udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Martens, Wilfried

1993. április 10.

Az Európai Demokratikus Unió /EDU/ Bukarestben tartózkodó küldöttségének vezetője, Wilfried Martens sajtóértekezletén egyértelműen fogalmazott: Romániában a demokrácia "csak papíron fest jól", "sokkal rosszabb a helyzet a gyakorlatban". Megbeszélést tartottak az RMDSZ-szel is. Az EDU képviselői elégedetlenek a kisebbségi helyzettel is, Románia ilyen vonatkozásban sem üti meg az ET-tagsághoz szükséges mércét. A Polgári Szövetség Pártja elnökhelyettese, Iona Paun Ottiman parlamenti küldöttség tagjaként járt az Egyesült Államokban. Hazatérve elmondta, hogy Washingtonban a román hatalomról azt állították, hogy nacionalista, neokommunista erőkre támaszkodik, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem szakított a Securitate köreivel. /B. T., Bukarest: Nyugatiak bírálják a román demokráciát. = Magyar Hírlap, ápr. 10./

2001. július 6.

Mircea Geoana román külügyminiszter levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, hangsúlyozva: Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződésnek megfelelően, az alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság keretében. - A kormányközi vegyes bizottság román társelnökét a kormány struktúrájának átszervezése nyomán nem erősítették meg e tisztében, a tájékoztatási minisztérium bejelentette: a társelnök kinevezése a jövő hétre várható. - Mircea Geoana levelére reagálva a magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a kinyilvánított magyar szándék eddig is az érdemi párbeszéd fontosságát húzta alá. Mircea Geoana válaszlevele közelebb hozza az érdemi megbeszélés konkrét időpontját. - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről ""legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élő magyarságot. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, főleg ahogy Adrian Nastase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az Európa Tanács előtt. "Ez meglehetősen aggasztó egy olyan kormány részéről, amely egyértelműen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a trianoni szerződés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceausescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvű egyetem sincs Romániában. /A státustörvényről - szelídebb hangfekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Salzburgban a nemrég lezajlott Világgazdasági Fórum alkalmából külön megbeszélést tartott Iliescu államfő osztrák kollégájával. Iliescu kijelentette, hogy Thomas Klestil hozzá hasonlóan vélekedik a státustörvényről. Emlékezetes, hogy a román államfő ismételten demokráciaellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. A Magyar Távirati Iroda felkérésére a bécsi elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője júl. 5-én nyilatkozott az ügyről. Hans Magenschwab kijelentette, hogy Thomas Klestil nem osztja a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot, és nem is mondott olyasmit a kétoldalú találkozón, amit így lehetne értelmezni. /M. Zs.: Nyugaton nem bírálják a státustörvényt. Bécs cáfolja Iliescu szavait. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./

2001. július 12.

Az Európai Parlament külügyi bizottsága brüsszeli ülésén olyan módosító indítványt fűzött a parlament készülő magyar országjelentéséhez, amely elfogadása esetén megbízná a külügyi bizottságot, hogy vizsgálja meg: összeegyeztethető-e a magyar státustörvény az Európai Unió jogszabályaival, a tagállamok közti jó szomszédság és együttműködés szellemével. A módosítást a zöldek parlamenti csoportjának néhány tagja terjesztette elő a román és a szlovák kormány által kifejezett aggodalmakra hivatkozva és ez volt az egyetlen olyan javaslat a 38 közül, amelyet a külügyi bizottság támogatott. A parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, a belga Wilfried Martens nyilatkozatban fejezte ki véleményét, hogy a magyar kormány gondoskodása a környező országokban élő hárommilliós magyarságról teljesen legitim, sőt dicséretes dolog, ezért ennek a módosító indítványnak nincs sok esélye a sikerre a szeptemberi szavazáson. Günter Verheugen bővítési biztos pedig az elmúlt napokban többször is kijelentette: eddig semmi kivetni valót nem találtak benne. /EP: Módosító indítvány a státustörvényhez. Nem vádolják diszkriminációval Magyarországot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2001. október 2.

Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke közölte, hogy levelet kapott Wilfried Martenstől, az Európai Néppárt (EPP) elnökétől. Köztudott, hogy az Európai Néppárt 43 országból tömöríti a kereszténydemokrata és a demokratikus erőket, és az RMDSZ is társult tagja. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom RMDSZ-platformként is megőrizte az állandó meghívott státusát, ami azt jelenti, hogy a mozgalom elnöke az Európai Néppárt vezetőtanácsának a tagja. Ilyen értelemben kapott meghívót november 27-28-ra Brüsszelbe, amikor az EPP a társulni kívánó országokban működő parlamenti frakciók vezetőit is meghívja, hogy közösen megvitassák, milyen problémák vannak még az integráció felgyorsításának az útjában. Kelemen Kálmán már a májusi brüsszeli találkozón az EPP frakcióvezetőjével és helyettesével is találkozott. A megbeszélésen a státustörvény is szóba került, s megértették, hogy ez biztonságpolitikai tényező a térségben. /(mózes): Az Európai Néppárt támogatja a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2002. január 10.

Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke szerint "a magyar szocialisták a tűzzel játszanak, amikor felkorbácsolják a nacionalista érzelmeket" a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Magyarország és Románia között született megállapodás ügyében. Jan. 8-án Brüsszelben közzétett nyilatkozatában a néppárti politikus úgy vélekedett, hogy "ez méltatlan egy demokratikus párthoz, még a választási kampány hevében is". A nyilatkozat szerint Magyarországon teljes gőzzel folyik az áprilisi választások előtti kampány, s ennek tudható be, hogy bírálatok érik az EPP- tagpárt Fideszt. Túl sok kompromisszum megkötésével vádolják, többek között a Romániával aláírt egyezmény és a Szlovákia kivételével valamennyi szomszédos országgal létrehozott megállapodások miatt. A karácsony előtt Romániával aláírt egyezmény - anélkül, hogy csorbítaná a magyar kormánynak az ország munkaerőpiaca feletti ellenőrzéshez fűződő jogát - megkönnyíti a magyarországi munkavállalás lehetőségét a románoknak éppúgy, mint a Romániában élő magyaroknak - olvasható a dokumentumban. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportját adó, a konzervatív és néppártokat összefogó EPP elnöke szerint azonban "a magyar szocialisták kampánytémává tették az ügyet, s húszmillió román - majdnem az egész lakosság - inváziójának képével riogatnak, amit az EPP és a Fidesz egyaránt képtelenségnek tart". "Amennyire én látom, ez egy előkészített és meggondolatlan hangulatkeltés. A Bukaresttel kötött egyezmény nem több és nem kevesebb, mint józan észen alapuló megállapodás két EU-tagjelölt között, amelyek nem szeretnék megismételni a múltbeli viszályokat. A megállapodás annál is inkább csodálatra méltó, mert két különböző politikai színezetű kormány között jött létre" - jelentette ki Martens. Az Európai Parlamentben képviselt pártok vezetői közül Martens még tavaly nyáron elsőként - és eddig egyetlenként - biztosította feltétlen támogatásáról a kedvezménytörvényt. Legitim és dicséretes dolognak nevezte, hogy a magyar kormány gondoskodni kíván a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről. /Martens a magyar szocialistákat bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

2004. március 29.

A költségvetés megváltoztatása érdekében nemzeti aláírásgyűjtő akcióra szólította fel híveit Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke a szervezet első szövetségi gyűlésén, márc. 27-én, a Budapest Sportarénában. Orbán Viktor közölte, hogy lezárult a Fidesz szövetséggé alakulásának folyamata, és megszületett az első magyarországi európai néppárt, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, „az európai néppárt”. A meghívottként jelen lévő Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke kijelentette: „Magyarország szabadabbá válik, ha ismét Orbán Viktor lesz a miniszterelnöke”. A gyűlés elején köszöntötték a határon túli magyar szervezetek meghívott képviselőit, köztük Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, valamint a társszervezetek vezetőit. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke szót emelt a kettős állampolgárság lehetőségéért a határon túli magyarok számára. A politikus elítélően szólt Románia „demokráciadeficitjéről” is, amiért az erdélyi magyarság „mindig megfizette az árat”. /Szövetségi gyűlésen jelentették be a Fidesz néppárttá alakulásának befejezését. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2004. május 27.

Az Európai Néppárt (EPP) elnöke felkérte az RMDSZ-t, hogy vegyen részt a romániai helyhatósági választásokat megfigyelő bizottságában. Markó Bélának írt levelében Wilfried Martens beszámolt arról, hogy az EPP elnökségének dublini döntése értelmében felkérték Orbán Viktort, a pártszövetség Közép-Kelet Európáért felelős alelnökét, hozzon létre egy "kis független bizottságot", amely megfigyeli a romániai választásokat. /RMDSZ-képviselő az Orbán vezette EPP-bizottságban? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2004. május 28.

Wilfried Martens, a kontinens keresztény-konzervatív politikai szervezeteit tömörítő EPP elnöke Markó Bélának, az RMDSZ elnökének írt levélben felkérte az RMDSZ-t, hogy vegyen részt a romániai helyhatósági választásokat megfigyelő néppárti bizottságban. Levelében Martens beszámolt arról, hogy az EPP elnökségének dublini döntése értelmében felkérték Orbán Viktort, a pártszövetség Kelet-Közép-Európáért felelős alelnökét, hozzon létre egy független bizottságot a romániai választások megfigyelésére. /Felkérés az RMDSZ-nek: Vegyen részt az EPP romániai vizsgáló bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2004. július 15.

Budapesten háromnapos európai néppárti rendezvényre került sor. Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke meghívására részt vett Kelemen Kálmán és dr. Bárányi Ferenc, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke, illetve politikai alelnöke is. Kelemen Kálmán elmondta, hogy Pöttering szorosabb kapcsolatot óhajt kiépíteni a nemrég megválasztott magyarországi, elsősorban kereszténydemokrata képviselőkkel. Kelemen Kálmán magánbeszélgetéseket folytatott Wilfried Martenssel, az EPP elnökével és beszámolt neki az itteni megosztási kísérletekről. Kelemen elmondta, hogy az erdélyi magyarság megosztásának zászlóvivői a Fidesz egyes politikusai. Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Antonio Constanzó főtanácsossal beszélgetett, aki az erdélyi magyarság megosztásáért az RMDSZ-t is hibáztatja. Szerinte az utóbbi időben olyan vélemény alakult ki Brüsszelben, hogy az RMDSZ túlzásba vitte az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal. Azt ajánlotta, felül kellene vizsgálni az együttműködés módozatait. /Mózes Edith: Az EPP komolyabb szerepet szán az RMKDM-nek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

2004. november 24.

Nov. 23-án Bukaresten Wilfried Martensszel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével, Konstantine Sasmatzoglouval, az EPP politikai tanácsadójával, valamint Antonio Costanzóval, a Kereszténydemokrata Munkavállalók Európai Szövetségének (EUCDA) főtitkárával találkozott Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és államelnök-jelöltje. /Markó Béla az EPP elnökével találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2005. január 15.

Erdélyi, nem hivatalos látogatása során Németh Zsolt, az Országgyűlés fideszes elnöke felkereste Kolozsváron Emil Boc polgármestert, a Demokrata Párt ideiglenes elnökét is. Németh jelezte, hogy Orbán Viktor helyzetjelentést készít a romániai pártpolitikai folyamatokról, a dokumentumot pedig hamarosan Wilfried Martens EPP-elnök asztalára teszi le. Németh Zsolt megjegyezte, örömmel tölti el, hogy Kolozsváron érezhető a változás hangulata. Példaként azt említette, hogy Márton Áron püspöknek nemsokára szobrot állítanak a Főtéren. /–or–: Boc vendége volt Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2005. június 3.

Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt látta vendégül Bukarestben az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták Európai Parlamenti Képviselőcsoportja (EPP-ED) gyűlését, a munkálatokon részt vett Hans-Gert Poettering, az EPP-ED frakció elnöke, Wilfried Martens, az EPP elnöke is. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szerint ez fontos üzenet a román politikai élet felé. Azt jelzi, hogy az RMDSZ-t nemzetközileg sem lehet elhanyagolni, mint ahogy az erdélyi magyarság követelményeit sem lehetett soha figyelmen kívül hagyni. A tanácskozáson Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy két funkciója ma természetesnek tűnik, de néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a magyar szervezetnek ilyen súlya legyen a román kormányban. Az RMDSZ ugyanis a párbeszéd és az együttműködés útját választotta. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Gheorghe Ciuhandu, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke azokról az alakulatokról beszélt, amelyek most kopogtatnak az Európai Néppárt vagy annak parlamenti frakciója ajtaján, bebocsátást kérve. Elverte a port a Demokrata Párton meg a Voiculescu vezette Konzervatív Párton, figyelmeztetve a vendégeket, legyenek résen. A Demokrata Pártról elmondotta, hogy az a Nemzeti Megmentési Front pártjából vált ki, és a Parasztpárttal való koalíció idején akadályozta az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatását. Voiculescu pártjáról jelezte, hogy nincs egy jól meghatározott doktrínájuk. Végül keményen megbírálta a Nagy-Románia Pártot, melyet szélsőségesnek, idegengyűlölőnek, totalitáriusnak és szekus beállítottságúnak minősítette. Markó Béla miniszterelnök-helyettes leszögezte, Romániának még fegyelmezettebben kell a csatlakozásért munkálkodnia, hogy az integráció késedelem nélkül és a védzáradékok bevezetése nélkül történjék meg. Részletesen beszélt az elragadott egyéni, közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatásának szükségességéről. A kisebbségi törvénytervezetről elmondta, hogy az már a parlament asztalán van. Ennek két alappillére a szubszidiaritás és az önkormányzatiság. Újdonságként hatott Markó bejelentése, hogy a csatlakozás folytán újra kell gondolni a két ország kapcsolatát: az RMDSZ stratégiai partnerkapcsolatot lát a legmegfelelőbbnek Románia és Magyarország között. Emil Boc a Demokrata Párt színeiben fölöttébb előnyös képet nyújtott politikai alakulatáról. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke jelezte, kérelmet nyújtott be az EPP vezetőségéhez, hogy alakulata beléphessen a néppárti közösségbe. /Béres Katalin: Európai Néppárti tanácskozás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2006. június 8.

Markó Béla vezetésével RMDSZ-küldöttség látogatott Brüsszelbe; a delegáció tagja Borbély László, középítkezésért és területrendezésért felelős miniszter, Szabó Károly szenátor, európai parlamenti megfigyelő és Szász Attila államtanácsos. Markó június 7-én Wilfried Martens-szel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével tartott megbeszélést. Martens fontosnak tartja, hogy a román parlament elfogadja a kisebbségi törvényt, s hogy a román pártok támogassák ezt az ügyet. Markó közölte: az RMDSZ a következő időszakban szeretne minél gyakrabban és minél nagyobb súllyal jelen lenni Brüsszelben. A Wilfried Martens-szel lezajlott találkozón a két politikus integrációs kérdésekről is beszélt. Mindketten fontosnak nevezték, hogy az RMDSZ az idén tevékenyebben vegyen részt az Európai Néppárt munkájában, hiszen ebben a pillanatban az RMDSZ az egyetlen román parlamenti szervezet, amely tagja az EPP-nek. /(Cs. P. T.): Martens: kell a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2006. június 9.

Az EU képviselői bíznak abban, hogy Románia és Bulgária a hátramaradt időszakban teljesíti a csatlakozási feltételeket – számolt be Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes a június 8-án Brüsszelben Olli Rehn bővítési biztossal folytatott megbeszélésről. Rehn egyrészt a korrupcióellenes intézkedések, másrészt a kisebbségi kérdések, nevezetesen a kisebbségi törvénytervezet elfogadása felől érdeklődött. A kisebbségi törvény elfogadásáról szólva Markó Béla elmondta, komoly véleménykülönbségek vannak a koalícióban, egyébként e tekintetben sokat segített a bővítési biztos támogatása. A magyar nyelven történő felsőfokú oktatást szükségesnek tartja Markó Béla. Wilfried Martens, az Európai Kereszténydemokrata Néppárt elnöke biztosította az RMDSZ-t: latba vetik minden tekintélyüket, hogy a román törvényhozás megszavazza a kisebbségi törvényt. Az RMDSZ-képviselők találkoztak a magyarországi EP-küldöttséggel, akik ezúttal is támogatásukról biztosították az RMDSZ-t. /N.-H. D.: RMDSZ-küldöttség Brüsszelben: a korrupció és a kisebbségi törvény volt a téma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2006. október 24.

A Fidesz és a KDNP az állami ünnepségtől elkülönülve, az Astoriánál tartotta október 23-i nagygyűlését Budapesten. A nagygyűlésen Orbán Viktor pártelnök mellett felszólalt Kárpáti György, az 1956-os melbourne-i olimpián győztes magyar vízilabda válogatott egykori tagja, Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, valamint Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke is. „A világ ’56 után értette meg, hogy a Szovjetunióval semmilyen paktumot nem lehet kötni” – jelentette ki Orbán, aki szerint az ’56-os magyarok üzenete nélkül még mindig megosztott lenne Európa. A Fidesz elnöke szerint milliószám élnek még Magyarországon olyan magyarok, akik „nem érzik szabadnak magukat”, a rendszerváltással nekik csak kiszabadulni, és nem megszabadulni sikerült. „A felelősök számonkérése elmaradt, ezért térhetett vissza 16 év után a hazugság, amely pénzügyi válságot okozott. A hazug és dilettáns kormányzás árát most az elkeseredett emberekkel fizettetik meg. Egy ország áll szemben illegitim kormányával” – mondta szónoklatában az ellenzéki politikus. /G. M. I.: Orbán: elmaradt a számonkérés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2007. február 10.

Az Európai Néppárt (EPP) minden eszközével támogatja majd romániai tagpártjait – így az RMDSZ-t is – az európai parlamenti választási kampányban, az EPP vezetői jelen lesznek a szövetség március 2-án és 3-án, Aradon tartandó kongresszusán is – jelentette be Winkler Gyula külgazdasági miniszter, azt követően, hogy Brüsszelben részt vett az EPP Politikai Bürójának ülésén. A tárcavezető két év szünet után kapott újabb felhatalmazást arra, hogy képviselje az RMDSZ-t az EPP bizottságában (akkoriban a szociális és gazdasági bizottság tagja volt). A munkalátogatáson Winkler Gyula megbeszélést folytatott Wilfried Martens-szel, a európai pártszövetség elnökével, valamint több alelnökkel is. /Az RMDSZ számíthat az Európai Néppártra. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2007. május 21.

Május 18-19-én tartotta kongresszusát a Fidesz, Orbán Viktort megerősítették elnöki tisztségében. Kövér László, a párt választmányának elnöke az ország morális, gazdasági és politikai válságáról beszélt, s úgy vélte, ezért egy „abnormális, szélsőségesen gátlástalan és kapzsi klikk” tehető felelőssé. Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, aki egyben Nicolas Sarkozy francia elnök üdvözletét tolmácsolta, azt mondta: Európának olyan politikusokra van szüksége, mint Orbán Viktor, Nicolas Sarkozy és Angela Merkel német kancellár. A kongresszuson részt vevő Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke bírálta a magyar kormány „különutas” politikáját Oroszország irányába, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Orbán megújítja a politikai életet. Ehhez azonban az kell, hogy visszakerüljön a hatalomba – tette hozzá a Néppárt elnöke. A szavazás ideje alatt Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök is felszólalt. /Lokodi Imre: Fidesz-nagygyűlés – marad Orbán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ Új politika megalkotására van szükség Magyarországon Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke szerint. Kósa Lajos úgy fogalmazott, hogy „Kádár János itt van közöttünk, és napjainkban posztkádári Magyarországon élünk, ahol nem polgári, hanem szocialista demokrácia van”. Varga Mihály szerint ma Magyarországon tudatosan folyik az állam lerombolása, az államigazgatás szétverése. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke úgy vélte, Magyarország csak attól a frakciószövetségtől remélhet megoldást a mai helyzetre, amelyet a Fidesz-KDNP alkot. Tőkés László püspök arról beszélt, hogy a magyar állam nemhogy határokon átívelő nemzetpolitikát, de még korlátozott nemzeti állampolitikát sem képvisel. „Nemzetünk a saját országában pusztul”, saját magyar államunk nem védi, nem képviseli, nem érvényesíti az elvárható mértékben nemzeti érdekeinket – mondta Tőkés, aki ellenpéldaként Romániát és Szlovákiát említette. Lezsák Sándor, a Fidesszel szövetséges Nemzeti Fórum elnöke bejelentette: új lakiteleki nyilatkozat megalkotására készülnek, amelyet az eredeti dokumentum aláírásának huszadik évfordulóján fogadhatnak el. /Vezér maradt Orbán Viktor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2007. október 10.

Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke október 9-én sajtónyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a november 25-i európarlamenti választásokon Romániának sikerül megszereznie a neki járó EP-mandátumok nagy részét. Hangsúlyozta továbbá, hogy Tőkés László független jelölt az EPP-vel közeli kapcsolatban áll, és ha mandátumhoz jut, akkor csatlakozni fog az EPP-frakcióhoz. Mint fogalmazott, az EPP pozitívan viszonyul Tőkés jelöléséhez, és teljes mértékben egyet ért Orbán Viktornak, az EPP alelnökének a püspököt támogató állásfoglalásával. /Martens támogatja Tőkés jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2007. október 11.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szövetség európai parlamenti listavezetőivel, Frunda Györggyel, Sógor Csabával és Winkler Gyulával október 10-én egynapos látogatást tett Brüsszelben, ahol az Európai Néppárt (EPP) politikusaival és tisztségviselőivel találkozott. Markó Béla szerint visszaüthet, hogy az Európai Néppárt mind az RMDSZ, mind Tőkés László református püspököt támogatja az európai parlamenti választási kampányban. Az RMDSZ elnöke találkozott Wilfried Martensszel, az EPP elnökével, aki előzőleg személyes nyilatkozatban tette közzé, hogy pártja mind romániai tagpártjait (tehát köztük az RMDSZ-t), mind pedig Tőkés Lászlót támogatja. Markó megismételte azt a véleményét, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hibát követett el, amikor Tőkés Lászlót biztosította támogatásáról. Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő szerint Orbán Viktor károkat okoz az erdélyi magyarságnak azzal, hogy megosztja a politikai elitet, és a közös erdélyi magyar európai parlamenti lista helyett Tőkés László egyéni jelöltségét támogatja. Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke azt mondta újságíróknak Brüsszelben: az RMDSZ-nek korábban kellett volna nyitottságot mutatnia a Tőkés Lászlóval való együttműködésre. Szent-Iványi István SZDSZ-es európai parlamenti képviselő közölte, hogy az SZDSZ az RMDSZ-t támogatja a romániai EP-választási kampányban. /Markó: Visszaüthet az EPP kétirányú támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2007. november 7.

Kós András Apáczai Csere Jánost mintázó szobrát avatta fel Tőkés László királyhágómelléki református püspök október 30-án Nagyváradon. Hermann János előadótanácsos a felavatás előtt álló szobrot méltatta. Tőkés László püspök köszönetet mondott az alkotónak, előrebocsátva, hogy az egyházkerület méltó helyén lel hamarosan otthonra a szobor. Ezt követően a püspök Czeglédy György-díjat adott át a nagyváradi gyülekezetek megbecsült presbitereinek. A Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség és a Nagyváradi Református Presbiteri Szövetség hozta létre a Czeglédy György-díjat. A névadó Nagyvárad reformációjának kiemelkedő alakja, az itteni egyházi élet vezéralakja volt. A díjat minden évben a tíz nagyváradi gyülekezet egy-egy presbiterének osztják ki. Most volt az első díjátadás. A szoboravatás után Nagykárolyban ünnepelte a reformáció évfordulóját Tőkés László október 31-én. Az istentiszteleten a püspök a reformációra emlékezett. Az ünnepség keretében köszöntőbeszédet mondott Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök, aki régi barátjaként üdvözölte Tőkést. Székelyföldi körútra indult november 2-án Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelölt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Szászrégenben vett részt közéleti fórumon, majd marosszéki falvakba látogatott el, november 4-én pedig Udvarhelyszéken vett részt fórumon. Tőkést elkísérte Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Fodor azon véleményének adott hangot, hogy szemléletváltásra van szükség az erdélyi magyar politikában, ezt pedig csak Tőkés László indíthatja el. Nagyernyén Jánosi Ferenc RMDSZ-es polgármester megfenyegette Komáromit István helyi református lelkészt: ha nem mondja vissza a meghívást, bezáratja a templomot és elhelyezteti a lelkészt. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke november 2-án a Duna TV-ben beszélt. Szó esett arról, hogy az RMDSZ tiltakozik Orbán Viktor jelenléte ellen Tőkés kampányában. Szilágyi Zsolt természetesnek tartotta egy európai politikus jelenlétét az európai parlamenti választási kampányban, mint mondta, Wilfried Martens is tiszteletét tette Romániában. Az MSZP és az SZDSZ világossá tette, hogy az RMDSZ-t támogatják az europarlamenti választásokon. Tőkés László mellett állt ki a budapesti Összmagyar Testület elnöksége. Nyilatkozatukban arra kérték az erdélyi magyarokat, hogy az európai parlamenti képviselőválasztáson szavazatukkal Tőkés László támogassák. Budapesten újságírók megkérdezték Orbán Viktortól, nem tart-e attól, hogy Tőkés László támogatásával megoszlanak majd a szavazatok és végül az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete Brüsszelben. A Fidesz elnöke azt mondta, az EP-választás nem belpolitikai, hanem európai kérdésekről szól, ezért a be nem avatkozás gondolata a régi idő rossz reflexe. Hozzátette: a Fidesz erdélyi szerepvállalása is azt célozza, hogy minél több magyar menjen el választani és szavazzon politikai ízlése szerint. /Erdélyi körúton Tőkés László. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./

2007. december 6.

Traian Basescu államfőtől kért kihallgatást Tőkés László európai parlamenti képviselő. A református püspök a múlt héten magyarországi vezetőkkel is találkozott, most pedig román vezető politikusokkal is tárgyalni akart, hogy minél jobban felkészülhessen új megbízatására, jelentette ki. A Cotroceni-palotában december 5-én szívélyes fogadtatásban részesült Tőkés László. Basescu gratulált neki, s kifejtette: nem hitte volna, hogy független jelölt több szavazatot képes összeszedni, mint amennyit nagyon sok román párt. A püspök erre azt válaszolta Székelyföldre utalva, hogy abban a régióban sikerült összegyűjtenie a voksok többségét, amelyet Basescu is meglátogatott. Tőkés szerint Basescu nyitottabb volt a területi autonómia kérdését illetően, mint augusztusban, amikor székelyföldi látogatását követően bagatellizálta ezt a témát. Basescu kijelentette: egész Romániának kell az autonómia, de ezt a decentralizáció és az ország területi-közigazgatási átalakítása keretében képzeli el. A püspök bejelentette: januárban ismét találkoznak. Ezt megelőzően az EP-képviselő dokumentumot küld Basescunak azokról a célkitűzésekről, amelyek az ő és az RMDSZ programjában, illetve az RMDSZ marosvásárhelyi kiáltványában szerepelnek. Tőkés a Királyhágómelléki Református Egyházkerület templomait bemutató albumot ajándékozott vendéglátójának, s egyúttal az egyházi ingatlan-restitúció felgyorsítását kérte. Basescu erre kijelentette: „jó lenne, ha minden idejében történne, amennyire az lehetséges”. A sajtótájékoztatón Tőkés élesen bírálta az RMDSZ-t. Szerinte Basescu nyitottabb a párbeszédre, mint Markó Béla. Kijelentette: a Magyar Polgári Párt bejegyzésével megteremtődik az RMDSZ alternatívája. Hozzátette: a feleknek legalább az öt százalékos bejutási küszöb kedvéért kellene kiegyezniük. Tőkés jelezte: szeretné, ha az ő személye lenne az egyezség létrejöttének „katalizátora”. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy vélte, hogy az EPP-frakcióban Tőkés ellen benyújtott dosszié nem csak egy-két képviselő véleménye, hanem valamennyi PD képviselőé. Szerinte Basescu kettős játékot űz, de Tőkésre bízzák, hogy döntse el, valóban így van-e. /Borbély Tamás: Nyílt együttműködés körvonalazódik Basescu és Tőkés között. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Támogatom Basescu elnököt a korrupció ellen folytatott harcában, illetve a lusztrációs törvénnyel kapcsolatos törekvéseiben – közölte Tőkés László püspök, EP-képviselő. „Miközben az RMDSZ vezetősége a választások óta nem talált időt arra, hogy velem találkozzék, Románia elnöke ezt megtette. Ez sokat elmond arról, hogy saját nemzettársaim hogyan képesek viszonyulni hozzám” – fejtette Tőkés László . Hozzátette azt is, hogy hajlandó együttműködni az RMDSZ-szel, de csak a közös célok elérése érdekében, más kérdésekben a „lojális ellenzék” szerepét vállalja fel. „Mind az államfő, mind Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, az EPP alelnöke ígéretet tettek, hogy közbenjárnak Wilfried Martens néppárti elnöknél az érdekemben” – tette hozzá Tőkés. A püspök javasolta Basescunak egy román–magyar kerekasztal létrehozását, amely „a két nép közti feszültségeket” hivatott oldani, illetve kisebbségi ügyekkel foglalkozó államfői tanácsos alkalmazását a Cotroceni-ben. /Mihály László, Oborocea Mónika: Basescuval parolázott Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2007. december 14.

December 10-én először ültek össze a román EP-képviselők, megválasztották a romániai delegáció vezetőjét. Erre az ülésre „elfelejtették” meghívni az RMDSZ-es kollégáikat, továbbá elutasították, hogy Tőkés László független képviselőt befogadják az európai néppárti frakcióba. Mózes Edith, a lap munkatársa szerint Basescu államfő „magához édesgette Tőkés Lászlót, s megígérte, „elintézi”, hogy felvegyék a néppárti frakcióba. Sőt, azt állította, beszélt is Willfried Martensszel ebben az ügyben. Ennek ellenére, távirányított pártja” ellenkezőleg cselekedett. Az újságírónő elmagyarázta: Tőkés Lászlónak jobban meg kellene néznie, kikkel szövetkezik a magyar érdekvédelmi szövetség ellenében. /Mózes Edith: Az első lecke. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

2008. január 17.

Méltatlan, ami Tőkés Lászlóval megválasztása után történik az Európai Parlamentben (EP) – állapította meg Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője közleményében. „Az Európai Néppárt immár egy hónapja hezitál azon, hogy tagjai közé fogadja-e az erdélyi református egyházi vezetőt, de január 9-én ismét elhalasztották a döntést” – írta. Tabajdi szerint „a Fidesz célja kizárólag az erdélyi magyarság megosztása, az RMDSZ ellehetetlenítése volt”. Válasznyilatkozatában Tőkés László úgy fogalmazott, hogy Tabajdi valótlanságot állít, és arra kérte őt, ha már segíteni nem tud, akkor legalább ne ártson neki „és az általa képviselt határon túli magyarok ügyének”. „Európai néppárti tagfelvételem eljárása folyamatban van. Orbán Viktor nem hagyott cserben, Traian Basescu támogatására pedig nagy valószínűséggel továbbra is számítani lehet” – olvasható Tőkés közleményében. Tőkés úgy vélekedett, hogy Tabajdi megnyilatkozása „kizárólag azt a kicsinyes belpolitikai célt szolgálja, hogy ütést mérjen a Fideszre, illetve annak elnökére, Orbán Viktorra”. Wilfried Martens EPP-elnök a választási kampány során támogatóan nyilatkozott Tőkés Lászlóról és arról, hogy várják őt a néppárti EP-képviselők soraiba. /Brüsszeli vita Tőkés László helyzete körül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2008. június 12.

Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki az Európai Néppárttal, nem utolsó sorban azért, hogy Romániából a Néppárt ne csak az Európai Parlamentben (EP) jóval nagyobb létszámban jelen levő Demokrata Párt hangját hallja meg – mondta Brüsszelben Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla megbeszélést folytatott Hans-Gert Pötteringgel, az EP elnökével, valamint Wilfried Martensszel, a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt elnökével. Markó több magyar EP-képviselővel is találkozott. Közülük Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-delegációjának vezetője közleményben számolt be a megbeszélésről. Mint írta, gratulált az RMDSZ által az önkormányzati választásokon elért eredményhez. Szent-Iványi közleménye szerint egyetértettek abban, hogy „az RMDSZ sikeres szereplése ellenére bekövetkezett magyar pozícióvesztés egyik fő oka a Fidesz megosztó beavatkozása volt“. Markó Béla részt vett és felszólalt az Európai Parlamentben azon a konferencián, amelyet Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szervezett Élő Erdély címmel. /Néppárti támogatás Markóéknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2009. december 11.

Az RMDSZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kezdeményezésére az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméről fogadott el politikai nyilatkozatot az Európai Néppárt (EPP), Bonnban megrendezett kongresszusán. A politikai nyilatkozat szerint az Európai Unió lakosságának 10 százalékát kitevő őshonos, nemzeti kisebbségek fontos kulturális, szellemi, gazdasági és szociális értékei az Európai Uniónak, védelmük, kultúrájuk és nyelvi sokszínűségük megőrzése alapvető érdeke az európai közösségnek. Borbély László, a RMDSZ ügyvezető alelnöke példa nélkülinek nevezte a kisebbségekre vonatkozó dokumentum elfogadását. Az Európai Néppárt első alkalommal említi hivatalos dokumentumban az őshonos nemzeti kisebbségeket olyan közösségekként, amelyek évszázadok óta élnek egy adott területen, és nem sorolja őket a 10–20 éve Európában élő bevándorlók közé. Az EPP kongresszusa egyben tisztújító volt. A néppárt elnökévé ismét egyhangúlag Wilfried Martens egykori belga miniszterelnököt választották. Megválasztották az EPP tíz alelnökét is. Az egyik posztot továbbra is Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tölti be, miután újraválasztották. /Az EPP javasolja a kisebbségi normarendszer kidolgozását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998