udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 76 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Molotov, Vjacseszlav Mihajlovics

1991. június 2.

A Vatra Romaneasca Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott /jún. 1-2./. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak az 1946. jún. elsején kivégzett román fasiszta vezér, Ion Antonescu és az 1990. márciusi marosvásárhelyi tragikus események román áldozatai emlékének. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Zeno Opris, aki egyben a Románok Nemzeti Egységpártja tiszteletbeli elnöke /az eddigi elnök, Radu Ceontea, aki egyúttal a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, tiszteletbeli elnök lett/, a másik tiszteletbeli elnök Iosif Constantin Dragan volt vasgárdista, az antiszemita, nacionalista Europa hetilap anyagi támogatója, alelnök: Iustinian Petrescu kolozsvári egyetemi tanár. A szóvivő továbbra is Carolina Ilica. A résztvevők beadvánnyal fordultak Iliescu elnökhöz, kérve, hogy "távolítassa el az országból a magyar múltra emlékeztető összes emlékművet". Hangsúlyozták, hogy küzdenek a Molotov-Ribbentrop paktum érvénytelenítéséért. Felszólították a román kormányt, hogy kényszerítsen ki a magyar kormánytól olyan nyilatkozatot, hogy nem tart igényt Erdélyre. A Vatra pontokba szedte követeléseit, ezek között szerepel, hogy utasítsanak el minden követelést a magyarság nagyobb kulturális autonómiájára és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésére vonatkozóan, ne engedjék a Bolyai Tudományegyetem megnyitását, ne engedélyezzék magyar konzulátus megnyitását, minden Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románt telepítsenek vissza, amennyiben ezt megakadályozzák, az államelnök vizsgálja meg a két megyében a szükségállapot bevezetését. Biztosítsanak mindenütt székházat a Vatra Romaneascának. Az egyik Kovászna megyei Vatra-küldött követelte: a kormány tiltsa be a magyar nyelvet. - A Vatra a kettészakadás veszélyével néz szembe, nemrég ugyanis volt Kolozsváron is egy Vatra konferencia, amit ez a mostani marosvásárhelyi nem ismert el érvényesnek. /Tófalvi Zoltán: A Vatra Romanesca "határozat-csomagterve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4., Bögözi Attila: Helyszíni tudósítás a VR országos konferenciájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1991. június 19.

A Besszarábiáért és Bukovináért Társaság felhívással fordult a román parlamenthez, javasolva, hogy ne ratifikálják a szovjet-román szerződést, tartsanak vitát a Molotov-Ribbentrop paktumról és következményeiről, a román kormánynak pedig azt javasolta, hogy kezdjen tárgyalásokat Észak-Bukovina, Herta, a Kígyó-sziget azonnali visszaadásáról. /Romania Libera, jún. 19./

1991. június 24.

A román parlament két háza jún. 24-én együttesen ülésezett, Adrian Nastase külügyminiszter a Molotov-Ribbentrop paktum törvénytelen voltát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "Románia területeit különböző köztársaságokhoz ragasztották és Sztálin nagyfokú elnemzetlenítésbe kezdett. Ennek következtében Észak-Bukovinában a románság részaránya 25, Moldáviában pedig 65 százalékra csökkent." Abból kell kiindulni, mondta, hogy pillanatnyilag két román állam van. Segíteni kell a Prúton túliakat a határok áttetszővé válásában. Kis lépésekkel kell a cél felé menni. Ebben a hangnemben szólaltak fel a honatyák. Marian Enache: "A román területeknek a román állam részeivé kell válniuk." Ion Ratiu: "El kell ismertetnünk ősi jogainkat." Végül a parlament egyhangúan elfogadta azt a nyilatkozatot, amely szerint a Molotov-Ribbentrop paktum ellentétben áll a nemzetközi jog alapelveivel, ezért semmisnek kell nyilvánítani. Ugyanígy kell megítélni Sztálin és Hitler megegyezésének következményeit, Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta tartomány erőszakos elfoglalását. A nyilatkozat felkéri a kormányt, hogy ennek szellemében cselekedjen az elcsatolt területek lakossága jogos törekvéseinek teljesítéséért. /Román Győző: A parlament kimondta: Besszarábia, Bukovina ősi román föld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1991. június 27.

A Molotov-Ribbentrop paktumra vonatkozó román parlamenti nyilatkozatot kommentálva Csurkin szovjet külügyi szóvivő sajtóértekezleten kijelentette, hogy e paktum elvesztette jelentőségét, azonban a jelenlegi határokat a békeszerződés határozta meg. Moldova továbbra is a Szovjetunió egyik tagköztársasága marad. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./

1991. július 8.

Az ukrán parlament közleményben utasította vissza a román parlament határozatát a Molotov-Ribbentrop paktummal kapcsolatban. A TASZSZ szerint ebben a határozatban gyakorlatilag területi követelések fogalmazódnak meg Ukrajnával szemben: Észak-Bukovináról és a Duna menti területekről lenne szó, Az ukrán álláspont szerint ezek ősi ukrán földek, amelyeket 1918-ban Románia elfoglalt. Ukrajna határait a békeszerződés állapította meg, ez érvényes nemzetközi szerződés. Ukrajna visszautasít minden területi igényt. /Lambert Gábor: Ukrajna visszautasítja a román területi követeléseket. = Magyar Nemzet, júl. 8./

1992. szeptember 17.

Szemkovics Aristotel román férfi elmondta az újságírónak, miért kell menekülnie: a Ceausescu-rendszer idején többször bevitték a Securitate emberei és megverték, bebörtönözték. A rendszerváltás után újra felkereste Ionescu volt szekus, aki pénzt ajánlott neki, hogy vegyen részt a kormánypalota "ostromában". Nem vállalta. 1992-ben ismét felkereste Ionescu, annak ellenére, hogy lakást változtatott. Dollárt ígért, arra kérve Szemkovicsot, hogy lépjen be az RMDSZ-be és a választások előtt dobjon egy Molotov-koktélt a Front vagy egy másik párt székházára. Nem tette meg, ellenben Magyarországra jött, egy menekülttáborba. Itt is felkereste egy Nicolae nevű ezredes, 29 ezer lejt adott neki azzal, hogy szolgáltasson információkat a táborról.../Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1993. április 9.

Adrian Nastase, a képviselőház elnöke vezetésével parlamenti küldöttség látogatott Ukrajnába, ápr. 9-én térnek haza. A küldöttség találkozott Ivan Plujsccsal, a Legfelsőbb Rada elnökével. A megbeszélésen szó volt többek között a két ország közötti alapszerződés előkészítéséről, a kisebbségek helyzetérő, a kisebbségi jogok szavatolásáról. Tárgyaltak Románia, Ukrajna és Lengyelország hármas szövetségének létrehozásának tervéről is. Egyetértettek azzal, hogy jelenleg nem kívánatos a határmódosítás, azzal a kikötéssel, hogy a két ország biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait. Leonyid Kravcsuk elnökkel is tárgyaltak. Adrian Nastase kifejtette, a Molotov-Ribbentrop paktum egyike a románok nagy történelmi fájdalmainak, a paktumot nem lehet meg nem történtté nyilvánítani, mert az máig fájó sebet ejtett Románia testén. /Határmódosítást nem, kisebbségi jogokat igen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

1993. április 14.

A Román Nemzeti Egységpárt súlyos hibának minősítette, hogy Románia elismerte Moldova függetlenségét, megnehezítve ezáltal az uniót. Traian Chebeleu visszautasította ezt a vádat, leszögezve, hogy ez volt az egyedüli mód a Molotov-Ribbentrop paktum felszámolására. Romániában felfigyeltek az Ukrajnához került területeken élő románok helyzetére, Nastase román parlamenti házelnök kijevi látogatását követően. A román lapok szerint ez a népcsoport sorsára hagyottan él "az ősi román területen". /B. T., Bukarest: Az egyesülés Romániát is veszélyeztetné. = Magyar Hírlap, ápr. 14./

1993. szeptember 29.

Szept. 29-én befejezte Vacaroiu miniszterelnök háromnapos oroszországi látogatását. Csernomirgyin miniszterelnök kemény hangon tárgyalt vendégével, kéznyújtás helyett az oroszok öklüket rázták, írták a román lapok. Románia szeretné elérni, hogy a kétoldalú alapszerződésben Oroszország mondja ki a Molotov-Ribentrop-paktum semmisségét és ismerje el a most részben Ukrajnához tartozó besszarábiai területek elcsatolásának jogtalanságát. Csernomirgyin hallani sem akart erről. Az orosz fél megígérte a kétmilliárd köbméter földgáz szállítását Romániának, előbb azonban az eddigi számlákat, sokmillió dolláros adósságot ki kell fizetni. A tárgyalások egyéb részleteit homály fedi. /Felemás román-orosz találkozó. = Népszabadság, szept. 30./

1994. június 8.

Moszkvában jún. 1-3-a között háromnapos román-orosz külügyi szakértői megbeszéléssorozat zajlott le. Áttekintették a két ország között hajdan aláírt egyezményeket. Románia nem érte el, hogy a készülő alapszerződésbe foglalják bele a Molotov-Ribbentrop-paktum érvénytelenné nyilvánítását, melynek értelmében Bukovina és Besszarábia a Szovjetunióhoz került. A szakértői tárgyalásokat szeptemberben folytatják. /Magyar Hírlap, jún. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1994. október 15.

Nem volt eredményes a román-orosz alapszerződésről tartott bukaresti szakértői tárgyalássorozat. Románia ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a szövegben nyilvánítsák semmisnek az Észak-Bukovinát, Besszarábiát és Herta tartományt a második világháború idején a Szovjetuniónak juttató Molotov-Robbentrop-paktumot. Oroszország azzal érvelt, hogy a kérdéses területek már a Moldovai Köztársasághoz, illetve Ukrajnához tartoznak. /Magyar Hírlap, okt. 15./

1994. november 2.

A Demokratikus Konvenció /DK/ okt. 31-i ülése után nyilatkozatot tett közzé, amelyben követeli, hogy a román kormány hivatalosan is mondja fel az 1970. június 7-én a Szovjetunió és Románia által húsz évre aláírt barátsági szerződést. Amennyiben egyik fél sem kifogásolja, a szerződés öt-öt évenként automatikusan meghosszabbodik. 1989 után a Szovjetunió és Románia, Mihail Gorbacsov és Iliescu új alapszerződést kötött, de ezt a román parlament nem ratifikálta. A román-orosz tárgyalások megkezdődtek, de Bukarest követelései miatt hamar elakadtak. A román fél szeretné belevenni a dokumentumba, hogy a Molotov-Ribbentrop egyezmény semmis, ez elismerné, hogy Besszarábia, Észak-Bukovina jogtalanul került szovjet fennhatóság alá, így utat nyitna a román igények teljesítésének. A DK bejelentette: ha nov. 6-ig nem történik meg a szerződés felbontása, kérni fogják a kormány és Iliescu lemondását.- Sietve jött a külügyminisztériumi közlemény, amely javasolta a kormánynak a szerződés felmondását. /Magyar Nemzet, nov. 2./

1994. november 12.

Nov. 12-én Piatra Neamt városban a helyi hivatalosságok képviseletében leleplezték Antonescu mellszobrát. A Rompres az eseményről beszámolva idézi a "katona-hazafi" 1941-es hadparancsát, ebben a fasiszta diktátor a Molotov-Ribbentrop paktum nyomán elszakított román területek felszabadítására szólított fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Megjegyzés: ez a harmadik Antonescu-szobor! Az elsőt 1993. okt. 22-én avatták Slobozia városban /Népszabadság, 1993. okt. 25./, a másodikat Lugoson 1994. febr. 5-e előtti napokban /Politica (Bukarest), 1994. febr. 5./. Ismeretes, hogy Marosvásárhelyen eddig a magyar polgármester ellenállása hiúsította meg a fasiszta diktátor szobrának felállítását, Funar pedig már bemutatta a városházán a Kolozsváron felállítandó Antonescu-szobor makettjét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. jan. 6./

1995. február 15.

Márciusban román-ukrán szakértői tárgyalások kezdődnek az alapszerződésről, és az ukrán fél reméli, hogy az év végéig sor kerülhet a dokumentum aláírására, nyilatkozta febr. 15-én bukaresti tárgyalásairól Borisz Taraszjuk, az ukrán külügyminiszter első helyettese. A román külügyi szóvivő febr. 15-i sajtóértekezletén közölte, hogy amennyiben nem sikerülne megoldani az alapszerződésben a Molotov-Ribbentrop paktum következményeinek elutasítására vonatkozó formulát, akkor csak a két kormány közös nyilatkozatát fogalmazzák meg. Ukrajna, akárcsak Oroszország, nem tartja szükségesnek, hogy a határokra is kitérjen az alapszerződésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

1995. február 16.

Sikerült kimozdítani a holtpontról az ukrán-román viszonyt, felgyorsulhat az alapszerződés előkészítése, jelentette ki Kijevben, febr. 16-i sajtóértekezletén Borisz Taraszjuk, az ukrán külügyminiszter első helyettese. Taraszjukot Romániában Iliescu elnök és parlament vezetői is fogadták. Taraszjuk bejelentette, hogy a jövő héten ukrán szakértői küldöttség utazik Bukarestbe, májusban a két külügyminiszter találkozik. A szakértői tanácskozásokon elhangzott, hogy el kell ismerni a jelenlegi határokat. Idén Odesszában román, Konstancában pedig ukrán főkonzulátust avatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./ Taraszjuk szerint a román társadalomban vannak olyan vélemények, amelyek elutasítják a jelenlegi határokat kijelölő Molotov-Ribbentrop paktum érvényességét, a román politikai elit szerint a Romániától elszakított területek visszaszerezhetők. - Ukrajnában a hivatalos adatok szerint 135 ezer román él, Romániában az ukránok száma negyedmillió. Ukrán részről nehezményezik, hogy míg Ukrajnában óvodai, iskolai és főiskolai anyanyelvi oktatási hálózat áll a román nemzetiség rendelkezésére, addig Romániában mindössze egy iskolában folyik ukrán nyelvoktatás. /Magyar Hírlap, febr. 20./

1995. április 3.

Bukarestben befejeződtek a többnapos román-orosz megbeszélések. Szergej Filatovot, a moszkvai elnöki hivatal vezetőjét fogadta Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter. Melescanu elmondta, arról tárgyaltak, hogy a román-orosz alapszerződés térjen ki a Molotov-Ribbentrop paktumra is. Ez a pont képezi a vita tárgyát az alapszerződést illetően, ismerte el Filatov. Románia azt akarja, hogy Moszkva ítélje el az 1939-es szerződést. Oroszország ezt nem fogadhatja el, szögezte le Szergej Krilov orosz külügyminiszter-helyettes, mert az a határmódosítások közvetett kiindulópontját jelentené. /Új Magyarország, ápr. 3./

1995. május 18.

Vasile Sofineti, a külügyminisztérium sajtókapcsolatért felelős igazgatója máj. 17-én kommentálta az ukrán elnöki hivatal nemzetbiztonsági titkársága vezetőjének a Clinton elnökkel való kijevi találkozóján elhangzott kijelentését: "Románia nem lehet hamarosan a NATO tagja, mert, mint ismeretes, ez az ország nem mondott le az Ukrajnával szembeni területi követelésekről." Sofineti ezt Románia elvi álláspontja elferdítésének nevezte. Rámutatott arra, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum elítélésének román kérése nem területi követelés. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18., Népszabadság, máj. 18./

1995. október 4.

Az amerikai útjáról okt. 4-én hazaérkezett Iliescu elnököt politikai botrány fogadta Bukarestben. A bukaresti sajtó ugyanis megírta, hogy az államfő Washingtonban " két román Zsirinovszkijnak" nevezte a kormánykoalícióban részt vevő két szélsőséges párt vezetőjét, Gheorghe Funart és Corneliu Vadim Tudort, egyúttal kérve felmentésüket, mert nem igazán képviselik pártjaikat. Iliescu Washingtonban azt is kimondta, hogy a Molotov-Ribbentrop paktummal elvett román területeknek vissza kell térniük Romániához. /Ezt a kijelentését a The Washington Times idézte, átvette a bukaresti Adevarul, olvasható a Magyar Hírlap okt. 5-i számában./

1995. október 5.

Zsákutcába jutottak az ukrán-román tárgyalások - jelentette ki Volodimit Vaszilenko, az ukrán külügyminisztérium különleges ügyekkel megbízott nagykövete az Interfax-Ukraina hírügynökségnek. Mindez a Ribbentrop-Molotov-paktum politikai megítélésnek eltéréséből adódik. Vaszilenko szerint a román felet terheli a felelősség. A júliusban Kijevben szakértői szinten elért egyezséget ugyanis Bukarestnek egy héten belül vissza kellett volna igazolnia, de ez nem történt meg. Kijev számára a Bukarest által megkérdőjelezett terület hovatartozását nemzetközi egyezmények rögzítik. Az ukrán fél felhozta a negatív visszhangot kiváltott román nyelvtörvényt is, ugyanakkor ezzel szemben az ukrán kisebbségi törvény pozitív. /Magyar Nemzet, okt. 6./

1996. február 2.

Külügyi szóvivői sajtóértekezleten ismertették a február elején sorra kerülő román-magyar diplomáciai találkozókat. Marcel Dinu külügyi államtitkár meghívására febr. 12. és 14. között munkalátogatást tesz Bukarestben Somogyi Ferenc, magyar külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár. A megbeszéléseken a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos dokumentumokról lesz szó, közölte Sorin Ducaru szóvivő. Febr. 1-2-án román-magyar konzultációkra kerül sor Bukarestben az 1995. márciusában államtitkári szinten aláírt Emlékeztető megvalósításáról. Az Emlékeztető 55 pontban rögzítette a román-magyar kapcsolatok különböző területein kitűzött feladatokat, célokat. - A külügyi szóvivő "rendkívül érdekesnek" nevezte a bukaresti ukrán nagykövet nyilatkozatát a Kígyó-szigettel kapcsolatos román-ukrán vitáról. Sorin Ducaru üdvözölte azt, hogy az ukrán fél elismeri a vita jogi jellegét és annak lehetőségét, hogy közösen a hágai bírósághoz forduljon a két ország. /Külügyi tájékoztató a román-magyar és a román-ukrán alapszerződésről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ Az ukrán-román alapszerződés megkötése elé akadályok tornyosulnak, Kijev ugyanis ragaszkodik a jelenlegi határok sérthetetlenségének kimondásához, Bukarest viszont a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését akarja belevenni a szerződés szövegébe. További vitát jelent a Kígyó-sziget hovatartozása. Amennyiben nem sikerül megegyezni, akkor a sziget ügyét át lehet adni a hágai nemzetközi bíróságnak, Melescanu felvetésének megfelelően, jelentette ki Volodimir Vaszilenko, az ukrán küldöttség vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1996. február 7.

Románia egyértelműen elkötelezte magát a nyugati integráció mellett - nyilatkozta febr. 6-án a The Washington Times című lapnak Teodor Melescanu külügyminiszter. Melescanu elutasította, hogy Bukarest engedjen bármilyen moszkvai nyomásnak és beérje valamiféle korlátozott NATO-tagsággal. Melescanu szerint nem lehet és nincs is értelme a NATO-n kívüli biztonsági rendszert létrehozni /ezt néhány éve Nastase javasolta/. A külügyminiszter szerint a nem szláv Románia mindig is a nyugati értékrend felé vonzódott. Az ukrán-román vitákról elmondta: Románia a Kígyó-szigetet nem követeli vissza, de mivel azt az egykori Szovjetunió jogtalanul szerezte meg, a gazdasági hasznosítást rendezni kell. Bukarest ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajna ítélje el a Besszarábiát neki ítélő Molotov-Ribbentrop paktumot. /Teodor Melescanu Washingtonban Bukarest nem enged a nyomásnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Arra a kérdésre, hogy amerikai nyomásra szakított-e a kormány az antiszemita és magyarellenes pártokkal, a külügyminiszter kijelentette: Alfred Moses nagykövet csupán azt mondta ki, "ami valamennyiünk fejében motoszkált. Egyetlen ország sem akar olyan színben feltűnni, hogy azt mondhassák rá: antiszemita vagy idegengyűlölő erőkre támaszkodik." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

1996. február 24.

Egy nappal kolozsvári sajtóértekezlete után Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövetnek újabb sajtóértekezletet kellett tartania Bukarestben, kijelentései annyira felborzolták a közvéleményt. A nagykövet megismételte, szókimondóbban, mint febr. 22-én Kolozsváron: nem hisz abban, hogy Oroszország meggátolná Románia NATO-tagságát, ezt csak maga Románia vagy a román elnök akadályozhatja meg. /Magyar Nemzet, febr. 24./ Alfred Moses nagykövet kijelentette, hogy a szélsőséges pártok további jelenléte a kormányban csökkentheti Románia euroatlanti integrációjának esélyeit. Az olyan pártoknak, mint a Szocialista Munkapárt, a Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt nincs helyük az igazán demokratikus kormányban, állapította meg a nagykövet. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott előadásában azt is hangsúlyozta, bármennyire is igazságtalan volt a Molotov-Ribbentrop-paktum, ma már nem lehetséges módosítani a határokat, Romániának le kell mondania a Nagy-Románia eszméjéről. Erre febr. 24-én közleménnyel reagált a Román Nemzeti Egységpárt, ebben ,,a szovjet politikai komisszárokhoz" hasonlította Alfred Mosest. A közlemény szerint a diplomatának kolozsvári és bukaresti kijelentései igazolják azokat a fenntartásokat, amelyeket még kinevezése előtt hangoztattak az amerikai kongresszushoz írott levelükben a román szenátus egyes tagjai Moses szakmai felkészültsége, erkölcsi alkalmassága és pártatlansága tekintetében. A közlemény szerint a nagykövet véleménye arról, hogy milyen pártoknak kellene kormányozniuk az országot ,,megengedhetetlen személyes beleszólást jelentenek a romániai politikai életbe". Felháborította az RNEP-et, hogy Kolozsváron a nagykövet bírálta Funar polgármester arra vonatkozó tervét, hogy felállítsák a városban Antonescu marsall szobrát. Az RNEP nyilatkozata szerint ez ,,megengedhetetlen beavatkozás nemzeti történelmünk értékelésébe, és figyelmen kívül hagyja a román nép kizárólagos jogát arra, hogy tisztelje hőseit". /Megengedhetetlen beleszólás a román politikába Moses nagykövet kijelentéseit bírálja az RNEP. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

1996. március 14.

Teodor Melescanu külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságát tájékoztatta a Románia és szomszédai közötti tárgyalások állásáról. A legelőrehaladottabb állapotban az Orosz Föderációval készülő szerződés található, és azt várhatólag még az oroszországi elnökválasztások előtt aláírja majd Iliescu román és Jelcin orosz elnök. Az egyedüli problémát az a cikkely képezi, amelynek tartalmaznia kell a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését. Ez a rész megoldatlan más témák mellett az Ukrajnával tárgyalt szerződésben is. Moldovával kapcsolatban nehézségekbe ütközik a két állam közötti különleges kapcsolatok megfogalmazása. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban Melescanu megemlítette azt a tényt, hogy szövege 95 százalékban elkészült. /Egyetlen szomszéd országgal sincs még alapszerződés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

1996. március 29.

Márc. 29-én Nicolae Vacaroiu miniszterelnök és az idelátogató Jehven Marcsuk ukrán miniszterelnök több kereskedelmi megállapodást kötött Izmail kikötővárosban, de az alapszerződést hátráltató területi viták ügyében kevés változás történt. Ukrajna ragaszkodik határai sérthetetlenségéhez, és nem hajlandó hivatalosan elítélni a Molotov-Ribbentrop-paktumot, mert attól tart, hogy ezt követően Románia ezt követően igényt jelentene be Észak-Bukovinára és Dél-Besszarábiára. Vita tárgyát képezi a Kígyó-sziget is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

1996. április 6.

A román-orosz alapszerződés szövege nagyobb részt végleges formában készen áll, csupán a Ribbentrop-Molotov paktumra vonatkozó rész maradt függőben, állapították meg a kétnapos bukaresti tárgyalás után, amelyet Szergej Krilov orosz külügyminiszter-helyettes folytatott Ion Petru külügyminisztériumi főigazgatóval. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7./

1996. április 27.

Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter ápr. 27-én érkezett Bukarestbe, a fekete-tengeri országok külügyminiszteri találkozójára. Személyében hat év után először járt orosz külügyminiszter Romániában. Azzal a szándékkal érkezett, hogy az évek óta húzódó alapszerződést is aláírja román kollégájával. A vendéget fogadta Iliescu elnök, ahol kiderült, hogy az egyezmény aláírását elhalasztják. Primakov kijelentette, őszintén sajnálja a dolgot, mert a kidolgozott szöveg pillanatnyilag a legjobb lett volna /a Ribbentrop-Molotov paktumot elítélő passzust nem vették volna be a dokumentumba, csak egy külön nyilatkozatba. Moszkva nem akart harmadik feleket - Moldovát és Ukrajnát - érintő kérdésben állást foglalni/. Primakov érkezése előtt Emil Constantinescu, a Román Demokrata Koalíció vezetője nyílt levélben szólította fel Iliescu elnököt, hogy konzultáljon a parlamenti pártok vezetőivel és tárja eléjük az egyezmény tartalmát. Iliescu elnök sértőnek nevezte a felszólítást, Melescanu külügyminiszter viszont az utolsó pillanatban leült a parlamenti pártokkal konzultálni. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség szerint a kormány az ellenzék nyomására mondott le az alapszerződés parafálásáról. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, ápr- 29./

1996. május 6.

Jevgenyij Primakov látogatása alkalmával nem írták alá az orosz-román szerződést, amit az orosz fél a román partner "felkészületlenségével" magyarázott, míg Bukarest "bizonyos problémáknak" tulajdonította". Traian Chebeleu elnöki szóvivő máj. 6-án kifejtette, hogy ismét terítékre került a Molotov-Ribbentrop paktum. "titkos záradéka, amelynek értelmében a Szovjetunió román területeket kebelezett be", ez "a nemzetközi jog szempontjából kezdettől fogva érvénytelen". Románia nem vitatja a második világháború utáni békeszerzősek által megállapított határokat, jelentette ki a szóvivő, majd elismerte, hogy Moszkva álláspontjának megfelelően merült fel a Molotov-Ribbentrop paktum külön nyilatkozatban való említésének lehetősége. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1996. július 18.

Az egyik chisinaui románbarát hetilap azt fejtegette, hogy az orosz titkosszolgálat arra törekszik, hogy ellentétet szítson Románia és szomszédai között. Mivel Romániának Jugoszláviát kivéve valamennyi szomszédjával területi vitái voltak vagy vannak, kézenfekvő volna, írta Molnár Gusztáv, hogy a Funart támogató kolozsvári napilapban és a következetesen nyugati orientációjú Demokrata Párt napilapjában egyaránt újraközölt cikk az alapszerződések mihamarabbi aláírását javasolja. A román elemzés ehelyett másfajta magyarázatokkal szolgált. A cikk szerint Magyarország, Ukrajna és Moldova is besétált az oroszok által felállított csapdába. Az oroszok tudták, hogy Románia nem hajlandó aláírni az alapszerződést. Az RMDSZ szélsőséges autonómiatörekvései azt a célt szolgálják, hogy a román "nacionalizmus" és "szélsőjobb" a nyugati közvélemény figyelmébe kerüljön. A moldovai lap szerint Oroszország megegyezett Amerikával, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum következményeit ne lehessen semmisnek nyilvánítani. Minden bizonnyal román titkosszolgálati forrásokból származik ez az elemzés, jelzi a román vezetés pánikhangulatát. - Iliescu elnök moldovai látogatásakor kétségbeesetten agitált az egyesülés lehetőségét elfogadó Mircea Snegur államelnök mellett, akinek politikai bázisa a minimálisra csökkent. Az év végén esedékes moldovai elnökválasztáson minden bizonnyal a Moldova teljes - politikai, kulturális, sőt nyelvi - különállóságát hirdető Andrei Sangheli jelenlegi miniszterelnök lesz az elnök. - Ioan Mircea Pascu védelmi államtitkár szerint Románia állami léte múlik azon, hogy az ország képes lesz-e integrálódni. Nem attól fél, hogy országa kívül maradhat az euroatlanti civilizáció körén, hanem attól: "mit fog jelenteni számunkra, ha azok, akik nem éppen barátaink, integrálódnak, mi pedig kívül maradunk /?!/." A román politikai vezetés - sajnos - visszafelé tekint, értékes időt pazarol el. Óriási szüksége volna a NATO-tagságra, ugyanakkor saját hatalmon maradását tekinti a nyugati integráció egyedüli biztosítékának. /Molnár Gusztáv: Pánik Romániában. = Magyar Narancs, júl. 18./

1996. szeptember 19.

Kicsi a valószínűsége annak, hogy a novemberi romániai választásokig aláírják az ukrán-román alapszerződést, fejtette ki kijevi sajtótájékoztatóján Olekszandr Csalij, Ukrajna romániai nagykövete. Emlékeztetett arra, hogy a két ország eltérő módon közelíti meg az alapszerződés kérdését: Kijev nem akarja elfogadni, hogy a dokumentumban szerepeljen a Molotov-Ribbentrop egyezmény elítélése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

1997. január 13.

Hosszú megszakítás után jan. 13-ától újrakezdték Bukarestben a román-ukrán alapszerződésről szóló tárgyalásokat. A román küldöttséget Dumitru Ciausu államtitkár, az ukránt Anton Butejko, a külügyminiszter első helyettese vezeti. Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára jan. 13-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy Románia nem enged a Molotov-Ribbentrop-paktum elítélését illetően és utalni kíván az Ukrajnában élő 400 ezer román jogaira. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998