udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Willmann Walter

1995. április 29.

Sepsiszentgyörgyön négy magyar könyvkiadó működik: a/ Bon Ami 1994 szeptemberében született, első könyvük decemberben látott napvilágot: Magyari Lajos Út az alkonyatba című verseskötete. Terveik között tudományos munkák és a gyermekirodalom is szerepelnek. b/ A Trisedes Press előnye, hogy nagy kapacitású nyomdája van, hátránya, hogy nincs tőkéje, mondja Gajzágó Márton vezérigazgató. Megjelent könyveik között van Oltyán László Erdélyi elmebaj című regénye, Domokos Ernő Menedzsment ábécé, távlati céljuk a Politikai füzetek sorozat indítása. c/ Az Európai Idő 1991-ben kezdte meg Orbán Balázs Székelyföld leírása füzetekben való megjelentetését, a huszadiknál tartanak, még hat van hátra. Másik nagy vállalkozásuk, tájékoztat Willmann Walter főszerkesztő-helyettes, a százkötetes Jókai-sorozat, most tartanak a tizediknél. d/ Az 1991-ben alakult Castrum Kiadó, élén Szabó Bojta cégvezetővel irodalmi antológiákat hoz ki. Az első volt Isten kezében /hazai költők istenes versei/, azután a Hazahív a hűség /vallomás a szülőföldről/, a harmadik Arany és kék szavakkal /szerelmes versek/, a negyediket most szedik: Versekben tündöklő Erdély. A folytatáson most dolgoznak, erdélyi magyar költők sorsverseit tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30./

1998. január 8.

Új olvasóterem nyílt Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtárban, melyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő sepsiszentgyörgyi Közgazdasági Főiskola hallgatói használhatnak. /Erdély (Sepsiszentgyörgy), jan. 8. - új napilap, II. évf. 4. sz., - Tavaly dec. 22-én megjelent a próbaszám, az egyben az I. évfolyam. Alcíme: független napilap. Kiadja az Európai Idő és a TNN. Főszerkesztője Horváth Alpár, aki egyben az Európai Idő főszerkesztője is. Első számai alapján bulvárlap. Az Erdély ambícióját mutatja, hogy van nemzetközi főszerkesztősége /Willmann Walter/, kárpát-medencei és romániai főszerkesztősége /Kocsis Károly/. Az Erdély jelzi, hogy területi irodái vannak Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Brassóban, Kovásznán, Baróton, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen.

1998. március 21.

Közel 200 millió forintot költött az Illyés Közalapítvány az elmúlt négy évben a határon túli magyar sajtó támogatására. A segítség hol pénz, hol számítógép vagy autó, s bár az újságokat nem Magyarországról tartják el, időnként életmentőnek bizonyultak a budapesti források a 11 határon túli magyar napilap némelyike számára, állapította meg Riba István összegzésében. Ugyanazok a lapok jelennek meg, többször új néven és más tartalommal, mint a hetvenes-nyolcvanas években. Próbálkoztak ugyan új napilapok indításával, de fennmaradnia egyiknek sem sikerült. Legutóbb idén januárban Sepsiszentgyörgyön az Erdély bukott meg. A Nap című újság Pozsonyban 1989-ben került az utcára, a Független Magyar Kezdeményezés, majd az utódjának tekinthető Magyar Polgári Párthoz közel álló napilap volt. A lap 1995-ben megszűnt. A Szabad Földműves hetilap munkatársai 1991-ben indították meg a Szabad Újság címen a napilapot, amely azonban csak két évig bírta, majd 1993 júliusában több magyarországi szervezet, a Magyarok Világszövetsége és a Pro Professione Alapítvány támogatásával hetilappá alakult át. Az Erdély /Sepsiszentgyörgy/ napilap egy hónapig állta a sarat, végül 100 millió lejes veszteséget okozva megszűnt, mondta el Willmann Walter, az Európai Idő főszerkesztője. A rendszerváltás leginkább a Romániai Magyar Szót viselte meg. Gyarmath János főszerkesztő tájékoztatása szerint a napilap 1990-ben még 150 ezres példányszámot ért el, jelenleg a tizedét, 15 ezret nyomnak. Bevételeik 30 százaléka származik hirdetésből. A Temesvári Új Szó 1994-ig napilap volt, 1995 óta csak hetilapként jelenik meg /Heti Új Szó/. Az erdélyi magyar napilapok a következő példányszámban látnak jelenleg napvilágot : 21 ezer példányban a Bihari Napló (Nagyvárad, Bihari Napló Rt.), 20 ezerben három napilap: Hargita Népe (Csíkszereda), Háromszék (Sepsiszentgyörgy, H-Press Kft.), Népújság (Marosvásárhely, Impress Kft.), 15 ezerben a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti, Zotmar Press Kft.), 10 ezerben a Szabadság (Kolozsvár, Szabadság Kft.) és 7 ezerben a Jelen (Arad, Jelen Kft.) A Kárpáti Igaz Szó (Ungvár) évek óta csak hetente háromszor jelenik meg, mert az ukrán posta csak ennyi napon hajlandó terjeszteni. példányszáma 9 ezer körül van. Terjesztési nehézségekkel magyarázza Bálint István főszerkesztő, hogy csak 1 5 ezer példányban jelenik meg a valaha legterjedelmesebb magyar nyelvű napilapnak számító Magyar Szó (Újvidék). A lap állami képben van. Lovász Attila, az Új Szó (Pozsony) főszerkesztője szerint lapjából ma 40 ezret nyomnak /vasárnap a dupláját/ az 1990-es 61 ezer helyett. Az Új Szó tulajdona pozsonyi Vox Nova Rt., a többségi tulajdonos a düsselfdorfi Rheinisch-Bergische Druckerei und Verlags-GmnH. Szlovákiai magyar politikusok szerint megvan annak a veszélye, hogy Meciar miniszterelnök megveteti a lap részvényeit, s így az egyetlen szlovákiai magyar napilap a mai szlovák kormánypárthoz közel álló tulajdonos kezébe kerül. Szlovákiában és Romániában a lapok az ottani kormányoktól nem kapnak támogatást, Vajdaságban és Ukrajnában viszont kapnak kisebb-nagyobb apanázst. /Riba István: Határon túli magyar politikai sajtó. = Heti Világgazdaság, márc. 21./

2001. november 9.

Az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ című kétheti lap néhány napja felmondott valamennyi munkatársának, akik Új Idő néven színes magazint készülnek a piacra dobni. A csőd szélén álló Európai Idő alapítója, a lapot kiadó Erido Kft. ügyvezetője, Horváth Alpár szerint korábbi munkatársai tudatosan tették tönkre a magazint, ezért pert helyezett kilátásba. Az egykori főszerkesztő, Willmann Walter úgy vélte, a magazint a rossz menedzselés sodorta a csődközeli helyzetbe. A kéthetenként megjelenő magazin az 1989. decemberi események után látott napvilágot. A lap 30 ezres példányszámban jelent meg, az Európai Idő nevű kisvállalkozás kiadásában. Az 1991 márciusában megalakuló, a kiadási jogot átvevő, Horváth Alpár kizárólagos tulajdonában lévő Eurid Kft. azonban ugyanazon év szeptemberében már csak 6200-as példányszámot regisztrált. 1996-ra 35 ezres példányszámot értünk el, amikor 20 millió lej körüli részesedést is tudtunk fizetni - emlékezett Horváth Alpár. Ekkor már nyereséges vállalkozás volt az Európai Idő. Horváth Alpár feleségére, Horváth Olgára bízta az ügyvezetést. 1999 májusára azonban a cég közel 500 millió lejes adósságot halmozott fel. Horváth Olga átvette a teljes ügyvezetői jogkört. A lap példányszáma csökkent, jelenleg 11 350 példányban nyomják. Az Európai Idő több mint 1,2 milliárd lejes adósságot halmozott fel. Az időközben Horváth Alpártól elvált Horváth Olga jelezte, hogy már képtelen meggyőzni beteg exférjét, hogy továbbra is maradjon a háttérben. November 13-án megjelenik az Új Idő című kétheti rendszerességgel megjelenő magazinunk nulladik száma - jelentette ki Willmann Walter, az új lap főszerkesztője, illetve az Uránia Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója. /Csinta Samu: Lapháború készül Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2003. január 30.

Járművek, ingatlanok vásárlására használta több ezer előfizető pénzét az Eurid Kft.Közel egy évvel a bűnvádi feljelentés után a rendőrség hűtlen vagyonkezelés és adócsalás vádjával nyomoz Horváth Alpár újságíró-cégtulajdonos ellen. Az Európai Idő magazint 2000 nyaráig kiadó Eurid Kft. a kilencvenes években több mint hétezer személyt károsított meg, mivel nem adta ki a százkötetesre tervezett Jókai Mór-műveket, viszont a tervbe vett kötetek árát előre kifizettette az olvasókkal. Horváth Alpár az Eurid Kft. társtulajdonosa. Az előfizetők folyamatosan három-három kötet árával hitelezték meg az Euridot. Miközben 1992. április 15-étől 1995. október 7-éig az Európai Időben folyamatosan ismertették az előfizetésre, illetve a megjelent kötetekre vonatkozó híreket, 1995 ősze után egy szóval sem említette az Eurid a sorozat folytatását. Csak azok a megrendelők kapták vissza a pénzüket, akik személyesen jelentkeztek a lapkiadó székhelyén, Sepsiszentgyörgyön. Kovászna megyében több száz károsult jelezte, hogy nem kapta meg az előfizetett könyvet. Barótról száztizenhárman nem kapták meg egyik vagy másik megrendelt kötetet. Horváth volt kollégái, köztük Willmann Walter, Molnár István és Botos László beadványukban kifogásolták, hogy a laptulajdonos 1992-1995 között a Jókai-sorozat több mint hétezer előfizetőjének összesen 8,1 millió lejét 1994-1998 között három sepsiszentgyörgyi tömbházlakás és egy üzlethelyiség, egy sugásfürdői villa, egy feldobolyi hétvégi ház és gyümölcsös, valamint egy Daewoo Cielo személygépkocsi megvásárlására fordította. Emellett jutott pénz bebútorozni, kilenc darab személyi számítógéppel, nyomtatóval, szkennerrel, telefonközponttal is ellátni a szerkesztőséget. /Domokos Péter, Lukács János: Tömbházlakás a Jókai-kötetek árából. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2005. november 25.

Hihetetlenül jól rejtegeti az Magyar Polgári Szövetség az agytrösztjét, ha van ilyen neki, írta Willmann Walter. Az újságíró a háttérben dolgozó osztagok hiányát kérte számon. Megcsappan az érdeklődés a munkával járó nemzetmentő feladatok iránt. Az MPSZ megpróbálja megtalálni az embereit az egyre fogyatkozó érdeklődők soraiból. /Willmann Walter: Kérdőjelek az MPSZ körül. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 25./

2006. július 18.

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2006. augusztus 18.

Sepsiszentkirály a történészek szerint Szent Istvánról nyerhette el a nevét, szögezte le Sándor Csaba, a sepsiszentkirályi Kőhíd Egyesület elnöke. 1332-ben húsz kapuval szerepelt Sepsiszentkirály, az nem 20 embert jelentett, hanem egy kapu alatt két-három generáció volt, s egy-egy családnak 7-8 gyermeke. Tehát 1332-ben annyian lehettek, mint most, ha nem többen (1992-ben a 280 lakosból 272 magyar és 2 román). Hadikfalváról, Andrásfalváról, a régi bukovinai székely falvakból rengeteg család települt ide, ma is a falu egyharmada ezeknek a leszármazottaiból áll, velük került vissza a katolikus vallás a faluba, ami a reformációval teljesen megszűnt. Jöttek batyuval, szekérrel, s pár év alatt utolérték gazdaságilag, anyagilag a helyi lakosságot. Ugyanez volt Illyefalván is. Sepsiszentkirály lakosainak egyharmada unitárius, egyharmada katolikus, egyharmada református. Szép régi házak vannak itt, az 1700-as, 1800-as években épültek. A Kőhíd Egyesület szervezi a falunapokon a kultúrtevékenységet. Sándor Csaba mérnök vezetésével két éve alakult meg az egyesület, magyar, számtan, fizika, angol és informatika kurzust indítottak a falu fiataljainak, továbbá számítógépes hozzáférést biztosítottak. /Willmann Walter: Szent István intelmei Sepsiszentkirályban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 18./

2006. augusztus 18.

Tompa László középajtai református lelkészre emlékeztek augusztus 6-án az ötvenévesek és ötvenkét évesek. Tompa, aki ma 85 éves lenne, keresztelte és konfirmálta a kortárstalálkozóra összegyűlteket, és 60 éve, 1946 újévének napján érkezett Középajtára. Berszán István református lelkész elmondta: 1974-ben Középajtán a gyülekezet lélekszáma 1560 volt, jelenleg 680-an vannak, a gyülekezetnek több mint fele elköltözött, távol van. Most 68 üres lakás van a faluban, csak idő kérdése, hogy ezek más tulajdonává váljanak. A falu lakosságának 80 százaléka 65 éven felüli. A templomkertben frissen felállított, Tompa tiszteletes emléket állító oszlop tövében Willmann-Szabó Rozália beszélt a kortársak nevében, a lelkész Enikő leánya köszöntötte az ünneplőket. /Ferenczi Bálint: Oszlopot az oszlopnak. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 18./ Kubánda Miklós matematika- és informatikatanárt, fafaragót a középajtai Tompa László emlékoszlop faragója elmondta, hogy kopjafák állítása a mai napig létező szokás, ez látható Árkoson és Kisborosnyón is. Tompa László tiszteletes emlékoszlopa fent egy lámpással kezdődik, majd székely kereszt, alul pedig tulipán van. „Ha lentről fölfele olvassuk, akkor azt mondom, hogy család, haza, egyház, s a szellem szabadsága. ’56 is benne van” – mondta. /Willmann Walter: 56 s egy élet egy darab cserefában. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 18./

2007. január 23.

Nehezen mozog a penna, amellyel apáink generációit siratjuk, írta Willmann Walter, Beke György Erdélyt járó s folytonosan ébren tartó szelleméhez fiúként viszonyulunk. Hiánytalanul megtanulta, hogy a túlélésről nemcsak beszélni kell, belé kell plántálni az utánunk jövőkbe. Az éltette, hogy nem veszhet el a magyar történelmi tudat. Hajdani hadak, elfelejtett krónikások nyomába szegődött a székely krónikás. /Willmann Walter: Búcsú Beke Györgytől. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2007. július 13.

A Keresztély Ferenc és Bede István tiszteletére szervezett ünnepséget június 18-án Sepsiszentgyörgyön Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul nyitotta meg, aki az 1956-os forradalom két idős háromszéki résztvevőjének odaítélt emlékérmet adta át Sólyom Lászlók, magyar köztársasági elnök nevében. Keresztély Ferenc sepsiszentgyörgyi otthonában beszélt az újságírónak börtönbüntetéséről, amelyet szinte gyerekként róttak ki rá. Születésileg felsőrákosi, Brassóban lakott, ott tartóztatták le, alig töltötte be a 18. évét. 1957-ben néhány barátjával elment Fehéregyházára, s megkoszorúzták a Petőfi-emlékművet. Ezt nacionalista megnyilvánulásnak minősítették, azért ítélték el. Az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség, az EMISZ tagja volt. Az egész országból szedtek össze magyar fiatalokat. Letartóztatása után Marosvásárhelyre vitték. Egy méterszer egy méteres cellában tartották, még a vécére is fekete szemüveggel vitték ki. A tárgyaláson 77-en voltak. Keresztély Ferenc hat hónapot töltött a Szekuritátén, megverték a kihallgatások alatt. Összesen 1043 évet kaptak, összeszámolták. Őt 12 évre ítélték. Salciára vitték, Braila Nagyszigetére, gátat építeni. Juhaklokban laktak, körülbelül 35 ezer ember. Napi tíz órát dolgoztak, az élelem legtöbbször valami könnyű puliszkalé volt. Élve megúszta a vérhast is, és szerencséje volt, mert pár hónap után „kiszűrték”, s elvitték Nagyenyedre gyárba, dolgozni. Ott már a szakmájában dolgozhatott a szabadulásáig. Amnesztiával szabadult 1964-ben. /Willmann Walter: Tizenkét év koszorúzásért. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998