udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Waritzné Herdeán Gyöngyi

1998. október folyamán

A mára már csak 263 lelkes szentleányfalvai gyülekezet szept. 13-án ünnepelte, hogy temploma száz éves. Szentleányfalva 150 éves telepesfalu Arad megyében. Az évfordulóra a gyülekezet kis füzetet adott ki A szentleányi református gyülekezet hírmondója címmel, melyben Herdeán Gyöngyi lelkész és Nagy Gizella presbiter visszapillantottak a falu /valaha község/ múltjára. A település Szentleányi János korabeli adóhivatali igazgatótól kapta a nevét. /Makay Botond: Szentleányfalva református temploma. = Harangszó (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja), Nagyvárad, okt. - 19. sz./

2001. augusztus 28.

Zimándközön, a zömében katolikus faluban maroknyi református összefogott, s részben kül- és belföldi segítséggel, részben önerőből templommá alakított egy valamikori lakóházat. Felszentelése, aug. 26. mérföldkő a helybeli református közösség alig néhány évtizedes történelmében. A mintegy félszáz férőhelyes templom az ünnepi alkalomra kicsinek bizonyult, hisz felszentelésére eljöttek nemcsak a helybeli (hatvan lelkes) gyülekezet tagjai, hanem mások is. Tőkés László püspök felszentelte a templomot. Beszédének alapmotívuma: bár számos megpróbáltatás érte, a kicsiny nyájnak nem kell félnie. Történelmünket ugyanis úgy is fel lehet fogni, mint a megverettetésből való örökös felállás és újrakezdés történetét. A püspök felszólította a hallgatóságot az ittmaradásra, a szülőföld megtartására. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő azt emelte ki: Erdélyben, a Maros-Körös közén minden templom iskola és minden iskola templom kell legyen. Waritzné Herdean Gyöngyi templomépítő lelkipásztor felolvasta a németországi testvérgyülekezet köszöntőjét és köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal, adományaikkal lehetővé tették a templom felszentelését. /Jámbor Gyula: "Ne félj te kicsiny nyáj". Református templomot szenteltek Zimándközön. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2001. november 20.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület új ezredévi közgyűlésén /nov. 16-17/, Nagyváradon foglalkoztak a státustörvény közelgő alkalmazásával "Jó kezekben van a státustörvény" - hangoztatta Tőkés László püspök a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ s a civil szervezetek közti, november 7-i kolozsvári hármas-egyeztetéssel kapcsolatban. Nagyon sok apró településen, ahol az RMDSZ-nek nincs szervezete, az egyház az egyedüli megoldás a törvény alkalmazására. Tőkés László püspök felolvasta az egyházkerület státustörvénnyel, illetve az Európai Bizottság Romániáról szóló jelentésével kapcsolatos állásfoglalását, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A püspök javasolta, hogy Sulyok István Református Központnak kereszteljék az egyházkerületi székházat, a Partiumi Keresztyén Egyetemet, az Arany János Kollégiumot és a Várad-Újvárosi Református templomot, illetve a parókiát magába foglaló épületegyüttest. - Közgyűlési határozatban tiltakoztak az egyházi javak, ingóságok, kegyszerek, levéltári dokumentumok állami összeírása ellen. Kiosztották a Pro Partium, Pro Ecclesia és Pro Ecclesia Militans díjakat is. Másnap, a hagyományokhoz híven, felszentelték a frissen végzett lelkészeket. /(Balla Tünde): Ezredévi közgyűlés Királyhágómelléken. Jó kezekben a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Újabb államosítási kísérlettől tart a Királyhágómelléki Református Egyházkerület - hangzott el a közgyűlésen. A szaktárca több ízben is sürgette az egyházkerület vezetőit, hogy adjanak át pontos jegyzéket az ingó vagyonról "a védelem biztosítása végett". A közgyűlés tiltakozik az eljárás ellen. Vetési László szakelőadó ismertette a szórványügyi helyzetet és az ez ügyben tervezett további lépéseket. A közgyűlés Vetési Lászlót megerősítette a Református Szórványgondozó Szolgálat vezetői tisztségében. Az egyházkerület vezetőségét egyre sürgetőbb felszólításokkal próbálja rávenni a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, valamint a rendőrség arra, hogy adjon le egy pontos jegyzéket ingó vagyonáról. Ebben szerepelnie kell a levéltári anyagnak, könyveknek, kegytárgyaknak. A leltárt követelők arra hivatkoznak, hogy mindez a nemzeti örökség része, és biztosítani akarják a védelmüket. A jogtanácsos gyanúsnak minősítette a kérelmet, rámutatva, a kommunizmusban ugyanez a folyamat zajlott le; akkor a jegyzék átadása után az elvtársak el is szállítottak mindent. Majd akkor hisszük el, hogy segítő szándék vezeti őket, ha előbb visszaadják a múlt rendszerben elvett javainkat - hangzott el az ülésen. A résztvevők felhatalmazták az igazgatótanácsot, fogalmazzon meg tiltakozást az újabb államosítási kísérlet ellen. Nov. 17-én lelkészszentelés zajlott, majd bemutatták a II. Helvét Hitvallás revideált fordítását és tudományos magyarázatát tartalmazó kötetet. Molnár János: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület története című könyvének második részét, az 1945-től 1989-ig terjedő időszakot felölelő kötetet Forró László tanácsos méltatta. Pro Partium-díjat kapott Beke György író, dr. Bodnár Ákos orvos, a németországi Gustav Adolf Werk, dr. Kis Boáz lelkipásztor, dr. Molnár Ambrus lelkipásztor-néprajzkutató (post mortem), Gellért Sándor költő (post mortem), Szabó Dániel főgondnok, Lakóné Hegyi Éva tanárnő, Pávai Gyula tanár, Péter I. Zoltán újságíró, dr. Tonk Sándor főgondnok. Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki dr. Semjén Zsolt magyarországi helyettes államtitkárt, Balog Zoltán magyarországi miniszterelnöki főtanácsadót, John Johansen Berg angliai nyugalmazott lelkipásztort, Olosz Lajos költőt (post mortem), Szilágyi Béla főgondnokot, Waritzné Herdeán Gyöngyi lelkipásztort. Pro Ecclesia gyülekezeti díjban részesült Sándorfalva-Szolnokháza, Szinérváralja, Bályok és Szilágyballa. A Pro Ecclesia Militans-díjat Székely Lajos lelkipásztor kapta. /T. Szabó Edit: Államosítanának? Figyelmeztet az egyházkerület. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

2002. május 8.

Szentlány és Fakert akár Arad kertes külvárosai is lehetnének, olyan közel vannak a megyeszékhelyhez. Szentlány bejáratánál egy német cég modern gyárat épített (gyermek és női ruhaneműt készítenek), a nők 70 százalékának biztosít munkát. Az ötvenes évek végén Szentlány helyett Fakert lett a községközpont, s azóta háttérbe szorul a véleményük, kérésük. Például az, hogy a helynévtáblán tüntessék fel a település magyar nevét is. Szentlányon ugyanis 300 magyar él (Fakerten alig félszáz). Hosszú hónapok óta folyik a huzavona az ügyben. - Szentlánynak összetartó erejű református gyülekezete van. A hitélet megerősödése annak tudható be, hogy a településnek hat éve állandó lelkésze van, a szolgálatát odaadással végző Wáritzné Herdean Gyöngyi tiszteletesnő személyében, aki férjével, Wáritz Arthur községi tanácsossal és kisfiukkal megtelepedett Szentlányon. Nagy Erzsébet tanárnő rámutatott: minden esztendőben szembesülnie kell egyes magyar szülők téveszméken alapuló felfogásával, akik a "könnyebben érvényesülnek majd az életben" magyarázattal román iskolába járatják gyermeküket. A II–IV. összevont osztályban nyolc kisdiák tanul magyarul. Első osztályos gyermek egy sincs. - Három éve egyetlen gyermeket sem kereszteltem. Komoly veszélybe került nálunk a magyar óvodai és iskolai oktatás – jegyezte meg a tiszteletesnő. /Balaj Katalin: Szentlány – magyarul is. "A református egyház a helybeliek mentsvára". = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998