udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Wagner Péter

2004. július 7.

Marosvásárhelyen megnyílt Wagner Péter /Budapest/ építész rajzainak és fényképeinek tárlata Szék 1970-2003. Egy mezőségi falu változásai címen. A kiállítás Wagner Péter hetvenes években készült épületfelméréseit, valamint a hetvenes években és 2003-ban készült rajzait és fényképfelvételeit mutatja be. /b. d.: Feneketlen a múltnak kútja... = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./ Oláh István megmagyarázta: nem arról van szó, hogy erdélyi diákokat nem engedtek be magyarországi – anyaországi! – munkatáborba. „Inkább, hogy az EU-szabályzók közönye eleve hárít minden nemzeti és sorsközösségre utalást.” /Oláh István: Szegény erdélyiek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2004. július 10.

Élő néphagyományáról, viseletéről, zenéjéről, táncáról ismert inkább a Kolozs megyei Szék. A hagyományőrző falu jellegzetes népi építészetéről kevés szó esik, a Művelődés folyóirat áprilisi számában ezzel foglalkozott. ,,A nádfedeles, kékre meszelt, szabadkéményes házak, a jármos csűrök, a megannyi ól, gabonás, kas, a csoportos udvarelrendezés a Mezőség archaikus népi építészetére nagyon jellemző, kivételes értékeket hordozó emlék” – írta Furu Árpád műemlékvédő mérnök. Erről kaphat képet Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban júl. 19-én megnyíló kiállítás látogatója Wagner Péter Europa Nostra-díjas budapesti építész kiállításán. A tárlaton a széki népi műemlékek fotóit mutatják be. A tárlatot Benczédi Sándor, a népi építészet szakembere nyitja meg, széki tanítói élményeiből nyújt ízelítőt Nagy Olga néprajzkutató. /Sz. A.: Szék népi építészete (Kiállítás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

2004. szeptember 23.

Szeptemberben két jeles szakember is megfordult Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum vendégeként, akik a hetvenes években kezdtek érdeklődni az erdélyi valóság iránt, s azóta is hűséges barátai a vidéknek. Bárth János, a kecskeméti múzeum igazgatója évtizedekig járta Erdélyt, a rendszeres erdélyi levéltári kutatás mellett nagy terepbejárást végzett Zetelaka, Korond, Székelyszentkirály, Székelyszentlélek, Felsősófalva, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Homoródalmás hegyi tanyavilágában, az Úz-völgyi csángók szórványtelepein, valamint a gyimesi patakvölgyek tanyái között. Mindezekről tanulmányokat, monográfiákat írt. A másik vendég, Wagner Péter szept. 21-én mutatta be Csíkszeredában – Budapest, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Szék után – a hagyományos széki építészetet feltérképező kutatásainak gazdag képanyagát. /Cseke Gábor: Jófajta látogatók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2005. március 10.

Nagyváradon a 15 esztendős váradi táncházat ünnepelték március 4-5-én. Többszázan sereglettek össze Erdélyországból és Magyarországról. Miklós János, a Nagyváradi Táncház Egyesület elnöke és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője köszöntötte az egybeseregletteket, most volt a csángó nap is. A Mikecs László Csángó Baráti Társaságot vezető Szilágyi Zsolt arról szólt, hogy a csángó kultúra részét képezi az európai és világörökségnek. Wagner Péter mérnök fotográfiái villantották föl hangulatukban a csángók földjét, a körfolyosón pedig a 15 éves váradi táncház és a bihari népi tánccsoportok múltját megörökítő újságcikkek sorakoztak. /Lakatos Balla Tünde: És felvirágzott a nóta! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2005. március 25.

A mezőségi Szék változásait örökítette meg fotográfiákon Wagner Péter, magyarországi építész. A hetvenes években Szék eltűnőben levő népi építészeti értékeit fényképezte le. A nyolcvanas évek romániai falurombolásai ellen protestálni került elő legelőször a gyűjtemény. Wagner Péter 2003-ban tért vissza kalandozásai színhelyére, hogy megörökítse harminc esztendő változásait Széken. A múltbeli gazdagságot és a jelen szürke egyhangúságát ábrázolta Feneketlen a múltnak kútja (Szék népi építészetének dokumentumai) /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című könyvében. Wagner Péter fényképei közel egy esztendeje járják Erdély városait. Most Nagyváradon mutatták be a képanyagot. Széken néhány roskadozó parasztház őrzi a múltat. Amit nem sikerült Ceausescu buldózerpolitikának megtenni, azt a népi hagyományok iránti közömbösségnek sikerült. /(Lakatos Balla Tünde): Feneketlen a múltnak kútja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

2005. június 4.

Wagner Péternek, a budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara professzorának erdélyi építészeti hagyományok ihlette grafikáiból nyílt kiállítás június 3-án Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében. Wagner először építészhallgatóként jött Erdélybe, a hetvenes években. A város- és falurombolás előtt kezdte rajzolni Belső-Erdély, a Mezőség, Kalotaszeg és Székelyföld épületeit. Ezek a munkái láthatók a kiállításon, harminc év távlatából. Dokumentumok, de annál többek is. Autonóm műalkotások. /Németh Júlia: Tájak, házak lelke. Művészi dokumentumok a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2006. május 22.

Helytörténeti kiadványok bemutatásával kezdődött a váradi Limes könyvfesztivál utolsó napja. A budapesti Wagner Péter Feneketlen a múltnak kútja /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című könyvéről elmondta: a könyv fiatalkori kutatásának az eredménye, s a széki népi építészettel foglalkozik. A szerző három évvel ezelőtt vette elő az 1970-es évek elején készült anyagot. Új felvételeket készített 2003-ban, hogy felmérje, mi maradt meg az akkori világból. Bemutatták továbbá Borbély Gábor Stark Erzsébettel és Dukrét Gézával egyetemben írott, Bihar megye útikönyve című kiadványának második kötetét (Prolog Kiadó). Ezután Dánielisz Endre beszélt Biharország népi világa (Prolog Kiadó) című könyvéről. Fleisz János bemutatta Egy város átalakulása – Nagyvárad a két világháború között (Literátor Kiadó, Nagyvárad) című kötetét. Ez a könyv a tíz évvel ezelőtt megjelent Város, kinek nem látni mását című kötet folytatása. Ebben 1867-től 1918-ig ismerhették meg Várad történetét, a két világháború közötti időszakról (1919-1940) pedig az Egy város átalakulásában olvashatnak. Végezetül Péter I. Zoltán beszélt a Nagyváradi emlékképek című (Europrint Kiadó), tavaly megjelent könyvéről. /Fried Noémi Lujza: Helytörténeti könyvek matinéja. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 22./

2007. június 19.

Wagner Péter Szászföldet bemutató grafikai tárlata látható Kolozsváron. Elsősorban a magyar vonatkozású emlékeket, a magyar zenét és táncot, a magyar falvakat, templomokat és házakat keresték Erdélyben. – „Mint építészhallgató és az építészettörténet nagy rajongója azonban nem mehettem el az erdélyi szász városok és az erődtemplomok mellett” – írta Wagner Péter építész, grafikus A szászok földjén Erdélyben /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című albuma előszavában. A kiadvány grafikáinak egy része a kolozsvári Reményik Sándor Galériában tekinthető meg. /Rostás-Péter Emese: Házak, templomok változó időben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

2008. május 7.

Kápolnát terveztek Imre herceg emlékére a Bihar megyei Szentimrén. „Olyan még nem fordult elő a vallástörténelem során, hogy egy református gyülekezet katolikus szentnek építsen emlékhelyet” – fogalmazott a település református lelkésze, Kucharszki Zoltán. Szent Imre hercegnek állítanak emléket, aki a falu határában vesztette életét egy vadászat során. Az egykoron híres katolikus falut jobbára reformátusok lakják. A protestánsok templomkertjében három éve áll a Lantos Györgyi készítette félalakos hercegszobor. Elhatározták, hogy a már csak nyomaiban fellelhető egykori apátság romjaira emlékkápolnát emelnek. Bemutatták Toldi Éva magyarországi író Szent Imre emlékkönyv című kötetét. „A legfontosabb, amit Imre hercegtől megtanulhatunk, a helyes mérték megtalálása” – fejtegette Toldi Éva. Wagner Péter Ybl Miklós-díjas építész bemutatta látványtervét. A kápolna előtt Imre herceg egész alakos szobra lesz, színes mozaikkazettákban pedig a további hat Árpád-házi szent. Ily módon ez a kápolna olyan hellyé nemesül, ahol a hét szent révén a magyarság egysége valósul meg. /D. Mészáros Elek: Református „szenttisztelet” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

2009. június 23.

Wagner Péter Ybl-díjas budapesti építész, egyetemi tanár az erdélyi tájak szerelmese. Évtizedek óta tanulmányozza és örökíti meg rajzaiban a népi építészet apró remekeit. Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt kiállításán láthatók grafikái. Mostani tárlata újabb tájegység, a Szilágyság felfedezése, értékeinek bemutatása. Wagner Péter az eddigi fekete-fehér ábrázolás után pasztelljeivel jelentkezett. Szőke Anna, a Szilágy Megyei Hagyományőrző Művelődési Központ kisebbségi referense, a zilahi Művelődési Ház vezetője által összeállított művészi műsor a megnyitón nagy sikert aratott. /Németh Júlia: Budapesti művész a Szilágyságról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2009. június 27.

Wagner Péter Ybl-díjas építész, a budapesti Műegyetem professzora széki barangolásainak dokumentumait kötetbe szerkesztette évekkel ezelőtt, megmentette az utókor számára a mára javarészt már csak képi valójukban létező népi építészet remekeit, az aprócska, nádfedelű parasztházakat, gazdasági épületeket. Tette ezt fiatalon is, a hetvenes években Budapestről Erdélybe látogató építészhallgatóként, és teszi napjainkban, immár többszörösen kitüntetett gyakorló építészként és egyetemi tanárként. Legutóbb a szász falvak múltját és jelenét foglalta az Europrint Kiadónál megjelent, nagyformátumú albumba. Jelenlegi kiállításán Kolozsváron pasztellekkel mutatkozott be. Emléket állított a 21. század eleji állapotoknak, a „hepehupás, vén” Szilágynak. /Németh Júlia: Wagner Péterrel a „hepehupás, vén Szilágyban” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

2009. augusztus 20.

Stílusosan Széken mutatták be Wagner Péter budapesti építész, az erdélyi tájak és az erdélyi építészet szerelmesének legújabb kötetét: a Szék /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár/ című grafikai album 60 rajzon mutatja be a méltán nevezetes falu sajátos építkezési stílusát. A Széki Napok részét alkotó bemutató augusztus 18-án volt. Wagner Péter elmondta: 1970-ben, elsőéves építész-hallgató korában járt először Széken, akkoriban Magyarországról szinte egyfajta zarándoklat indult meg Erdély felé. /S. B. Á. : Könyvbemutató Székről Széken. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

2009. október 6.

Tíz új magyar nyelvű kiadványt mutattak be a nagyváradi könyvmaratonon. Szűcs László, a rendezvény ötletgazdája és egyik szervezője, a Várad folyóirat főszerkesztője elmondta, a könyvmaratonnal a kultúra és a nagyváradi könyvkiadás mostoha helyzetére kívánták felhívni a figyelmet. A gyermekprogram keretében a kiskunhalasi Lyra együttes és a szlovákiai marcellházi zeneiskola fiataljai léptek fel, valamint bemutatták a Mákvirág című nagyváradi gyermeklap legújabb, októberi számát. /Totka László: Maratoni könyvmérleg. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Az Erdély anno 2010 című falinaptár egy-egy erdélyi-partiumi települést mutatott be, régi képeslapokon. A kiadványt Péter I. Zoltán helytörténész értékelte. Szilágyi Aladár A nemlétezők lázadása című riportkötetében a romániai nem magyar, illetve elszórványosodott magyar kisebbségek életét mutatta be, ehhez 117 település 27 etnikumának képviselőit kereste fel. /Megyeri Tamás Róbert: I. váradi könyvmaraton. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 6./ Gittai István új verseskötetét, az Őszliget címűt ismerhették meg az érdeklődők. Gittai elmondta, Nagyváradon érzi magát igazán otthon, itt vannak a barátai, Csepelen csak a Petőfi-szobrot köszönti jó ismerősként. Kinde Annamária Rózsavér című verseskötete a pozsonyi AB-ART és a Várad folyóirat gondozásában jelent meg. Orbán Attila Vaníliás gumicsont című kisregényéről a szerző elmondta, nem regénynek indult, hanem blognak. Tóth Ágnes hetedik kötetéről, a Mákvirág Kiadó gondozásában megjelent Mámikák szűzmáriái című kisregényről Szűcs László beszélgetett a szerzővel. Wagner Péter Szék című albumát Derzsi Ákos, az Europrint Kiadó vezetője méltatta. Molnár Zsolt Kapaszkodom című verseskönyvének bemutatója az Euro Foto Art Galériában volt. A mozgássérült fiatalember első kötetét a Nagyváradi Magyar Diákszövetség adta ki. /Tóth Hajnal: A könyveket, az irodalmat ünnepelték = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 6./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998