udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Wieser Tibor

1998. január 8.

A Wieser Tibor Alap létrehozója, dr. Wieser Györgyi anyagi támogatásával olyan aradi riportkönyv jelent meg, amelyre hatvan éve nem volt precedens. Puskel Péter újságíró három évtized alatt született írásaiból válogatott, hogy bemutassa Arad városát Arad marad címmel. /Péterszabó Ilona: Új könyv Aradról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

1999. október 5.

Ötödik alkalommal gyűltek össze Aradon az egykori Katolikus Gimnázium és a Zárda volt növendékei. Éder Ottó, iskolaigazgató rövid köszöntő beszédében felvázolta a város egyetlen magyar középiskolájának helyzetét. Tájékoztatta az egybegyűlteket az iskola céljairól, a kollégiumi munkálatokról. Az ünnepségen a kollégiumi téglajegyeket árusították, illetve a Szövétnek folyóirat és az Alma Mater, valamint a Wieser Tibor Alap gondozásában megjelentetett könyveket. Ezek bevételét is az internátusi munkálatokra fordítják. /V. Véndiák-találkozó Aradon. "Még mindig van mit mondanunk egymásnak, még tudunk örülni, mint hajdan" = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 5./A véndiák-találkozó egyik fénypontja volt a Delta Nemzeti Galériában okt. 2-án délután megnyitott képzőművészeti kiállítás. Két évvel ezelőtt az Alma Mater Alapítványt támogató aradi képzőművészek egy csoportja bemutatta munkáit Brassóban és Háromszék városaiban. Viszonzásképpen most brassói, kézdivásárhelyi és sepsiszentgyörgyi festők, grafikusok, szobrászok küldték el munkáit az aradi tárlatra. Mellettük 13 aradi mutatta be új alkotásait. /Az Alma Mater Alapítvány képzőművészeti tárlata. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), okt. 5./

2000. július 22.

Júl. 26-án lesz Aradon, a Tulipán könyvesboltban dr. Széll Lajos Aradon éltem című emlékiratának bemutatója. Széll Lajos, a két világháború között élő és tevékenykedő ügyvéd bemutatta azt az időszakot, amikor az erdélyi magyar egyházak és a magyar közoktatás a legnehezebb periódust élte át. Dr. Széll Lajos hosszú ideig a belvárosi római katolikus egyháztanács elnöke volt. Részletesen beszámolt akkori tevékenységéről, továbbá Fischer Aladárról, a Katolikus Gimnázium egykori igazgatójáról, aki példakép volt mindenki számára. A könyv tördelését a Wieser Tibor Alap állta, a Lutherániumnál jelent meg a kiadvány. Idén még két Fecskés-könyv megjelentetését tervezik: Ficzay Dénes Aradi Séták című munkáját és Kenyeres Pál újabb verseskötetét. /Pávai Gyula: Megjelent az ötödik a Fecskés-sorozatból. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./

2003. május 23.

Két aradi kiadó is remek könyvvel rukkolt ki egyazon esten. Máj. 22-én a Jelen Házban igen nagy érdeklődés kísérte Ujj János tanár és történész jelentkezését egy hézagpótló helytörténeti munkával. Az Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében /Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap, Arad/című munkát Zakar Péter szegedi egyetemi tanár méltatta. A jeles történész a könyvről szólva megjegyezte, hogy Ujj János nem konjunktúra könyvet tett le az olvasó asztalára, hanem egy olyan alapos munkát, amely nem fog elévülni. Ezután az erdélyi irodalom egyik "fenegyereke", Orbán János Dénes Teakönyvének bemutatója következett. A z Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötetét Sántha Attila méltatta. /Puskel Péter: A szép és hasznos könyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2003. május 27.

Az aradi magyar értelmiség eredményesen munkálkodik. A Kölcsey Egyesület Fecskés Könyvei, az Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap kiadványai, illetve az Irodalmi Jelen Könyvek között egyre több a helytörténeti vonatkozás. Ujj János ezen a területen hézagpótló munkát tett le az asztalra. Emlékhelyek és emlékművek Arad megyében című munkája megrázó sorsfordulóinkról szól. A szerző feltérképezte Arad megye egykori és még létező emlékhelyeit és emlékműveit. Azokat is, amelyekre templomokban, temetőkben vagy akár az utcán járva is rábukkanunk, de azokat is, amelyekről csak a települések idős emberei tudnak. És persze azokat is, amelyeket a két világháború közötti években sorra eltüntettek vagy raktárak mélyére süllyesztettek, és nemzedékek sora sose hallott létezésükről. Lajstromozta a világháborúk elesettjeinek emlékét megidéző kereszteket, obeliszkeket is. Ez utóbbiakról ezen a vidéken egyetlen tudományos munka se jelent meg. /Puskel Péter: Könyv megrázó sorsfordulóinkról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2003. december 9.

Aradon megtartotta tisztújító közgyűlését az Alma Mater Alapítvány, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Bognár Levente, Arad alpolgármestere örömét fejezte ki, mert az aradi magyarságnak sikerült összefogni a bentlakás érdekében és megvalósítani azt, amit lelkes emberek egy csoportja tűzött ki célul. Hadnagy Éva ismertette a Wieser Tibor Alap évi jelentését, elmondva, hogy az elmúlt évben számos rendezvényt (véndiák-találkozó, atlétikai verseny, kirándulás) sikerült támogatni és a Szövétnek kiadására is jutott pénz. A bentlakásul szolgáló épület helyrehozása 12 év küzdelembe, négy év munkába és 300 ezer dollárba került. Az utolsó simítások még hátravannak. Balta János, a Nyugati Jelen vezérigazgatója a magyar diákok felkutatásának és a vidéki magyar bentlakások létrehozásának jelentőségéről beszélt. Kovács Árpád felajánlotta az alapítványnak ménesi telkét, ahol a csikys diákok táborozhatnak majd. /Karácsonyi Zsolt: Küzdelem, munka, pénz. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2004. szeptember 30.

Wieser Györgyi aradi származású, Münchenben élő nyugalmazott fogász – édesapja emlékére – évekkel ezelőtt létrehozta a Wieser Tibor Alapot, amely az Alma Mater Alapítvány közvetítésével rendszeresen támogatja az Arad megyei magyar nyelvű oktatást, az anyanyelvű közművelődést. Aggódott, hogy nehogy pénzhiány miatt elkallódjék egy fiatal tehetség. /Balta János: Aradi szívvel Nyugaton. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

2004. december 6.

Dec. 4-én a tartotta közgyűlését az aradi Alma Mater Alapítvány a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő a civil szervezeteknek az anyanyelvű közművelődés érdekében kifejtett munkáját értékelte. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, megyei RMPSZ-elnök után Ilona János, a Szövétnek aradi kulturális szemle főszerkesztője beszámolt a lapkiadás, -terjesztés és -szerkesztés terén kifejtett egyéves tevékenységről. Idén is kiadták a Szövétnek-falinaptárt, amely az Arad megyei magyar vonatkozású műemlékeket mutatja be. Hadnagy Éva ismertette a mecénás, dr. Wieser Györgyi által biztosított Wieser Tibor Alap beszámolóját, felolvasták az alap által támogatott diákok névsorát, továbbá az Alap által szervezett magyarországi jutalomkirándulást, a nyári táborok, a véndiák-találkozó, a kulturális rendezvények, illetve a színházjegyek előteremtésének támogatását. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

2005. május 25.

Május 23-án Aradon rendhagyó együttes ülést tartottak az Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap kuratóriumai. A megbeszélésen Németországból részt vett dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója, valamint Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke. Később fognak dönteni az alapítvány tulajdonát képező autóbusz sorsáról. Elhatározták: az Alapítvány leltárában lévő nagy mennyiségű, 16 milliméteres tanfilm-tekercset felajánlják a magyar nyelven oktató iskoláknak, vetítőgépestül. /(balta): Németországi vendégek az Alma Maternél. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

2006. január 23.

Az általános érdektelenség közepette komoly sikernek számít, ha egy meghirdetett magyar rendezvényre megtelik a terem. Január 21-én Aradon az Alma Mater Alapítvány közgyűlésén alig maradt üres szék. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök üdvözlő szavait követően Bognár Levente aradi alpolgármester az Alapítvány 15 évvel ezelőtti létrehozásáról és az anyanyelvű oktatás feltételeinek javításáért folytatott küzdelemről beszélt. A Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztésének, kiadásának az elmúlt évről szóló beszámolóját Ilona János főszerkesztő ismertette. Mivel az elmúlt évben csak a Communitas Alapítvány támogatta anyagilag a kiadványt, továbbra is szükség volt a Nyugaton élő aradiak – Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke, dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója és mások támogatására. A Wieser Tibor Alap elmúlt évi tevékenységéről Hadnagy Éva vetített képekkel illusztrálva beszámolt, felsorolva mindazokat a tantárgy-, irodalmi és szavalóversenyeket, amelyeket az Alap jutalmazott, különös hangsúlyt adva az immár hagyományos Wieser Tibor Kupa atlétikaverseny tavalyi rendezvényének. Dr. Wieser Györgyi a szórványoktatásra, a bentlakás hagyományos Mikulás-esti rendezvényére, jutalomkirándulások megszervezéséhez az elmúlt évben 4334 euróval járult hozzá. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök ismertette az alapítvány munkáját. Az általuk alkalmazott pedagógus fizetését a kölni Kövér testvérpár fedezte. Tavaly a Connecticut-i Magyar Kultúregyesület jóvoltából 10, az Illyés Közalapítvány segítségével 40, a Budapesten működő Alma Mater jóvoltából további 10 rászorult, illetve arra érdemes diák kapott támogatást. Ugyancsak tavaly négy tiszteletbeli keresztszülő jóvoltából négy diák fejenként 250 euró támogatásban részesült. Az alapítvány fedezte az Intrijó diákújság kiadását, továbbá a gólyabál ajándékainak beszerzését. A Szövétnek folyóirat mellett az alapítvány Ujj János Aradi irodalmi lapok című összefoglalóját is kiadta. Ugyanabban az időszakban Gutai István, majd Lezsák Sándor képviselő tartott előadást. /Balta János: Alma Mater közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./ Az idei év tervi között szerepel a már beindított támogatási és közművelődési programok folytatása, Barabás Béla Emlékirataim című könyvének újrakiadása, illetve az Arad megyei magyar oktatási stratégia kidolgozása. Az esten fiatal pedagógusok mutatkoztak be. Benczyk Andrea a Csikyben tanult, a BBTE-en matematika-informatika tanári oklevelet szerzett. Tanévkezdéstől mindkét tantárgyat a Csikyben tanítja. Évekig részesült az alapítvány és társszervezetei támogatásában, amit ezúttal is megköszönt. Horváth Andrea szintén csikys diák volt, most magyar nyelv és irodalom szakos ugyanott. Néprajzkutatásokat végzett a moldvai csángók körében, továbbá szülőfaluja, Nagyiratos környékén. Molnár Zsuzsa Temesváron végezte a pedagógiát, jelenleg a nagyiratosi óvodában készíti fel az anyanyelvű oktatás utánpótlását. Sándor Erika Szentleányfalván tanított, jelenleg Nagyvarjason oktatja az összevont magyar elemit. Znorovszky Andrea Aradon végzett, a Csikyben román nyelvet és irodalmat tanít. A jelenlévők egyperces felállással adóztak a néhai kuratóriumi tag, a fél éve elhunyt Pálfi Mária emlékének. Tisztújítás volt, megválasztották az új kuratóriumot, elnöke dr. Pálfi Sándor, alelnöke Czinczér Ágnes lett. A felszólalók szóvá téve az oktatási stratégia hiányát. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes vállalást tett: önként jelentkező szakemberekkel közreműködik az Arad megyei magyar nyelvű oktatás stratégiájának a kidolgozásában. Felhívása visszhang nélkül maradt. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon (II.). = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2006. október 21.

Október 20-án Aradon mutatták be Réhon József A Tanár úr című, Fábián Györgyre emlékező kötetét. Az Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap kiadásában megjelent kötetről Ráduly Csaba fizikus, egykori Fábián-diák, a Temesvári Egyetem előadótanára beszélt. A könyv zárófejezete Ujj János Az aradi magyar középfokú oktatás 1918–1941 között című monográfiája. /Kiss Károly: A Tanár úr megjött, és... elfogyott. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

2007. január 11.

Dr. Pálfi Sándor, az Aradi Alma Mater Alapítvány elnöke az elmúlt évben az Arad megyei magyar nyelvű oktatás támogatása terén végzett munkájukat összegezte. Az előző évekhez hasonlóan tavaly is folyamatosan támogatták a Csiky Gergely Iskolacsoportban folyó anyanyelvű oktatást, az ott zajló rendezvényeket, a bentlakási nevelőmunkát. Megszervezték a VII. és VIII. osztályos diákoknak a Márki Sándor-versenyt; tevékenyen részt vettek a III. és IV. osztályosok Kis nyelvész és Kis matematikus versenyében. Tevékenységünket kiterjesztették a szórványoktatás támogatására is. Lelkes oktatók közreműködésével Lippán, Dezsőházán, Németszentpéteren is sikerült fakultatív magyar nyelvű oktatást beindítaniuk. Olyan helyeken, ahol a tanulók kis létszáma miatt a helybeli oktatási intézményben hivatalosan nem lett volna lehetséges. Támogatták továbbá a Sofronyán, Simándon zajló hivatalos fakultatív oktatás utazási költségeit. Az Aradi Alma Mater Alapítványt támogatja a Kölni és a Budapesti Alma Mater. A Wieser Alapot dr. Wieser Györgyi irányítja és pénzeli. Az Alap jelentősen hozzájárult az évente sorra kerülő Wieser Tibor Atlétikai Verseny, valamint a Márki Sándor-verseny költségeihez. Hathatós támogatást kapnak még a Communitas Alapítványtól, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól. A havonta megjelenő Szövétnek kulturális szemle kiadási költségeit a Wieser Alap és a Kölni Alma Mater fedezi. Az Aradi Alma Mater Alapítvány tavaly kiadta Réhon Józsefnek Fábián Györgyről szóló megemlékező kötetét. /Balta János: Tovább bővíteni a kört. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

2007. szeptember 11.

Sarusi Mihály neve nem ismeretlen az aradiak előtt. A 1990-es évek elején, amikor végre megnyíltak a határok, újságíróként, MTI-tudósítóként gyakran járt Aradra és a megyébe, erős a kötődése ehhez a vidékhez. Bár Békéscsabán született, felmenői, kiterjedt rokonsága révén legalább félig kisiratosinak vallja magát, és ez írói munkásságán is meglátszik. Életművéből majdnem tíz “Arad megyei”, hat kimondottan “kisiratosi”. Éppen két évtizede jelent meg az egyetem, a budapesti ELTE kiadásában a Kisiratos helynevei c. kötetecske. A következő volt Kisiratos ragadványnevei (ELTE, 1992), azután újabb köteteken át (az egyik, a Szalbek-Iratos az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg 2005-ben) mostanra elérkezzen a 6. kötethez, a Fő, hogy mögvagyunk /Szépírás Kiadó-Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc/ címűhöz. Ezt és másik friss, Kaposvárott 2007-ben kiadott könyvét (Az mái labancokrúl) hozta el az elmúlt napokban Aradra és Kisiratosra. Mindkét alkalommal Réhon József ny. tanár mutatta be a köteteket. Az mái labancokrúl c. munka címlapján azt olvashatjuk: Kurta Miska levelei Zaránd vármegyéből. A könyv szellemes visszavágás a jelenkori baloldali magyarországi sajtó vezetőket ajnározó dicshimnuszaira. A könyv 127 Kurta Miska-levelében az 1990-es évek végének magyar belpolitikai életéről, baloldali politikusairól fest nem hízelgő képet a szerző. Annak idején (1995–98-ban) egy budapesti lapban jelentek meg ezek az írások az említett álnéven, Sarusi Mihályt, az MTI-s újságírót ugyanis kirúgták volna állásából, ha saját neve alatt közöl ilyen írásokat. A másik bemutatott kötet, a Fő, hogy mögvagyunk öt kisiratosi emberről szól. Egyikükről, Hodács Ágostonról (tudós katolikus pap, író) elmondták, hogy halálakor (1951) írói hagyatékát, jegyzeteit szekérre pakolva a fogyasztási szövetkezetbe vitték, s a papírokba évek múltán is élesztőt csomagoltak… Ki tudja, milyen értékek vesztek oda. A kisiratosi könyvbemutatón az Alma Mater Alapítvány a Wieser Tibor- emlékéremmel fejezte ki elismerését a szerzőnek. /Jámbor Gyula: Wieser Tibor-emlékérem Sarusi Mihálynak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

2007. október 12.

Schiff Júlia Németországban élő írót szoros szálak fűzik ehhez a vidékhez, a Temes megyei Dettán született, évtizedekig Temesváron élt, legújabb kötete, a Világtalan táj (az Alma Mater Alapítvány és Wieser Tibor Alap támogatásával jelent meg Aradon) elbeszéléseket tartalmaz. Valamennyi írás önéletrajzi ihletésű, s a látszólag mozaikkockákból összeálló történet végül is életregénnyé teljesedik. Az egyéni dráma – a megszenvedett, üldözésekkel, kirekesztéssel megroncsolt élet – kollektív drámává mélyül, sok olvasó szülei, nagyszülei sorsában, emlékezéseiben találkozott mindezzel. Az első fejezet a Baragán, a román Szibéria erőszakosan odatelepített “lakóinak” életét és a túlélésért való küzdelmét írja le. A hontalanok erőltetett menetében vonul a család, a tudós apa, a törékeny, úri életmódhoz szokott anya, a fiútestvér, és a legkisebbik, a még gyermeklány. Ez a novellalánc a szerző Bogáncsos táj c. regényében (Mentor Könyvkiadó, 2006) teljesedik ki. A szerző megérezte, hogy a sorstragédiát meg kell írnia, át kell adnia a jövendő nemzedéknek. /Pongrácz P. Mária: Kötéltánc a mélységek fölött. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

2008. március 5.

Március 4-én ünnepelte az arad-belvárosi református parókia imatermében 10. születésnapját a Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztősége és olvasótábora. Ujj János főszerkesztő köszönetet mondott a jelen volt alapító főszerkesztőnek, Réhon József ny. tanárnak. Ugyancsak elismerés jár Ilona János tanárnak, aki 5 évig vitte, szerkesztette a lapot becsülettel. A Szövétnek aradi sajtótörténetet írt: a kulturális folyóiratok közül a Vasárnap mellett egyedül a Szövétnek jelent meg folyamatosan egy évtizedig, a többi hasonló kiadvány alig 1-2 évig élt. Köszöntötte a főszerkesztő a legfrissebb szám, a Csongrád–Arad lapszám három, az eseményen megjelent szegedi szerkesztőjét is. A Szövétnek a legutóbbi lapszámban szegediek által feldolgozott, aradi vonatkozású anyagokat közöltek, dr. Zakar Péter az utóbbi években sokat tett a közeledésért. Ujj Ágnes a Wieser Tibor Alap kuratóriuma nevében az Aradon végzett folyamatos közösségépítő munkájának elismeréseként Wieser Tibor Emlékplakettet adott át Zakar Péter egyetemi tanárnak. A Szövétnek kiadója nevében a szerkesztőket köszöntötte dr. Pálfi Sándor, az Aradi Alma Mater Alapítvány kuratóriumának elnöke. /Balta János: Tízéves a Szövétnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

2008. december 19.

Már hagyománnyá vált Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában, hogy karácsony előtt az ünnepekre készülődő diáklakók kis ünnepi műsort szerveznek. A kollégium diákjai és pedagógusaik családi hangulatban betlehemes játékot adtak elő, szavaltak, énekeltek. Hadnagy Éva kémiatanárnő, a kollégium nevelési felelőse közreműködésével a diákok között ajándékokat osztottak szét. A figyelmesség a Szülőföld Alap, illetve a Wieser Tibor Alapítvány forrásaiból származik. /Sólya R. Emília: Csiky bentlakása. Betlehemes elő-karácsony. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998