udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Wagner Csilla

1996. június 25.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az ún. Alternatív Varadinum kezdeményezőihez és a Bihari Napló szerkesztőihez írt nyílt levelében kifogásolta, hogy Pengő Zoltán a Romániai Magyar Szó máj. 16-i számában közölt írását, miszerint a Varadinum néhány szervezője merev, elutasító magatartás tanúsított az alternatív Varadinummal szemben, a cikkíró toleranciát emlegetett. Valójában senki sem kifogásolta az alternatív rendezvényt, legfeljebb az "ökumenikus sörözés" műfajával nem tud egyetérteni. Tőkés László nem érti, hogy a nagy erőfeszítéssel létrehozott Varadinum ellenében és rovására hirdették meg ezt a másik programot. Az igazi értékek egymást kiegészítve érvényesülnek. Mi szükség volt kijátszani a megszépítve "alternatívnak" nevezett anti-Varadinumot? Kizárt-e valakit is a Varadinum az előkészítésből? Az alternatívok magatartása tisztességtelen. "Nehéz helyzetünkben, bomló közösségünk, romló hagyományaink és népünk pusztulásának körülményei között destruktív és demagóg kritikájukkal éppen azokat vették célba, akik - mégiscsak - valamit tenni próbálnak a magyarságukat megosztó, gyengítő és romboló folyamatokkal szemben. Egyházellenes irányultságú kritikájuktól már csupán egyetlen lépés van a Romániai Magyar Szó programszerűen űzött destrukciójáig." Ennek az áldatlan "alternatívának" éppen a Bihari Napló lett a szócsöve. - Tőkés Lászlónak ezt a nyílt levelét nem közölte a lap, ezért a püspök jún. 21-i keltezésű újabb levelében kérte előző írása közlését. - Tőkés László írása után áll Szűcs László főszerkesztő válasza. Az Alternatív Varadinumon több újságíró is jelen volt, de a rendezvény nem azonosítható a szerkesztőséggel, a szerkesztők túlnyomó része nem vett azon részt. Wagner Csilla főszerkesztő-helyettes is válaszolt a püspök levelére. Úgy érezte, hogy az ügy lezárult, azért nem közölték hamarabb Tőkés László nyílt levelét. Azt, aki rászánja magát a cselekvésre, bátorítani kell, nem szabad a kezdeményezéseket csírájukban elfojtani. Az Alternatív Varadinum szervezői nem valami ellen szervezkedtek, hanem valaminek a sokszínűbbé tétele érdekében. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 25./

1998. október 1.

Okt. 1-jén kezdték meg Nagyváradon a Nagyváradi Napló százéves évfordulójának ünnepség-sorozatát. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője és Wagner Csilla főszerkesztő-helyettes üdvözlő szavai után Králik Lóránd, a Bihari Napló felelős kiadója tartott megnyitóbeszédet. Tőkés László és Tempfli József püspökök is beszéltek. A jubileumra megjelent a Százéves a Napló című album. Szerzői: dr. Indig Ottó, Králik Lóránd, Szántó Sándor, Szűcs László. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./

2000. május 9.

A romániai magyar civil szervezetek képviselőinek kolozsvári fórumán máj. 6-án, előadást tartott Eckstein-Kovács Péter tárca nélküli miniszter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője is. Felvázolta a Kisebbségvédelmi Hivatal működését. A hivatalnak egyrészt jogszabály-kezdeményezési lehetősége van, másrészt láttamozza azokat a törvénytervezeteket, amelyeknek bármiféle kisebbségi vonatkozásuk is van. Ezenkívül állandó kapcsolatot tart a más országokbeli kisebbségvédő kormányintézményekkel, nemzetközi intézetekkel és a romániai polgári szervezetekkel. Az összesen 26 alkalmazottal dolgozó hivatal négy igazgatóságából az egyik a civil szervezetekkel foglalkozik. A hivatal 1996-ban 6 milliárd lejt használhatott fel, tavaly 37,5 milliárdot, 2000-re pedig 64 milliárdja van. A pénz több mint 90 százalékát a kisebbségi szervezetek kapják meg. Az elosztásba a hivatal nem szól bele, a 18 nemzeti közösséget képviselő 17 elismert szervezetnek kell megegyeznie. Ezenkívül a Kisebbségvédelmi Hivatal az idén 3,9 milliárd lejt fordíthat kisebbségi szervezetek közös rendezvényeire, másik 900 milliót pedig a rasszizmus, antiszemitizmus elleni akciókra. E két összegből pályázat útján lehet pénzt szerezni. Jelenleg a hivatal egyik fő feladata a romák helyzetének javítását célzó stratégia kidolgozása. A legutóbbi népszámláláskor 400.000 romániai állampolgár vallotta magát romának. Szakértők szerint számuk valójában sokkal nagyobb, az egy-másfél milliót is eléri, de sokan más nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. A stratégia kidolgozásába bevonták a romák képviselőit. /Wagner Csilla: Mit tehet a Kisebbségvédelmi Hivatal? = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 9./

2000. szeptember 4.

Szept. 1-jén ünnepelte a Bihari Napló szerkesztősége a lap 3000. számának megjelenését. "A 3000-es ünneppel, amely tehát nem úgymond millennium, nem is billennium, hanem egyenesen trillennium, sikerült megelőzhetetlenül elsővé tenni a Bihari Naplót" - fogalmazott Markó Béla költő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a rendezvényen. A Napló vendége Markó Béla is, aki díszmeghívottként üdvözölte az eseményt. A szerkesztőség az ünnepen fórumot tartott, amelyen kérdéseket intéztek a politikushoz és a BN szerkesztőihez is. Markó Béla kifejtette, hogy a kormányzás sokkal hatékonyabb eszköz a megoldáskeresésre egy kisebbség esetében, mint az ellenzékiség. "Valóban súlyos veszteségnek tekinthető Marosvásárhely, és Kolozsváron nem sikerült a terv megvalósítása, ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy megszereztünk sok olyan fontos vezető beosztást, melyekkel eddig nem rendelkeztünk." Hangsúlyozta, hogy nem kell mindenáron, minden körülmények között kormányon lenni, ezzel utalt a nyomásgyakorlásokra, amelyek állítólag arra irányulnak, hogy az RMDSZ a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával legyen majd hajlandó együtt kormányozni. Az RTDP eddig nem mutatott föl olyan programot, amelynek alapján együttműködés lenne elképzelhető. "A közös kormányzás lehetőségét nem zárhatom ki, de körvonalazódni sem látom" - fogalmazott Markó. Az RMDSZ-en belüli ellentétekről szólva úgy fogalmazott, hogy megőrzik az egységet. - Az esten Kiss Sándor, a kiadó elnöke, a BN főrészvényese átadta a frissen alapított Aranytollhegy-díjakat Wagner Csillának, Szilágyi Aladárnak és Szűcs Lászlónak A laudatiókat Rais W. István, a lap főszerkesztője olvasta fel. /Szeghalmi Örs: Bihari Napló-est a 3000. lapszám örömére. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./

2000. október 9.

Okt. 7-én Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel tartott tanácskozást Kolozsváron az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE). A konferencián részt vett és előadást tartott Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Kifejtette, hogy a magyar tőkekivitel a határon túli nemzetrészekhez egyelőre nem elégséges az ottani életszínvonal megfelelő emeléséhez, mert az anyaországban is a multinacionális cégek uralják a gazdaságot, amelyeket nem érdekel a nyelvi közösség. Mégsem szabad lemondani a magyarországi kis- és középvállalatok tőkeexportjáról. Ha a parlament is megszavazza, a jövő évben az Új Kézfogás Közalapítvány költségvetése 60%-kal bővül. A tervezett státusztörvény előírásait Magyarországon sokallják, Erdélyben keveslik. Következő lépésként a nemzeti integráció új szakaszát, a gazdasági integrációt kell szorgalmazni. Meg kell oldani a határátjárhatósági gondokat, ezzel kell elhárítani a "schengeni határzárat". Ki kell használni az információs társadalom térhódítását, azt, hogy a szellemi termékek elektronikus átvitelével érvényesüljön nyelvi közösségünk előnye. Lehetségessé válhat a szülőföldön való maradás olyan módon, hogy közben törvényes keretek között zajló időszakos munkavállalással a határon túli magyarság hozzájárul az anyaország további fejlődéséhez - mondotta Németh Zsolt. - A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Hernádi Zsolt (ÚKK kuratóriumi elnök), Dobos András (ÚKK irodavezető), dr. Zöld András (ÚKK kuratóriumi tag) és Pécsi Ferenc (EVE-alelnök), elhangzott: az Új Kézfogás Közalapítvány az idén 120 pályázatot bírált el, ebből 91-et fogadott el, összesen 200 millió forint értékben. A mikrohiteleket kísérleti jelleggel bevezették Hargita, Kovászna, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben, összegük elérte a 175 ezer dollárt. Kamattámogatásra hitelt Romániában 49 terv kapott (200 ezer dollár értékben). A mikrohitel-program jövőre más megyékre is kiterjed. Jelenleg közel 3000 magyar-román vegyes tőkéjű vállalat működik, ezeknek csupán elenyésző része kapcsolódik az ÚKK tevékenységéhez. /Ördög I. Béla: "A nemzeti integráció gazdasági szakaszába érkeztünk" Magyar vállalkozásfejlesztési konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ A hét végén Kolozsváron a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) nemzetközi konferenciát szervezett. A rendezvény célja Magyarország és a környező országok közötti gazdasági kapcsolatok támogatása, a Kárpát-medencében meglévő vállalkozási és vállalkozásfejlesztési lehetőségek felmérése, valamint az ehhez kapcsolódó javaslatok megfogalmazása volt. /Hecser Zoltán: Vállalkozásfejlesztési fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./ "Szembe kell nézni azzal az ellentmondással, amely a magyar állam és a magyar nemzet határainak a különbözőségéből adódik - mondta a tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor. - A Széchenyi-terv nemzeti fejlesztési terv. Kérdés, hogy a megvalósításából származó hasznok kiterjeszthetőek-e a határon túlra is." Leszögezte, hogy fontos a határon túli magyar vállalkozók támogatása, a regionális kapcsolatok megerősítése és a szomszédokhoz fűződő viszony javítása. /Wagner Csilla: támogatás a szülőföldön maradást szolgálja. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

2002. november 25.

Nov. 23-án Nagyváradon bemutatták Péter I. Zoltán Mesélő képeslapok - Nagyvárad 1885-1915 /Noran Kiadó, Budapest/ című kötetét. Szűcs László beszélgetett a szerzővel és a könyv kiadójával, Kőrössi P. Józseffel. A helytörténeti sorozat szerkesztője, a könyv gondozója, Wagner Csilla. A Váradról Budapestre származott Kőrössi P. József bevallotta, hogy kiadója, a Noran egyik legjelentősebb vállalkozása ez a könyv. /Szilágyi Aladár: Ünnepi hangulatú könyvbemutató a bábszínházban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25./

2004. március 8.

Új magyar nyelvű napilap jelent meg márc. 8-án Nagyváradon, a Reggeli Újság. A szerkesztőség közleménye szerint az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. által kiadott lap alternatívát kíván nyújtani a magyar olvasóknak, amire hatvan esztendeje nem volt példa. Dénes László, a lap főszerkesztője a Krónika kérdésére elmondta: az újság egyik irányban sem elkötelezett napilap lesz, amely a közéleti eseményeket kívánja bemutatni, ugyanakkor kritikusan tükrözi majd a társadalmi visszásságokat is. „A lapban a hírek mellett természetesen véleményanyagokat is közlünk majd, ezek szerzője többek között jómagam, Indig Ottó főmunkatárs, valamint Wagner Csilla lesz” – jelezte Dénes. A főszerkesztő hozzátette: a Reggeli Újság az első három hétben ötezer példányban kerül a standokra, majd annak függvényében, hogy milyen igény mutatkozik iránta, illetve hogy milyen eredményt hoz a tervezett előfizető-toborzó akció, módosulhat a példányszám. Dénes visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a lap munkatársai „eladták” volna magukat a románoknak (az Euro Media Kiadói és Sajtóház tulajdonosai a nagyváradi Micula fivérek). „Európában és a világban aligha van nemzetisége a pénznek. A romániai magyar sajtó részben magyarországi, részben román, osztrák vagy egyéb tőkével működik” – fejtette ki. A főszerkesztő „durva csúsztatásnak” minősítette azon felvetéseket, amelyek szerint az új lap RMDSZ-ellenes hangvételű lenne. „Még meg sem jelent a lap, amikor durva kirohanás jelent meg ellene az egyik napilapban, amelyben légből kapott információk alapján a szerző arról írt, hogy RMDSZ-ellenes lap készül Nagyváradon. Rosszulesett, hogy a szakma részéről gyűlölködés és irigység nyilvánult meg irányunkban, mint ahogy az is, hogy a helyi RMDSZ is ellenséges lapként próbált beállítani bennünket. Egy terméknek először meg kell jelennie a piacon, azután lehet csak eldönteni, hogy milyen” – fogalmazott Dénes. /Balogh Levente: Új magyar napilap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2004. március 26.

Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője írta, az új napilap még meg sem született, a Romániai Magyar Szó máris a földbe tapossa. Sike Lajos, a Romániai Magyar Szó munkatársa szerint a Reggeli Újság nyugodt, kiegyensúlyozott, sokkal inkább a hagyományt, mint a pesti bulvárlapok stílusát követi. Általában jónevű újságírók írnak benne, így Indig Ottó és Wagner Csilla. Dénes László nem hozta magával ”előző lapja, az Erdélyi Napló avitt, érzelmi kifakadásokkal, nemzeti mellveregetéssel és cifrákodással, s ugyanakkor magyar búskomorsággal teli stílusát.” „Jó lesz megismerkedni azzal az egyre inkább terebélyesedő erdélyi magyar sajtóval (médiával), amely román vállalkozók, üzletemberek pénzén jelenik meg. Érdekvédelmünk szétverése, politikai megosztottságunk fölötte kedvez e folyamatnak.” – írta Sike Lajos. /(Sike Lajos): Jó reggelt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2006. július 13.

Szerették a váratlanul elhunyt Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét, ezt mutatják a meleg hangú emlékezések. „Bármikor láttam, örvendtem neki” – írta róla Wagner Csilla a Reggeli Újságban. Mindig a lapról, a munkáról beszélt. /Wagner Csilla: Hiány. = Reggeli Újság, július 12- átvette: Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Szilágyság /Zilah/ hetilap munkatársai is szeretettel emlékeznek Balló Áronra, aki napilapok közül elsőként ismerte fel a regionalitás jelentőségét, és neki köszönhető, hogy a Szabadság hasábjain a környező megyék mellett a Szilágyság is rendszeresen jelen van. A tudósítók, szerkesztők együttműködését soha nem rivalizálásként, inkább egymásnak nyújtott segítségként értékelte. /Szilágysági üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ Horvát Éva Salzburgból írt, gyakran idézte műsoraiban a Szabadságot magas színvonala miatt. Balló Áronban a kolozsvári magyarság egy tartóoszlopát veszítette el. /Horvát Éva: Részvétlevél Salzburgból. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ Nem feledjük, hogy a Balló Áron főszerkesztő és munkatársai által vezetett/szerkesztett kedves megyeközi közéleti napilap az évek során felvállalta a katolikus egyház működésével, hitéleti és szociális szolgálatával kapcsolatos tudósításokat, híreket is, ugyanakkor kiállt az egyházunkat és népünket érintő nehéz helyzetekben. Sajnos életében elmulasztotta mindezt megköszönni, ezért most, „post mortem” teszi meg, írta Fodor György. /Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának titkára: Becsülettel és komoly munkával „építette” ezt a várost... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ Áron erejének teljében ment el közülünk, emlékezett Makkay József, több mint tíz évet dolgoztak együtt a kolozsvári Szabadság napilap szerkesztőségében, ebből legalább ötöt vezető beosztásban: ő főszerkesztőként, Makkay meg főszerkesztő-helyettesként. Szakmai, emberi és magánügyeiket is gyakorta egymással beszélték meg, jó kollégák és barátok voltak. Balló Áron kiváló újságíró és kiváló lapszerkesztő volt. Egyenes, igaz ember, aki a BBC-féle objektív, mértéktartó újságírás elkötelezettjeként egyengette a fiatal újságíró-kollégák szakmai előrehaladását. /Makkay József (Erdélyi Napló, július 11.): Búcsú Balló Árontól. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998