udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 43 találat lapozás: 1-30 | 31-43
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Putyin, Vlagyimir Vlagyimirovics

1991. május 11.

Még mindig támadja a román sajtó az egri tanácskozást és Tőkés Lászlót, például: Ion Pavelescu: Prea mult fanatism si prea putina luciditate /Romania Libera, máj. 11./

1999. november 19.

Radu Vasile miniszterelnök orosz meghívásnak eleget téve november 25-26-án kétnapos munkalátogatást tesz Oroszországban. Radu Vasile moszkvai látogatása során találkozik és megbeszéléseket folytat Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel, Jegor Sztrojevvel, a Szövetségi Tanács elnökével és Gennagyij Szeleznyovval, az állami duma elnökével. /Putyin-Vasile találkozó lesz Moszkvában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

1999. november 27.

Radu Vasile román miniszterelnök moszkvai látogatása inkább gazdasági témájú volt. Az alapszerződés ügye csak érintőlegesen merült fel a Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélések során. Vasile kijelentette, hogy elkezdik az Oroszországgal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény kidolgozását. Nem is lesz könnyű most ilyen szerződést összehozni, mert Románia már belépett a CEFTA-ba. Vasile többször is hangoztatta szorosabb együttműködési elkötelezettségeit Moszkvával. /Tovább barátkozunk Moszkvával? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 27./

1999. december 28.

Victor Babiuc védelmi miniszter dec. 27-én kétnapos munkalátogatásra Moszkvába utazott. Babiuc megbeszéléseket folytat majd Igor Szergejev orosz védelmi miniszterrel és fogadja Vlagyimir Putyin miniszterelnök is. A moszkvai megbeszéléseken szó lesz a délkelet- és közép-európai államok közötti katonai együttműködésről is. /A védelmi miniszter munkalátogatása Moszkvában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

2000. október 9.

Kilenc éve annak, hogy a Szovjetunió megszűnését követően Moldova Köztársaság függetlenségét kikiáltották. A Prut és a Dnyeszter között elterülő országnak azonban mindmáig nem sikerült kiterjesztenie szuverenitását a Dnyeszter bal partján fekvő területre, amelyet túlnyomóan oroszok és ukránok laknak. A senki által el nem ismert, ám mégis évtizede létező európai államot, a Transzdnyeszteri Moldovai Köztársaságot ma is az "ott felejtett 14. szovjet hadsereg" védelmezi. Nem oldotta meg a transzdnyeszteri kérdést a néhány évvel ezelőtti háború sem, amelynek során mintegy hatszáz ember vesztette életét. Az utóbbi hónapokban olyan hírek kaptak szárnyra, hogy orosz nyomásra Moldova Köztársaság két egyenlő rangú állam föderációjává alakul át. Dumitru Braghis miniszterelnökkel Tibori Szabó Zoltán készített interjút. A kormányfő cáfolta az ország föderalizálásáról szóló híreszteléseket, és leszögezte: országa egységes állam marad, a Dnyeszteren túliaknak pedig széles autonómiát biztosítanak. Braghis kifejtette, hogy az elmúlt években országa lényeges átalakuláson ment keresztül. Elfogadták az új, független Moldova Köztársaság alkotmányát. A bruttó nemzeti össztermék hatvan százalékát már a magánszektor állítja elő. Idén befejezik a föld tömegprivatizációját. 1991 óta a közvetlen külföldi befektetés 550 millió dollárra emelkedett. Júniusban Vlagyimir Putyin elnök Kisinyovba látogatott. Kidolgozták Transznyisztria statútumát, mind Ukrajna, mind pedig Oroszország különbizottságokat hozott létre a transznyisztriai helyzet rendezésére. Putyin megismételte, hogy Oroszország elismeri Moldova Köztársaság területi integritását, függetlenségét és oszthatatlanságát. Transznyisztriának széles autonómiát biztosítanak. Tibori megkérdezte: Románia idéntől alanyi jogon román állampolgárságot ad a moldovai románajkú állampolgároknak. Hogyan látja ezt a moldáviai kormány? A kormányfő megjegyezte: aláírták a moldovai-román alapszerződést. Románia néhány hónapja útlevelet követel a határon a moldovai állampolgároktól. A román állampolgárságot illetően: a moldáviai törvények csakis abban az esetben teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, ha a szóban forgó országgal erre vonatkozó kormányközi egyezmény létezik. Romániával egy ilyen kormányközi megállapodás kidolgozása folyamatban van. A kormányfő elismerte, hogy több hónapos a késedelem, főképp a falusiak esetében a nyugdíjak kifizetésében, s az emberek nehéz körülmények között élnek. /Tibori Szabó Zoltán: Moldova egységes állam marad. Interjú Dumitru Braghissal, Moldova Köztársaság miniszterelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2001. március 13.

Moldáviában a nemrég megtartott parlamenti választásokon a Vladimir Voronyin vezette kommunista párt győzött. A kétharmadosnál magasabb parlamenti képviselet megszerzésével ők diktálnak. A moldáviaiak megelégelték a mérhetetlen nyomort - az átlagbér havi 32, a nyugdíj 7 dollárnyi -, s többek között emiatt is a kommunistákra szavazott a nyugdíjasok tömege, a házi termelésre beálló gazdálkodók, no meg a lakosság 35 százalékát (!) kitevő szláv népcsoportok s a türk eredetű gagauzok is. Kisinyov (Chisinau) legerősebb gazdasági partnere eddig is az Orosz Föderáció volt, Románia az oroszok után következik, mindössze 6,2 százalékos exporttal. Moldávia elsősorban bort és melaszt küld dömpingáron Romániába cserében villamos energiáért, élelmiszerért és fogyasztási cikkekért. Ismeretes az is, hogy erdélyi és bukaresti középiskolákban, egyetemeken ezrével tanulnak havi 800 000 lejes juttatással moldáviai fiatalok, amiből nem is egy az otthon nyomorgó családnak hazaküldi a megtakarított pénzt. Ez a nemes gesztus valóban figyelemre méltó, más nemzetek más országban élő közösségei számára is példamutató. A választás győztesei már a választások előtt leviziteltek Vlagyimir Putyinnál, II. Alexij orosz pátriárka is fogadta őket. /Sylvester Lajos: A moldáviai visszarendeződés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2001. április 18.

Moldova már most készen áll arra, hogy megfigyelői minőségben részt vegyen az orosz-fehérorosz államszövetség integrációs folyamatában - jelentette ki Vlagyimir Voronyin moldovai elnök. Az előző napon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott megbeszélést. Voronyin - hangoztatva, hogy Moldova semleges állam - leszögezte, hogy országának nem áll szándékában csatlakozni a NATO-hoz. Az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségét viszont nem zárta ki, de hozzátette, hogy ezt a lépést "jobb lenne Oroszországgal és Fehéroroszországgal együtt megtenni". - Moldovát jelenleg Európa egyik legszegényebb országaként tartják nyilván. /Moldova kész integrálódni az orosz-fehérorosz államszövetségbe. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

2002. március 13.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke újabb kijelentést tett. Szerinte ,,alkut kellene kötni Putyin orosz elnökkel, üzletet kínálni Moszkvának". Románia kijelenthetné, hogy ,,lemond a NATO-ról, ha cserébe megkapja Besszarábiát…" Vadim szerint ,,ezzel a nemzeti szempontból zseniális alkuval az amúgy is egyre szegényebb Románia megspórolhatna hétmilliárd dollárt — durván számítva ennyibe kerülnének a NATO-csatlakozás költségei! —, s megkaphatná az elszakított országrészt is, amelyről egyetlen jó román sem mondhat le soha. Romániában — dörögte Vadim — ,,már-már hisztériába csapott át a NATO-csatlakozás rögeszméje, miközben teljesen világos, hogy az észak-atlanti szövetség öt éven belül szét fog hullni". - A hét végén jelent meg a Le Monde-ban egy dörgedelmes cikk, amelynek szerzője azt fejtegeti, hogy ,,Romániának immár szembe kellene néznie múltjával és e múlt sötét árnyaival". A lap szerint ,,a mai román jobboldal által szentként tisztelt Antonescu fasiszta diktátor korszakával is illő lenne szembenézni". Nem is olyan régen — emlékeztet a Le Monde — Adrian Nastase, a NATO és az Európai Unió felé törekvő kormányfő a nemzetközi közvéleményt azzal nyugtatgatta, hogy betiltanak minden háborús bűnöst idéző jelképet. Ennek ellenére az országban jelenleg nyolc Antonescu-szobor található a köztereken, s a fasiszta kondukátorról számtalan utcát neveztek el Romániában. /Bogdán László: Nagyromán ábrándok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2002. március 17.

A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői nem fogják az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében támogatni a Nagy-Románia Pártnak (PRM) azt a kérését, hogy Besszarábiát csatolják vissza Romániához - jelentette ki Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke. A PRM elnöke, Corneliu Vadim Tudor szenátor márc. 15-én Kolozsváron bejelentette, hogy az ET parlamenti közgyűlésének áprilisi ülésszakán ő és párttársa, a Moldovai Köztársaságból áttelepült Ilie Ilascu szenátor kérni fogja, hogy nemzetközi döntőbíróság juttassa vissza Romániának Besszarábiát. román parlamenti pártok a közelmúltban már elhatárolódtak Corneliu Vadim Tudor szenátor azon javaslatától, hogy Románia ajánljon üzletet Oroszországnak: lemond a NATO-tagságról, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök ennek fejében garantálja Besszarábia Romániához kerülését. /A kormánypárt nem támogatja Besszarábia visszacsatolását. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./

2002. június 25.

Ki gondolta volna, hogy a "demokratikus baloldal" egyszer 56-os pufajkás karhatalmistára, másszor meg KGB-ügynökre bízza a szabadon választott felelős kormány vezetését? Most nagy garral folyik a szerecsenmosdatás, a sárdobálás, a mellébeszélés. Acsarkodik a kormányoldal, hogy így az ellenzék megy úgy az ellenzék. Medgyessy Pétert ráadásul virtigli hazafiként mutatkozott, mert ő főállásban hárította el a pénzügyminisztériumot ostromló idegen kémeket 1977 és 1982 között, a szovjet megszállás és KGB-uralom teljében. Medgyessy ma nyugatbarát miniszterelnökként parolázna azokkal, akiket annak idején "elhárított". Kommunista titkosszolgálati múltjának kitudódása – amely állítólag a saját pártját is meglepte – "a nemzetközi világban semmifajta megrökönyödést nem keltett", próbálta elhitetni a Sevillából hazatérő Medgyessy a hiszékenyekkel. Mi meg csak legyintünk: Medgyessy, Kovács, Iliescu, Nastase, Putyin – együtt a régi gárda, írta Dénes László. /D. L. [Dénes László]: Ügynökök, vörösök, szocik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 25./

2002. július 27.

Románia két világháború közötti, 800 ezres zsidó közösségének több mint a fele vált a holokauszt áldozatává. Ezek közül több mint 150 ezret a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből, mintegy 270 ezren pedig óromániai, főképp moldvai és bukovinai pogromokban, illetve a román hadsereg felügyelete alatt álló besszarábiai és dnyeszterentúli haláltáborokban pusztultak el. A túlélőket Bukarest a kommunista érában jelentős devizaösszegekért adta el Izraelnek. Ma Romániában körülbelül tízezer zsidó nemzetiségű személy él, s ezek zöme idős ember. A román zsidóság holokausztjáról néhány történészen kívül az országban jóformán senki nem beszélt. Ennek fő oka a hagyományos román történelmi misztifikáció. Az Egyesült Államokban tett látogatásaik során, mind Mircea Geoana külügyminiszter, mind pedig Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államelnök számára amerikai tárgyalópartnereik egyértelművé tették, hogy Románia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg az országban Ion Antonescu marsallnak szobrokat állítanak, a meglévőket el nem távolítják, a fasiszta diktátor kultuszának, illetve a legionárius és újfasiszta mozgalmak újbóli térnyerésének gátat nem állítanak. Egyértelművé tették a román vezetés számára azt is, hogy el kell ismernie: a negyvenes években Romániában zsidóüldözés folyt, amely több százezer áldozatot követelt. Adrian Nastase még Washingtonban megígérte: a felvetett kérdéseket Románia a legrövidebb időn belül orvosolja. Nastase azután beszédében felsorolta a román hatóságok aktív részvételével 1941-ben lezajlott bukaresti, jászvásári, besszarábiai és bukovinai pogromokat, amelyeknek mintegy tizenötezer zsidó esett áldozatául, emlékeztetett a későbbi gettósításokra és a Dnyeszteren túlra történő tömeges deportálásokra. - A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni - szögezte le a miniszterelnök. Radu Ioanid történész, a washingtoni Holokauszt Múzeum Romániából elszármazott igazgatója kifejtette: Antonescu nem felelős az észak-erdélyi zsidóság Auschwitzba történt deportálásáért, azért a korabeli magyar és német megszálló hatóságokat terheli a felelősség. Ám a marsall és kormánya legkevesebb 250 ezer zsidó kiirtásáért felelős, akik között nem csupán román, de besszarábiai, bukovinai és dnyeszterentúli ukrán zsidók is voltak. Ezekhez pedig hozzáadódik a Regátban rendezett pogromok során elpusztított mintegy 15-20 ezer zsidó áldozat. A Nastase-kormány március 20-án sürgősségi kormányrendelettel rendezte a romániai zsidóság közösségi vagyonának tulajdonjogát. A jogszabály valamennyi templom, imaház, temető, rituális fürdő és vágóhíd egyetlen tulajdonosává a romániai zsidó hitközségeket tette. A másik sürgősségi kormányrendeletben megtiltották, hogy a háborús bűnösöknek Romániában szobrot emeljenek, róluk utcákat, tereket, parkokat vagy pedig szervezeteket nevezzenek el. Az utóbbi rendelkezés megszegőit hat hónaptól öt évig terjedő fegyházra ítélhetik. Az idegengyűlölő, antiszemita és újfasiszta szervezetek azonnal tiltakoztak. Elsőként a két világháború között létrehozott Romániai Legionárius Mozgalom, amely 1990 után újra aktivizálódott. Serban Suru, a mozgalom elnöke szerint a kormányrendelet sérti Románia alkotmányát, az emberi jogokat, a rendőrállam visszaállítását jelenti. Corneliu Vadim Tudor nyíltan antiszemita Nagy-Románia Pártja (NRP) is tiltakozott. Tudor közölte: Romániának nincs szüksége a NATO-ra. - Fel kell ajánlanunk Putyinnak, hogy cserében Besszarábiáért, Románia végképp lemond a NATO-csatlakozásról - mondta Tudor. A felháborodás miatt Nastasénak engedett. Leszögezte, hogy "a holokauszttal kapcsolatos viták nem vezethetnek a román nép bűnbakká történő kikiáltásához, csakis a korabeli kormány viseli mindenért a felelősséget". A miniszterelnök hozzátette: az ország érdekeinek megfelelően hoztak olyan intézkedéseket, amelyek "mindenütt elfogadott értékekhez igazodnak". Theodorescu miniszter is retirált: Ion Antonescu a történelem tragikus hőse volt, aki háborús bűnöket követett el, s megfizetett értük - mondta Kolozsváron. A miniszter azt is kijelentette, hogy "Romániában nincs antiszemitizmus, csupán néhány antiszemita létezik". A holokauszttagadók sorába Mircea Ionescu-Quintus és Norica Nicolai liberális szenátorok is beálltak. Quintus "a Moldvában évtizedekkel ezelőtt történteket" a valósággal ellentétben álló kitalációknak minősítette. Ion Iliescu államfő a NATO-tagjelölt országok március 25-26-i bukaresti tanácskozásával párhuzamosan a jelölt államokban működő zsidó szervezetek is találkoztak. Hozzájuk intézett üzenetében Iliescu leszögezte: "Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden személyére irányuló kultusz, indoklástól függetlenül, a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Ion Antonescunak minimum nyolc szobrot állítottak a Regátban: Bukarestben (a Munka téren), Jilaván (a börtön előtti téren), illetve Slobozia, Calarasi, Piatra Neamt (Karácsonykő), Tirgoviste, Bacau (Bákó) és Iasi (Jászvásár) vidéki városokban. A kilencediket Erdélyben emelték, Nagysármáson, s azt népes ortodox papküldöttség jelenlétében maga Andrei gyulafehérvári ortodox püspök szentelte fel. A rendeletek értelmében mindezeket el kell távolítani. Elsőként a Karácsonykő városában előtt álló Antonescu-szobrot távolították el. A kormány azt ígérte, a többi szobor elmozdítása rövid időn belül megtörténik, de a helyi vezetők ennek keményen ellenálltak. A jászvásári szobrot a helyi hatóságok nagy nehezen, titokban távolították el. Az 1997-ben felállított nagysármási szobrot ötven méterrel az eredeti talapzat mögé, a sebtében múzeummá avanzsált helyi ortodox fatemplom tornácára költöztették, a bákói pedig a helyi katonaiskolában állt kezdettől fogva, s a hatóságok szerint az nem számít nyilvános helynek. A bukaresti szobor viszont az ortodox egyház területén áll, azt a művelődési minisztérium és a pátriárka hivatalának jóváhagyásával emelték, a pap nem engedte meg, hogy ahhoz hozzányúljanak. Mindezek után Gheorghe Buzatu NRP-képviselő bejelentette: Jászvásáron, Pitestien és Marosvásárhelyen három további Antonescu-szobor felállítását tervezi a marsall nevét viselő liga. - Nagyon sok városban, így például Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen a szóban forgó utcák még mindig a marsall nevét viselik. Kivételnek számít Adrian Severin volt román külügyminiszternek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése elnökének állásfoglalása, aki elítélte a történteket. Ápr. 27. és máj. 18. között, a FLAS (Frontul de Lupta Anti-Semita - Antiszemita Harci Front) nevében cselekvő ismeretlen tettesek meggyalázták az észak-moldvai Falticeni zsinagógáját, antiszemita jelszavakat írtak annak falára, s elloptak egy Tóra-tekercset. Júl. 2-ára virradóan szintén ismeretlenek betörtek a Dorna Vatra-i zsinagógába, szétszórták az imakönyveket és az egész templomot felforgatták. A szenátus megszavazta a zsidó közösségi vagyonnak a hitközségek tulajdonába visszajuttattását, de az utcanevek megváltoztatása és a megmaradt Antonescu-szobrok eltávolítása nem történt meg. Grigore Zanc kormánypárti szenátor, a szenátus művelődési bizottságának a tagja kijelentette: "Romániát nem lehet olyan országnak tekinteni, amelyben holokauszt történt, vagy amely részt vállalt a holokausztban". A kormány rájöhetett arra, hogy cselekedeteihez a közvéleménynek elegendő magyarázatot nem nyújtott, a nyugati partnereket pedig még ennél is kevésbé sikerült meggyőznie szándékainak őszinteségéről és komolyságáról. Ezért Razvan Theodorescu művelődési miniszter május végén a kormány nevében azt kérte a Román Akadémiától, hogy mielőbb szervezzen a holokauszttal és a 31/2002. számú rendelettel foglalkozó konferenciát, amelyre a hazaiak mellett külföldön élő történészeket is hívjon meg. Jún. 28-án került sor, ugyanazon a napon, amikor Bukarestben megkapták az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (Helsinki Bizottság) nyolc tagja Adrian Nastase kormányfőhöz intézett levelében leszögezte: az a tény, hogy egyes utcák még mindig Ion Antonescu nevét viselik, ellentétes a Nastase márciusi beszédében megfogalmazottakkal, amelynek értelmében Románia megváltoztatja "a fasizmussal és a szélsőségekkel kapcsolatos addigi kétértelmű magatartását". Ezek után a bukaresti Victoria Kormánypalotában létrehozták Románia korábbi miniszterelnökeinek arcképcsarnokát, s ott a Ion Antonescu arcképe is helyet kapott. /Tibori Szabó Zoltán: Románia és a holokauszt Huncutkodó szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2003. március 26.

Ion Iliescu államfő kijelentette, hogy Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök hétvégi bukaresti látogatásán várhatóan átadja Vlagymir Putyin üzenetét a román-orosz alapszerződés aláírásának időpontjával kapcsolatban. A román elnök szerint Kaszjanov romániai látogatása önmagában pozitív jelzés a kétoldalú kapcsolatok fellendítése tekintetében. Ion Iliescu még 2002 elején bejelentette, hogy Moszkvába látogat a román-orosz alapszerződés aláírása végett. Noha a román vezetés szerint elkészült az alapszerződés, valamint a Ribbentrop-Molotov paktumra, illetve a román műkincsre vonatkozó kiegészítő nyilatkozat szövege, a két dokumentumot máig nem írták alá. /Iliescu az orosz kormányfő látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2003. május 7.

A július elején aláírásra kerülő román-orosz alapszerződés egy olyan politikai eszköz, amely bebizonyítja, hogy a két állam közt fennálló bizonyos tartózkodás megszűnt, jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A dokumentum lezárja a múlt egyik érzelmi és szubjektív eseményekkel terhes fejezetét - fogalmazott a kormányfő. Adrian Nastase Bukarestben találkozott Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel. Vlagyimir Putin orosz államfő meghívta Iliescut július elejére Oroszországba, melynek során aláírják a román-orosz alapszerződést. /Nastase a román-orosz alapszerződésről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2003. július 4.

Ion Iliescu államfő természetes fejleménynek tekintené, ha az ország NATO- és uniós csatlakozása után Románia újraegyesülne Moldovával - olvasható az elnök Nyezaviszimaja Gazeta című lapnak adott interjújában. "Románia csatlakozása után ez a gondolat még hangsúlyosabban jelenik meg, és az orosz lakosság körében is elterjed. Országunk vonzóbbá válik a magasabb életszínvonalnak köszönhetően" - fogalmazott a moszkvai látogatáson lévő Iliescu. A Moldovai Köztársaság területének nagy része Romániához tartozott, mielőtt az 1939-ben megkötött Molotov-Ribbentrop paktum értelmében a Szovjetunióhoz csatolták volna. Az ország lakosságának kétharmada román anyanyelvű. Ion Iliescu moszkvai látogatása során kétoldalú barátsági szerződést ír alá orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.A dokumentum kidolgozása több mint tíz évet vett igénybe. A román államfő emellett arra buzdította az orosz üzletembereket, hogy fektessenek be Romániában, mivel ily módon hozzáférhetnek majd az európai piachoz is az ország 2007-re előirányzott EU-csatlakozása után. A román elnököt útjára népes, üzletemberekből álló delegáció is elkísérte. A 250 fős küldöttség azzal a céllal érkezett Moszkvába, hogy felélessze a két ország között 1990 óta elhanyagolt gazdasági kapcsolatait. A kétoldalú kereskedelem szintje 2002-ben mindössze 1,3 milliárd dollár volt az 1989-ben jegyzett 5 milliárddal szemben. /Iliescu: természetes egyesülés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2003. július 5.

Ion Iliescu elnök júl. 3-án érkezett hivatalos moszkvai látogatásra. Júl. 4-én találkozott vendéglátójával, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Iliescu az orosz fővárosban - egykori egyetemi tanulmányainak színhelyén - aláírta a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelynek megszövegezése hét éven keresztül húzódott, történelmi viták miatt. A román fél ragaszkodott ahhoz, hogy a dokumentumba kerüljön bele a Molotov-Ribbentrop paktum elítélése, amelynek következtében Besszarábia - a mai Moldova - 1940-ben a Szovjetunióhoz került. Ezenkívül Bukarest el akarta érni a román királyi család által 1916-17-ben az Osztrák-Magyar Monarchiától és Németországtól elszenvedett vereséggel összefüggésben Szentpétervárra menekített aranykincs visszaadását, amire a bolsevik fordulat után az új vezetés tette rá a kezét. A megállapodás értelmében ez a kérdés kikerült az alapszerződésből, de a két ország egyeztetni fog a megoldásról. A román-orosz politikai kapcsolatokban a legfőbb vitás kérdés ma is Moldova: Moszkva és Bukarest az elmúlt évtizedben rendszeresen vádolta egymást a posztszovjet állam belügyeibe való beavatkozással azzal kapcsolatban, hogy az ottani orosz ajkú és a román lakosság között súlyos feszültségek alakultak ki, amelyek az 1990-es évek elején fegyveres konfliktusba torkolltak. Az orosz-román üzleti fórumon részt vevő Iliescu a két ország gazdasági kapcsolatainak dinamizálását sürgette, hangsúlyozva, hogy az oroszországi román kivitel mindössze az albániai export szintjét éri el: az energiahordozókból álló közel 1 milliárd 300 millió dollár értékű román importot mindössze 40 millió dolláros export ellensúlyozta tavaly. (Az oroszországi magyar export ennek több mint tízszerese.) Iliescu megfogalmazása szerint nem kár a hidegháborúban létrejött KGST-ért, de hiba volt teljes mértékben lebontani a volt szocialista országok gazdasági integrációját. /Ion Iliescu államfő Moszkvában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Júl. 4-én barátsági és együttműködési szerződést írt alá Moszkvában Vlagyimir Putyin és Ion Iliescu elnök. A megállapodás megszövegezéséhez tíz év kellett, döntően a két ország történelmi múltba visszanyúló viszályai miatt. Az alapszerződés legvitatottabb kérdése a Molotov-Ribbentrop paktum elítélése volt, amelyből nem volt hajlandó engedni a román fél. A vitát végül kompromisszummal oldották meg: az alapszerződés a paktum mellett elítéli Románia II. világháborús szerepét is a hitleri Németország mellett. A román királyi család aranykincsének kérdése nem szerepel az alapszerződésben, de a két fél tárgyalni fog a megoldásról. /Aláírták a román-orosz alapszerződést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

2003. július 7.

Elégedettséggel nyugtázta Ion Iliescu államfő a múlt hét végi háromnapos oroszországi látogatását, amely eredményeként Vlagyimir Putyin orosz államfővel aláírták a két ország közötti - már tíz éve húzódó - politikai alapszerződést. A román-orosz alapszerződés megkötése, valamint a politikai és üzleti szférában tapasztalható kapcsolatok felelevenítése történelmi pillanatot képez a két állam viszonyát tekintve - nyilatkozta moszkvai útjáról hazatérve Ion Iliescu államfő júl. 5-én. Az államfő ismételten hangsúlyozta, hogy a két ország múltból hozott problémáit (főként az Oroszországba menekített román kincsek kérdését) nem elfelejtett tényként, hanem reálisan kell kezeli. "A román üzletembereknek is rá kell ébredniük az orosz gazdaság kínálta lehetőségekre. Elégedettséggel tölt el, hogy a múlt hétvégi moszkvai orosz-román üzletember-találkozóra - ahol 300 orosz cég reprezentánsaival fogalmazhattak meg új üzleti elképzeléseket - mintegy 200 romániai vállalat képviselője jött el," - vélekedett Iliescu. A államfő orosz Gazprom mamutcég vezetőivel is találkozott; Románia földgázgondjainak megoldása végett sürgette egy román-orosz vegyes vállalat létesítését. /Sikeres moszkvai látogatás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

2004. augusztus 4.

A román-orosz alapszerződés érvénybe lépésével – jelentette ki a dokumentumok ratifikálása után Nastase Moszkvában – új szakaszba léptek a két ország kapcsolatai. Arról tárgyalt orosz kollégájával, Mihail Frad­kovval, hogy fejleszteni kell a román-orosz kereskedelmi kapcsolatokat és kiegyensúlyozottabbá kellene tenni. Tavaly Románia kétmilliárd dollár értékben importált árut Oroszországból, addig a hazai kivitel még az 50 (ötven) millió dollárt sem érte el. Ismeretes, hogy több nagy orosz energetikai mamutvállalat is szeretne részt venni a román privatizációban. Elsősorban a Gazpromról van szó. Köztudomású, hogy az orosz-román kapcsolatoknak még van egy számottevő akadálya: a román aranykincs jelenleg is Moszkvában található. Az első világháború idején a 94 tonna arany után 1917 nyarán újabb értéktárgyakat, levéltári anyagokat, festményeket is Oroszországba vittek ,,meg­őrzésre”. A nemzeti kincs ügye tavaly ismét terítékre került Putyin és Iliescu tárgyalásain, s elhatározták egy orosz–román vegyes bizottság felállítását.   Nastase Moszkvába érkezésének idején szellőztette meg a nemzetközi sajtó, hogy Mihail Kalasnyikov, a híres-hírhedett AG/7-es géppisztoly feltalálója azzal vádolt több, nemrég még a keleti tömbhöz tartozó államot – közöttük Romániát! -, hogy érvényes működési engedély nélkül, illegálisan gyártják a géppisztolyt. /Bogdán László: Az Aranytyúk és csibéi, a Kalasnyikov, avagy jön a Gazprom? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

2005. február 15.

Basescu elnök Moszkvába látogatott, február 14-én tárgyalt Vladimir Putyin orosz államfővel. A román–orosz kapcsolatok fellendítésében bíznak, jelentették ki a találkozó után. Putyin hangsúlyozta, hogy az elmúlt esztendők előrelépést mutattak, ezt nem csak a román–orosz alapszerződés megkötése jelenti, hanem az is, hogy a két ország kereskedelmi forgalma tavaly 15 százalékkal nőtt. /Basescu Moszkvában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

2005. február 16.

Az orosz és a román elnök kinyilvánította szándékát az együttműködés fejlesztésére. Basescu elnök kijelentette: Románia elismeri Oroszország érdekeit a térségben. Putyin utalt a 2003-as román-orosz barátsági és együttműködési szerződésre, valamint a kereskedelmi forgalom tavalyi 15 százalékos bővülésére. A román elnök közölte, Románia megoldásokat javasolhat a transznisztriai kérdés rendezésére, de amíg nem részese a tárgyalási rendszernek, ezekről nem fog a nyilvánosság előtt beszélni. Az államfő elmondta, kérte Vlagyimir Putyin támogatását ahhoz, hogy Románia is része legyen a transznisztriai helyzet rendezésére létrehozott nemzetközi tárgyalási rendszernek. /Erősödő román-orosz együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

2005. február 28.

Putyin árnyaltan fogalmazott – állapította meg Viktor Senderovics a liberális Eho Moszkvi Rádióban „Nem azt mondta, hogy bocsássanak meg nekünk ezért a bűntettért, hanem azt ajánlotta: fejlesszük úgy a kapcsolatainkat, hogy ez ne ismétlődhessen meg. Nehogy már megint tankokat kelljen küldenünk Budapestre... Egy szóval, viseljétek jól magatokat, különben meglátjátok! Erre mondják, hogy bocsánatot kért” – ironizált Senderovics. Gyurcsány Ferenc kormányfő moszkvai tárgyalásai során a magyar nemzet nevében kifejezte háláját a szovjet felszabadításért és kiváltott ezzel az enyhe gúnytól a rácsodálkozó meglepetésig terjedő reakciót Moszkvában. A Rosszijszkaja Gazeta írta: „ő az egyetlen kelet-közép-európai csúcsvezető, aki kezét a szívére téve ilyen kijelentést tehet a Kremlben”. A balti államok, Lengyelország stb. vezetői nem tettek volna ilyen nyilatkozatot. Mindenki tudja, hogy miből állt az orosz hadsereg „felszabadítása”. – Azt pedig kár feszegetni, hogy mi következett a felszabadítás után, hiszen az a rendszer, mely Gyurcsány elvtársat a tenyerén hordozta, másoknak államosítást, kollektivizálását, zárt határokat jelentett, írta Szondy Zoltán. Gyurcsány vérig sértette Szaúd-Arábiát, leterroristázva a legnagyobb olajtartalékkal rendelkező arab királyságot. Gyurcsány bocsánatot kért. /Szondy Zoltán: Több mint zavarórepülés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

2005. október 4.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Romániába fog látogatni. Franka Tibor újságíró könyvet írt a miniszterelnök életútjáról /Gyur(t)sány, Budapest, 2005/. A kormányfő Pécsen végezte az egyetemet, ahol a kar KISZ-titkára lett. A Dialógus nevű mozgalom kritizálta a Kádár-kormányt, ezért megszüntették. A felszámolási akció vezére Gyurcsány Ferenc volt, aki később Pécs város KISZ-titkára és nemsokára a Központi Bizottság KISZ-titkára lett. Medgyessy miniszterelnök kinevezte Gyurcsány Ferencet sportminiszternek. 2004 nyarán Medgyessy helyébe lépett Gyurcsány, akit ő segített miniszteri bársonyszékbe. Gyurcsány első házassága hamar felbomlott, második házasságát úgy választotta, hogy az emelkedését szolgálja. Harmadik felesége Dobrev Klára, Apró Antalnak, a kemény diktatúra idején vezető politikusnak az unokája, s akinek anyja nagytőkés vállalkozó. Gyurcsány tagja lett a sokmilliárdos tőkével rendelkezők klubjának. A 2004. december 5-i népszavazáskor Gyurcsány kijelentette, hogy nemmel szavaz, nemmel az egészségügy tönkretételére, nemmel a kettős állampolgárságra, a nemzetegyesítésre hivatkozó nemzetmegosztásra. Gyurcsány elment a Vatikánba, megsértette a pápát. Orbán Viktornak azt üzente, hogy fogja be a száját. Kijelentette, akinek öregedő, öregeskedő, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemel. A fenti kijelentés ellen 15 nőszervezet tiltakozott, és Érden megalakult az Öregecskedő Feleségek Klubja. Gyurcsány Putyin orosz elnöknek köszönetet mondott, amiért országa segített felszabadítani Magyarországot, Kínában pedig felajánlotta, hogy a kínaiak vízum nélkül jöhessenek az Unió területére. Egy zsidó vallási ünnepen a vallási vezetők előtt a Megváltóról beszélt, pedig köztudott, hogy a zsidó vallás a Messiást váró időszakot éli. /Sik János: Vendégváró. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 4./

2006. június 3.

Gyurcsány Ferenc Molnár Lajost egészségügyi miniszternek, Gráf Józsefet földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, Kóka Jánost a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére, Szekeres Imrét a Honvédelmi Minisztérium, Petrétei Józsefet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Persányi Miklóst a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Göncz Kingát a Külügyminisztérium, Hiller Istvánt az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Lamperth Mónikát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Veres Jánost a Pénzügyminisztérium és Kiss Pétert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének jelöli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterjelölt Szilvásy György – jelentette be a kijelölt miniszterelnök június 1-jén. Kiss Péter lesz a miniszterelnök politikai helyettese, és a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal egyben ellátja a miniszterelnök kabinetjének feladatait is. /Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./ Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója úgy fogalmazott: ,,Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít”. Formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: ,,az MSZP nem képes megújulni. Reformkormányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc.”    /Ugyanazok kormányoznak, akik miatt nagy a baj (Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2006. június 14.

Montenegró lakossága feladta a leckét Európának. Amikor a május 21-én megtartott népszavazáson arra szavaztak, hogy Montenegró az 1918 óta fennálló nemzetközi jogi helyzetét rúgja fel, lépjen ki a Szerbiával alkotott államközösségből, és váljon függetlenné, még nem tudták, hogy ez milyen hatást gyakorol majd a kontinens keleti része és a kaukázusi térség szeparatista törekvésű térségeinek lakóira. Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy a montenegrói függetlenségi népszavazás eredménye, valamint Koszovó esetleges függetlenségének elfogadása rendkívül veszélyes precedenst teremt. Őt „a volt Szovjetunió szeparatista enklávéinak”, Abháziának, Dél-Oszétiának és Transznisztriának a sorsa foglalkoztatja, de ezúttal tovább ment. Felhívta a figyelmet, hogy a crnagorecek önállóságának nemzetközi elismerése az európai földrész nyugati részét is destabilizálhatja, hiszen a montenegrói referendum „katasztrofális következményekkel járhat olyan országokra nézve is, mint Spanyolország, Franciaország vagy Olaszország”. A montenegrói népszavazás utáni napokban az ún. Transznisztriai Moldovai Köztársaság vezetői hasonló referendum kiírását helyezték kilátásba. Igor Szmirnov, a szakadár Dnyeszter-vidéki térség elnöke bejelentette: legkésőbb szeptemberben feltétlenül népszavazást rendeznek a Moldovától való függetlenségről. Ezzel egyidejűleg Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter leszögezte: az orosz katonai jelenlétet a szakadár térségben Moszkva továbbra is fent kívánja tartani. A szeparatista akció miatt Moldova és Transznisztria között 1992-ben kisebb háborús konfliktusra is sor került. A Dnyeszteren túliak az „ott felejtett” 14. szovjet hadsereg pártfogásával győztek, az orosz haderő azóta is a térségben maradt, „vigyázni a szovjet fegyverraktárakra”, amelyek elszállításához több mint kétszáz tehervonatra lenne szükség. Tyiraszpol külön parlamentet és külön kormányt hozott létre, s bár függetlenségét senki nem ismerte el, ma is önálló pénze van. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is azt szeretné, ha az oroszok Transznisztriából kivonulnának, s ha a Dnyeszter-melléki térség ugyanolyan széles autonómiát kapna Kisinyovtól, amilyent a moldovai törvényhozás a kilencvenes évek közepén a szintén kiszakadással fenyegető dél-moldovai gagaúzoknak biztosított. /Tibori Szabó Zoltán: A függetlenedés szelleme kísérti Európát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13., folyt. 14./

2007. január 27.

A Nagy-Románia Párt hivatalosan fel fogja kérni az Európai Parlamentet, lépjen közbe a román kormánynál annak érdekében, hogy az RMDSZ-nek tiltsák meg az európai parlamenti választásokon való részvételt – jelentette ki Gheorghe Funar, az NRP főtitkára. Szerinte az RMDSZ terrorista szervezet. A szélső nacionalista Funar Putyin orosz államfőt idézte, aki kijelentette, hogy azok a szervezetek, amelyek etnikai kritériumok szerint a területi szecesszióért küzdenek, terrorista alakulatok. /Funar az RMDSZ-ről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

2007. március 19.

A romániai lapok felháborodottam állították, hogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, ,,Putyin jó barátja” (Romania Libera) és Gy. F.,,kommunista szimpátiája” (Gandul) miatt Románia és az Európai Unió sem tudja megszüntetni függőségét az orosz gázszállításoktól. A lapok Gyurcsány Ferenc nyugati sajtónak adott nyilatkozatára hivatkozva azt állítják, hogy a magyar miniszterelnök ,,elárulta” Európát. A tervezett európai uniós gázvezeték, a Nabucco támogatása helyett Magyarország az orosz oldalra állt, a Nabuccót ,,álomnak” minősítette, s ehelyett a Gazprommal kíván együttműködni, mert a Kék Áramlat névre hallgató orosz terv mögött ,,erős akaratot és jelentős erőt” vél felismerni. /Sylvester Lajos: A magyar kormányfőt nem csak otthon fütyülik ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 19./

2007. március 23.

A Kreml helyett Moszkva melletti rezidenciáján fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, érzékeltetve találkozójuk kötetlen munkajellegét és jó személyes viszonyukat. Putyin úgy vélte, hogy Gyurcsány Ferenccel létrejött megállapodásai közül minden teljesült. A magyar export tavaly 70 százalékkal növekedett az előző évhez képest, a híradástechnikai eszközök exportjában fantasztikus, 23-szorosára volt az emelkedés. Putyin célzott a Mol részvételére a Kék Áramlat gázvezeték közép-európai meghosszabbításának projektjében, a Gazprom oldalán. Gyurcsány elégedetten nyugtázta, hogy a kapcsolatok rendszeressé váltak. /Barátok közt: otthonában fogadta Gyurcsányt az orosz elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2007. március 24.

Orosz lapok szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök gazdasági támogatásért folyamodott Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, és Moszkva sikerként könyvelheti el, hogy a kormányfő nem tette le a garast egyik konkurens gázvezetékterv mellett sem. Az elmúlt közel húsz évben ez az első példa arra, hogy egy kelet-európai ország Moszkva támogatására épít, írta az egyik orosz üzleti lap. A magyar ellenzék az EU érdekeinek elárulásával vádolja Gyurcsányt, amiért egy múlt heti nyilatkozatában támogatta az Oroszországot Törökországgal összekötő Kék Áramlat gázvezeték meghosszabbítását Magyarországig, szemben a Nyugat által pártolt Nabucco tervezettel. /Gyurcsány gazdasági támogatást kért Putyintól? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

2007. április 14.

A tavalyi sikereken felbuzdulva idén is megrendezték a Sapientia-ECN programozói versenyt a Sapientia Egyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán. „Az egyetem évek óta részt vesz az ACM (Association for Computing Machinery) egyik legrangosabb, egyetemistáknak szervezett programozói világverseny délkelet-európai regionális döntőjén, ezért úgy határoztunk, hogy a hatékonyabb felkészülés érdekében hasonló stílusú versenyt szervezünk” – tájékoztatott Kátai Zoltán egyetemi adjunktus, az esemény főszervezője. A vetélkedő idén nemzetközi méretűvé nőtte ki magát, ugyanis a kar hat három-három fős csapata mellett a Debreceni Egyetemet egy, a Babes–Bolyai Tudományegyetemet két, a Kolozsvári Műszaki Egyetemet egy, a Petru Maior Egyetemet két, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumot két, a Papiu Ilarian Líceumot két, az Elektromaros Líceumot egy, a szászrégeni Petru Maior Iskolaközpontot egy és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumot egy csapat képviselte. Az angol nyelven folyó programozói vetélkedővel a diákok hatékonyabban fel tudnak készülni a nemzetközi versenyekre. /Ferencz Melánia: Programozói verseny a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

2007. május 8.

Traian Basescu azt állítja, hogy felfüggesztésében szerepe volt az „orosz szürke eminenciásnak”, Alekszandr Kongyakovnak. Kongyakov tagja a Politikai Tanácsosok Európai Egyesületének, továbbá az orosz államfői hivatal és a kormány tanácsadó cége, a Novocom vezetőségi tanácsának. Több orosz tartomány kormányzóját segítette győzelemre, így nagy befolyása van országában; az orosz államfő, Vlagyimir Putyin ajtaja is nyitva áll előtte, de a moldovai államfő tanácsosi tisztségét is betölti. Szabadkőművesi tevékenysége is ismert, az orosz nagypáholy főtitkáraként már 2003-ban találkozott Romániában a román szabadkőművesség vezetőjével, Eugen Ovidiu Chirovici-csal. Camelia Spataru kormányszóvivő nem tagadta, hogy Kongyakov Basescu felfüggesztése előtt Bukarestben találkozott Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel, de hozzátette, hogy a megbeszélésen nem esett szó romániai belpolitikai kérdésekről. A megbeszélésen részt vett Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is. Stroe szerint arról a lobbiajánlatról esett szó, amelyet Kongyakov cége tett a liberálisoknak, a következő választásokra. Az orosz politikus két román személy kíséretében érkezett a kormányhoz, egyikük Gheorghe Florea volt, aki ellentmondásos üzletember hírében áll. Kongyakov Bukarestben találkozott a Nemzeti Kezdeményezés Pártja elnökével, a nyíltan oroszbarát Cozmin Gusaval, akivel, Gusa szerint, az oroszországi hangulatról politikáról tárgyalt, és Ion Iliescuval is megbeszélést folytatott. /Bogdán Tibor: A „Kongyakov-rejtély” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2007. május 23.

Alkalmas pillanatban követte el Traian Basescu elnök az újságíróval szembeni agressziót. Basescu magatartása arról tanúskodik, hogy az államelnök úgy érzi, neki már mindent szabad. Basescu, műveltsége, lélektani alkata és kulturális meghatározottsága okán legjobb esetben is csak egy demokratább Putyinná válhatna. /Borbély Tamás: Tanulságos agresszió. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./


lapozás: 1-30 | 31-43




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998