udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 88 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Shakespeare, William

1993. október 21.

A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata a múlt héten kezdte meg vendégszereplését Angliában. Londonban felléptek A kopasz énekesnővel. A rendező, Tompa Gábor elmondta, hogy a kivándorlás folytatódik. Hazatérésük után lesznek az évad nagy erőpróbái, köztük Madách Imre Az ember tragédiája, Pirandello A hegyek óriásai és Shakespeare A vihar. A kolozsvári magyar társulat A kopasz énekesnőt bemutatja /meghívásnak eleget téve/ Berlinben, Brüsszelben, Lisszabonban és Los Angelesben. /Szelényi Zoltán: A kopasz énekesnő Londonban. = Magyar Nemzet, okt. 21./

1995. február 20.

Árkoson Nagy Attila megalapította a Shakespeare Királyság Házát /Shakespeare Kingdom House/. Shakespeare-központot hozott létre, saját dokumentációjával kezdte. Különböző alapítványok segítették, a Royal Shakespeare Campany tizenkét kötet drámát küldött. Minden adatot gyűjtenek, kapcsolatban állnak a világ több Shakespeare-központjával. Jelenleg 750 szakkönyvük van. Szeretnének színházat is létrehozni Árkoson. /Magyar Nemzet, febr. 20./

1995. augusztus 29.

Árkoson az alkotótáborban két hétig voltak együtt a marosvásárhelyi magyar és román, valamint a békéscsabai színiakadémiai hallgatók, hogy Shakespeare-vígjátékok erdei színhelyű jeleneteinek szenteljék a közös munkát. Az árkosi kastély és park ideális terepnek bizonyult. "Ha a hagyományos színházlátogatók száma megcsappant, nekünk kell a közönség nyomába erednünk."- mondta Kovács Levente, a marosvásárhelyi színifőiskola magyar tagozatának dékánja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 29./

1995. augusztus 29.

Árkoson az alkotótáborban két hétig voltak együtt a marosvásárhelyi magyar és román, valamint a békéscsabai színiakadémiai hallgatók, hogy Shakespeare-vígjátékok erdei színhelyű jeleneteinek szenteljék a közös munkát. Az árkosi kastély és park ideális terepnek bizonyult. "Ha a hagyományos színházlátogatók száma megcsappant, nekünk kell a közönség nyomába erednünk."- mondta Kovács Levente, a marosvásárhelyi színifőiskola magyar tagozatának dékánja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 29./

1997. január 15.

Szabó Tibor sepsiszentgyörgyi színészként vállalta el a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatói tisztségét. 1990 és 1994 között a Figura színésze volt, ez volt a Figura fénykora, Bocsárdi László vezette a csapatot. A műkedvelő társulatból került Szabó Tibor Sepsiszentgyörgyre, de fontosnak tartja a Figura tevékenységét. Néhány éven belül színész-túlkínálat lesz, állapította meg, hiszen most két főiskolán is folyik a képzésük, akkor majd megnő a Figura jelentősége is. /Gál Éva Emese: "Egy ütőképes társulat létrehozása" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./ Megkezdődött a Figura Stúdió Színház új színészgárdájának szakmai képzése. Szőcs Géza Romeo és Júlia című Shakespeare-játékát fogja a társulat bemutatni. /Figura-hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1998. március 31.

Elkészült a Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiváljának programterve - tájékoztatta az MTI-t Nyakó Béla, a június 12-21. közötti rendezvény szervezője, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza igazgatója. A seregszemlén ezúttal négy szomszédos ország, Kis-Jugoszlávia, Románia, Szlovákia és Ukrajna, valamint Kanada tizenhárom társulata, továbbá három színművészeti főiskolája vesz részt. A tizedik fesztiválon - rendhagyó módon - két magyarországi teátrum, a Győri és a Szegedi Nemzeti Színház művészei, illetve a budapesti Színművészeti Főiskola hallgatói is fellépnek. A tíznapos rendezvény június 12-én a szatmárnémeti Északi Színház előadásával kezdődik, az észak-erdélyi művészek Shakespeare: Lear király című darabját mutatják be. A temesvári Csiky Gergely Színház Alfred de Musset: Lorenzaccio, a kolozsvári Állami Magyar Színház Feydeau: Bolha a fülbe, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat Moliére: A fösvény, a szabadkai Kosztolányi Dezső Magyar Színház Dukovic: A puskaporos hordó, a Torontói Magyar Színház Aldo Nicolai: Hárman a padon, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Moliére: Don Juan című művével szerepel a kisvárdai seregszemlén. Hat közös produkciót is láthat majd a zsűri, illetve a közönség. A temesvári Csiky Gergely Színház és a Szegedi Nemzeti Színház művészei Mándy: Régi idők focija, a Szabadkai Népszínház és az újvidéki Magyar Színház Csáth: Zách Klára, a Nagyváradi Állami Színház és a szatmárnémeti Északi Színház Szép: Vőlegény, a kassai Thália Színház és a beregszászi Magyar Színház Ford: Kár, hogy ká, a révkomáromi Jókai Mór Színház és a győri Nemzeti Színház tagjai pedig Goldini: Mirandolina című darabjában lépnek színpadra. A záróelőadás június 21-én szintén közös produkció, Schnitzler: Körmagyar című művét a marosvásárhelyi, a kolozsvári, az újvidéki és a budapesti színművészeti főiskolások játsszák. /Magyar Szó (Újvidék), márc. 31./

1999. október 16.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata okt. 12-én tartotta idei első bérletes bemutatóját, Bocsárdi László rendezésében Shakespeare Szeget szeggel című színművét láthatta a közönség. A jelenlévők köszöntötték Nemes Leventét, a színmű egyik főszereplőjét, a társulat igazgatóját, hatvanadik születésnapja alkalmából. Az ünnepség keretében Jánó Mihály, a megyei művelődési felügyelőség vezetője a "Kultúra szabadságáért" díjjal tüntette ki Nemes Leventét. /Shakespeare bemutató és köszöntő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16-17./

1999. november 19.

November 19-én adták át a Kolozsvári Állami Magyar Színház Bánffy Miklós vándordíját Senkálszky Endrének, a színház érdemes művészének. Visky András, a színház dramaturgja elmondta, hogy a Bánffy vándordíjat a színház 1992-ben, tehát az intézmény fennállásának kétszáz éves évfordulóján alapította. Ezzel a díjjal emlékeztek meg Senkálszky Endre 85. születésnapjáról, aki 61 évet töltött a színháznál. /Most is játszott az egyik Shakespeare darabban./ Az előző években díjazottak: Csíky András, Bogdán Zsolt, Nagy Dezső, Dobre Kóthay Judit, Bíró József és Tompa Gábor. /Nánó Csaba: Senkálszky Endre színművész Bánffy-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

1999. december 6.

Dec. 5-én, vasárnap Ion Tuculescu életmű-kiállításának megnyitásával Budapesten megkezdődtek a Román Kulturális Napok rendezvényei, amelyek december 8-án zárulnak. Prőhle Gergely, a magyar kulturális tárca közigazgatási államtitkára ismertette a rendezvény jelentőségét, majd Monica Dumitrescu, a román kulturális miniszter főtanácsadója méltatta az eseményt. A rendezvények: Játsszunk Shakespeare-t c. kortárs balett, a Chantant au lait című Maia Morgenstern-féle előadói est, a Pogány kisasszonyok nevű jazzzenekar koncertje, Nora Agapi fotótárlata és a Nottara Színház Jelmezek c. pantomim előadása. - Dec. 4-én Román Nemzetiségi Kulturális Napot tartottak Budapesten a helybeli, mintegy 300 tagot számláló Román Egyesület tagjai. Az egyesület elnöke, Roxin László az ez alkalommal rendezett fórumon elmondta: a nyelvi asszimiláció oly mértékben veszélyezteti a magyarországi románságot, hogy a román nyelvet az iskolában idegen nyelven kellene tanítani, hogy a fiatalok valóban megtanuljanak románul. /(Cseke Gábor): Román kulturális napok Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2000. május 4.

Május 3-5-e között tartják meg a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Középiskola keretében a hagyományos Bolyai Napokat. Ennek keretében Természetvédelmi területek és védett természeti ritkaságok Maros megyében címmel tartottak tudományos ülésszakot, továbbá angol nyelvű irodalmi vetélkedőt rendeztek a kilencedikesek, volt informatika verseny, bemutatkozott a Bolyais Diákok Ökós Csoportja. A következő napokon lesz még Info ki mit tud? vetélkedő, mesemondó verseny, Shakespeare-szavalóverseny, magyar irodalmi-nyelvi vetélkedő. /(Máthé Éva): Bolyai Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2000. június 6.

Jún. 5-én osztották ki Bukarestben a Román Írószövetség 1999. évi díjait. A kisebbségi irodalom kategóriában Bogdán László író, a Háromszék belső munkatársa Szentgyörgyi demokritus /Háromszék Lap- és Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című munkáját jutalmazták. /Díjazottjaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./ Jánosházy György marosvásárhelyi költő, műfordító pedig Shakespeare: Öt dráma c. fordításkötetéért kapott díjat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2000. június 14.

Zorkóczy Zenóbia szabadúszó színésznő, a Laborfalvi Róza Alapítvány vezetője nemrég érkezett vissza a magyarországi Három nap Pilinszky Jánossal című színházi rendezvénysorozatról, ahol Pilinszky Gyerekek és katonák című drámáját mutatták be. Erdélyi György budapesti művésszel a jövőben közösen lépnek fel Nő-férfi kapcsolatok Shakespeare darabjaiban címmel. Zorkóczy Zenóbia elmondta, hogy alapítványa negyven előadást szervezett meg a Cocteau-darabbal. A Márton Áron Kollégiumban a Tavaszi Napok alkalmával három előadást szerveztek: az érdeklődők találkozhattak ily módon Ladik Katival, Szőcs Gézával és az Előretolt Helyőrséggel is. Zorkóczy miután befejezi a jogon a vizsgáit, Temesvárra utazik, és elkezdi Tennessee Williams A ház bontásra vár című darabjának próbáját. /Szabó Csaba: Pilinszky és a magány dimenziója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2001. március 20.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának egyik jelentős előadása William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka. Az előadás rendezője Novák Eszter (Budapest), dramaturgja Kárpáti Péter (Budapest), díszlet- és jelmeztervezője Zeke Edit (Budapest), munkatársa Szabó Annamária. Az előadás zenéjét Novák Péter (Budapest) szerezte. A társulat ezzel az előadással márc. 23-án Budapesten, a Thália Színházban lép közönség elé. /Budapesten a Tompa Miklós Társulat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

2001. március 21.

Székelyudvarhely és Szarvas színháza együttműködést alakít ki. Budapesten elkezdődtek a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a szarvasi Weöres Sándor Regionális Színház koprodukciója, Shakespeare Sok hűhó semmiért című darabjának próbái. Gergely László vendégrendezőként tavaly decemberben állította színre az udvarhelyi színészek által játszott Macchiavelli-művet, a Mandragórát. A szarvasi színház művészeti vezetője Gergely László, aki elvileg megállapodott az együttműködésben. A következő közös munka a Sok hűhó semmiért, a próbák már folynak. /Zilahi Imre: Együtt könnyebb. Szarvas és Udvarhely koprodukcióra készül. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

2001. május 8.

Nagy Attila, a sepsiszentgyörgyi Shakespeare Kingdom House Alapítvány elnöke elmondta, hogy magyarul Shakespeare Háznak hívják, az idegen nyelvű megnevezés azért fontos, hogy a nemzetközi körforgásban számon tartsák. Nagy Attila elhatározta: szakdokumentációt hoz létre, hogy bárki anyagot kaphasson erről a korszakról. Ebben az időben 33 elsőrangú és másik 33 másodrangú szerző alkotott, közülük emelkedett ki Shakespeare. - Sokan felkeresik a Házat. 1998 tavaszán a nemzetközi Shakespeare Szövetségbe felvették az alapítványukat, elsőként Romániából. Nagy Attila tervezi, hogy Sepsiszentgyörgyön felépíti a Globe Színház hasonmását, aminek 1994-ben volt az alapkőletétele. Másik elgondolásával, az általa kezdeményezett nemzetközi park tervével a Shakespeare-kutatásban valami újat tudott hozni. A parkot a Globe Színház mellé képzeli el, s a lényege abban áll, hogy a nemzetköziséget, az európaiságot hangsúlyozza. - Erdélyben hagyománya van a Shakespeare-kultusznak. Hamlet első előadása is Kolozsváron volt, sőt 17 drámát a 37-ből korábban mutattak be Erdélyben, Kolozsváron, mint Budapesten. Úgy látja, a Globe Színház nem épül fel, de a nemzetközi park megvalósul. Sok szakember jártak már náluk Japántól Amerikáig, Kanadáig. Európa majdnem minden országából. Nagy Attila sok konferencián tartott előadást, bemutatta a romániai Shakespeare-kutatást. /Gazda Zoltán: Nálunk Shakespeare házi szerzőnek számít. Interjú Nagy Attilával, a sepsiszentgyörgyi Shakespeare Kingdom House Alapítvány elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. május 18.

Parászka Miklós /Szatmárnémeti/, a Rómeó és Júlia rendezője nyilatkozott munkájáról. Úgy látja, hogy megszűnt a hagyományos nevelés lehetősége, ezért aktuális Rómeó és Júlia, mert az tragédiájuk, hogy nem tudnak a szüleikkel szót érteni. A darabot először Nagykárolyban, majd mutatták be, a fogadtatás jó volt. /Shakespeare-bemutató Szatmárnémetiben. Beszélgetés Parászka Miklóssal, a Rómeó és Júlia rendezőjével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 18./

2001. május 25.

Máj. 24-én megkezdődtek Kolozsváron az Apáczai-napok. Köszöntő beszédében Wolf Rudolf igazgató elmondta: Az Apáczai-napokat tizenegyedik alkalommal szervezik meg. Az idei Apáczai-napok egyik újdonsága: az iskola dísztermét sikerült úgy átalakítani, hogy ott a jövőben állandó tárlatokat lehessen rendezni. Elsőként dr. Rácz-Fodor Sándor fotókiállítását tekinthetik meg. Az iskola már megtalálható a világhálón. A diákok több előadással is készültek: a VII. B osztály tanulói Szilágyi Domokos Liána című színjátékát adták elő, majd The Queen and Mr. Shakespeare angol nyelvű előadást játszották el. /Megkezdődtek az Apáczai-napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2001. május 29.

Szatmárnémetiben bemutatták Shakespeare darabját. A Romeo és Júlia Parászka Miklós rendező olvasatában a nemzedékek között tátongó szakadék, a kapcsolatteremtési válság drámájává alakult át. A szatmárnémeti Harag György Társulat az idei évadját záró Romeo és Júlia előadással vesz részt a kisvárdai Határon Túli Színházak Fesztiválján. A Rómeót játszó Sebestyén Aba és a Júliát alakító Nagy Dorottya tökéletes illúziót teremtett a színpadon. /A szatmárnémetiek a Romeo és Júliával készülnek Kisvárdára. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

2001. július 3.

Átmeneti évadot zárt a Tomcsa Sándor Színház, szögezte le Szabó K. István, a színház rendezője. Az évad Merő Bélának, a színházalapítónak, és egyik az alapszínész, Gábor László Zalaegerszegre való távozásával kezdődött. Túlélési stratégiával kellett dolgozniuk, folytatta a rendező, a színház költségvetése nem támogatta a produkciós kiadásokat, azokat önerőből és pályázatokból tudták kivitelezni. Az évad végére valamelyest rendeződtek a dolgok. Az átlagnézőszám tavaly 322 volt, most pedig 306. A következő évadban bemutatják Nyírő József Jézusfaragó ember című művét. Az évadot egy Shakespeare-darabbal nyitják - Sok hűhó semmiért. Ez a Szarvason működő Weöres Sándor Színházzal közös előadás lesz. Ezzel a színházzal az együttműködést szeretnék szélesíteni. /Katona Zoltán: Átmeneti évadot zárt a színház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./

2001. november 2.

Feszült a légkör a kolozsvári Állami Magyar Színházban. A vezetőség és a beosztottak közötti munkaviszonyt megelégelve, több színész is távozott a társulattól. Madarász Loránd színész elmondta: a társulat tagjait ért sorozatos igazságtalanságok miatt 2001-ben létrehozták az új szakszervezetet. A szakszervezet elnöke Hatházi András lett, alelnöke Madarász Loránd. Toma Gábor igazgató színházellenes tevékenységnek minősítette a szakszervezet megalakítását, talán ez is egyik oka annak, hogy idén júniusban Hatházi András, a szakszervezet elnöke távozott a társulattól. András Loránd, Palocsay Kata, Szabó Jenő, Rekita Rozália és Jancsó Miklósnak nem újították meg a szerződését. Bandó Zsolt Temesvárra szerződött, Sebesi Karen Attila pedig 1990-ben önszántából távozott a színháztól. Megdöbbentő, hogy az igazgató nem is szólt az előzetes szerződéstárgyaláson, hogy kivel milyen szándéka van. Jancsó Miklóst és Rekita Rozáliát azért távolította el, mert belső ellenzéknek tartotta őket. Tompa a szabad véleménynyilvántást nem tudta elfogadni. Megdöbbentő a román sajtóban megjelent nyilatkozata, hogy a színházat bíráló színészek fasiszták, szélsőségesek. Tompa Gábor igazgató kijelentette: csak annak újítja meg szerződését, aki legalább egy darabban játszik, közben a szerepeket kizárólag ő osztja ki. Csökken a színház látogatottsága, annak ellenére, hogy a lapok szerint telt házzal játszottak. Az 1993-1994-es évadban a harmincezer nézőből lemorzsolódott ötezer, a következő évadban újabb nyolcezer, és bérlők száma 3099-ről 571-re esett. Ez már komoly figyelmeztetés volt: át kellett volna gondolni a műsorpolitikát, de ez sajnos nem történt meg. /Makkay József: A spektákulum árnyoldalai Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./ Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a személyét ért vádakkal kapcsolatban kifejtette: avatatlanokkal nem akar vitába szállni. A lapokban megjelentek nem szakértői vélemények. Szerinte az elmúlt évadban gyarapodott a színházba járó közönség. A Magyar Opera igazgatójával kapcsolatos ellentétéről: sokszor próbálkozott baráti szóval, később írásbeli kéréssel, de nem használt, ezért kénytelen volt hivatalossá tenni kéréseit. Arra a megállapításra, hogy súlyos nézeteltérések vannak az igazgató és több színész között, Tompa válasza: munkaszerződés-felbontás nem történt, mindenkinek egyéves szerződése van. Négy-öt színész esetében nem hosszabbította meg a szerződést, mert az elkövetkező év műsortervében nem lett volna feladatuk. Voltak olyanok, akik távoztak az intézménytől, de Tompa szerint nem konfliktus miatt. "Magam részéről veszélyesnek tartom, hogy nemzetellenesnek minősítenek olyan műsorpolitikát, amelyben szinte kizárólag remekművek szerepelnek. Olyan szerzők nemzetellenesek, mint Madách, Katona József, Örkény István, Spiró György. Néhányat a sajtóban nem eléggé magyarnak tituláltak. Van továbbá Shakespeare, Bulgakov, Pirandello, Moliere, Ionesco, Mrozek, Szép Ernő... Lehet ezeket nemzetellenesnek nevezni? Nagyon veszélyes gondolatok, ami már antiszemitizmus és nacionalizmus." /Makkay József: A színház a magas kultúrára való nevelés eszköze. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2001. december 14.

Négymilliárd lejes saját bevételt várna el Szatmár megye vezetősége a színháztól, szemben az ez évi másfélmilliárd lejes bevétellel. Az elmúlt évadot meghatározta a színházi szezon második felében bekövetkezett nézőtéri vakolatomlás következtében halaszthatatlanná vált felújítási munkálatok okozta jövedelemkiesés. A színházterem felújítása elkészült ugyan, de újabb meghibásodások merültek fel, ami megint kiesést jelentett. Lőrincz Ágnes társulatigazgató elmondta: a tavalyi előadásokat nem játsszák újra, így a csekély számú idei előadás nem sok nézőt vonz bérleten kívüli bemutatókra. A ritkaságszámba menő Shakespeare-előadást Hunyadi László színész elhalálozása miatt nem tűzik műsorra. Czintos József távolléte is elodázza az újraelőadást, aki az évad első felében Budapesten játszik. /(benedek): A színháznak nagyobb bevételre van szüksége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./

2002. július 6.

Nagy Pál köszöntötte a nyolcvanadik évében is munkálkodó Jánosházy Györgyöt, több műfordításkötet, verseskötet és esszégyűjtemény szerzőjét. Legújabb kötete újabb szonettkötet, az Úszó sziget /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Évekkel ezelőtt napvilágot látott már szonettkötete. Jánosházy György sokoldalú, rangos műfordító, a spanyol, a francia, az olasz, a román a portugál, a katalán, az angol, a német irodalom értékeit tolmácsolta- tolmácsolja. Hatalmas vállalkozásával: Shakespeare-fordításaival a klasszikus magyar irodalom nemes hagyományait folytatja. Emellett színikritikus, irodalomtörténész, a képzőművészet és a zene kiváló értője /Nagy Pál: Szemtől szembe az évekkel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2002. július 13.

Jánosházy György költő, műfordító, szerkesztő és kritikus betöltötte a nyolcvanadik életévét. Teljes szellemi erővel dolgozik Marosvásárhelyen, kövesdombi tömbházlakásában. A napokban kiadott szonettgyűjteménye a kilencedik kötete. Eszménye mindig a reneszánsz értelmiségi volt, vallja. Az Írószövetség díját öt Shakespeare-fordítást tartalmazó kötetéért kapta, 2000-ben. Jánosházy György Shakespeare mindegyik művét magyarra akarja ültetni, eddig huszonegyet. /Máthé Éva: Reneszánsz alkotó Shakespeare bűvöletében. Beszélgetés Jánosházy György marosvásárhelyi költővel, műfordítóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2002. szeptember 9.

Jubileumi ünnepségei alkalmából a temesvári Csiky Gergely Színház repertoárjába iktatta Shakespeare Hamletjét. Szeptember 17-én Temesváron is felgördülnek a függönyök. Szigligeti Ede Liliomfi című darabját a kolozsvári Keresztes Attila állítja színpadra. Díszlet- és jelmeztervezőként Varga J. Ilona, mutatkozik majd be. Újraindul az alkotómunka a Krecsányi Ignác Alternatív Színházi Műhelyben is. Az új évadban is folytatódik A Repedt Gonghoz című kabarésorozat. Illyés Gyula előtt a társulat bábjátékkal tiszteleg. A Tündérszép Ilona és Árgirus királyfi bemutatója novemberben lesz. /Gurzó K. Enikő: Szigligeti Liliomfijával indul az évad. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

2002. november 7.

Káli Király István, a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ igazgatója elmondta: a könyvkiadást 1993-ban kezdték, és első évben öt kötetet jelentettek meg. Folyamatos fejlődéssel jutottak el a mai szintig, eddig 281 kiadványuk jutott el az olvasókhoz. Elindították az Erdély emlékezete című sorozatot. A Minoritate sorozatban az Európában kisebbségben élő népek irodalmának magyar fordítását nyújtják, a Könyvbarátok sorozatban a magyar és világirodalom eddig kiadatlan remekműveit. Még van egy Shakespeare- és egy erdélyi gyermekirodalmi sorozatuk is. A kötetek előállítása napról napra drágul. Szerencsére van néhány kiadványunk, amely eltartja magát, sőt az 1998-ban indult Wass Albert-életműsorozatból eddig 22 kötet látott napvilágot. A szerzői jogot vitató per első fokán a budapesti fővárosi bíróság eltiltotta a Mentor Kiadó Wass Albert-könyveit a magyarországi forgalmazástól, ami nagy érvágás. Ezt pályázatokkal próbálják pótolni. /László Miklós: A Mentor Kiadó kinőtte magát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 7./

2002. november 12.

III. Unitárius Kollégiumi Napok néven öt napon át ünnepelhetett Kolozsvár magyarsága. November 6-án Popa Márta igazgatónő és Dr. Szabó Árpád unitárius püspök köszöntő szavai indították a rendezvényt. Felházi Ágnes volt kollégista diák, jelenleg képzőművész hallgató mutatta be saját tárlatát. Máthé Ildikó magyartanár a tavalyi évkönyvet, Fülöp Júlia főszerkesztő a Cipó diáklap 6. számát ismertette. A XI. U osztály bemutatta William Shakespeare: A makrancos hölgy című színdarabját angol nyelven. November 7-én játékos fejtörő, irodalmi kávéház, vetélkedő és a gólyák avatása következett. November 8-án ismertették a diákok tudományos dolgozatait, majd ünnepi versösszeállítást mutattak be, délután városi szintű népdalverseny zajlott, November 9-én Déva vára felé indultak. Gyulafehérváron a székesegyházban Léstyán Ferenc vikárius előadást tartott a templom történetéről. A fiatalok Dévára zarándokoltak, Dávid Ferenc emlékcellájához. November 10-én a fiatalok bemutatták ünnepi műsorukat. /Solymosi Zsolt: Véget értek az Unitárius Kollégiumi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2002. december 2.

Nov. 29-én Székelyudvarhelyen az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma szűkebb körben köszöntötte a 75 éves Sütő Andrást, majd nov. 30-án a 70, 75, 80 évet idén betöltő irodalmárokat tüntették ki ünnepi rendezvényen. A díjazottak között szerepelt Faragó József néprajzkutató, a csángó népballadák gyűjtője, Fodor Sándor író, akit sok-sok regény és novelláskötet mellett főként a Csipike szerzőjeként ismernek, Jánosházy György író, kiváló Shakespeare-fordító, Marosi Ildikó irodalomtörténész, a Molter-életmű és az erdélyi irodalom nagy búvárlója, Sütő András író, drámaíró, valamint Szász János író, az európai kulturális jelenségek egyik legjobb értelmezője. Pomogáts Béla nyújtotta át az ünnepelteknek a Magyar Írószövetség emléklapját. Kiosztották ugyanakkor a Híd-díjat is, melyet az erdélyi magyar irodalom külföldi népszerűsítésében szerzett érdemeiért Szépfalusi Márta, a nemrég elhunyt kiváló bécsi író és lelkész, Szépfalusi István özvegye vehetett át. A díjazottak nevében Fodor Sándor köszönte meg az elismerést, majd az est a bécsi Bornemisza Péter Társaság tagjainak barokk- és népzenei előadásával zárult. Az eseményen (az EMIA elnöke, Lőrincz György meghívására) jelen volt az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kuratóriuma mellett a frissen alakult Erdélyi Magyar Írók Ligájának választmánya is. /Sántha Attila: Az idős írókat köszöntötték. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/

2002. december 19.

Elhunyt Ferenczy István /Szászrégen, 1937. aug. 31. - Marosvásárhely, 2002. dec. 17./ Tamási- és Szentgyörgyi-díjas színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja. Súlyos betegség szólította el, példaértékű, nagyszerű pályafutást hagyott maga mögött. Ízig-vérig erdélyi magyar személyiség volt, akinek mindennél fontosabb volt kötődése, hűsége és művészi hite. 1959-ben Marosvásárhelyen, a Székely Színházban kezdte színészi pályafutását, Tompa Miklós egyik utolsó, kedvenc tanítványaként. A városban maradt, társulatához élete végéig hű maradt. Munkáját elismerés, megbecsülés, néha rajongás kísérte. Tudását, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola tanáraként is érvényre juttatta. Közel negyedszázadon át tanított. A világirodalom nagyjainak jelentős szerepei Shakespeare-től, Goldonitól, Schillertől, Shaw-tól Csehovon, Gorkijon át Solomonig és Dürrenmattig az ő hangján szóltak a közönséghez. Művészetének gazdagsága a magyar drámairodalom nyújtotta szerepekben bontakozott ki igazán. Madách, Szigligeti, Katona, Németh László, Móricz Zsigmond alakjai mellett az erdélyi szerzők, Tamási Áron, Sütő András, Székely János műveiben nyújtotta pályájának legemlékezetesebb teljesítményeit. Az erdélyi táj és lélek vállalt sorssá nemesült művészetében. Néhány éve Ferenczy István így vallott sorsáról: "Most, az öregedés határán egyre inkább meggyőződöm arról, hogy bőven elég az a kis hely, ahová Isten rendelte, hogy szülessen az ember. Bőven elég, ha ott tudja teljesíteni - többé-kevésbé - azt a feladatot, amit magára vállalt, vagy azt, amivel megbízták. Én a színészi pályát vállaltam, és nekem ez egy olyan óriási feladat, hogy úgy érzem, mindig adósa fogok maradni... Hát én itt születtem, és nagyon boldogan fogok meghalni - remélem, minél később -, igyekezvén, hogy még ami van, azt magamból visszaszolgáljam az embertársaimnak." Temetése dec. 20-án lesz a marosvásárhelyi római katolikus temetőben. /Ferenczy István. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

2003. április 9.

Tízéves a Mentor Könyvkiadó /Marosvásárhely/. Káli Király István, a kiadó igazgatója közölte, a tízéves mérleg: 290 kötet. 1995-től a Mentor felvállalta a Forrás sorozat folytatását. Olyan írók kezdték nálunk pályafutásukat, mint Papp Sándor Zsigmond, Demény Péter, Sebestyén Mihály, Vida Gábor, Balázs Imre József, Fazakas Attila, Domokos Johanna. A Mentor egyik kiadványát, Jánosházy Shakespeare-fordításait a magyarországi bölcsész tanszékeken referencia-fordításként tartják számon. Kicsit segíti más irodalom eltartását a Wass Albert életmű-sorozat. Egy szépirodalmi vagy más jellegű könyv Erdélyben körülbelül két és félszer, vagy háromszor annyiba kerül, mint amennyit a piacon kérni lehet érte. Azt a veszteséget, pótolják a támogatások. Három éve négy forrásból jön támogatás, a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától /pályázatok/ és a román Kulturális és Vallásügyi Minisztériumtól /pályázatok/, illetve a Communitas-pályázatok. Az erdélyi könyvkiadás gyakorlatilag ebből a négy forrásból táplálkozik. A négy forrásból Erdélyben évente 200-220 könyvet lehet megjelentetni. Az évfordulós ünnepségre időzítették három könyvük megjelenését. Kettőt az Erdély emlékezete sorozatban: Szabó Miklós Művelődés és gazdálkodás az újkori Erdélyben című kötetét, illetve Pál-Antal Sándor A Székelyföld és városai című könyvét. A Bolyai János Emlékév alkalmából kiadott A tér úttörője című könyve a harmadik. /Lokodi Imre: 10 éves a Mentor Könyvkiadó - Évfordulós ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

2003. november 15.

Jánosházy György költő és műfordító a Magyar Írószövetség budapesti székházában átvehette a rangos irodalmi kitüntetést, az Arany János-díjat. Összesen 25 Shakespeare-művet fordított. Pontosan huszonhárom hiteles Shakespeare-munkát és két apokrifot. Senki nem fordított ennyit, még Mészöly Dezső sem, aki termékeny, kitűnő Shakespeare-fordító. Jánosházy György katalánból is fordított, ez szintén ritkaság. A katalán valaha virágzó irodalom volt, aztán a történelem mostoha lett hozzá, mint ahogy a magyarhoz is elég mostoha volt. Ezért a katalánok is rokonoknak érzik a magyarokat. Amióta a katalánok visszanyerték autonómiájukat, óriásit fejlődtek. Katalónia az ország leggazdagabb, legtevékenyebb része. Mindez a kulturális, irodalmi fejlődésnek szárnyakat adott. Jánosházy György 1972-ben adott ki egy modern katalán versantológiát a Kriterionnál. /Nagy Miklós Kund: Életműnek szól a díj. Beszélgetés Jánosházy Györggyel, az Arany János-díj új birtokosával. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998