udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vofkori László

1990. július 27.

Székelyudvarhelyen a KMDSZ és a MISZSZ júl. 27-30-a között megrendezte az Erdélyi Diáktalálkozót. A programból: Vofkori László helytörténeti előadása, dr. Magyari András a kuruc mozgalomról, Dáné Tibor a romániai magyarság esélyeiről, dr. Egyed Ákos a segesvári csatáról, Balázs Sándor a transszilvanizmusról beszélt, Németh Zsolt /Budapest/ Fidesz-képviselő kisebbségi stratégiákról tartott előadást. /Erdélyi diáktalálkozó, Székelyudvarhely. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25.; aug. 1./

1991. május 19.

Máj. 18-19-én Gyergyószárhegyen szervezték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ megalakulásának százéves évfordulója alkalmából az ünnepi találkozót. Az EKE jogutódja, a Kárpát Turista Egyesület vezetői /elnök: dr. Tövissi József ny. egyetemi adjunktus/ voltak jelen és mondtak beszédet. Ökumenikus istentisztelet után következtek a fölolvasások. Gyergyószárhegyet és a művésztelepet Simó András helyi tanár, illetve Borsos Júlia muzeológus mutatta be, Kristó András az EKE csíkszéki, dr. Vofkori László az udvarhelyszéki, Kisgyörgy Zoltán pedig a háromszéki szakosztályról adott ismertetőt. /László Ferenc: Az EKE gyergyószárhegyi centenáriumi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

1992. február 22.

Az RMDSZ Székelyföldi Koalíciós Csoportja febr. 22-i gyergyószentmiklósi tanácskozásán Vofkori László /Székelyudvarhely/ bejelentette: elkészítené Erdély néprajzi térképét, ha megkaphatná a népszámlálás adatait. Székelyudvarhely 39.861 lakosának 97 %-a (38.806) magyar, 2 %-a román, a város nemzetiségei között van még 47 csángó, 12 székely... Váncsa Árpád (Sepsiszentgyörgy) arra figyelmeztetett, hogy sok a hiányosság a népszámlálási adatokban. Például városában hiányzik 4000 ember, akik vagy külföldön tartózkodnak, vagy nem jelentették be őket. Nem érdemes kétes adatokat összegyűjteni, hangzott el a tanácskozáson. /Lefejezett kezdeményezés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14-15./

1996. október 29.

Vofkori György Székelyudvarhely /képes várostörténet/ című munkáját bemutatta az Udvarhelyi Híradó okt. 24-i száma, most újabb, a városról szóló munkájáról tudósít a lap: dr. Vofkori László Székelyudvarhely /Rövid várostörténet/ című művéről, melyet Székelyudvarhely önkormányzata adott ki. A harminckilenc számozatlan oldalas kiadvány sok értékes adatot tartalmaz. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 29./

1997. január 29.

Vofkori László Erdély földrajzának szakembereként szerzett tekintélyt magának. Erdély társadalom- és gazdaságföldrajza /Stúdium Kiadó, Nyíregyháza, 1994/ című munkája után újabb könyvet jelentetett meg: Erdély közigazgatási és etnikai földrajza /Balaton Akadémia, Vörösberény, 1996/.Művében Erdély fontosabb történeti tájegységeinek /Részek, Máramaros, Szatmár és Szilágy vidéke, Körösvidék, Székelyföld, Szászok földje, Fogaras, Bánát és Csángóföld/ közigazgatási jellemzése után a megyék összevonása, átalakítása is szerepel. /P. Buzogány Árpád: Vofkori László újabb könyve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./

1997. március 6.

Vofkori László terjedelmes tanulmányában - ahogy alcímében is jelezte - szempontokat adott az önálló magyar tudományegyetem oktatás- és tudományszervezési kerettanulmányának elkészítéséhez. A romániai magyar önálló állami tudományegyetem alapvető fontosságú, e századvég utolsó éveinek egyik legjelentősebb erdélyi kérdése, egyben az erdélyi magyarság stratégiai kérdése. Az önálló magyar egyetem alkotmányos jog, azt törvénnyel kell biztosítani. Az egyetem helye egyértelmű: Erdély szellemi fővárosa, Kolozsvár. Sokan mondják, nincs épület. Akkor építkezni kell, a nemzetközi közösség is segítene, adófizető polgárokként elvárhatják az építkezést állami beruházásként. Az összmagyar összefogás, az EU-programok segíthetnek. Legfontosabb az anyagi és szellemi feltételrendszer megteremtése. A törvényhozás kedvező döntése után indulhat a cselekvési program. Öt év alatt ki lehet építeni az oktatói állományt, nyolc év alatt pedig a kutatói állományt. Addig vendégtanárokra lesz szükség. - Fontos a tehetséggondozás - és kiválasztás kérdése. Tudományos műhelyek, intézetek kellenek. A kolozsvári önálló magyar tudományegyetem visszaállítása után kezdődhet az anyanyelvű főiskolai hálózat kiépítése. Demográfiai számításokkal kell felmérni az egyetemre és főiskolára pályázó magyar fiatalok helyzetét, ennek alapján kell megtervezni egye-egy főiskolai központ helyét. - Természetes a szoros kapcsolat a kolozsvári román tudományegyetemmel, az egyetemek átjárhatók legyenek. - Önálló költségvetéssel bíró kolozsvári magyar egyetem a cél, hangsúlyozta Vofkori. A főiskolai hálózatnál a kisugárzó központ Kolozsvár és Marosvásárhely lehet, amely később "felfűzi" a kisebb főiskolai központokat. Vofkori összegezte a sürgős feladatokat: ki kell dolgozni a kolozsvári magyar egyetem stratégiai tervét, fel kell mérni a magyar egyetemi és főiskolai oktatók kataszterét, romániai magyar tudóskatasztert kell összeállítani, ki kell dolgozni a képzési profilokat, a tantárgyi struktúrákat, a szervezeti szabályzatokat, a szakprogramokat, meg kell határozni a tankönyveket, segédleteket, a személyi és anyagi feltéteket. /Vofkori László: Bolyai Tudományegyetem - alulnézetből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

1997. május 20.

Kányád és Székelyderzs falumonográfiáját készíti Gerendás Lajos, megállapítva, hogy a dokumentumok többsége az egyházközségek irattárában található. Ezeknek értéke felbecsülhetetlen. Ennek az iratanyagnak a feldolgozását sürgeti Gerendás, ha ez nem történik meg, múltunk dokumentumai megsemmisülhetnek. Szükséges lenne az egységes szemléletmód kialakítására is. A legtartalmasabb monográfia-kérdőívet dr. Vofkori László állította össze. Készül az említett kettőn kívül Jásfalva, Ége, Dálya, Miklósfalva, Homoródszentlászló, Ábránfalva, Petek és Muzsna falumonográfiája is. Az említett falvakról mindenfajta írott, képes vagy tárgyi anyagot szívesen vennének. A faluleírásokat az Apsis Alapítvány /Székelyudvarhely/ finanszírozza. /Gerendás Lajos: Készülő falumonográfiák. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

1997. június 8.

Ritka alkalom, hogy tíz nap alatt két tanügyminiszter látogasson meg - mondotta jún. 8-án Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője, utalva Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter előtt arra, hogy néhány nappal ezelőtt Virgil Petrescu miniszter tett villámlátogatást Hargita megyében. Beder Tibor abban látja a legnagyobb nehézséget, hogy még mindig rengeteg a szakképzetlen pedagógus. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke megköszönte a magyarországi támogatást, amit a pedagógusok továbbképzésének megszervezésében, illetve az erdélyi továbbképző központok felszereltségének biztosításában. Magyar Bálint megtekintette Csíkszeredán a Márton Áron Gimnáziumot, az iskolamúzeumban az intézmény több évszázados történelmének emlékeit. Magyar Bálint az iskolaigazgatók előtt elmondta, hogy a távoktatással szerzett diplomák honosítása jóval bonyolultabb, mivel az akkreditáció kérdése nem tisztázott, majd Pro Cultura Hungarica oklevéllel tüntetett ki két kiváló pedagógust. Haáz Sándor zenetanárt, a szentegyházi gyermekfilharmónia megalapítóját, valamint Vofkori László földrajztanárt, aki több évtizedes munkásságával Székelyföld igazi leírójának bizonyult. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

1997. október 31.

Okt. 31-én a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szervezésében került sor arra a fórumra, amelyen a székelyudvarhelyi felsőoktatás jövőjéről, lehetőségeiről folytattak eszmecserét a részvevők. Megegyeztek abban, hogy - a valós igények és lehetőségek feltérképezése alapján - be kell indítani egy pedagógiai főiskola megszervezésének folyamatát. A tanácskozás a főiskola kiépítését megtervező, továbbfejlesztő dokumentumaként fogadta el a dr. Vofkori László tanár által előterjesztett tanulmányt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1143. sz./

1999. január 13.

A múlt év végén Székelyudvarhelyen, a Városháza dísztermében oklevéllel jutalmazták a városért végzett tevékenységet. Díszoklevelet kaptak a Vofkori-testvérek, akik 1998-ban kiváló munkákat tettek le a székelyföldi kultúra asztalára: Vofkori György Székelyudvarhely Várostörténet képekben /Polis, Kolozsvár, 1998/ című könyvet, dr. Vofkori László pedig a két kötetes, több mint ezer oldalas Székelyföld útikönyvet. /Városházi Hírlap (A Székelyudvarhelyi Önkormányzat lapja, Székelyudvarhely), jan. 13./

1999. március 11.

A múlt év végén jelent meg dr. Vofkori László tanár Székelyföld útikönyve című, 20 ezer adatot tartalmazó kétkötetes munkája, melyet Zayzon Sámuel "jól felépített adatkatedrálisnak" nevezett. Két évtizedig dolgozott ezen a munkán, mondta el a szerző. Készül következő munkája: A Kárpát-medence magyarságának alkotásföldrajzi atlasza. Ez azt jelenti, hogy minden kutató, író, alkotó, felfedező, sportoló, politikus, diplomata és egyházi ember születési helye szerint rákerül a térképre. /Kovács Kinga: Interjú dr. Vofkori Lászlóval. = A Nap (A Ziua magyar nyelvű hetilapja, Bukarest), márc. 11./

1999. május 26.

Gyergyószentmiklóson bemutatták dr. Vofkori László Székelyföld útikönyve I-II. /Cartographia Kft., Budapest/ című kötetét, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg. Vofkori a könyvben 607 települést, 600 műemléket mutatott be. Külön tárgyalta a székely székeket. Minden helységet művelődéstörténeti, néprajzi, gazdaságtörténeti vonatkozásaival mutat be, kismonográfiát tárva az olvasó elé. A szerző különben a székelyudvarhelyi tanítóképzőben való oktatás mellett vállalta a gyergyószentmiklósi turisztikai főiskolán is a tanítást. /Székelyföld útikönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

1999. augusztus 25.

Dr. Vofkori László székelyudvarhelyi tanárt Széchenyi-díjjal tüntette ki a Székelyföld útikönyve című kétkötetes munkájáért a budapesti Széchenyi Társaság. A díjat szeptember 21-én adják át a "legnagyobb magyar" születésnapi évfordulóján. /Dr. Vofkori László Széchenyi-díjas. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

1999. szeptember 3.

Aug. 26-30-a között Szovátán rendezték meg az I. Szovátai Magyar Ifjúsági Találkozót (SZOMIT '99) a székelyudvarhelyi MADISZ szervezésében. Az ötnapos találkozón a résztvevõk számos elõadást hallgathattak végig /Gidó Csaba: Székelyek kivándorlása Romániába, Gub Jenõ: Szováta helyrajza, Hajdú Zoltán: Környezeti kihívások a XX sz. végén, dr. Vofkori László Székelyföld útikönyve, könyvbemutató, Józsa András: Szováta története, könyvbemutató, stb./, ifjúsági vitafórumot tartottak, 29-én kezdõdött az RMDSZ az ezredvégen, felkészülés a jövõre, címû elõadássorozat Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila szenátor részvételével. /Ötnapos találkozó volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1999. október 8.

Okt. 8-án Szentegyházán felavatják a város most elkészült zászlóját, és ezzel kezdetét veszi a Szentegyházai Napok rendezvénysorozat. A zászlóavatás után az alsó katolikus templom melletti világháborús emlékműnél helyezik el a kegyelet koszorúit, majd autóbuszok szállítják a résztvevőket a felső templomhoz. Az ottani emlékmű megkoszorúzása után az aradi vértanúkra emlékeznek. Megnyitják Bodó Levente képzőművész kiállítását, helyi népművészeti kiállítás is nyílik szőtt, illetve faragott tárgyakból. Okt. 9-én a városi könyvtár 50 éves évfordulóját ünneplik a könyvtárban, ahol Gellért Géza Orbán Balázsról készült szobrát leplezik le. Lesz vetélkedő diákok részvételével, dr. Vofkori László tart előadást, és fellép a Haáz Sándor vezette Gyermekfilharmónia. /Mától ünnepel Szentegyháza. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./ Szentegyházán okt. 8-án megnyílt Bodó Levente szobrászművész kiállítása. Az ötvenedik életévét az idén betöltött alkotó szobrait, grafikáit mutatta be, a különböző pályázatokon szereplő műveket (a nagyszalontai pályázaton szereplő egész alakos Bocskai-szobor makettjét), elkészült emléktáblák gipszváltozatait (a székelyudvarhelyi Nyírő-emléktáblát, a Tamási-emléktáblát, a csíktaplocai iskola számára készült Xántus János-emléktáblát), a tavaly készült báró Eötvös József-mellszobor gipszváltozatát, portrékat, valamint monotípiákat és tollrajzokat. /Bodó Levente kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

1999. október 25.

Székelyudvarhelyen okt. 22-én Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál bemutatták tizedik honismereti albumukat az Erdély - Székelyföld sorozatból, A Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke címűt. Hajdó István, gyergyói katolikus főesperes Noéhoz hasonlította a szerzőpárost, akik próbálják albumokba átmenteni Erdély földjéből mindazt, ami legértékesebb, s aminek örökre meg kellene maradnia. A szerzőpáros Erdélyből települt Magyarországra. Hargita megye bemutatásából még két kötet van hátra: a Nagy- és Kishomoród vidéke. Utána következne a Gyimesek világa. Kb. 2000?2001-ben fejeznék be a munkát Hargita megyében, és folytatnák Kovászna megyében. A mostani kötet elkészítésében nagy segítségükre volt Vofkori György és Vofkori László, Gál Ödön, Péter János és felesége, Éva. /Kisebbségünk Noéi. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

1999. november 13.

Vofkori László, a földrajztudomány doktora, a kétkötetes Székelyföld útikönyve szerzője munkájáért Budapesten a Széchenyi István-díjat kapott. Vofkori László brassói születésű, székelyudvarhelyi földrajztanár számos tudományos dolgozat szerzője. Orbán Balázs óta, akinek hatkötetes munkája, a Székelyföld leírása 1868-ban jelent meg, sok változás történt: a településhálózat átalakult, változott a helyi lakosság szokásrendje, sőt még a természeti táj is módosult. Orbán Balázs óta a szerzők Székelyföldnek csak egyes részeit járták be, így például Bányai János, Kelemen Lajos, Benkő Samu, Kisgyörgy Zoltán, Ferenczi Géza és István, továbbá Beke György. Azonban összefoglaló jellegű, rendszeres, tudományos igénnyel megszerkesztett útikönyv ezidáig nem jelent meg. Ebben van Vofkori László könyvének jelentősége. Az 1200 oldalas munkában közel 600 települést mutatott be. /Balás Árpád: Egy mai Orbán Balázs. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

2000. január 18.

Dr. Vofkori László földrajztanár A nemzetközi turizmus földrajza címmel írt főiskolai jegyzetet, melyet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi turisztikai kollégiuma hallgatóinak szánt. A tankönyv, melyet táblázatok, képek és ábrák tesznek érdekesebbé, a gyergyószentmiklósi F&F International Kft. gondozásában jelent meg 1999-ben. /A nemzetközi turizmus földrajza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./

2000. február 4.

A magyarországi CEBA Kiadó "Magyarország Kézikönyvtára" című sorozata két önálló kötetet szentel a határon túli magyarságnak "Magyarok a világban - A magyarság szervezeteinek, vállalkozásainak adattára a határokon túl" címmel. Az első kötet idén augusztusban jelenik meg, és a Kárpát-medence régióját mutatja be országonként önálló fejezetekkel, tanulmányok és adattárak segítségével. A tanulmányok áttekintik nemzetünk helyi kulturális értékeit, tudományos, művészeti életét; társadalmi, szociológiai összetételét, illetve gazdasági lehetőségeit, esélyeit a következő évekre. A tanulmányokat Erdélyben dr. Vofkori László, Tonk Sándor és Mezei Géza készítik. Ajánlásukkal a Magyarok Világszövetsége, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatják a kötetet. A kézikönyv nonprofit adattári része tartalmazni fogja a Kárpát-medence összes aktív, működő magyar intézményének, civil szervezeteinek, alapítványainak rövid leírását. Ugyanakkor a cégek, vállalkozások számára bemutatkozási lehetőséget kínál a gazdasági adattár, amelyben kb. 1000 cég adatai fognak megjelenni. /"Magyarok a világban" adattár. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 667. szám, febr. 4-10./

2000. november 2.

A maroshévizi Kemény János Alapítvány okt. 26-29. között a vendégül látta a budapesti XV. kerület pedagógus-csoportját. A vendégek előadásokat hallgattak meg, megismerhették Beder Tibor Gyalogosan Törökországban és Vofkori László Székelyföldről szóló könyvét, dr. Garda Dezső Gyergyó történelmi képekben című előadását. A költészetről szóló tanácskozás meghívott előadója Tóth István költő, műfordító, irodalomtörténész volt Marosvásárhelyről. A vendégek találkoztak Ferenczes Istvánnal, Lövétei Lázár Lászlóval, Kercsó Attilával is. /Előadások a Kemény János Alapítvány szervezésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2000. november 8.

Kétnapos tanácskozást tartott /nov. 3-4./ a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság és a Xantus Nemzetközi Koordinációs iroda Magyar Kisebbségek a Kárpát-medencében témakörben Kaposváron. Takács Gyula Kossuth díjas költő, a Társaság elnöke nyitotta meg a közel százötven résztvevős tanácskozást, majd Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet munkatársa tartott részletes beszámolót a témakörben. Kifejtette: nincs tizenötmillió magyar, ahogy ezt a közhiedelem tartotta, már csak alig tizenhárom és fél millió mutatható ki hitelesen. Magyarországon tízmillióan élnek, Erdélyben 1 667 ezren. A magyarság lélekszáma az utódállamokban megoszlik. Romániában a legnépesebb a székelyföldi tömb /több mint 780 000 magyar/, a többi megoszlik a Mezőség és Partium között. A legszomorúbb a helyzet a Mezőségen, ahol az egykézés és az elvándorlás egyre erősebb jelei látszanak. Ezzel szemben növekedőben van a magyarság létszáma Kárpátalján, és bizonyos helyeken Szlovákiában, de rendkívül erősen fogy a Vajdaságban. A vegyes házasságok Erdélyben is terjedőben vannak. Tóth Károly, a galántai Fórum Intézet igazgatója számolt be a szlovákiai helyzetről, majd az ugyancsak szlovákiai Fuksz Sándor a vállalkozók és vállalkozások helyzetéről. Kárpátaljáról Dupka György író, költő, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke beszélt, kiemelve az egyházak szerepét a fennmaradásban. Nagy szerepe van a beregszászi magyar Tanárképző Főiskolának a tanár-utánpótlásban. Kolozsvárról dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke beszélt az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törekvésekről. Vofkori László, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző tanára, a gazdaságföldrajz ismert szakembere a Székelyföld hiányos gazdasági fejlesztésének okait és következményeit taglalta. Mirnics Károly, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke az asszimiláció előretöréséről számolt be, Muzsnay Árpád /Szatmárnémeti/ tartott helyzetjelentést a művelődési eredményekről. - Az idei Berzsenyi-díjat Pávai Gyula /Arad/ kapta. /Pávai Gyula: Már csak tizenhárom és fél millió. Magyar kisebbség a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2000. november 18.

Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképző a magyar tudomány napja tiszteletére tudományos ülésszakot szervezett nov. 17-én, a millennium szellemében, ezután millenniumi kopjafaavatás következett. Bálint Mihály igazgató az esemény jelentőségéről beszélt. A tudományos ülésszakon dr. Vofkori László Erdély kultúrföldrajzi korszakairól beszélt, Pálfalvi Pál a gyimesi csángóknál végzett etnobotanikai kutatásairól, Barabási Tünde az elmélet és gyakorlat integrálásáról tartott előadást. /Komoróczy György: Székelyudvarhely. Millenniumi kopjafaavatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./

2000. december 13.

Megjelent a Magyarok a világban, Kárpát-medence /CEBA Kiadó, Budapest/ című átfogó kiadvány, tulajdonképpen lexikon. A hamarosan véget érő millennium évének egyik meghatározó fontosságú terméke. A kézikönyv az immár 80 éve szétdarabolt nemzetrészek történelmét, földrajzát, gazdasági életét, vallási és demográfia helyzetképét, kultúráját foglalta össze lexikonhoz méltó tömörséggel. Megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Kultúra Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány támogatta. Ennyi értékes információt az anyaország határain túl élő magyarságról nemigen talál egyhelyen másutt az olvasó. A kötet Ajánlásában Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke kiemelte, hogy a különböző fejezeteket, alfejezeteket az érintett régiók kiváló szakértői állították össze. A Románia fejezet szerzői például: Benkő András, Dr. Csiha Kálmán, Csűry István, Dávid Gyula, Fischer Fülöp Ildikó, Dr. Kerekes Jenő, Mezei Géza, Mózes Árpád, Pozsonyi Ferenc, Szekernyés János, Tánczos Vilmos, Tonk Sándor, Dr. Vofkori László. Az erdélyi magyarság kulturális egyesületeit, intézményeit, sajtóját bemutató fejezet Dávid Gyula összeállítása. Bihari Zoltán főszerkesztő kifejtette, hogy hiteles kordokumentum összeállítására törekedtek. /Az államalapítás és a kereszténység felvétele 1000. évfordulója évében. Kézikönyv az anyaország határain kívül élő magyarságról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 13./

2001. július 9.

Júl. 7-8-án első ízben tartottak falunapokat Felsősófalván. Színvonalas előadások tették tartalmassá a rendezvényt, Szőcs Lajos, Gub Jenő, dr. Vofkori László helytörténeti témákat érintett, Szekeres Sándor, a HTMH munkatársa a székely falu perspektíváiról beszélt, Nagy Pál és Barabás László néprajzi tárgyú könyveket ismertetett. A székelykeresztúri Pipacsok táncegyüttes és a helybeli táncosok, énekesek szolgáltatták az ünnepi műsort. /Borbély László: Falunapok Felsősófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

2001. szeptember 18.

2000 őszén Katona Ádám tanár szerződését felbontották, Kódex tanár úr, ahogy tanítványai hívták, aki a székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskolán magyar irodalomtörténetet és gyermekirodalmat adott elő, utcára került. A főiskola a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem fennhatósága alá tartozik. Bálint Mihály, egy személyben a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző Középiskola és Tanítóképző Főiskola igazgatója jelentést írt a BBTE vezetőségéhez arról, hogy az ő főiskolájára egy olyan renitenskedő irodalomtörténészt neveztek ki, aki a kormány és az RMDSZ ellen morgolódik, autonómiát követel, igazságtalanul elítélt oroszhegyi, zetelaki, kézdivásárhelyiekért áll ki... A románul készült beadványt Bálint Mihály direktor készítette, majd megkísérelte opusát aláíratni az udvarhelyi főiskola tanáraival. Azonban a tanárkollégák visszautasították az aláírást. Dr. Vofkori László egy nézeten volt a direktorral, de ő sem írta alá a beadványt, sőt maga Bálint Mihály sem írta alá. Bálint Mihály igazgató elment Kolozsvárra, az egyetemre, azonban a beadványt Kása Zoltán professzor, a magyar nyelvű egyetemi oktatásért akkor felelős rektor-helyettes kezébe került, aki a direktori művet szerzőstől, azonnal hazairányította, hozzátéve, hogy ez a beadvány vetekszik egy szekuritátés besúgói jelentéssel. Bálint Mihály újból elment a kincses városba, és megkereste az egyetem egyik román vezetőjét, aki továbbította feljelentést Marga rektornak. A feljelentés szövege nem ismert, de az szerepel benne, hogy Katona Ádám helyettes főiskolai tanár "irredenta magyar". Katona Ádámról egyébként 1961-ben hasonló minősítés került a neve mellé. "Ismeretes továbbá, hogy Katonát 1989 decembere óta efféle irredentizmussal vádolni valóságos rituálévá vált a román sajtóban. Mi több, anyaországunk legolvasottabb napilapjában már évekkel ezelőtt meg-megjelent ez a megbélyegzés Tőkés Lászlóra és híveire értve, főként a minden rendszert túlélő és megmagyarázni képes Aczél Endre tollából." - írta Grausam Géza. Katona kérésére február 15-én a székelyudvarhelyi Tanítóképző Főiskolán részt vehetett egy munkaülésen, melyen megjelent a BBTE rektorátusának képviseletében Néda professzor is, és ismertették a feljelentés lényegét. Katona hiába kérte, nem mutatták meg neki a feljelentés szövegét. Végül Katona Ádám Andrei Marga rektorhoz fordult kérelmével, aki visszaírta, hogy "természetes személy" csak az egyetem szenátusa jóváhagyásával olvashatná el a feljelentést. /Grausam Géza: Kódex tanár úr esete három udvarhelyi testőrrel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 18./

2002. május 14.

Hargita Megye Tanácsa, valamint a Megyei Kulturális Központ támogatásával jelent meg Bögöz falu monográfiája. A kötet tanulmányírói között neves történészek, néprajzkutatók találhatók. Dr. Kardalus János, a kötet szerkesztője leszögezte: tartozott ezzel szülőfalujának. Az első kötet szerzői /Dr. Vofkori László, Ferenczi Géza, Jékely Zsombor, Vetési Sándor, Tamás Géza, Péter Albert, Bencze Domokos, Kiss Ferenc, Csomor József és őmaga/ olyan emberek, akiknek valamilyen módon közük van a faluhoz. Második kötetre is számítani lehet. /Kristó Tibor: Bögöz falu monográfiája. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

2002. június 10.

Jún. 8-án Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban az intézmény fennállásának 30. évfordulójára emlékeztek, amit a Mezőváros és vidéke című tudományos konferencia követett. A rendezvényt Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Cserey Zoltán, a múzeum aligazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni múzeum vezetője, Jánó Mihály művészettörténész személyes emlékeit elevenítette fel. Haszmann Pál egy évig, Jánó Mihály pedig tizenegy évig volt a kézdivásárhelyi múzeum munkatársa. Incze László ny. főmuzeológus azt hangsúlyozta, hogy a múzeum megszületése nem az ő érdeme, az közös munkával született, a város akkori vezetői, néhai Márton Albert és Makó Árpád polgármesterek, Sylvester Lajos, a megyei művelődési tanács akkori elnöke, Király Károly megyei első titkár és sok névtelen adományozó nélkül a múzeum nem jöhetett volna létre. A Mezőváros és vidéke című tudományos ülésszakon dr. Vofkori László, dr. Pál Judit, Incze László, Beján András, Cserey Zoltán, Kónya Ádám, Haszmann Pál, Jánó Mihály, Róth András Lajos, Bakk Pál, Szabó Judit és Dimény Attila dolgozatai a mezőváros témára összpontosítottak. /Iochom István: A múzeum születésnapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./ Török Sándor polgármester megköszönte Incze László muzeológusnak hagyományőrző és értékápoló tevékenységét. /(dimény): Mezőváros és vidéke tudományos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7-15./

2002. szeptember 3.

Dr. Vofkori László /Székelyudvarhely/ tanulmányában elemezte a népszámlálás előzetes adatait. A legnagyobb népességfogyatkozást a városok szenvedték el. Sürgősen el kellene készíteni egy átfogó demográfiai és szociológiai tanulmányt, ebben kijelölni a legfontosabb gazdasági és általános cselekvési programokat. Székelyudvarhely Csíkszeredával és Sepsiszentgyörggyel együtt a fogyó népességű városok sorába került, de népességmegtartó ereje nem sokkal rosszabbodott. /Oláh István: Házat, hazát, embert... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2002. szeptember 14.

Szept. 13-án Csíkszeredában, a Mikó-várban a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Csíki Műemlékvédő Egyesület, valamint a Székelyföld 2000 Munkacsoport közös szervezésében vitafórumot tartottak Örökségünk jövője: Természeti és kulturális örökségünk védelme és hasznosítása témakörben. Horváth Alpár a Székelyföld 2000 Munkacsoport nevében üdvözölte a jelen lévő szakembereket, jelezve, hogy e rendezvény részét képezi az 1902-es Székely Kongresszus közelgő centenáriuma megünneplésének. Vofkori László székelyudvarhelyi tanár előadásában Székelyföld természeti és épített környezetéről értekezett. A csíki régészeti ásatásokról, mint elhanyagolt területről szólt Botár István régész, Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő a máréfalvi székely kapuk megmentésének olyan példáját emlegette, mely követendő lehet másutt is. Több értékes előadás hangzott el. /Kristó Tibor: Örökségünk jövője. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

2002. szeptember 21.

Szept. 20-án Gyergyószentmiklóson tudományos rendezvényen emlékeztek az 1902 szeptemberében tartott csíktusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulójára. A Székelyföld 2000 Munkacsoport kezdeményezte a tanácskozást. Dr. Garda Dezső képviselő, a rendezvény főszervezője felhívta a figyelmet arra, hogy a száz éve megtartott kongresszus irányelveinek gyakorlatba ültetését két háború és a kommunizmus évei megtörték, lehetetlenné tették, ezért ma ugyanazokkal a gondokkal küzd Székelyföld társadalma, mint akkor. A székelyföldi településtörténeti vizsgálatok egy lehetséges jövőkép kialakítására is alkalmasak, annál is inkább, mivel az előadók (Botár István, Garda Dezső, Kassay János, Köllő Miklós, Mara Gyöngyvér, Rácz Tibor, Sófalvi András, Vofkori László, majd a vitadélutánon a Naturland, az Amőba Ökoközpont és a Viridis természetvédő szervezetek képviselői) az egész Székelyföldet számbavették a településtörténet és annak lehetséges fejlesztése terén. /Bajna György: Székelyföldi településtörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./


lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998