udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Meciar, Vladimír

1993. május 4.

Máj. 4-én Teodor Melescanu külügyminiszter egynapos hivatalos látogatást tett Pozsonyban, tárgyalt szlovák kollégájával, Vladimír Meciar miniszterelnökkel és Michal Kovác elnökkel. A két külügyminiszter parafálta a szlovák-román barátsági szerződést. /Parafálták a román-szlovák alapszerződést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Meciar leszögezte, hogy Magyarországgal vannak problémáik, elsősorban Bős miatt. /Meciar és Melescanu Magyarországról. = Népszabadság, máj. 5./

1993. június 24.

Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök Vacaroiu kormányfő meghívására kétnapos látogatásra jún. 24-én Romániába érkezik. /Meciar: Nincs szükség etnikai sorompókra. = Magyar Hírlap, jún. 24./

1993. december 18.

Antall József miniszterelnök temetése. Brassóban dec. 18-án a római katolikus templomban ünnepélyes rekviem lesz, részt vesz Brassó valamennyi felekezetének lelkésze. /Ünnepélyes rekviem. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ Gyergyószentmiklóson dec. 19-én ökumenikus szentmisét mutatnak be a kormányfő lelki üdvéért. /Gyászmise a miniszterelnökért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./ Antall József elhunyt miniszterelnököt temetésén, dec. 18-án a világ magyarsága nevében Sütő András búcsúztatta, a temetőben pedig Tőkés László püspök. A budapesti gyászszertartáson az RMDSZ-t Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba alelnök képviselték. /Eltemették Antall Józsefet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./ Fekete Attila búcsúztatta a határokon kívül rekedt magyarok védelmének felvállalóját. /Fekete Attila: Államférfitól búcsúzunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 18-19./ Antall József temetése napján Marosvásárhelyen az RMDSZ székházára és a megye többi RMDSZ-székházára is gyászlobogót tűznek ki. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./ Gyászolt a magyar nép: "lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökét" siratta - tudósított az Erdélyi Napló Antall József temetéséről. Dec. 16-án déltől másnap hajnalig kétszázezren rótták le kegyeletüket a kormányfő ravatalánál. Hosszú sorokban várakoztak a hidegben, a szemerkélő esőben a Parlament előtt. Fejet hajtott a miniszterelnök koporsója előtt többek között Helmuth Kohl német szövetségi kancellár, Albert Gore, az Egyesült Államok alelnöke, Frantz Vranitzky osztrák kancellár, Lech Walesa lengyel elnök, Václav Klaus cseh miniszterelnök, Michal Kovác és Vladimír Meciar szlovák állam- illetve kormányfő, Catherine Lalumiére, az ET főtitkára, Romániát Dan Mircea Popescu miniszter képviselte, az RMDSZ nevében Markó Béla és Tőkés László jelent meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./

1993. december 22.

Antall József miniszterelnök temetésén olyan kimagasló személyiségek vettek részt, mint Lech Walesa lengyel, Leonyid Kravsuk ukrán, Michal Kovac szlovák elnök, Al Gore amerikai alelnök, Carl Bildt svéd, Vaclav Klaus cseh, Vladimír Meciar szlovák, Franz Wranitzky osztrák, Janez Drmovsek szlovén kormányfő. Helmut Kohl német kancellár, aki nem tudott részt venni a temetésen, azt megelőzően rótta le kegyeletét Antall József ravatalánál. Románia szerény színvonalú részvétele - Dan Mircea Popescu államminiszter, munkaügyi és népjóléti miniszter jelenléte - feltűnő volt. Ezzel a román hatalom újból megmutatta politikája demagóg helyzetét. Szép szavakban náluk nincs hiány, annál nagyobb a tettekben. A parlamentben a Liberális Párt nevében Ioa Ghise képviselő interpellált ez ügyben: a román miniszterelnök távolmaradása a temetésről politikai balfogás volt, jelentette ki. /Székely László: Politikai melléfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

1994. március 3.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök márc. 3-án egynapos villámlátogatást tett Pozsonyban, kollégája, Vladimír Meciar meghívására. A két kormányfő megbeszélést tartott a gazdasági kapcsolatokról, a kisebbségi kérdésről, a nemzetközi szervezetekben való együttműködésről. Aláírták a kereskedelem liberalizálásáról, a kölcsönös beruházások támogatásáról, a kettős adóztatásról, valamint az oktatás, kultúra területén való együttműködésről szóló dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5-6./

1995. március 2.

Horn Gyula miniszterelnök márc. 2-án telefonon beszélt Vladimír Meciar szlovák kormányfővel és Iliescu román elnökkel, az alapszerződésről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5., Magyar Hírlap, márc. 3./ Iliescu közölte Horn Gyulával, hogy minden feltétel adott az alapszerződés véglegesítéséhez. /Magyar Hírlap, márc. 4./

1995. március 3.

Balladur francia miniszterelnök, Kohl német kancellár, González spanyol miniszterelnök és Jacques Santer, az Európai Unió brüsszeli bizottsága elnöke közös levelet intézett Horn Gyulához, Nicolae Vacaroiuhoz, valamint Vladimír Meciar kormányfőhöz, amelyben üdvözlik az alapszerződések megkötésére tett erőfeszítéseket, egyben ösztönzik az érdekelteket a tárgyalások mielőbbi eredményes lezárására. A levelet márc. 3-án adták át Vacaroiu miniszterelnöknek. Vacaroiu válaszában kifejezte reményét, hogy a szerződés aláírása kiküszöböli "a radikális alapú álláspontokról kiinduló megközelítéseket és szabad teret nyit a román-magyar kapcsolatok erősítésére." /Melegedik, melegedik...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6., Népszabadság, márc. 4./

1995. március 16.

Márc. 16-án Horn Gyula miniszterelnök Kovács László külügyminiszterrel Pozsonyba utazott és Vladimír Meciar miniszterelnökkel folytatott hétórás tárgyalás után megállapodtak abban, hogy a magyar-szlovák alapszerződést márc. 20-án Párizsban aláírják. /Magyar Hírlap, márc. 17./ A szerződés szövegét csak az aláírás után hozzák nyilvánosságra.

1995. március 20.

Az Országgyűlés márc. 20-i ülésén az ellenzék élesen bírálta a márc. 19-én Párizsban Horn Gyula és Vladimír Meciar által parafált magyar-szlovák szerződést. Németh Zsolt /Fidesz/ kifogásolta, hogy a szerződés szlovák értelmezés szerint csak egyéni és nem kollektív jogokat tesz lehetővé. Németh Zsolt "kishitű, hamiskás összekacsintásként" jellemezte a szerződést, bejelentve, hogy a Fidesz nem vállal közösséget a szerződés megkötőivel. Kónya Imre /MDF/ hasonlóan bírálóan szólalt fel. Szekeres Imre /MSZP/ védelmébe vette a szerződést, Szabó Iván /MDF/ hiányolta, hogy az alapszerződés nem rendezi a hírhedt benesi dekrétumok visszavonásának kérdését. Torgyán József /kisgazda/ szégyennek és hazaárulásnak nevezte a szerződést, Eörsi Mátyás /SZDSZ, a külügyi bizottság és Pető Iván /SZDSZ/ viszont pozitívnak minősítette. Isépy Tamás /KDNP/ a garanciákat hiányolta. /Magyar Nemzet, márc. 21./

1995. május 12.

Az ottawai emberjogi világkonferencián első alkalommal történt meg, hogy a három internacionálé - a liberális, a szocialista és a konzervatív - közös véleményt alakított ki az emberi jogokról, mondta Németh Zsolt a Fidesz- Magyar Polgári Párt parlamenti frakcióvezető-helyettese, akivel Ágoston Vilmos készített interjút. Ezen a világkonferencián - Fidesz-javaslatra - az információadás kötelezettsége bekerült a záródokumentumban. "Magyarország alkotmányos kötelezettsége a határon túli magyarság érdekeinek képviselete, és ez számunkra megkerülhetetlen erkölcsi parancs." - hangsúlyozta. Ágoston Vilmos olvasói levélre hivatkozott, de a képviselő nem értett egyet a levéllel, amelyben ez állt: "nem szabad felkeltenünk a románok gyanakvását". Ez csapda,"amelybe nem szabad belemennünk, mert egyfajta zsarolás áldozata lesz - megítélésem szerint már évtizedek óta az - a határon túli magyarság. Bizonyos pontokon meghátrálunk," és a szomszédos országok magyarsága tarthatatlan pozícióba szorul vissza. Vannak meghatározott demokratikus normák, és amíg ezeket a normákat nem alkalmazzák, addig "nincs más dolgunk, mint hogy ezeket a normákat számon kérjük." A Fidesz álláspontja különbözik a kormánykoalíció véleményétől. "Amikor Vladimír Meciar nem hajlandó leülni tárgyalni a szlovákiai magyar pártokkal, akkor nekünk nincs jogunk alapszerződést kötni velük. Romániában is hasonló a helyzet: a román politika még a közeledés gesztusát sem tudta megtenni." Az alapszerződés nem rögzíti az ellenőrzés módját. /Respublika, máj. 12./

1995. július 26.

Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök kormányküldöttség élén júl. 26-án Bukarestbe érkezett. A küldöttségben a külügyi, pénzügyi, gazdasági és közlekedési tárcák vezetői vannak. Meciar kijelentette, hogy a román kormány magatartása a szlovák kisebbség irányában megfelel minden európai normának. Adrian Nastase, a képviselőház elnöke a megbeszélés után felvetette annak jelentőségét, hogy román, szlovák és szerbiai szakértők találkozzanak a kisebbségi problémák megbeszélése céljából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Nastase parlamenti küldöttséggel fog Szlovákiába látogatni. A Vacaroiu-Meciar találkozón a gazdasági kapcsolatokról tanácskoztak. /Új Magyarország, júl. 27./ Meciar szerint a kisebbségeknek az egyéni jogokat kell biztosítani, nem a kollektív jogokat. /Magyar Hírlap, júl. 27./

1995. július 27.

Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök júl. 27-én Bukarestben tárgyalt Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével, Vacaroiu miniszterelnökkel, majd fogadta Iliescu elnök. Oliviu Gherman kifejtette: "nem fogjuk eltűrni az RMDSZ politikusai által idézett semmiféle történelmi vonatkozás visszaállítását". A szlovák parlament mindeddig azért nem ratifikálta a magyar-szlovák alapszerződést, hogy megfelelő mozgásteret biztosítson Romániának a hasonló dokumentum tárgyalásánál, szögezte le Meciar. A magyar kisebbségről volt szó a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Juraj Schenk megbeszélésén. A megbeszélés után a szlovák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a két országnak hasonló problémái vannak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban. Szlovákia visszautasítja a kollektív jogokat és a területi autonómiát. Melescanu elmondta: feltérképezték azokat a területeket, ahol együtt léphetnének fel. Vacaroiu és Meciar közös sajtóértekezletén Meciar kifejtette: nem engedhetnek a kisebbségek egyes radikális irányzatai túlzott követeléseinek, a kollektív jogokra és az etnikai alapú autonómiára való hivatkozásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, júl. 28./ Meciar a sajtóértekezleten kijelentette: "Az 1201-es ajánlás 11. szakasza világosan kifejti, hogy tekintetbe lehet venni a kollektív jogokat is, ha azok összhangban vannak az illető országok jogrendjével." Vacaroiu viszont mindezt ellenezte. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./

1995. július 28.

A Rompres hírügynökség ismertette Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök és Ion Iliescu államfő közötti, jún. 27-i találkozóról az államelnökség által kiadott közleményt. A két fél szerint az Európai Unióval társult országok meggyorsíthatnák integrációjukat, elkerülve az egymással versengést. Szükség lenne "a partnerek partnerségének" megvalósítására. Az Adevarul júl. 28-i száma szerint Szlovákia "újra egy nyelven beszél Romániával a Magyarországgal kapcsolatos szerződés ügyében." Meciar elkötelezte magát amellett, hogy nem ratifikálja a Magyarországgal kötött szerződést, hogy "ne hozza nehéz helyzetbe a Bukarest és Budapest közötti tárgyalásokat." /Új Magyarország, júl. 29./

1996. augusztus 12.

Horn Gyula miniszterelnök aug. 11-én a magyar televízió A hét műsorában nyilatkozott, elmondta, hogy időről időre zavarok vannak a kapcsolatokban, ezért is kezdeményezte a találkozót Vladimír Meciar miniszterelnökkel, erre aug. 13-án kerül sor. Kifejtette, hogy a megegyezés küszöbén állunk a magyar-román alapszerződés megkötésében, ezért utazik a külügyi államtitkár Bukarestbe. Szerinte a román diplomácia legutóbbi válasza, amit az ET 1201-es ajánlása kapcsán megfogalmazott, Budapest számára elfogadható. /Magyar Nemzet, aug. 12./

1996. augusztus 12.

Horn Gyula miniszterelnök aug. 11-én a magyar televízió A hét műsorában nyilatkozott, elmondta, hogy időről időre zavarok vannak a kapcsolatokban, ezért is kezdeményezte a találkozót Vladimír Meciar miniszterelnökkel, erre aug. 13-án kerül sor. Kifejtette, hogy a megegyezés küszöbén állunk a magyar-román alapszerződés megkötésében, ezért utazik a külügyi államtitkár Bukarestbe. Szerinte a román diplomácia legutóbbi válasza, amit az ET 1201-es ajánlása kapcsán megfogalmazott, Budapest számára elfogadható. /Magyar Nemzet, aug. 12./

1996. szeptember 18.

Horn Gyula miniszterelnök a magyar-román alapszerződés megkötéséről és annak indítékairól levélben tájékoztatta dr. Franz Wranitzky osztrák kancellárt, Leonyid Danyilovics Kucsma ukrán elnököt, Franjo Tudjman horvát, Vladimír Meciar szlovák, dr. Janez Drnovsek szlovén miniszterelnököt és Radoje Kontics jugoszláv miniszterelnököt. A miniszterelnöki üzenet hangsúlyozza, hogy konkrét lépésekkel lehet a bizalmat erősíteni. Az alapszerződés megkötése a történelmi megbékélés fontos állomása. A jövő útja a kontinens teljes gazdasági egysége, amely lehetővé teszi a nemzeteknek és nemzetiségeknek, hogy megőrizzék hagyományaikat. /Népszava, szept. 18./

1997. szeptember 5.

A Radio Twist nevű szlovák adó szept. 5-én hangképekben beszámolt a Vladimir Meciar miniszterelnök vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom rendszeres havi nagygyűléséről. Meciar beszámolt arról, hogy a győri találkozón felvetette Horn Gyula magyar kormányfőnek, hogy Magyarország és Szlovákia kölcsönösen engedje el a saját állampolgársági kötelékéből a magyarországi szlovákokat és a szlovákiai magyarokat. Elmondta, hogy Horn Gyula elutasította az ajánlatot, amelybe a magyar kormányfő "belesápadt". Meciar hívei nagy tapssal fogadták ezt a bejelentést. Horn Gyula szept. 5-én az Esti krónikának nyilatkozva megerősítette Meciar kijelentéseit, miszerint felvetette egy esetleges lakosságcsere gondolatát. /Magyar Nemzet, szept. 6./ Meciar beszédében szó szerint a következőket mondta /hangfelvétel fordítása/: javasolta, hogy "a szlovák és magyar nemzetiségű személyek számára kerüljön bevezetésre a szabad mozgás Szlovákia és Magyarország között, beleértve az állampolgárság megváltoztatását. Tehát amennyiben a Magyarországon élő szlovákok Szlovákiába akarnának élni, akkor a magyar kormány kötelezze magát, hogy elbocsátja őket az állam kötelékéből, mi pedig megadjuk nekik az állampolgárságot. /Hatalmas taps/ Hasonlóképpen azt követeltem, a magyar kormány kötelezze magát, hogy azokat a magyar nemzetiségű polgárokat, akik nem óhajtanak Szlovákiában élni, befogadja a magyar állam kötelékébe /Viharos taps, "Hurrá!" felkiáltások/, miközben egyik félnek sem szabad nyomást gyakorolnia ezekre az emberekre, csakis önként távozhatnak." Mikor ezt mondta "Horn miniszterelnök úr kissé elfehéredett és kiabálni kezdett, miszerint ezek a benesi dekrétumok 1945-ből. /Nevetés/ Én nem beszélek semmiféle erőszakos eljárásról..." /Mit mondott valójában Meciar. = Népszava, szept. 11./

1997. szeptember 22.

Horn Gyula miniszterelnök felszólalásával kezdődött meg az Országgyűlés szept. 22-i ülése, aki kifejtette: a kormány mindent megtett a szomszéd országokkal való jó viszony megteremtéséért, az elmúlt években romlott a szlovákiai magyarság jogainak érvényesítési lehetősége, ami komoly feszültséget keltett Magyarország és Szlovákia viszonyában. Kijelentette, hogy a magyar kormány védi a határon túli magyarság érdekeit. A magyar kisebbség jogainak helytelen képviselete azonban komoly zavarokat okozhat. Egyes ellenzéki politikusok kijelentéseikkel veszélyeztetik a kormány törekvéseit, állapította meg. A szlovák kormány kisebbségi politikája nem felel meg az európai normáknak és azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek sem, amelyeket maga Szlovákia vállalt. A kormányfő felszólalása után a pártok frakcióvezető reagáltak az elhangzottakra. Torgyán József, az FKGP elnöke bejelentette: mivel Horn Gyula súlyos bűncselekményeket követett el a nemzet érdekei ellen", vizsgálóbizottság felállítást fogja kezdeményezni. Szerinte a jelenlegi kabinet a Kádár-Grósz kormányzat dicstelen külpolitikáját folytatja, majd - szokása szerint - felszólította a miniszterelnököt, mondjon le. Pokorni Zoltán /Fidesz/ szerint a kormány a "minden áron alapszerződést" politikájával felrúgta az a rendszerváltás utáni gyakorlatot, hogy Budapest emelt fővel kiállt a határon túli magyarok érdekiért. Demeter Ervin /MDF/ újabb magyar-magyar csúcstalálkozó összehívását javasolta. Megjegyezte: nem véletlen. hogy Vladimír Meciar szlovák kormányfő nem Antall József előtt vetette fel a lakosságcsere gondolatát, mivel Meciar is tudta, mit jelent lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének lenni. Szekeres Imre /MSZP/ és Szent-Iványi István /SZDSZ/ kiállt a kormány külpolitikája mellett. Szabó Iván /MDNP/ most is a konstruktív ellenzék szerepét vállalta: kötelességük támogatni azt a politikát, amely visszautasította a lakosságcserét. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

1997. december 15.

December 15-én Bécsben majdnem kétórás hatszemközti és küldöttségek jelenlétében tartott megbeszélést folytatott Horn Gyula miniszterelnök, Viktor Klima osztrák kancellár és Vladimír Meciar szlovák kormányfő. Külön magyar-szlovák kétoldalú találkozóra nem került sor. Horn Gyula a találkozó után a magyar sajtónak nyilatkozott arról, miben egyezett meg Meciarral, illetve hogyan ítéli meg most a magyar-szlovák viszonyt. Elmondta: megállapodott a szlovák kormányfővel abban, hogy Magyarország és Szlovákia segíti egymást a csatlakozási feltételek teljesítésében. Ezenkívül a két ország március 25-ig /a hágai nemzetközi bíróság ítéletében megfogalmazott határidőig/ meg akar állapodni egymással a bősi ügyben. Horn Gyula a harmadik konkrét célként az alapszerződés végrehajtásával kapcsolatos célok és feladatok áttekintését nevezte. Erre előreláthatólag egy magyar-szlovák külügyminiszteri találkozó keretében januárban sor kerül. /MTI/

1998. április 9.

Félreértésen alapulnak a viták, amelyek a Magyarok Világszövetségének választmányi ülése nyomán a kettős állampolgárságról folynak, nyilatkozta Csoóri Sándor. Kifejtette: a kérdésfeltevés Duray Miklósnak egy Szekszárdon tartott beszédében történt meg. Már Duray is hangsúlyozta, hogy ez nagy kockázattal jár, mert sokan elhagyhatják szülőföldjüket a magyar állampolgárság birtokosaiként. Ezekről az ügyekről beszélni kell, hangsúlyozta Csoóri Sándor. "Szó sincs arról, hogy az MVSZ választmánya a kettős állampolgárságot és a külföldön élő magyarok részvételét az itthoni szavazáson szorgalmazta volna, és én sem tettem ilyen javaslatot. A sajtóértekezleten részt vevő ifjú újságírók jószándékú, ám téves információ szolgáltatása okozta a felzúdulást, melynek során odáig jutottunk, hogy engem Vladimír Meciarhoz hasonlít a sajtó" - szögezte le Csoóri Sándor, utalva a pozsonyi Új Szó tegnapi véleményére, mely szerint Csoóri javaslata megegyezik Meciar kormányfő lakosságcsere ötletével. /Csoóri: Félreértettek. = Magyar Hírlap, ápr. 9./

2000. április 26.

Virgil Magureanu 1998-ban, tehát a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ éléről való távozása után felajánlotta Rudolf Ziak szlovák titkosszolgálati főnöknek, hogy Vladimir Meciar volt szlovák nacionalista államfőnek a saját titkosított kommunikációs csatornáin kapcsolatot teremt Moszkvával. Az Evenimentul Zilei erre vonatkozó kérdéseire válaszolva Magureanu mindent tagadott. /Magureanu, Meciar és Moszkva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

2001. július 11.

A státustörvény ellenségei, az úgynevezett "magyar igazolvány"-t tartják a törvény talán legelfogadhatatlanabb pontjának, maga Adrian Nastase miniszterelnök is hevesen kikelt ellene. Valójában nem magyar találmányról van szó. Négy évvel ezelőtt, Vladimir Meciar akkori szlovák miniszterelnök vezette be az ország határain kívül élő, idegen állampolgár szlovákok részére. Nos, a szlovák igazolvánnyal Szlovákia területén majdnem teljeskörű állampolgári jogokat élvezhet az igazolvány tulajdonosa, korlátlan ideig tartózkodhat ott, vállalhat munkát, részesülhet betegellátásban és bármilyen szlovák állampolgárnak járó kedvezményben. A "magyar igazolvány" lényegesen kevesebb kedvezménnyel jár - mégis sokak szemét szúrja. Fodor Sándor szerint az igazolványt Magyarországon is kiállíthatnák, a rendőrségen. /Fodor Sándor: Morfondírozás - a magyar igazolványról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2002. március 22.

Vladimír Meciar azt állította, hogy a státustörvény megalkotását annak idején ő javasolta Horn Gyulának. A háromszoros szlovák exkormányfő, az ősszel esedékes választások legesélyesebb pártvezetője, az ellenzékben politizáló Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt (HZDS LS) elnöke, a Pozsonyban megjelenő Vasárnap című magyar családi magazinnak nyilatkozva állította azt, hogy "ami a külföldi kisebbségekre vonatkozó törvényt illeti, érdekes, hogy ezt én javasoltam Horn úrnak győri tárgyalásainkon. Amikor közöltem vele, hogy jó lenne, ha törvényben szavatolnák a külhoni magyarok jogait Magyarországon, Horn nyilvánosan megvádolt, hogy a magyar nemzetiségű szlovákiai polgárok átköltöztetését akarom. De az Istenért, nem erről volt szó, hanem az általam javasolt törvényről, amelyet most Orbán Viktor megvalósított". A lap megkérdezte: csak nem azt akarja mondani, hogy a státustörvény az ön ötlete volt? "Nem az enyém, hanem más országoké, amelyek hasonló törvényeket fogadtak el" — így Meciar, aki elmondta: akkoriban Szlovákiában ők is hasonló jogszabállyal rendezték a határon túli szlovákok hazai jogállását", és én azon voltam, hogy a magyarok is hasonló jogi normát hozzanak létre, miközben a magyarországi szocialisták ezt keményen ellenezték." Vladimír Meciar kifejtése szerint "az Orbán-féle törvény akkor lenne jó, ha nem avatkozna be a szlovákiai jogrendbe, és ha nem teremtene egyenlőtlenséget aszerint, hogy a szülők milyen iskolába adják a gyereküket". "A törvény többi rendelkezése pedig hadd érvényesüljön, sőt, adjanak még több jogot a törvény kedvezményezetteinek" — vélekedett Vladimír Meciar, aki a beszélgetésben azt is kijelentette: mozgalma és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) közti együttműködést a választások után elképzelhetőnek tartja, mert szerinte Szlovákiában két stabil és szavahihető párt van. Mint mondta: az egyik a HZDS, a másik az MKP. /Meciar javasolta a státustörvényt Horn Gyulának? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2002. szeptember 14.

A határon túliak magyar nyelvű televízióiról állított össze körképet az MTI-Press. A román televízió 1968-ban jelentkezett első alkalommal magyar nyelvű műsorral, kezdetben hétfőnként négyórányi magyar műsort adott, román nyelvű feliratozással. A táncház mozgalom a magyar adásnak köszönhetően kezdődött, de jelentősek voltak a tudományos és a kulturális rovatok is. 1985-ben már egy teljesen "kilúgozott" műsorú magyar adást szüntettek meg, takarékossági okokra hivatkozva. A magyar nyelvű televíziózás 1990-ben indult újra, törvényi szabályozás nélkül. Az 1995-ben elfogadott törvény kimondta: a közszolgálati televízió a Romániában élő nemzeti kisebbségek nyelvén is ad műsort. Az RTV Bukarestben működő magyar nyelvű szerkesztőségének összesen heti három és félórányi műsorideje van a közszolgálati televízió egyes és kettes csatornáján a kora reggeli, illetve a kora délutáni órákban. Kolozsváron és Temesváron a közszolgálati tévé helyi stúdiói is készítenek magyar nyelvű regionális, illetve országos szórású műsort. A romániai magyar televízió funkcióját a magyarországi adók vették át. Magyarországi alapítványi támogatás nélkül a román televízió magyar szerkesztősége nem tudna technikával a rendelkezésére álló műsoridő kitöltését. A romániai magyar magán tévéstúdióknak, rendesen működni. Az idén júliusban módosított audiovizuális törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 20 százaléka valamelyik nemzetiségből kerül ki, a helyi kábelszolgáltatónak legalább egy, az adott nemzetiség anyanyelvén adó tévécsatornát is csomagjába kell illeszteni. Miután a Duna TV és az M2 átvételéért nem kell jogdíjat fizetni, ezek műsorát olyan nagyvárosokban is - például Bukarestben, Galacon, Bákóban, vagy Craiován - adják a helyi kábelszolgáltatók, ahol viszonylag kicsi, vagy elenyésző a magyar nemzetiségűek aránya a lakosságban. Jellemző, hogy interneten a bukaresti magyar tévészerkesztőségről nincs információt a román közszolgálati televízió honlapján. Azok csak a Magyar Televízió honlapján találhatók. Ukrajna (Kárpátalja). A kárpátaljai magyarság számára 1966 óta tévéadásokat készítő Ungvári Rádió és Televízió évek óta heti másfél órában sugároz magyar nyelvű műsorokat. Az 1976-ban létrehozott önálló magyar szerkesztőség jelenleg kilenc munkatárssal működik. A heti két alkalommal - hétfőn és csütörtökön - jelentkező adás rendszerint kárpátaljai tudósításokból áll, a helyi magyarság életét bemutató magazinműsorral folytatódik és magyar vonatkozású kulturális események bemutatásával zárul. 1997-ben az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek és a magyar diplomácia erőteljes fellépésének köszönhetően a Kárpátaljai Állami Rádió- és Televízió Társaság elállt attól a szándékától, hogy - pénzhiányra hivatkozva - megszüntesse a magyar szerkesztőséget és műsorait. Az ungvári magyar médiaműhely igen nehéz anyagi és műszaki feltételek között készíti produkcióit. Horvátországban csak 2002. márc. 15-ével indult egy minden második pénteken jelentkező, a következő hét szerdáján megismételt, horvátra feliratozott félórás műsor. A magyar tévéműsorok kérdése évről-évre szerepel a két ország kormányközi kisebbségvédelmi Vegyes Bizottságának törvény erejű jegyzőkönyveiben, és a nemzetgyűlésben is rendszeresen számon kéri a horvátországi magyarság parlamenti képviselője. Mégis, csak 2002 nyarán írták ki az első pályázatot egy magyarul tudó munkatárs felvételére. Szerbiában 35 évvel ezelőtt közvetítették az első magyar nyelvű tévéműsort, akkoriban még a belgrádi televízió csatornáján. A Vajdaságban az egész tartományt lefedő magyar nyelvű tévéadást csak az újvidéki tévé sugároz immár évtizedek óta. Az önálló újvidéki televíziót 1979-ben alapították, azóta megszakítás nélkül sugároz - hét nyelven, egyenrangúan - nemzetiségi műsorokat, közöttük magyar nyelvű adásokat is. Az újvidéki televízió két csatornája közül az egyiken hét nemzetiség nyelvén - szerbül is - tájékoztatási műsorok kerülnek adásba. A műsorszórási törvény alapján jövő februártól minden szerb nyelvű adást egy csatornán fognak sugározni, míg a másikon csak nemzetiségi műsorok lesznek. A szabadkai televízióban is működik magyar nyelvű szerkesztőség, bár műsorkészítési kapacitása összehasonlíthatatlanul kisebb, mint az újvidékieké. Itt naponta háromszor sugároznak híreket. Az esti híradó kizárólag szabadkai események ismertetésére korlátozódik. A szlovákiai magyarok 1983 októberének utolsó napján hallhattak először magyar szót a szlovák közszolgálati televízióban. Időközben az adások a nemzetiségi politika hullámzásaival párhuzamosan szüneteltek is, vagy csak minimális műsoridőt kaptak. A rendszerváltás után számos dél- szlovákiai településen létrejöttek a városi televíziók, de országos szórású magyar nyelvű adásokkal egyedül a szlovák közszolgálati tévé (STV) szolgál. Önálló magyar nyelvű főszerkesztősége hétköznaponként, az esti főműsoridőben öt perces híradóval jelentkezik, hétfőn Mozaik, kedden Régió, szerdán pedig Fórum-tükör és havonta egyszer Tükör címmel esti magazinműsorokat ad. A nyaralóidőben nem szolgálnak a napi hírműsorral. Korábban, Vladimír Meciar háromszori kormányzása idején heti egyszeri félórára korlátozták a magyar nyelvű szerkesztőség lehetőségeit. Szlovákia többi, magyarok lakta városa közül Füleken, Dunaszerdahelyen, Révkomáromban, Nagymegyeren működnek városi televíziók, de két Duna- menti nagyközség, Izsa és Bátorkeszi is saját "falutévével" büszkélkedik. Az adások valamilyen formában - általában a szlovák feliratozást választva - kétnyelvűek. Kivételt képez a kiugróan jó révkomáromi városi televízió, amelynek műsorait magyar és szlovák nyelven készítik, majd egymást követően kerülnek adásba. Ausztriában a közszolgálati rádió és televízió burgenlandi tartományi tévészerkesztősége kéthavonta 25 perces horvát-magyar híradót sugároz. A magyar nyelvű televíziózás viszonylag szűk kereteinek oka, hogy a tartományban a tavalyi népszámláláson a lakosság alig 1,8 százaléka, vagyis kevesebb mint ötezer ember állította, hogy többnyire magyar nyelven érintkezik környezetével. A másik ok kézenfekvő: a határ menti tartományban fogni lehet a magyar adókat. /Magyar nyelvű televíziózás a határon túli magyaroknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2005. január 17.

A Szlovák Köztársaság belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak nevezte Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök autonómia-felvetéseit a Vladimír Meciar vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) országos vezetősége. Lubos Lackovic, a párt egyik alelnöke ugyancsak megengedhetetlennek nevezte, hogy Szlovákia vezető közéleti méltóságai mindmáig nem reagáltak a magyar miniszterelnök határon túli magyarok autonómiatörekvéseit támogató megnyilatkozására. Meciar a héten egyszer már beszélt a kérdésről, amikor azt mondta: személyesen szólította fel Mikulás Dzurinda miniszterelnököt, nehogy az autonómia témájáról tárgyalásokba bocsátkozzon Magyarországgal. Meciar, a háromszoros exkormányfő a jelek szerint egyre jobban szót ért a jelenlegi kormányfővel. Dzurinda elemzők szerint a következő választások után nem szívesen kormányozna együtt harmadszor is a Magyar Koalíció Pártjával (MKP), amelynek képviselőit már most, a regionális választásokat megelőzően igyekeznek kiszorítani a majdani megyei közgyűlésekből. Ennek érdekében homogén szlovák pártkoalíciók kialakításán fáradoznak. Meciar pártja már kinyilvánította: a 2006-os országos képviselőválasztások után kész együtt kormányozni Dzurindával, de csakis akkor, ha a majdani kormánykoalícióban a magyarok nem lesznek jelen. /Meciar elutasítja a magyar autonómiát. Gyurcsány elszólását a szlovák belpolitikába való beavatkozásnak minősítik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2006. június 16.

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke tizenhat éve akadálytalanul uszít a magyarok ellen. Fellépéseinek eddig semmilyen jogi következménye nem volt, és okkal lehet attól tartani, hogy nem is lesz, különösképpen akkor nem, ha Slota pártja a választások után ismét parlamenti párt lesz.  A ,,korcs lovaikon betolakodó, rút képű és görbe lábú magyarokat” szidalmazó, a már Budapest lerombolására is buzdító zsolnai polgármester, aki úgy tudja, hogy II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Kun Béla és sokan mások a szlovákok népirtói voltak, s aki szerint a honfoglaló magyarok karddal forgatták ki a szlovák anyák hasából magzataikat. Slota uszításait a szlovák politikai pártok szó nélkül hagyják. Az MKP nyolc éve, a Slotával együtt kormányzó Vladimír Meciar bukása óta két egymást követő választási cikluson át volt a mai napig a szlovák kormánykoalíció tagja, végül annak második legerősebb pártja, de Slota ellenében még egyetlen szlovák koalíciós partnere sem védte meg. Még csak egy gesztussal sem. Következetesen Ivan Kusy politológus veszi védelmébe a magyarokat, és szembefordul a Slota-féle nyílt gyűlölködéssel. Legutóbbi írásában kiemelte, hogy a magyarellenes hisztériát gerjesztő Slota ezt azért teheti, mert a szlovák többségű közeg eltűri a szélsőséges, soviniszta kirohanásokat. Az utóbbi napokban a legnagyobb támogatottságot élvező Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) nevű baloldali ellenzéki erő vezetője, Robert Fico tárgyalóasztalhoz ült Slotával.   /(mol): Meddig uszíthat még Ján Slota? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

2006. június 19.

Szlovákiában a június 17-én tartott parlamenti választásokon hat párt került be a törvényhozásba. A szavazatok 29,34 százalékát megszerző Fico ellenzéki pártja, az Irány – Szociáldemokrácia 50 mandátumhoz jut. A Mikulás Dzurinda miniszterelnök nevével fémjelzett Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt 18,35 százalékos eredményével 31, a Magyar Koalíció Pártja /MKP/ 11,68 százalékkal 20 mandátumhoz jut. A magát 11,73 százalékkal – döntően magyarellenes programjával – ismét parlamenti párttá felküzdő szélsőséges Szlovák Nemzeti Pártnak szintén 20 mandátuma lesz. A Vladimír Meciar-féle ellenzéki Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) mindössze 8,79 százalékos eredménye csupán 15 mandátumot hozott. 14 mandátumot szerzett a választáson a 8,31 százalékot elért szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom, amely az év elején kikényszerítette az előre hozott választásokat. A szlovákiai magyarok rendkívül aktív részvételének és a magyarokra szavazó szlovákok szélesedő táborának köszönhetően az MKP eddigi legjobb választási eredményét érte el. A 11,68 százalékos eredményt Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke „történelmi eredményként” értékelte. /Isán István Csongor: Történelmi siker és nehéz tárgyalások. Kiváló eredményt ért el az MKP a szlovák parlamenti választásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2006. június 30.

A szociáldemokrata Smer, a Ján Slota által megjelenített szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Vladimír Meciar vezette LS-HZDS szövetségével a lehető legrosszabb kormánykoalíció jön létre Szlovákiában – mondta Bugár Béla. A nyolc év kormányzati szerep után most ellenzékbe vonuló Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a Smer élén álló Robert Fico június 28-i – Fico, Slota és Meciar szövetségét alkotó kormánykoalíciót előrevetítő – bejelentésére reagálva azt mondta: az MKP mindent megtett annak érdekében, hogy az SNS ne legyen a kormány tagja. „Attól okkal tarthatunk, hogy a nemzeti kisebbségeket, elsődlegesen a félmilliónál népesebb szlovákiai magyar közösséget érintően belpolitikai és külpolitikai téren egyként feszültségeket okoz majd, hogy a szlovák kormányban két olyan párt lesz jelen, amelyek közös kormányzása alatt a kisebbségeket rendkívül nyomasztó intézkedéseket foganatosítottak” – emlékeztetett Bugár az egykori Meciar-Slota-koalíció országlására. /Ellenzékbe kényszerült az MKP. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2006. július 1.

Ivan Gasparovic államfő biztosította Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét, hogy az új szlovák kormány várható intézkedései nyomán nem fordul rosszabbra a szlovákiai kisebbségek jogállása. Az új szlovák kormányból kimaradó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetője, a leköszönő szlovák parlament elnöke kifejezte nyugtalanságát az államfő előtt, mert Robert Fico rövidesen felálló kormányában az ismét parlamenti és kormányzati szerephez jutott Ján Slota vezette nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kapja az oktatási minisztériumot. A tárca élén 1994 és 1998 között hasonlóképpen az (akkor Vladimír Meciar kormányához tartozó) SNS embere, Eva Slavkovská állt, s – Bugár szavai szerint – „amit a nemzetiségi iskolákban tönkre lehetett tenni, azt ő tönkre is tette”. /Bugár a magyar oktatás jövője miatt aggódik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2006. július 3.

Szlovákiában a nacionalista erők kerültek lépéselőnybe. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke elmondta, a jelenlegi kormánypártokkal és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal azért fulladtak kudarcba az MKP tárgyalásai, mert a Kereszténydemokrata Mozgalom nem akart együttműködni. A Smer pedig inkább a Szlovák Nemzeti Pártot vette be a koalícióba. Robert Fico pártjában, a Smerben is a nacionalista vonal győzött. A Smer, a Ján Slota által megjelenített szélsőséges erők, és a Vladimír Meciar vezette szövetség megegyezésével a lehető legrosszabb kormánykoalíció jön létre Szlovákiában. Bugár kifejtette, arra készülnek, hogy lesznek magyarellenes megnyilvánulások. A Szlovák Nemzeti Párt kapta meg az oktatási tárcát. /Isán István Csongor: Bugár Béla: magyarellenesség várható. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./


lapozás: 1-30 | 31-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998