udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Schwimmer, Walter

1995. március 16.

Az ET politikai bizottsága márc. 16-án Walter Schwimmert, az Osztrák Néppárt képviselőjét bízta meg a Romániára vonatkozó jelentés elkészítésével. Felkérték arra, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a kisebbségi jogok szavatolásának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1995. december 18.

Az Európa Tanács három jelentéstevője /Gunnar Jansson, Walter Schwimmer és Josette Durieu/ Romániába érkezett. /Magyar Nemzet, dec. 18./

1995. december 18.

Dec. 18-án az Európa Tanács Bukarestben tartózkodó jelentéstevői /Gunnar Jansson, Josette Durrieu és Walter Schwimmer találkoztak az RMDSZ képviselőivel. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy az ET rapotőreinek legutóbbi látogatása óta visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok biztosítása terén, állítását a tanügyi törvény diszkriminatív jellegével, az anyanyelv használatának korlátozásával, a gazdasági vezetésben részvétel terén levő diszkriminációval, az egyházi javak visszaadásának megtagadásával, az etnikai alapon elítéltek helyzetével támasztotta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 685. sz./

1997. március 5.

Márc. 6-án a szenátus épületében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, ügyvezető alelnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ európa tanácsi képviselője találkoztak az Európa Tanács romániai jelentéstevőivel - Gunnar Jansson finnországi liberális, Walter Schwimmer osztrák kereszténydemokrata és Josette Durrieu francia szocialista képviselővel. Az ET jelentéstevői március 5-8. között Romániában tájékozódnak arról, hogy miként teljesíti Románia ET-felvételekor vállalt és az ET 176-os véleményezésében foglalt ajánlásokat. A találkozón az RMDSZ vezetői helyzetelemzést készítettek az ajánlások teljesítésének menetéről általában, különös tekintettel a kisebbségi kérdés rendezésére vonatkozó ajánlásokra. Elmondották, hogy az 1993-ban megállapított ajánlások közül egyelőre nagyon kevés teljesült, csupán a politikai elítéltekkel kapcsolatos és egy-két másik ajánlásról mondható hogy részben vagy egészben teljesültek. A megbeszélés során a megváltozott romániai helyzetet elemezve a szövetség képviselői megállapították, hogy az új kormánykoalíció létrejöttével megteremtődtek a kisebbségi helyzet megoldásának bizonyos intézményi eszközei, a kormányprogramban szerepelnek a célkitűzések, és most a kérdések megoldására kell összpontosítania a kormánynak, tehát most kell beindítani a mélyreható megoldási folyamatot. A megoldandó problémák között említésre került az oktatási törvény módosítása, az önálló magyar egyetem visszaállítása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása és a nyelvhasználat kérdése. A jelentéstevők elmondták, hogy esetleg javasolni fogják a monitorizálás eddigi formájának megszüntetését Románia vonatkozásában. Ugyanakkor a megbeszélésen fölmerült az a lehetőség, hogy a monitorizálás eddigi formájának megszüntetésével párhuzamosan az ET fenn fogja tartani a 176-os véleményezésében szereplő ajánlásokat, és a mostani román kormánynak pedig írásban kellene kötelezettséget vállalnia teljesítésükre. Az RMDSZ képviselői szerint ez a kötelezettségvállalás nemcsak hogy lehetséges, de a jelenlegi körülmények között természetes is. - Az ET romániai jelentéstevői ugyanaznap találkoztak Tokay György kisebbségügyi megbízott miniszterrel, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal vezetőjével is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest),márc. 6., 981. sz./

1999. június 28.

Jún. 21 és 25 között Frunda György szenátor részt vett Strassburgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkálatain. A múlt hét egyik legfontosabb eseménye a parlamenti közgyűlés főtitkárának megválasztása volt. A tisztséget végül az RMDSZ által is támogatott Walter Schwimmer, az Európai Néppárt jelöltje nyerte el. Az Európa Tanács megvitatta az Ukrajnáról szóló jelentést, és ennek következtében egy utolsó 6 hónapos határidőt szabott meg az ET által támasztott feltételek teljesítésére. Ha az említett időtartam alatt Ukrajna nem módosítja megfelelően törvényeit és nem teljesíti az ET-feltételeket, melyek között a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása is szerepel, akkor fél év múlva felfüggesztik a parlamenti közgyűlés ukrán tagjainak a szavazati jogát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 28. - 1502. sz./

1999. szeptember 13.

Szept. 11-én Bukarestben megnyílt a Európa Tanács 1999/2000. évre szóló kiemelt programja, az "Európa, közös örökségünk" elnevezésű kontinentális rendezvény-sorozat. Szept. 12-én, vasárnap Nagyszeben a kampány fő rendezvényének színhelye. A megnyitón felolvasták a jaltai találkozón való részvétel miatt távol maradt Emil Constantinescu román államfő üdvözletét, majd a rendezvény alkalmából hivatalos romániai látogatásra érkezett Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára mondott beszédet. Az ET-főtitkár hangoztatta: a kulturális örökséget nem szabad önkényesen felhasználni egyedi identitások dicsőítésére vagy nacionalista felfogások hirdetésére. Nagyszebenben a Brukenthal Múzeum volt a színhelye az "Örökség és emlékezet: az együttélés tervei" témájú kollokviumnak, amelyen Ion Caramitru és Andrei Plesu miniszterek mellett részt vesz Raymond Weber, az ET nevelési, művelődési és sport igazgatója és José Maria Ballester, az ET kulturális örökség hivatalának vezetője is. /Kontinentális rendezvénysorozat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2001. április 12.

A kisebbség kérdése összeurópai szociális és nevelési probléma, amelyre sajátos megoldásokat kell találni minden országban - hangoztatta Walter Schwimmer, az Európa Tanács (ET) főtitkára a bukaresti Adevarulnak adott interjújában. Az ET főtitkára abból az alkalomból nyilatkozott a román újságnak, hogy szerdán Bukarestben részt vett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ET vezetőinek úgynevezett 2+2 összejövetelén. Walter Schwimmer, aki korábban a Romániát monitorizáló ET-bizottság egyik főelőadója volt, kifejtette: az ET-ajánlások teljesítése tekintetében Romániában "még vannak bizonyos problémák". Schwimmer ezek között nevezte meg a közösségi és egyházi ingatlanok visszaadását. A román vezetőkkel sorra kerülő találkozóin és megbeszélésein e téma mellett érdeklődni fog egyebek között a kisebbségvédelemmel kapcsolatos témák iránt is - mondta. Arra a kérdésre, hogy az ET érdeklődése a kisebbségek kérdéséről netán áttevődött a cigányság kérdéseire, Schwimmer kijelentette: "A roma kisebbség problémája olyan kérdés, amellyel egész Európa szintjén szembetaláljuk magunkat. /Schwimmer: Sajátos megoldások a kisebbségekre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2002. január 12.

A Fidesz-frakció sajnálattal vette tudomásul, hogy az MSZP ismét szembe fordult Európával; a Magyar Szocialista Párt mára odáig jutott, hogy hadban áll nemcsak a magyar kormánnyal, hanem Európa több vezető politikusával, az Európa Tanáccsal, a határon túli magyar szervezetekkel, saját korábbi álláspontjával, valamint saját, a nemzet iránt elkötelezettséget érző tisztességes tagjaival és a nemzetben gondolkodó minden emberrel - tartalmazza a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának közleménye. Hozzáteszik: az MSZP a kedvezménytörvény alaptalan bírálatával a Kárpát-medencei magyarsággal is szembehelyezkedik; korábbi álláspontjával ellentétben támadja az ország által elért össznemzeti sikert és kétségbe vonja a határon túli magyar szervezetek azon jogát, hogy az általuk képviselt magyarok ügyében állást foglaljanak, csak azért, mert véleményük ellentétes az MSZP álláspontjával. A Fidesz-frakció üdvözli Walter Schwimmernek, az Európa Tanács főtitkárának nyilatkozatát, amelyben megerősíti, hogy a kedvezménytörvény kapcsán elfogadott magyar–román egyetértési nyilatkozatban érvényesülnek az Európa Tanács által megfogalmazott kisebbségekre vonatkozó ajánlások."Mindezek után nem meglepő, hogy az MSZP még saját képviselőjével is hadban áll. Sok jóérzésű szocialista párttaggal együtt, Szűrös Mátyás is fontosabbnak tartja nemzeti elkötelezettségét, és felül tud emelkedni a rövid távú pártpolitikai érdeken" — tartalmazza a közlemény. A Fidesz-frakció szerint az MSZP hátba támadta a magyar kormányt, miközben a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a szomszédos országokkal folyamatban levő tárgyalásokon a kormány a magyar nemzeti érdekek érvényesítéséért küzd. /Hadban Európával az MSZP. A FIDESZ az MSZP-t bírálja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2002. január 24.

Meg kell állítani a moldvai csángómagyar közösség asszimilációját, és el kell ismerni a közösség nemzeti kisebbségi státusát – fogalmazta meg jelentésében a Romániai Helsinki Emberjogi Bizottság és a Pro Europa Liga. Példátlan határozottsággal foglalt állást a moldvai csángómagyarok asszimilációjával és megfélemlítésével szemben két tekintélyes romániai emberjogi szervezet. A Romániai Helsinki Bizottság (APADOR CH) és a Pro Europa Liga aktivistái decemberben látogattak el Bákó megyébe, hogy a helyszínen ellenőrizzék a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által sérelmezett jelenségeket. A témával kapcsolatos dokumentumokat és a helyszíni szemle tapasztalatait összefoglaló jelentést jan. 23-án mutatta be Bukarestben Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is jelen volt a sajtótájékoztatón, és megpróbálja ellensúlyozni a jelentés megállapításait. Az emberjogi szervezetek jelentésükben megerősítették, a moldvai csángómagyar népcsoportra asszimilációs nyomás nehezedik. Az asszimilációs politikában a helyi hatóságok, a Belügyminisztérium és a sajtó mellett a római katolikus egyház is részt vesz. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jan. 22-i plenáris ülésén Kurucsai Csaba magyar képviselő kérdést intézett Walter Schwimmerhez, az Európa Tanács (ET) főtitkárához, s arra hívta fel a figyelmét, hogy a romániai hatóságok az utóbbi hetekben rendelkezésekkel igyekeznek megakadályozni a magyar nyelv fakultatív oktatását csángó területen. Kifejtette, hogy a román illetékesek tevékenysége ellentétes az ET-közgyűlés tavaly elfogadott ajánlásival, illetve a miniszteri bizottság vonatkozó határozatával, amelyek Románia alkotmányával és oktatási törvényével összhangban szorgalmazzák az anyanyelvi oktatás támogatását. "Van-e tudomása az ET főtitkárságának ezekről az eseményekről és hogyan ítéli meg a Romániában alkalmazott eljárást, illetve mit kíván tenni annak érdekében, hogy az egyhangúlag elfogadott ajánlások érvényre jussanak" - hangzott a kérdés. Válaszában Schwimmer hangsúlyozta: továbbra is érvényesnek tartja a miniszteri bizottság tavaly novemberi döntését, mely a csángó kisebbség anyanyelvi kultúráját megőrzendő értéknek ismeri el. A főtitkár utalt a tradicionális kulturális értékek védelmét célzó 1989-es UNESCO-határozat érvényére is. Felszólította az ET- tagállamokat, ratifikálják az európai kisebbségi nyelvek chartáját. /(Hilu Anna/MTI): Kérdés csángóügyben az Európa Tanácsnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2002. január 26.

Az Európa Tanács strasbourgi ülésszakán, a jogi és emberi jogi bizottságban bejelentették: Erik Jürgens holland képviselő február–március folyamán Budapesten, Bukarestben és Pozsonyban tájékozódik a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos helyzetről. Ezzel összefüggésben Tabajdi Csaba (MSZP), a magyar delegáció tagja emlékeztetett: Európában számos példa van arra, hogy az anyaország anyagilag támogatja a határain túl élő kisebbséget. Kurucsai Csaba, a magyar delegáció másik tagja a romániai csángók helyzetével foglalkozó kérdést tett fel Walter Schwimmernek. Az Európa Tanács főtitkára válaszában a miniszteri bizottság korábbi határozatát nyomatékosan megerősítve kiállt a csángók szabad nyelvhasználata mellett minden területen. /Tájékozódik az Európa Tanács a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2002. február 16.

A Pro Minoritate Alapítvány Veszélyeztetett kisebbségek Európában címmel rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten febr. 15-én, a Károlyi Palota Kulturális Központban. A konferencia fővédnöke Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. Előadások hangzottak el az európai szervezetek szerepéről a nemzeti kisebbségek védelmében, esettanulmányok veszélyeztetett kisebbségi kultúrákról (kiemelten az ural- altáji, arománok), a rendezvény második része a csángókkal foglalkozott: kultúrájukról, nyelvükről, történetükről, érdekképviseletükről, jelenükről és jövőjükről. A konferencián Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke mondott záróbeszédet. A meghívott előadók között volt Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének csángó raportőre, Petrusán György szegedi román tanszékvezető, Cselényi László televíziós filmrendező, a Minoritates Mundi szerkesztője, Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója, Szilágyi N. Sándor, a kolozsvári egyetem docense, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság társelnöke, Bartha András, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke. Némiképpen a konferenciához kapcsolódik a febr. 16-ra meghirdetett, hagyományos zenés-táncos összejövetel, melyet a Pro Minoritate Alapítvány szervez a moldvai és gyimesi csángó magyarok kultúrája, népszokásai, hagyományai megismertetése szándékával, s amelynek a budapesti Petőfi Csarnok nyújt otthont. A hatodik alkalommal meghirdetett fesztivál fővédnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A hatodik Csángó fesztiválon gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző együttesek lépnek fel Gyimesbükkről, Hidegségpatakáról, Klézséből, Magyarfaluból, Pusztinából, Külsőrekecsinből és Lészpedről. /(Guther M. Ilona): Veszélyeztetett kisebbségek Európában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2002. április 25.

Visszatértek Strasbourgból a magyar történelmi egyházak vezetői, akik az európai közösség képviselőit tájékoztatták az egyházi tulajdonba tartozó ingatlanok restitúciójával kapcsolatos romániai helyzetről. A küldöttségben részt vett Jakubinyi György katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius, Tőkés László református és Mózes Árpád evangélikus püspök, valamint a görög katolikus egyház képviselője. Szabó Árpád hangsúlyozta: a találkozón elmondták, hogy a mindenkori román kormány ígéretei az egyházi vagyon visszaszolgáltatásával kapcsolatosan továbbra is papíron maradtak. Még azon ingatlanok esetében sem történt előrelépés, amelyeknek visszaszolgáltatására kormányrendelet utasított. Az emlékezetes 1998-as sürgősségi kormányrendeletben megállapított 33 ingatlanból gyakorlatban csupán 6?7-et sikerült birtokba venni ? mutatott rá a püspök. A küldöttség angol nyelvű, mintegy háromezer oldalas iratot nyújtott át a találkozókon, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdéséről tájékoztat részletesen. A küldöttség találkozott Walter Schwimmerrel, az Európa Tanács főtitkárával, Monsignore Gallagherrel, a Vatikán megbízottjával, Bársony Andrással, a magyar ET-delegáció tagjával, aki januártól az ET monitorizáló tanácsának elnöke is, valamint Bruno Hallerrel, az Európa Parlament főtitkárával. A küldöttség ígéretet kapott Bársony Andrástól, hogy a május 15?17. között Bukarestben, Románia "posztmonitorizálásával" foglalkozó bizottság ülésén terítékre kerül az egyházi ingatlanok kérdése. A püspökök látogatásával szinte egyidőben Ion Iliescu államfő is felszólalt Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán. Beszédében részletesen kitért a tulajdon kérdésének romániai rendezésére. Iliescu szerint Románia következetesen és jóhiszeműen járt el a totalitárius rezsimek által elkövetett igazságtalanságok és jogsértések helyrehozásában. Hangsúlyozta: figyelembe kellett venni a folyamat "gazdasági és társadalmi korlátait is". Példaként említette, hogy számos ingatlan már fizikailag nem létezik, más ingatlanokra közpénzeket költöttek, megint más ingatlanokban közintézmények ? iskolák, kórházak, múzeumok ? működnek. Gondot jelent az is, hogy sokan nem tudják igazolni tulajdonosi mivoltukat, visszaélések, korrupciós esetek is előfordultak. Iliescu szerint az elkobzott ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatása mellett közel hárommilliárd dollárra lenne szükség az anyagi kártérítésre. /B. T.: Strasbourgban a romániai restitúcióról. Szabó Árpád: Sikeres találkozó ? Iliescu: Nincs pénz kártérítésre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2002. április 27.

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete közleményt adott ki a romániai magyar történelmi egyházak küldöttségének Strasbourgban az Európa Tanácsnál tett ápr. 22-i látogatásáról. A négy erdélyi egyház képviseletében dr. Jakobinyi György római katolikus érsek, valamint Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus és dr. Szabó Árpád unitárius püspökök vettek részt , hozzájuk csatlakozott még Nicolae Anusca, a Román Görög Katolikus Egyház balázsfalvi érsekségének tanácsosa. A romániai kisebbségi egyházak vezetői mindenekelőtt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és egyéb javak visszaszolgáltatása tárgyában tartották szükségesnek az Európa Tanácshoz fordulni. Reprezentatív dokumentációt tartalmazó füzetet nyújtottak át az illetékeseknek. A Jussunkat követeljük (Demanding our property) című — angol nyelvű — kiadvány egyebek mellett magába foglalja az egyházak által rendezett, 2002. nov. 29–30–án Kolozsváron megtartott nemzetközi értekezlet közös nyilatkozatát, amelyben a résztvevők kilátásba helyezik Románia Európa Tanács általi monitorizálása újrafelvételének kérelmezését, abban az esetben, amennyiben a román kormány az egyházakkal kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeit továbbra sem teljesíti. A dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott javak teljességre törekvő kimutatását. Az egyházi küldöttséget fogadta Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. A magyar egyházi vezetők ez alkalommal az egyházi ingatlanokra és magyar egyház, valamint kisebbségi magyarság helyzetére vonatkozó beadványt nyújtották át a főtitkárnak. Nicolae Anusca tanácsos a román görög katolikus egyház jogfosztottságát bemutató dokumentumot adott Walter Schwimmernek. A magyar egyházfők közös folyamodványukban — az ingatlanok ügye mellett — a következő egyházi és kisebbségi sérelmeket tárták az Európa Tanács elé: magyarellenes politikai propaganda és időről időre előálló diszkriminatív kisebbségellenes állami intézkedések, politikai gyakorlat; a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció, a privilegizált román ortodox "nemzeti" egyházzal szemben; a közigazgatási törvénynek megfelelő kétnyelvűség bevezetésének a részleges elmaradása, illetve halogatása; a kisebbségi nyelvek — így a magyar nyelv - teljes kizárása az igazságszolgáltatásból; a tanügyi törvényben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben; a vallásszabadságra vonatkozó törvény tizenkét év óta tartó elszabotálása; a kisebbségi törvény elfogadásának elodázása; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által benyújtott egyes törvénytervezetek semmibevétele (pl. törvénytervezet, melyet 500 ezer polgár aláírásával terjesztettek elő; a magyar állami egyetem helyreállítására vonatkozó törvénytervezet; az ingatlanok restitúciójára vonatkozó törvénytervezet); az önerőből létrehozott magyar tannyelvű magánegyetem akadályoztatása; a moldvai "csángó" magyarok erőszakos elrománosítása; a magyar nemzetiségű politikai foglyok elítéltetése, illetve fogva tartása; a magyar kisebbségek által — is — lakott területek és a magyar népesség gazdasági megkülönböztetése; a magyar többségű vidékek etnikai összetételének erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések (pl. Székelyföld); botrányossá fajult kisebbségi esetek (pl. Székelyudvarhely). Ugyanakkor felhívták a főtitkár figyelmét arra, hogy a kisebbségi kérdések vonatkozásában — az európai integráció előmozdítása, illetve a kedvező arculatépítés céljából Románia továbbra is a rá jellemző, hagyományos kirakatpolitikát folytatja. Ennek tulajdoníthatóan terjedt el országunkról az a hamis kép, mint hogyha kisebbségpolitikája — európai szinten is, "modell–értékű" volna. A magyar egyházi vezetők óvatos bizakodással szóltak az állítólagosan rövidesen elkészülő ingatlanügyi törvénytervezetről. Felvetések rendjén a küldöttség tagjai rámutattak a román kormány egyházakat egymás között megosztó törekvéseire, valamint a kisebbségi egyházakat sújtó botrányos megkülönböztetésre, illetve a Román Ortodox Egyház privilegizált helyzetére. Továbbá aggodalmukat fejezték ki a készülőfélben lévő törvénytervezet esetleges megszorító intézkedéseinek veszélyére. Külön is kitértek a marosújvári görög katolikus templom erőszakos elfoglalásának esetére, a marosvásárhelyi iskolabotrányra és a gyulafehérvári Batthyáneum, valamint a nagyváradi római katolikus püspöki palota sorsára. Egyházaink küldöttségét fogadták továbbá: Paul R. Gallagher, a Szentszék különleges megbízottja az ET–nél, Bársony András, az ET Monitoring Bizottságának elnöke, valamint Bruno Haller, az ET Parlamenti Közgyűlésének főtitkára. Valamennyi találkozón és megbeszélésen kiemelt figyelmet nyert az erőszakos asszimilációnak alávetett moldvai csángók, valamint a hátrányos megkülönböztetést szenvedő egyházi–felekezeti oktatás ügye. /A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete: Közlemény.= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

2002. április 27.

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete közleményt adott ki a romániai magyar történelmi egyházak küldöttségének Strasbourgban az Európa Tanácsnál tett ápr. 22-i látogatásáról. A négy erdélyi egyház képviseletében dr. Jakobinyi György római katolikus érsek, valamint Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus és dr. Szabó Árpád unitárius püspökök vettek részt , hozzájuk csatlakozott még Nicolae Anusca, a Román Görög Katolikus Egyház balázsfalvi érsekségének tanácsosa. A romániai kisebbségi egyházak vezetői mindenekelőtt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és egyéb javak visszaszolgáltatása tárgyában tartották szükségesnek az Európa Tanácshoz fordulni. Reprezentatív dokumentációt tartalmazó füzetet nyújtottak át az illetékeseknek. A Jussunkat követeljük (Demanding our property) című — angol nyelvű — kiadvány egyebek mellett magába foglalja az egyházak által rendezett, 2002. nov. 29–30–án Kolozsváron megtartott nemzetközi értekezlet közös nyilatkozatát, amelyben a résztvevők kilátásba helyezik Románia Európa Tanács általi monitorizálása újrafelvételének kérelmezését, abban az esetben, amennyiben a román kormány az egyházakkal kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeit továbbra sem teljesíti. A dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott javak teljességre törekvő kimutatását. Az egyházi küldöttséget fogadta Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. A magyar egyházi vezetők ez alkalommal az egyházi ingatlanokra és magyar egyház, valamint kisebbségi magyarság helyzetére vonatkozó beadványt nyújtották át a főtitkárnak. Nicolae Anusca tanácsos a román görög katolikus egyház jogfosztottságát bemutató dokumentumot adott Walter Schwimmernek. A magyar egyházfők közös folyamodványukban — az ingatlanok ügye mellett — a következő egyházi és kisebbségi sérelmeket tárták az Európa Tanács elé: magyarellenes politikai propaganda és időről időre előálló diszkriminatív kisebbségellenes állami intézkedések, politikai gyakorlat; a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció, a privilegizált román ortodox "nemzeti" egyházzal szemben; a közigazgatási törvénynek megfelelő kétnyelvűség bevezetésének a részleges elmaradása, illetve halogatása; a kisebbségi nyelvek — így a magyar nyelv - teljes kizárása az igazságszolgáltatásból; a tanügyi törvényben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben; a vallásszabadságra vonatkozó törvény tizenkét év óta tartó elszabotálása; a kisebbségi törvény elfogadásának elodázása; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által benyújtott egyes törvénytervezetek semmibevétele (pl. törvénytervezet, melyet 500 ezer polgár aláírásával terjesztettek elő; a magyar állami egyetem helyreállítására vonatkozó törvénytervezet; az ingatlanok restitúciójára vonatkozó törvénytervezet); az önerőből létrehozott magyar tannyelvű magánegyetem akadályoztatása; a moldvai "csángó" magyarok erőszakos elrománosítása; a magyar nemzetiségű politikai foglyok elítéltetése, illetve fogva tartása; a magyar kisebbségek által — is — lakott területek és a magyar népesség gazdasági megkülönböztetése; a magyar többségű vidékek etnikai összetételének erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések (pl. Székelyföld); botrányossá fajult kisebbségi esetek (pl. Székelyudvarhely). Ugyanakkor felhívták a főtitkár figyelmét arra, hogy a kisebbségi kérdések vonatkozásában — az európai integráció előmozdítása, illetve a kedvező arculatépítés céljából Románia továbbra is a rá jellemző, hagyományos kirakatpolitikát folytatja. Ennek tulajdoníthatóan terjedt el országunkról az a hamis kép, mint hogyha kisebbségpolitikája — európai szinten is, "modell–értékű" volna. A magyar egyházi vezetők óvatos bizakodással szóltak az állítólagosan rövidesen elkészülő ingatlanügyi törvénytervezetről. Felvetések rendjén a küldöttség tagjai rámutattak a román kormány egyházakat egymás között megosztó törekvéseire, valamint a kisebbségi egyházakat sújtó botrányos megkülönböztetésre, illetve a Román Ortodox Egyház privilegizált helyzetére. Továbbá aggodalmukat fejezték ki a készülőfélben lévő törvénytervezet esetleges megszorító intézkedéseinek veszélyére. Külön is kitértek a marosújvári görög katolikus templom erőszakos elfoglalásának esetére, a marosvásárhelyi iskolabotrányra és a gyulafehérvári Batthyáneum, valamint a nagyváradi római katolikus püspöki palota sorsára. Egyházaink küldöttségét fogadták továbbá: Paul R. Gallagher, a Szentszék különleges megbízottja az ET–nél, Bársony András, az ET Monitoring Bizottságának elnöke, valamint Bruno Haller, az ET Parlamenti Közgyűlésének főtitkára. Valamennyi találkozón és megbeszélésen kiemelt figyelmet nyert az erőszakos asszimilációnak alávetett moldvai csángók, valamint a hátrányos megkülönböztetést szenvedő egyházi–felekezeti oktatás ügye. /A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete: Közlemény.= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

2002. november 9.

Bársony András, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára az Európa Tanács (ET) strasbourgi székhelyén tartott kétnapos miniszteri tanácsülés alkalmából több kétoldalú megbeszélést tartott, Mircea Geoana román külügyminiszterrel a kedvezménytörvény módosításának jelenlegi állásáról folytattak eszmecserét. A magyar külügyi államtitkár és Walter Schwimmer ET-főtitkár találkozóján Magyarországnak a strasbourgi szervezetben betöltendő jövőbeli szerepéről volt szó. /Bársony-Geoana megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2003. október 8.

Okt. 7-én Románia Európa Tanácsba (ET) történő felvételének tizedik évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartottak a parlamentben, amelyen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Walter Schwimmer, az ET főtitkára, Catherine Lalumière, az Európa Parlament tagja, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság elnökei, a kormány tagjai, valamint a Bukarestbe akkreditált diplomáciai testületek tagjai. Ion Iliescu elnök a helyi autonómiák megerősödését, valamint a decentralizációt is az ET segítsége által megnyert javak közé sorolta , ugyanúgy, mint a Románia és Magyarország között létrejött történelmi megbékélést. Az eljövendő egyesült Európában minden nemzet kisebbségnek számít majd, ennek megfelelően a kisebbségi jogok kérdéskör mélyebb tanulmányozást igényel, mondotta Ion Iliescu. Frunda György RMDSZ-es szenátor rámutatott: az európai elvek "kezdik megtalálni helyüket" a román törvénykezésben is, és Románia a "pozitív trendet" követi, ami a nemzeti kisebbségek jogait illeti. Frunda hangsúlyozta: legfontosabb eredményként a felelős politikai személyek mentalitásának a megváltoztatását lehet elkönyvelni, valamint "egyfajta tolerancia kezdetét" a más kultúrával és más hagyománnyal rendelkezőkkel szemben. "Ennek a tolerancia-kezdetnek a jegyében remélem, hogy a Szabadság-szobor újra elfoglalja méltó helyét Aradon" - hangsúlyozta Frunda György. Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Párti szenátor beszélt Romániának Európában elfoglalt helyéről, a "román zsenialitásról", a tízparancsolatról, valamint az országot sújtó szegénységről és a korrupcióról. Walter Schwimmer, az ET főtitkára szerint Romániának kötelessége teljesíteni az előírt gazdasági és jogi reformokat, ha azt akarja, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzék. Ugyan-akkor számos más problémát is meg kell oldania az országnak, mint például a korrupcióval vagy a közigazgatással kapcsolatos kérdéseket. Lalumière asszony kifejezte aggodalmát a Románia külpolitikájában történt néhány "incidenssel" kacsolatban. "Meg kell tanulnunk megismerni önöket, és számon tartani azokat az okokat, amelyek miatt az önök számára annyira fontos a NATO, valamint az Egyesült Államok. Nyugat-Európa viszont nem érti mindig, hogy önök miért reagálnak egyféleképpen vagy másféleképpen, vagy miért tesznek, avagy nem tesznek meg dolgokat. És megfordítva, önöknek is erőfeszítést kell tenniük bennünket megérteni" - mondotta Catherine Lalumière. /Ünnepi parlamenti ülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2004. március 25.

Mindeddig nem bizonyult sikeresnek a moldvai csángók székelyföldi integrációja, annak ellenére, hogy a magyar kormány jelentős anyagi és erkölcsi támogatást nyújtott ehhez – jelentette ki Bukarestben Varga Andrea történész, aki egyik előadója lesz a napokban rendezendő Csángó-konferenciának. A témáról romániai, magyarországi és nyugat-európai kutatók tanácskoznak márc. 25-26-án Budapesten, a Teleki László Alapítvány szervezésében. A moldvai csángók címet viselő nemzetközi tudományos konferenciának Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára lesz a fővédnöke. A csaknem tíz éve Romániában élő Varga Andrea kutató elmondta: a csángó kérdésről ma gazdag szakirodalom áll rendelkezésre. /A csángó kérdés feltáratlan területei. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

2004. március 26.

Márc. 25-26-án csángó konferenciát rendeztek Budapesten. – Az Európa Tanács (ET) hangsúlyosabban kíván foglalkozni a csángókérdéssel a kisebbségvédelmi keretegyezmény ellenőrzésének februárban kezdődött, második ötéves szakaszában – jelentette ki a konferencia megnyitóján az Európa Tanács képviseletében megjelent Artemiza-Tatiana Chisca. A Walter Schwimmer ET-főtitkár védnöksége alatt tartott rendezvény megnyitóján Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője csodának nevezte, hogy a fokozott asszimilációs nyomás ellenére a moldvai csángók egy része máig megőrizte nyelvét, kultúráját. Megmagyarázhatatlannak tartotta ugyanakkor azt is, hogy a csángókérdés ma is megoldatlan, kényes kérdésnek számít. A konferencián magyar, román és német kutatók tartottak előadásokat a veszélyeztetett kisebbségekről és sajátosan a moldvai csángókról. A müncheni Meinolf Arens előadásában arra figyelmeztetett, a Vatikán évszázadokon keresztül erős nemzeti egyházak kialakítására törekedett. Ez pedig Moldvában a románosodást segítette elő. A budapesti Tóth István György előadásából kiderült, a Csángóföldön a 17. században egyaránt szolgáltak bosnyák, görög, olasz és más misszionáriusok. A 18–19. században azonban – amint azt a bukaresti Marius Diaconescu kifejtette – eltűnt e sokszínűség, és az olasz ferencesek jelenléte vált meghatározóvá. Diaconescu úgy vélte, az olasz misszionáriusok magyarellenes érzelmei erőteljesen befolyásolták a csángó identitás kialakulását. A kolozsvári Tánczos Vilmos az 1945 utáni csángókutatásokat próbálta rendszerezni. Megállapította, míg a románok a moldvai katolikusság egészét tekintik vizsgálataik tárgyának, a magyar kutatások a magyarul beszélő csángókra szorítkoznak. Tánczos károsnak tartotta a kérdés átpolitizálását. Megjegyezte, a magyar kutatók munkáját sok esetben a csángómentés szándéka torzítja, a román kutatók közül pedig sokan kötelességüknek érzik, hogy a csángók román eredetét igazolják. /Gazda Árpád: Nagyobb odafigyelés. Csángó konferencia Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998