udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kostunica, Vojislav

2000. október 11.

Okt. 10-én román küldöttség utazott Belgrádba. Románia készen áll arra, hogy hivatalosan is felvegye a kapcsolatot az új jugoszláviai hatóságokkal, nyilatkozta Mugur Isarescu miniszterelnök. Petre Roman külügyminiszter és Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter Vojislav Kostunica államfővel és Zoran Djindjiccsel a szerb Demokratikus Ellenzék egyik vezető politikusával találkozik. A megbeszélésen szó lesz arról, miként vehet részt Románia Jugoszlávia újjáépítésében. /Román küldöttség utazott Belgrádba. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2001. június 2.

Ion Iliescu államfő jún. 1-jén fogadta Vojislav Kostunica jugoszláv elnököt. A megbeszélésen szó volt a dél-kelet európai politikai helyzetről, a román-jugoszláv kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, valamint a nemzetközi együttműködésről. A két államfő megállapodott abban, hogy még ebben az évben összehívják a gazdasági, illetve tudományos vegyes szakbizottságot. Iliescu kifejtette: Románia támogatja Jugoszlávia euroatlanti integrációs törekvéseit. Vojislav Kostuninca a két ország kapcsolatát értékelve úgy fogalmazott, hogy az "példaértékűnek" tekinthető. /Román-jugoszláv államfői találkozó. Új alapokon a kétoldalú kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2004. április 10.

A vajdasági kisebbségek elleni atrocitások megszaporodásáról és a kisebbségeket érintő problémákról folytattak ápr. 8-án tárgyalást Belgrádban Vojislav Kostunica szerb kormányfővel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői. – Tárgyilagos, s hiszem azt, hogy eredményre vezető megbeszélés volt, amelynek gyümölcseit az elkövetkező hónapokban érezni fogjuk – közölte Kasza az MTI-vel a találkozó után, amelyen rajta kívül részt vett még Bunyik Zoltán, a VMSZ alelnöke, vajdasági oktatási miniszter és Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi miniszter. Kasza tájékoztatta a miniszterelnököt arról, hogy a Vajdaságban nő a kisebbségek elleni atrocitások száma és a támadások súlyossága. Kostunica pozitívan értékelte minapi telefonbeszélgetését Kovács László magyar külügyminiszterrel. – A szerb kormányfő és a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetése a jószomszédi viszony építésének lesz a sarokköve – mondta Kasza József. A VMSZ vezetői kérték a szövetségi szinten elfogadott kisebbségügyi törvény átvitelét szerbiai köztársasági szintre. Szorgalmazták a jogszabály módosítását, a kisebbségi nemzeti tanácsok hatáskörének és eszköztárának pontos meghatározását, hogy a kisebbségi önkormányzatokat ezentúl ne elektori rendszerrel, hanem közvetlenül válasszák meg. /Megbeszélés a vajdasági kisebbségek helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2004. május 6.

Szerbiában egyre gyakrabbak a kisebbségellenes falfirkák, a magyar nemzetiségű diákok és a nem ortodox vallású papok bántalmazásáról szóló hírek. Vojiszlav Kostunica szintén szerb nacionalista, aki azonban hajlandó a demokratikus látszatnak is némi engedményt tenni. A régi rendszer kiszolgálói lassan ismét visszatérnek. /Balogh Levente: Újabb kudarc? = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

2004. július 12.

A belgrádi politikai vezetők megértették, hogy a kisebbségek védelme nem csupán Magyarország, hanem az Európai Unió és a NATO elvárása is – közölte júl. 11-én, vasárnap Belgrádban Kovács László külügyminiszter, miután tárgyalt Vuk Draskovics szerbia-montenegrói külügyminiszterrel és Vojiszlav Kostunica szerb kormányfővel. A magyar diplomácia vezetője Borisz Tadics beiktatása alkalmával rendezendő fogadásra érkezett Belgrádba. A megbeszéléseken közölte, hogy az EU mellett a NATO is alapvető követelmények tekinti a kisebbségek védelmét, s nemcsak Magyarország követeli a kisebbségek elleni támadások leállítását. Kovács szerint ezen a téren Budapest határozott lépéseket vár a szerb vezetéstől. – Szerbiában általános a kisebbségellenes hangulat, és ennek a problémának a súlyosságát érzékelik a belgrádi vezetők – mondta Kovács. /Kovács László: A kisebbségek védelme nemcsak magyar, hanem nemzetközi elvárás is. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

2004. július 15.

Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárával folytatott megbeszélést Rasim Ljajics szerb kisebbségügyi miniszter júl. 14-én Budapesten. A sajtótájékoztatón a szerb politikus a közelmúlt vajdasági etnikai incidensei kapcsán ismertette, hogy Vojiszlav Kostunica államfő párbeszédsorozatot kezdett el a magyarság képviselőivel, találkozott Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, az egyházak és más magyar szervezetek képviselőivel. Rasim Ljajics miniszter tájékoztatása szerint 2003 januárjától 49 magyarokat ért incidenst regisztráltak a Vajdaságban. Az incidensek közül 3 eset fizikai támadás miatt, 4 esetben verekedés, 4 esetben szóbeli összetűzés, 7 esetben egyházi műemlék elleni támadás, 17 esetben sírgyalázás és 12 esetben sértő feliratok miatt indult eljárás. Az esetek 70 százalékát a rendőrség megoldotta, 50 személy ellen büntetőeljárás indult, 31 személy ellen szabálysértési eljárást indítottak. /V.E.: Vajdaság: félszáz magyarellenes incidens másfél év alatt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2004. augusztus 3.

A hét végén ismét magyarokat vertek meg a Vajdaságban. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke nehezményezte, hogy még nem jöttek létre a Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök által július közepén megígért szakbizottságok a vajdasági magyarellenes atrocitások körülményeinek kivizsgálására. Most ismét magyar fiatalokat vert meg egy szerb banda Szabadkán, Temerinben pedig ismeretlen tettesek benzinespalackokkal felgyújtottak egy magyar tulajdonban lévő üzlethelyiséget. Kasza József Kucsera Géza szabadkai polgármester társaságában felkereste a város rendőrfőnökét, a találkozó után kijelentette: kedvező jeleket, jóindulatot lát arra, hogy az esetet felderítsék. A VMSZ elnöke felszólította a lakosságot, hogy nem szabad félni, nem szabad elhallgatni ezeket az ügyeket, nyilvánosságra kell hozni minden részletet. Az újabb magyarellenes atrocitásokról a Magyar Szó számolt be aug. 2-i számában. Véres születésnap Szabadkán című cikke szerint egy helyi étteremben tartott zártkörű magyar születésnapi ünnepség résztvevőire 20–30 fős szerb banda tört rá, és sörösüvegekkel bántalmazta a szórakozó fiatalokat. Négy-öt magyar gyereket szállítottak kórházba, az egyikük arcát a felismerhetetlenségig összerugdosták. /Kasza: ne féljünk. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./

2004. szeptember 9.

Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő az állami televízióban beszélt egyebek mellett a vajdasági magyarok elleni kilengésekről is. Kostunica szerint egyes budapesti politikusok sokszor túlzásokba esnek a vajdasági magyarokat érő jogsértések megítélésében. Külön említést tett Németh Zsoltról, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökéről, aki a múlt héten járt a Vajdaságban. „Az egész helyzet elnagyolt, olyan kép alakult ki, mintha elviselhetetlen viszonyok uralkodnának a Vajdaságban" – mondta Kostunica. Sérelmezte, hogy a magyarokat érintő jogsértésekkel kapcsolatosan teljesen alaptalanul az „atrocitások" kifejezést szoktak használni, mintha vadságokról vagy mészárlásokról lenne szó. „Aki ilyen túlzásokba esik, az valóban csak fokozza a problémákat" – mondta a kormányfő. /Nagyvilág. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2004. szeptember 10.

Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök kormánya tagjainak kíséretében szept. 8-án látogatást tett Temerinben, Szabadkán és Újvidéken, hogy személyesen tájékozódjon a magyarokat érintő, a közelmúltban történt incidensekről. Kostunica arra figyelmeztetett, hogy a vajdasági magyarok elleni incidensek nemzetközi színtérre vitele Szerbia-Montenegró belügyeibe való beavatkozás jellegét viseli. Kostunica találkozott a Magyar Nemzeti Tanács képviselőivel, egyházi és rendőrségi vezetőkkel. Megbeszélései után hangsúlyozta, hogy a magyarok elleni kilengések egyedi esetek, s nem lehet jelenségről beszélni. Kostunica elismerte, hogy történtek a Vajdaságban incidensek, de ezek sajátos, újfajta bűntények. /Kostunica szerint nem kell internacionalizálni a magyarellenes kilengéseket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

2004. szeptember 16.

Újabb magyarellenes incidens történt Szabadkán, néhány órával Mádl Ferenc köztársasági elnök szabadkai látogatása előtt. Ismeretlenek szerbül a „halál” szót firkálták fel piros festékkel annak a fiatalembernek, Sötét Denisznek a lakásajtajára, akit egy hónappal ezelőtt Szabadka központjában megvertek, s aki a nacionalista indíttatású verések áldozatai közül elsőként vállalta a nyilvánosságot, beszámolva az őt ért támadásról. A fiatalember lakásának ajtajába beleszúrtak egy 35 cm-es kést, a ház falára pedig szerbül azt írták: „Megdöglötök, magyarok!” A 19 éves fiatalember apja, Sötét László közölte, hogy a család elindul Magyarországra, és politikai menedékjogot kér. Az apa elbeszélése szerint sötétedés után minden este gépkocsik állnak meg a házuk előtt, és a házra irányítják a reflektorokat. Amikor ő a kapun kilép, távoznak. Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök minapi vajdasági látogatásakor a szabadkai rendőrfőnök úgy nyilatkozott, hogy elfogták az egy hónappal ezelőtt történt támadás két fiatalkorú tettesét, s azt ígérte, hogy a rendőrség erről még aznap közleményt ad ki. Ez azóta sem történt meg, a sértett fiatalember apját ellenben úgy tájékoztatták a hatóságok, hogy senkit sem fogtak el. „Remélem, hogy Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök ígérete valóra válik, megfékezik a magyarellenes incidenseket” – mondta Kasza. /Vajdaság: Mádl látogatása alatt is folytatódtak az incidensek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

2005. május 27.

Belgrádban tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Magyarország és Szerbia-Montenegró között politikai természetű feszültségek nincsenek – jelentette ki Belgrádban, miután tárgyalt Vojislav Kostunica szerb kormányfővel. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy kedvezőbb feltételeket kell teremteni a térségben élő különféle nemzeti kisebbségek mindennapi életéhez, hogy problémáik ne árnyékolhassák be sem az országok kapcsolatát, sem a térség stabilitását. A stabilitásnak fontos pillére a demokratikus normák és intézmények erősítése, az emberi jogok és azokon belül a kisebbségi jogok védelme. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

2005. július 14.

Józsa László, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke szerint jó esély van arra, hogy októbertől megkezdje működést az Újvidéki Egyetem önálló szabadkai tanítóképző kara, miután az országos nemzeti kisebbségi tanács július 12-i ülésén komoly előrelépés történt e tekintetben. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök elnökletével tartotta meg ülését a testület, ajánlást fogadott el, amelyben felkérte Szlobodan Vuksanovics szerbiai oktatási minisztert, hogy az MNT-vel és a bejegyzett kar ügyvezető dékánjával karöltve a lehető legrövidebb időn belül indítsa be az akkreditációs eljárást. Szabadkán jelenleg csupán az Újvidéki Egyetem zombori tanítóképző karának kihelyezett tagozata működik. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül, ami nemtetszést váltott ki Zomborban. A jelenleg hatályos felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatási intézményekben kötelezően folynia kell oktatásnak szerb nyelven, és emellett folyhat kisebbségi nyelveken is. /Józsa László szerint jó esély van a szabadkai tanítóképző kar beindítására. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

2005. szeptember 2.

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője levélben tájékoztatta Josep Borrellt, az Európai Parlament elnökét a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kasza József ellen elkövetett merényletről. A magyar képviselő megköszönte Borrell támogatását a vajdasági incidensek kivizsgálásában, és nagyra értékelte a Doris Pack asszony vezette vajdasági és belgrádi EP- vizsgálóbizottság munkáját. A képviselő reményét fejezte ki, hogy Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök ígéretéhez híven felkutatják, és bíróság elé állítják a tetteseket. /Tabajdi tájékoztatta az EP elnökét a vajdasági robbantásról. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2005. szeptember 21.

Öt hónapnyi fogva tartás után szabadlábra helyezték Ágoston Gabriellát, a szabadkai önkormányzat volt jegyzőjét. Az ügyvédnőt – akit tavaly a „magyarverések” kárvallottjainak jogi képviseletére kért fel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – mindenféle indoklás nélkül engedték szabadon. Vele együtt elengedték vélt „bűntársát”, Nemes Gábort, a Subiró vállalat tulajdonosát. A szabadkai kerületi bíróság egyben vádat emelt az ügyvédnő ellen amiatt, hogy 1997-ben jegyzőként szerződést kötött a Subiroval központi garázs építésére, amely nem készült el, noha az önkormányzat közel 1,6 millió dinárt költött erre. Ágoston Gabriellát április 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, noha az ügyvédnő maga jelentkezett a törvényszéknél. Öt hónapos letartóztatás ideje alatt csak kétszer hallgatták ki, miközben azzal az indoklással tartották fogva, hogy befolyásolhatja a tanúkat egy nyolc évvel ezelőtt történt ügyben. A vád szerinte alaptalan, mert a Subiro vállalat elismerte a tartozást, és folyamatban van a kárrendezés. „Testileg-lelkileg meggyötörtek, pszichikai nyomásgyakorlásnak voltam kitéve” – mondta a fokozott vérzékenységgel járó esszenciális trombózisban szenvedő asszony, aki öt hónapig nem láthatta két kiskorú gyermekét. Az ügyvédnő két és fél hónapot a belgrádi központi börtön kórházában töltött, mert a szabadkai fegyházban nem vállalták a kezelését. Az ügyvédnő férje, Kujundzsics Antal mindent megtett, hogy kiszabadítsa feleségét. Az ő jóvoltából Strasbourgban is foglalkozni kezdtek az üggyel, magyarországi EP-képviselők is fölvetették Brüsszelben az esetet, Tom Lantos amerikai képviselő részben emiatt levelet írt Vojiszlav Kostunica szerb kormányfőnek. /Szabadlábon a VMSZ ügyvédnője. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2005. december 28.

Saját nemzeti zászlaja van december 23-tól a délvidéki magyarságnak: a lobogó abban különbözik Magyarország állami lobogójától, hogy közepén Magyarország címere van. A szerbiai köztársasági kisebbségi tanács Vojislav Kostunica szerbiai miniszterelnök elnökletével december 23-án ülésezett, és hivatalosan jóváhagyta a vajdasági magyarság nemzeti jelképéről és ünnepeiről szóló határozatot, amelyet szeptember 23-i ülésén fogadott el a Magyar Nemzeti Tanács (MNT). Józsa László az MNT ülése után az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a kisebbségügyi törvény értelmében minden szerbiai nemzeti közösségnek lehet saját nemzeti szimbóluma, de azzal a megkötéssel, hogy nem lehet azonos az anyaország jelképével. Józsa szerint az MNT maradéktalanul betartva a törvényt, „jogi huncutsághoz” folyamodott, és úgy határozott, hogy a délvidéki magyarság nemzeti zászlaja mindenben egyezzen meg a magyarországi trikolorral, de közepén legyen Magyarország címere. Az Újvidéki Egyetem tanulmányi és tudományos tanácsa olyan eljárást indított el, amely révén az egyetem befogadja kebelébe a majdani szabadkai magyar tanítóképzőt anélkül, hogy a kar jogi személy lenne. Józsa szerint a következő tanévtől működni fog a szabadkai tanítóképző. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára és Kasza József, a VMSZ elnöke által december elején aláírt memorandumban a magyar kormány vállalta, hogy szakmailag és anyagilag is hozzájárul a szabadkai tanítóképző kar, illetve majdan a szabadkai multikulturális tudományegyetem létrehozásához. /Saját nemzeti szimbóluma van a délvidéki magyarságnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

2006. április 8.

Érdemi szakértői tárgyalások kezdődnek hamarosan a vajdasági magyar autonómiáról – állapodott meg április 7-én Belgrádban Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. /Érdemi tárgyalások a vajdasági magyar autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2006. április 20.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint „komoly párbeszéd” kezdődött pártja és a legnagyobb szerbiai kormánypárt, Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Párt között a vajdasági magyar autonómia kidolgozásáról. Hamarosan tárgyalni fog erről a témáról a demokrata tömb legnagyobb ellenzéki pártjával, a Boris Tadics szerb elnök vezette Demokrata Párttal is. Kasza szerint csak konszenzussal lehet tartós, pozitív megoldást találni erre a problémára. /Komoly párbeszéd kezdődött a magyar autonómiáról Vajdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2007. április 27.

Ha a nemzetközi közösség elismeri a koszovói albánok önrendelkezéshez való jogát, akkor teljes joggal követelhetnek hasonló elbánást a Romániában és Szlovákiában élő magyarok is – jelentette ki április 26-án Belgrádban Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök. A kormányfő az ENSZ Biztonsági Tanácsa 15 tagállamának képviselőiből álló tényfeltáró küldöttséget fogadta. Kostunica tagadta, hogy az önrendelkezés joga a nemzeti kisebbségekre is vonatkozna, márpedig az albánok Szerbiában – akárcsak a korábbi Jugoszláviában – azt alkotnak, miközben megvan a saját nemzeti államuk. /Trianonnal riogat Kostunica. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2008. január 30.

Románia nem ismeri el Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét – mondta január 29-én Belgrádban Traian Basescu államfő, aki Borisz Tadics szerb elnökkel és Vojislav Kostunica kormányfővel tárgyalt. Basescu leszögezte, Románia támogatja Szerbia európai uniós integrációját. /Basescu: az EU-ban a helye Szerbiának. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998