéseiről, valamint a január első napjaiban Nagyváradon Életvédelem, magzatvédelem címmel megtartott tanácskozásról, illetve az Egyház és magyarság című, szintén januárban lezajlott esztergomi konferenciáról; hírek, jegyzőkönyvek. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2000. május 17.

Dr. Aszalós János (1901-1939) erdélyi születésű orvos emlékére gyermekei alapítványt hoztak létre, amely harmadik éve támogatja a legsikeresebb hazai egészségügyi, szociális és kulturális kezdeményezéseket. Az idei díjkiosztást a hagyományoknak megfelelően Marosvásárhelyen, a Szabadi utcai református egyház gyülekezeti termében tartották. A házigazda, Szász Zoltán református lelkész köszöntője, majd Göncz Árpádné köszöntő táviratának felolvasása után a laudációk, a díjazottak beszédei, a díjátadás, valamint az elmúlt években elismerésben részesítettek rövid beszámolói következtek. Idén a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjában részesültek: dr. Ábrám Zoltán (Marosvásárhely) adjunktus, a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány elnöke, Bíró Emőke (Székelyudvarhely), a Spes Alapítvány irányítója, Kacsó Csaba (Székelykeresztúr), a Gyermekszív Alapítvány mindenese, Kissné Portik Irén (Gyergyószentmiklós) néprajzkutató, Tarnai Melinda (Nagyszalonta) hitoktató és Vizi Ildikó (Kolozsvár) gyógypedagógus. /A dr. Aszalós János Emlékalapítvány díjkiosztása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

2001. március 11.

Kolozsváron a Providentia-Gondviselés-Fürsorge Egyesület által működtetett Rekuperációs Központ keretében egy újabb szociális-karitatív szolgáltatást indítottak. Az eddig működtetett felnőttkorú szellemi fogyatékosok munkaterápiás nappali foglalkoztatója mellett új program, nevezetesen a Krízis Intervenció Lakóotthon kiépítését, megvalósítását tűzték ki célul. Az egyesület vezetője, Vízi Ildikó gyógypedagógus arról tájékoztatott, hogy az új program egyelőre három sérült fiatalnak biztosít átmeneti elhelyezést a Gondviselés Házban. /Fodor György: Krízis-szálló sérült felnőtteknek. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./

2003. december 4.

December 2-án nyílt napot tartott a kolozsvári Gondviselés Egyesület. Az egyesület Vizi Ildikó gyógypedagógus vezetésével 1994-ben kezdte el tevékenységét és középpontjában a fogyatékosok foglalkoztatási rehabilitációja áll. A székhely 1997-ben szövő műhellyel bővült. Az egyesület munkájához állandó támogatóra lelt a Lebenshilfe osztrák alapítvány személyében. /Szima Attila: Nyílt nap a Gondviselés Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2004. október 2.

Okt. 1-jén ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Providenta-Gondviselés-Fürsorge Egyesület. A fogyatékkal élő személyek életén, helyzetén javítani igyekvő civil szervezet szakemberek segítségével működik a kolozsvári Munkaterápiás Rekuperációs Központban. Munkájukat külföldi szakemberek, főleg holland és osztrák gyógypedagógusok is támogatják. A rászorultak megsegítéséből oroszlánrészt vállalt magára Vizi Ildikó egyesületi elnök és Essig Andor magánvállalkozó, az egyesület alapító tagja. /Tízéves a Gondviselés Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2008. február 9.

Czika Tihamér feltette a kérdést: „De kérdem én, mi a garancia arra, hogy az egyházainkon belül jobb lesz ezeknek az iskoláknak?” Márton Áron püspök mondta 1939-ben: „Az Egyház bármilyen alkudozásokra és megegyezésekre kényszerült is, a neveléshez való jogát alku tárgyává nem tette soha. ” „Iskoláink hivatása, hogy a gondjaira bízott gyermekeket úgy neveljék, hogy a feladatokra alkalmasak legyenek, ami erős jellemmel, munkakészséggel, a hivatás szeretetével és eleven közösségi tudattal párosul. ”Márton Áron püspök gondolatai ma is érvényesek. /Vízi Ildikó: Válasz helyett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ Előzmény: Czika Tihamér: Az egyházak tevékenységét egyszerűen nem kritizálod. Hogy miért? Mert nem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

2008. február 23.

A magyar Nobel-díjasokról szóló előadást hallgathattak meg az érdeklődők Kolozsváron, a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Körének rendezésében. Szilágyi Pál egyetemi tanár tartott előadást, majd Vizi Ildikó, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára dr. Békési György orvostudományi Nobel-díjas biofizikus munkásságát részletezte. /Pálfi Kinga: Magyar Nobel-díjasokra emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2009. május 22.

Kolozsváron Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulója alkalmával előadóesttel emlékeztek a kiemelkedő személyiségre. Kovács Sándor katolikus főesperes így vélekedett: „Ősök és hősök szent hitére épül a jövő” – majd megáldotta a Szent Mihály egyházközség azon szalagját, amelyet ezt követően a Balaton melletti Zamárdiból származó, feltámadási menet jelvényére (egy Árpád kori szárnyas keresztre) kötöttek fel. A szárnyaskereszt Tordatúrra és Tordára is elérkezett, s a pünkösdszombati búcsúra Csíksomlyóra viszik. Vizi Ildikó, a BBTE megbízott adjunktusa tartott előadást. Megemlítette, hogy édesapja, Debreczy Sándor irodalomtörténész, oldalági leszármazottja volt Kőrösi Csoma Sándornak, s 1938-ban, illetve 1942-ben Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete címmel könyvet is megjelentetett. Vizi Ildikó tagja a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesületnek, s előadásaival minden évben jelen van az egyesület konferenciáin. Vizi Ildikó kitért arra is, hogy ma nem divatos az, aki a múlt után kutat és tiszteli azt, szerinte azonban a múltat ismerni kötelesség. A Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatói közül szép számmal vannak olyanok, akik rendszeresen megjelennek a kovásznai Kőrösi-ünnepségeken. /N. -H. D. : Képzeletbeli utazás egy Kőrösi-leszármazottal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998