udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Werner Péter

1999. október 9.

Okt. 8-án Kolozsváron sajtótájékoztatón jelentette be a nagyváradi székhelyű kiadóhivatal, hogy október 30-tól új országos terjesztésű magyar napilap jelenik meg Kolozsváron, Krónika címmel. A szerkesztőtanács elnökének, Kántor Lajosnak az üdvözlőbeszéde után Stanik István, a lap felelős szerkesztője elmondta: csak most ért meg az idő arra, hogy olyan részletes marketingtervet sikerüljön készíteni, amit a magyarországi befektetők elfogadtak, amiben fantáziát látnak. A tulajdonosi érdekeltség 93 százaléka magyarországi, 7 százaléka pedig hazai. Az újságírói gárda átlagéletkora 25 év alatti. A legkorszerűbb lapelőkészítési berendezések felhasználásával céljuk a romániai magyarság gyors és hatékony tájékoztatása az európai értékrendek szellemében, mondotta Stanik. 80 ezer potenciálisan romániai magyar olvasóhoz szeretnének szólni, kezdetben 30 ezer, később pedig 60 ezres napi példányszámban. A kolozsvári szerkesztőség mellett fiókszerkesztőséget üzemeltetnek Bukarestben, és tudósítói gárdájuk lesz Erdély jelentősebb városaiban. A terjesztést saját hálózatukon keresztül bonyolítják. A 12 oldalas, nagy formátumú lapszám tervezett ára 2500 lej, a pénteki, színes műsormellékletet is tartalmazó példányé 4000 lej. /Makkay József: Országos magyar napilapot indítanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az alaptőke 1,2 millió dollár. Ebből sikerült a kolozsvári szerkesztőséget/kiadóhivatalt, a bukaresti fiókot, 6 megyei képviseleti irodát felállítani (Nagyvárad, Szatmár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Arad, Sepsiszentgyörgy). Tervezett példányszámuk 50 ezer, s magyarországi terjesztésre is gondolnak. A szerkesztőséget nagyrészt fiatalok alkotják, a kolozsvári egyetem újságíró szakának és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumának végzettjei. A Krónika vezérigazgatója Werner Péter, a lapigazgató dr. Fóti Péter. /(Csomafáy Ferenc): "A lényeget elfelejtettem..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ "A Krónikának mint magyar lapnak egy olyan jelenségnek a megszüntetése az elsőrendű feladata, amelyet Erdélyben így neveznek: nyelvi zsákutca. Arról van szó, hogy az ottani magyarság jelentős tömegei jelenleg nem juthatnak hozzá modern magyar nyelven írt sajtótermékekhez. Pedig a nyelvi fejlődésnek ezek nélkülözhetetlen eszközei. Igen fontos, hogy nagyszámú magyar az anyanyelvén olvashassa, miként formálódik a román politika, a román társadalom, és hogyan alakul ezen belül a magyar kisebbség sorsa. Nem kevésbé fontos, hogy anyanyelvén tájékozódhasson a romániai magyarság arról, hogy milyen is éppen a nemzetközi helyzet. A romániai magyarok érdeklődésének megfelelően bőséges tájékoztatást ad majd a Krónika a mindenkori magyar viszonyokról" - nyilatkozta a Népszabadság október 8-i számában Stanik István felelős szerkesztő. - Korrekt önreklámozás: a zsákutcán kívüli Krónika olyan, mint a tökéletes mosópor. A zsákutcából üzent Szilágyi Aladár: Jó lapot kívánunk! /Szilágyi Aladár meg a többi zsákutcai kolléga: Üzenet a zsákutcából. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

1999. október 30.

Megjelent a Krónika, a második országos terjesztésű magyar napilap Romániában. Felelős szerkesztő: Stanik István, vezető szerkesztő: Ágoston Hugó, Gazda Árpád, vezérigazgató: Werner Péter, szerkesztőtanács: Farkas Árpád, Gálfalvi Zsolt, Kántor Lajos /elnök/, Kányádi Sándor, Kerekes Gábor, Sütő András, Tonk Sándor, Toró Tibor (társelnök), lapszerkesztő: Hadházy Zsuzsa, művészeti vezető: Lőrincz Gyula. Rovatvezetők: Bakk Miklós, Papp Sándor Zsigmond, Komoróczy Zsolt, Antal Orsolya, Leopold Erika, Balla István. /Krónika (Erdélyi közéleti napilap, Kolozsvár), okt. 30. - I. évf. 1. sz./

2000. március 6.

A Krónika Kiadóház Részvénytársaság márc. 2-án Kolozsváron közgyűlést tartott, amelyen a kiadó eddigi tevékenységét elemezte. A közgyűlés márc. 3-i hatállyal közös megegyezéssel szerződést bontott Stanik István felelős szerkesztővel, s a felelős szerkesztői teendők ellátásával ideiglenesen Werner Pétert, a kiadó vezérigazgatóját bízta meg. A kiadó cáfolja a Krónika anyagi nehézségeiről napvilágot látott híreszteléseket. /Közgyűlés, menesztéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2000. március 22.

Nehéz Erdélyben magyar újságot csinálni: a Krónikától szűk öt hónappal az indulást követően már megvált első főszerkesztője és lemondott a neves erdélyi közéleti személyiségből álló szerkesztőtanács is. - Azok távoztak a laptól, akik már hosszú évek óta tervezték, hogy egy új országos terjesztésű, egyetlen pártnak sem elkötelezett, független újságot indítanak útnak. Jelentkezett egy magyarországi pénzügyi befektető csoport. Valamivel több mint 1 millió dollárt tudtak biztosítani. A Krónika első száma 1999. október 30-án jelent meg. A "konkurencia" - a nyolc romániai magyar napilap - tartózkodó udvariassággal köszöntötte az új társat. Március elején az első főszerkesztő, Stanik István és a kiadó közös megegyezéssel szerződést bontott. Ezt követte Farkas Árpádnak, a szerkesztőtanács egyik tagjának távozása. Március közepén aztán Kántor Lajos, Gálfalvi Zsolt, Kányádi Sándor és Sütő András is leköszönő levelet írt. Szerintük véleményükre nem voltak kíváncsiak. A szerkesztőség munkáját most megbízott felelős szerkesztőként a lap vezérigazgatója, Werner Péter irányítja. " Bajok nincsenek, csak a romániai ismert gazdasági környezet, a bürokrácia akadályai bizonyultak a vártnál nehezebbnek. A szerkesztőtanáccsal talán valóban ritkább volt a kapcsolat a kelleténél, történtek a tapasztalatlanság miatt szerkesztési hibák is, de tendenciózusággal senki nem vádolhatja a lapot" - fejtette ki véleményét. Werner elismerte, hogy nehéz pártatlannak, függetlennek maradni az erdélyi magyarság körében. /(Gózon István, Bukarest / MTI): Egy erdélyi lapindítás nehézségei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./ Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségi főtitkára kommentárjában sietett elmarasztalni lapja konkurensét, a Krónikát. /Cseke Gábor: Aki felfedezte magának Erdélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2001. március 21.

Közel másfél év tapasztalatainak birtokában néhány változtatást eszközölnek áprilistól a Kolozsvárott megjelenő Krónika napilapban, jelentették be márc. 20-i nagyváradi sajtótájékoztatójukon az erdélyi magyar közéleti napilap képviseletében Werner Péter vezérigazgató, valamint Lukács László értékesítési igazgató. Februárban kérdőívet juttatott el olvasóihoz a lap, s a közel ezer válasz alapján kiderült, mely rovatok a legolvasottabbak. Az olvasók 94 százaléka minősítette kitűnőnek, illetve jónak az Erdélyi tudósítások rovatot, ezért a jövő hónaptól oldalainak számát bővítik, s hetente háromszor az egyik oldalt regionális mutációban készítik el. Így az egyes lapszámok ugyanazon oldala mást tartalmaz majd a Székelyföldön, Közép-Erdélyben, illetve a nyugati határszélen. Utóbbiakhoz a Partiumi Tudósítások írásai szólnak majd. Werner Péter leszögezte: "Az erdélyi magyar médiát csak külföldi tőke bevonásával lehet kiemelni jelenlegi nem túl kedvező helyzetéből." /Régiók hírei a Krónikában. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./

2001. március 24.

Hamarosan három változatban jelenik meg a Krónika című országos napilap - jelentette be Werner Péter, a lap megbízott felelős szerkesztője. Április 3-tól a lap közkedvelt erdélyi tudósítások című rovata külön mutációban jelenik meg a Partiumban, Közép-Erdélyben és a Székelyföldön. A mutációk egyelőre heti három alkalommal jelentkeznek, a többi napokon az eddigi kettő helyett három oldalon jelentkeznek az erdélyi tudósítások. /Hamarosan három változatban jelenik meg a Krónika című országos napilap. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2001. május 14.

Kolozsvárott tettlegesen bántalmazták Werner Péter újságírót, a Krónika erdélyi közéleti napilap vezérigazgató-főszerkesztőjét. Werner Csendes Károly vezérigazgató-helyettessel együtt máj. 11-én késő este beült vacsorázni és sörözni egy vendéglőbe. A napilap Enikő nevű titkárnője két barátnőjével és három román fiatalemberrel szintén a vendéglőben volt. A titkárnő egyik barátnőjével több ízben átült a vacsorázó főnökökhöz, majd visszatért asztaltársaságához. Az "ingázást" a három ittas román fiatalember nem nézte jó szemmel, s egyikük felszólította Werneréket, hogy tűnjenek el. A két újságíró erre elhagyta a helyiséget. A román fiatalemberek megverték Werner Pétert, Csendes Károly pedig elmenekült. Werner Péter másnap tett feljelentést a kolozsvári rendőrségen. A Krónika főszerkesztője törvényszéki orvoshoz is elment. Werner Péter hazautazott Magyarországra családjához. Az MTI-nek adott nyilatkozata szerint az atrocitásban nem játszott szerepet az, hogy magyar állampolgár. /(Csomafáy Ferenc): Bántalmazták a Krónika főszerkesztőjét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2006. február 23.

“Távozásom családi okokra vezethető vissza. Három és fél évvel ezelőtt, amikor elvállaltam a tisztséget, úgy állapodtunk meg: heti két napot leszek Kolozsváron, három napot Székelyföldön, ahol a családom él. Ez működött másfél évvel ezelőttig, amikor egy csomó új dologba vágtunk bele, s így már nem volt lehetőségem a családommal lenni. Éppen ezért személyes indíttatású a távozásom az igazgatói székből, amit a többségi tulajdonos képviselői tudomásul is vettek” – nyilatkozta Lukács László, a Krónika leköszönő cégvezetője, aki áprilistól székelyudvarhelyi otthonához közelebb, Csíkszeredában fog egy ottani vállalatot irányítani. Lukács László tagadta, hogy távozásának köze lenne a tulajdonosi szerkezetben bekövetkező esetleges változásokról szóló híresztelésekhez. “A Krónika nem eladó” – cáfolta a kiadó eladásáról szóló híreszteléseket Werner Péter, a kiadó többségi részvényeit birtokló, Budapesten bejegyzett Hungarom Média Kft. képviselője is. A korábban a Krónika vezérigazgatói és felelős szerkesztői tisztségét betöltő Werner azonban nem zárta ki azt, hogy szóba jöhet magánál a Hungarom Médiánál “a tulajdonosi körön belül az egymás közötti tulajdonviszony-átrendezés”. “Mindaddig, amíg a tárgyalások zajlanak az új befektetővel, és amíg a végeredmény nem ismeretes, nem tudok a lap irányvonalának esetleges megváltozásáról beszélni” – szögezte le Csinta Samu, a Krónika napilap felelős szerkesztője. /Krónika: a vezetőváltást tulajdonosváltás is követi? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2006. március 27.

A héten távozó Lukács László helyett az április végére összehívandó közgyűlésig a cég felügyelő-bizottságának korábbi tagját, Deák Attilát bízta meg az igazgatótanács az anyagi gondokkal küszködő Krónika ideiglenes vezetésével. „Lemondásom óta inkább csak két programmal: a múlt heti marosvásárhelyi üzleti konferencia megszervezésével és az előfizetés-szervezési projektünkkel foglalkoztam. Az operatív vezetést a tulajdonosi kör képviseletében Kovács Ferenc kolozsvári vállalkozó látta el” – nyilatkozta Lukács László, a kiadóvállalat március 31-ig hivatalban levő vezérigazgatója. Lukács nem kívánt reagálni azon információnkra, miszerint a kiadóvállalat ellen a Krónika egyik hitelezője csődeljárási keresetet nyújtott volna be a napokban, amelyet a bíróság még nem tárgyalt meg. Az átmeneti időszak kérdéseiről döntő igazgatótanácsi ülésen az ÚMSZ információi szerint szóba került a Krónika védjegyének értékesítése, amelyről csak a részvénytársaság közgyűlése dönthet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy eladják a lapot, ugyanis a védjegy birtokosa rendelkezik a lap kiadási jogával is. „A Krónika nem eladó” – ezekkel a szavakkal cáfolta la kiadó eladásáról szóló híreszteléseket egy hónappal ezelőtt Werner Péter, a kiadó többségi részvényeit birtokló, Budapesten bejegyzett Hungarom Média Kft. képviselője. A korábban a Krónika vezérigazgatói és felelős szerkesztői tisztségét betöltő Werner akkor nem zárta ki azt, hogy szóba jöhet magánál a Hungarom Médiánál a tulajdonviszony-átrendezés. /Králik Lóránd: Mégiscsak eladó a Krónika? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998