udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Wagner Nándor

2004. november 15.

Nagyváradon Bethlen Gábor szobra után újabb szobor elhelyezésére készül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Barabás Zoltán sajtószóvivő jelentette be, hogy nov. 16-án, a nagyváradi születésű és Japánban világhírűvé lett Wagner Nándor szobrászművész tiszteletére szervezett emlékülés keretében Chiyo Wagner festőművész, a szobrász özvegye, a mester József Attila szobrát adományozza az egyháznak és a városnak. A szobrot Várad egyik közterületén szeretnék fölállítani. A városvezetés továbbra sem békélt meg a nagyváradi Petőfi-parkban felállított Bethlen szoborral. A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez felszólítás érkezett a városházáról, hogy Bethlen Gábor szobrán javítsák ki Gabrielre az erdélyi fejedelem nevét. Sándor Lajos, az egyházkerület előadótanácsosa kijelentette, hogy Bethlen Gábort nem fogják Gabrielre változtatni. /(Balla Tünde): József Attilának akarnak szobrot állítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2005. február 23.

Az 1977-ben elhunyt szobrászművész Wagner Nándor végakarata szerint japán származású özvegye Nagyváradnak adományozta a művész díjnyertes József Attila szobrát. Wagner Nándor nagyváradi Ady Endre utcában született művész 1922-ben, a budapesti Képzőművészet Akadémia végzettje, előbb Budapesten, majd Svédországban, később pedig Japánban alkotott maradandó művészi értékeket. A szobor 210 cm magas és a költő születésének 100 éves évfordulója alkalmából Nagyvárad valamely közterén kívánják kiállítani. A szobor öntésének és felállításának költségeit a szobrászművész emlékére létrehozott alapítvány állja. /(Lakatos Balla Tünde): József Attila szobrot kapott Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2005. április 8.

Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere április 5-én a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban vehette át hivatalosan is Wagner Nándor szobrászművész díjnyertes József Attila szobrát, amelyet a Festum Varadinum rendezvénysorozat záróakkordjaként, május 1-jén avatnak föl a váradi Petőfi parkban., a magyarok kialakulóban levő kultuszhelyén. Wagner Nándor /sz. Nagyvárad, 1922. okt. 7./ a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett. Először Budapesten dolgozott, majd Svédországban, végül Japánban telepedett le feleségével, Chiyo Akiyama japán képzőművésszel. Hitvallása: „Az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Én hiszek a munkám fontosságában. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgáltam munkámmal. Széchenyi István útján kell járni, ha élni akar a Nemzet!” Munkásságával az emberek közti szeretetet és megértést hirdette. Wagner Nándor 1997. november 15-én Japánban halt meg, a hagyatékát gondozó alapítvány Magyarországon és szülőhelyén is igyekszik népszerűsíteni a nemzetközileg elismert életművet. Wagner Nándor végakarata szerint kerülhet alkotása Nagyváradra. /(Lakatos Balla Tünde): József Attila szobra Nagyváradra érkezik.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

2005. május 3.

Május 1-jén, a Festum Varadinum egyik záróeseményeként Nagyváradon felavatták József Attila egész alakos szobrát, a nagyváradi születésű Wagner Nándor alkotását. – Mától új polgára van városunknak – adta hírül Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere az ünnepségen, amelyen mintegy ezren vettek részt, jelen volt Tőkés László református püspök, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész és a szobor nagyváradi születésű alkotója, Wagner Nándor japán özvegye, Wagner Csijo is. Bíró Rozália gondolataihoz kapcsolódott beszédében Barabás Zoltán költő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) sajtóreferense szerint József Attila elfoglalta méltó helyét Ady Endre és a Holnap városában. Kalász Márton rámutatott: József Attila nemcsak a huszadik, hanem a huszonegyedik század egyik legnagyobb költője is. Wagner Nándor 1954-ben készült, de félszáz éve gipszben rejtőzködő alkotását a művész özvegye adományozta a városnak. A magyar nemzet három jelentős költőjének, Petőfinek, Adynak, valamint József Attilának is áll szobra Nagyváradon. /Balogh Levente: Új polgár Ady városában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2005. július 7.

A II. Partiumi Írótábor résztvevői elmentek a Nagyváradtól 30 kilométerre fekvő Hegyközszentimrére, ahol bordalversenyt rendeztek. A versenyzőknek el kellett elszavalniuk az alkalom szülte költeményüket. Az első díjat, öt liter bort végül a felvidéki Szászi Zoltán vihette haza. Az írótábor július 6-án Nagyváradon zárult, a rendezvény fődíját, egy Ady Endrét és a tábor logóját ábrázoló ikerplakettet a klézsei Duma István András kapta. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke a Magyar Anyanyelvi Konferencia elismerő oklevelét adta át a szervező Barabás Zoltánnak, valamint Vasadi Juliannának, a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesbolt vezetőjének. Kiss Sándor, az Academia Humana Alapítvány elnöke a nagyváradi születésű, majd Japánba költözött szobrászművész, Wagner Nándor által készített Tiszta Harcos Díjat adta át Tőkés László püspöknek a wagneri művészeti hagyomány ápolásáért. /Balogh Levente: Bordalverseny a hegyközi lankák között. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

2005. december 21.

Nagyváradon szimpóziumon értékelték Wagner Nándor szobrászművész életművét Erdélyből Svédországon át Japánig címmel. A művész életét Wehner Tibor művészettörténész ismertette, majd levetítették Gyulyás József Égi szférák, illetve a József Attila-szobor születése című filmjeit. Wagner Nándor a különböző kultúrkörökben is megtalálta a helyét. Wagner Nándor 1922. október 7-én született Nagyváradon. Érettségi után Budapesten a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett, a háború megszakította mindezt. A háború után Magyarországon telepedett le, több szobrával díjat nyert. A magyarság erkölcsi feltámadását ábrázolta Corpus Hungaricum című munkája, mely 45 éves múzeumi raktárban pihentetése után Székesfehérváron avatták fel 1999. október 6-án. 1956-ban beválasztották a Képzőművészek Forradalmi Bizottságába, ezért a forradalom leverése után el kellett hagyni az országot, Svédországba ment. Először Lundban rajzott tanított. Összesen nyolc szabadtéri emlékművét állították fel. 1969-ben feleségével, Chiyo Akiyama japán képzőművésszel áttelepültek Japánba. Több pályázatot nyert, munkáit kiállították. Kerámiával is foglalkozott. Megalkotta híres Filozófusok kertje című nyolcalakos szoborkompozícióját, melyet halála előtt Budapestnek adott, ma a Gellért-hegyen látható. Wagner Nándor Japánban megfogalmazott hitvallása: „Biztos vagyok abban, hogy alkotásaimmal hazám javát szolgáltam. Ha a nemzet élni akar, Széchenyi István útján kell járnia!” /Gurzó K. Enikő: Wagner Nándor égi szférái. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 21./

2008. április 22.

Nagyváradon tart a Festum Varadinum, a nagyváradi és a partiumi magyarság kulturális ünnepe, egymást érik a kulturális rendezvények április 20-tól 27-ig. Tizedik alkalommal rendezték meg az Apáról fiúra című hagyományőrző népi mesterekkel való találkozást. A Kanonok sor benépesült, Jakabffy Emma, a Pro Familiae Alapítvány vezetője elmondta, sikeresnek ítéli az idei rendezvényt. Megnyílt a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) reklámgrafika szakos hallgatóinak tárlata A Holnap városa címmel, az intézmény székházában. A kiállított képek pályázatra készültek, amelyet a budapesti székhelyű Academia Humana Alapítvány hirdet meg minden évben. Az alapítványt Wagner Nándor nagyváradi származású szobrászművész emlékére alapították 1998-ban, azzal a céllal, hogy ápolják a művész hagyatékát. A Festum Varadinum hagyománya tizenhét esztendőre tekint vissza, amikor a négy történelmi egyház – a római katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius –, valamint az RMDSZ létrehozta a Varadinum Kulturális Alapítványt, azzal a céllal, hogy minden évben kulturális rendezvénysorozatnak adjon életet. /Partiumi tavaszi zsongás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2008. május 2.

Kis Sándor, az Academica Humana Alapítvány elnöke adta át a Wagner Nándor-díjakat a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakos diákjainak, akik helyezést értek el a Holnap antológia megjelenésének századik évfordulója alkalmából kiírt plakátpályázaton. A Holnap 1908-ban jelent meg Váradon, egyik vezéralakja Ady volt. „Tíz éve írtuk ki először pályázatunkat, a változó témájú verseny nyertesei között Wagner Nándor özvegyének jóvoltából százezer forintot osztunk ki” – mondta Barabás Zoltán, a Partiumi Magyar Művelődési Céh elnöke. Wagner Nándor szobrász, festő 1922-ben született Nagyváradon, 1950-ben Magyarországra, hét év múlva Svédországba települt, végül Japánban hunyt el 1997-ben. Legismertebb munkái a Filozófusok kertje /Budapest, Gellért-hegy/ és a Corpus Hungaricum /Székesfehérvár/. Szülővárosában 2005. május 1-jén leplezték le az általa tervezett József Attila-szobrot a Petőfi parkban. /Fried Noémi Lujza: Átadták a Wagner Nándor-díjakat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998